Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-18 / 271. szám
> SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. november 18. Hz országgyűlés jóváhagyta a kormány beszámolóját Jövő évi tervünk új lépcsőfok a szocialista Magyarország megteremtésében Béréi Andor elvtárs beszámolója az 1956. évi népgazdasági tervről Sikeresen teljesítjük az 1955. évi tervet 1956. évi tervünk kidolgozásánál gondosan figyelembe vettük azokat az eredményeket és fogyatékosságokat, amelyek az 1955. évi terv megvalósítása során mutatkoznak. Az 1955. évi népgazdasági terv azt tűzte ki célul, hogy a jobboldali hibák káros népgazdasági következményei? kiküszöbölve új lendületet adjon a termelésnek és az egész szocialista építőmurkámak, ezzel szilárd alapra helyezze a lakosság megnövekedett életszínvonalát és ugyanakkor kedvező előfeltételeket teremtsen a második ötéves terv megindításához. Szocialista iparunk 1955-ben előreláthatóan 8—8,5 százalékkal fcg többet termelni, mint az előző évben; a minisztériumi nagyipar, amely 1954-ben egy helyben topogót, ez évben mintegy 7,5 százalékkal növeli termelését. Jobboldali ócsárlóival szemben iparunk — és elsősorban nehéziparunk — megmutatta, hogy még meglévő fogyatékosságai ellenére is képes többet, jobbat, olcsóbbat termelni. Jelentősek azok az eredmények is, amelyeket az 1955. évi terv megvalósítása során a mezőgazdaságban értünk el. Míg 1953-ban és 1954-ben a falun a támadólag fellépő ellenséges erőknek sikerült átmenetileg visszaszorítaniuk a termelőszövetkezeteket, 1955-ben a termelőszövetkezetek, a párt márciusi és júniusi határozataira támaszkodva új fejlődésnek indultak és szántóterületük október végéig majdnem 20 százalékkal emelkedett. Különösen örvendetes, hogy ugyanakkor az 1955. évi mezőgazda- sági termelési tervet nemcsak megvalósítjuk, hanem több mint 1 százalékkal túl is teljesítjük. Igaz, hogy ebben szerepük volt az aránylag kedvező időjárási viszonyoknak is, de nyilvánvaló, hogy az átlagtermések és hozamok általában kedvező alakulása nemcsak erre vezethető vi;-z- sza. Ebben a fejlődésben kifejezésre jut egyrészt az az erőteljes támogatás, amelyet pártunk és kormányunk nyújtott az utóbbi években a mezőgazdaságnak — elsősorban az állami és szövetkezeti szektornak, de a dolgozó parasztok egyéni gazdaságainak is. Az 1955. évi tervtúlteljesítés egyik legjelentősebb eredménye, hogy az állami és állampolgári fegyelem jelentősen megerősödött az előző másfél év lazaságaival és liberalizmusával szemben. Ez jut 'kifejezésre abban a tényben, hogy ,a lakosság adóbefizetéseinek — noha az adókivetés változatlan maradt _ 1955-bem előr eláthatólag 12 százalékkal felülmúlja az 1954. évit, valamint abban hogy a begyűjtésé tervet — noha az állati termékek beadása terén még vannak kiesések — az idén sóikkal kielégítőbben teljesítjük, mint tavaly. Az elért eredmények alapján jelentősen növekedett a nemzeti jövedelem, ami lehetővé teszi, hogy egyrészt beruházási programunkat előreláthatólag mintegy 800 millió forinttal túlteljesítsük, és hogy — másrészt — szerényen ugyan, de a múlt évinél összehasonlíthatatlanul biztonságosabb alapon növeljük a lakosság életszínvonalát. A munkások reálbére mintegy 4,4 százalékkal emelkedik és növekszik a parasztság reáljövedelme is. Az életszínvonal növekedése kifejezésre jut a kiskereskedelem várható forgalmának mintegy 4,8 százalékos kiszélesedésében. Mindezeket az eredményeket azért érhettük el, mert a Magyar Dolgozók Pártja teljes erővel, következetesen fai’épeirt a jobboldali opportunizmussal szemben, mert eredményesen mozgósította a város és a falu dolgozóit a népgazdasági terv tel- jeeritéisére és túlteljesítésére, mert munkásosztályunk és az egész dolgozó nép odaadó munkával, kitartó erőfeszítéssel helytállóit a termelés frontján. Az 1955. évi terv végrehajtása során elért eredményekhez igen nagymértékben hozzájárult az az önzetlen baráti segítség, amelyet elsősorban a Szovjetunió kormánya, valamint a népi demokratikus országok nyújtottak nekünk. Az 1956. évi népgazdasági terv legfontosabb feladatai Ezekből az alapvető célkitűzésekből következnek azok a legfontosabb feladatok és előirányzatok amelyeket 1956. évi tervünk tartalmaz. 