Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

Vasárnap, 1955. október 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 A párt hívásúra . • • T aissan másíél éve már, hogy egy szép korata- vaszi napon a IV. Kerületi Pártbizottság taistttiuktora felkereste Ruttkay Ferenc elvtársat, az Újpesti MAHART hajóműhely személyzeti 'osztályá­nak vezetőjét, és megkérdezte: »volna-e kedve, Ruttikay eivtárs, vidéki pártmunkára menni'?-« Egy kissé meg­lepte a kérdés, hiszen — nem is vagyok pártmunkás — gondolta — vidéken meg gyakorlati munkával rendelkező pártmunkások kellenek. Este hazafelé menet a munkából azon töprengett: vajon mit szól a felesége. De valahogy mindjárt érez­te is, hogy nem lesz ellenvetése, hiszen mindemben olyan jód' megértik egymást, s most neki — nos, mond­juk meg úgy, ahogy van — kedve lenne vidékre men­ni. Aztán megint gyötörni kezdték a kétségek: de hét nem vagyok jártas a párt-munkáiban... Nem-e? — kérdezte egy belső hang, s mindjárt válaszolt is a kétségekre. De hiszen, R/uttkay eivtárs, mielőtt a MAHART hajóműhely személyzeti osztályára jöttél, a csepeli DISZ Bizottság titkarhalyettesie voltál!; mióta pedig itt dolgozol, az Üzemi Pártbizottság Elméleti Tanácsát vezeted, propagandista vagy. Még útközben határozott. Elmegy, feltétlenül el­megy, ha a párt Is így látja jónak... A család is egyetértett. Még csak megerősítette elhatározásában másnap az üzemi pártbizottság titkára, Fizil Lajos elv- társ, aki azt mondta: — Menjél csak, neked ott a he­lyed .... És 1954. március 27-én hetedmagával vonatra ült, a párt Somogy megyébe küldte valámeninyiüket. A kaposvári állomáson a megyei párttitkár közvetlen munkatársa várt ráfiuk, hamgosbeszélőn is keresték a Budapestről jött pártmunkásokat, aztán már úgy peregtek az események, mint a ’ filmkockák. Ott ültek valamennyien a megyei első titkár szobájában, ismer­kedtek egymással. — Dómján Sándor vagyok — mond­ta az egyik, születtem... —< Juhász Irtván — folytatja a másik —; aztán reá került a sor: — Ruttkay Ferenc — mutatkozik be. — Heves megyéből származom... — Heves megyéből? —: szól közbe a megyei titkár — akkor földik vagyunk, én is onnan kerültem el — mondja. Ruttkay elvtársnak ez határozottam jólesik. ■jYf ásnap a Megyei Pártbizottság egyik oszfóly- Vezetőjével gépkocsin mentek Siófokra. Nem bírta szemét levenni a szép somogyi tájról, a liam- kás dombokról, a fák, bokrok éppen zöldollni kezdtek. Szinte perceknek tűnt az a csaknem két óra, amíg Siófokra érkeztek. Megtörtént a bemutatkozás és pár nap múlva már mint a Siófoki Községi Pártbizottság titkába dolgozott. Másfél éve már ennek, de úgy emlékszik rá, mintha csak tegnap történt volna. Igaz, az első időben, volt nehézség bőven, még magának is szégyellte bevallani, hogy a búzát és a rozsot sem tudta egymástól meg­különböztetni. De aztán nem szégyenlősködött, azt mondta a községi agronómusnak: gyere, menjünk ki ., a 'határba. És amikor ott voltak a gazdag búzatáblák, rozs táblák szélén, akkor elmagyaráztatta magának, 1 amit nem értett. — Mi az a fekete bogár ott a búza- kalászon ? — kérdezte az agrcnómust. — Megtudta, hogy gaíDcnaszipolymak hívják, s azt is, hogy miért káros és, hogyan kell védekezni élílene. No most már ezt is tudom — gondolta, de azért esténként ma is gyakran előveszi a Mezőgazdasági Alapismeretek könyvét, ismerkedik a faluval. Gyakran látogatja a termelőszövetkezeteket — mert Siófokon kettő van. Múltkor is, amikor az Uj Barázdába ment — megbeszélni az alapszervezeti tit- ' karmai, hogy három hónapos pártiskolára küldik — tíz perc alatt szinte körülötte volt az egész -tsz-tagság, éppen a szüretre készülték. Mindönkihez volt egy-egy kedves szava, valamennyit jól ismerd' már. p1 lismerik munkáját, nem fukarkodnak a dicsé- rettel — ha megérdemli —, sem a járási pártbizottságon, sem a megyein; s érzi, hogy sokszor megérdemli. De az is igaz, hogy ha valami nem jól megy, azt is megmondják nyíltan. Ez is jó; mindig tartotta magát ahhoz a közmondáshoz, hogy több szem többet lát, és ha megmondják a fogyatékosságot, azzal csak segítenek neki. De azért az eredményeire is büszke, arra például, hogy a siófoki községi pártbizott­ságén azóta érvényesül rendszeresen a kollektív veze­tés, amióta ő is itt van. Nemcsak azéirt, mert egymaga nem tudna minden fontos ügyben eljutni mind a huszonöt alapszervezethez, hanem azért is, mert tudja, hogy a párt valamennyi vezető szervének munkájá­ban érvényesülnie kell a kollektív vezetés lenini ébré­nek. Hovány elvtársnő, Angyal eivtárs-, Hercz elvtárs és a pártbizottság többi tagja is gyakran, intézkednek, ellenőriznek, segítenek a pártbizottság névében. Sok­kal jobban tudja irányítani így a pártbizottság az alapszervezeteket. No és másfél év után mi a véleménye Ruttkay elvtársnak a vidéki pártmunkáról? — teheti fel az olvasó a kérdést. Válaszul hadd idézzük magát Ruttkay elvtársat; »Egyik este beszélgettünk a feleségemmel — ő a Kőolajvezeték Vállalatnál dolgozik, a három gye­rek meg a bölcsődében van — és valahogy minid a kettőnknek úgy tűnik, mintha nem is éltünk volna Pesten, egészen hozzánk nőtt ez a szép Siófok. Nem panaszkodhatom arra sem, hogy nincs időm a család­dal lenni — folytatja — gyakran bemegyek a gyere­keikhez pár percre ia bölcsődébe, mert a gyerekeket nagyon szeretem. Ott aztán nemcsak az enyémek, ha­nem az összes apróság körülfog, úgylátszik nemcsak én kedveltem meg őket. .. Sok időt fordítok a tanulásra is, a Pedagógiai Főiskola levelező tagozatának má­sodik évét végzem. Emellett sok szépirodalmat olva­sok, most pl. Veres Péter: Három nemzedék-ét, előtte, meg Tömörkény; Kétkezi munkások című könyvét olvastam. Általában igen megkedveltem és igen érde­kelnek a falusi témájú szépirodalmi könyvek. Ovecs- kin: Falusi hétköznapok című könyvéből tanultam meg, hogy a pártmunkásoknak az emberi lélek mér­nökeinek kell lenniük ...« p" s most másfél év után bátran kijelenthetjük; nem csalódott a párt, amikor Ruttkay elvtár­sat vidékre küldte, nem csalódtak a siófoki dolgozók, mindenekelőtt a kommunisták, amikor bizaíifniukait másfél évvel ezelőtt • Ruttkay elvtársnak előlegezték, és nem csalódott Ruttkay eivtárs, akiből a párt lelkes, vidéki munkása lett. Vucsák Magda i; fi- a­Békeffi eivtárs a somegyvári Szabadság ÍSZ űi propagandistái; Békeffi Lajos elvtárs a fonyódi járás új propagandistáinak egyike. Ma­ga ment a scmogyvári községi párt- szervezet vezetőihez és kérte, hogy osszák be propagandamunkára. Hogy miért ajánlkozott önként propagan­distának, erre egyszerűen válaszol; azért, mert szeret tanulni1, és mert szeret másokat is tanítani. A köz­ségi pártvezetősóg a helybeli Sza­badság Termelőszövetkezetbe osztot­ta be a politikai iskola propagan­distájának. Békeffi elvtársinál a Pro­pagandista lelkesedése nemcsak a jelentkezésben jutott kifejezésre, ha­nem a háromnapos járási tanfolyam munkájában te megmutatkozott. Alaposan felkészült, pedig Békeffi elvtárs nemcsak pártoktatásban vesz részt, hanem állami - oktatásban is, jövőre érettségizik. Az érettségire való készülés is sok idejét elveszi. — De úgy szervezem meg a munká­mat és úgy osztom be a szabadi idő­met — mómdja —, hogy az állami oktatásra és a pártoktatásra egyaránt jól felkészülhessek. Szabó-, varró- és hímző-tanfolyamokat szervez a siófoki MNDSZ A siófoki községi MNDSZ életében van egy visszatérő káros je­lenség, az, hogy nyáron mindig alábbhagy a munka. A vezetőség is megnyugszik ebben, azt gondolva, hogy nyáron nemigen érnek rá az asszonyok gyűlésre járni, meg egyéb más MNDSZ-munkában résztvennil. Ebből adódik, hogy ősszel kezdhetik mindig újra a szervezést, szinte tel­jesen. újjá kell ilyenkor éleszteni a szervezetet. Vannak olyan asszonyok is, akik a két-három nyári hónap­ban úgy elszoknak az MNDSZ-mun- kától, hogy kelőbb megérik őket újr,a mozgósítani. Sokan azt kérde­zik, hogy miért, nem jönnek a helyi meg a járási vezetők feleségei is az MNDSZ-be dolgozni — és valljuk meg, ebiben van is némi igazság — de az is igaz. hogy azok az asszo­nyok, akik szívvel, lélekkel szeretik az MNDSZ-t, valahogy nem is tud­nak élni nélküle. így van ez Imgoió- 1 némát,1 a községi MNDSZ-titkámál, vagy Szabó Józsefnénál, a X-es kör­zet elnökénél, Gucser Ferencnénél, Kozári Púiménál és még sok más siófoki asszonynál. Most is az a tervük, hogy újjá« ' élesztik szervezetüket. Elhatározták, hogy hasznos munkával töltik el téli szabad estéket, szabó-, varró- é hímzötar.folyamokat szerveznek. Üg; gondolták, hogy egy helyi; szabót kén nek meg a szabó-tanfolyam levezete sere. A him/őtenfotyam vezetésén a karádi MNDSZ-asszonyck közű hívnak meg egy ügyes asszony* Ezenkívül megpróbálkoznak csipke veréssel is, éhhez pedig Balaton endréd'ről kérnék áz ottani MNDSZ tői' segítséget", , Terhiéfizetésén ^olvasóköröket is & dítanak. Munka közben szívesen fi gyeinek valami tanulságos feloly^ sásra. A jövő héti vezetőségi ülései beszélik meg majd még részleteset fen a teendőket, s a bizalmi háló zatcn keresztül megbeszélik az asz szcnyíikkal, mikor és hol tartják., tanfolyamokat, összeírják a jelentke zöket. k" . A tanfolyamok alkalmasak leszina arra is, hogy az asszonyokat , mé közelebb hozzák, az MNDSZ-hec Ehhez szükséges az is, hogy a MNDSZ. vp^etqsega,. Állandóan kap csőlátót' tartson a szervezet mindéi tagjával*, akadiályoíSia még, hogy a MNDSZ munkája továbbra is kam pányszerű' legyen Siófokén. ; A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38. évfordulójának méltó megünneplésére készül a szovjet nép és vele együtt az egész világ dolgo­zói. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom "az emberiség egész tör­ténetének legkiemelkedőbb esemé­nye. »dz Októberi Forradalom nem csu­pán »nemzeti keretekre« korlátozódó forradalom. Mindenekelőtt , nemzet­közi jellegű, világméretű forradalom, mert az emberiség világtörténetében .mélyreható fordulatot jelent a régi kapitalista világból az új szocialista világba« — határozza meg Sztálin elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. ■ A Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt évszázadokon át ki­zsákmányolt és kizsákmányoló osz­tályok voltak: rabszolgák és rabszoi- gatartók, jobbágyok és hűbérurak, parasztok és íöldesurak, munkások és tőkések. A dolgozó és kizsákmá­nyolt tömegek számtalanszor felkel­tek elnyomóik ellen. Sok hősiesség és önfeláldozás példáit láthattuk ezekben a harcokiban, sok vér öm­lött az osztályok kegyetlen csatái­ban. Ezek a felkelések nem vezet­tek & nem is vezethettek a kizsák­mányoltak felszabadulásához. A dol­gozók milliói Október előtt elnyom­va, megal adottságban és reményte­lenségben éltek, nem láttak kivezető utat szörnyű helyzetükből. Nem állt előttük olyan példa, amely bizonyí­totta volna, hogy a kizsákmányolást és elnyomást meg lehet szüntetni. A nép ellenségei sokáig félre tudták vezetni a tömegeket azt bizonygat­va; hogy a kizsákmányolás, a kapi­talista társadalom örök és megingat­hatatlan, hogy mindig voltak és lesznek urak és szolgák. Oroszország munkásai és paraszt­jai Lenin és Sztálin vezetésével — a Bolsevik Párttal az élen —< 1917. november 7-én véget vetettek ennek a korszaknak. A világ egy hatodán megdöntötték a kizsákmányolásnak, a jogfosztásnak, a tömegek nyomo­rának és tudatlanságának rendsze­rét, s ráléptek a szocializmus építé­sének útjára. A világ dolgozói büsz­keséggel emlékeznek erre a napra, amikor orosz testvéreik megdöntöt­ték a földesurak és tőkések, a ki- zsákmányoiójk és elnyomók hatalmát, S: megteremtették a munkások és pa­rasztok szabad, független hazáját, a világ első szocialista államát. A Szovjetunió — Október szülötte Ä Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi Jelentősége írta : Suri Károly, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság osztályvezetője — tettekre váltotta a marxizmus— leninizmus forradalmi tanításait, és a gyakorlatban bizonyította 'be Le­nin és Sztálin tanításának helyessé­gét, igazságát: a szocializmust, a kommunizmust egy országban is fel lehet építeni. A szovjet nép, pártja, a munkás- osztály vezetésével világtörténelmi jelentőségű eredményeket ért el, fel­építette'országában a szocializmust, és leverve az imperialisták által nagyra növesztett német fasisztákat, megmentette az emberiséget az új barbárság korszakától, s ma sikere­sen építi országában a kommuniz­must. A szovjet nép élete mind szebbé és gazdagabbá válik. Az SZKP és a szovjet állam szüntelenül gondosko­dik a szovjet dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégíté­séről. Az SZKP azért érte és éri el ezeket a ragyogó eredményeket, mert egész tevékenységét a népbe, a dolgozókba vetett sziklaszilárd hit hatja át, mert tudja, hogy az élet minden javát létrehozó munkások és parasztok a történelem igazi al­kotói, mert magáévá tette Leninnek azt a tanítását, hogy »csak az győz és tartja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki megfürdik az eleven népi alkotóerő forrásában.« A szovjet nép harca nem vezethe­tett volna ilyen eredményekre a kommunista párt vézető, irányító és nevelő munkája nélkül. A tömegek a párt nélkül nem tudtak volna meg­szabadulni a kapitalista járomtól* nem tudták volna felépíteni a szo­cializmust a Szovjetunióban. Az Októberi Forradalom győzelme gyógyíthatatlan, sebet ejtett az im­perializmus rendszerén. Megrendí­tette központjaiban és hátországai­ban, a gyarmati és függő országok­ban egyaránt. Az imperializmus mély, halálos válságot él át, amely­ből nincs gyógyulás számára. A tőkés termelési rend végórájá­nak közeledtét különös élességgel jelzik á szocializmus egyre hatalma­sabb sikerei. 1917-ben, s azután 22 esztendeig a; Szovjetunió minttegyetlen magas­ra törő hegycsúcs emelkedett ki az imperiiajlzmus tengeréből. A máso­dik világháború után megszűnt a Szovjetunió nemzetközi elszigeteltsé­ge. Ma már a Szovjetunió egy ha­talmas hegyvonulatnak legkimagas­lóbb bérce. Napjainkban a Keleti­tengertől a Kínai-tengerig, Berlintől Sanghajig vörös lobogók thirdetik a dolgozó nép győzelmét. Ma már több mint 900 millió ember szaba­dult fel az imperializmus elnyomása alól és építi sikeresen az új társa­dalmat. A mai Európa lényegesen különbözik a háború előtti Európá­tól. Európa mintegy 600 millió főnyi lakosságának kb. a fele ma már szilárdan a szocializmus és a de­mokrácia táborához tartozik. Uj helyzet alakult ki Ázsiában, amelynek lakossága a földkerekség lakosságának több mint felét teszi ki. Az Ázsiában végbement történel­mi átalakulásoknak hatalmas jelen­tőségük van. Egységes és hatalmas állammá egyesült a 600 milliós Kína, amely az új, a szocialista élet útjára lépett. Gyökeres változások mentek végbe Koreában és Vietnamban is. Ma már Ázsia lakosságának majd­nem fele szakított a kapitalizmus­sal és a szocializmus építését tűzte ki célul. Nagy történelmi jelentőségű volt az Indiai Köztársaság megalakulása. Indiával együtt Indonézia és Burma is lerázta a gyarmati rendszer jár­mát. Komoly változások mentek és mennek végbe a Közel» és Közép- Keleten. Afrikában és Amerikában is. Ezeken a területeken szakadatla­nul erősödik a nemzeti felszabadító mozgalom, amely megingatja az im­perializmus. hadállásait. Ezek a, vál» tozások a béke. a demokrácia és a szocializmus táborának, erősödését mutatják. A Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, az európai népi demokra­tikus országok több mint 900 milliós tábora, a földkerekség lakosságának több mint egyhnrmada Október út­ján jár, Marx, Engels, Lenin, Sztá­lin tanítása alapján építi jövőjét. Mire emlékezteti, tanítja á Nagy Októberi Szocialista Fprtadatótn év­fordulója a világ békeszerető né­peit? : Az Októberi Forradalom győzel­mének, a Szovjetunió fennállásának, sikereinek, szakadatlan erősödésének felbecsülhetetlen értékű eredményé, hogy a világ népeit arra tanította és tanítja, hogy a munkásosztály a ha­tóiéin jogos örököse, mert képes — és • egyedül a . munkásosztály képes — arra, hogy az összes dolgozókat harcba vigye a kapitalizmus meg­döntéséért, a szocializmus felépíté­séért. A Szovjetunió léte, sikerei a végső győzelem biztos hitével vér­tezték fel a munkásokat és a mun­kásosztállyal szövetséges dolgozó pa­rasztságot, s példát mutattak a népi demokratikus országok tömegeinek, amelyek a Szovjetunió nyomán és annak segítségével építik hazájuk­ban a dolgozó nép boldogabb, szebb jelenét és jövőjét — a szocializmust. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján szerte a vilá­gon árra emlékeznek a munkások, a dolgozók, hogy a tőke rabláncait csak következetes, elszánt harc se­gítségével rázhatják le magukról. Csak akikor dönthetik meg a kizsák­mányolok uralmát, ha éberségüket szüntelenül fokozva küzdenek a 'ka­pitalisták és szekértolóik: a jobból-,. dali szociáldemokraták és a tőke minden rendű és rangú ügynöksége ellen. Arra emlékeznek, hogy csak úgy tudják kivívni a győzelmet és csak úgy tudják biztosítani annak gyümölcseit, ha mindenkor hívek maradnak Lenin és Sztálin halhatat­lan eszméihez és különösen, ha jól megszívlelik tanításukat a párt ve­zető szerepéről, a munkásosztály és a dolgozó parasztság harcos szövet­ségéről. ami a győzelem elengedhe­tetlen feltétele. A dicsőséges októberi napok év­fordulóján a munkások és a dolgo­zók megfogadják, hogy állandóáfi erősítik a p>ártot, minden előrehala­dás zálogát és éberen őrködnek a párt sorainak tisztasága és egysége felett, óvják az ellenség mindenféle rendű és rangú ügynökeitől és ké­meitől: ' , Áz Októberi . Forradalom évfbr­dulójá á gyarmati és függő országé népeit arra emlékezteti, hogy" az év százados gyarmati ■ uralom korszáké nak likyidál'áSja megkezdődött. . ' Az Októberi Forradalom azt hú deti. hotgy a győzelem útja a gyai ■mátok számára -— Október útja. »Á Októberi Forradalom sortüzéi éVHóí ták hozzánk a marxizm us—len ink must. Az Októberi Forradalom s< gítséget nyújtott a világ és Kína hl ladó elemeinek ßbban, hogy. a pri letár világszemléletet alkalmazza az ország sorsának meghatározását és saját problémáink vizsgálatán Az oroszok útján kell haladni, — t volt a koé'eémMeU5;« (Mao C< lung.) Az utóbbi időben enyhült a .nem zetközi helyzet. Ez a Szovjetunió, népi demokratikus béketábor ,k< mény, hős munkájának eredmény Ugyanakkor az imperialista táb< vak és süket vezetői ebben a tjfjj zebben vissza akarják forgatni, történelem kerekeit. Szabotálják nemzetközi, egyezmények végreha tását: az úgynevezett »erőpolitiká« alkalmazzák. Óriási anyagi eszközl két fordítanak a fegyverkezést Kémeket, ügynököket,, diverzánsok; küldenek a szocializmust építő o. szágokba. Nem akarják megértei hogy az erőviszonyok véglegesen * mindenkorra eldőlte^ a szociali: mus erőinek javára. Ügyünk, a sz< cializmus ügye, legyőzhetetlen! Ni) csen olyan erő a világon. ameJ meg tudná akadályozni a szociali: mus győzelmét! Az emberek millió ■mindinkább áthatják Mototov el’ társnak azok a szavai, hogy »olya évszázadban élünk, amelyben mii den út a kommunizmushoz vezet« November 7-ét dolgozó népür nagy nemzeti ünnepinek tekinl mint ahogy nagy nemzeti ünnep nek tekinti minden oliyap he amelyet a Szovjet Hadsereg szabi dított fel. ■ ft X Egész dolgozó népünk lelkesedé sei készül nagy nemzeti ünnepünl re, s .^.készülődést, azzal tefzi; utót pélyessé, hogy újabb hőstettek hajt ‘végre a termelőm unkában." s terven fé-nít 'termelt cukorral,•'•lég! jvai, fonállal*' ae.-őszi száavtásV veié feladatok gyors elyégtesgyel, .azte Iám .iránti kötelezettségének péld mutate ’ teljesítésével' teszi' ineg «r sebbé drágát ::'sferéfSttí'íKazárBkát’r*! Nagy Októberi Szocialista Fort. dalom hadserege r,ép Magyatörszá-gát; .

Next

/
Thumbnails
Contents