Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. november 17. Hegedűs András elvtárs országgyűlési beszámolójából (Folytatás az 1. oldalról.) A termelőszövetkezetek az idén több mint 1.3 milliárd forint ér­tékű támogatást kaptak — első- sárban annak érdekében —, hogy gyorsabban és korszerűen ren­dezhessék be gazdaságukat, hogy így gyorsabban válhassa­nak nagy jövedelmet biztosító mezőgazdasági nagyüzemekké. A kormány a termelőszövetkezetek támogatása mellett egyénileg dolgozó parasztságunkról sem feledkezett meg. Okét is segítette abban, hogy termelésüket —• a kisüzemi gazdálko­dás lehetőségeinek korlátái között fejleszthessék. Szilárd meggyőződé­sünk, és ezt a tapasztalat is igazolja, hogy népi demokráciánkban az a dol­gozó paraszt, aki kultúráltabban gaz­dálkodik, felhasználja a gépállomás gépeit, kezdi alkalmazni az élenjáró (módszereket, egyre inkább közeledik a szövetkezethez. Fokozzuk erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés fejlesztése értlekében A kormány intézkedései következ­tében a dolgozó parasztság — ter­melőszövetkezetiek és egyénileg gaz­dálkodók egyaránt — még inkább ér­dekeltié váltak termelésük növelé­sében, vagyis abban, hogy jobb mun­kával. új módszerek alkalmazásával többet és olcsóbban termeljenek. Mindezen intézkedések hatása, a dolgozó parasztság szorgalma és meg- növekedett termelési kedve közre­játszott abban, hogy — bár az idő­járás nem volt különösen kedvező — ebben az évben a mezőgazdaság ter­melési tervét nemcsak teljesíti, ha­nem túl is teljesíti. A kenyérgaboina-vetés — a jövő évi kenyerünk biztosítása — nem­csak az egyes dolgozó parasztoknak és egyes termelőszövetkezeteknek az ügye, hanem országos ügy,_ ezért a Minisztertanács felszólít minden dol­gozó parasztot, termelőszövetkezeti tagot a kenyérgabona-vetésterv ma­radéktalan teljesítésére. Bízunk ab­ban. hogy az idei rendkívüli ősz el­lenére is minden termelő, minden község maradéktalanul eleget tesz ennek a kötelezettségének. Tisztelt országgyűlés! Bár mező- gazdasági termelésünk tagadhatatla­nul fejlődött, elbizakodottságra sem­mi okunk nincs, mert a mezőgazda­ság fejlődésének üteme elmarad az iparétól és mert még nem tudja meg­felelően kielégíteni a mezőgazdasági termékekben mutatkozó növekvő szükségletet. Ezért a Minisztertanács úgy véli: nemcsak hogy csökkente- nünk nem szabad a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében kifej­tett erőfeszítéseinket, hanem tovább is növelnünk kell azokat. Iparunk segítségével — a mező- gazdaság* termelés fejlesztéséhez egy­re gyorsabb ütemben tudunk biztosí­tani és biztosítunk is a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő gépeket és anyagokat. Az ipar jelentősége a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­iben a gépesítés eredményeként e ter­melési évben sokkal inkább megmu­tatkozott, mint eddig bármikor. A termelőszövetkezeteink ter­mésátlaga a fo'yó évben búzából már 19 százalékkal, rozsból 25,4 százalékkal, őszi árpából 10,2 százalékkal haladta meg az egyé­nileg gazdálkodó parasztok ter­mésátlagait. A gépesítés fölényét és diadalát bi­zonyítja az a tény is, hogy a géppel végzett őszi mélyszántásba vetett ku­korica idejében beérett és bő termést adott a folyó évi kedvezőtlen időjá­rás ellenére is. A magyar kormány a szocialista iparosítás eredmé­nyeire támaszkodva el kívánja érni, hogy a magyar mezőgazda­ság rövid időn belül messze túl­szárnyalja a felszabadulás előtti legmagasabb termelési színvona­lat és az egy főre és egy hektár­ra eső termelési érték elérje a hazánkhoz hasonló természeti adottságokkal rendelkező fejlett országokét. A mezőgazdaság fejlesztése érdeké­ben .gyorsabban kell haladnunk a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­ben. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a technika jelenlegi színvona­lán a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 1—2 év alatt le tudják .gyűrni a kezdeti akadályokat. A szövetkeze­ti nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a munka nagyobb termelékenységét mutatja, hogy termelőszövetkeze­teinkben már a múlt évben a közös és háztáji gazdaságokból származó egy családra eső összes termelési ér­ték 34 578 forint volt, ugyanakkor az egyéni gazdaságok egy családra eső múlt évi átlaga csak 19 525 forint. Ez a különbség az előzetes számítá­sok szerint a folyó éviben a termelő­szövetkezetiek javára mintegy 10—15 százalékkal emelkedik. A termelőszövetkezetek és egyéni­leg gazdálkodók versenyében az idei eredmények alapján még inkább a termelőszövetkezeteket illeti a babér. (Nagy taps.) Dolgozó parasztságunk látva a ter­melőszövetkezetek javuló gazdálko­dását, egyre inkább magáévá teszi a belépés gondolatat. Ezt bizonyítja termelőszövetkezeti mozgalmunk fej­lődésének lendülete. Júniusiban arra számítottunk, hogy ez év végéig mintegy 60 000 új belépő lesz és szán itóterületük hozzávetőleg 200 000— 250 000 kataszteri holddal fog növe­kedni. Ezzel szemben ez évben ter­melőszövetkezeteinkbe több mint 50 000 család lépett be, mintegy 320 ezer kataszteri hold területtel1, benne E67 ezer kataszteri hold szántóval. A Minisztertanács fontos felada­tának tekinti, hogy további szer­vezeti és gazdasági intézkedések­kel megkönnyítse az új és a meg­növekedett termelőszövetkeze­teknek kezdeti nehézségeik le­küzdését és a hibák kijavítását. így a termelőszövetkezetek olyan ■beruházásait, amelyekkel gazdálko­dásuk üzemi alapjait rakják le igaz­id asági épületek, öntözőtelep, halastó építése), az állam 20 év alatt vissza­térítendő hosszúlejáratú hitellel tá­mogatja. A Minisztertanács, követve a pánt útmutatáséit, határozott és gyakor­lati intézkedésekkel segíti a falu új életének bátor úttörőit. A szocialista város után megteremtjük a szocialista falut ■Segíteni a termelőszövetkezeti pa­rasztokat, de ugyanakkor biztosítani azt is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó .paraszt — aki még nem szánta rá magát a szövetkezeti élet­re — megkapjon minden, a tenme-és- hez szükséges eszközt és anyagot és megtalálja számítását a mezőgazda- sági termelésben; ez a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésének, a mező- gazdaság egészséges alapon történő szocialista -átszervezésének egyik leg­fontosabb alapelve. Az ország fel- emelkedésének érdekében ennek megvalósítását népi demokratikus kormányunk egyik legfontosabb kö­telességének tartja. Szakadatlanul és szívósan do'go- zunk azért, hogy a párt által mu­tatott helyes úton megteremtsük a szocialista város után a szo­cialista falut és a fejlett szocia­lista ipar mellé felzárkóztassuk a szocialista mezőgazdaságot. Az 1956. évi népgazdasági tervja­vaslatban magunk elé tűzött irány­számok megvalósítása nem könnyű, de végrehajtható feladat. Erőinlk nö­vekedőben vannak és e feladatok végrehajtásában is bizton támasz­kodhatunk dolgozó népünkre. Az országgyűlés elé terjesztett tervja­vaslatban célul kitűzött feladatok végrehajtásával megtesszük az első lépéseket a második ötéves terv vég­rehajtásához, amelynek eredménye­ként — pártunk III. kongresszusá­nak határozata szerint — a «-jelenleg elmaradt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a terme­lés szocialista rendje, általánosan érvényre jut népgazdaságunkban a szocializmus gazdásági alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban«. A lakosság ellátásának további megjavítására törekszünk Országunkban a népjólét fellendí­tésének egyik sarkalatos előfeltétele a lakosság zavartalan ellátása mező- gazdasági termékekkel. Amint az a képviselő elvtársak előtt ismeretes, a mezőgazdasági ter­mékek kötelező begyűjtéséből szár­mazó mennyiségek az ország lakos­ságának zavartalan ellátását és a mezőgazdasági ' termékek tervezett kivitelét nem biztosítják. Szükséges, hogy az állam kezében a kötelező be­,gyűjtéssel biztosított mennyiségnél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej, és más fontos élelmiszeripari és mezőgazdasági termék álljon rendel­kezésre. ..... E helyzet láttán kormányunk a mezőgazdasági termékek állami sza­badfelvásárlási rendszerén keresztül széleskörű intézkedéseket foganato­sított a lakosság zavartalan ellátása érdekében. A szervezett állami szabadfelvá­sárlás rendszere — a szabadpiaci forgalom további fenntartása mellett — egyaránt kedvező mind a dolgozó parasztság, mind a munkásosztály, az egész dol­gozó nép számára. Az élelmiszerellátás terén azon­ban ez évben még nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet, noha a központi készle­tekből — elsősorban Budapesten — a múlt évinél nagyobb mennyiséget hoztunk forgalomba. Átmeneti ne­hézségek jelentkeznek a zsírellátás- -ban is. Enyhítésére jelentősebb mennyiségű étolajat hoztunk forga­lomba. A szerződéses hizlalások számszerű növekedése lehetőséget fog adni az államnak arra, hogy fo­kozatosan megjavítsa a városok el­látását sertéshússal, zsírral és külön­böző hústermékekkel. Jelentős a javulás a lakosság ipari termékkei való ellátásában is, amely egy-két cikktől eltekintve, úgyszól­ván zavartalan. Az állam nagy mennyiségű ipari árukészlettel ren­delkezik. A szocialista kereskedelem­ben levő készletek ez év október 1-én mintegy 14 milliárd forintot tesznek ki. Ez másfélszerese az el­múlt év október 1-i készleteknek. Iparunk fejlesztése lehetővé te­szi, hogy tovább javítsuk az iparcikkek választékát és bizto­sítsuk a lakosság jó ellátását. ■Az életszínvonal alakulásánál fi­gyelembe kell még vennünk a fo­gyasztási termékek forgalmán kívül a lakáshelyzetet. Lakáshelyzetünk, különösen a nagy' ipari városokban, nem kielégítő és sok ezer dolgozó család él még rossz lakáskörülmények között Budapes­ten, Miskolcon, Ozdon, Salgótarján­ban, Győrött, Pécsett és másutt. A kormány nagy erőfeszítéseket tettes tesz azért! hogy meggyorsítsa, olcsób­bá tegye a lakásépítést. Az újonnan épülő lakások számának növelése ér­dekében nemcsak a beruházások ösz- szegét növeljük, hanem csökkentjük az épülő 2—3 szobás lakások számát és átmenetileg több 1 szoba-konyhás lakást építünk, hogy ilyimódon minél több családot tudjunk minél tövidebb idő alatt lakáshoz juttatni. A lakás­építés növelésére irányuló erőfeszíté­sünket mutatják a következő számok: Budapesten az elmúlt- évben össze­sen 4224, 1955-ben 5750 lakás épült. 1956-ban az eddigi terveik sze­rint csupán állami erőből több mint 6000-re, állami támogatással és magánerőből pedig mintegy 3500-ra, tehát közel 10 0G0-re emelkedik az újonnan épülő la­kások száma. Kórházi hálózatunk nagyarányú fejlesztését folytatva, már ez év első felében újabb 1500 ágyat állítottunk be. Folytatni kívánjuk ez irányú erő­feszítéseinket és 1956-ban is jelentős fejlesztést tervezünk. A kultúra valamennyi vívmánya szolgálja népünket A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt, oktatásunk demokratizálódott; államunknak és minden szülőnek kötelessége a 6—14 , éves korú gyer­mekek általános iskolai tanulásáról gondoskodni. Minden tehetséges munkás- és dolgozó parasztfiatal szá­mára megnyílt a továbbtanulás le­hetősége a középiskolákban és az egyetemeken. Feladatunk az elmúlt félévben elsősorban abban állt, és ma is az, hogy az általános iskolától kezdve a főiskolákig és egyetemekig, megjavítsuk az oktatás rendszerét és emeljük színvonalát. A dolgozók tudásának növelésében, kiszélesítésében nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a könyvtáraknak, meg­lévő könyvtáraink .jobb kihasználá­sának és a könyvtárügy fejlesztésé­nek. Kulturális forradalmunk egyik igen éredményes fegyvere — a film. A film igen nagy szerepet tölt be dolgozó népünk kulturális színvona­lának emelése és a szórakoztatás te­rén. Éppen ezért örömmel figyeljük és támogatjuk azt a helyes irányú fejlődést, amely az utóbbi időben ta­pasztalható e téren. Az a tény, hogy az elmúlt év 93 millió nézőjével szemben az idén előreláthatóan mintegy 107 millió látogatója lesz a forgalomba került 11 -magyar é.s 99 külföldi játékfilmnek,, ékes -bizonyí­téka kulturális életünk egészséges demokratizálódási folyamatának. A kormány azon lesz,' hogy a to­vábbiakban is biztosítsa filmkultú­ránk fejlődéséhez a szükséges alap­vető feltételeket. • Megfelelő gazdasá­gi-szervezési intézkedésekkel, film­gyárunk bővítésével és korszerűsíté­sével, moziparkunk vetítési lehetősé­gének megjavításával lehetővé tesz- szük, hogy közönségünk az eddigi­nél is több és jobb filmet, kulturál­tabb körülmények között láthasson Dolgozó népünk világszemléletének kialakításában, a kultúra értékeinek közkinccsé tételében egyre nagyobb -szerepet játszik a rádió. Az előfize­tők száma az 1938. évi 400 ezerről 1955-ben egymillió 400 ezerre emel­kedett. Ez a szám jelenleg is gyor­san növekszik, ami népünk életszín­vonala emelkedésének, politikai és kulturális igényei növekedésének egyik legnagyszerűbb mutatója. A Rádió Hivatalnak ezt az egészséges politikai és kulturális érdeklődést mind jobb és magasabb színvonalú műsorral kell kielégíteni. Emellett tovább kell javítanunk a rádióadás és vétel technikai megoldásait. A Minisztertanócá ezért már a legköze­lebbi jövőben hathatós intézkedése­ket foganatosít a legújabb híradás- technikai eredmények hazánkban való alkalmazására, különösen az ultrarövidhullámokon történő rádió­zás meghonosítására és a televíziós adások széleskörű bevezetésére. A kormány nagyon nagyra érté­keli az irodalom szerepét, amelyet közvetve és közvetlenül a szocialista építésünkben, különösen a szocialis­ta ember gondolkodásának, jellemé­nek a kiformálásában, a hazánkban végbemenő kulturális forradalom­ban játszik. A felszabadulás óta sok kiváló írói mű, regény, vers, elbe­szélés, színdarab látott napvilágot. A munkásosztály és az egész magyar nép igényei azonban megnövekedtek az írókkal szemben, amelyeket ezek még csak kis részben elégítenek ki. A munkásosztály, a dolgozó nép azt várja íróinktól, hogy színvo­nalas művekben elsősorban a máról Írjanak, adjanak bátorí­tást a szocializmus építésében előttünk álló feladatok elvég­zéséhez. Tovább kell javítanunk az államgépeset munkáját Tovább kell javítamunk az állami munkát államszervezetünk minden láncszemében. E munkában az -az elv vezeti a kormányt, hogy szocialista államszervezetünkben az államhatalom és az államigaz­gatás helyi szervei széles hatás­körrel rendelkezzenek, lehetősé­gük nyíljon a helyi öntevékeny­ség, kezdeményezés kibontakoz­tatására; ugyanakkor érvénye­süljön a szilárd központi veze­tés, amely biztosítja a nép egy­séges hatalmának megvalósulá­sát, az országos és helyi érde­kek összhangját, hogy szűk helyi szempontok és érde­kek ne érvényesülhessenek az egész nép érdekeinek rovására. Tovább növeljük a tanácsi szervek önállóságát, de ugyanakkor tovább erősítjük a központi vezetésit is. Úgy látjuk, hogy ez a két feladat nem­csak nem ellentétes, hanem egyene­sen feltételezi- egymást. Ha a helyi­leg megoldható ügyek intézését a mi­nisztériumok és a megyei fanácsok helyett a járási, a városi és a közsé­gi tanácsok végzik, a központi és megyei -szervek sokkal nagyobb erő­vel és energiával tudnak elvi irá­nyító munkát végezni, segíteni tud­ják az érdemi ügyintézést, a végre­hajtást, (bőven j.ut idő a helyi szervek munkájának elemző értékelésére, a segítő ellenőrzésre. A Minisztertanács a továbbiak so­rán is harcolni fog a bürokratizmus ellen azért, hogy eddigi rendelkezé­seinket további hatékony intézkedé­sek kövessék az ügyvitel és a mun­kamódszerek terén. Még mindig sok az utasítás, a papiros, gyakori a különböző ki­mutatások, nyilvántartások, je­lentések bekérése, melyeket a kérő szervek sokszor fel sem használnak. A lélektelen, bürokratikus ügyin­tézés elleni harcnak lényegében az állami fegyelem megszilárdulását, az állami munka megjavítását kell eredményeznie, ami államunk to­vábbi erősítésének döntő kérdése. Szigorúan megköveteljük a törvényesség betartását Tisztelt országgyűlés! Egész ál­lami munkánk alapja a szocialista törvényesség, jogszabályaink szigorú betartása és betartatása. Törvé­nyeinkben, jogszabályainkban a dol­gozó nép akarata jut kifejezésre; a törvényeket és egyéb jogszabályokat az országgyűlés, illetőleg az alkot­mányban erre felhatalmazott szervek alkotják. Az elmúlt évben — a Magyar Dől-, .gőzök Pártja Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata előtt — gyakran előfordult, hogy állami szer­veink meghátrál-tak az úgynevezett «népszerűtlen« feladatok megoldása elől, azaz nem követelték meg olyan jogszabályok végrehajtását, melyek egész társadalmunk számára feltét­lenül hasznosak, egyes rétegek vagy személyek, legtöbbször a hanyagok, a mfinikakerülők, a spekuláns ele­mek számára természetesen (kelle­metlenek. Ennék a megalkuvó, az ál­lami fegyelmet súlyosan sértő gya­korlatnak kezdünk véget Vetni és egyre következetesebben érvényt -.szerzünk jogszabályaink előírásai­nak. Jobban megköveteljük — ép­pen dolgozó népünk érdekében — az .állampolgári fegyelmet. Ugyanakkor kezd fellépni a szo­cialista törvényesség megsértésének egy másik, rendkívül káros formája. Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetékkel, amikor egyes végrehajtó bizottságok és más állami szervek túllépve a törvényes lehetőségeket, erőszakoskodnak és törvényellenes eszközökhöz nyúlnak. Nem engedhetjük meg azt, hogy törvényeink betartását bárki is semmibe vegye, vagy csak rész­ben hajtsa végre, de azt sem tűrhetjük, hogy államapparátu­sunk bármelyik szerve megsértse szocialista törvényeinket. Az ilyen magukról megfeledkezett emberekkel szemben a legszigorúb­ban kell fellépnünk, mint ahogy már eddig is eltávolítottunk egynéhány tanácsfunkcionáriust, aki megsértette a szocialista törvényességet. Álla­munkban senkinek sincs olyan ki­váltsága, hogy önkényeskedjék és túltegye- magát törvényeinken. Ezért nem tűrtük és a jövőben sem fogjuk megtűrni államapparátusunkban az önkényeskedőket, azokat, akik meg­szegik törvényeinket és rendeletein- ket. Államunk külső és belső biztonsá­gát, .a társadalmi tulajdont védő és a szocialista együttélést szabályozó törvényeink megsértőivel szemben továbbra is keményen fogunk eljár­ni, mert egy pillanatra sem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy társa­Tisztelt országgyűlés! Áttérve ikülpobitilkárlk kérdéseire, mindenekelőtt szükségesnek iteirtom aláhúzni, hogy a Magyar Népiköztár­saság kormánya külpolitikai tevé­kenységét az országgyűlés áprilisi ülésszakán elfogadott 'irányelvek és a varsói szerződés törvényibeólktatésa- kor hozott határozat alapján végez­te. Az országgyűlés határozatának megfelelően, alapvető feladatiunknak daknunkban, bár jelentősen csök­kentettük a bűnözést, korántsem számoltuk fel azt. Nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy a letűnt úri Magyarország különböző rendű, . és rangú képviselői, az osztályellenség, elsősorban a kulákok közül számo­sán támadják állami és társadalmi rendünket, alapvető jogintézménye­inket. A szocialista törvényesség azonban megköveteli, hogy máskép­pen bíráljuk el azoknak a dolgozók­nak az ügyét, akik egész életükben becsületesen dolgoztak, de valami­lyen kisebb jelentőségű ügyben, egy ízben megsértették a népi demokrá­cia rendelkezéseit. Az ügyészi szer­vek és bíróságaink egy része nem tesz elég különbséget az ilyen kisebb jelentőségű, tehát á társadalom szempontjából kevésbé veszélyes ügyék és a megrögzött bűnözők, il­letve népi demokráciánkkal szem­benálló, tudatos osztályidegen, ellen­séges elemeknek a társadalmat ■ sú­lyosan veszélyeztető bűntettei között. tartottuk — s tartjuk ma is —, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával po­litikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén. (Taps.) (Folytatás a 3. oldalon.) Külpolitikánk eélja a tartós béke biztosítása

Next

/
Thumbnails
Contents