Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-17 / 270. szám
Csütörtök, 1955. november 11. SOMOGYI NÉPLAP $ Hegedűs András elvtárs országgyűlési beszámolójából (Folytatás a 2. oldalról.) via és a Magyar Népköztársaság vi„Termeljünk ma többet, mint tegnap“ — ez a jelszava a Nagyatádi Fonalgyár exportbrigádjának Kapcsolataink erősödésének a szocialista tábor vezető erejével, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, fcaiíos álCctnésa az országgyűlés mai ülése is, amelyen első alkalommal üdvözölhetjük itt bazánikbain, a magyar népi dernctkrácia törvényhozó házában, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának delegációját. (Hasszamitairtó, lelkes taps.) A Szovjetunió mellett tovább erősödött és egyre széteskörűbbé válik gazdasági, politikai és kulturális együttműködésünk a szociálísta tálbor többi országával is. Az elmúlt félév folyamán a bensőséges barátság és a testvéri együttműködés jegyében tovább szélesítettük kapcsolatainkat közvetítem szomszédainkkal, a baráti Romáin Nép- köztársasággal és a Csehszlovák Köztársasággal. Ugyanakkor továbbfejlesztettük az eddigiek során is kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésünket a Lengyel Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Koreai Népi Demctoratifcus Köztársasággal és a Vietnam; Demoikraitáíkus- Köztársasággal. Országunk és a szocialista tábor országai közötti együttműködésit az Országok lüggetteinségéiniek, egyenjogúságának és egymás érdekeinek tisztelteiben tartása, a testvéri barátság, a sokoldalú, kölcsönös segítség- nyújtás jellemzi. Hála és 'köszönet ülteti a Szovjetuniót, amely étem járt és áldozatos testvéri példáit mutatott a szocialista országok közötti együttműködésben. (Taps.) A magyar kormány az elmúlt félévben — az országgyűlés határozatának megfelelőéin — több jelentős kezdeményezést tett ammiak érdekében, hogy elmélyítse foarátaágumikait és fokozza együttműködésünket a szomszédos Jugoszláviával. Egyetértek Kocsa Popovi-cs eívtárssal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkárával, aki a szövetségi gyűlés két házának műit heti együttes ülésén elmondott külpolitikai beszámolójában is aláhúzta, hogy lényeges haladást értünk el Jugoszlászcmyanak rendezésében. A magyar kormány arra törekszik, hogy szomszédunkkal, a népi Jugoszláviával tovább fejlesszük együttműködésünket gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Tudatában vagyunk annak, hogy a szoros baráti viszony megteremtése nemcsak országaink népeinek a szó leghelyesebb értelmében felfogott érdeke, de hatalmas nyereség a béke fenntartása, a szocializmus ügyének diadala számára is. (Taps.) Szeretnék egy-lkéft szótl szó'nii Ausztriával való viszonyunkról is. A Minisztertanács örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy a Szovjetunió kezdeményezésére Ausztria visszanyerte függetlenségét, s különösen azt, hogy az osztrák parlament legutóbb törvényt fogadcltt el Ausztria semileges- ságórSL. Mindez lehetőséget nyújtott arra, hogy Magyarország és Auszlria között egészséges jószomszédi viszony alakulhasson ki. Mi a magunk részéről igyekeztünk is ezt a tehetőséget felhasználni. Kezdeményezéseink nyomán növekedett a két ország közötti árucsere-forgalom. Tárgyalásokat folytat lünk az országaink közötti kulturális kapcsolatok kiszélesítésére is. Intézkedéseink eredményeként jelentősen megnövekedett az országaink közötti személyforgalom. Tovább erősítettük diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat más országokkal is. Az elmúlt félévben diplomáciai kapcsolatot létesítettünk Indonéziával és Iziiand- dal és ugyanezen célból tárgyalásokat folytattunk Görögországgal, Burmával és több más országgal is. Különösen örvendetesen fejlődnek kapcsolataink Egyiptommal, Indiával és Burmával, azokkal a közelés közép-keleti országokkal, melyeknek kormányai visszautasítják az imperialista hatalmak beavatkozásait országuk beiügyeibe, és nem hajlandók népeik érdeked1 ellenére támadó jellegű katonai blokkokba lépni. Egyiptommal követet cseréltünk, s ismeretes, hogy Nasszer miniszterelnök úr, elfogadva kormányunk meghívását, a jövő év folyamán Magyarországra látogat. A magyar nép mély rokonszenwei figyeli ezen országok népeinek függetlenségükért vívott küzdelmét, a magyar kormány pedig kötelességének tartja, hogy kezdeményezőfeg lépjen fel az ezen országokkal meglévő kapcsolataink erősítéséért. Gazdasági kapcsolataink erősödését mutatja, hogy a kapitalista országokba irányuló árukivitelünk ez év második és harmadik negyedében 65 százalékkal, behozatalunk 44 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának áruforgalmát. Jelentősen kiszélesítettük forgalmunkat a közép- és dél-amerikai országokkal. Fejlődött külkereskedelmünk néhány hagyományos partnerrel, így Nyugat-Németországgal és Finnországgal. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A kormány mind a bel-, mind a külpolitikájában olyan feladatok ‘megvalósítását tűzte maga elé, ame- ’yek a legteljesebb mértékben megfelelnek a magyar nép, hazánk érdekeinek. Olyan célok ezek, amelyeknek magvalósításáért dolgozni és “küzdeni felemelő és lelkesítő feladat. A Minisztertanács dicső munkás- osztályunkra, országunk vezető- erejére, az egyre erősödő munkás paraszt szövetségre támasz? kodva, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja iránynál tatását követve, mindent megtesz azért, hegy a szocializmus felépítése, országunk felemelkedése meggyorsuljon. A kormány munkájához, az előttünk álló nagy, országépítő feladatok végrehajtásához, kérem a tisztelt országgyűlés, a képviselő elvtársak támogatását és segítségét. (Hosszantartó, nagy taps.) Az Újpesti Cérnagyár hetedszer nyerte el az élüzem címet, s ez azt jelenti, hogy hétszeres élüzem a Nagyatádi Fonalgyár is, ugyanis leányvállalata az újpestinek. Különösen megnőtt a jó híre a Fonal- gyárnak, amióta látva jóminőségű munkájukat, export jeladat okkal bízták meg. Szorgalmas munkásnöi vannak az exportbrigádnak. Mindenkori célklta- zc'r.ük exporttervük túlteljesítése. A mu t negyedben mintegy 2500 kg export** fonallal készítettek többet a tervezettnél. Ä Fonalgyár dolgozói háromnegyedévi tervkötelezettségüknek 107 százalékra és 99 százalékos tervszerüseg-: gél tettek eleget. Negyedik negyedévi ervfeladatukat már több mint 60 százalékban teljesítették. II marxizmus-leniriizimis alapjai fanfolvam hallgatóinak „Á tőkés termelési mód" c. téma Több elvtárs azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy adjunk segítséget a párt- oktatás eszméi színvonalának emeléséhez azzal is, hogy a tananyagok egyes témakörévé! kapcsolatos alapfogalmakat megmagyarázunk. szerkesztőségünk e kéréseknek eleget kíván tenni, s mivel eddig legtöbb probléma a marxizmus — leninizmus alapjai tanfolyamokon merült fel, eiso cikkünkben e tanfolyam propagandistáinak és hallgatóinak kívánunk az alábbiakban segítséget nyújtani. Mi az áru, az áru kettős jellege A tőkés társadalmat az jellemzi, hogy gazdaságában mindem. áruvá válik, és bár a kapitalizmus előtt is veit árutermelés, mégis a kapitalizmus az a társadalmi forrna, melyben az árutermelés a legmagasabb fokot érte el, a kapiiiaiizmusiban az árutermelés uralkodóvá -válik, itt a munkaerő is áruként jelenik meg a piacon. A különbség tehát a kapitalizmus és a kapitalista társadalmat megelőző társadalmak között nem maga az árutermelés, hanem az árutermelés uralkodóvá válása. Mit nevezünk tehát áruinak? Az áru dolog, mely: 1. valamilyen emberi szükségletet elégít ki; 2. melyet nem saját fogyasztásra, hanem csere céljából termelnek. Az árunak egyfelől használati értéke, másfelől csereértéke van. A használati érték az áru hasznosságát mutatja, -azt, hogy afkalmasjva- -la-mely emberi szükséglet kielégítésére, pl. a ruha, cipő hasznos dolog, mert véd a hideg ellen fitt). De nem minden hasznos dolog áru, pl. a forrásvíz. Ahhoz, hogy valamely dolog áruvá válhasson, szükséges, hogy benne emberi. munka testesüljön meg. Tehát a. használati érték az áru hasznosságát mutatja, míg a csereérték bizonyos meghatározott mennyiségű viszonyként jelentkezik, vagyis egy .bizonyáé mennyiségit áru egy rpásiik ám bizonyos mennyiségével elcserélhető, pl. egy baltát kicserélnek 20 kg gabonára. Egy árunak nemcsak egy, hanem sok csereértéke lehet, az árut rengeteg más áruval el lehet cserélni. Mi az a közös, ami a csereviszonyok alapját képezi? Az áruban megtestesült emberi munka. Az áru értékének nagyságát mindig az áru -.teirméléséire fordított társadalmilag szükséges munkaidő határozza meg. Mit jelent az, hogy társadalmilag szükséges munkaidő? Azt jelenti: ha egy méter szövet előállítására két órára van szükség az adott technikai feltételek között, akkor ez a társadalmilag szükséges munkaidő, tehát hiába fordít valamely üzem egy méter azonos minőségű szövet előállítására 3 óra munkaidőit, a csere'alkalmával csak a társadalmilag .szükséges munkaidőt veszik figyelembe, jelen esetben a két. órát. Ha több munkaidőt fordít egy üzem a társadalmilag szükségesnél az áru előállítására, az az üzem ráfizetéssel dolgozik. Az eredeti tőke- felhalmozás A tőkés termelésnek két fő feltétele van: 1. a vagycmtaBam emberek tömege, akik személyükben szabadok, ugyanakkor megvannak fosztva a termelőeszközöktől és a létfenntartási eszközöktől, s ennek következtében kénytelenek elszegődni és a kapitalistáknak dolgozni; 2. a tőkés nagyüzemek állapításához szükséges pénzeszközök felhal1- mozása. A iburzsoá tudósok úgy tüntetik fel a tőfcéscszály . és a munkásosztály ketetkeizésót, hogy réges-régen volt néhány igyekvő és takarékos ember, akik munkájukkal gazdagságot halmoztak fel, és voltaik lusta, niapiopó emberek, akik elherdálták mindenüket és vagyontalan proiletá- rckká váltak. Ennek a dajkamesének semmi köze a valósághoz. A munkásosztály kialakulása a valóságban úgy ment végbe, hogy a kisteimeJőket Isrő- szakkal megfosztották termelőeszközeiktől (föld, szerszámok istit».). A termelők és termelőeszközök szétválasztása erőszakos módion tonténtj rablásokkal, kegyetlenkedésekkel járt együtt. Azért nevezzük ezt a folyamatot eredeti tőkefelhalmozásnak, mert ez -megelőzte a nagyüzefeidolgozásához mi kapitalista termelés kialakulását. (A parasztok elűzése a földekről különféle módszerekkel történt, elsősorban a közösségi földek nyílt elfoglalása útján, a földesúriak körülkerítették ezeket a földeket, lerombolták a parasztok házait, ha a parasztok vissza akarták vaninii a földet, akkor a földes urak segítségére sietett az állami fegyveres erő. A tönkrement és megrabolt parasztokból váltak a ninosteite« tömegek, akiknek nem volt semmijük, amiből megélhettek volna) A tőkefelhalmozás nem szűnt meg a kapitalizmus kialakulásával, maradtak még Jds? tenmelők, akik egymásután mentek tönkre, de ezt már nem eredeti felhalmozásnak nevezzük, mert nem a kapitalizmus kialakulását eredményezte. Mi a szükséges munkaidő és a többletmunkaidő ? Minden tőkés arra törekszik, hogy miniéi többet préseljen -ki a munkásból, m-e:rt ez neki n:agy hasznot, több profitot -hoz. Tekintve, hegy ha a munkás többet dolgozik is, a főkés csak annyi munkabért fizet, hogy ’a munkás magát és családját éppen csak -fenn tudja tartam, így a tőkés arra törekszik, hogy vagy megnyúj-tsa a munkanap hosszát, vagy pedlíig az adott munkanap kereteim belül mégimkáblb kiszipolyozza a munkás erejét, hegy az ugyanannyi idő alatt még több terméket -állítson elő, de ezzel párhuzamosan nem emeli a munkás bérét, ellenkezőleg: mindenáron igyekszik azt leszorítani. Vegyünk például egy 12 órás munkanapot, amelyből 6 óra szükséges munkaidő, 6 óra többletmumkaidő. Ábrázoljuk ezt egy vonallal, melyen minden rovatkában, megjelölt rész egy órát jelent: Munkanap: 12 óra Szükséges munkaidő: 6 óra A szükséges munkaidő ledolgozása szükséges, mert a munkás ez- idő alatt állítja elő a saját munkaereje újratermeléséhez szükséges javakat, melyeket munkabér formájában k-ap mag. A többletmuhkaádő alatt előállított javak érteikét a munkás nem kapja meg, ezt a tőkés minden ellenszolgáltatás nélkül kisajátítja. A munkaerő ára A tőkés termelési mód mellett a munkaerőnek — minden más áruhoz hasonlóan —• értéke van. A munkaerő pénzben kifejezett értéke a munka-erő ára. A munkaerő olyan sajátos áru, amely az értékénél -több értéket tud előállítani. Bizonyíték erre az előbbi példa: egy munkás 6 óra aüiatt előállítja a munkaereje újratermeléséhez szükséges anyagi javakat, de a munkás a -kapitalizmusban nem 6 órát, hanem 12 órát dolgozik naponta, tehát mégegyszer annyi terméket állít elő, mint amennyire mun? ka-emeje újraelőáliCtásáihoa szükség van. Munka a szocializmusban A munka a szocializmusban kizsákmányolástól mentes munka, a Többtetm-unkaidő: 6 óra munkás sajátm,agának dolgozik,' úgy, hegy a modem- technikára támaszkodik. A szocializmusban nincs fci- ■ zsákmányoló tőkésosztály, amely kisajátíthatná a munkások által termelt többletterméket, tehát megszűnik a többletmunka és a szükséges .munka. A szocializmusban a munkás munkája: 1. a közvetlen szükségletre végzett munkára, és 2. a társadalmi szükségletre végzett munkára oszilik. A munkás munkaidejének e két részre oszlása merőben más, mint a kapitalizmusban. A munkásnak a társadalmi szükségletre végzett munkája alatt előállított értétek -már nem a kizsákmányolok fényűzését szolgálják, .hanem ,a társiad-a-lcm szükségletét elégítik ki, -amelyből -a munkások is részesednek. Ebből elé-, gíitiik ki pl. a társadalom .-a szociális, kulturális stb. igényeit és ebből fejlesztik a termelést, amely az egész társadalom érdeke. * * * (Felhívjuk a pártoktatás résztvevőinek figyelmét, hogy minden második héten, csütörtöki lapszámunkban segédanyagot közlünk a pártoktatasnoz. Szerk.) Nincs az üzemnek olyan díszistaja, aki 100 százalék alatt teljesítené a tervét. A diszisták között egyike a legjobbaknak Horváth Mária II., a kiskereszt-? orsózó dolgozója. Marika »boszorkányos« ügyességgel dolgozik két gépén, s .napi munkája nyomán 5 — 6 ezer darab gépselyem kerül dobozba. Az exportbrigádban dolgozik Horvath Vilma. O a brigád és egyben az üzem legidősebb dolgozója. 37 éve van a Fonalgyárban. Ismeri a kézimunka minden műveletét. A szakma kiváló dolgozója. Horváth Vilma munkaszeretete, szorgalma példamutató. Így bíztatja a brigád tagjait: »Termeljünk ma többet, mint tegnap«. Amikor az exportmunkához kezdtek, naponta még csak 70—öü fonalcsomagot készítettek, ma már a 160-nál tartanak. A kikészítő üzemrész dolgozója Her- bán György, rierbán elvtárs a dolgozók példaképe. Csodaszámba menne, ha valamikor igazolatlanul mulasztana vagy elkésne a munkából. Lelkiismeretes munkája jelentősen hozzájárul az üzem eredményeihez. Meddig ígérget még a Magtermeltető Uáilalat! Számos termelőszövetkezet és egyéni termelő panaszkodik, hagy a Magtermeltető Vállalat mindig csak ígérgeti, hogy ekkor meg akkor veszi majd át a vetőburgonyát, de eddig még nem váltotta valóra ígéretét. Úgy véljük, elég’ lesz a szavakból: tettekre van szükség.
