Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

s SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. november 13. £1 nyugati hatalmakon a sor, hogy engedményt tegyenek Mikör ezeket a sorokat írjuk, a genfi külügyminiszteri konferencia már a második napirendi pontot tárgyalja. Elhangzottak a javaslatok és most kezdődnek a viták. Ebben a pillanatban lehetetlen megjósolni, bogy sikerül-e közös megállapodásra jutni, a nézeteket közelebb hozni egymáshoz vagy sem, Az álláspontok közeledésére, sőt közös megegyezés elérésére reális lehetőségek vannak. A Szovjetunió már korábban ma­gáévá tette az angol és francia leszerelési javaslatoknak azt a pontját, amely a fegyveres erők felső hatá­rára vonatkozik és elfogadta az említett javaslatoknak aztt a tételét is, hogy a leszerelés és az atomfegyverek eltiltása ne egyszerre, hanem szakaszonként történjék. Molotov szovjet külügyminiszter november 10-i fel­szólalásában a fentiekhez még azt is hozzátette, hogy szovjet részről nem utasítják el teljesen Eisenhowemek a katonai információk kicserélése és légi felvételek készítésére tett javaslatait. »Ha mód lenne összekapcsolni e javaslatok megtárgyalását a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására vonatkozó javasla­tok megvitatásával — mondotta Molotov — és ha a tárgyalások eredményeként kötendő egyezmény mind­ezeket a kérdéseket felölelné, akkor szó lehetne Eisenhower javaslatának felhasználásáról.« • A NYUGAT ÉS A LESZERELÉS Az álláspontok, mégegyszer ismé­teljük, hál-a a Szovjetunió erőfeszí­téseinek, nem állanak olyan messze egymástól, hogy ne lehetne közös nevezőre jutni. A Szovjetuniónak a széleskörű leszerelési program ki­dolgozására vonatkozó tervezete — írta nemrégiben a Christian Science Monitor című amerikai lap — »vol­taképpen megegyezik Anglia, Fran­ciaország és Kanada álláspontjával«. A veszély nem is innen fenyegeti a ithegegyezés lehetőségét. A hideghá- tos6*ús erők visszahúzó hatása abban a körülményben fejeződik ki, hogy a nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok az utóbbi hetek­ben részben megtagadták korábbi javaslataikat — miután azokat a Szovjetunió magáévá tette. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok képviselői csakis a leszere­lés‘ellenőrzéséről hajlandók ‘beszélni az ufóbbi időben, de magáról a le­szerelésről néni. Ennek az álláspont­nak az elfogadása egyszerű szavak­kal szólva azt jelentené, hogy az ál­lamok tovább folyt atnák a fegyver­kezési versenyt, s a különbség csu­pán annyi lenne, hogy ellenőriznék egymás katonai berendezéseit és fegyverkezési adatait. Nem kell bő­vebben magyarázni, hogy egy ilyen megoldásnak semmi köze sincs a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az emberiségre nehezedő fegyverke­zési terhek csökkentéséhez, az álla­mok közötti bizalom helyreállításá­hoz, egy ilyen tervezet megvalósítá­sa végeredményben a háborúra spekuláló erőknek kedvezne. A most. folyó leszerelési tárgyalá­sok döntő kérdése tehát az: megma­radnak-e a nyugati hatalmak ere­deti álláspontjuknál, vagy pedig az amerikaiak által erőltetett »közös arcvonal« érdekében felrúgják sa­ját javaslataikat s ezáltal megoldha­tatlanná teszik a leszerelés és a tö­megpusztító fegyverek eltiltásának kérdését. Másképpen fogalmazva a külügy­miniszter! értekezlet végső eredmé­nye azon múlik, Genf szelleme vagy pedig az erőpolitika időlegesen meg- hátrált erői jutnak, túlsúlyra a ^to­vábbi tanácskozásokon. NYUGATI FÉLELMEK Ebből a szempontból nézve a kon­ferencia első szakasza nem adott végleges választ, illetve azt mutatta, hogy a hidegháború és az erőpoliti- ka egyszer már csatát vesztett erői ■még mindig komolyan befolyásolni tudják a nyugati vezetők gondolko­dását és magatartását. Az európai biztonságról és a német kérdésről folytatott vitái: bizonyítják ezt a legkézzelfoghatóbban. Jóiasmert tény, hogy.Moiotoy javaslatai következté­ben (a fennálló katonai csoportosu­lások alapján kötendő biztonsági egyezgiépy tervezetének előterjeszté­se, az angolok által felvetett korlá­tozott fegyverzetű zóna elvének el­fogadása) az európai biztonság kér­désében egész közel kerültek egy­máshoz az álláspontok. Erről épp Dulles, nyilatkozott a legpozitívab­ban és legelismerőbben. Egyelőre mégsem sikerült megállapodásra jut­ni az első napirendi pontban — a né­met kérdés miatt. A nyugatiak Németországra vonat­kozó javaslatai eléggé ismertek az újságolvasók előtt, nincs szükség te­hát arra, hogy itt újból foglalkoz­zunk velük. Érdemes azonban meg­vizsgálni, hogy miért álltak elő a nyugatiak ezzel a javaslattal és miért tették annak elfogadását az európai biztonsági egyezményben való meg­egyezés előfeltételéül. Hiszen kez­dettől fogva tudhatták, hogy a Szov­jetunió — önmaga és a biztonságra vágyó európai népek érdekében — nem fogadhat el egy olyan megol­dást, amelynek kifejezetten és szer­ződésileg a célja, hogy egész Német­országot újrafelfegyverezzék és a felfegyverzett Németországot bekap­csolják a nyugatiak katonai rend­szerébe. Az elmúlt évtizedek törté­nete örök tanulságul szolgál arra, hogy egy ilyenfajta politika mire ve­zethet. Nos, a nyugatiak mégis ezt az el­képzelést tették minden további ha­ladás kiimduLópontjáinak. Ennek a negatív Genf-ellenes platffctrrrmal: magyarázatát nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. Kétségtele­nül szerepet játszik benne bizonyos hidegháborús köröknek az a törek­vése, hogy elfogadhatatlan program­pont beterjesztésével zátonyra jut­tassák a konferenciát s ezzel csa­pást mérjenek az enyhülés politiká­jára. A zsarolás és nyomás sem utol­só szempontként lebegett a nyuga­tiak szeme előtt. Erre vallanak az olyan, szinte kampányszerű nyugati sajíókommentárok, hogy a Szovjet­unió valójában »kommunizálni« akarja egész Németországot, hogy a Szovjetunió a nyugati javaslatok el­utasításával »hátat fordított a genfi szellemnek« és így tovább. Végül döntő eleme a nyugatiak magatartá­sának a jövőtől való félelem. A jó­zanabb nyugati lapok sem tagadják, hogy a reális helyzet és az idő nem a saját javaslataiknak kedvez. Nyu­gaton is látják, hogy a két Német­ország megléte, a német nép egyesü­lési vágya olyan tényező, amely előbbiül óbb érvényesíteni fogja ha­tását és utat tör a nemzetközi poli­London (TASZSZ). Eden angol mi­niszterelnök november 9-én este Ix>ndon főpolgármesterének hagyo­mányos évi bankettjén külpolitikai tárgyú beszédet mondott. Eden beszédének jelentős részében a középkeleti helyzettel foglalkozott, amelyet — mint mondotta — az »Iz­rael és Egyiptom közötti veszélyes feszültség« jellemez. Anglia miniszterelnöke, érintve a négyhatalmi genfi külügyminiszteri értekezlet menetét, megismételte a nyugati diplomáciának a német kér­déssel kapcsolatos ismert téziseit. Úgy jellemezte a nyugati javaslato­tika mezején — de nem a felfegyver­zésre és a NATO-ra alapított tervek javára. Ezért bizonyult a német kérdés oly súlyos problémának ezen az ér­tekezleten. A nyugatiak -tudják, hogy ha most nem bírják ráerősza­kolni álláspontjukat a Szovjetunióra, később még kevésbé lesz módjuk er­re. A tények mindennap újra és újra figyelmeztetik őket erre. »A bonni kormány — írta a napokban a Hét Parol című holland lap nyugat-né­metországi tudósítója — nem min­den aggodalom nélkül állapította meg, hogy számos nyugatnémet po­litikus bírálattal illeti a nyugati ha­talmakat a' külügyminiszteri értekez­leten elfoglalt álláspontjuk miatt, így a szociáldemokrata .párt és az áttelepültek pártja úgy vélekedik, hogy a nyugati hatalmaknak enged­ményeket kellene tenniük«. Ettől az engedménytől félnék a nyugatiak s ezért jutott egyelőre holtpontra a genfi külügyminiszteri értekezlet első napirendi ppntja. Oktalan lenne azonban, ha a pil­lanatnyi nyomott hangulat pesszi­mista következtetésekre indítana bennünket. Igaz. hogy az elmúlt na­pokban súlyos viharok rázták meg a genfi szellemet. A genfi szellem, a tárgyalások szelleme azonban nem valami véletlen esetlegesség, nem csupán átmeneti jelenség, -és a genfi szellem nem azért születhetett meg, mert a négy hatalom kormányfői ba­rátságosan mosolyogtak egymásra júliusban. A genfi szellem a nemzet­közi erőviszonyok alakulásában, va­lamint a népek, a nemzetközi köz­vélemény megegyezést követelő aka­ratában gyökeredzik. Sem a nemzet­közi erőviszonyok, sem a népek bé­keakarata nem változott meg Genf óta. Ha változásról egyáltalán be­szélhetünk, az inkább pozitív irány­ban. történt. Éppen ezért nem alap­talan azt remélni, hogy a súlyos vi­ták, a komoly nézeteltérések ellené­re a külügyminiszteri értekezlet nem fog negatív eredménnyel zárulni és nem fog csorbát ejteni a genfi szel­lemen. »Tartózkodnunk kell attól, hogy mértéken felül drámainak ítél­jük a Genf ben történteket« — álla­pította meg november 10-én a Die Tat című svájci polgári lap. Ebben a kérdésben egyet kell értenünk a Die Tattal. kát, mint »mindenféle európai ag- ressziós cselekmény »elhárításának« legbiztosabb garanciáját«. Éden a továbbiakban kijelentette, hogy a világ egyetlen nagyhatalmá­nak sincs olyan vezetője, aki ne tud­ná, hogy az egész emberiségre néz­ve mily végzetes lenne egy köztük támadó konfliktus. Eden felhívta a nagyhatalmakat, hogy tartózkodja­nak »az olyan akcióktól, amelyek há­borúhoz vezetnek«, valamint «fojtsák el azokat a konfliktusokat, amelyek kisebb méretekben keletkezhetnek, de lángba boríthatják az egész vilá­got«. Sz angol miniszterelnök nyilatkozata a küinolltikai helyzetről BEMUTATJUK GENF VAROSAT GENF... Olyan sok nagy nem­zetközi esemény fűződik ehhez a névhez, hogy képzeletünk akaratla­nul is hatalmas, többmilliós várost fest ©lénk, amelyben egymást érik a pploták,- a felhőkarcolók, s gyárké­mények erdeje eregeti a füstöt az ég felé. Pedig Genf valójában nem nagy város. Másfél-két óra alatt körül is lehet járni. Mindössze 150 000 lako­sa és csupán egyetlen palotája van: a Nemzetek, Palotája, az Egyesült Nemzetek Szervezetének európai székhelye. Ez a palo-tá egészen nagy­szabású, impozáns építészeti alkotás, amelyben 820 dolgozószoba, 20 ülés­terem, hatalmas tanácsterem és 2000 embert befogadó nagy ülésterem áll a különféle küldöttségek rendelke­zésére. A palota, amely a háború előtt a- Népszövetség számára épült, egy hatalmas parkban áll, s innen gyönyörű kilátás nyílik a Genfi-tóra és a városra. Felhőkarcoló is csak egyetlen egy van Genfben, amely nem is annyira magasságával, mint inkább az ame­rikai felhőkarcolók pontos utánzásá­val tűnik ki. Éz a felhőkarcoló a Hotel du Rhone, itt székel az Ame­rikai Egyesült Államok főkonzulátu- sa. Ebben az épületben szállnak meg az amerikai diplomaták, ha nemzet­közi értekezletre Genfbe érkeznek. A VÁROSBAN úgyszólván nem is látni gyárkéményeket, bár több mint 10 000 iparvállalat van a város­ban. Ezek a gyárak ugyanig mind törpeüzemeik, s átlag öt embert, ösz- szesen tehát mintegy 50 000 munkást foglalkoztatnak. Genf büszkesége ,az óraipar. Szer­te a városban hatalmas fényreklá- mek ajánlják a legkülönbözőbb már­kájú órákat a vásárlóknak. Igen sok üzlet kereskedik órákkal. Az üzle­tek nagy része a gyáraikhoz tartozik, egyenesen onnan kapják az árut. A gyárak rendszerint csak összegyűjtik az alkatrészeket a városokból és a falvakból, ahol az egymást követő iparosnemzedékefc valósággal művé­szetté fejlesztették a bonyolult óra­alkatrészek készítését. Genf lakosainak tehát mintegy harmada foglalkozik ipari munkával. A másik kétharmad szálloda-, pen­zió-, üzlet- vagy vendéglőtulaj domos (ez a kisebbség), illetve alkalmazott ezekben az intézményekben .(ez a többség). Sok genfi lakosnak nyúj­tanak megélhetést a turisták, akik többnyire azért látogatnak el Genf­be, hogy a csodálatosan szép Genfi­tóban gyönyörködjenek, bejárják az ódon Régi-várost, vagy nemzetközi értekezletek idején összeverődjenek a Nemzetek Palotája körül. Genfben igen sok a mozi és a ká­vézó. Ez utóbbiak délidőben zsúfo­lásig megtelnek. Ha szép az idő, sok kávézóban közvetlenül a járdára ,rak­jál: ki az apró asztalokat. EGYIK NEVEZETESSÉGE Géni­nek a híres szökőkút, amely a rossz nyelvek szerint — de legalább is az útikai auzokbain — állandóan növe­kedik. Először azt írtál:, hogy a szö­kőkút 90 méter magas. Tavaly azt állították, hogy 120 méter, az idén pedig már 130 méter áll a város ne­vezetességeit hirdető útikalauzok­ban. Végül említsük még meg a várost keresztülszelő Rhone folyót, aimefy- nek vizén büszke hattyúk úszkálnak méltóságteljesen. ÉRDEKESSÉGEK i n n tf? r? ~ o n n a ra, Nem is lehetett ez olyan könnyű! Egy emelődaru ke­zelőjének sikerült 25 tonnás markolóedé- nyéveil ügyesein fel- emeilinii egy tele poha­rat anélkül, hogy ösz- .szetörte volna, vagy hogy egy csepp víz is kiloccsant volha belő­le. A hangyák mint állattenyésztők SZEMÜVEG SÜKETEKNEK A süket emberek számára készülő kü­lönleges szemüvegek szárára mikrofonból, transzformátorokból, tranzisztorokból, ©llein- állásctkiból és vezeték­ből álló nagyothalló készülék van. A ké­szüléket miniatűr kis elem táplálja áram­mal, s 180 óráiig üzem­képes. A hangot a fül közelében elhelyezett mikrofon fogja fel, s nem mint .az eddigi készülékeiknél, a mel­len elhelyezett mikro­fon, amelyben hallat­szott a ruha zörgése, a lélegzés stb., ami zavarta a beszéd meg­értését. HOVÁ LETT AZ ÓRIÁSI METEOR? 1908-bain a csillagá­szok különös meteort figyeltek meg, amely­nek Szibériában kel­lett lehullania. Szá­mos meteorológiai ál­lomás akkor heves földrengést jelzett. Ha meg is találták a me- teor lehullása által vájt j óriási tölcsért, sohasem tudták össze­szedni a meteor leg­kisebb részecskéit sem, pedig a meteor óriási lehetett. Erre a rejtélyre sohasem si­került fényt deríteni. MegíaiáSták Hitler repülőgépét A hangyák nemcsak termelnek, aratnak raktároznak, de állat­tenyésztéssel is foglal hoznak. A speciális fo lyosokba bezárt »jő szag« levéltetű-nyájak ból áll. melyek egy, < hangyák által iger kedvelt folyadékot vá lasztanak ki. A TÁVOLBALÁTÓ TELEFON embereknek és má kereskedelmi sziakem bereknek néha , egé­szen biztosain tudniuk kél, hogy azzal be- szélnek-e telefonon, .akinek magát a látha- taHiam beszélgetőtárs kiadja. A közönséges telefon ezt a biztonsá­got nem adja meg, hi­szen a hang könnyen megtéveszt. A félreéirések elke­rülése céljából Sain- Diegobain (Kalifornia) képtovábbító készü­lékkel és televíziós ké­szülékké fi kambiinállt telefent készítettek. Hívás esetén elegen­dő levenni a kagylót és a készülék képer­nyőjén máris látható mindkét beszélgető képe. Beszélgetés köz­ben okmányokat, tár­gyi bizonyítékokat stb. megmutathatnak egy­másnak. A kát készü­lék között természete­sen vezetékes össze­köttetés van és mem nagyhatókörű. A világ legmagasabb építménye A televíziós adásoki .távolsága nagy mér-, fékben függ az adó­antenna magasságától. Ezért természetesen ezeket az antennákat minél magasabbra igyekeznek építeni. így például az Egyesült Álllaimck-bel'i Oklaha- ma-Cityba.n 520 méter magas antsininát építet­tel:, amely magassá­gát tekintve túl­szárnyal íjaind.eini eddi­gi építményt, beleértve a legmagasabb New York-i felhőkarcolót (amely fcb. 380 méter), a párizsi Eiffel-,tornyot (300 méter) stb. Hitler repülőgépét, melyet a háború utolsó órái­ban a szövetséges rep ü ők leszállásra kényszeri- téttek, kihalászta az Ottersee-tóból (Ausztria)'. Sokáig azt hitték, hogy ,a diktátor kincseit tar­talmazza. A partra vonszolt roncsot azért gon­dosan át fogják vizsgálni, Halak, amelyek zsebben' .jönnek a világra UgyainiCsel!: különle­ges szokásaik vannak a hippocampusoknak, ezeknek a kecses kis csikóbaiaknak. A nős­tények 200 petéjüket egy zsebíáiébe rakják le, amelyet a hím vi­sel a gyomrán és. ab­ban 50 napig őrzi őket. Akkor sZabadonbocsát­Milyen ágyban alszunk 100 év múlva? Az amerikaiak arról ábrándoznak, hogy 2055-ibsn olyan külön­leges sugárral ellátott ágyban fognak az em­berek aludni, amely fenntartja a testet a ja a teljesein kifejlett kicsinyeket. A TEJ ÉS A NAP Kiderült, hogy a tej vitaminjai és ízbeli tulaj dclniságai legin­kább iákkor marad­nak meg, ha a íejés után azonnal sötét edényekbe zárják és azokban tárolják. A svéd tudósok kutatásai azt mutatták, hogy a tejből teljesen eltűn­nek a B és C csopor­tokba tartozó vitami­nok már akkor ,is, ha levegőben anélkül, hc.gy érintené az ágyat. De akármilyen ké­nyelmes lesz is ez, mi .történik az alvóval áramszünet alatt — pl. Kaposvárott, vasár­nap hajnalonként? A gőtehalnak érdekes sajátossága van: kettős légzőszerv, azaz kopoltyús tüdő. a bé­kafélék ősének tekin­tik, éppen úgy tud él­ni a víziben vagy az ,iszapban, mint a sza­bad levegőn. »Nehéz« probléma elé kerülnek a Hold meghódítói A Hold imaghódítá- sának legfőbb problé­mája a nehézkedés hiánya lesz. A ftoldfog- laliók tudnak jármi majd a plafonokon, a falakon. Nem lesz szükség fogasra, a rti- hák lógva maradnak az űrben stb. Nehéz elképzelni azt az ezer­nyi meglepetést, ami az első holdutasokra a napsugarak csupán egy percig érik köz­vetlenül a tejet. To­vábbá rájöttek arra is, hegy nemcsak a köz­vetlen napsugarak rombolják ,a vitamino­kat ,a tejben, hanem a szétszóródó napfény á,s így például, ha a tej hat órán ót áll, szét­szóródó nappali vilá­gításban, úgy vitamin­jainak 95 százalékát elveszti. A svéd tudósok azt javasolták, hogy a fej és a tejtermékek áru­sításához készítsenek különleges, fekete üvegből készült üvege­ket. Ezt a javaslatot néhány vállaltat a kö­zeljövőben megvalósít­Megoldctta a lakáskérdésf Ez a krusztaceák megoldotta a lakás- problémát Itt látható ez a kis rálkfajta, mely üres kagylóhéjat fog­lalt el. Különféle pán­célokkal van felvér­tezve, ezekre néha tengeri rózsák tapad­ván ja. mák.

Next

/
Thumbnails
Contents