Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-18 / 271. szám

WALA a P « o L fi T AttJAS « (i ¥ fi SO fi/ fi 'fi fi fi / ■>* Somogyi Néplap Befejeződött a gevj.fi külügyminiszteri értekezlet Amit nem a borítékban kapunak meg a Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói Aki ötezer újszülöttet segített a világra M AGYAR XII, évfelyani, 271. szám; PARTJA SOMOGY MEGY El BIZOTTSÁGÁN A K AHA äö FILLER Péntek, 1955. november 18. üíaíaEyímjaEiííUMjjLs^isa Minder erőt cs jüwő évi kenyér hi^f csalásáért! Az alkalmas idő minden percét hussnáljuk ki a vetés befejezésére A járási és községi tanácsok veze­tői még most sem érzik teljes fele­lősségüket a jövő évi kenyér bizto­sításáért. Az elmúlt nap folyamán alig történt lényeges javulás a ve­tésben, bár az időjárás kedvező volt. Értsék meg: minden percnyi kése­delem kárt. okoz dolgozó népünknek. Segítsenek, ahol kell, ahol pedig fe- lelőssógrevonásra van szükség, azzal se késlekedjenek. A 16-i értékelés alapján a járások sorrendje: Am országgyűlés jóváhagyta; st kormány beszámolóját BETERJESZTETTÉK AZ 1956. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERVJAVASLATOT Az országgyűlés szerdai ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke. Az ülésen először a Minisztertanács elnökének az országgyűlés keddi ülé­sén elhangzott beszámolóját vitatták meg. A vitában elsőnek Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi zottságának tagja, az MDP Központi Vezetőségének titkára szólalt fel. Járás: Százalék: Jelentve: Járási tanácselnök: Mezögazd. o. ' 1. fonyódi 100,5 99,9 Király Ferenc Jani János 2. siófoki 98,1 93,7 Nagy Lajos Szabó László 3. tabi 85,5 78,7 Tengerdi Imre Deák János 4. kaposvári 78,2 58,5 Suri Sándor Nézel Nándor 5. barcsi 71,2 62,1 Mátyás József Feigl József 6» marcali 68,4 54,3 Kula József h. Tóth Mihály 7. nagyatádi 67,2 60,8 Sasvári Ferenc isaszegi József 8. csurgói 65,9 53,6 Vörös Gábor Pal lag András Tsz-ek és községek, amelyek élenjártak és amelyek lemaradtak a vetésterv teljesítésében VETÉSI TERVÜKET TELJESÍTETTÉK: Termelőszövetkezet: Tsz-elnök: «Miklósi Kossuth Brunner Ferenc nágocsj Szabadság Torma István badegikéini Petőfi Homola György bedegkéri Uj Élet Koionics István bedegkéri Vörös Zászló Szakács Mihály fiadi Lenin Guzmica Lajos Község: Tanácselnök: Sémaekszöllős Ferenci József Zala Cser József Törökkoppány jYQSAN LEMARADTAK: Györki- Ferenc Község: Tanácselnök: Amdocs Karsai József Gamás Balogh Lajos Tab Nagy István Gyékényes Túri Imre Tapsony Horváth István Nagyatád Pál József Ésszerűbb, körültekintőbb munkát végezzen a Kaposvári Gépállomás vezetősége A Kaposvári Gépállomás a múlt félj gépjavítást az elsők között fe­jezte be — az akkord megátlapftáis szerint jó eredménnyel. Mégis — szinte érthetetlenül — egészein ,a ta­vasz óta mindig lemaradás mutat­kozik a gépállomás terv-teljesítésé* ben. A vetéstervet 27,7, a si’ózási tervet 25,9, a mőlyszántásl tervet pe­dig 7,8 százalékra teljesítették, de igen .gyengén állnak a gépjavítás­sal is. A körzetükben lévő szilvás- szentmá-rrtemi Szorgalom TSZ-bem pl. még 50 hold vetés van hátra. Mi a lemaradás oka?- Egyrészt az, hegy tnaguk a vezetők nem tájékozód­nak rendszeresen a végzett munka eredményeiről, mányosségairól, másrészt rossz a munkaszervezés, a gépek raj-onirozása. Nem ellenőrzik elég alaposan a munkát, s ahol hiányosságot tapasztalnak, nem se­gítenek azonnal. Hiba az is, hogy a traktorosoknak nem biztosítottak megfelelő miunkakörülmónyeket, Töhb traktorosnak nem volt huza­mosabb ideig meleg ruhája, mert a ’gépállomás vezetősége nem gon­doskodott arról idejében. De azt sem szervezték meg, hogy a fiatal, kezdő traktorosok mellé idősebb, tapasz talt traktorost osszanak ibe, aki se­gítséget tud nyújtani a kisebb gép­hibák kijavításénál. Emiatt előfor­dult, hegy több napon át állt egy- egy gép tétlenül. A gépállomás vezetői maguk is beismerik a hibákat, és látják, hogy megvan a feltétele a munka meg­javításának. Arra van1 szükség, hogy végre ésszerűbben, körültekin* többen végezzék munkájukat. Ezt várja tőlük a párt és a dolgozó nép. Fegyelmi eljárás a vetést elhanyagoló községi vezetők ellen A Megyei Tanács VB fegyelmi el­járást indított azok ellen a községi vezetők ellen, akik elhanyagolták az őszi gabonanemű ek vetését. Eljárás indult Molnár Dezső inkei, Kovák Sándor csurgói, Deák Géza iharosi, Balázs János ötvösfcónyi, Kozma Károly nagyberényi és Rózsa Menyhért bábonymegyeri tanácsel­nökök ellen. Fegyelmi eljárás indult Németh József inkei, Flaj Zoltán és Csondor Teréz csurgói, Orbán Lajos esökölyi mezőgazdasági előadók, va­lamint Kérdő Sándoi- tabi járási ag­ronómus ellen. Pénzbírság a vetési terv nemteijesítése miatt Nem nézhetjük tétlenül, hogy me­gyénkben egyesek könnyelműségből he tegyenek eleget vetési kötelezett­ségüknek, s ezzel gátolják jövő évi kenyérellátásunkat. Szabálysértés miatt Gresa István tapsonyi lakost, mert vetési tervét nem teljesítette, 500 forint, B. Hajdú János kányái gazdát 500 forint. Andok Jánosné kányái gazdálkodót 900 forint pénz­bírsággal sújtották. Buzsákon Tiha­nyi Ignácnéf, Balatonkereszturon Strausz Ferenc 500, illetve 400 fo­rint pénzbüntetésben részesült, mert vetési tervének nem tett eleget. Nézzenek jobban a kulák körmére Pernyén Meriiye község eddig alig 40 — 50 szá­zalékra teljesítette kukoricaeegyüjtesi tervét. A lemaradás fö oka a község ve­zetőinek és begyűjtési dolgozóinak te­hetetlensége, f.zájtátisága. A kuiakok zavartalanul szabotálják a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. Javós László 48 holdas kulák pl. an­nak ellenére, hogy 7 holdon termelt kukoricát, még egy szemet sem adott be. Szecsődi Sándor 35 holdas kulák, aki 3 és fél holdon termelt kukoricát, eddig csupán 197 kg-ot törlesztett ál­lam iránti kötelezettségéből. Vajon mi­re várnak a tanács vezetői? Tán arra, hogy a kulákok elfeketézzék, elrejtsék kukoricatermésüket? A tanácsvezetök tehetetlenségére vall az is, hogy Szecsődi György 33 holdas kulák mintegy 29 ezer forint adóval tartozik, s arra hivatkozik, hogy nin­csen állata. A tanács vezetői nem ve­szik észre, hogy milyen ravaszsággal dolgozik Szecsődi György. Mert igaz, hogy Szecsődi kuláknak nincs számos­állata, de ugyanakkor fiának, aki egy házban lakik vele, s egy barázda földje sincs, van két lova, négy szarvasmar­hája három sertése és egyéb aprójösza- ga. Vajon miből és miért tartja, ifj. Sze­csődi az állatokat? Nem az apja földjé­nek a terméséből? Mi azt hisszük, azért vannak az ő nevén az állatok, hogy se­gítse apját a törvény kijátszásában. JO lesz, ha a község vezetői körmére néz­nek a kulákoknak. Harsányi János elv­társ, tanácselnök nagyobb felelősséggel harcoljon a párt- és a kormányhatáro­zatok végrehajtásáért, s a törvény ere­jével járjon ei a törvénysértő kukkok­kal szemben. Szalui Béla elvtárs: A néptömegek alkotó kezdeményezése fejlődésünk egyik legfőbb mozgató ereje Tisztelt országgyűlés! Több mint fél év telt el a párt Központi Veze­tősége nagy jelentőségű márciusi határozata óta. Ez a fél év friss leve­gőt hozott az ország gazdasági és politikai életébe. A munkálok, a pa­rasztok és az értelmiség széles töme­gei szívesen fogadták a változást. A nép látja, hogy ismét egyenes és helyes úton járunk, hogy a párt és a kormány ingadozás nélkül vezeti az országot a szocializmus építése útján. Bár kétségkívül vannak eredmé­nyek, ez azonban nem ad okot az el- bizakodásra, sem arra, hogy azt gon­doljuk — túl vagyunk már a munka nehezén. Pártunk Központi Vezetősége — mint ismeretes — a múlt héten tar­tott ülésén az ipari munkában meg­lévő fogyatékosságokra hívta fel a figyelmet s egyben megmutatta a további fejlődés útját. ^\z elfogadott határozat igen nagy jelentőségű. Végrehajtása lehetővé teszi a techni­ka igyorsütemű fejlesztését, a munka termelékenységének fokozott növelé­sét, meggyorsítja egész előrehaladá­sunkat. Innen, a parlament üléstermé­ből hívjuk fel dicső munkásosz­tályunkat és tehetséges műsza­ki értelmiségünkéit, támogassák a pártot a technika gyors fej­lesztésére irányuló céljai meg­valósításában. Bízunk abban, hogy az újítók, a fel­találók, a gépszerkesztők, a konst­ruktőrök, akik már eddig is sok dicsőséget szereztek a magyar név­nek, most új lendülettel látnak rruun kához és kiváló újításokkal, talál­mányokkal, új konstrukciókkal se­gítik elő nagy ügyünket, a technikai haladást. Elen a nagy Szovjetunió­val, a szocialista tábor országaival a technika fejlesztéséért folyó világ­méretű versenyben kétségkívül győz­ni fogunk! (Taps.) A műszaki fejlesztés kezdetben anyagi áldozatokat, több beruházást követel. Hogy több beruházást való­síthassunk meg, mindenütt jobban kell takarékoskodni az állami esz­közökkel. A Központi Vezetőség múlt heti ülésének határozata megállapítja, hogy minden minisztérium, ipar- igazgatóság egyik legfőbb feladata: az élenjáró tapasztalatok terjesztése, szívós, sokoldalú szervező munkával. Gondoskodnunk kell arról, hogy minden dolgozó megismerje sa­ját üzeme és más üzemek azo­nos termékeinek önköltségét és azokat a módszereket, amelyek­kel a kedvezőbb eredményeket elérték. A jó.vezető nagy gonddal és szere­tettel figyeli és segíti az élenjáró módszereket, és erőfeszítéseinek ja­vát e módszerek széleskörű elter­jesztésére fordítja. Azok a munkások, parasztok és értelmiségiek, akik vigyáznak az állami vagyonra, és takaré­koskodnak a rájuk bízott anya­gi eszközökkel, azok a tsz-ta- gok, akik óvják a szövetkezeti tulajdont — rendszerünk alap­ját védelmezik. A dolgozók javaslatainak, észrevételeinek hasznosítása — minden vezető kötelessége Tisztelt, országgyűlés! A néptö- megek alkotó kezdeményezése tár­sadalmunk fejlődésének egyik leg­főbb mozgatóereje. Egyes állami funkcionáriusok azonban még nem értik meg, hogy milyen óriási ener­gia van a népben. Ahol hallgatnak a munkások és parasztok szavára, megszívlelik bírálatukat, lelkiismeretesen ta­nulmányozzák javaslataikat, ott mindennek megvan a (kedvező hatása. Népi államunk ereje a munkás- és paraszttömegekkel való elszakíthatat­lan kapcsolatiban van. Az állam kü­lönböző szervei és a dolgozó tömegek kapcsolatának erősítése minden párt­ós állami funkcionárius alapvető kö­telessége. A Minisztertanács elnöke beszá­molójában aláhúzta — s ez teljes mértékben megfelel a Magyar Dol­gozók Pártja politikai irányvonalá­nak —, hogy következetesen megvalósítja, a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal a leg­szorosabb, őszinte barátság, sok­oldalú gazdasági, műszaki tu­dományos és kulturális együtt­működés politikáját. Ez kü’politikánk sarkköve és sike­reink legfőbb biztosítéka. A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa küldöttségé­nek jelenléte e teremben nagyszerű bizonyítéka annak, hogy kapcsola­taink a hatalmas Szovjetunióval, melyek eddig is őszinték, barátiak, bensőségesek és közvetlenek voltak, most még jobban elmélyülnek. A második ötéves terv első évé­re, 1956-ra a párt és a kormány nagyszabású célokat dolgozott ki az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésé­re és ezeket terjeszti megvalósításra a dolgozó nép elé. A kormány és a tisztelt országgyűlés bizton számít­hat arra, hogy e nagyszerű feladatok megvalósításáért első sorokban fog­nak küzdeni a. kommunisták. (Hosz- szantartó, lelkes taps.) népköztársaságunk kormánya Losonczi Pál: Szövetkezeteink erősödésében sokat segítenek a szovjet tapasztalatok Losonczi Pál országgyűlési képvi- élő. a szocialista munka hőse, a bar­csi Vörös Csillag TSZ elnöke beveze­tésképpen a szövetkezeti mozgalom fellendülésével foglalkozott. A nagy­arányú belépések okait elemezve el­ső helyen említette meg: a tsz-ek az idén a termelés minden területén túl­szárnyalták az egyénileg gazdálko­dók eredményeit. Sajót szövetkeze­tükről elmondotta, hogy náluk 14,8 mázsa búza és 18,5 mázsa őszi árpa termett holdanként. Hét év alatt 50 százalékkal nőt­tek a szövetkezetben a termés­hozamok, sőt egyes növényekből, mint a burgonya, vagy a cukor­répa, ma már kétszer annyi te­rem a szövetkezet földjein, mint az első években. A barcsi Vörös Csillagban nagy gondot fordíta­nak az állatállomány fejlesztésé­re is. Jelenleg 2,8 holdra jut egy számosállat a szövetkezetben, A szövetkezetek további gyarapo­dását gátló hiányosságokról megem­lékezve elmondotta, hogy még nem minden szövetkezetben ismerték fel az állattenyésztés hatalmas gazda­sági jelentőségét. Erre vall, hogy számos helyen eladják a növendék- állatokat, vagy takarmánnyal.együtt kiosztják a tagoknak. Az ilyen gaz­daságban a lehetségesnél jóval ke­vesebb lesz a pénzbevétel. Ezután felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes szövetkezetek az idei jó termés ellenére sem gondoskod­nak megfelelő tartalékról. Sok­szor a sajtó és a rádió is népsze­rűsíti az olyan szövetkezeteket, amelyek felélik a holnapjukat. De az sem rendjénvalo, hogy egyes szövetkezetek elmulasztják adóssá­gaik rendezését. Súlyos hiba az is, hogy több tsz-ben még a zárszám­adás előtt igyekeznek kiosztani a meglévő terményeket, s a mestersé­gesen előidézett mérleghiányt az ál­lam segítségével akarják pótolni. Losonczi elvtárs ezután a földjá­radék kifizetésével foglalkozott. El­mondotta, hogy számos helyen, ahol eddig rendszeresen fizettek földjára­dékot, most azon vitatkoznak, hogy fizessék-e vagy sem. Egyes elnökök a Miniszter tanács által módosított alapszabályt önhatalmúlag meg akar­ják változtatni. Losonczi eivtárs hangsúlyozta, hagy a földjáradék fi­zetésének óriási a jelentősége most, amikor a középparasztok egyre na­gyobb számban érdeklődnek a tsz-ek iránt. Bár elismeréssel szólott a szövet­kezetekbe helyezett agronómusok munkájáról, hiányosságként említette meg, hogy az agronómus a jelenlegi rendszer következtében nem élhet eléggé a szövetkezetben. A szövetke­zet vezetősége nem utasíthatja a me­zőgazdászt, aki viszont szintén csak javaslatokat adhat a tsz-vezetőség- nek. Hiányzik a kölcsönös felelősség. Ezért javasolta, hogy az olyan szövet­kezetekben, ahol már állandó elfog­laltsága akad az agronómusnak, ott az agronómus tartozzék a szövetke­zetihez, a szövetkezet gondoskodjon fizetéséről is. Befejezésül a márciusi határozat eredményességét méltatta Hangsú­lyozta, hogy a márciusi határozat és az ezt követő párthatározatok .növel­ték a termelőszövetkezeti tagok akti­vitását, á közös munka iránti érdek­lődését A szorgosabb munka s az állam sokoldalú segítsége nem volt hiábavaló: ma már a közepes s a közepesnél jobb tsz-ek tagjainak életszínvonala elérte, sőt meghaladta a tehetősebb egyéni parasztok élet­színvonalát. De nagy része volt a szövetkezeti mozgalom fellendülésében a Szovjetunió sokoldalú segítségé­nek s különösen a parasztkül­döttségek tanulmányútjainak. — Engedjék meg — mondta befe­jezésül —, hogy mindezért a segítsé­gért szövetkezetünk tagjai nevében is hálás köszönetemet fejezzem ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsa itt je­lenlevő küldöttségének. Mihály fi Ernő: Legyen a Hazafias Népfront népi demokráciánk szilárd támasza Megállapította, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom megalakulásának első hónapjaiban — a kitűzött helyes célok mögött — egyesek nemegyszer liberális, a párttal szembeni ellen­zéki politika demagóg jelszavaival kísérleteztek. A Hazafias Népfront országos elnöksége hamarosan ‘ felfigyeli ezekre a hibákra, az eredeti cél­kitűzések torzítására, meghami­sítására, s a part segítségévet tisztázta a mozgalom helyzetét. Mihályfi elvtárs kijelentette, hogy a Hazafias Népfront, úgy mint -ed­dig is, ezután-is mindig az első so­rokban fog küzdeni a párt célkitűzé­seinek megvalósításáért és lehetősé­geihez képest a legnagyobb segítsé­get igyekszik nyújtani a tanácsok és a temegszexvezetók ezirányú munká­jához is. (Folytatás a 2. oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents