Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

/

SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1955. november 2.

Szovjet javaslat a kelet—nyugati kapcsosatok

kiterjesztésére és az ellenőrzött övezetek létrehozására

Európában

Molotov elvtárs indítványozta, hogy Grotewohlt és Adenauert hívják meg

a német kérdés tárgyalására

A külügyminisztereik, értekezlete éppen arra hívta fel a figyelmet,

hétfőn megkezdte a harmadik napirendi pont, vagyis a Kelet és Nyugat közötti általános kapcsolatok kérdésének tárgyalását, ugyanakkor azonban folytatja az első napirendi pont, az európai biztonság és ,a német kérdés vitáját' isi.

A harmadik napirendi ponthoz mind a négy külügyminiszter hozzászólt, majd két javaslatot terjesztettek elő, Molotov, a Szovjetunió javaslatát, Dulles, Pinay és Macmillan pedig a közös ny ugati javaslatot. A Szovjetunió javaslatát alább közöljük. A javaslatokat szakértőknek adták át, akik november 10-én terjesztenek elő jelentést erről.

Visszatérve az első napirendi ponthoz, Molotov a szovjet küldöttség nevében előterjesztette az európai biztonságra vonatkozó kiegészítő javaslatot, amelyben javasolta, hogy hozzanak létre a Kelet és a Nyugat között ellenőrzési övezeteket, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a velük szomszédos államok területén húzódnának.

Macmillan megjegyezte, hogy a szovjet javaslat rendkívül érdekes és Jnalgyfcmtosságú Igondol'aítbt tartalmaz.

Az első napirendi ponttal kapcsolatban — mint ismeretes — javaslatot nyújtott be a szovjet küldöttség és közös memorandumot ,a három nyugati küldöttség. A javaslat-tervezetek vitája során a nézeteltérések így foglalhatók össze: a nyugatiak memorandumáról a szovjet küldöttség véleménye az, hogy e javaslat a helyzet realitásainak figyelmein kívül hagyásával a német egység helyreállítását helyezi az európai biztonság problémája elé, ugyanakkor pedig nem ismeri el ai német egység helyreállításában a két Németország közreműködésének szükségességét. Emellett, mint V. M. Molótov mondotta, az európai biztonság emlegetése a nyugati javaslatban jobbára formális jellegű. Azért formális jellegű, mert benne mindent egy feladatnak rendelnek alá, mégpedig annak, hogy lehet elérni' az egész, méghozzá a remffitarizált Németország bekapcsolását az észak-atlanti tömbbe. A szovjet küldöttség tehát

hogy az európai biztonságot ne bizonyos crszágés oport érdékeinekJ

szempontjából, hanem Európa minden népének szempontjából vizsgálják.

A nyugati küldöttségek vezetői a szovjet javaslattal szemben azt hozták fel. hogy az, egyrészt -megismétlése a kormányfők értekezletén benyújtott javaslatnak, másrészt pedig Németország egységének kérdését nem tárgyalja. E kifogásokkal kapcsolatban Mólotov rámutatott arra, hogy

a kormányfők irányelveinek első pontjában előbb van szó az európai biztonságról, mint Németországról

és egyébként is, a német problémára vonatkozóan- a Szovjetunió még előterjeszti javaslatait. Ami az európai biztonság megteremtéséről szóló szovjet javaslat »régi« voltát illeti, ezzel kapcsolatban a -helyzet az, hogy a javaslatot nem vizsgálták meg a kormányfők értekezletén-, mint ahogy nem vizsgálták meg az európai biztonság kérdésére vonatkozó egyéb javaslatokat és elgondolásokat sem. A miniszterek kapták azt a megbízást, hogy ezeket a mostani értekezleten vizsgálják -meg.

Szóbakerült még az a kérdés, hogy kollektív biztonsági szervezetnek tekinthető-e az Atlanti Szövetség és a Nyugat-európai Unió. Dulles, Macmillan és Pinay egyaránt azt állították, hogy szerintük a Szovjetunió azért nem léphet be az Észak- atllanti Szövetségbe, mert a Szovjetuniónak és az észak-atl’antd tömbnek különbözőek a céljaik. Molotov rámutatott, hogy a világ népei számára alapvető kérdésben,

a béke védelmének és a biztonság megóvásának céljai közösek kell hogy legyenek.

Ha az Atlanti Szövetséget, és a Nyugat-európai Uniót kollektív bizton* sági tömörülésnek minősítik, akkor ugyanilyen alapon lehet felfogni az Entete-t és a Hármasszövetséget, sőt a második világháború előtti Aniti- kcmintem paktumot is. »Nem gondoljuk azonban — moindiotta Moloegyetérthet az említett katonai csoportosulások ilyetén értékelésével.«

ß Külügyminiszteri értekezlet ' hétfői ülése

Géniből jelenti az MTI: L. F. Ilji- csov, a genfi értekezleten részvevő szovjet küldöttség szóvivője hétfőn este sajtóértekezleten számolt be a külügyminiszterek negyedik üléséről-, -amelyen Dulles, az -Amerikai Egyesült Államok küldöttségéinek vezetője elnökölt. Az ülés 15 órakor kezdődött és 20 órakor ért véget.

Véleményünk szerint az ülést ezúttal is tárgyilagos légkör jellemezte — mondotta Iljicsov. — Az első

ülésen hozott határozat értőimében a külügyminiszterek hozzákezditek a napirend harmadik pontjának, a Kelet és a Nyugat -közti kapcsolatok fejlesztése kérdésének megtárgyalásához, majd visszatértek az első napirendi pont-hcz. az európai biztonság és Németország kérdéséhez. Mind a négy miniszter hozzászólt mindkét napirendi ponthoz. A harmadik napirendi ponttal kapcsolatban Dulles, P-inay és Macmillan kifejtette véleményét, majd a hárem nyugati külügyminiszter közös emlékiratot nyújtott be a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről.

Molotov élvtárs ezután javasolta, hogy

a német kérdés további megtárgyalásához hívják meg a két német állam képviseletében Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és Konrad Adenauert, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját.

A szovjet küldöttséget ennél a javaslatnál az a gondolat vezérelte, hogy a kormányfők által elfogadott irányelvek szerint a külügyminiszterek szükség esetén tanácskozhatnak a német kérdésben érdekelt felekkel. Molotov ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy mind -a Német Etemokra- itikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság szuverén állam, amely joggal kérhet szól a német kérdés rendezését célzó nemzetközi tanácskozásokon,

A három nyugati külügyminiszter elutasította a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kép vise- lőinek meghívására tett szovjet javaslatot.

A szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy véleménye szerint az elutasítás nem válik a német kérdés megtárgyalásának és megoldásának javára. Volt idő — hangoztatja Molotov —, amikor a négy nagyhatalom a németek képviselői nélkül döntött Németország ügyeiben. Ma azonban, amiiker két szuverén állam van Németországban, ez nem méltányos eljárás, hanem, abnormális jelenség lenne.

A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésére

Genf, október 31. (MTI)

A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Briiannia és Franciaország kormányfői a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésére vonatkozó irányelvükben kijelentették, hogy tanulmányozni kell »azokat az intézkedéseket, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek

a) a népek közötti szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és

b) az érdekelt országok és népek szempontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kapcsolatok me a valósítását eredményezhetnék«.

A négy hatalom külügyminiszterei ennek megfelelően attól a kívánságtól vezérelve, hogy elősegítsék az államok közötti békés együttműködést, a következőkben állapodtak meg:

"1 Rendszabályokat kell fogana- tcsíteira a nemzetközi kereskedelem fejlődésének előmozdítására, értve ezalatt a Kelet és Nyugat közötti nemzetközi kereskedelmet jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását, továbbá a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a kereskedelem és a hajózás kérdéseivel kapcsolatban'.

O A négy hatalom minden tőle telhető intézkedést, megtesz, hogy elősegítse valamennyi ország tov —, hogy közülünk bárki is kereskedelmi hajóinak akadálytalan

áthaladását a nemzetközi jelentőségű tengerszorosokon és csatornákon, valamint a néhány állammal való tengeri összeköttetést jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását.

O Intézkedéseket kell tenni a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok kiszélesítésére, nevezetesen az atomerő békés félhasználásában (a technikában, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban sitib.) az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek értekezleteinek összehívása útján. A négy hatalom képviselőd megfelelő lépéseket tesánek majd azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyek a tudományos és a technikai nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkoznak. Kívánatos, hogy az ezzel kapcsolatos legközelebbi intézkedésként 1956-ban hívjanak össze nemzetközi értekezletet az atomerőnek a gyógyászatban történő felhasználása kérdésében.

A A négy hatalom helyesli, hogy -**• a nemzetközi szakintézmények (Nemzetközi Menekültügyi Szervezet [IRO], UNESCO, Egészségügyi Világ- szervezet [WHO], szállítási és közlekedési szervezet stb.) munkájában valamennyi ország részt vegyen, amely ilyen együttműködést kíván. Cf Ezután a következő további ‘ *• intézkedéseket kell tenni — beleértve az ENSZ szerveiben' és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket —, amelyek elősegíthetik

a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megszilárdítását az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális együttműködésiben és az utazásokkal kapcsolatban:

a) kölcsönösen küldöttségeket kell cserélni: az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem képviselőinek kölcsönösen utazásokat kell tenniük egymás országaiban tapasztalatcsere céljából és azért, hogy megismerkedjenek az illető országok e téren elért eredményeivel;

b) ki kell 'bővíteni az országok közötti kulturális 'kapcsolatokat abból a célból, hogy szélesebb alapon fejlődjék ki az érintkezés a tudomány és a kultúra munkásai között és kibővüljön a kulturális értékek cseréje. Ezért kívánatos, hogy az illető országok kulturális együttműködési egyezményeket kössenek;

c) ki kell bővíteni a sajtótermékek (könyvek, folyóiratok, újságok stb.) cseréjét a tudományos kutatóintézetek, könyvtáraik, tudományos és kulturális egyesületek, társadalmi szervezetek és magánszemélyek között;

d) intézkedéseket kell tenni a nemzetközi utazások, valamint az államok közötti sportkapcsolatcik széle- sebbkörű kifejlesztésére;

e) rendszabályokat kell foganatosítani a kivándorlási és egyéb előírások terén fennálló, az előbb említett államközi kapcsolatok kibővítését megnehezítő mesterséges akadályok kiküszöbölésére.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nők

vik Párt lánglelkű vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak tanításai nyomán a gyakorlatban szabadította fel a nőket a tőke elnyomása és ezzel egyidőben a társadalmi megkülönböztetés attól. S az orosz munkás- és ■parasztasszonyok az első perctől kezdve a forradalom vívmányainak

hős népe szabadított meg bennünket a fasiszta elnyomóktól, a gyárosoktól, a naígybirtokosoktól, a Horthy- rendszer minden rangú és rendű elnyomóitól, s a mi nagy pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának nagyszerű példája nyomán adta meg nekünk, magyar nőknek a teljes

A történelem 'távlatából mind fényesebben ragyog felénk 1917 októbere, az elnyomott orosz munkások és parasztok forradalmi győzelmének mérhetetlen nagysága. Az Októberi Szocialista Forradalom az új társadalmi rendszer születésének hírnöke volt, annak a társadalmi rendszernek, amely a kizsákmányolt, kisemmizett munkásokat a född javainak gazdáivá tette, jogot biztosított az addig jogfosztott millióknak és megteremtette a népek, nemzetek szabad, független életét.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségének nagysága felmérhetetlen, a dolgozó milliók életében alapvető változást hozott, mégis joggal állítjuk, hogy legtöbbet a nők számára adott. Mi volt az orosz munkás asszony sorsa 1917 októbere előtt? Zsúfolt, kormos mun- kásikaszámyák, munkanélküliség, éhes — soványra aszott .gyermekek vádoló szemének1 tüzében, teljes jog- fosztottságban tengették életüket. A hónapok, az évek egyhangúságában szinte úgy látszott, semmi sem hoz újat, változást; mint egy taposómalomban őrlődtek a munkásasszonyok fiatalon öreggé, fásulttá és közömbössé. S a parasztasszonyok sorsa még ennél is nyomorultabb volt. Ki voltak szolgáltatva a földesurak ké- nyedeedvének, állat híján ők maguk húzták az ekét, s az emberfeletti munka eredménye annyi volt csupán, hogy egyik napról a másikra tengették életüket.

Teljesen el voltak zárva a kultúrától, az orosz parasztasszonyok nagy többsége írni, olvasni nem tudott. Elnyomta a munkás- és parasztasz- szonyt maga a rendszer, melynek alapja a legembertelenebb kizsákmányolás volt és elnyomták azok a rendelkezések, aljas és megalázó törvények, amelyek a nőt hátrányos helyzetbe hozták a férfiakkal szemben. A kettős iga alatt szenvedő nőknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozta meg a teljes szabadságot, elsöpörve a régi embemyú- zó rendszert valamennyi képmutató, hazug törvényével, rendelkezésével egyetemiben.'

Az Októberi Forradalom a Bolsemegőrzése, az új társadalmi rend felépítése mellett szálltak síkra. Ott voltak a szovjet nők a sztálini iparosítás nagy harcában, kivették részüket a mezőgazdaság kollektivizálásában és hősökké nőttek a viliág dolgozói, asszonya; előtt, amikor a Nagy Honvédő Háborúban elszólított férjek, apák és fiúk helyett váltakra vették népük ellátásának nagy feladatát. A hazaszeretet, az áldozat- készség, a munkában való helytállás, az igazi anya példaképévé nevelte a szovjet nőket, asszonyokat a Szovjetunió Kommunista Pártja.

Mf magyar nők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának előestéjén forró hálával gondolunk a szovjet nőkre, mert Október harcosainak drága vére hullott a mi szabadságunkért is. A Szovjetunió

egyenjogúságot. S mi pártunknak e nagyszerű cselekedetét a maga nagyságában értékeljük. Mert mit mutat a múlt nekünk?

Hárommillió koldust, agyonhajszolt, éhbérért dolgozó, munkanélküliségtől rettegő munikásnőket, a gondtól, nélkülözéstől idő előtt megőszült édesanyákat, az uradalmakban-'iváló, felnőtt munkát végző 12— 13 éves gyermekeket, a sötétségben, tudatlanságban tartott parasztasszonyok millióit. Egy asszony így ír hozzánk intézett levelében: »Ne vegyék rossz néven, ha sok hiba van levelemben, de a múlt rendszerben nem tanulhattam meg írni, olvasni sem. Nagyon szerettem volna tanulni, de nem volt rá mód. ment apám grófi béres volt, s a grófok azt tartották, hogy hosszú haj, rövid ész.

minek egy lánynak tanulni, az a fontos, hogy trágyát hordani és mosogatni tudjon«. Minden szó, amely a szabadságról, kultúráról szólt, frázis volt; minden rendelkezés, törvény, amelyet hoztak, a nép számára papírrongy volt csupán, mert szabadság és jog csak az uralkodó osztály részére volt biztosítva. A nőket emberszámba s«m vették.

Ez a múlt tanulsága mindaranyiunk számára, s ezért tudjuk a mai életünket — mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem válhatott volna valósággá — értékelni és megbecsülni. Csak egy évtizede ■még, hogy szabadok vagyunk a szó legteljesebb értelmében, de ez az évtized bebizonyította, hogy a magyar nők, asszonyok és leányok élitek jogaikkal, a párt hívó szavára a férfiakkal vállvetve hozzákezdtek a romok eltakarításához, az új társadalmi rendszer felépítéséhez. Ezért vált lehetővé, hogy Rákosi Mátyás elvtárs a felszabadulás után két évvel már így beszélhetett Kaposvárott egy választási nagygyűlésen:

»... örömömre szolgál, hogy a dolgozó munkás- és parasztasszonyok és leányok nagy tábora sereglett üt egl/be. Jelenlétük azt mutatja, hogy múlóban van az az idő, amikor az anyák és feleségek nem törődtek a közügyekkel, az ország dolgával, azt gondolván, hogy a férfiak feladata. Egy szép napon csak észrevették, hogy elviszik férjüket, fiukat, vőlegényüket ki a frontra meghalni, idegen célokért. Hogy az asszonyok és leányok most itt vannak, ez azt jelenti, hogy a múlt keserves leckéjéből sokat tanultak és most már törődni akarvjak az ország ügyeivel. Kívánom, hogy gyorsan gyarapodjon ez a készségük az egészséges fejlődés útján, és a magyar demokráciában a férfiak mellett minél nagyobb számban vállaljanak szerepet az okos, szorgalmas, talpraesett asszonyok és leányok«.

S ma már számot adhatunk arról,

hogy megyénkben van egy Kossuth- díjas tanárnőnk és számos kenmány- ikitüntetett asszonyunk, van 755 női tanácstagunk, 16 női tanácselnökünk, 2 tsz-elnöknőnk, ezenkívül sztahanovista és élmunkásnők százai, ezrei nevelődtek ki az elmúlt tíz év alatt. Mindez nem valósulhatott volna meg, ha az alkotmányban törvényesített egyenjogúság nyomában nem járt volna az anya- és gyermekvédelmi Intézkedések és intézmények egész sora. » ... nyilvános étkezdét, bölcsődét, óvodát... azok az egyszerű, hétköznapi, semmiféle pompát, bőbeszédűséget, ünnepélyességet nem igénylő eszközök, amelyek segítségével valóban csökkenthetjük és megszüntethetjük a nők egyenlőtlenségét a társadalmi termelésben és a társadalmi életben« — tanította Lenin elvtárs, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére. A mi pártunk is a lenini útmutatás alapján valósította meg a dolgozó nők egyenjogúságát, a munka és egészség védelmét, az anyák anyagi és erkölcsi támogatását.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gy őzei mének eredményeit élvezzük mindennapi életünkben, azét a forradalomét, amelynek kivívásáért az orosz munkások és parasztok legjobbjainak a vére hullt, és mi nők is egyik legnagyobb nemzeti ünnepünknek tartjuk az évfordulót. Nagy ünnepünknek akkor állítunk méltó emléket, ha munkával ünnepelünk. Akkor lesz teljes ez a nagy ünnep, ha üzemi asszonyaink keze közül több iparcikk, több élelmiszer kerüli ki, ha falusi asszonyaink valóban foiradálmi szellemben végzik az őszi betakarítási munkákat és teljesítik állampolgári kötelezettségüket, A dolgozó nők számára hozta el »Lenin Októbere« a szabad, boldog életet, s ezért minden cselekedetünket, tettünket az vezérelje, hogy hazánk szabadságát, békéjét megvédjük, államunkat erősítsük, népünket gazdaggá és boldoggá tegyük. Ez a kötelességünk.

Kollár Rozália MNDSZ megyei elnök;