Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-09 / 263. szám

Szerda, 1955. november 9. SOMOGYI NÉPLAP S Földművesszövetkezeteink fokozottabb erővel harcoljanak a tojás- és baromfibegyűjtési tervek teljesítéséért A földművesszövetkezeti hálózat a tojás-, baromfi-begyűjtésben és fel­vásárlásban jelentős eredményeket ért el. Az utóbbi időben azonban igen visszaesett a begyűjtés. Export- terveámk -teljesítésártgk, dolgozó né­pünk ellátásának biztosítósa végett az eddiginél sókkal jobb, lendülete­sebb és lelkiismeretesebb -munkára van szükség ahhoz, hegy begyűjtési terveinket, vállalt kötelezettségeánicet teljesíthessük. Dolgozó parasztságunk egy része kötelezettségém-ak tudatában már jó- előre gondoskodott a beadásra szánt baromfiállomány hízóba állításáról. Követésre méltó példát mutat­nak Kerescliget, Ádánd, Vörs, Ecseny, Ordacsehi dolgozó pa­rasztjai, akik az elmúlt napok­ban igen jelentős mennyiségű kövérbaromfit adtak át a földműves-szövetkezet begyűjtői­nek kötelezettségük teljesítésére, ezenfelül szabadra is. A szabad­árura hízlalási szerződést kötöttek, ezzel kg-enkónt 2 forinttal maga­sabb egységáron értékesítették a kö­telezettség teljesítésén felül maradt libát, kacsát. Kiemelkedő eredményt értek el a baremfibegyűjtők jó felvilágosító munkája nyomán Ádándom és Vör- sön. Ezekben a 'községekben a dol­gozó parasztok örömmel kötnek híz- talési szerződést, ment tudják, hogy a magasabb felvásárlási ár mel­lett libánál darabonként 100 fo­rint, kacsánál 50 forint előleget kapnak a szerződéskötés alkal­mával. Vannak azonban olyan községek megyénkben, amelyek lerontják a járás és végső fokon a megye ered­ményeit. Kaposfüred, Zseli-ckisfalud, Szilvás-szén tmárlton-, Patca, Törocs- ke községék az utóbbi időben úgy- •seólván semmiféle baromfit nem ad­taik -be. E községeikben a földműves­szövetkezetek dolgozói nem végeztek kellő felvilágosító munkát, s a be­gyűjtési dolgozók sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A legjobb eredményt elért ba­romfi-begy űj'tőket a Jó munkáért ju­talomban részesítettük. 100—100 forint jutalmat kaptak: Zákányi Istvármé Homekszent- györgy.. Veiszhardt József né Szülök, Bergecz Petemé Berzence, Raboczki I-mréné Somogyvár, Horváth János Szegerdő, Papp József Csököly, Ta­más Istvánná Bőszénfa, Bárdi Mi­hály Mike, Békefi István Karád, Horváth János Csömemd. A hízottbaromfi begyűjtése és fel­vásárlása idén rövidebb időre korlá­tozódott. A földművesszövetkezeitek ügyvezetőinek a köz-ségl tanácselnö­kökké! egyetértésben úgy keli a munkát megszervezni, hogy begyűj­tési és felvásárlási terve,iiniket ne- csak teljesíteni, hanem a lehetőség­hez mérten -túlteljesíteni is tudj ült. H vetés gyors befejezéséről tanácskoztak a fonyődi járás mezőgazdasági állandó-bizottságai A mezőgazdasági állandó-bizottsá- •gok feladatairól tanácskoztok a fo­nyődi járás állandó-bizottsági elnö­kei és tagjai a múlt héten megtartott -állandó-bizottsági értekezleten. — Az állandó-bizottságok sokat segít­hetnek községi tanácsainknak a be­gyűjtésben, a mezőgazdasági mun­kákban — mondotta Bagó elvtárs, a járási tanácselnök helyettese -beszá­molójában. — Ha szívügyüknek tartják a mezőgazdasági munkák mielőbbi befejezését, és erre mozgó­sítják gazdatársaikat is, akkor a köz­ség határidőre teljesítheti kenyérga­bona vetéstervét. Azokban a községekben, ahol az állandó-bizottság tagjai példamuta­tásukkal és nevelő szóval serkentet­ték a gazdákat a vetésre, nincs is le­maradás. Példa erre Balatonboglár község, ahol az állandó bizottsági ta­ngók elsőnek vetették el a kenyérga­bonát, és felhívták gazda-társaik fi­gyelmét, hogy kövessék példájukat. Nevelő munkájuk eredményes volt, a község hamarosan teljesíti vetéster­vét. Buzsák községben az állandó-bi­zottságok tagjai felkeresték azokat a gazdákat, akik még nem vetettek el, és kérték őket, vasárnap is dolgoz­zanak, hogy mielőbb földbe -kerülhes­sen a kenyérnek való. A -gazdák hall­gattak az okos szóra, felhasználták a vasárnapi jó időt, elvetették ke­nyérgabonájukat. Ha a balatonbog- lári, buzsáki állandó-bizottságokhoz hasonlóan a járás'valamennyi állan­dó-bizottsági tagj-a lelkesen, becsü­letesen harcol községe vetéstervének teljesítéséért, akkor minden remény megvan arra, -hogy a járás elsőnek teljesíti megyénkben a kenyérgabona vetéstervét. Hegedűs Gyula JUBILÁL A KISZÖY ÉNEKK4RA Kassier kedves melódiája zsong körül a teremben. . Fel, ünnepelni, bátor harcostár­sak ... Ünnepelni készül a KISZ,ÖV ének­kara öt éve gyűlnek össze hétről hétre c dal szerelmesei, a szövetke­zeti tagok, hogy dalos ajkukon fel­csendüljenek Verdi és Kodály, ÍBeethoven és Novikov, Bach és Bár­dos, Haydn és Szikorszky örökszép dallamai. Alom volt ez öt év, dalos álom. Énekeltek elsősorban önmaguk- na.k. a dal iránti szerétéiből, de azért is, hogy énekükkel a dolgozók életét szebbé tegyék. Nagy napja lesz november 12-e a KISZÖV énekkarának. Fennállásá­nak 5. évét ünnepli a Zeneiskola hangversenytermében. Az énekkar szebbnél szebb dalokkal készül az évfordulóra, hogy aztán tovább ápol­ja a dalkultúrát a következő jubi­leumig. L. G. Hogyan segíti a biztosítás a tsz-tagokat? Sok -tsz-tag nem tudja, hogy a la­kásában és a háztáji gazdaságában található házi és használati ingósá­gokra, gazdasági felszerelésre, álla­tokra és a háztáji gazdaságban ter­mett terményekre a kötelező tűz­biztosítás nem terjed ki. Nem árt er­re gondolni, mert tűzesetek a legna- igyobb óvatosság mellett is a legkü­lönfélébb utakon—-módokon kelet­kezhetnek. A tűztől nem védhet meg bennün­ket a biztosítás, de az anyagi kö­vetkezmények jóvátételéről gondos­kodik. A most bevezetett háztáji, tűzbiztosítás biztonságot nyújt a tsz- tagc-k minden tulajdonára. A háztáji tűzbiztosításért fizetendő díj összegét az Állami Biztosító évi 50 forintban állapította meg. A biztosítást ajánlatos megkötni. Ezt bizonyítja Papp István ráksi tsz- tag esete. Papp István háztáji gaz­daságában tűz keletkezett, melynek következtében elpusztult vagyónitár- Hyaibó-I csak a tsz-től a munkaegység fejében kapott takarmánytól esége- kért kaphatott kártérítést, egyéb el­égett -tárgyaiért nem, mert nem volt önkéntes -biztosítása. Ebből a példából is látszik: a tsz- tagoknak saját -érdekük, -hogy ház­táji tűzbiztosítást kössenek. A -tsz-tagok ugyanakkor önkénte­sen biztosíthatják háztáji szőlőjük jégverés, háztáji áll-ataikat elhullás vagy kényszervágás esetére. Állami Biztosító Központi fűtés — fűtés nélkül — avagy néhány felelős felelőtlensége, akiknek be kellene nfűteniu Három új, modem épület emel­kedik a Damjanich utcában. A Textilművek dolgozóinak lakóhá­zai. Öröm lehet ilyen szép házban lakni — gondolja a gyanútlan járó­kelő, pedig ... 1954. tavaszán költöztek be az egyik házba a lakók. Azóta fizetik a fűtési díjat a központi fűtésért. És mit kaptak mindezért? Der­mesztő hideget, egymásután meg­betegedő gyerekeket. Mert a köz­ponti fűtéses házban nincs fűtés. Nem mintha nem volna szenük, vagy megfelelő fűtőjük. Szó sincs róla. Csak éppen a kazánuk nem működik. Ugyanis nem a terve­zett kazánt építették be. hanem egy másik típust, amelynek üze­meltetéséhez kb, kétszerakkor^ ké­mény szükséges, mint amilyent építettek, Ráadásképpen pedig az egyik kéménynyílást betonnal tö- mítették el. Mindezt most novem­ber 3-án fedezték fel, azután, hogy a fűtési idény megkezdődött. Ki ezért a felelős? Ez év március végén a KIK át­vette a házat a kivitelezőktől, az É. M. Somogy megyei All. Építő­ipar] Vállalattól, Átvette anélkül, hegy a műszaki felülvizsgálat meg­történt volna. Az építtetőt, az É. M. lakásépítési igazgatóságát ugyancsak nem érdekelte, hogy az általa készíttetett ház megfelel-e a rendeltetésének, azoknak a mű­szaki előírásoknak, amelyeket a tervben lefektettek. Az építkezés ellenőrzésével megbíztak ugyan egy műszaki ellenőrt, de ki veit ez az ellenőr? Senki más. mint maga az építő, a kivitelező vállalat fő­mérnöke, Szigetvári György. Neki tehát önmagát, az általa elkészí­tett munkát kellett ellenőriznie. Az ilyenfajta »ellenőrzés-« nem meglepő az É. M. részéről. Hiszen az ő állandó műszaki ellenőrük a Somogy megyei Építőipari Vállalat egyik mérnöke, Mihályi Andor, aki most abban a szerencsés hely-* zetbeu van, hogy saját vállalatá­nak, saját közvetlen feletteseinek a felettese, ő ellenőrzi a minisz­térium megbízásából a vállalata által elkészített munkákat. Mind­ezt teszi pedig a minisztérium önköltségcsökkentés címén. Hogy mit ér az ilyen önköltségcsökken­tés és mit ér az ilyen ellenőrzés, azt a Damjanich utcai lakóház ese­te bizonyítja. Elkészült tehát egy lakóház, de senki gém nézte meg, hogy terv szerint épüli-e fel, A fűtőberende­zés felszerelésével megbízott Pécsi Épületszerelő Vállalat pedig min­den tovább] nélkül olyan kazánt szerelt be, amely a felépített ké­ménnyel nem működik. Hogy ki volt ennek az építkezésnek a ve­zetője? Senki sem tudja megmon­dani. Ezen a házon legalább 6 (!) építésvezető dolgozott. Ki mit csi­nált, miért felel? Senki sem tud semmit. Senki sem tudja, hogyan költözhettek lakók a műszakilag át nem adott házba, senki sem tud­ja, kinek kellett volna ellenőrizni, senki sem tudta az elmúlt napo­kig, hogy nem a tervezett kazánt építették be. Itt csak egy világos: Sürgősen meg kell keresni a felelősöket és sürgősen biztosítani kell a ház fű­tését. L.-né. azután sem oszlott szét a tömeg, -mindenkinek volt még valam; men- dandvalója. Megszólaltak most azok is, akik ■eddig mindig -hallgattalk. Mint zápor­verte ereszaljak, megeredtek a nyel­vek: lelkesedtek, vádoltak, örültek, ítéltek. A rendkívüli hangulatban érezni lehetett a forradalom levegő­jét. az idők teljességét. LATINKA-SZÄZAD A két munkáspárt egyesülése né­mi megnyugvást keltett Somogybán is. Az egyszerű, becsületes munká­sok és parasztok komolyan vették az ■egyesülést és gyakran hangoztatták: -minek az esztelen testvérharc, úgyis csak az ellenség örül neki.« De a jobboldali szoedeme-k titokban to­vább áskálódtak, -agitáltaik a. kommu­nisták, az oroszok és a proletárdik­tatúra ellen. Titkos összeköttetéseket létesítettek a munkás-hatalom min­den rendű és rangú ellenségeivel. A -belső ellenforradalmi erők akna­munkáját sejtve Latinka Sándor a tanács-hatalom második hetében a direktóriumi ülésen azt javasolta, hogy -mag -kell szervezni egy meg­bízható, vassziiárd fegyveres alaku­latot, mely a megbúvó belső ellen­séget féken tartja, és adott eset-ben szétzúzza. Latinka javaslatát elfogadták. Munkásokból, olyan becsületes, harcos emberekből, mint Pacskó Já­nos és Ódor József, akik a bőrükön tanulták meg gyűlölni a tőkéseket, dolgozó parasztokból, mint Gulyás András, aki fogságból jött haza, '.szegénysorsú diákokból, mint Réti Imre, Vili János, önként jelentkező oroszokból, ittrekedt volt hadifog­lyokból, olyanokból, mint amilyen Ivanov volt, a szőkehajú. zömök, cs-upaizcm ember, aki a gőzmalomiban mint zsákoló dolgozott. -Mindegy, hogy hol küzdünk a szabadságért« — mondta Ivanov a bizottság előtt Vagy olyan emberekből, mint a fe­keteszemű, magas, szikár Vaszilij, a fűtő, Ivanov barátja, aki úgy vélte, hogy -magyar -bols-eviki, orosz bol­s-eviki. e-gy testvér, egyet akar: vi­lágforradalmat«. A karhatalmi századot csakhamar megszerveztük. Bátorság, fegyelem, egységes akarat, -az ügy szeretető, az ellenség gyűlölete — ezek voltak jel­szavaink. Parancsnokunknak Latinka Sándort, -Somogy megye legelső emberét« választottuk. Ezért is kap­ta az -alakulat a Latinika-század el­nevezést. Amikor a város utcáin végigvonult tiszt-a új ruhában, jól fegyverezve ez a vasíegyeLmü század, -megfagyott a vér -a -burzsuj erekben«... Ez a század -tönte le Nagyatádon, Lengyel­tótiban, Kaposváron és máshol az urak ellenforradalmi mozgalmait. LAKODALOM (Részlet) A finom cseresznyefa-bútorok -kö­zött. a nagy csillár nappali fényénél az úriszoba új gazdái lakodalmi va­csorára készülőd-tek. — Mindig mondtam, hogy a hosz- szú udvarlásnak lagzi lesz a vége — jegyez-te meg a szomszédiasszony asz- talferítés közben. —• Iszen, igaz, ami igaz, igaza lett, Kissné — motyogta Gulyás bácsi, aki a fia lakodalmára jött be a falu­ból és az asztal -körül ügyetlenke­dett. — Pedig én már szinte nem is akartam elhinni. — -Dehogynem hittem el — szólt közbe rosszallóan Gulyás nén-i. — Vétele ilyet -még gondolni is, iszen úgy szeretik egymást, mint -a tuba- gerlrcék. — Gulyás néni fekete ün­neplőruhája elé fehér kötényt kötött és sugárzó arccal szorgoskodott a -terítésnél. — Már azt hitte-m, ho-gy sohase lesznek egymásé. Se lakásuk, se semmijük nem vót. De most az is v2-n, még pedig röndös. — Jó ég tuggya, hun lennének még szegények, ha a forradalom nincs — ékeskedett a másik szom­széd-asszony. — Hát igaz. ami igaz, Latinka Sándor m-aga lépett köz-be — büsz­kélkedett Gulyás bácsi. — Mert -hát ott szógál a fijam az ő századában. — Más is kap ám lakást, ki rá­szorul. Itt van a házban a Vörös András hat -gyermekkel, meg a -San­der Lidi harmadmagával, n-dkik is jutott a 14 szobából. — Iszen igaz, ami igaz, sziszegett is ma reggel ez a vén naccsígos szi- pirtyó, fújt a gyerekek miatt, akik sipátolták. akár az éhes malacok. — A Balaton végett vót az egész lárma, mert oda vitték őket nya­ralni. — A Balatonra? A gyerekeket? — Igen... Miért bámul úgy, Gu­lyás bácsi? — Bámul -az ördög, nem bámulok én, húgom, -hanem örülök. Örül a szívem, hegy ezt is -megértem, hogy a szegény ember gyereke nyaral­jon ... Negyven éve lakom a Bala­tontól egy jó járásnyira, de még so­hase fürödtem -benne. Ho-gy gyühe- tett vára cd-a a szegény e-m-ber? —• Uttyába van a szegénység a vén sárkánynak, azért prüszköl. De csak hadd prüszköljön, az most a dóga. Eleget lákta egyedül a 14 szobát — lázadozott Gulyás néni. Azt mond­ják a cselédei, hogy már tíz éve nem vót fönn áz emeleti szobában. A kutya se szagol oda. Akarom mon­dani, az szagolj-a folyvást, mert ku­tyája az van most is három d-arab. Széles jókedvvel a fiatal Gulyás András lépett be a lakásba. Ü-nmepi fekete ruhában, balkezében boros- üveg, jobbjával átkarolva vezette az új asszonyt. Julis egyszerű fehér ru­hába volt öltözve. Bogárfekete sze­me, fehér-piros arca ragyogott a boldogságtól. Mindkettőjüket az új házasok örömmámora töltötte el. Lelkűk mélyén áldották a tanács- hatalmat, mely megvalósította rég­várt boldogságukat. Építők műszaki szabadegyeteme A második ötéves terv nagy fel­adatok elvégzését bízza építőipari dolgozóinkra. Uj -gyárakat, lakások újabb ezreit kell építeniük kőműve- seinJknek, ácsainknak, vasbeton- szerelőinknek és egyéb fcgláíkozású munkásainknak. Az építőipari dol­gozók teremtenek új otthonokat, fé­rőhelyeket készítenek a több és j-cibb árut előállító gépek, berendezések számára. A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlődése is sefk nagy építkezést követel. Mindezeket meg­valósítani az építőmur,kések jeúenle- gi -munkamódszereivel, szakmai fel- készültségével igen nehéz. A növek­vő feladatokat csak meggyarapodott tudással, egyre alaposabb szakmai ism-areték birtokában lehel -sikeresen végrehajtaná. A Központi Vezetőség és a Minisz­tertanács nemrég hívta fel -az ország minden munkása, köztük az építő­munkások figyelmét is arra, hegy ál­landóan fejlesszék szakmai tudásu­kat, törekedjenek ,a technika fejlesz­tésére és a fejlődő technika -megis­merésére. Az Építők Szakszervezete Központi Vezetőségének legutóbbi határozata a dolgozok szakmai kép­zettségének emelését, a műszaki is­meretek fokozottabb elsajátításának lehetőségét kívánta biztosítaná, ami­kor az építőipari műszáki szabad­egyetem létrehozását elhatározta. A szabadegyetem célja, hogy megismer­tesse az építőmunkásekkáli a legfon­tosabb munkaágakat, mint pl. a sza.lagremdszerű építési mód, az előregyártás, gépi vakolás és általá­ban az új módszereket az építőipar­ban. Ismerteti az új lakásépítési módszereket, az új, szocialista város követelményeit is. Általában azokat a tárgykörüket ismerteti a szabad­egyetem, melyekre -az építőmunká- soknak -munkájuk közben .leginkább szükségük van. A műszaki szabadegyetem előadá­sai november 3-án indultak, s 24 he­tes időszakra, terjed. Az előadásokat minden hónap első és harmadik he« térnek csütörtökén tartják. Az elő« adók nagy szakmai gyakorlattal- ren­delkező műszaki vezetők. A műszaki szabadegyetemet az építőipari vállalatok Illyés Gyula kultúrotthona szervezi és az előadá­sokat is a -kultúrotthonban -tartják. A szabadegyetemek látogatása szer­vezett építőipari dolgozók részére díjtalan. A részvevők az előadások jobb megértéséhez a szükséges jegy­zeteket díjtalanul kapják. Az egyes előadások színvonalát emelik a kü« löniböző szemléltető eszközök és a filmvetítések, Azok a hallgatók, akik a 12 előadásból álló sorozatot végig« hallgatják, a tanfolyam végén okle« velet kapnak. Fontos, hogy minél több építőipari dolgozó -használja fel az adott lehe­tőségeket és vegyen részt a műszaki szabadegyetem előadásain, mert az előadások új lehetőséget nyújtanak ahhoz, -hogy szakmai tudás-ukat, technikai1 ismereteiket, -műveltségü­ket fejlesszék. Ezzel bekapcsolódnak egy hatalmas mozgalomba, mert az építők műszaki szabadegyeteme -nemcsak Kaposvárott működik, ha» nem az ország minden nagyobb vá­rosában. Maguknak is -n-agy előnyt szereznek, hisz a több tudás jobb munkát, a jobb ip-unka pedig maga­sabb fizetést jelent. Építőmunkások, jelentkezzetek a műszaki szabadegyetemre! Fekete Tibor — Árdrágító üzérkedés miatt eljá­rás indult Gelencsér Antal, a Mező- csckanyai Földművesszövetkezet dol­gozója ellen. Gelencsér Antal a ka­posvári piacon a terményeket a meg­engedettnél magasabb áron értékesí­tette és több alkalommal1 súlycscnkí- rást is követett el. ^Sússzoros sztahanovistákat köszöntünk ... A november 7 tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny sok kimagasló teljesítményt hozott me­gyénkben is. Ez alkalommal e rö­vid kis beszámolónk nem százalék- szerű tervteljesítéseket kíván is­mertetni, hanem egy kedves és fi­gyelmet érdemlő jubileumról em­lékezik meg. A Somogy megyei Nypmdaipari Vállalat négy dolgo­zója: Farkas Béla sztahanovista művezető, Mautner József sztaha­novista laptördelő, Mayer Géza sztahanovista gépszedö és Orosi Gyula sztahanovista kéziszedő hu­szadszor teljesítették a sztahano­vista szintet s másodszor nyerték el a »Szakma kiváló dolgozója« cí­met. A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói lelkesen köszön­tötték vállalatuk négy kiváló dol­gozóját, akiknek példamutató mun­kájáról László Tibor elvtárs, igaz­gatóhelyettes az ünnepi pártnap keretében emlékezett meg. Mind a négy dolgozó egy-egy ha­vi fizetését kapta jutalmul e szép jubileum alkalmából. Ugyancsak meleg ünneplésben részesítették a dolgozók Kordován József kéziszedőt, a nyomda leg­idősebb dolgozóját, aki példamu­tató munkájáért elnyerte a »Köny- nyűipar kiváló dolgozója« kitün­tetést és pénzjutalomban részesült. Mi is szeretettel köszöntjük a kitüntetett dolgozókat, különösen Mavtner József és Mayer Géza elv- iársa'.Mt, akik lapunk készítésében érték el ezt a szép eredményt.

Next

/
Thumbnails
Contents