Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-27 / 279. szám

8 l SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. november 27. UGYE, NEM ÉRTE MEG?... A fyáromfai tanács már többször figyelmeztette Ferlindics Ferenonét és Berendics K álmáimét, hogy ne halogassák: a kukorica beadását, mert azzal csak kárt okoznak maguk­nak. Öfc azonban nem hallgattak a- szép szóra. Arra spekuláltak, hogy majd elfelejtik . hátralékukat a ta­nácsinál. De nagyot tévedtek, mert a tanács számontaptötta a kötelesség- mul.iasztökat. Amikor aztán a határ­idő lejárt, a tanács kérdőre vonta a törvényszegőket. A rendelet kimond­ja, hegy az elszámoltatási költségek az elszámoltatott gazdát terhelik, így pl. Ferlimdiicsmének 570 forint többletköltségébe került, hogy nem adta be időben az 1735 kiló kukori­cát. Berendicsmé pedig 670 forintot fizetett, amiért elszámoltatás útján kellett beadaitni vele a 3675 kiló ku­koricát. Nos, megérte spekulálni? .. . Ugye, nem. Ha becsületesen -betartják a törvényt, nemcsak a többletköltséget kerülték volna el, de nem kellene szégyenkezniük sem a kötelességtudó gazdák előtt. Ezekből a példákból okulhat Kász Imre, Kász István, Búkécs Józsefeié, Stetfanics Imre hátralékos gazda is. Mert amint láthatják, a törvénysze­gők mindig rosszul járnak. fl zárszámadás után azonnal kifizetik a földjáradékot és a közösbe vitt állatok, gazdasági felszerelések árának esedékes részét a kányái Petőfi ISZ-ben A példamutatás ereje Sok gondot okozott az őszi vetés megkezdése idején a Tahi Gépállo­más vezetőinek az ifi-brigád. Csu­pa 17—20 éves fiatalokból állt, s mégis az utolsó helyen volt a terv- teljesítésiben. A brigádnak r.em volt megfelelő vezetője. Egy-egy fizetés után — no meg közben is — gyakran álltak a gépek egy­két napig, mert a fiatalok elmu­latták az időt Gyakori volt a gépállás géphiba miatt is. A gépállomás vezetője ékkor Kecskés János elvtársat küldte a brigád élére, aki a tavalyi első helyezést elért brigád vezetője volt. Két hónap múlt el azóta, s a brigád a negyedik helyre küzdötte fel magát, sőt biztosan tör a har­madik helyre. Megkérdeztük Kecs­kés elvtársat, hogyan, sikerült el­érnie ezt a döntő változást a bri­gád munkájában és életében? — Amint a brigádhoz kerül­tem, első feladatom volt, hogy a fegyelmet helyreállítsam, mert ad­dig bizony mulasztottak néha a fiúk, s ezért, no meg a hanyag gondozás - okozta gyakori gépírá­sokból komoly elmaradás szüle-* tett. Persze, nem Volt elég nekik ezt csak megmondani, hanem ma­gam is megfogtam a dolcg jobbik végét, így tőlük is megkövetelhet­tem. Beosztottjaim eddig hallani sem akartak az éjszakai munká­ról. Már pedig láttam, hogy el­maradásunkat csak úgy pótolhat­juk, ha éjjel is rendszeresen deli-, gőzünk. Ismét csak a személyes példa segített. Megbeszéltem Ben­ds Géza. elvtárssal, a gépállomás párbtitkárával, hogy ő és én meg­kezdjük az éjjeli szántást. így is tettünk. Az akaratoskodók erre magukbg néztek, s azt mondták: ezt mi is meg tudjuk tenni. Éppen erre van szükség, mondtam én. így tört meg a jég. Azóta éjjel­nappal dolgoznak a traktorok, s csak az eső tudja kivenni fiatal-' ■ jairikat a munkából. — Mi a további terve Kecskés elvtársinak és a brigádnak? — A brigád lemaradása és a sok eső ellenére is a vetést sikerült elvégeznünk. Lemaradásunk azon- ♦ ban még így is van. Most az a ♦ szándékunk, hogy a még hátralévő | időben a mezei és betakarítási | munkákban letörlesztjük adóssá- t gumkat. Ehhez minden feltétel biz- ♦ tcsítva van. A .gépek állapotát én J magam rendszeresen ellenőrzőm, i géphibától tehát nem kell tarta- | műnk. De a fiatalok is lelkesedés- | sei dolgoznak. A vasárnaptól hét­főre virradó éjszaka pl. két trak­tor 18 holdat szántott fel búza alá. Ilyenről azelőtt hallani sem lehe­tett A hasonló példák nem ritkák, és azt mulatják, hogy a kis kol­lektíva összekovácsolódott, s a ter­vet magukénak érzik. Mindez biz­tosíték arra, hogy adósság nélkül zárjuk az évet. íme, a határozott vezetés párosulva a dolgozók ne­velésével milyen szép eredmények szülőjévé lehet! Bíró József N Y ITOTT SZEMM E L Drága bürokrácia ... Péntek délután öt óra. A községi tanács irodájában megszólal a te­lefon. — Halló! Itt községi tanács, Lát- rány... — Tessék maradni, távmcindatot közlünk — hangzik a drót másik vé­géről. A tanácselnök papírt, ceruzát keres (múlik az idő). Az adóügyi megbízott a segítségére siet. Ö írja, a tanácselnök diktál... Távmondat. A Fooyódi Járási Ta­nács Végrehajtőibdzóttsága utasítást közöl. »Szombatfa be kell fejezni a fcukcricaszárvégást... (péntek este van); sürgősen biztosítsák a hátra­lékosok elszámoltatását.. .« stb , stib. Két ív papír telik meg a táv- mondat szövegével, és köziben múlik az idő ... A hárem perc már rég le­telt ... Sokszor újra kell kérdez­ni .., Rossz a venal... s a percek múlnak, a számla összege növek­szik ... Aztán megszólal a telefon a másik faluban, öreglakon, Ordacsehiben, Bogláron,. a járás 27 községében. A számla összege egyre növekszik. Egy beszélgetés egy községgel kb. 7—3 forint. A járás valamennyi községé­nek kiadott utasítás tehát 216 fo­rintba kerül. Minthogy'azonban az ilyen »elkésett-« és más úton is el­intézhető beszélgetések hetenként legalább kétszer megismétlődnek (sokszor »4 íves«« szöveggel és még több idővel), a járási tanács tele­fonszámlája havonta több mint 1700’ forinttal növekszik feleslegesen... Talán jó lenne olcsóbb megoldást keresni.. . Esetleg a járási tanács kiküldött dolgozói is tolmácsolhat­nák eme felszólításokat a napidíj és útiköltség »»ellenértékéként-« ... így legalább a szombati határidőre szóló utasítást időiben, már hét elején, megkapnák a községek vezetői... A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Egy hangtalan rádió tulej Ionosának hangos panasza Régi vágyam volt már, hogy egy «komoly«, nagy vilógvevő rádiót vásárolhassak. Vágyaim pár héttel' ezelőtt végre teljesült. A Niklai Földművesszövétikezetben 1580 ío- niinitíirt isikerülit egy jónak mutat­kozó készüléket vásárolnom. Haza- vive, azonnal beszereltem, és ki sem tudom mondani, milyen öröm­mel vártam az első jelzést. Mag is szólalt a rádió, hangja nagyon tet­szett, sa.’nos azonban, nem sokáig örvendezhettem; Rádióm ugyanis egy óra múlva felmondta a ^zoígá­lától A ÍKossuth-adó t egyáltalán, nem szólt, a Petőfi-adó legalább re­aztán visszaküldték — hangfalamul. Majd Budapestre küldtem a »peches rádiót«. Választ még nem kaptam, de nagyon félek attól, hogy azt ír­ják vissza: rádióm »javíthatatlan«, így tehát van rádióm és mógsincs, mert egy hónapig egyik javító- műhelyben, másik hónapban a má­sikban »javítgatják«. Nagy bána­tomban csak az »vigasztal«, hogy nem egyedüli vagyok a rádió nél­küli rádióitulajdioniosck közötti. A napokban ugyanis, amikor a mar­cali áruháziban voltam, rövid idő alatt négy. dolgozó hozta vissza hangtalan rádióját. A tsz mintaalapszabálya kimond­ja: »... ki kell adni a föld járadé­kot azoknak a tagoknak, akik a ter­melőszövetkezetbe földnél léptek be/.. A tsz közös tulajdonába adott igés- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszerelések értékének — a közgyűlés határozatától függően — 20—35 százalékát a tót nem oszt­ható szövetkezeti alaphoz kell csa­tolni A tamielőeszközóK. ezen felüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, ,a ló és egyéb álatok, gazdasági felszerelés, vala­mint takarmány után A évi egyenlő részletben ,a. tag részére,ki kell fi­zetni .,..« Ezekről sem feledkeztek meg a ká­nyái Petőfi TSZ .vezetői, amikor az éwégi zárszámadást, megkezd tok. Álliam iránti tartozásuk rendezése után elsősorban azt állapítottál! meg, hegy a földjáradék ős a bevitt állatok, gazdasági felszerelések Arii­nak kifizetésére esedékes része mek­kora pénzösszegre rúg. Ahogy szá­molták: csak a közösbe vitt állato­kért és gazdaság) felszerelésekért mintegy 23 ezer forintot fizetnek ki a tsz-tagekmak a zárszámadás után. Szabó Ferenc, aki nemrég lépett a Petőfi TSZ-be 16 hold földdel, egy- pár lóval és kocsival, már most a zárszámadás után kap csaknem 3000 forintot a tsz-től a lovak és a kocsi árában. De a többi kilenc család­nak is, aki az idén lépett be. kifizeti a tsz az állatok és gazdasági felsze­relések , árának első részletét. Ezzel a Petőfi TSZ nemcsak hogy Válasz Véber Endre elvtárs „Gyorsítsuk meg a silózás ütemét“ című cikkére A Kaposvári Gépállomás egyik brigád vezetője vagyok. Rendszere­sen olvasom a Somcgyi Néplapot, amelyből állandóan figyelem a napi eseményeket, többek között gépálio- másaink versenyét. A Kaposvári GépáLIcmásról elég rossz képet fes­tett egyik cikkében Véber elvtárs, mintha a mi vezetőink és traktoro­saink nem is dolgozóénak. Pedig, ha közelebbről megnézzük, a mi ve­zetőink és traktorosaink is törek­szenek az őszi terv mielőbbi telje­sítésére. Véber elvtárs cikkében azt, írja, hogy a Kaposvári Gépállomás egyet­len gépe sem segített a silózás ban. Lehet, hogy Véber eivfárs olyan he­lyen járt, ahol éppen álltak a gé­pek, de ez nem jelenti azt, hogy az összes gép állt, Mert a rossz idő elle­nére is dolgoztak gépeink. A gálos- fai Vörös Csillag TSZ-ben pl. rend­kívül rossz úton szállították a cukor­répát és eddig csaknem 200 köbmé­ter silót, a szentbalázsi Zöldmező TSZ-ben pedig 330 köbméter silót készítettek. Ez is bizonyítja, hegy dolgoztak gépeink, és dolgoznak most is teljes erővel, hogy lemara­dásunkból miinél többet pótolhas­sunk. Azon leszünk, hogy egyetlen darab .tervezett földterület ne ma­radjon bevetetlen. Lukács József brigádvezetö. n betakarítatlan kukoricaszár elveszti tápértékét Különösen a tabi járásban kell meggyorsítani a kukoricaszár betakarítását November vége felé közeledünk, ? ilyenkor a gondos gazdák azt tart­ják: aranyat ér a jó idő, de a mezei munkákkal már nincs mit várni. A rossz idő bármely pillanatban be- köszönthet. Éppen ezért gyorsan ©1 keli végezni a még hátralévő mun­kákat, különösképpen a kukorica­szár vágását, mert a viszontagságos idő ebben teszi a legnagyobb káro­kat. A sorozatos eső, a szél tönkre­teszi a kinthagyott kukoricaszárban lévő tápértékét, s csak az értékte­’en csonk marad, ha sokáig áll a lá­bán,. Mindezt nagyon jól tudják a *afoj járásban is mégis a járás a kukoricaszár betakarításával 12,4 százalékkal az utolsó helyen kullog a megyében. Miit tettek vajon a já­rás vezetői, elsősorban Temgerdi Im­re elvtárs, a járási tanács elnöke és Deák János elvtárs, a mezőgazdasá­gi osztály vezetője? Mert a 12,4 szá­zalékos eredmény nem sok erőfeszí­tésit árul el. Újabb ötven laboratórium A mezőgazdaság terméshozamának növelése céljából az ősszel újabb 50 laboratórium létesült a gépállomá­sokon. a laboratóriumokban képzett mezőgazdasági szakemberek dolgoz­nak, akik korszerű műszerekkel kü­lönböző talaj- és vetomagvizsgála­létesült a gépállomásokon tokát, valamint meteorológiai meg­figyeléseket. végeznek. A kísérleti munkát mái’ megkezdték. A 1 abc-ratóriumok díjtalanul ad­nak felvilágosítást a termelőszövet­kezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak is. végrehajtja a törvényt, hanem báto­rítást is ad a belépéshez azoknak a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik eddig kételked­tek; a föld akkor is a tagé marad, ha a közösbe kerül, amit a -tőidjá­radék pontos kifizetése is kifejez és a közösbe vitt állatokért is egyenlő arányban megkapja a tsz-től a be­csületes árat. Hasonlóan kell csele­kednie többi tsz-önkinek is. Csegetl A hosszú hullámhosszon nem jelentkezett állomás, a skáia- viiLágító pedig egéiszeni elhalványo­dott, 'Nem (tudtam elgondolni, mi történhetett rádiómmal. Visszavittem hát az üzletbe. Ott azt tanácsolták, küidjem el Kapos­várra a rádiójavífó vállalathoz. Ka­posvárott három hétig »javították«, Jogosan kérdezzük az illetékese­ket: ki a felelős azért, hogy a drága rádiók egyszerűen, használhatatla­nok? Kérjük, nézzenek utána az ille­tékesek, s vonják szigorúan felelős­ségre azokat, akik ilyen selejtes munkával keserítik meg dolgozótár­saikat. Hársházi István, Nikla. ■i ■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■! Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke a gazdag zárszámadásról, a biztos jövőről Úgy készültem ennek a cikknek a megírására, hogy arra számítottam, mire sor kerül rá, minden terményünket betakarítottuk, minden eredményünket ismerjük mennyiségiben és értékben, s minden őszi vetésünk a földben lesz. november közepére. Azonban az időjárás sek számításunkat keresztülhúzta — ezt is. Mikor Budapestre indultaim, sártenger volt a bar­csi határ, s voltak olyan szövetkezeti földjeink, ame­lyeket Zetcrral is alig tudtunk rrtegközelíLeni. A ku- kericatörésben megfeszített erővel dolgoztunk, meri tudjuk, hogy nemcsak magunknak, hanem a népgaz­daságnak is- tartozunk minden négyszögöl kukorica, burgonya, cukorrépa termésével. Azért is sürgős a betakarítás, mert még van vetniva'ónk Ha a nemra- fcrgónál, s az őszi betakarítású növényeinknél idejé­ben és megfelelő minőségben kaptuk volna meg a le­kötött gépi segítséget, ma előbbre volnánk a munká­ban. De nem kaptuk meg. Most, olyan alázottak a földjeink, hogy a gépék scik helyen e’full adnak ben­nük — kézierőre vagyunk utalva. Ebből nemcsak mi tanultunk, hanem tanulnia kell a gépállomásnak is. Sőt az erszág minden szövetkezetének, minden gép­állomásán, ak. Ez is egyike az 1954/55-ös mezőgazda­sági év tapasztaltainak. Mindezeket pedig azért bo­csátottam előre, begy megmagyarázzam: e cikkemben nem tudok teljes és végleges képet adni a barcsi Vö­rös Csillag gazdasági eredményeiről, úgy, amint azt majd zárszámadási közgyűlésünkön megteszem — bár csak kisebb mértékben — hiányos lesz az is, amit jövő kilátásainkról és terveinkről mondhatok. Túlszárnyaltuk a legjobb gazdákat! Sikerekben gazdag esztendő tapasztalatai és ered­ményei állnak mögöttünk s minthogy a barcsi Vörös Csillagról elmondhatjuk, hegy 2300 holdas területén nagyjában kialakítottuk a nagyüzemi gazdálkodás rendjét, ezeket a tapasztalatokat általánosítani lehrt, az eredményekre bátran hivatkozhatunk.. Nagyüzemi méretekben is álljuk a versenyt az ország legjobb egyéni gazdáival. Nagy táb’ákon «’értük, sőt túlszár­nyaltuk azokat a terméseredményeket, amelyeket az erszág kiemelkedő egyéni dolgozó parasztjai különö­sen gondos munkával, egy-egy apró parcellán, szinte esek. mutatóban tudtak elérni. Búzából 530 holdról 7836 mázsát, árpából 162 holdról 2989 mázsát, zabból 27 beidről 346 mázsát csépeltünk. Búzaátlagunk tehát 14,78, árpaátlagunk 18,45, zabunk pedig 12,81 írrizsa volt holdanként. Negyven holdon termeltünk kendert. A tervezett 35 mázsa helyett 48.62 mázsás átlagot értünk' el, Napraforgónk még szárad, 10 mázsás átla­got feg adni 35 holdról. Kukoricáiból 232 holdon 48 mázsás termésünk lesz, 100 hold burgonyánk 150— 160 mázsás átlagot fog adni. Negyven hóidon a ter­vezett 150 mázsával szemben 260 mázsás cukorrépa termésünk lesz. Tíz holdon öntözéses kertészetet, foly­tattunk, 9 hold szőlőnk, 36 hold gyümölcsösünk, 200 hold füves herénk, 18 hold takarmány rozsunk, 52 hold vörösherénk, 60 hold lucernánk volt, 10 hóidról 131,8 mázáa borsónk termett. Húsz hofdon csírázta­tott burgonyát, 30 beiden takarmányrépát, 16 holdon — másodyétésiben — silókukoricáit termeltünk. 188 hold a legelőnk. A növénytermelésből munkaegysé­gemként 4 kiló búzát, 1 ki'ó árpát. 2 kiló szénáit, 2. kiló csöveskukcricát osztottunk előlegbe. Csupa aranybánya! Állattenyésztésünk ebben az évben tovább fejlő­dött Minőségi'eg tovább javítottuk a tehenészetet, a számszerű fejlődést pedig bemutatom oly módon, hogy ismertetem az 1955. cktóber 31-i állatleltárt és mindenütt zárójelben adom a tavalyi zárszámadási adatokat. I.gás'ó 66 (67), csikó 8 (2). Tehén 106 (73), növendék tenyészbika 3 (14), üsző 2—3 évig 34 (28), üsző 1—2 évig 35 (27), üsző 6 hónapostól 1 évig 49- (28), tinó 6 hónapostól 1 évig 7 (14), hízó tinó 2—3 évesig 15 (—). Húsbika 1—2 évig 21 (—), szopós borjú 39 (12) darab. Anyakoca 165 (100), tenyészkan 7 (5), süldő 354 (406), temyész növendék kan 20 (9), szopós.' malac 392 (324) Hízó sertéseink száma 518, ebből a zárszámadás sorén értékesítünk 218 darabet, 130 kilő' átlagsú’ybam. Anyajuhunk van 325 (100), kos 8 (7), ürü 100 (70), jerke 51 <37), szopósbárány 32 (—). Tyúk 1383, kakas 130, vegyes növendék baromfi 288 darab: mindez csupa aranybánya. Az állam teAnti ■ kötelezettségeinket folyamatosan., elmaradás nélkül teljesítjük. Te’beadásunkat. 35 506/ litert, már egész évre teljesítettük. Építkezés — saját erőből Építkezéseink nem voltak jelentősek. Első hal­lásra a kívü'állóknak úgy tűnhetik, hogy ekkora gazdasághoz mérten talán aránytalanul kevés volt az építkezési beruházás Saját erőből építettünk egy mériegházat és egy 90 köbméteres jégvermet Űj fe­delet raktunk a magtárra Folytattuk a napközi ott­hon áta'akítását és felszerelését. Felépítettünk egy fürdőt, zuhanyozcikkal és kádfürdővel. Tagjaink kez­detben idegenkedve fogadták az építési tervet, most annál nagyobb örömmé] használják a fürdőt. Elvé­geztük hat lakás javítását, tataroztuk a hizládát és. fúrtunk egy kutat. Nem sok építkezés, de nem bon­tottunk csak azért, hogy építkezzünk. Meglévő épü­leteink kielégítik a szükségleteinket. Ha tovább fej­lődik állattenyésztésünk, meglesz az erőnk az új épít­kezésekhez is. Az év folyamán történt nagyobb gépi bevásárlá­saink közül megemlítem, hogy vettünk egy villany- motort, négy fűkaszálógépet, kalapácsos darálót vil­lanymotorral, hídmérleget, tejszeparátort, gépi ku- koricamorz.so’ót, két lógereblyét, s 115 000 ‘ forintért: egy harmadik teherautót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents