Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-27 / 279. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ‘<UW^ Losooezi Pál, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke a gazdag zárszámadásról, a biztos jövőről Kispajtásoknak, úttörőknek Ismerjük meg olimpiát járt sportolóinkat A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGY MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XÍI. évfolyam, 279. szám. AHA 5« 1'ILLEK Vasárnap, 1955. november 27. U Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság megjutalmazza a Somogyi Néplap terjesztésében legjobb eredményeket elért termelőszövetkezeteket FELHÍVÁS fl zárszámadás — tsz-eink fejlődésének elörelendítöje Az évvégi zárszámadás mindig egy-egy határkő termelőszövetkezeteink eleiében, fejlődésében. Ez alkalommal számot vet a tsz-tag egyévi munkájának eredményével, s a számokból látja: mennyivel járt jobban a közösben, mintha egyénileg gazdálkodott volna. Megyénkben erőteljesen halad a tsz-ek zárszámadásának készítése, néhány tsz-ben már a zárszámadási közgyűlést is megtartották. A tsz-ek eredményei beszédesen bizonyítják a nagyüzemi társasgazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben, a kalászosok terméshozama holdanként 1—1,5 mázsával volt magasabb tsz-cinkben, mint az egyéni termelőknél. Több termelőszövetkezetiünkben, mint pl. a nagyberki Győző, a göllei Lendület TSZ-ben kukoricából 40 mázsát termeltek holdanként. De tsz-eink életrevalóságát bizonyítja az is, hogy általában idén már nincsen hiánnyal záró tsz-ünk, sőt sok tsz-ben meghaladja a 40 forintot is az egy-egy munkaegységre jutó jövede'em értéke A somogyjádi Augusztus 20 TSZ, bár ebben az évben 90 ezer forint adósságot fizetett ki, mégis 40—50 forint között értékelnek egy-egy (munkaegységet a mostani zárszámadáskor. A zárszámadás jó elkészítése igen alapos, körültekintő munkát követel a tsz-könyvelőktől és vezetőktől. De nagy szerep jut e munkából a tsz-ek pártszervezetének, kommunistáinak is. Minden esetben szem előtt kell tartaniuk a tsz-ek törvényét, az alapszabályt. Csak így biztosíthatják a tsz további fej'ődésének alapjait. Mert hisz az évvégi zárszámadáskor már a jövő év terveit is le kell rögzíteni Minden tsz-nek arra ke'l törekednie, hogy a jövedelem elosztása előtt rendezze állam iránti kötelezettségeit, gépállomási és egyéb tartozásait. A szociális és kulturális alapba is tartalékot kell biztosítaniuk az alapszabály szerint. Nem lenne helyes, ha a szövetkezeti tagság köte’ezettségeiről megfeledkezve, csak arra gondolna, hogy minél többet osszanak a munkaegységekre. De nem szabad megfe’edkezniük a zárszámadáskor a földjáradékró' és a közösbe vitt állatok, gazdasági felszerelések ára esedékes részének kifizetéséről sem. A kányái Petőfi Termelőszövetkezetben minden évben kifizetik a tagoknak a földjáradékot. Nagyon üdvös, ha a tsz-ekben a zárszámadáskor érdem szerint premizálják a tagokat A többtermelési jutalom kifejezi a szorgalmas, a nagyobb terméseredmény elérésére törekvő tagok megbecsülését, s ugyanakkor ösztönzi eket, hegy a következő évben még eredményesebb munkát végezzenek. A torvaji Táncsics TSZ ben egy-egy munkaegységre több mint 2 kg kenyérgabonát ad ?k többterme'ési prémiumként a növénytermelésben dolgozó tagoknak. Hiba azonban, hogy egyes tsz-ekben — mint pl. a bchönyei Szabadság TSZ-ben — nem adnak többtermelési prémiumot a tagoknak. Persze ezt a zárszámadási közgyűlésen hiányolták is a tagok, jogosan. A zárszámadási közgyűlés ünnepnek számít a tsz-tagság életében- E közgyűlésekre hívjanak meg a tsz-ek becsületes dolgozó parasztokat is, hogy azok szem- és fültanúi legyenek a közös munka eredményének, hogy ezzel is közelebb hozzuk őket a szövetkezeti gazdálkodás gondolatához. Helytelen lenne azonban, ha a zárszámadási közgyűlésen csak a jóról szó'nának, a hibákról pedig nem beszélnének a tagok és a vezetők. Az alapos, építő bítálat csak előre viheti a szövetkezet ügyét. A tagok őszinte bírálatát, javaslatát kísérje mindig nagy figyelemmel a tsz vezetősége. Mert persze az a jó, ha a feltárt hibáknak a kijavításához mindjárt javaslatot is’ teszünk. Nem úgy, mint egyes tagok a böhö- nyei Szabadság TSZ közgyűlésén, hogy csak felsoro'ták a hiányosságokat, de arról nem szóltak, hogy miként orvosolhatnák azokat. Legyenek e gazdag esztendő zárszámadásai megyénk termelőszövetkezetei fejlődésének e’őrelendítői, a jövő évimig gazdagabb eredmények kiinduló pontjai. Egy kérdés Szöllős- györök tanácsához: meddig hagyják még kint a kukoricaszárat? Szöllősgyörök község határában még sok a levágatLan kukoricaszár. Úgy látszik, a szökős györökiek hagyják, hogy a sok jó takarmánynak vaffió kukoricás zár veszendőbe menjen. Talán az itteni tamácsveze- -tők nem hallottak volna a silózásról? De igen, tudnak róla, hiszen a járási tanács is már több esetben hívta fél erre a figyelmüket, ök azonban vajmi keveset tettek, hogy a gazdák siüózásra használják fel az egyébként olcsó kukoricaszárat. Pedig a silótakarmánytól növekedne a tejhozam, másrészt könnyebben átteleltethetnék állataikat. A kukori- caszárvágással különben sem szabad késlekedni, hiszen nemsokára lefagy a talaj, akikorra pedig a mélyszántást is be kell fejezni. A lábon álló kukoricaszár a mélyszántást is késlelteti. Takarítsák le sürgősen a kukoricaszárat a szökős györökiek, s fejezzék be a mélyszántást. Megyénkben az elmúlt időszakban tovább erősödtek, növekedtek termelőszövetkezeteink, de ezze együtt megnövekedtek a feladatok is mind a termelőszövetkezetek mind a Mezőgazdasági Igazgatóság előtt. A Somogyi Néplap eddig is segített a feladatok megoldásában, segített a termelőszövetkezetek fejlesztésében. A pártsajtó azonban nemcsak a belépésre való agitációval, de azzal is nagy segítséget nyújtott, hogy rendszeresen cikkeket közölt a termelő- szövetkezetek életéről, gazdálkodásáról, segített, hogy a tsz-tagok eredményesebben gazdálkodhassanak. A Megyei Párt-VB határozatot hozott a pártsajtó terjesztésére, s ezzel egyidejűleg azt is megállapította, hogy a falun, a termelőszövetkezetekben még mindig kevés a Somogyi Néplap előfizetőinek a száma. Igen sok faluban, termelőszövetkezetben nem tudnak a legfon thosabb eseményekről, nem ismerik a jól dolgozó tsz-ek tapasztalatait, munkamódszereit, mert nem olvassák a Somogyi Néplapot. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság nagyra értékeli a Somogyi Néplap termelőszövetkezeteinknek adott segítségét, s éppen ezért arra hívja fel a tsz-eket, hogy a pártszervezetek segítségével mutassanak példát az előfizetések szervezésében, növeljék éves, féléves és negyedéves előfizetésekkel a Megypi Pártbizottság lapjának olvasótáborát. Értékeli az Igazgatóság a Néplap szervezésére indult mozgalmat, is, s ezért jutalomban részesíti a legjobb eredményt elérőket. Minden járásban azt a termelőszövetkezetet, amelyben az előfizetések száma a családok számarányához viszonyítva a legtöbbre emelkedik, 500 forint értékű könyvjutalomban részesítjük. Ez megyénkben a nyolc járást figye- lembevéve 4000 forintot jelent. A terjesztés eredményeit az Igazgatóság december 20-án értékeli. Termelőszövetkezeteink! Termelőszövetkezeti tagok! Fizessetek elő a Somogyi Néplapra, s szerezzetek mind több előfizetőt a pártsajtónak. Előre a Somogyi Néplap terjesztéséért! Megyei Mezőgazdasági IgazgatóságLendítsük előre megyénket a begyűjtési versenyben A csurgói és kaposvári járás tanulhat a tabiaktól és a fonyódiaktól A begyűjtési verseny tovább szélesedik a megyében. Legtöbb terményt az utóbbi három napban a tabi járás gyűjtött be. A tabi járás kukoricából, napraforgóból és burgonyából 100 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Egyik községe, Nágocs pl. 900 mázsa kukoricát adott el szabadáron az állami felvásárlónak. Több község pedig — mint Sér- sekszöllős, Tab, Torvaj, Szorosad, Nágocs, Kapoly, Miklósi — a hfzott- sertésbeadási tervet is teljesítette. Eredményesen folyik a járásiban a A járások sorrendje a Megyei hátralékosok elszámoltatása is. Rosszul halad a kukoiricabegyűjités a csurgói és a kaposvári járásban. A fonyódi járásban 2 nap alatt mindössze 4 hátralékost számoltattak el. Nemes vetélkedés folyik a nagyatádi és a siófoki járás között: melyik járás teljesíti előbb begyűjtéri tervét. Fel még nagyobb küzdelemre, versenyezzen minden község, lendítsük előre megyénket a 'begyűjtési versenyben. Begyűjtési Hivatal értékelése szerint: fS u £ o Járás N ■ £ X ui ü o ¥ Barom Elszántatva: J árási tanácselnök: Begyűjt. hív. v 1. ftínyódi 98,3 93,9 75 — Király Ferenc Győréi József 2. tabi 86,8 104,4 69,5 5,1 Tengerdi Imre Kovács István 3. siófoki 88,9 79,4 73 1,7 Nagy Lajos Gajdos László 4. marcali 82,7 83 64 0,6 kun József h. Sifter Jenő 5. nagyatádi 87,5 76.5 56,5 2,2 Sasvári Ferenc Borbandi Ambrus 6. barcsi 75,9 79,8 53,5 2,6 fViácyás József Siszler István . 7. kaposvári 82,3 72,6 64 2,9 Surj Sándor (lalassa Tibor 8. csurgói m ,3 65,2 58 20,6 Vörös Gábor Horváth György Tehenészbrigádunk így járul hozzá a városi dolgozók ellátásához Elmondta: Borsós Józsefné, a Ba’atcnnagybereki Állami Gazdaság »Kiváló állattenyésztő-« címmel kitüntetett brigádvezetője. A dolgozó nép életszínvonalának emelésében jelentős faladat jut nekünk, állattenyésztőknek. A városi lakosságnak egyre több tejre, vajra, sajtra, húsra van szüksége. A meig- növekedetf szükségleteket e cikkekből csak úgy tudjuk kielégíteni, ha egyre jobb eredményeket érünk el az állattenyésztésben. Az a tehenész- brigád, amelynek én a brigádveze- tője vagyok, ezért harcol. Brigádunk minden tagja arra törekszik, hogy növelje a tejhozamot, több borjút neveljen fel. Az sem másodrendű kérdés: mennyibe kerül egy liter tej előállítása. Jelenlegi istállóátla- gunk 7,7 liter. Ezzel azonban korántsem lehetünk megelégedve. Ev végére ezt az átlagot legalább 9 literre akarjuk emelni. Bevezetjük az egyedi, érdem szerinti takarmányozást, vagyis a jól tejelő tehén több abrakot kap. Számos kiváló tehenünk van, mint a 231-es Füge, amelytől 27, a 749-es Dadus, amelytől 22,5, a 449-es Hangos, amelytől 22 liter tejet fejünk naponta. Természetesen ezek jóval több abrakot is kapnak, mint a többiek. Brigádunk tagjai fontos feladatuknak tartják, hogy minél több borjút neveljenek fél. Oláh Ferenc tehenész a gondjaira bízott 12 tehéntől eddig 12 borjút adott át. Ezért fizetésén felüt 800 forint prémiumot kapott. A tehenészek bérrendszere ösztönző. Aki több tejet termel, magasabb szaporulatot ér el, nagyobb súlyú borjút ad át, több fizetést kap, jobban él. Brigádunk így járul hozzá az életszínvonal emeléséhez. Mi a „titka“ Balatonboglár szép begyűjtési eredményeinek? Baiatonboglár évek óta az állam- polgóri hűség példaképe, a begyűjtési verseny élenjáró községe. Díszoklevelek, vándorzászlók egész sora hirdeti, hogy nem volt hiba az állampolgári fegyelemmel Idei begyűjtési tervüket is a baromfi kivételével teljesítették, illetve túlteljesítették. A baromfiból 5 száza'ék hiányzik még a terv teljesítéséből. Nem kevés azoknak a do'eozó parasztoknak a száma, akik már mindenből eleget tettek állam iránti kötelezettségeiknek. Keller László ' 9 holdas, Babos Ferenc 8 holdas dolgozó parasztok semmivel nem adósak államunknak. Mivel magyarázhatók a szép eredmények? Elsősorban dicséret illeti -a községi tanács vezetőit: Kadlicskó István és Szabó Kálmán elvtársakat, akik szorgalomra, fegyelemre, állampolgári hűségre nevelik a község dolgozóit. Jó példát mutatnak a tanácstagok is. De nagy része van a jó munkában Bertalan Sándorné begyűjtési előadónak is, aki a »begyűjtés kiváló dolgozója« kitüntetést kapta, 5 éve dolgozik a községben. Nem engedték, hegy a községben bárki is megszegje a törvényt. Ha akadt olyan gazda, aki a beadás halogatásával a jói teljesítők rovására próbált spekulálni, tüstént felemelték beadási kötelezettségét. így járt Magyari Sándor is, akinek késlekedése miatt 30 kg krumplival kellett többet beadni, mint a rendes beadása vcűt. A begyűjtési eredmények másik »titka« a rendszeres felvilágosító munka. A községben mindenki kötött sertéshizlalási vagy kukoricaértékesítési szerződést. „Tsz-ünk vezetői álljanak a sarkukra44 Termelőszövetkezetünk igen elmaradt a kapások betakarításával, A tagok többsége még csak most szedi a cukorrépát, a kukoricából is sok van még száron. Bár vannak szorgalmasan dolgozó tagjaink, mint például Murái Imre, Tóth István, Mészáros József, Tódor István, Fodor Imre és Antal István, akik mér betakarították a számukra kimért területről a terményt. Az ő munkájukat öröm volt nézni, a Jó 'dö minden percét kihasználták arra, hogy mielőbb betakaríthassák a kapásokat. De e példamutató tagokat kevesen követték, sokan vártak, tétováztak ahelyett, hogy do’goztak volna. Ideje lesz, ha a késlekedők mielőbb betakarítják a kapásokat, mert hanyagságuknak a tsz és saját maguk is kárát látják majd. A tsz vezetői álljanak jobban a sarkukra, követeljék meg, hogy mindenki erejéhez mérten kivegye részét a közös munkából. Speri József, somogymeggyesi Rákóczi TSZ. Köszönjük a Marcali Gépállomás Fekete-brigádjának, hogy megszerettette velünk a gépet Az elmúlt években Nagyszakácsi dolgozó parasztjainak legtöbbje még bizalmatlanul szemlélte a gépállomás gépeit, s többen kereken kijelentették, hogy márpedig nem engedik földjükre azt a »nagy masinát« — a traktort. Az idén azonban megváltozott a véleményük. Hogyan történt ez? Az ősszel a Tapsonyi Gépállomáshoz fordultunk, hogy kél erőgéppel segítsen nekünk a vetés időbeni elvégzésében. Mivel a gépállomás összes erőgépe munkában volt, felkerestük a legközelebbi, a Marcali Gépállomás vezetőjét, Takács elvtársat, aki megígérte, hogy »ha a föld alól is«, de küld két gépet a községnek. Rövidesen meg is érkeztek a gépek. Fekete Márton brigádvezető Nagy Ferenc, Vörös Lajos és Benkő Rudolf traktorosok ültek fel a »masinákra«. Ezek a dolgozók derekasan megáll- ták helyüket. Éjjel-nappal szántottak. 1 De hogy-hogy, a mi dolgozó parasztjaink traktort engedtek a földre? Nárai Lajos és Skáfár István egyéni gazdák tanácsülésen mondták el, hogy ugyancsak irigykedtek, amikor látták a szomszédos földön végzett gyönyörű gépi munkát. Akkor határozták el, hogy azonnal kifogják lovaikat és géppel szántatnak. Kluj- ber Lajos éppen a gép szomszédságában szántott két kis tehenével. Fél napnál ő sem bírta tovább nézni tehénkéinek lassú munkáját a gyors traktor mellett. Kifogta az állatokat és hazahajtott. Másnap már az ő földjén is traktor szántott. Szita Lajos bácsi, aki csakugyan a tettek embere, elment a »helyszínre«, hogy két szemével győződjön meg arról: érdemes-e fize'ni a traktor munkámért. S érdemesnek találta, mert amint mondta: ilyen szép műnkéi még nem látott. Hamarosan már az ő földjén dübörgött a masina. A Marcali Gépállomás Fekete-brigádja minden elismerést megérdemel. Köszönjük becsületes helytállásukat. Azt kérjük telük, hogy máskor is ’öjienek el községünkbe. Köszönjük, amiért megszerettették velünk a gépet. A. leözség dolgozó parasztjainak nevében: Paroczai József vb-elnök, levelező.
