Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-17 / 270. szám
1 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. november 17. Hegedűs András elvtárs országgyűlési beszámolójából (Folytatás az 1. oldalról.) A termelőszövetkezetek az idén több mint 1.3 milliárd forint értékű támogatást kaptak — első- sárban annak érdekében —, hogy gyorsabban és korszerűen rendezhessék be gazdaságukat, hogy így gyorsabban válhassanak nagy jövedelmet biztosító mezőgazdasági nagyüzemekké. A kormány a termelőszövetkezetek támogatása mellett egyénileg dolgozó parasztságunkról sem feledkezett meg. Okét is segítette abban, hogy termelésüket —• a kisüzemi gazdálkodás lehetőségeinek korlátái között fejleszthessék. Szilárd meggyőződésünk, és ezt a tapasztalat is igazolja, hogy népi demokráciánkban az a dolgozó paraszt, aki kultúráltabban gazdálkodik, felhasználja a gépállomás gépeit, kezdi alkalmazni az élenjáró (módszereket, egyre inkább közeledik a szövetkezethez. Fokozzuk erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés fejlesztése értlekében A kormány intézkedései következtében a dolgozó parasztság — termelőszövetkezetiek és egyénileg gazdálkodók egyaránt — még inkább érdekeltié váltak termelésük növelésében, vagyis abban, hogy jobb munkával. új módszerek alkalmazásával többet és olcsóbban termeljenek. Mindezen intézkedések hatása, a dolgozó parasztság szorgalma és meg- növekedett termelési kedve közrejátszott abban, hogy — bár az időjárás nem volt különösen kedvező — ebben az évben a mezőgazdaság termelési tervét nemcsak teljesíti, hanem túl is teljesíti. A kenyérgaboina-vetés — a jövő évi kenyerünk biztosítása — nemcsak az egyes dolgozó parasztoknak és egyes termelőszövetkezeteknek az ügye, hanem országos ügy,_ ezért a Minisztertanács felszólít minden dolgozó parasztot, termelőszövetkezeti tagot a kenyérgabona-vetésterv maradéktalan teljesítésére. Bízunk abban. hogy az idei rendkívüli ősz ellenére is minden termelő, minden község maradéktalanul eleget tesz ennek a kötelezettségének. Tisztelt országgyűlés! Bár mező- gazdasági termelésünk tagadhatatlanul fejlődött, elbizakodottságra semmi okunk nincs, mert a mezőgazdaság fejlődésének üteme elmarad az iparétól és mert még nem tudja megfelelően kielégíteni a mezőgazdasági termékekben mutatkozó növekvő szükségletet. Ezért a Minisztertanács úgy véli: nemcsak hogy csökkente- nünk nem szabad a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseinket, hanem tovább is növelnünk kell azokat. Iparunk segítségével — a mező- gazdaság* termelés fejlesztéséhez egyre gyorsabb ütemben tudunk biztosítani és biztosítunk is a korszerű követelményeknek megfelelő gépeket és anyagokat. Az ipar jelentősége a mezőgazdasági termelés fejlesztéséiben a gépesítés eredményeként e termelési évben sokkal inkább megmutatkozott, mint eddig bármikor. A termelőszövetkezeteink termésátlaga a fo'yó évben búzából már 19 százalékkal, rozsból 25,4 százalékkal, őszi árpából 10,2 százalékkal haladta meg az egyénileg gazdálkodó parasztok termésátlagait. A gépesítés fölényét és diadalát bizonyítja az a tény is, hogy a géppel végzett őszi mélyszántásba vetett kukorica idejében beérett és bő termést adott a folyó évi kedvezőtlen időjárás ellenére is. A magyar kormány a szocialista iparosítás eredményeire támaszkodva el kívánja érni, hogy a magyar mezőgazdaság rövid időn belül messze túlszárnyalja a felszabadulás előtti legmagasabb termelési színvonalat és az egy főre és egy hektárra eső termelési érték elérje a hazánkhoz hasonló természeti adottságokkal rendelkező fejlett országokét. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében .gyorsabban kell haladnunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a technika jelenlegi színvonalán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1—2 év alatt le tudják .gyűrni a kezdeti akadályokat. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a munka nagyobb termelékenységét mutatja, hogy termelőszövetkezeteinkben már a múlt évben a közös és háztáji gazdaságokból származó egy családra eső összes termelési érték 34 578 forint volt, ugyanakkor az egyéni gazdaságok egy családra eső múlt évi átlaga csak 19 525 forint. Ez a különbség az előzetes számítások szerint a folyó éviben a termelőszövetkezetiek javára mintegy 10—15 százalékkal emelkedik. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók versenyében az idei eredmények alapján még inkább a termelőszövetkezeteket illeti a babér. (Nagy taps.) Dolgozó parasztságunk látva a termelőszövetkezetek javuló gazdálkodását, egyre inkább magáévá teszi a belépés gondolatat. Ezt bizonyítja termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének lendülete. Júniusiban arra számítottunk, hogy ez év végéig mintegy 60 000 új belépő lesz és szán itóterületük hozzávetőleg 200 000— 250 000 kataszteri holddal fog növekedni. Ezzel szemben ez évben termelőszövetkezeteinkbe több mint 50 000 család lépett be, mintegy 320 ezer kataszteri hold területtel1, benne E67 ezer kataszteri hold szántóval. A Minisztertanács fontos feladatának tekinti, hogy további szervezeti és gazdasági intézkedésekkel megkönnyítse az új és a megnövekedett termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdését és a hibák kijavítását. így a termelőszövetkezetek olyan ■beruházásait, amelyekkel gazdálkodásuk üzemi alapjait rakják le igazid asági épületek, öntözőtelep, halastó építése), az állam 20 év alatt visszatérítendő hosszúlejáratú hitellel támogatja. A Minisztertanács, követve a pánt útmutatáséit, határozott és gyakorlati intézkedésekkel segíti a falu új életének bátor úttörőit. A szocialista város után megteremtjük a szocialista falut ■Segíteni a termelőszövetkezeti parasztokat, de ugyanakkor biztosítani azt is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó .paraszt — aki még nem szánta rá magát a szövetkezeti életre — megkapjon minden, a tenme-és- hez szükséges eszközt és anyagot és megtalálja számítását a mezőgazda- sági termelésben; ez a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a mező- gazdaság egészséges alapon történő szocialista -átszervezésének egyik legfontosabb alapelve. Az ország fel- emelkedésének érdekében ennek megvalósítását népi demokratikus kormányunk egyik legfontosabb kötelességének tartja. Szakadatlanul és szívósan do'go- zunk azért, hogy a párt által mutatott helyes úton megteremtsük a szocialista város után a szocialista falut és a fejlett szocialista ipar mellé felzárkóztassuk a szocialista mezőgazdaságot. Az 1956. évi népgazdasági tervjavaslatban magunk elé tűzött irányszámok megvalósítása nem könnyű, de végrehajtható feladat. Erőinlk növekedőben vannak és e feladatok végrehajtásában is bizton támaszkodhatunk dolgozó népünkre. Az országgyűlés elé terjesztett tervjavaslatban célul kitűzött feladatok végrehajtásával megtesszük az első lépéseket a második ötéves terv végrehajtásához, amelynek eredményeként — pártunk III. kongresszusának határozata szerint — a «-jelenleg elmaradt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a termelés szocialista rendje, általánosan érvényre jut népgazdaságunkban a szocializmus gazdásági alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban«. A lakosság ellátásának további megjavítására törekszünk Országunkban a népjólét fellendítésének egyik sarkalatos előfeltétele a lakosság zavartalan ellátása mező- gazdasági termékekkel. Amint az a képviselő elvtársak előtt ismeretes, a mezőgazdasági termékek kötelező begyűjtéséből származó mennyiségek az ország lakosságának zavartalan ellátását és a mezőgazdasági ' termékek tervezett kivitelét nem biztosítják. Szükséges, hogy az állam kezében a kötelező be,gyűjtéssel biztosított mennyiségnél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej, és más fontos élelmiszeripari és mezőgazdasági termék álljon rendelkezésre. ..... E helyzet láttán kormányunk a mezőgazdasági termékek állami szabadfelvásárlási rendszerén keresztül széleskörű intézkedéseket foganatosított a lakosság zavartalan ellátása érdekében. A szervezett állami szabadfelvásárlás rendszere — a szabadpiaci forgalom további fenntartása mellett — egyaránt kedvező mind a dolgozó parasztság, mind a munkásosztály, az egész dolgozó nép számára. Az élelmiszerellátás terén azonban ez évben még nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet, noha a központi készletekből — elsősorban Budapesten — a múlt évinél nagyobb mennyiséget hoztunk forgalomba. Átmeneti nehézségek jelentkeznek a zsírellátás- -ban is. Enyhítésére jelentősebb mennyiségű étolajat hoztunk forgalomba. A szerződéses hizlalások számszerű növekedése lehetőséget fog adni az államnak arra, hogy fokozatosan megjavítsa a városok ellátását sertéshússal, zsírral és különböző hústermékekkel. Jelentős a javulás a lakosság ipari termékkei való ellátásában is, amely egy-két cikktől eltekintve, úgyszólván zavartalan. Az állam nagy mennyiségű ipari árukészlettel rendelkezik. A szocialista kereskedelemben levő készletek ez év október 1-én mintegy 14 milliárd forintot tesznek ki. Ez másfélszerese az elmúlt év október 1-i készleteknek. Iparunk fejlesztése lehetővé teszi, hogy tovább javítsuk az iparcikkek választékát és biztosítsuk a lakosság jó ellátását. ■Az életszínvonal alakulásánál figyelembe kell még vennünk a fogyasztási termékek forgalmán kívül a lakáshelyzetet. Lakáshelyzetünk, különösen a nagy' ipari városokban, nem kielégítő és sok ezer dolgozó család él még rossz lakáskörülmények között Budapesten, Miskolcon, Ozdon, Salgótarjánban, Győrött, Pécsett és másutt. A kormány nagy erőfeszítéseket tettes tesz azért! hogy meggyorsítsa, olcsóbbá tegye a lakásépítést. Az újonnan épülő lakások számának növelése érdekében nemcsak a beruházások ösz- szegét növeljük, hanem csökkentjük az épülő 2—3 szobás lakások számát és átmenetileg több 1 szoba-konyhás lakást építünk, hogy ilyimódon minél több családot tudjunk minél tövidebb idő alatt lakáshoz juttatni. A lakásépítés növelésére irányuló erőfeszítésünket mutatják a következő számok: Budapesten az elmúlt- évben összesen 4224, 1955-ben 5750 lakás épült. 1956-ban az eddigi terveik szerint csupán állami erőből több mint 6000-re, állami támogatással és magánerőből pedig mintegy 3500-ra, tehát közel 10 0G0-re emelkedik az újonnan épülő lakások száma. Kórházi hálózatunk nagyarányú fejlesztését folytatva, már ez év első felében újabb 1500 ágyat állítottunk be. Folytatni kívánjuk ez irányú erőfeszítéseinket és 1956-ban is jelentős fejlesztést tervezünk. A kultúra valamennyi vívmánya szolgálja népünket A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt, oktatásunk demokratizálódott; államunknak és minden szülőnek kötelessége a 6—14 , éves korú gyermekek általános iskolai tanulásáról gondoskodni. Minden tehetséges munkás- és dolgozó parasztfiatal számára megnyílt a továbbtanulás lehetősége a középiskolákban és az egyetemeken. Feladatunk az elmúlt félévben elsősorban abban állt, és ma is az, hogy az általános iskolától kezdve a főiskolákig és egyetemekig, megjavítsuk az oktatás rendszerét és emeljük színvonalát. A dolgozók tudásának növelésében, kiszélesítésében nagy jelentőséget tulajdonítunk a könyvtáraknak, meglévő könyvtáraink .jobb kihasználásának és a könyvtárügy fejlesztésének. Kulturális forradalmunk egyik igen éredményes fegyvere — a film. A film igen nagy szerepet tölt be dolgozó népünk kulturális színvonalának emelése és a szórakoztatás terén. Éppen ezért örömmel figyeljük és támogatjuk azt a helyes irányú fejlődést, amely az utóbbi időben tapasztalható e téren. Az a tény, hogy az elmúlt év 93 millió nézőjével szemben az idén előreláthatóan mintegy 107 millió látogatója lesz a forgalomba került 11 -magyar é.s 99 külföldi játékfilmnek,, ékes -bizonyítéka kulturális életünk egészséges demokratizálódási folyamatának. A kormány azon lesz,' hogy a továbbiakban is biztosítsa filmkultúránk fejlődéséhez a szükséges alapvető feltételeket. • Megfelelő gazdasági-szervezési intézkedésekkel, filmgyárunk bővítésével és korszerűsítésével, moziparkunk vetítési lehetőségének megjavításával lehetővé tesz- szük, hogy közönségünk az eddiginél is több és jobb filmet, kulturáltabb körülmények között láthasson Dolgozó népünk világszemléletének kialakításában, a kultúra értékeinek közkinccsé tételében egyre nagyobb -szerepet játszik a rádió. Az előfizetők száma az 1938. évi 400 ezerről 1955-ben egymillió 400 ezerre emelkedett. Ez a szám jelenleg is gyorsan növekszik, ami népünk életszínvonala emelkedésének, politikai és kulturális igényei növekedésének egyik legnagyszerűbb mutatója. A Rádió Hivatalnak ezt az egészséges politikai és kulturális érdeklődést mind jobb és magasabb színvonalú műsorral kell kielégíteni. Emellett tovább kell javítanunk a rádióadás és vétel technikai megoldásait. A Minisztertanócá ezért már a legközelebbi jövőben hathatós intézkedéseket foganatosít a legújabb híradás- technikai eredmények hazánkban való alkalmazására, különösen az ultrarövidhullámokon történő rádiózás meghonosítására és a televíziós adások széleskörű bevezetésére. A kormány nagyon nagyra értékeli az irodalom szerepét, amelyet közvetve és közvetlenül a szocialista építésünkben, különösen a szocialista ember gondolkodásának, jellemének a kiformálásában, a hazánkban végbemenő kulturális forradalomban játszik. A felszabadulás óta sok kiváló írói mű, regény, vers, elbeszélés, színdarab látott napvilágot. A munkásosztály és az egész magyar nép igényei azonban megnövekedtek az írókkal szemben, amelyeket ezek még csak kis részben elégítenek ki. A munkásosztály, a dolgozó nép azt várja íróinktól, hogy színvonalas művekben elsősorban a máról Írjanak, adjanak bátorítást a szocializmus építésében előttünk álló feladatok elvégzéséhez. Tovább kell javítanunk az államgépeset munkáját Tovább kell javítamunk az állami munkát államszervezetünk minden láncszemében. E munkában az -az elv vezeti a kormányt, hogy szocialista államszervezetünkben az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei széles hatáskörrel rendelkezzenek, lehetőségük nyíljon a helyi öntevékenység, kezdeményezés kibontakoztatására; ugyanakkor érvényesüljön a szilárd központi vezetés, amely biztosítja a nép egységes hatalmának megvalósulását, az országos és helyi érdekek összhangját, hogy szűk helyi szempontok és érdekek ne érvényesülhessenek az egész nép érdekeinek rovására. Tovább növeljük a tanácsi szervek önállóságát, de ugyanakkor tovább erősítjük a központi vezetésit is. Úgy látjuk, hogy ez a két feladat nemcsak nem ellentétes, hanem egyenesen feltételezi- egymást. Ha a helyileg megoldható ügyek intézését a minisztériumok és a megyei fanácsok helyett a járási, a városi és a községi tanácsok végzik, a központi és megyei -szervek sokkal nagyobb erővel és energiával tudnak elvi irányító munkát végezni, segíteni tudják az érdemi ügyintézést, a végrehajtást, (bőven j.ut idő a helyi szervek munkájának elemző értékelésére, a segítő ellenőrzésre. A Minisztertanács a továbbiak során is harcolni fog a bürokratizmus ellen azért, hogy eddigi rendelkezéseinket további hatékony intézkedések kövessék az ügyvitel és a munkamódszerek terén. Még mindig sok az utasítás, a papiros, gyakori a különböző kimutatások, nyilvántartások, jelentések bekérése, melyeket a kérő szervek sokszor fel sem használnak. A lélektelen, bürokratikus ügyintézés elleni harcnak lényegében az állami fegyelem megszilárdulását, az állami munka megjavítását kell eredményeznie, ami államunk további erősítésének döntő kérdése. Szigorúan megköveteljük a törvényesség betartását Tisztelt országgyűlés! Egész állami munkánk alapja a szocialista törvényesség, jogszabályaink szigorú betartása és betartatása. Törvényeinkben, jogszabályainkban a dolgozó nép akarata jut kifejezésre; a törvényeket és egyéb jogszabályokat az országgyűlés, illetőleg az alkotmányban erre felhatalmazott szervek alkotják. Az elmúlt évben — a Magyar Dől-, .gőzök Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata előtt — gyakran előfordult, hogy állami szerveink meghátrál-tak az úgynevezett «népszerűtlen« feladatok megoldása elől, azaz nem követelték meg olyan jogszabályok végrehajtását, melyek egész társadalmunk számára feltétlenül hasznosak, egyes rétegek vagy személyek, legtöbbször a hanyagok, a mfinikakerülők, a spekuláns elemek számára természetesen (kellemetlenek. Ennék a megalkuvó, az állami fegyelmet súlyosan sértő gyakorlatnak kezdünk véget Vetni és egyre következetesebben érvényt -.szerzünk jogszabályaink előírásainak. Jobban megköveteljük — éppen dolgozó népünk érdekében — az .állampolgári fegyelmet. Ugyanakkor kezd fellépni a szocialista törvényesség megsértésének egy másik, rendkívül káros formája. Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetékkel, amikor egyes végrehajtó bizottságok és más állami szervek túllépve a törvényes lehetőségeket, erőszakoskodnak és törvényellenes eszközökhöz nyúlnak. Nem engedhetjük meg azt, hogy törvényeink betartását bárki is semmibe vegye, vagy csak részben hajtsa végre, de azt sem tűrhetjük, hogy államapparátusunk bármelyik szerve megsértse szocialista törvényeinket. Az ilyen magukról megfeledkezett emberekkel szemben a legszigorúbban kell fellépnünk, mint ahogy már eddig is eltávolítottunk egynéhány tanácsfunkcionáriust, aki megsértette a szocialista törvényességet. Államunkban senkinek sincs olyan kiváltsága, hogy önkényeskedjék és túltegye- magát törvényeinken. Ezért nem tűrtük és a jövőben sem fogjuk megtűrni államapparátusunkban az önkényeskedőket, azokat, akik megszegik törvényeinket és rendeletein- ket. Államunk külső és belső biztonságát, .a társadalmi tulajdont védő és a szocialista együttélést szabályozó törvényeink megsértőivel szemben továbbra is keményen fogunk eljárni, mert egy pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy társaTisztelt országgyűlés! Áttérve ikülpobitilkárlk kérdéseire, mindenekelőtt szükségesnek iteirtom aláhúzni, hogy a Magyar Népiköztársaság kormánya külpolitikai tevékenységét az országgyűlés áprilisi ülésszakán elfogadott 'irányelvek és a varsói szerződés törvényibeólktatésa- kor hozott határozat alapján végezte. Az országgyűlés határozatának megfelelően, alapvető feladatiunknak daknunkban, bár jelentősen csökkentettük a bűnözést, korántsem számoltuk fel azt. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a letűnt úri Magyarország különböző rendű, . és rangú képviselői, az osztályellenség, elsősorban a kulákok közül számosán támadják állami és társadalmi rendünket, alapvető jogintézményeinket. A szocialista törvényesség azonban megköveteli, hogy másképpen bíráljuk el azoknak a dolgozóknak az ügyét, akik egész életükben becsületesen dolgoztak, de valamilyen kisebb jelentőségű ügyben, egy ízben megsértették a népi demokrácia rendelkezéseit. Az ügyészi szervek és bíróságaink egy része nem tesz elég különbséget az ilyen kisebb jelentőségű, tehát á társadalom szempontjából kevésbé veszélyes ügyék és a megrögzött bűnözők, illetve népi demokráciánkkal szembenálló, tudatos osztályidegen, ellenséges elemeknek a társadalmat ■ súlyosan veszélyeztető bűntettei között. tartottuk — s tartjuk ma is —, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén. (Taps.) (Folytatás a 3. oldalon.) Külpolitikánk eélja a tartós béke biztosítása
