Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-27 / 279. szám

Vasárnap, 1955, november 21, SOMOGYI NÉPLAP 1 Üzemeink készülődése az 1956-os évre KEFEANYAGKIKÉSZITÖ VÁLLALAT dolgozói nagy tervekkel készülnek a jövő évre. Uj gyártmányokkal gaz­dagítják iparunkat. Most dolgoznak az újfajta művész- és iskolaecsetek készítésén. Az ecsetek fehérek és színesek lesznek. A jövő évben ex­portra is készítenek az újfajta ecset- típusokból, melyek jobbak és tartó- sabbak az eddigieknél. A Kefeüzem dolgozói a háziasszo­nyok örömére iartósabb padlókeféket is gyártanak. A kefék szőrét sertés­fejszőrből és lapockaszőrből készítik. A próbagyártás már megkezdődött, és jobb minőségűnek bizonyult, mint az előző gyártmányok. A jövő év fo­lyamán kezdik meg tömeggyártását. Ezzel az újfajta gyártásmóddai érté­kes importanyagot takarítanak meg. A Kaposvári Kefeanyaigkikészítö Vállalat tehát hazai anyagból állít elő ugyanolyan jámiinőségű árut, mint amilyet eddig külföldről hoz­tunk be, s ezzel sok valutát takarít meg államunknak. A VAS- ÉS FÉMIPARI KOMBINAT újtípusú répavágókkal gazdagítja iparunkat. Az új gépek abban külön­böznek a régiéktől, hogy több késsel és hengercságávafl működnek. Ezzel az új módszerrel kétszeres teljesítő­képességet lehet elérni. A régi és az új gépek között nincs árfcülömbség. Az újtípusú répavágóval sok időt takarítanak meg a tsz-ek és az egyé­nileg dolgozó parasztok. Jövőre más új gyártmányokkal is bővül a Kaposvári Vaskombimát ké­szítményeinek listája: munkavédelmi beruházásokhoz szükséges gépeket gyárt. A KAPOSVÁRI RUHAÜZEM is új tervekkel várja az 1956-os évet. Üj fazonú, az eddiginél jobb minő­ségű gyenmekruhákkal örvendezteti meg a vásárlókat. A gyermekek ál­tal oly kedvelt mairózruhákat széle­sebb csíkokkal készítik, így sokkal mutatósabbak lesznek. A mostaná­ban gyakran kéreseitt tlroli' öltönyö­ket is nagyobb számban gyártják majd. Mindjárt az év elején hozzá­kezdenek a sokszínű tropikálruhák készítéséhez, hogy tavasszal, nyáron ne legyen fennakadás. A minőség megjavítása céljából a terven felüli nyereségből speciálgé- peket vásárolnak. Hogy egyenes és erős legyen a varrás, kéttűs gépeket használna^. Modernebb gomblyuk­kötő gépekkel akadályozzák meg a gomblyukak korai foszlósát. A ruha­anyagok minőségében is nagyfokú javulás áll ,be. A Kaposvári Ruha­üzem az 1956-os évben az. eddiginél több, szebb és jobbminőségű áruval elégíti ki a vásárlók igényeit. 23-AS SZÁMŰ AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT a közlekedés megjavítására a jövő esztendőben Nagyatádon önálló ki- rendeltséget állat fel, ezzel gyorsab­bá, könnyebbé, jobbá teszi a járás .áruszóhótását, Kibővítik a gépkocsi- parkot is. Kicserélik a régi típusú autóbuszokat, és helyükbe korszerű autóbuszokat állítanak be, bogy biz­tosítsák a közönség zavartalan, ké­nyelmes utazását. Növelik a csomag­szállító kocsik számát is, ezzel elő­segítik a csomags'zállítás meggyorsí­tását. Hogyan elűzhetjük meg a tűzveszélyt? A hűvös, hideg idő beálltával foko­zottabb tüzelésre van szükség lakó­házainkban. Ezért nagyobb a tűzve­szély is. A tűzveszély elkerülése vé­gett a Tűzrendészeti Osztályparancs­nokság a következők betartására hívja fel a dolgozók fogyóimét: Tűzhely vagy kályha szaDáiyszerű kémény nélkül nem használható. Füstcsövet áblakon vagy íalbavájt nyíláson szabadba vezetni szabályel­lenes és veszélyes. A felmelegedett füstcső ugyanis könnyen méggyujt- hatja a közelében lévő éghető anya­gokat. Sokhelyütt — különösen köz­ségekben — a katlan- vagy üst tü­zelés jelent tűzveszélyt a környezet­re. Általában szokás az is, hogy tü­zes hamut szemét- vagy trágyadomb­ra öntenek, amely gyorsan gyullad. Lakóházaknál az is gyakori eset, hogy a tűzhelyek vagy kályhák köz­vetlen közelében tartják a tüzelő­anyagokat vagy szári,tanak ruhane­műt, továbbá a nem hasznait füstél­vezető csőnyílást ronggyal, ipapírral törniük vagy esetleg képet akaszta­nak a nyílásra. A tüzeléssel járó szikraképződés könnyen tüzet fog. Ezért nem szabad elzárná a kémény­nyílást. Ugyancsak községekben szokásos a barcmfiólak égetése vagy füstölése, e munka közben is könnyein tűz kelet­kezhet. Az óvintézkedések megtétele, a f o­kozott figyelmesség minden dolgo­zónak érdeke, de egyúttal kötelessé­ge is, mert a szabályok betartásával jelentősen csökkenthetjük a tüzese­tek számát s ezáltal a nemzeti és a saját vagyonban esett kárt is.. Tűzrendéseeti Osztály parancsnokság. Új képsorozatok Az MNDSZ kiadásában a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség meg­alakulásának 10. évfordulójára a na­pokban jelent meg az NDN békéért, gyermekeink jövőjéért küzdő veze­tőinek képsorozata. A tizenöt képből álló sorozat ízléses kivitelben, finom papíron és olcsó áron került forga­lomba. Ugyancsak a napokban je­lent meg a Szovjet-Ukrajma hete ál-' kaiméból a Magyar—Szovjet Társa-, ság kiadáséban a SzQvjet-Ukrajmát ismertető képsorozat. Másfélmillió a bankban ! Beterveztünk 70 000 munkaegységet. Bár az esős időjárás miatt kapálásra, takarmányelőkészítésre több munkát kellett fordítanunk, a betakarítás tel­jes 'befejezéséig nem fogjuk túllépni a tervezett 'szá­mot. Egy munkaegység, prémium nélkül, az eddigi iszámításaimk szerint 53,60 forintot fog érni, a pré­miummal 70 forint fölé is felemelkedik. Erre kifi­zettünk eddig 600 000 forint előleget. Október végién 1469 080,20 forintunk vojt a Nemzeti Banknál veze­tett egyszámláinkon, 40 727 forint volt a házipénztár­ban. A házipénztárnak ez a felduzzaszt ás a abból szár­mazott, hegy budapesti vásárcsarnoki elárusítóhe­lyünk folyó bevételeit 'eddig a házipénztárba fizette be. Ez helytelen volt, változtatunk rajta. i Készpénzünk bőségesen fedezi a tagság részese­dését. A jó termés, a jó gazdasági év eredményekép­pen olyan üzemi alappal lépünk át az új évbe, hogy ha bármi történnék, jövőre akkor is hasonló jövede­lemhez tudnánk juttatni tagjainkat, mint az idén. És itt eljutottam ahhoz, amit talán legfontosabb mon- •d'aniva,lómnak érzek. Megküsdiink as időjárással A termelőszövetkezeteknek a közös vagyen gya­rapításával, tartalékok gyűjtésével és a különböző '•üzemágak arányos fejlesztésével módjuk van megóvni a tagjaikat minden gazdasági bizonytalanságtól, ami származhat időjárásból, elemi kárból, állatok elhullá­sából és aminek a veszedelmeitől semmi sem tudja megvédeni az egymagában álló egyéni parasztot. Itt lehet legjobban kimutatni a szövetkezet fölényét az egyéni kisgazdasággal szemben. Nekünk 1953-bsn jó -termésünk, év végén sok kész­tetünk, nagy állatállományunk volt. A tagok egy ré­60 vagon takarmáinyrépát, 2200 köbméter silót, a ta­gok részesedésén kívül 30 vagen takarmányburgonyát . és 100 vagon vetőburgenyát. Amiben eddig helytelenül jártunk el, azt rendbe­hozzuk: elkülönítjük és elkezdjük rendszeresen fel- ‘.ökani a szociális alapot, hogy tartalékot, gyűjtsünk kiöregedő és munkaképtelenné vált tagjaink szá­m-ára. Érezzük, hogy a barcsi Vörös Csillagnak a tag­jairól való szociális és kulturális gondoskodásban is anyagi erejéhez méltóan példát kell mutatnia. Sportpályát építünk, atlétikai és futballfelszere- lést szerzünk be, bővítjük a könyvtárat. Erőteljesen támogatjuk majd a zenekart, a színjátszócsoportot, a táncos cportot. Minderre módot ad a jó gazdasági év, Gépesített magtár A gépesítés előnyeit minden üzemágiban láttuk és — sok helyen éreztük a hiányos gépesítés