1. 1956. évi terviünkben előirányozzuk a népgazdaság szocialista szektorának további meigerősítését és kiszélesítéséit. A mezőgazdaságban számolunk a termeiőszövetk zeti szektor szántóterületének további növekedésével; ezit a pánt és a kormány júniusi határozatára, a szövetkezeti gazdaságok eredményességének további fokozására, a parasztok önkéntes 'belépésiére alapozzuk. A szocializmus alapjainak kiszélesedése ' kifejezést nyer abban, hegy megnő a szocialista szektor részesedése a nemzeti jövedelem termelésében. Ez a részesedés 1956- ban 74,5 százalékot fog kitenni, szemben az 1955-ben elért 73 százalékkal. 2. Az 1956. évi terv fontos feladata a nehézipar jelentős fejlesz tése, népgazdasági súlyának növelése; ez nélkülözhetetlen feltétele a szocialista iparosítás előre vitelének és a második ötéves terv szilárd megalapozásának. Míg az utóbbi két év folyamán a nehézipar aránya az ipái- össztermelésében csökkent, 1956-ban a nehézipar súlya növekszik és az egész szocialista ipar termelésének 46,5 százalékát fogja kitenni. 3. 1956. évi tervünkben feladatul tűzzük ki a mezőgazdasági termelés további növelését. Elsősorban a mezőgazdaság erősödő szocialista szektorára támaszkodva és ugyanakkor 'támogatva az egyéni gazdálkodóst folytató dolgozó parasztok termelési lehetőségeit is, 1956-ban az 1955. évihez képest, a mezőgazdasági termelés értékének 3 százalékos növelését irányozzuk elő, ami — tekintettel az ez évi viszonylag jó terméseredményekre, komoly feladatot jelent. A mezőgazdasági termelés ilyen előirányzata lehetővé teszi — a szabadfelvásáirűás és a szerződéses termeltetés növekedésének eredményeként — a begyűjtés 7,5 százalékos növelését, az élelmiszeripari termelés 10,1 százalékos emelését és mindezek alapjain a lukosság élelmiszerellátásának megjavítását. 4. Az 1956. évi terv — központi jelentőségű feladatként _ aktív k ülkereskedelmi egyenleget irányoz elő úgy a baráti, mint a kapitalista országokkal, éspedig az év első negyedétől kezdve. Ez megköveteli, hogy az ipar és a mezőgazdaság az exportcélokra szükséges árukat az előirányzott határidőkben, megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban, pontosan szállítsa, s hogy a külföldről importált anyagok, berendezések és más termékek mennyiségét a feltétlenül szükséges mértékre csökkentsük. 5. 1956. évi tervünkben igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a műszaki színvonal eddiginél sokkal gyorsabb emelésének, az új technika fokozott alkalmazásának, hogy termelésünk legfontosabb ágaiban minél élőbb elérhessük a fejlettebb országok színvonalát. A régi tenmelöbe- rendezések jobb felhasználása, új .gépek, berendezések, műszerek bevezetése, valamint új, értékesebb és jobb minőségű termékek előállítása révén a munka termelékenységét a minisztériumi iparban 4,8 százalékkal kell emelni. 6. 1956. évi tervünk előirányozza a takarékosság fokozását minden téren és mindenekelőtt az anyagok felihasználásában. Elsősorban az anyaghányad lényeges leszállítása alapján a minisztériumi iparban az önköltséget 3 százalékkal kell csökkenteni. 7. 1956-ban a nemzeti jövedelem jóval nagyobb részét fordítjuk az állóalapok bővítésére, mint 1955-ben. A nemzeti jövedelem 1955-höz képest 6,2 százalékkal növekszik, a beruházásokra viszont 30 százalékkal többet fordítunk, mint 1955-ben, A beruházások növelése előfeltétele annak, hogy az újratermelés a második ötéves terv folyamán megfelelő ütemben bővüljön. 8. Ugyanakkor előirányozzuk a nemzeti jövedelem személyi fogyasztásra fordított részének oly mértékű növelését, hogy egyrészt az ipari és építőipari munkások reálbérének emelkedése az év folyamán elérje a termelékenység emelkedésének ütemét, és hogy másrészt a parasztság jövedelme a mezőgazdasági termelés emelkedésének megfelelő arányban növekedjék. 9. Végül az 1956. évi terv fontos feladata a baráti országokkal való gazdasági és műszaki együttműködés továbbfejlesztése és kibővítése. Mindent e! kell- követnünk, hogy mezőgazdaságunk saját erejéből ki tudja elégíteni a növekvő igényeket 1956. évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ez évi tapasztalat is azt mutatja, hogy a lakosság élelmi- szerfogyasztása gyorsan növekszik, iparunknak egyre több mezőgazda- sági eredetű nyersanyagra van szüksége; ugyanakkor mezőgazdasági termékeink keresett exportcikkek. Mindent el kell követnünk, hogy mezőgazdaságunk ezeket a gyors ütemben növekvő igényeket saját erejéből ki tudja elégíteni, mert lehetetlen nagy mennyiségű kenyér- és takarmánygabona importálása, mint ahogy ez ebben az évben történt. Az 1956. évi tervben a mezőgazda- sági terme'és 3 százalékos növelésének elérésére a legfontosabb növényfajták átlagtermését és az állattenyésztés hozamait is magasabb színvonalon irányozzuk elő, mint zmit akár az utóbbi öt év, akár a felszabadulás előtti tíz év átlagában elértünk. Ez feszített feladatot jelent. Ugyanakkor azonban tudatában ke'.i lennünk annak, hogy még a termelés ilyen növekedése mellett is több cikkben csak szűkösen tudjuk fedezni a szükségleteket és hogy azok a termésátlagok és hozamok, amelyek elérése számunkra nehéz feladatnak .tűnik fel. sokkal alacsonyabbak, mint azok, amelyeket sok fejlettebb agrotechnikával rendelkező ország — közöttük Csehszlovákia és a Német Demokrat ileus Köztársaság — évről évre elér. Ahhoz, hogy a kenyérgabona-ellátást saiát erőnkből biztosítsuk, mindenekelőtt szükséges a kenyérgabona vetésterületének növelése az ideihez képest mintegy 150 000 kát. holddal. Állattenyésztésünk fejlesztését kizárólag a hazai takarmánybázisra építjük fel. Ezért a .kukorica vetés- területét az ez évi magas szinten tartjuk és a szálastakarmányra fordított területet mintegy 160 ezer kát. holddal növeljük. Ugyanakkor állatállományunk alakulását összhangba hozzuk a rendelkezésre álló takarmányalappal) Ezért mérsékelten növeljük az utolsó évek folyamán erősen elmaradt szarvasmarha- és főként tehénállományt, amely 880 000-ről 915 000-re emelkedik, és mintegy 200 000-nel növeljük a kevéssé takarmányigényes juhállományt is. 1956. évi tervünk különösen nagy súlyt helyez a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére, ez évben már megmutatkozott termelési fölényének további megszilárdítására. Az állami .gazdaságok és a termelő- szövetkezetek termésátlagai és hozamai lényegesen meg fogják haladni az egyéni gazdaságokét. Az 1956 évi terv előirányozza a termelőszövetkezetek fokozott állami támogatását. A termelőszövetkezetek 21 százalékkal többet fognak beruházásokra fordítani, mint 1955-ben és ezenkívül 50 százalékkal több közép- és rö- vid’ejáratú bitéit kapnak. 'Nagy fontosságú, 'hogy termelőszövetkezeteink súlyt helyezzenek takar- mánytenmelésük megfelelő fokozására. hogy állatállományukat minél előbb sajátmaguk tudják ellátni elegendő takarmánnyal. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek messzemenő támogatósa mellett 195ß-ban is jelentős segítséget1 nyújtunk az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztoknak, hogy termeBefejeződöít a genfi külügyminiszteri értekezlet Genf, november 16. (TASZSZ) 'L. F. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóértekezleten közötte, hogy a genfi értekezlet szerdai záíróülése 15 órakor kezdődött és 18,40 órakor ért véget. Az ülésen, amelyen V. M. Molotov, a szovjet ikjütdöttiség! vezetője efínököÜt, jsilfo- gadták az együttes záróközleményt. A záróülésen mind a négy külügyminiszter beszédet mondott. Az elnöklő Molotov a záróülés berekesztése előtt köszönetéit mondott a nyugaiy hatalmak külügyminisztereinek azért a figyelemért, amelyet az értekezlet ülésein és magánbeszélgetések során a napirendem szereplő kérdéseknek szenteltek Molotov ezután, mind a négy külügyminiszter nevében köszönetét fejezte ki Svájc kormányának, Genf kan- tenáiús és városi hatóságainak, valamint az ENSZ európai hivatalának vendégszeretetükért és az értekezlet titkárságának odaadó munkájáért. Dulles amerikai, Párnay francia és Macmillan angol külügyminiszter meleg szavakkal köszönte meg Molotov elismerő kijelentéseit és a maga részéről köszönetét mondott Molotov értékes közreműködéséért a külügyminiszteri értekezleten. V. M. Molotov ezután befejezettnek nyilvánította a négy hatalom külügyminisztereinek genfi értekezletét. A GEATFE ÉRTEKEZLET KlRÓKÖZLEMÍAlE Genf, november 16. (TASZSZ) Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek 1955 október 27-től november 16-ig G miben megtartott értekezletéről az alábbi közleményt adták ki: Azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a négy kormányfő júliusban Genfben megtartott értekezlete után adott ki, a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei 1955. október 27-től november 16-ig értekezletet tartottak Genfben. Őszinte és átfogó eszmecsere folyt le közöttük arról a három kérdésről, amelynek megvitatását az irányelvek alapján rájuk bíztak, mégpedig 1. az európai biztonság és Németország; 2 a leszerelés; 3. a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének 3térdőséről. A külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy tárgyalásaik eredményeiről jelentést tesznek kormányfőiknek és javasolják, hogy a külügyminiszterek tárgyalásainak jövő menetét diplomáciai úton szabályozzák. lesi lehetőségeiket — amennyire csak lehet — ki tudják használni. Megfelelő mennyiségben biztosítunk számukra mezőgazdasági kisgépeket, szerszámokat, építőanyagot; lehetőve tesszük, hogy igénybe vegyék az állami gépállomások gépállományát és minden eszközzel támogatjuk őket abban, hegy lehe tőségéi khez képest alkalmazzák a fejlett agro- és zoo- technikai módszereket. A nehézipart — elsősorban a gépipart és vegyipart — úgy kell fejlesztenünk, termelési programját úgy kell előirányoznunk, hogy a mezőgazdaságot a szükséges termelő- eszközökkel minél nagyobb mennyiségben és minél jobb minőségben zavartalanul el tudja látni. 1956-ban a mezőgazdaság összesen 673 millió forint értékű gépet kap, ebből 304 arató-cséplőgépet, 1500 kultivátort és 3759 traktort; ezeknek mintegy fele univerzál-trak- tor lesz, amiben mezőgazdaságunknak különösen' nagy hiánya van. Ez lehetővé teszi, hegy az állami mező- ,gazdasági gépállomások összes traktor- és motormunkáikat normál holdakban számítva 12 százalékkal emeljék. Az állami gazdaságok es termelőszövetkezetek a mélyszántás és a tarlóhántás 95 százalékát, a termelőszövetkezetek a kapálás 51 százalékát gépi erővel fogják végezni. 1956. évben a mezőgazdaság 384 500 tonna műtrágyáit fog kapni az ipartól. Különösen' jelentős a mű- trágyafel'használás emelkedése az állami gazdaságokban, amelyekben az egy holdra eső műtrágyafeihasz- nálás 133 kg-ot fog elérni és a termelőszövetkezetekben, amelyek 71 kg-ot fognak holdanként felhasználni. Az ideinél 30 százalékkal több beruházás, — állami erőből 1956. évi tervünk lényegesen növeli a beruházásokat. Állami erőből 12 204 millió forintot irányzunk elő beruházásokra, ami az 1955-ös tervezethez képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent. Ezenkívül közel 1 milliárd forint további beruházással számolunk részint a szövetkezetek saját eszközeiből, részint község- és vállalatfejlesztési alapokból, valamint a magánerőből történő lakásépítés területén. A második ötéves terv első évében eszközölt beruházások jelentős mértékben meghatározzák a bővített újratermelés egész további menetét a második ötéves terv időszakában. Ezért az 1956. évi beruházások tervezésében a második ötéves terv célkitűzéseiből indultunk ki, amelyek elsősorban a nehézipar fejlesztését követelik meg és ugyanakkor azt, hogy a nehézipart — amennyire csak lehetséges — a hazai alapanyag- és energetikai bázis kiszélesítése alapján fejlesszük. Ebből következik, hogy 1956-ban különösen az ipari és ezen belül a nehézipari beruházásokat növeljük nagy arányokban. Sok olyan nagy jelentőségű beruházást indítunk meg 1956-iban, amelyek a második ötéves terv során a hazai nyersanyagok fokozott fel- használását, a feldolgozó iparnak új hazai alapanyagaki tál való ellátását fogják lehetővé termi. így megindítjuk a Tiszamenti Vegyiművek építését, amely a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz, s amely 1959-től kezdve szintetikus vegyianyagokat és műanyagokat nagy mennyiségben fog előállítani, s egyszersmind alapot teremt nitrogén-műtrágya gyártásunk nagymértékű kibővítésére. Megkezdődik Szőnyben egy modem krakk-üzem létesítése, amely hazai kőolajból fog motorhajtó üzemanyagot termelni, és ugyanakkor alapot teremt szerves vegyiparunk további fejlesztésére. Sztáltovárosban szalmaceüulóz- üzem építését kezdjük meg, amely 1958-tól kezdve rizsszalmából évi 20 000 tonna cellulózt állít elő papír- gyártásunk részére. Folytatjuk a ru- dabányai ércdúsító építését, amely 1957-től kezdve évi 200 000 tonnával növeli a kohászatban felhasználható hazai vasérc mennyiségét. Energetikai bázisunk kibővítésére folytatjuk a. tiszapalkonyai nagy erőmű építését és ugyanakkor megkezdjük Pécsúihegyen egy másik hagy új erőmű létesítését. A Szovjetunió által nyújtott hatalmas jelentőségű támogatás fel- használásával megkezdjük [az első magyar atomreaktor építését és biztosak vagyunk abban, hogy tudósaink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink alkotó szelleme és lendülete lehetővé teszi, hogy a második ötéves terv folyamán megteremtsük az első magyar atomerőmű alapjait. (Taps.) 1956. évi tervünk reális alapokra, népgazdasági erőforrásaink és fejlődési lehetőségeink gondos mérlegelésére épül fel; ugyanakkor azonban kétségkívül sok feszültséget tartalmaz, sok nehézséget rejt magában. Ezeket a feszültségeket és nehézségeket sikeresen le fogjuk tudni küzdeni, ha a terv megvalósítása során feltárjuk és felhasználjuk népgazdaságunknak hatalmas belső tartalékait. 1956. évi tervünk sikerének legfőbb feltétele abban áll, hogy a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, az értelmiséget,, az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére és túltel,jesí- tésére, a terv megvalósítása során jelentkező akadályok és nehézségek leküzdésére, második ötéves tervünk, sikeres megindítására. Kérem a t. országgyűlést, hogy az 1956. évi népgazdasági tervnek ismertetésemben kifejtett irányelveit vegye . tudomásul. (Hosszantartó, nagy taps.)
