Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-13 / 267. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. november 13. 'mjmiauii’jtisatmmtknaamst Ami mindennél előbbrevaló. JVfógor Lajos minduntalan az ■L“*- ablakra lesett. Nehezen várta, hogy a hajnal pírja áttörje a sűrű, szürke ködöt, s bevilágítson a szobába. Égett a vágytól, hogy kisétáljon a szőlőhegyre. Csaknem öt hete, hogy nem járt ott. Azóta, hogy a tehén megrúgta, fájós lábával nem mert nagyobb útnak nekivágni. Hiába, lassan gyógyult... Pedig felesége gondosan ápolta. Mógor néni éjszaka sem volt rest fölkelni, hogy ólomecetes ruhát borítson férje lábára. Most már Mógor bácsi is belátja: jó lett volna orvost hívni. De bezzeg, amikor felesége orvosért akart menni, mindig szigorúan letérítette szándékáról. — Még mit nem... — szokta mondani feleségének — megértem a 61 évet, hogy nem pátyolgatott orvos... hát most...? Nem ■..! Majd rendbe jön a lábam, hisz nincs nagy baja. Persze hiába próbálta eltitkolni felesége előtt a baj komolyságát, mégsem bírt hetekig lábára állni. Úgy magában azért igen bosszankodott, hogy nem dolgozhat. Mert hiszen ő sohasem szerette a tétlenséget. Most meg sok is a munka... A kapásterményeket gyorsan le kell takarítani a betagosított földről, mert őszi vetés jön utánuk ... Meg a tsz- ben is kellene segíteni, hogy ki ne késsen a mag a földből. Kenyér kell jövőre is, és ha már beállt a tsz-be, csak onnan várhat... IVfem várta meg a teljes virra- 1 ' datot az ágyban. Felöltözött, cigarettára gyújtott és fel-alá sétált a szobában. Erre az asszony is felébredt, s csodálkozva szólt férjének: — Hát te mért nem pihensz... nincs még reggel... vagy nem hagy a lábad ... ? — Úgy van — válaszolt tréfásan Mógör bácsi — nem hqgy a lábam pihenni. — De hát akkor mért nem szóltál, hogy borítsam be? — kérdezte IV/íógor bácsi kiment az udvarra, ■L’-L s az időt kémlelgette. — Jó az idő, igazi szép őszi nap — gondolta, s a kapuhoz ment. Rá,könyökölt a kapufára, s az utca felső vége felé tekintett, ahonnan több fogat jött kocsival, vetőgéppel. — Hát ezek meg hova ilyen nagy ünnepen, november 7-én? — csodálkozott magában, amint felismerte az ő tsz-e, a Béke fogatait. — Csak nem vetni? Hisz Szenyérben meg szokták tartani az ünnepeket. — Majd így morAs új olvaséh százaiért az asszony és rosszallón ingatta fe- fondírozott: — De iszen ma valóban jét. A.ztán ledobta magáról a dunyhád, s öltözni akart. Mógor bácsi azonban nem. engedte ... Odalépett hozzá és a vállára téve kezét, mosolyogva. mondta: — Nem azért nem hagy az ágyban a lábam, mert fáj, hanem meft már egyáltalán nem fáj, s most eddzem, hogy bírja majd a gyaloglást... A.z asszony megnyugodott, elaludni azonban már ő sem tudott. Magára. ' vette ruháját, cipőbe lépett és kiment a konyhába. Bekapcsolta a. rádiót, s így az ünnepi ébresztő zene mellett vígabban fogott a tűzrakáshoz. Kávét akart főzni, de amint ezt Mógor bácsi észrevette, határozott hangon odaszólt az asszonynak: — En ma húst akarok reggelizni, nem kávét, mert a hegyre megyek... Felesége megértette, miről van szó: a húsra jobban csúszik a hegy leve... Minden erőt o vetés gyors befejezésére! Most már szinte egyik napiról a másikra változik az időjárás, áltálában sok jó időre már nem számíthatunk Hiszen egyre jobban a tél felé haladunk. Ez is ösztönözze arra megyénk dolgozó parasztságát, hogy az alkalmas idő minden percét a szántás-vetésre fordítsák, amíg csak nem teljesítjük a kenyérgabona vetéstervét. A járások, községek vezetői, a kommunisták — főleg a marcali, nagyatádi, barcsi és csurgói járásokban — tegyenek meg mindent a vetés gyors befejezéséért. A tegnapi értékelés alapján a vetésterv teljesítésében a járások sorrendje a következő: Járás: Százalék: Mezőgazdasági osztálj 1. fonyódi 101,2 Jani János 2. siófoki 89,7 Szabó László 3. kaposvári 77 Knézel Nándor 4. tahi 72,4 Deák János 5. csurgói 63,8 Pallag András 6. barcsi 61,4 Feigl József 7. marcali 56,1 Tóth Mihály 8. nagyatádi 53 Isaszegi József Kaposvár város 81,4 Arató János alkalmas az idő — vetés meg meg sok var. vissza. Holnap meg hátha esik... — Nem várta meg a fogatokat. Bement a házba, s az asszonyhoz fordult: — Te, tudod, hogy ma is vet a tsz? — Tudom hát... — Akkor mért nem mondtad nekem? — Minek ... hisz úgy sem tudsz a fájós lábaddal abban a puha szántásban járni! — Mindegy ... megpróbálom ... tegyél kenyeret a tarisznyába. Mógor néni nem ellenkezett, tudta: úgy sem lehet eltántorítani férjét elhatározásától. Tl/fár hanyatlóban volt a nap, de Mógor bácsi még mindig a szántást taposta. Kimérten lépkedett és szórta a kenyérmagot. Ahol nem járta meg a gép, mert túl nedves volt a talaj, ott kézzel kellett vetni. Mógor bácsi titokban örült is ennek, mert ő még mindig a kézi vetés híve ... Így szokta meg évtizedek óta. Most is nagy szakértelemmel, ■szórta a magot. De nem volt rest figyelmeztetni fiatal társait sem: — Jobban vegyétek tele a markotokat maggal... nagyobbakat kény árit sat ok ra kezetekkel, amikor a magot szórjátok ... Társai hallgattak az oktató szóra. Hanem azért, amikor a dűlő végén az utolsó marok magot elszórta, csak le kellett ülnie. Nagyon hasogatta c lábát a fájás ... Homlokán öreg verejték gyöngyözött. A többiek elismeréssel mondták neki: — Hát nem gondoltuk magáról. Mógor bácsi, hogy így betegen 6 holdon elveti a magot egy nap alatt. Nagyon elfáradt? — Semmi az egész.,. majd az éjjel kipihenem magam — szerénykedett Mógor Lajos és a vetőruha sarkával törölgette homlokát. Majd jól- esően végignézett a hatalmas bar- nálló táblán, s aztán társaihoz fordulva mintegy figyelmeztetőül megjegyezte: — Mindennél előbbrevaló a kenyér ... SZŰCS FERENC At. elmúlt hetekben indulit el Somogybán a Megyei Párt-VB határozatéra a Somogyi Néplap nagyarányú fejlesztése, új olvasók százainak szervezése. E pár hót tapasztalatai azt igazolják, hogy ahol a pártszervezeteknek, a postásaknak szívügye a sajtóter- jeszíés, ott az eredmények sem maradinak el. Mimiden pártszervezet számára követésre méltó munkát végzett a szóládi pártszervezet, amely a népnevelőket és tanácstagokát mozgósította a sajtóterjeszfésre. Pár naip alatt 30 családhoz juttatták el az újságot: a. Szabad: Népet, Somogyi Néplapot és Szabad Földet. Telekiben Kugler Mária DISZ-tag, sajtófelelős egymaga 26 új olvasót szervezetit. Kimagasló eredményéért ezúton is köszönetét mondunk. Kaposvárott október folyamán a város üzemeiben a pártszervezetek, sajtófelelősök 220 dolgozóhoz juttatták el a pártsajtót. A Cukorgyárban 50, a Vaskombimátnál Nagy András sajtófelelős 20, a 23-as Autóközlekedési Vállalatnál Szábó Andrásné elvtársnő 34 új olvasót szervezett. De nemcsak pártszervezeteink, hanem postásaink is — többségükben — eredményesen dolgoznak. Lengyeltótiban Bach Ferenc kézbesítő 14, Császár Lajos 8 előfizetőt szerzett lapunknak. »A siófoki brigád a n,e_ gyedik negyedévben 150-ről 200-ra növeli a megyei lapot« — ezt olvashattuk a versenyhez való csatlakozásukban, Ehhez már csak 10 példány hiányzik. De nemesek a siófokiak, hanem a csurgói, barcsi, -nagyatádi, marcali és még sorolhatnánk tovább azoknak a postás dolgozóknak a nevét, akik eredményes terjesztői a Megyei Párt- bizottság lapjának. Legújabban So- mogyzsitfáról érkezett csatlakozás, melyben 20 új olvasó szervezését vállalták a postás elvtársak. Eddigi eredményeinket vizsgálva azonban azt kell mondanunk, hogy munkánknak még csak a kezdetén vagyunk. Járási pártbizottságaink, községi pártszervezeteink igen keveset tették a Megyei Pártbizottság határozatának megvalósításáért, az olvasótábor növeléséért. A marcali járásban mindössze két községben, Marcaliban és Böhönyén hívták egybe a pánt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőket a sajtóterjesztés megtárgyalására és az agitáció elindítására, azonban ennek is igen- gyenge eredménye született. Az a tapasztalat a marcali járásban, de másutt is. hogy a párt- és gazdasági vezető, elvtársak részéről hiányzik a kommunista példamutatás. Semegyszentpállon nem olvassa a Megyei Pártbizottság lapját az alapszervi párttitkár eivtárs, a tanácselnök és titkár elvtárs, a tsz-el- nök és tsz-párttitkár sem. Nem csoda tehát, hogy egyetlen egy tse-itag— mák, egy tanácstagnak jár csak a Somogyi Néplap. Ugyanez a helyzet Mesztegnyőn, Nikién, Sávolyon, Bizém, Gadány- foam is, ahol a község vezetői, a tsz-ek vezetői és tagjai, párttagok, pártiát- károk maguk sincsenek tisztában a megyében, járásukban történő eseményekkel, problémákkal, feladatokkal, A postahivataloknál sincs minden a legnagyobb rendben. Nagyon sok azciknakr a postahivataloknak, kézbesítőknek a száma, akik nem árusítanak megyei lapot. Balatoirabcgláron, Kapoemérőn, Hentesén; Nagykorpádon, Lakóesám, Kátaiáncsám, Somogy vámoson Bu zsákon, de még sorolhatnánk tovább, ahol nincs egy példány árusítás sem a Somogyi Néplapból. Pedig a példányonkénti vásárlók, akik megismerik a lap tartalmát, előbb előfizetőkké válnak. Szívleljék meg postahivatal-vezetőink, hírlapfelelőseink, kézbesítőink e bírálatot és bátran árusítsanak megyei lapot is. Bontakozzon ki még szélesebben az elindított verseny a párt- és postaszervek részéről. Termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban és községekben a pártszervezetek irányításával a népnevelők, sajtóakbívák,. postás elvtársak gyűjtsenek sók száz. új előfizetőt lapunknak. A MEDOSZ üzemi bizottsági választásokról A SZOT határozata alapján az üzemi bizottságokat, iszafeszeirvezieti aktívákat kétévenként újjá kell választani. A választások alkalmával üzemi bizottságaink számot adnak az elmúlt két évi munkájukról Az eddigi választásokra a legtöbb üzemi bizottság jól felkészült. Egy-kéit bizottság azonban, hiányosan szervezte meg a választást, egy-egy munkavédelmi felügyelő és társadalomit ööö forintos jbasikbetétjük van, nem adósak senkinek: jói ailaatnak a sávoly! tsz-tagok Fejét keserű érzéssel hajtaná a párnára a sávolyi Szabadság TSZ elnöke, Orbán Károly, ha szövetkezeti adósság-levelek égetnék ai feje- alját, — azaz odabent az irodában a kassza belsejét. Node, ©felől nyugodtan alhatna Orbán elvtárs. A hatodik zárszámadás előtt Egy fitying adósság nem nyomja a tsz-tagság lelkét, sem az övét. Azért dolgoztak magúik is annyit, mert tudták: a szorgalom igen gyorsan kamatozik. De kamatostól megtérítették a gépállomás segítőkészsé- gét is. Vontató kellett? Adott a gépállomás. Daráló kellett? Azt is adtak. A szántás-vetést traktor végezte. Mindennek megvan a maga becsületes ára s cík már hatvan nappal előbb megfizették a gépállomás minden járandóságát a kitűzött határidő előtt: 60 000 forintot! Majdnem ennyit tett ki a szépen gyarapodó tsz jövedelem-adója. Azt még augusztusban rendezték. Az államkasszára hálás szívvel gondolnak. Tudják, hogy onnan őket — mint annyi társukat — nem fösvény kézzel támogatták, ha úgy jött a sorja! Saját szorgalmuk és saját államuk támogatása emelte már a virágzó tsz-ek közé a Szabad- ság-ot. Szép fényt vet rájuk, hogy az állami hiteleket és kamatokat november hetedikére szintén rendezték. Hadd adjon az államkassza azoknak, akik még nem tudtak teljesen saját lábukra állni... Ahol nincs „tüzrevaló ember“! Így hát Orbán Károly, a hatéves tsz hat éve megválasztott elnöke nemhogy aludna, hanem mintha tűztől égne. 1 Iftspf j A hatodik zárszámadás nemcsak egyszerű számlakönyv bemutatás, hanem politikai ügy. A mezőgazdaság társas nagyüzemi formája győzött az ő összetett erejük, sok tapasztalatuk, kezdeti gyengeségük felismerése és az új bátor alkalmazása alapján. Kezdetben még a tagság a közös munka új szervezési formáit nem szokta meg. Ma az őszi betakarítás is elevenbe vágó versengéssel megy. A felosztott területen a mai napon megelőzi egy lófejjel egyikük a 320 munkaegységes Biczó Ferenchét? Alikor másnap hajnali háromkor ő is tűzrőlpattant menyecskeként kint vágja a szárat a táblán! A többieket is hajtja *Or-> bán lelke«. Bezzeg, idejében silóba került az utolsó kukoricaszár. November végén már csak tüzrevaló az — mondják a tagok — s nem silóba. De az is »tüzrevaló«, aki ezt nem látja be! ^Bőven termett ? Nem szabad elpocsékolni! Tegnapelőtt aztán a nyugalom legrejtettebb csíráját is kitépte itt az emberekből a nagy dicsőség-hír. Ez a szövetkezet — amelyben tavalyelőtt 39, tavaly 50, az idén már 59 forint egy munkaegység készpénz értéke, s ahol a »porba vetéssel«, a gondos betakarítással már a jövő évi mégnagyöbb munkaegység forint-többletét »bújtatták« a termékeny anyaföldbe — harmadik lett a tsz-ek országos őszi munkaversenyében! Tűkön ül, vagy egyik lábáról a másikra áll az irodában Orbán elvtárs, amíg a szakadatlan fejlődést biztosító zárszámadásról vallatjuk. Számaiban már ott rejlik a jövő évi beruházások lehetősége, új haszon- források csírája. Itt ugyanis azt tartják: jusson a tagoknak, de maradjon a köznek is. Ne íongácsolódjék el a közös vagyon a félduzzasztott munkaegység-részesedés miatt. Mert bizcny, jól tudják: részesedésre nemcsak ezen az őszön, hanem a jövő őszön is szükség van. Bőven termett? Hát éppen ezért nem szabad elpocsékolni! Az országos hírnév útján... — Aki nagyot markol, keveset fog! — mondja az elnök. — Miná- lurtk évközben sem dobáltuk csak úgy félkézből az előlegeket. Első volt az állam. Akár tetszik, akár nem, én kimondom: az országos hírnév útján akkor indultunk el igazában, amikor az idén már július közepére — a kapások kivételével — minden beadásunkat teljesítettük. Azaz hogy, várjunk csak! Az éves tejbeadási tervünket még április végén leadtuk. Zsírcs, »vastag« tejünk eljutott a városi tejcsarnokokba vagy a vaj gyárakba. Azóta szabadon szerződhetünk a tejértékesítésre is: eddig csak ebből 15 000 forint folyt be a kasszánkba. Hűség és becsület vitt bennünket akkor is, amikor jó sonkának való, ízes zsíró sertéseinkből félimázsányit már a jövő évi tervre adtunk be. November hetedike közeledett? Akkorra mi tizenöt szerződéses hízót újra leszállítottunk. 28 440 forint ütötte érte a markunkat — ennél többet ti szabadpiacon se. adtak Volna... A takarmányt „bőrben“ hajtják a vásárra No akkor, hátra van még a prémium. t Itt már nem a tűkön ülő elnök, hanem a zárszámadás kimutatásai beszéltek. Két szemünkkel láttuk a szép »bizonyítványt«. A terven felül elért. gazdag kukoricatermésért húsz tag — Farkas Irmával az élen — 46 mázsa csöves kukoricát kapott. De még érdekesebb az. hogy a tagok munkaegység részesedése az elő- terv szerint ebből a legjobb »fabiztosítási küldött megválasztásáról teljesen megfeledkezi k. Előfordult az is, hogy a megválasztott bizalmi nem számolt be végzett munkájáról, s nem hívta fél a csoport tagjainak figyelmét az esetleges hibákra. Pedig a szakszervezeti bizalmi csoportok ezt ’aggal elvárták a megbízottól. A kétévenként megtartott beszámolók eléggé körültekintően tárják fel az üzemi bizottságok hiányosságait A beszámolok azonban keveset foglalkoznak a Minisztertanács és a ? SZOT határoz-átámak végrehajtáséival. Nem mondják él részletesen, ■hogy az üb és a megválasztott bizalmiak hogyan mozgósították a dolgozóikat « tervek teljesítésére, az önköltség csökkentésére stb. De üzemi bizottságainknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a dolgozók nevelésére, szervezésére azért is, hegy ne fordulhasson elő olyan eset, mint a Nagybajomi FM Növényvédő Állomáson, ahol a tagság passzivitása példátlan volt. A Siófoki Halászati Vállalat üb-választása is kívánnivalót hagyott maga után, mivel a megválasztott vezetőség közül senki sem vállalta az elnöki munkát A Pamuki Gyapjútermel- fető Vállalatnál a tagság gyér részvétele miatt a választásit ej kellett halasztani. Vannak a szakszervezeti munkában szép eredmények is. Kiemelkedő a Déíscmogyi Erdőgazdaság rigóéi erdészete üb-jéneík munkája, amely követésre méltó. Az eddigi választások alapján megállapíthatjuk, hogy megyénkben , megkétszereződött szakszervezetünk t tömegbefolyasa. Üzemi bizottságaink kanmánygabonából« 3 kiló lett volna. Közakarattal most redukálták két kilóra. Miért? Azért, mert jó- szágálicmányuk a sok Palással, el- léssel biztat. S a növendékeknek is jól esik a finomabb, erő tadó eleség! A terv 722 mázsa kukoricát állított be e célra. Ezt megtetézték 151 mázsával. — Egy mázsa kukorica értéke csövekben ugyan másfélszáz forint — mondja a könyvelő a munkára ment elnök helyett. — De ha feletetjük hízóval, akkor az abból származó hús már háromszáz forintot megér! A mieink közt divatos az a közmondás: »Azt a jó takiarmányfé- lét, az árpát, a kukoricát ne zsákban vigyük a vásárra, hanem bőrben hajtsuk!« Magyarán ezzel azt akarják kifejezni, hogy jobban boldogulunk, ,ha hízott disznót, sőre marhát viszünk a vásárra. S igazuk is van!... Csakugyan igazuk van. . .w - - ,,, , „ , ta vállalt és a tagságtól kapott fell ílt thuseg) ullamhuseg .. "^adatokat már jobban ©látják. Lé\nyegasen javult a szakszervezeti hatnak nyugodtan, mert a »gyarapodás házában«, a bankban 182 000 forintos betétje van a kétmillió forintos vagyonú sávolyi Szabadság TSZ-nek. Ezen az őszön, Somogyország hatalmas nyári tsz-fejlődése után így indul el egy .újabb tsz az országos hírnév útján. E néhány adat egyébként még azt is .bizonjgtja, hogy a barcsiak új versenytársat kaptak. Erről beszél imag’a a zárszámadás. J akinek alapos és lelkiismeretes mun- Miinden kimutatása, pontos adatfel- ikája jelentősen hozzájárult, hogy vétel a tagságnak. De még szebb 1 öreglak község rövidesen teljesíti helyzetfeltárás pártunk számára a J kukoricabegyűjtési tervét. Száraz S az elnök és a tagak is azért al-inyeg.eseíI? fcvult ® . \ munka iránti érdeklődés is. a meg hátralévő választások mutassák meg megyénk dolgozóinak, hogy a szak- szervezet méltó a dolgozók bizalmára, és minél több dolgozó lépjen a szakszervezetbe. Előre a választások: sikeréért! > Antal János DICSÉRET ILLETI *SZÁRAZ LAJOS TV-RAKTÄROST, sávolyi Szabadság párthűségéről és . államhűségéről a reméltnél gazda- , gatob szorgalommal elért, reméltnél, jobb termés jövőt építő elosztása al- < balmából.... Erdős Jenő. Lajos nem küldözgeti vissza felelőtlenül a kukoricáit, hanem alaposan megvizsgálva állapítja meg a nedvességtartalmat. Példája követésire méltó a megye számos terményrak- tárosa előtt.