hátrányait. Az idei jó eredményekre és a tartalékokra támasz­kodva,- 1955/-56-foan nagyobb gépi beruházásokat te­szünk a. tagok munkájának további könnyítésére. Száliliítószáiagckat szerzünk be, gépesítjük a magtárat. Villamosítjuk a sertés tenyésztési üzemágat, aminek -előnyeit annál inkább érezni fogjuk, mert elhatározá­sunk, hogy — miután kukoricáit kellő mennyiségben tartalékoltunk — minden jövőre átvitt sertésünket hizlalva értékesítjük. A tehenészetben gépesítjük a tejfeldolgozást Egész gabenatermő területünkre -kiter­jesztjük a vegyszeres gyomirtást, mert ahol ’ az idén alkalmaztuk, különösen a zabnál, kiválóan bevált. Szorosabbra fűzzük a gépállomási kapcsolatainkat, •hogy az idén, tapaszait hibákat elkerüljük. Arra tö­rekszünk, hogy minél több munkát géppel végezzünk, ment olcsóbb, gyorsabb és kíméli az embert. 152 női, 195 férfi tag bistos jövője filléi*ekből milliók! Néhány szó az önköltségcsökkentésről Az önköltség csökkentése m-inden dolgozónak: vezetőknek, munká­soknak egyaránt elsőrendű kötelessége. Ennek a feladatnak jelentősége különösen megnő most, a KV november 12-i határozata nyomán. Nézzük, milyen szerepe van az önköltség csökkentésének az élete színvonal emelésében, mennyire befolyásolja az önköltség alakulását a -technika fejlesztése és megfordítva: az önköltség csökkenése mennyire lendíti előre a műszaki színvonal emelkedését? MI IS AZ AZ ÖNKÖLTSÉG? Tudvalévőén mindazok a költségtényezők, amelyek egy gyártmány előállításához szükségesek. Tehát az anyag, amelyből a -termék készül, a munka-bér és egyéb költségek, amelyek a -gyártás során felmerülnek (vii- lamosenerg-ia, -gépek kopása stb.), az előállításhoz és értékesítéshez szük­séges adminisztrációs, igazgatási, értékesítési költségek. Ebből követke­zik, hogy ha bármelyik költségnemből kevesebbet használunk fel, csök­ken a gyártmány önköltsége. Ezt a csökkenést azonban nem lehet a vé­letlenre bízni, ellenkezőiéig: tervszerű, folyamatos munkát követel. Ve­gyünk egy példát. A Vas- és Fémipari Kombinátban egy szőlőprés elő­állítása 865 forintba kerül. Ebből 460 forint az anyagköltség, 85 forint a bérköltség, 255 forint az egyéb gyártási költség, 65 forint az igazgatási és értékesítési -költség. ji HOGYAN ÉRHETŐ EL MEGTAKARÍTÁS AZ ANYAGKÖLTSÉGEKNÉL? Ha vigyáznak az anyagok szállítására, tároláséra, ha gondoskodnak arról, hogy a kopást és- romlást megakadályozzák, ha tervszerűen szerve­zik meg az anyagelosztást, a szállítási költségeket a legszükségesebbre korlátozzák. Ha az asztalosműhely a faanyagot úgy készíti el, hogy ab­ból a hulladékot a legminimálisabbra csökkenti. Ha az öntödében a vas­alkatrészeket selejtmen-tesen ön-tiik, az anyagköltségeknél már érhetnek el megtakarítást. Vigyázni kell azonban arra, hogy az anyagtakarékosság ne menjen a minőség rovására. Mert mit ér az olyan takarékosság, ami­kor mondjuk 5 forintot meetakarítanp-k az anyagoknál, de ugyanakkor a gyártmány olyan rossz lesz, hogy leértékelik, vagy a rosszul elkészített árut utólag 20 forint költséggel kell -kijavítani. A TECHNIKA FEJLESZTÉSE ÉS AZ ÖNKÖLTSÉG Az anyagköltség és a bérköltség csökkentésének legfőbb módja a fejlett technika alkalmazása; új munkamódszerek, újítások bevezetése; drága importanyagok helyett például újfajta anyagokat alkalmaznak, ami lényegesen csökkenti az anyagköltséget. Es itt kapcsolódik a technikai fejlesztés az önköltség alakulásához. A fejlett technika alkalmazása egy­szerűbbé, könnyebbé teszi a munkát, leegyszerűsíti .azt. A munkás ugyan­annyi idő alatt többet termel, tehát csökken egy-egy darabnak a bér- ,-költsége, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nő a termelékenység, mert a dolgozó azonos idő alatt több gyártmányt tud -előállítani. Mit hoz ez mar gával? Azt, hogy ha például a szőlőprést készítő munkás újítások, új ,. módszerek vggy új szerszámok bevezetésével 10 százalékkal rövidebb . idő alatt tud elkészíteni egy szőlőprést, a sző'őprés bére most már nem 85 forint lesz, hanem csak 76,50 forint, ugyaniakkor a dolgozó keresete nem csökken, sőt mint később látjuk, az önköltség csökkenésével pár­huzamosain :nő a dolgozóik részesedése. Eddig tehát 8,50 forinttal olcsóbb -egy darab szőlőprés előállítási ára, alacsonyabb az önköltsége. De ha a dolgozó vigyáz szerszámára, ha takarékoskodik az árammal, csökkenni fog a gyártási költség. -f De maradjunk csak a 8,50 forintos csökkenésinél. Az eredeti, tehát ■ a tervezett önköltségi ár 865 forint volt. A szőlőprést azonban az ü j > módszerek alkalmazásával 857,50 forintért ámították elő. Egy szőlőprés önköltsége 8,50 forinttal lett alacsonyabb. Annyiszór 8.50 forinttal lett tehát magasabb -a vállalat tiszta jövedelme. ahány szőlőprést állítottak elő. rS minél -magasabb a vállalatok tiszta jövedelme, annál nagyobb alap van újabb beruházásokra, újabb korszerűsítésekre. Ez tehát egy körforgás, méghozzá olyan körforgás, amelynek a dolgozó látja hasznát: Először akkor, amikor korszerűen felszerelt üzemben, modem gépekkel dolgozhat, tehát munkája könnyebb, de hasznát látja akkor is, amikor a tervezettnél magasabb nyereségből vállalata visszatérítést kap, amelyből különböző jóléti felszereléseket, juttatásokat biztosít a dolgozóknak; vé­gül, de nem utolsó sorban hasznát látja akkor, amikor az állandó és rendszeres önfcöltségcsökkemés lehetővé teszi az árak csökkentését Az önköltség csökkentésének természetesen még más módszerei is vannak. Elsősorban a teljesítmények fokozása, ami szintén jórészt a mű­szaki fejlesztésből ered; a munkaié,gyétem megszilárdítása, a gépek jobb kihasználása, a műszaki fegyelem betartása, a minőség javítása. HOGYAN LEHET BIZTOSÍTANI A RENDSZERES ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉST? Milyen módszereket kell alkalmazni, hogy ne a vetetten játékától^ vagy éppen egy időszaki kampánytól függjön? Először is minden üzemünkben ©1 kell érni, hogy az önköltségcsök­kentés ne csak a vezetők feladata, hanem az összes dolgozók ügye is ilegyen. Az üzemek pártszervezeteire vár elsősorban az a feladat, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak az önköltségcsökkentés fontosságát. Sa­ját üzemükből vett pé’dákkai bizonyítsák be, hogy sokszor egész jelen­téktelennek tűnő fillérekből forintok, országos szinten pedig a forintok­ból milliók lesznek. Ezek a milliók mind a -dolgozó népet gazdagítják. ' Az önköltségcsökkentési terv biztosítja az önköltség csökkentésének tervszerűségét. Ezt a tervet üzemeink nagy gonddal készítsék el, mert csak a -pontosan e'készíte-tt, reális alapokra fektetett önköltsógcsökken- tési terv teljésértékű. Ennek a tervnek az alapja mindig a műszaki in­tézkedések terve. A műszaki intézkedések terve pedig magábafog’alja mindazokat a megvalósítható javaslatokat, amelyek a műszaki fejlesztés érdekében elhangzottak. így tehát \ sze .azt akarta, hegy a növemdékállatokat és a »fölös« takarmányt adjuk el, s a pénzt osszuk szét. (így járt el tavaly az állattenyésztéséről híres egyik termelőszö­vetkezetünk, s ennek a -következménye lett a későbbi •eladósodásuk.) Tagjaink többségét meg tudtuk győzni -és a közgyűlés úgy határozott, hogy inkább az üzemi alapot növeljük, és a takaxmánykészleteket tartalé­koljuk. A következő gazdasági év igazol-ta óvatos előrelátásunknak a helyességét. Bár 1954-ban a szinte teljesein tönkretette a növénytermelésünket, a tartalékokból, elsősorban 83-9 hízó eladásából mégis olyan jövedelmiünk volt, hogy 24 forint készpénzt tudtunk osztani az év végén és az 1954/55-ös évre is 2 millió forint értékű üzemi alappal fordultunk. Tag­ságiunknak azóta nem kell magyarázni az üzemi -alap és , a tartalékolás fontosságát. Bő takarmány — sok hízó — sok pénz Nagy . termésűink volt* az idén még nagyobb tar­talékokat viszünk át az új évre, mint 1953-ban, Kész­pénzünk —- az előlegek levonása után — bőségesen fedezi a munkaegységeket. A tenyészállatokon és a most értékesítendő- 218 hízón félül körülbelül 1400 sertést viszünk. át az új évre. Áfvisszük a szerződött 'hízó tinókat, 8 a baromfit, a törzsön, kívül,, ami az -oszthatatlan szövetkezeti vagyon- része. Átviszünk 380 mázsa árpát, 320 mázsa zabot. 60 vagon kukoricát. Bár az őszi -munkában -a bevezetőben említett okok miatt elmaradtunk, úgy érezzük, hogy egész •tagságiunk —. 210 család, 347 tag, ebből 152 nő — jó munkát végzett a most lezáruló -gazdasági évben és bizakodással indulunk a jövőbe. A szövetkezetben folyó politikai munka színvona­lának növelése ' érdekében most már függetlenített párttitkárra volna szükségünk. Ha ezt és alkalmas ag- ronómust -kapunk, Barcs egész egyénileg gazdálkodó parasztságát örömmel fogadnánk a szövetkezetünkben. Addig is — úgy, mint eddig — a magunk erejé­ből mindent megteszünk a szövetkezeti- eszme terjesz­tése és népszerűsítése érdekében és a munkában élen; iónnak a Vörös Csillag kommunistái. Szövetkezetünk­ben szívesen látjuk a látogatókat, a tanulmányi cso­portokat, s mi magunk — én magam ,a leggyakrabban —• más vidékekre .is elmegyünk, hogy ma még egyéni­lég gazdálkodó dolgozó parasztokat meggyőzzünk a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a; szö­vetkezeti élet szépségéről, A régi és a most .alakuló új szövetkezeteket mindén erőnkké! támogatjuk. Műn-, teánk legszebb elismerésének érezzük, ha az. ország messzi fekvő megyéiből is halljuk, hogy egy-egy falu dolgozó parasztságát a barcsi Vörös Csillag példája in­dította él a szövet,kezeli útra. (Megjelent * -Termelőszövetkezet- legújabb számában.) AZ ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS TERVE A DOLGOZÓK ÚJÍTÁSI, ÉSSZERŰSÍTÉSI JAVASLATAIRA IS ÉPÜL Üzemeink vezetőségének természetszerűleg nemcsak a -tervek elké­szítése a feladata, hanem biztosítani is kell azokat az előfeltételeket, me­lyek megteremtik az. önköltség csökkentésének sikeres végrehajtását. Ha tehát egy -bizonyos újítási javaslat megvalósításából önköltségcsökken­tést terveznek, akkor gondoskodni is keli. arról, hogy ezt az újítást ide­jében- bevezessék és általánosan alkalmazzák. Vagy -biztosítani kel! azt, hogy á dolgozók tapasztalatcserével vagy más úton .elsajátítsanak olyán módszereket, amelyek a műszaki intézkedési tervben szerepelnek, és me- , íyek szántón az önköltség csökkentését eredményezik. Különös gondot kell fordítani a minőség megjavítására,, és ezért szigorúan ELLENŐRIZNI KELL A TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁSOK BETARTÁSÁT Ezeket aiz utasításokat le kel! bontani egészen a munkapadokig. A Ka­posvári Textilművekben ezt a módszert igen nagy siketre! alkalmazzák; Ék jelentősen -hozzásegítette a doilg-,zcífcat ahhoz, hogy ma már a legjobb minőségű fonalat gyártják az országban. i Az üzemek pártszervezetei, gazdasági vezetői kövessenek el min­dent, hogy üzemükben rendszeresen csökkenjen a. gyártmányok önkölt­sége. Különös figyelmet fordítsanak a technikai fejlesztésben rejlő te­hetőségekre. Ez a tartalék kimeríthetetlen, A korszerű, jó módszereket mindig követhetik — és keli is, hogy kövessék — újabb és. jobb módsze­rek. , Langer Károlyné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents