Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-13 / 267. szám
s SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. november 13. £1 nyugati hatalmakon a sor, hogy engedményt tegyenek Mikör ezeket a sorokat írjuk, a genfi külügyminiszteri konferencia már a második napirendi pontot tárgyalja. Elhangzottak a javaslatok és most kezdődnek a viták. Ebben a pillanatban lehetetlen megjósolni, bogy sikerül-e közös megállapodásra jutni, a nézeteket közelebb hozni egymáshoz vagy sem, Az álláspontok közeledésére, sőt közös megegyezés elérésére reális lehetőségek vannak. A Szovjetunió már korábban magáévá tette az angol és francia leszerelési javaslatoknak azt a pontját, amely a fegyveres erők felső határára vonatkozik és elfogadta az említett javaslatoknak aztt a tételét is, hogy a leszerelés és az atomfegyverek eltiltása ne egyszerre, hanem szakaszonként történjék. Molotov szovjet külügyminiszter november 10-i felszólalásában a fentiekhez még azt is hozzátette, hogy szovjet részről nem utasítják el teljesen Eisenhowemek a katonai információk kicserélése és légi felvételek készítésére tett javaslatait. »Ha mód lenne összekapcsolni e javaslatok megtárgyalását a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására vonatkozó javaslatok megvitatásával — mondotta Molotov — és ha a tárgyalások eredményeként kötendő egyezmény mindezeket a kérdéseket felölelné, akkor szó lehetne Eisenhower javaslatának felhasználásáról.« • A NYUGAT ÉS A LESZERELÉS Az álláspontok, mégegyszer ismételjük, hál-a a Szovjetunió erőfeszítéseinek, nem állanak olyan messze egymástól, hogy ne lehetne közös nevezőre jutni. A Szovjetuniónak a széleskörű leszerelési program kidolgozására vonatkozó tervezete — írta nemrégiben a Christian Science Monitor című amerikai lap — »voltaképpen megegyezik Anglia, Franciaország és Kanada álláspontjával«. A veszély nem is innen fenyegeti a ithegegyezés lehetőségét. A hideghá- tos6*ús erők visszahúzó hatása abban a körülményben fejeződik ki, hogy a nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok az utóbbi hetekben részben megtagadták korábbi javaslataikat — miután azokat a Szovjetunió magáévá tette. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok képviselői csakis a leszerelés‘ellenőrzéséről hajlandók ‘beszélni az ufóbbi időben, de magáról a leszerelésről néni. Ennek az álláspontnak az elfogadása egyszerű szavakkal szólva azt jelentené, hogy az államok tovább folyt atnák a fegyverkezési versenyt, s a különbség csupán annyi lenne, hogy ellenőriznék egymás katonai berendezéseit és fegyverkezési adatait. Nem kell bővebben magyarázni, hogy egy ilyen megoldásnak semmi köze sincs a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az emberiségre nehezedő fegyverkezési terhek csökkentéséhez, az államok közötti bizalom helyreállításához, egy ilyen tervezet megvalósítása végeredményben a háborúra spekuláló erőknek kedvezne. A most. folyó leszerelési tárgyalások döntő kérdése tehát az: megmaradnak-e a nyugati hatalmak eredeti álláspontjuknál, vagy pedig az amerikaiak által erőltetett »közös arcvonal« érdekében felrúgják saját javaslataikat s ezáltal megoldhatatlanná teszik a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek eltiltásának kérdését. Másképpen fogalmazva a külügyminiszter! értekezlet végső eredménye azon múlik, Genf szelleme vagy pedig az erőpolitika időlegesen meg- hátrált erői jutnak, túlsúlyra a ^további tanácskozásokon. NYUGATI FÉLELMEK Ebből a szempontból nézve a konferencia első szakasza nem adott végleges választ, illetve azt mutatta, hogy a hidegháború és az erőpoliti- ka egyszer már csatát vesztett erői ■még mindig komolyan befolyásolni tudják a nyugati vezetők gondolkodását és magatartását. Az európai biztonságról és a német kérdésről folytatott vitái: bizonyítják ezt a legkézzelfoghatóbban. Jóiasmert tény, hogy.Moiotoy javaslatai következtében (a fennálló katonai csoportosulások alapján kötendő biztonsági egyezgiépy tervezetének előterjesztése, az angolok által felvetett korlátozott fegyverzetű zóna elvének elfogadása) az európai biztonság kérdésében egész közel kerültek egymáshoz az álláspontok. Erről épp Dulles, nyilatkozott a legpozitívabban és legelismerőbben. Egyelőre mégsem sikerült megállapodásra jutni az első napirendi pontban — a német kérdés miatt. A nyugatiak Németországra vonatkozó javaslatai eléggé ismertek az újságolvasók előtt, nincs szükség tehát arra, hogy itt újból foglalkozzunk velük. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy miért álltak elő a nyugatiak ezzel a javaslattal és miért tették annak elfogadását az európai biztonsági egyezményben való megegyezés előfeltételéül. Hiszen kezdettől fogva tudhatták, hogy a Szovjetunió — önmaga és a biztonságra vágyó európai népek érdekében — nem fogadhat el egy olyan megoldást, amelynek kifejezetten és szerződésileg a célja, hogy egész Németországot újrafelfegyverezzék és a felfegyverzett Németországot bekapcsolják a nyugatiak katonai rendszerébe. Az elmúlt évtizedek története örök tanulságul szolgál arra, hogy egy ilyenfajta politika mire vezethet. Nos, a nyugatiak mégis ezt az elképzelést tették minden további haladás kiimduLópontjáinak. Ennek a negatív Genf-ellenes platffctrrrmal: magyarázatát nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. Kétségtelenül szerepet játszik benne bizonyos hidegháborús köröknek az a törekvése, hogy elfogadhatatlan programpont beterjesztésével zátonyra juttassák a konferenciát s ezzel csapást mérjenek az enyhülés politikájára. A zsarolás és nyomás sem utolsó szempontként lebegett a nyugatiak szeme előtt. Erre vallanak az olyan, szinte kampányszerű nyugati sajíókommentárok, hogy a Szovjetunió valójában »kommunizálni« akarja egész Németországot, hogy a Szovjetunió a nyugati javaslatok elutasításával »hátat fordított a genfi szellemnek« és így tovább. Végül döntő eleme a nyugatiak magatartásának a jövőtől való félelem. A józanabb nyugati lapok sem tagadják, hogy a reális helyzet és az idő nem a saját javaslataiknak kedvez. Nyugaton is látják, hogy a két Németország megléte, a német nép egyesülési vágya olyan tényező, amely előbbiül óbb érvényesíteni fogja hatását és utat tör a nemzetközi poliLondon (TASZSZ). Eden angol miniszterelnök november 9-én este Ix>ndon főpolgármesterének hagyományos évi bankettjén külpolitikai tárgyú beszédet mondott. Eden beszédének jelentős részében a középkeleti helyzettel foglalkozott, amelyet — mint mondotta — az »Izrael és Egyiptom közötti veszélyes feszültség« jellemez. Anglia miniszterelnöke, érintve a négyhatalmi genfi külügyminiszteri értekezlet menetét, megismételte a nyugati diplomáciának a német kérdéssel kapcsolatos ismert téziseit. Úgy jellemezte a nyugati javaslatotika mezején — de nem a felfegyverzésre és a NATO-ra alapított tervek javára. Ezért bizonyult a német kérdés oly súlyos problémának ezen az értekezleten. A nyugatiak -tudják, hogy ha most nem bírják ráerőszakolni álláspontjukat a Szovjetunióra, később még kevésbé lesz módjuk erre. A tények mindennap újra és újra figyelmeztetik őket erre. »A bonni kormány — írta a napokban a Hét Parol című holland lap nyugat-németországi tudósítója — nem minden aggodalom nélkül állapította meg, hogy számos nyugatnémet politikus bírálattal illeti a nyugati hatalmakat a' külügyminiszteri értekezleten elfoglalt álláspontjuk miatt, így a szociáldemokrata .párt és az áttelepültek pártja úgy vélekedik, hogy a nyugati hatalmaknak engedményeket kellene tenniük«. Ettől az engedménytől félnék a nyugatiak s ezért jutott egyelőre holtpontra a genfi külügyminiszteri értekezlet első napirendi ppntja. Oktalan lenne azonban, ha a pillanatnyi nyomott hangulat pesszimista következtetésekre indítana bennünket. Igaz. hogy az elmúlt napokban súlyos viharok rázták meg a genfi szellemet. A genfi szellem, a tárgyalások szelleme azonban nem valami véletlen esetlegesség, nem csupán átmeneti jelenség, -és a genfi szellem nem azért születhetett meg, mert a négy hatalom kormányfői barátságosan mosolyogtak egymásra júliusban. A genfi szellem a nemzetközi erőviszonyok alakulásában, valamint a népek, a nemzetközi közvélemény megegyezést követelő akaratában gyökeredzik. Sem a nemzetközi erőviszonyok, sem a népek békeakarata nem változott meg Genf óta. Ha változásról egyáltalán beszélhetünk, az inkább pozitív irányban. történt. Éppen ezért nem alaptalan azt remélni, hogy a súlyos viták, a komoly nézeteltérések ellenére a külügyminiszteri értekezlet nem fog negatív eredménnyel zárulni és nem fog csorbát ejteni a genfi szellemen. »Tartózkodnunk kell attól, hogy mértéken felül drámainak ítéljük a Genf ben történteket« — állapította meg november 10-én a Die Tat című svájci polgári lap. Ebben a kérdésben egyet kell értenünk a Die Tattal. kát, mint »mindenféle európai ag- ressziós cselekmény »elhárításának« legbiztosabb garanciáját«. Éden a továbbiakban kijelentette, hogy a világ egyetlen nagyhatalmának sincs olyan vezetője, aki ne tudná, hogy az egész emberiségre nézve mily végzetes lenne egy köztük támadó konfliktus. Eden felhívta a nagyhatalmakat, hogy tartózkodjanak »az olyan akcióktól, amelyek háborúhoz vezetnek«, valamint «fojtsák el azokat a konfliktusokat, amelyek kisebb méretekben keletkezhetnek, de lángba boríthatják az egész világot«. Sz angol miniszterelnök nyilatkozata a küinolltikai helyzetről BEMUTATJUK GENF VAROSAT GENF... Olyan sok nagy nemzetközi esemény fűződik ehhez a névhez, hogy képzeletünk akaratlanul is hatalmas, többmilliós várost fest ©lénk, amelyben egymást érik a pploták,- a felhőkarcolók, s gyárkémények erdeje eregeti a füstöt az ég felé. Pedig Genf valójában nem nagy város. Másfél-két óra alatt körül is lehet járni. Mindössze 150 000 lakosa és csupán egyetlen palotája van: a Nemzetek, Palotája, az Egyesült Nemzetek Szervezetének európai székhelye. Ez a palo-tá egészen nagyszabású, impozáns építészeti alkotás, amelyben 820 dolgozószoba, 20 ülésterem, hatalmas tanácsterem és 2000 embert befogadó nagy ülésterem áll a különféle küldöttségek rendelkezésére. A palota, amely a háború előtt a- Népszövetség számára épült, egy hatalmas parkban áll, s innen gyönyörű kilátás nyílik a Genfi-tóra és a városra. Felhőkarcoló is csak egyetlen egy van Genfben, amely nem is annyira magasságával, mint inkább az amerikai felhőkarcolók pontos utánzásával tűnik ki. Éz a felhőkarcoló a Hotel du Rhone, itt székel az Amerikai Egyesült Államok főkonzulátu- sa. Ebben az épületben szállnak meg az amerikai diplomaták, ha nemzetközi értekezletre Genfbe érkeznek. A VÁROSBAN úgyszólván nem is látni gyárkéményeket, bár több mint 10 000 iparvállalat van a városban. Ezek a gyárak ugyanig mind törpeüzemeik, s átlag öt embert, ösz- szesen tehát mintegy 50 000 munkást foglalkoztatnak. Genf büszkesége ,az óraipar. Szerte a városban hatalmas fényreklá- mek ajánlják a legkülönbözőbb márkájú órákat a vásárlóknak. Igen sok üzlet kereskedik órákkal. Az üzletek nagy része a gyáraikhoz tartozik, egyenesen onnan kapják az árut. A gyárak rendszerint csak összegyűjtik az alkatrészeket a városokból és a falvakból, ahol az egymást követő iparosnemzedékefc valósággal művészetté fejlesztették a bonyolult óraalkatrészek készítését. Genf lakosainak tehát mintegy harmada foglalkozik ipari munkával. A másik kétharmad szálloda-, penzió-, üzlet- vagy vendéglőtulaj domos (ez a kisebbség), illetve alkalmazott ezekben az intézményekben .(ez a többség). Sok genfi lakosnak nyújtanak megélhetést a turisták, akik többnyire azért látogatnak el Genfbe, hogy a csodálatosan szép Genfitóban gyönyörködjenek, bejárják az ódon Régi-várost, vagy nemzetközi értekezletek idején összeverődjenek a Nemzetek Palotája körül. Genfben igen sok a mozi és a kávézó. Ez utóbbiak délidőben zsúfolásig megtelnek. Ha szép az idő, sok kávézóban közvetlenül a járdára ,rakjál: ki az apró asztalokat. EGYIK NEVEZETESSÉGE Géninek a híres szökőkút, amely a rossz nyelvek szerint — de legalább is az útikai auzokbain — állandóan növekedik. Először azt írtál:, hogy a szökőkút 90 méter magas. Tavaly azt állították, hogy 120 méter, az idén pedig már 130 méter áll a város nevezetességeit hirdető útikalauzokban. Végül említsük még meg a várost keresztülszelő Rhone folyót, aimefy- nek vizén büszke hattyúk úszkálnak méltóságteljesen. ÉRDEKESSÉGEK i n n tf? r? ~ o n n a ra, Nem is lehetett ez olyan könnyű! Egy emelődaru kezelőjének sikerült 25 tonnás markolóedé- nyéveil ügyesein fel- emeilinii egy tele poharat anélkül, hogy ösz- .szetörte volna, vagy hogy egy csepp víz is kiloccsant volha belőle. A hangyák mint állattenyésztők SZEMÜVEG SÜKETEKNEK A süket emberek számára készülő különleges szemüvegek szárára mikrofonból, transzformátorokból, tranzisztorokból, ©llein- állásctkiból és vezetékből álló nagyothalló készülék van. A készüléket miniatűr kis elem táplálja árammal, s 180 óráiig üzemképes. A hangot a fül közelében elhelyezett mikrofon fogja fel, s nem mint .az eddigi készülékeiknél, a mellen elhelyezett mikrofon, amelyben hallatszott a ruha zörgése, a lélegzés stb., ami zavarta a beszéd megértését. HOVÁ LETT AZ ÓRIÁSI METEOR? 1908-bain a csillagászok különös meteort figyeltek meg, amelynek Szibériában kellett lehullania. Számos meteorológiai állomás akkor heves földrengést jelzett. Ha meg is találták a me- teor lehullása által vájt j óriási tölcsért, sohasem tudták összeszedni a meteor legkisebb részecskéit sem, pedig a meteor óriási lehetett. Erre a rejtélyre sohasem sikerült fényt deríteni. MegíaiáSták Hitler repülőgépét A hangyák nemcsak termelnek, aratnak raktároznak, de állattenyésztéssel is foglal hoznak. A speciális fo lyosokba bezárt »jő szag« levéltetű-nyájak ból áll. melyek egy, < hangyák által iger kedvelt folyadékot vá lasztanak ki. A TÁVOLBALÁTÓ TELEFON embereknek és má kereskedelmi sziakem bereknek néha , egészen biztosain tudniuk kél, hogy azzal be- szélnek-e telefonon, .akinek magát a látha- taHiam beszélgetőtárs kiadja. A közönséges telefon ezt a biztonságot nem adja meg, hiszen a hang könnyen megtéveszt. A félreéirések elkerülése céljából Sain- Diegobain (Kalifornia) képtovábbító készülékkel és televíziós készülékké fi kambiinállt telefent készítettek. Hívás esetén elegendő levenni a kagylót és a készülék képernyőjén máris látható mindkét beszélgető képe. Beszélgetés közben okmányokat, tárgyi bizonyítékokat stb. megmutathatnak egymásnak. A kát készülék között természetesen vezetékes összeköttetés van és mem nagyhatókörű. A világ legmagasabb építménye A televíziós adásoki .távolsága nagy mér-, fékben függ az adóantenna magasságától. Ezért természetesen ezeket az antennákat minél magasabbra igyekeznek építeni. így például az Egyesült Álllaimck-bel'i Oklaha- ma-Cityba.n 520 méter magas antsininát építettel:, amely magasságát tekintve túlszárnyal íjaind.eini eddigi építményt, beleértve a legmagasabb New York-i felhőkarcolót (amely fcb. 380 méter), a párizsi Eiffel-,tornyot (300 méter) stb. Hitler repülőgépét, melyet a háború utolsó óráiban a szövetséges rep ü ők leszállásra kényszeri- téttek, kihalászta az Ottersee-tóból (Ausztria)'. Sokáig azt hitték, hogy ,a diktátor kincseit tartalmazza. A partra vonszolt roncsot azért gondosan át fogják vizsgálni, Halak, amelyek zsebben' .jönnek a világra UgyainiCsel!: különleges szokásaik vannak a hippocampusoknak, ezeknek a kecses kis csikóbaiaknak. A nőstények 200 petéjüket egy zsebíáiébe rakják le, amelyet a hím visel a gyomrán és. abban 50 napig őrzi őket. Akkor sZabadonbocsátMilyen ágyban alszunk 100 év múlva? Az amerikaiak arról ábrándoznak, hogy 2055-ibsn olyan különleges sugárral ellátott ágyban fognak az emberek aludni, amely fenntartja a testet a ja a teljesein kifejlett kicsinyeket. A TEJ ÉS A NAP Kiderült, hogy a tej vitaminjai és ízbeli tulaj dclniságai leginkább iákkor maradnak meg, ha a íejés után azonnal sötét edényekbe zárják és azokban tárolják. A svéd tudósok kutatásai azt mutatták, hogy a tejből teljesen eltűnnek a B és C csoportokba tartozó vitaminok már akkor ,is, ha levegőben anélkül, hc.gy érintené az ágyat. De akármilyen kényelmes lesz is ez, mi .történik az alvóval áramszünet alatt — pl. Kaposvárott, vasárnap hajnalonként? A gőtehalnak érdekes sajátossága van: kettős légzőszerv, azaz kopoltyús tüdő. a békafélék ősének tekintik, éppen úgy tud élni a víziben vagy az ,iszapban, mint a szabad levegőn. »Nehéz« probléma elé kerülnek a Hold meghódítói A Hold imaghódítá- sának legfőbb problémája a nehézkedés hiánya lesz. A ftoldfog- laliók tudnak jármi majd a plafonokon, a falakon. Nem lesz szükség fogasra, a rti- hák lógva maradnak az űrben stb. Nehéz elképzelni azt az ezernyi meglepetést, ami az első holdutasokra a napsugarak csupán egy percig érik közvetlenül a tejet. Továbbá rájöttek arra is, hegy nemcsak a közvetlen napsugarak rombolják ,a vitaminokat ,a tejben, hanem a szétszóródó napfény á,s így például, ha a tej hat órán ót áll, szétszóródó nappali világításban, úgy vitaminjainak 95 százalékát elveszti. A svéd tudósok azt javasolták, hogy a fej és a tejtermékek árusításához készítsenek különleges, fekete üvegből készült üvegeket. Ezt a javaslatot néhány vállaltat a közeljövőben megvalósítMegoldctta a lakáskérdésf Ez a krusztaceák megoldotta a lakás- problémát Itt látható ez a kis rálkfajta, mely üres kagylóhéjat foglalt el. Különféle páncélokkal van felvértezve, ezekre néha tengeri rózsák tapadván ja. mák.
