Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-18 / 271. szám

> SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. november 18. Hz országgyűlés jóváhagyta a kormány beszámolóját Jövő évi tervünk új lépcsőfok a szocialista Magyarország megteremtésében Béréi Andor elvtárs beszámolója az 1956. évi népgazdasági tervről Sikeresen teljesítjük az 1955. évi tervet 1956. évi tervünk kidolgozásánál gondosan figyelembe vettük azokat az eredményeket és fogyatékosságo­kat, amelyek az 1955. évi terv meg­valósítása során mutatkoznak. Az 1955. évi népgazdasági terv azt tűzte ki célul, hogy a jobboldali hibák káros népgazdasági következményei? kiküszöbölve új lendületet adjon a termelésnek és az egész szocialista építőmurkámak, ezzel szilárd alapra helyezze a lakosság megnövekedett életszínvonalát és ugyanakkor ked­vező előfeltételeket teremtsen a má­sodik ötéves terv megindításához. Szocialista iparunk 1955-ben elő­reláthatóan 8—8,5 százalékkal fcg többet termelni, mint az előző év­ben; a minisztériumi nagyipar, amely 1954-ben egy helyben topo­gót, ez évben mintegy 7,5 százalék­kal növeli termelését. Jobboldali ócsárlóival szemben iparunk — és elsősorban nehéziparunk — megmu­tatta, hogy még meglévő fogyatékos­ságai ellenére is képes többet, job­bat, olcsóbbat termelni. Jelentősek azok az eredmények is, amelyeket az 1955. évi terv megvalósítása során a mezőgaz­daságban értünk el. Míg 1953-ban és 1954-ben a falun a támadólag fellépő ellenséges erőknek sikerült átmenetileg visszaszorítaniuk a termelőszövetkezeteket, 1955-ben a termelőszövetkezetek, a párt márciusi és júniusi határozataira támaszkodva új fejlődésnek indultak és szántóte­rületük október végéig majdnem 20 százalékkal emelkedett. Különösen örvendetes, hogy ugyanakkor az 1955. évi mezőgazda- sági termelési tervet nemcsak meg­valósítjuk, hanem több mint 1 száza­lékkal túl is teljesítjük. Igaz, hogy ebben szerepük volt az aránylag ked­vező időjárási viszonyoknak is, de nyilvánvaló, hogy az átlagtermések és hozamok általában kedvező ala­kulása nemcsak erre vezethető vi;-z- sza. Ebben a fejlődésben kifejezésre jut egyrészt az az erőteljes támogatás, amelyet pár­tunk és kormányunk nyújtott az utóbbi években a mezőgazdaság­nak — elsősorban az állami és szövetkezeti szektornak, de a dol­gozó parasztok egyéni gazdasá­gainak is. Az 1955. évi tervtúlteljesítés egyik legjelentősebb eredménye, hogy az állami és állampolgári fegyelem je­lentősen megerősödött az előző más­fél év lazaságaival és liberalizmusá­val szemben. Ez jut 'kifejezésre ab­ban a tényben, hogy ,a lakosság adó­befizetéseinek — noha az adókivetés változatlan maradt _ 1955-bem elő­r eláthatólag 12 százalékkal felülmúl­ja az 1954. évit, valamint abban hogy a begyűjtésé tervet — noha az állati termékek beadása terén még vannak kiesések — az idén sóikkal kielégítőbben teljesítjük, mint ta­valy. Az elért eredmények alapján jelentősen növekedett a nemzeti jö­vedelem, ami lehetővé teszi, hogy egyrészt beruházási programunkat előreláthatólag mintegy 800 millió forinttal túlteljesítsük, és hogy — másrészt — szerényen ugyan, de a múlt évinél összehasonlíthatat­lanul biztonságosabb alapon nö­veljük a lakosság életszínvona­lát. A munkások reálbére mint­egy 4,4 százalékkal emelkedik és növekszik a parasztság reáljöve­delme is. Az életszínvonal növekedése kifeje­zésre jut a kiskereskedelem várható forgalmának mintegy 4,8 százalékos kiszélesedésében. Mindezeket az eredményeket azért érhettük el, mert a Magyar Dolgo­zók Pártja teljes erővel, következe­tesen fai’épeirt a jobboldali opportu­nizmussal szemben, mert eredmé­nyesen mozgósította a város és a fa­lu dolgozóit a népgazdasági terv tel- jeeritéisére és túlteljesítésére, mert munkásosztályunk és az egész dol­gozó nép odaadó munkával, kitartó erőfeszítéssel helytállóit a termelés frontján. Az 1955. évi terv végrehaj­tása során elért eredményekhez igen nagy­mértékben hozzájárult az az ön­zetlen baráti segítség, amelyet elsősorban a Szovjetunió kormá­nya, valamint a népi demokra­tikus országok nyújtottak ne­künk. Az 1956. évi népgazdasági terv legfontosabb feladatai Ezekből az alapvető célkitűzések­ből következnek azok a legfonto­sabb feladatok és előirányzatok amelyeket 1956. évi tervünk tar­talmaz. 1. 1956. évi terviünkben előirá­nyozzuk a népgazdaság szocialista szektorának további meigerősítését és kiszélesítéséit. A mezőgazdaság­ban számolunk a termeiőszövetk zeti szektor szántóterületének to­vábbi növekedésével; ezit a pánt és a kormány júniusi határozatára, a szövetkezeti gazdaságok eredmé­nyességének további fokozására, a parasztok önkéntes 'belépésiére ala­pozzuk. A szocializmus alapjainak kiszé­lesedése ' kifejezést nyer abban, hegy megnő a szocialista szektor részesedése a nemzeti jövedelem termelésében. Ez a részesedés 1956- ban 74,5 százalékot fog kitenni, szemben az 1955-ben elért 73 szá­zalékkal. 2. Az 1956. évi terv fontos fel­adata a nehézipar jelentős fejlesz tése, népgazdasági súlyának növe­lése; ez nélkülözhetetlen feltétele a szocialista iparosítás előre vitelé­nek és a második ötéves terv szi­lárd megalapozásának. Míg az utób­bi két év folyamán a nehézipar aránya az ipái- össztermelésében csökkent, 1956-ban a nehézipar sú­lya növekszik és az egész szocialis­ta ipar termelésének 46,5 százalékát fogja kitenni. 3. 1956. évi tervünkben feladatul tűzzük ki a mezőgazdasági terme­lés további növelését. Elsősorban a mezőgazdaság erősödő szocialista szektorára támaszkodva és ugyan­akkor 'támogatva az egyéni gazdál­kodóst folytató dolgozó parasztok termelési lehetőségeit is, 1956-ban az 1955. évihez képest, a mezőgaz­dasági termelés értékének 3 száza­lékos növelését irányozzuk elő, ami — tekintettel az ez évi viszonylag jó terméseredményekre, komoly feladatot jelent. A mezőgazdasági termelés ilyen előirányzata lehető­vé teszi — a szabadfelvásáirűás és a szerződéses termeltetés növekedé­sének eredményeként — a begyűj­tés 7,5 százalékos növelését, az élel­miszeripari termelés 10,1 százalékos emelését és mindezek alapjain a lu­kosság élelmiszerellátásának megja­vítását. 4. Az 1956. évi terv — központi jelentőségű feladatként _ aktív k ülkereskedelmi egyenleget irányoz elő úgy a baráti, mint a kapita­lista országokkal, éspedig az év első negyedétől kezdve. Ez megköveteli, hogy az ipar és a mezőgazdaság az exportcélokra szükséges árukat az előirányzott határidőkben, megfelelő mennyiségben, minőségben és válasz­tékban, pontosan szállítsa, s hogy a külföldről importált anyagok, beren­dezések és más termékek mennyisé­gét a feltétlenül szükséges mértékre csökkentsük. 5. 1956. évi tervünkben igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a műsza­ki színvonal eddiginél sokkal gyor­sabb emelésének, az új technika fo­kozott alkalmazásának, hogy terme­lésünk legfontosabb ágaiban minél élőbb elérhessük a fejlettebb orszá­gok színvonalát. A régi tenmelöbe- rendezések jobb felhasználása, új .gépek, berendezések, műszerek be­vezetése, valamint új, értékesebb és jobb minőségű termékek előállítása révén a munka termelékenységét a minisztériumi iparban 4,8 százalék­kal kell emelni. 6. 1956. évi tervünk előirányozza a takarékosság fokozását minden té­ren és mindenekelőtt az anyagok fel­ihasználásában. Elsősorban az anyag­hányad lényeges leszállítása alapján a minisztériumi iparban az önköltsé­get 3 százalékkal kell csökkenteni. 7. 1956-ban a nemzeti jövedelem jóval nagyobb részét fordítjuk az állóalapok bővítésére, mint 1955-ben. A nemzeti jövedelem 1955-höz ké­pest 6,2 százalékkal növekszik, a be­ruházásokra viszont 30 százalékkal többet fordítunk, mint 1955-ben, A beruházások növelése előfeltétele an­nak, hogy az újratermelés a máso­dik ötéves terv folyamán megfelelő ütemben bővüljön. 8. Ugyanakkor előirányozzuk a nemzeti jövedelem személyi fogyasz­tásra fordított részének oly mértékű növelését, hogy egyrészt az ipari és építőipari munkások reálbérének emelkedése az év folyamán elérje a termelékenység emelkedésének üte­mét, és hogy másrészt a parasztság jövedelme a mezőgazdasági termelés emelkedésének megfelelő arányban növekedjék. 9. Végül az 1956. évi terv fontos feladata a baráti országokkal való gazdasági és műszaki együttműködés továbbfejlesztése és kibővítése. Mindent e! kell- követnünk, hogy mezőgazdaságunk saját erejéből ki tudja elégíteni a növekvő igényeket 1956. évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdaság fej­lesztésére. Az ez évi tapasztalat is azt mutatja, hogy a lakosság élelmi- szerfogyasztása gyorsan növekszik, iparunknak egyre több mezőgazda- sági eredetű nyersanyagra van szük­sége; ugyanakkor mezőgazdasági ter­mékeink keresett exportcikkek. Mindent el kell követnünk, hogy mezőgazdaságunk ezeket a gyors ütemben növekvő igényeket sa­ját erejéből ki tudja elégíteni, mert lehetetlen nagy mennyiségű ke­nyér- és takarmánygabona importá­lása, mint ahogy ez ebben az évben történt. Az 1956. évi tervben a mezőgazda- sági terme'és 3 százalékos növelé­sének elérésére a legfontosabb nö­vényfajták átlagtermését és az állat­tenyésztés hozamait is magasabb színvonalon irányozzuk elő, mint zmit akár az utóbbi öt év, akár a felszabadulás előtti tíz év átlagában elértünk. Ez feszített feladatot jelent. Ugyanakkor azonban tudatában ke'.i lennünk annak, hogy még a termelés ilyen növekedése mellett is több cikkben csak szűkösen tudjuk fedezni a szükségleteket és hogy azok a ter­mésátlagok és hozamok, amelyek el­érése számunkra nehéz feladatnak .tűnik fel. sokkal alacsonyabbak, mint azok, amelyeket sok fejlettebb agro­technikával rendelkező ország — közöttük Csehszlovákia és a Német Demokrat ileus Köztársaság — évről évre elér. Ahhoz, hogy a kenyérgabona-el­látást saiát erőnkből biztosítsuk, mindenekelőtt szükséges a ke­nyérgabona vetésterületének nö­velése az ideihez képest mintegy 150 000 kát. holddal. Állattenyésztésünk fejlesztését ki­zárólag a hazai takarmánybázisra építjük fel. Ezért a .kukorica vetés- területét az ez évi magas szinten tartjuk és a szálastakarmányra for­dított területet mintegy 160 ezer kát. holddal növeljük. Ugyanakkor állatállományunk alakulását összhangba hozzuk a rendelke­zésre álló takarmányalappal) Ezért mérsékelten növeljük az utolsó évek folyamán erősen elmaradt szarvasmarha- és főként tehénállo­mányt, amely 880 000-ről 915 000-re emelkedik, és mintegy 200 000-nel nö­veljük a kevéssé takarmányigényes juhállományt is. 1956. évi tervünk különösen nagy súlyt helyez a mezőgazdaság szocialista szekto­rának fejlesztésére, ez évben már megmutatkozott termelési fölényének további megszilárdí­tására. Az állami .gazdaságok és a termelő- szövetkezetek termésátlagai és hoza­mai lényegesen meg fogják haladni az egyéni gazdaságokét. Az 1956 évi terv előirányozza a termelőszövetkezetek fokozott ál­lami támogatását. A termelőszö­vetkezetek 21 százalékkal többet fognak beruházásokra fordítani, mint 1955-ben és ezenkívül 50 százalékkal több közép- és rö- vid’ejáratú bitéit kapnak. 'Nagy fontosságú, 'hogy termelőszövet­kezeteink súlyt helyezzenek takar- mánytenmelésük megfelelő fokozásá­ra. hogy állatállományukat minél előbb sajátmaguk tudják ellátni ele­gendő takarmánnyal. Az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek messzemenő támoga­tósa mellett 195ß-ban is jelentős segítséget1 nyújtunk az egyéni gazdálkodást folytató dol­gozó parasztoknak, hogy terme­Befejeződöít a genfi külügyminiszteri értekezlet Genf, november 16. (TASZSZ) 'L. F. Iljicsov, a szovjet küldött­ség szóvivője sajtóértekezleten közöt­te, hogy a genfi értekezlet szerdai záíróülése 15 órakor kezdődött és 18,40 órakor ért véget. Az ülésen, amelyen V. M. Molotov, a szovjet ikjütdöttiség! vezetője efínököÜt, jsilfo- gadták az együttes záróközleményt. A záróülésen mind a négy külügy­miniszter beszédet mondott. Az el­nöklő Molotov a záróülés berekesz­tése előtt köszönetéit mondott a nyugaiy hatalmak külügyminiszte­reinek azért a figyelemért, amelyet az értekezlet ülésein és magánbe­szélgetések során a napirendem sze­replő kérdéseknek szenteltek Molo­tov ezután, mind a négy külügymi­niszter nevében köszönetét fejezte ki Svájc kormányának, Genf kan- tenáiús és városi hatóságainak, va­lamint az ENSZ európai hivatalának vendégszeretetükért és az értekezlet titkárságának odaadó munkájáért. Dulles amerikai, Párnay francia és Macmillan angol külügyminiszter meleg szavakkal köszönte meg Mo­lotov elismerő kijelentéseit és a ma­ga részéről köszönetét mondott Mo­lotov értékes közreműködéséért a külügyminiszteri értekezleten. V. M. Molotov ezután befejezettnek nyil­vánította a négy hatalom külügymi­nisztereinek genfi értekezletét. A GEATFE ÉRTEKEZLET KlRÓKÖZLEMÍAlE Genf, november 16. (TASZSZ) Franciaország, az Egyesült Király­ság, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok külügyminisztereinek 1955 ok­tóber 27-től november 16-ig G mi­ben megtartott értekezletéről az alábbi közleményt adták ki: Azoknak az irányelveknek megfe­lelően, amelyeket a négy kormányfő júliusban Genfben megtartott érte­kezlete után adott ki, a Francia Köz­társaság, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei 1955. ok­tóber 27-től november 16-ig értekez­letet tartottak Genfben. Őszinte és átfogó eszmecsere folyt le közöttük arról a három kérdésről, amelynek megvitatását az irányelvek alapján rájuk bíztak, mégpedig 1. az európai biztonság és Németország; 2 a lesze­relés; 3. a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének 3térdősé­ről. A külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy tárgyalásaik eredmé­nyeiről jelentést tesznek kormány­főiknek és javasolják, hogy a kül­ügyminiszterek tárgyalásainak jövő menetét diplomáciai úton szabályoz­zák. lesi lehetőségeiket — amennyire csak lehet — ki tudják használ­ni. Megfelelő mennyiségben biztosítunk számukra mezőgazdasági kisgépeket, szerszámokat, építőanyagot; lehetőve tesszük, hogy igénybe vegyék az ál­lami gépállomások gépállományát és minden eszközzel támogatjuk őket abban, hegy lehe tőségéi khez képest alkalmazzák a fejlett agro- és zoo- technikai módszereket. A nehézipart — elsősorban a gép­ipart és vegyipart — úgy kell fej­lesztenünk, termelési programját úgy kell előirányoznunk, hogy a mezőgazdaságot a szükséges termelő- eszközökkel minél nagyobb mennyi­ségben és minél jobb minőségben za­vartalanul el tudja látni. 1956-ban a mezőgazdaság össze­sen 673 millió forint értékű gé­pet kap, ebből 304 arató-cséplő­gépet, 1500 kultivátort és 3759 traktort; ezeknek mintegy fele univerzál-trak- tor lesz, amiben mezőgazdaságunk­nak különösen' nagy hiánya van. Ez lehetővé teszi, hegy az állami mező- ,gazdasági gépállomások összes trak­tor- és motormunkáikat normál hol­dakban számítva 12 százalékkal emeljék. Az állami gazdaságok es termelőszövetkezetek a mélyszántás és a tarlóhántás 95 százalékát, a ter­melőszövetkezetek a kapálás 51 szá­zalékát gépi erővel fogják végezni. 1956. évben a mezőgazdaság 384 500 tonna műtrágyáit fog kapni az ipartól. Különösen' jelentős a mű- trágyafel'használás emelkedése az állami gazdaságokban, amelyekben az egy holdra eső műtrágyafeihasz- nálás 133 kg-ot fog elérni és a ter­melőszövetkezetekben, amelyek 71 kg-ot fognak holdanként felhasznál­ni. Az ideinél 30 százalék­kal több beruházás, — állami erőből 1956. évi tervünk lényegesen nö­veli a beruházásokat. Állami erőből 12 204 millió fo­rintot irányzunk elő beruházá­sokra, ami az 1955-ös tervezet­hez képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent. Ezenkívül közel 1 milliárd forint to­vábbi beruházással számolunk ré­szint a szövetkezetek saját eszközei­ből, részint község- és vállalatfejlesz­tési alapokból, valamint a magán­erőből történő lakásépítés területén. A második ötéves terv első évében eszközölt beruházások jelentős mér­tékben meghatározzák a bővített új­ratermelés egész további menetét a második ötéves terv időszakában. Ezért az 1956. évi beruházások ter­vezésében a második ötéves terv cél­kitűzéseiből indultunk ki, amelyek elsősorban a nehézipar fejlesztését követelik meg és ugyanakkor azt, hogy a nehézipart — amennyire csak lehetséges — a hazai alapanyag- és energetikai bázis kiszélesítése alap­ján fejlesszük. Ebből következik, hogy 1956-ban különösen az ipari és ezen belül a nehézipari beruházásokat nö­veljük nagy arányokban. Sok olyan nagy jelentőségű be­ruházást indítunk meg 1956-iban, amelyek a második ötéves terv során a hazai nyersanyagok fokozott fel- használását, a feldolgozó iparnak új hazai alapanyagaki tál való ellátását fogják lehetővé termi. így megindítjuk a Tiszamenti Vegyi­művek építését, amely a második ötéves terv egyik legnagyobb al­kotása lesz, s amely 1959-től kezdve szintetikus vegyianyagokat és műanyagokat nagy mennyiségben fog előállítani, s egyszersmind alapot teremt nitro­gén-műtrágya gyártásunk nagy­mértékű kibővítésére. Megkezdődik Szőnyben egy modem krakk-üzem létesítése, amely hazai kőolajból fog motorhajtó üzemanyagot termelni, és ugyanakkor alapot teremt szerves vegyiparunk további fejlesztésére. Sztáltovárosban szalmaceüulóz- üzem építését kezdjük meg, amely 1958-tól kezdve rizsszalmából évi 20 000 tonna cellulózt állít elő papír- gyártásunk részére. Folytatjuk a ru- dabányai ércdúsító építését, amely 1957-től kezdve évi 200 000 tonnával növeli a kohászatban felhasználható hazai vasérc mennyiségét. Energetikai bázisunk kibővítésé­re folytatjuk a. tiszapalkonyai nagy erőmű építését és ugyan­akkor megkezdjük Pécsúihegyen egy másik hagy új erőmű létesí­tését. A Szovjetunió által nyújtott ha­talmas jelentőségű támogatás fel- használásával megkezdjük [az első magyar atomreaktor építését és biztosak vagyunk abban, hogy tu­dósaink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink alkotó szelleme és lendülete lehetővé teszi, hogy a má­sodik ötéves terv folyamán megte­remtsük az első magyar atomerőmű alapjait. (Taps.) 1956. évi tervünk reális alapokra, népgazdasági erőforrásaink és fejlő­dési lehetőségeink gondos mérlege­lésére épül fel; ugyanakkor azonban kétségkívül sok feszültséget tartal­maz, sok nehézséget rejt magában. Ezeket a feszültségeket és nehézsé­geket sikeresen le fogjuk tudni küz­deni, ha a terv megvalósítása során feltárjuk és felhasználjuk népgazda­ságunknak hatalmas belső tartalé­kait. 1956. évi tervünk sikerének leg­főbb feltétele abban áll, hogy a munkásosztályt, a dolgozó pa­rasztságot, az értelmiséget,, az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére és túltel,jesí- tésére, a terv megvalósítása során jelentke­ző akadályok és nehézségek leküz­désére, második ötéves tervünk, si­keres megindítására. Kérem a t. országgyűlést, hogy az 1956. évi népgazdasági tervnek is­mertetésemben kifejtett irányelveit vegye . tudomásul. (Hosszantartó, nagy taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents