Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

uu &ILAG rKVLETAKJAI EGYESÜL JET E K l ’MfÜä'*-1 Somogyi Néplap Szovjet javaslat a kelet—nyugati kapcsolatok kiterjesztésére és az ellenőrzött övezetek létrehozására Európában Hogyan teljesítik az üzemi kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeket a Cukorgyárban? MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOOYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 258, szám. AHA 50 FILLER Szerda, 1955. november 2. r Evvégvi számvetés tsz-einkben Megyénk termelőszövetkezetei ezekben a napok­ban vetnek számot az 1954—55-ös gazdasági év mun­kájával, eredményeivel, hiányosságaival egyaránt. Mérlegre teszik: mennyit gyarapodott egy esztendő alatt közös vagyonuk, hogyan nőtt a tagság jövedel­me, s milyen tanulságokat kell figyelembevenniük a jövő év tervezésénél. Az évvégi zárszámadás fontos ha­tárkő a tsz-ek életében, s nemcsak a közös vagyon fel­mérését és a tagok részesedésének elosztását jelenti, hanem számos tanulságot is ad a tsz-vezetőknek és ta­goknak. Büszkén elmondhatjuk, hogy ebben a gazdasági évben nemcsak hogy nagy teret hódított a termelőszö­vetkezeti mozgalom megyénkben, hanem a meglévő és előbb még gyenge termelőszövetkezeteink megerő­södtek, s a jobbmódú tsz-ek tovább erősödtek gazdasá­gilag is. A tsz-ek terméseredményei jóval túlhaladták az egyéni termelők termésátlagait, bebizonyítva a közös gazdálkodás fölényét a kisparcellás egyéni gazdálkodás­sal szemben. Számos termelőszövetkezetben hangzott el mostanában, hogy »tiszta lappal kezdjük az új gazda­sági évet«, vagyis rendezik mind az állami hitel- és egyéb tartozásaikat, mind a gépállomás és egyéb vál­lalatok iránti tartozásaikat, valamint a jövő évben már saját erőből fejlesztik tovább a közös gazdaságot. A magyaratádi Búzakalász TSZ-ben csaknem negyed- millió forinttal gyarapodott az idén az oszthatatlan közös vagyon értéke, s egy-egy munkaegységet 45 forintban számolnak el a múlt évi 30 forinttal szemben. Igaz, hogy ez a tsz a növénytermelési tervét mintegy 120 százalékra, teljesítette. Csak prémiumként kiosztottak az idén 129 mázsa búzát. Már az idén saját erőből 10 ezer forint beruházást eszközölt, s mindennemű tar­tozását rendezte a tsz. A jövő évben már teljesen sa­ját erőből fejleszti közös gazdaságát a Búzakalász tagsága. Tsz-eink többségében nőtt az állattenyésztés hoza- ma, és a múlt évihez viszonyítva általában már több gondot fordítanak a tsz-ek a tenyésztői munkára. A tsz-ek közül számos olyan van, amely a közösben ter­melt abraktakarmányt nem osztja ki, hanem a közös állatállománnyal eteti fel, s így a továbbtenyésztés és hizlalás révén biztosítja a nagyobb jövedelmezőséget. A göllei Lendület TSZ-ben például csak 1 kiló kuko­ricát osztanak munkaegységenként, ugyanakkor két részben 70—70 db sertést hizlalnak a közösben a ta­vaszig. Hasonlóan a látrányj Alkotmányban is a tsz- ben termelt kukoricával a közösben hizlalnak serté­seket. E néhány példa is mutatja, hogy tsz-eink többsé­gében ma már nem az az elv érvényesül a zárszám­adásoknál, hogy »ami megtermett azt mind osszuk szét«, hanem gondosan leszűrik az előbbi tapasztalato­kat és helyesen hasznosítják. Persze ennek az ellenkezőjével is találkozunk. A torvaji Táncsics TSZ-ben például még most is a ta­valyi kukoricából osztanak ki a munkaegységekre, egész évben viszont soványan adták el a sertésszapo­rulat nagyrészét. Vajon az a tsz-vezetőség, amely ha­sonlóan gondolkodik, mint a torvaji, hogyan akarja tovább fejleszteni a közös állattenyésztést, a jövedelem egyik legfőbb forrását? Sehogy. S emiatt előbb-utóbb zúgolódik majd a tagság. Igen alaposan gondolkodjanak el tehát a zárszám­adáskor a tsz-vezetők, s ha kell. többször is vitassák meg a tagsággal, mit hogyan tegyenek, hogy biztosít­hassák a közös gazdaság további erősítését, a tagság jólétének növelését. Mert azzal még nem elégedhet meg egyetlen tsz tagsága sem, hogy most már jó mód­ban él, gazdag jövedelme van. Tovább kell haladni a megkezdett úton s a mai jóban a holnapi még jobbra kell gondolnia a tsz-vezetőknek, tagoknak. A zárszám­adások helyes megoldása nemcsak azon múlik, hogy a tsz-könyvelők alapos kioktatásban részesülnek, s a mér­leget jól elkészítik. Igen fontos szerep jut itt a tsz-pártszervezeteknek, a tsz-ek kommunistáinak. Elsősorban nekik kell arra törekedniük — kezdeményezésükkel —, hogy úgy szá­moljon a tagság, hogy az a jövő évi eredmények, a kö­zös vagyon gyarapodásának alapjául is szolgáljon. Amit csak tudnak, saját erőből ruházzanak be, de ha olyan beruházást akarnak eszközölni, amely ugyan igen gaz­daságos, de saját erőből nem képesek, államunk kész­séggel segíti a szövetkezetét kölcsönnel. Minden tsz-ben el kell érni, hogy a beadási köte­lességet mindenből rendezze a tagság mind a közös, mind a háztáji terület után, A tsz-ek és tsz-tagok mu­tassanak példát elsősorban az állami fegyelem betar­tásában. Az esedékes kölcsönök kiegyenlítése mellett a földjáradék kifizetéséről, a tagok által a közösbe vitt állatok és gazdasági eszközök esedékes részének kifi­zetéséről sem szabad megfeledkezni. Mindezt tartsák szem előtt a tsz-ek kommunistái, és politikai felvilágo­sító munkával magyarázzák meg a pártonkivüli tsz- tagoknak a helyes zárszámadás jelentőségét, állítsák őket az ésszerű, jó megoldás mellé. Ila így teszik, bát­rabban és bizakodóbban nézhetnek tsz-eink az új gaz­dasági év elé. ŐSZI ŐRJÁRAT A KAPOSVÁRI JÁRÁSBAN A kaposvári járásban sem maradt visszhang nélkül az a felhívás, hogy »november 7-ig vessük el a kenyérgabonát!« A Járási pártbizottság a Megyei Párt-VB vasárnapi rendkívüli kibővített ülése után kiküldte aktíváit, leg­jobb pártmunkásait a járás községeibe, hogy szervezzék, ellenőrizzék a ve­tést. Az egész JB megmozdult e feladat végrehajtására s az első nap már ott voltak, ahol segíteni, bírálni kellett, serkenteni a kommunistákat. S a járás községeiben minden percet kihasználva folyik már a harc a vetés befejezésé­ért. Az eddeiek november 7-re elvetik a kenyérgabonát Az eddei dolgozó parasztokat di­cséret illeti munkájukért. Eddig már 420 hold kenyérgabonát elvetettek, 80 hold van még vissza, hogy tervü­ket teljesítsék. Egyetlen percet sem hagynak elveszni. Ahogy felszedték a répát, nyomában már szántanak is és vetnek. Az eddeiek meg akarják tartani fogadalmukat: november 7-re mindenki elveti községükben a ke­nyérgabonát. Eljárást indítottak a vetést szabotáló kulák ellen Jután Juta községben sok még a tenni­való; az egyéniek hétfőig 50, a ter­melőszövetkezeti tagok 60 százalé­kát teljesítették vetéstervüknek. Fo­kozni kell a vetés ütemét, hogy no­vember 7-re végezzenek vele. A köz­ségi pártszervezet és a tanács élére állít a munkának s kíméletlenül, fel­Patalomban « Patalomban a kenyérgabona 50 százalékét még nem. vetették el. A községi tanács nem mozgósít megfe­lelően, rosszul szervezi a munkát s ez érződik a község »eredményén«. A tanácson panaszkodnak, nem érkez­nek be a nyilvántartó lapok. Per­sze, hogy nem érkeznek, amikor ki sem küldték őket, ott hevernek ki­lép a vetést szabotálok ellen. Len­gyel Kálmán kulák például nemcsak a vetést tagadta meg, de másokat is arra akart rábírni, hogy várjanak még a vetéssel. Visnyei Gyulámé és id. Tamás József ugyancsak megta­gadták a vetést. Igen helyes, hogy eljárást indítottak ellenük. Iszik a tanács töltetlenül a titkár asztalának fiók­jában. A titkár elvtársnő, ugyanúgy, mint nyáron, az aratás idején, most is szabadságra ment. A fegnehezebb időszakban mindig így tesz, nyílván ez kényelmesebb. A vetéssel viszont nem érünk rá. Mozgósítson jobban a patalcmi tanács és a pártszervezet! „Nem tudom még, mikor vetek, de nem leszek az utolsó .. Gölle 40 százalékát teljesítette ve­téstervének. Mire várnak a göllteiek? Szombatom taggyűlést tartottak a kommunisták, ahol foglalkoztak a vetés mielőbbi befejezésével. Volt olyan hozzászóló is, aki azt mond­ta: »Ráérünk, a november még visz- sza van. 1952-ben még decemberiben is vetettünk«. Az igaz, hogy 1952- ,ben késve vetettek, s ha ezt nem feledik el, azt se feledjék a göl- leiek, hogy 1953 nyarán a'ig 4 mázsás átlaguk volt a későn vetett kenyér- gabonából. Nem várhatnak tehát a gölleiek sem a vetéssel, sürgősen számolják fel lemaradásukat. Persze, nem is csoda, hogy a gaz­dák így vélekednek Gödében, ami­kor maga a tanácstitkár sem vetette el még négy holdját. Még vetőmag­ról sem gondoskodott. Amikor meg­kérdezték tőle, hogy mikor akar el­vetni, azt mondta, nem tudja, de nem lesz utolsó ... Ez aztán szép példamutatás, szép verseny a tanácstitkárral az élen. A pártszervezeten a sor, hogy a ta­nács is megmozduljon egy kissé, s jobban szervezze a vetést. A kom­munisták járjanak élen Gödében is a vetéssel', akkor lesz, akit kövesse­nek a gazdák, mert ha a tanácstit­kárt követik, még decemberre sem végeznek a vetéssel... A somogyjádiak versenyben végzik a munkát Somogyiadon még vasárnap is dolgoztak a gazdák. A Lapályos ré­szek nagyon sárosak, így a magasab­ban fekvő kukoricát törték le előbb s ott kezdték meg a szántást, vetést. A répát felszedése után nem szállít­ják be a faluba, hiszen ez idővesz­teséget jelentene, hanem az út men­tén elvermelik, s azonnal megkezdik a szántást, vetést. Az egyéni gazdák közül 107-en vállalták, hogy e hé­ten befejezik a vetést. A 107 'gazda közül sokan párosversenyben állnak egymással'. Követendő a semogyjá- diak példája. Néhány község csak, amiről a Kaposvári járásból képet adtunk, de nagy­jából ez a helyzet az egész járásban. Vannak élenjáró községek, de sajnos vannak még elmaradók is. A járási pártbizottság és a járási tanács azonban úgy fogott e héten munkába, úgy mozgósítják a falvak dolgozóit, hogy mun­kájuk egyben ígéret is: határidőre tel Jesíteni fogják a kenyérgabona vetés­tervét. Miért mad el a kuiorasznsásban a siófoki járás? A siófoki járásiban viszonylag a legjobban halad a kenyérgabona vetése, de korántsem mondható ez el az ősziek 'betakarításáról, mindenekelőtt a kukoricatörés- ről és a kukoricaszárvágásról. A siófoki járás vezetői nem gondoltak időben arra, hogy a vetés befejezését majd éppen az .akadályozza, hogy nem mozgósítottak időben. Furcsa dolog, ha egy járás az egyik munkában az élen jár, a másikban az utolsó helyen kullog, de így van ez, ha a járás vezetői nem elég tervszerűséggel dolgoznak, 'ha. a mimikáira való mozgósításból azt nagy- ják ki, ami tulajdonképpen a legnagyobb erőt képvi­seli, a pártszervezeteket. Mert eddig az volt a gyakor­lat a siófoki járásban — és hozzá kei1- tenni: más járás­ban is —, hogy a gazdasági feladatokra csak a taná­csokon keresztül mozgósítottak. A tanácsok valóban felelősek az őszi munkákért, de a pártszervezetek fel- világosító munkáját, a kommunisták példamutatását, a községi tanács beszámoltatását a pártszervezeten keresztül figyelmen kívül hagyni vétek. A siófoki járás vezetői is — bár elég későn — rájöttek erre. Az elmúlt napokban aztán operatív intézkedéseket tettek a kukoricaszedés, a kukoricaszárvágás meggyor­sítására is. A járási párt-végrehajtóbizott.ság huszonegy aktívát látott el megbízólevéllel; ezék az elvtérsak ad­dig tartózkodnak a járás egy-egy községében, «míg ott a legsürgősebb őszi munkákat be nem fejezik. Az aktí­váknak a községi pártszervezet segítése, a pártvezető­séggel együtt a kommunisták mozgósítása a feladata, az őszi munkákra. Felelősek azérí,, hogy a községekben felosszák az utcákat, területeket a pártvezetőségi ta­gok, a kommunisták között, s hogy a kommunisták minden alkalmas időt és helyet kihasználjanak árra, hogy a parasztokkal megértessék: minden munkára alkalmas perccel, mely kihasználatlanul múlik el, ön­magukat, sőt az egész országot károsítják meg. Ha szük­séges, kisgyűiéseket kell összehívni körzetenként, a be­csületes parasztember megérti, 'hogy miről van szó, ha igyekeznek megértetni vele. Ezt 'bizonyítja néhány község példája. A balaton- kiliiti területi pártszervezet pl. taggyűlésen tárgyalta meg a vetés és a betakarítás helyzetét. Volt olyan párt­tag, aki megkérdezte, hogy miért szükséges ezt meg­vitatni, hiszen ez nem az ő dolguk. A pártvezetőség — helyesen — megmagyarázta, hogy az őszi feladatokra való mozgósítás bizony szorosan a pártszervezet fel­adatát képezi. A taggyűlés után a pártszervezet igyeke­zett a maga sajátos eszközeivel mozgósítani, az ered­mény, hogy mind a két termelőszövetkezetben, a Rá­kócziban és a Dózsában is hozzákezdtek a kukorica- szár betakarításához, a silóaáshoz, sőt az egyéni parasz­tok is hordják már a .mezőről a kukoricaszárat. Sajnos, nem lehet hasonlókat mondani a járás községeinek többségéről. Sok termelőszövetkezetben egyszerűen nem vesznek -tudomást arról, hogy vannak asszonyok, termelőszövetkezeti tagok feleségei, leányai, akiket felvilágosító szóval bevonhatnának a kukorica- törésbe és a szárvágás munkájába. Nem mozgósítják a 'társadalmi erőket — pedig ilyenek is vannak, bizo­nyíték erre a Siófoki Vízművek példája, ahonnan szombaton és vasárnap kilenc, illetve hat. dolgozó segí­tett a juti Alkotmány TSZ-nek a kukoricatöréében. A Siófoki Járási Párt-végrehajtóbizottság tett in­tézkedéseket, ezt tények bizonyítják, azonban az intéz­kedések még nem jelentik, hogy a feladatokat meg­oldották. Ha a járási párt-végrehajtábizottság a járás valamennyi kommunistájával együtt úgy akarja ünne­pelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. év­fordulóját, mint ahogy azt maguk elé tűzték, akkor alapos ellenőrzést keU végezniük a pártszervezetek munkája, s a pártszervezetekért felelős aktívák mun­kája felett. Nem szabad eltűrniük, hogy az aktívák a községi tanácsházán üljenek — várják, hogy elálljon az eső — az aktívák színhelye a községi pártszervezet he­lyisége legyen. Ide jöjjön a községi tanács elnöke és más vezetője beszámolni, ide hívják össze a kommunis­tákat, népnevelőket beszámolni. Itt szabják meg estén­ként azokat a feladatokat, melyeket másnap el kell vé­gezni. Ugyanúgy, mint minden más munkában, most is a pártiszervezet tegyen a legnagyobb mozgósító erő, enéiküL siker a munkában elképzelhetetlen. Kösziintjük a falusi munkára megyénkbe érkezett pártmunkásokat Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a műit héten ünnepé­lyes keretek között fo­gadták a Somogyba ér­kezett, falusi munkára jelentkező pártmunkáso­kat. Elhatároztuk, hogy bemutatjuk őket olva­sóinknak, hogy vala­mennyien megismerjék új elvtársadnkat, akik kényelmet és egyéni ér­deket háttérbeszorítva a közösségért, Somogy mezőgazdaságának felvi­rágzásáért vállalták a felelősségteljes falusi munkát. Ezúton is arra kérjük a megye terme­lőszövetkezeteinek, álla­mi gazdaságainak és gép­állomásainak dolgozóit, hogy segítsék új elvtár­sainkat, akik most is­merkednek mag a falusi munkával. Tegyék lehe­tővé, hogy eredményes1 munikát végezzenek, s fogadják őket szeretet­tel, úgy, ahogy ők jöt­tek közénk. Ezúttal új elvtársaink egy másik csoportját mutatjuk be. VIROVECZ FERENC VARHEGYI ffiSTVÁN MAJOR LÁSZLÓ BERDÁLFERENC FERENCZ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents