Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. október 2. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS NAGY ORSZÁGÁBÓL JCúpaftásokna k, úttörőknek Északi-sark — a végtelenben írta: V. Akkuratov, sarki repülő AHOL MEGSZŰNNEK A ! VILÄGTÄJAK Tekintsüinik a föld-gömbre. Az észak-déli irányba ‘húzódó bosszú­sáig! -körök két pontban csomósod­nak, az Északi- és Délá-sairkon. A hosszúsági', vagy délköröket derék­szögben metszik a párhuzamos kö­tök. Ez a hálózat teszi lehetővé a földtekén a tájékozódást, a földrajzi hosszúság és szélesség meghatározá­sát, a hajó, vagy repülőgép irányá­nak és tartózkodási helyének meg­állapítását. A földrajzi helyzet meg­határozásának ezt a1 többszázéves rendszerét nemcsak a ^hajózásban, hanem ]a geodéziai munkálatoknál is alkalmazzák. S míg ez a rendszer a középső szélességeken teljesen kielégíti az utazókat és 'geográfusokat, addig az Északi- és Déli-sarkon a navigációs tisztek botránykövévé vált. Valóban': a földrajzi Északi-sar­kon csupán egy világitáj létezik — a déli. Az Északi-sarkon nincs se észak, se nyugat, se kelet. Az Észa­ki-sarkon még az álló órák is abszo­lút pcnrtos időt mutanak, hiszen itt ugyanakkor lehet éjfél is, meg dél is, reggel is, meg este is. EGYIRÁNYÚ ELLENSZELEK Mit tegyen azonban a repülő, ha a póluson mindenütt csak déli irány van? Tegyük fel, hogy a Tikszi- öbölből elindult egy repülőgép egye­nes vonalban az Északi-sarkra, s ugyanezen irányban repülve kell el­érnie, mondjuk Grönland északi partjait, 'A repülőgép űtírónyábapi az Északi-sarkon már 180 fokos el­térj tapasztalható, ! anélkül, hcjgy a repülőgép egyetlen fokra is el­tért volna eredeti útirányától. A meglévő térképek alapján a magas földrajzi szélességi helyeken végzett repüléseknél ez a körülmény olyan nehézségeket és zavarokat okozott, hogy olykor fennállt a tá­jékozódás teljes elvesztésének ve-, szélye. így például egyszer egy re­pülőkötelék derült, napsugaras idő­ben, tapasztalt pilóták vezetésével elérte az Északi-sarkat és a piló­ták — igaz, hogy régebben nem re­pülitek magas földrajzi . szélességi helyeken — elvesztették tájékozó­dási képességüket. E sorok írójának rádió útján kellett helyes irányba téríteni, majd rádióirányítással ren­deltetési helyükre vezetni a gépé­tet. A délikörök egymáshoz való köze­ledése és egy pontban történő ösz- szefutása zavart okozott a szélirány meghatározásában is. Tegyük . fel például, hogy az Északi-sark felé repül egy gép. A gép farka felöl kapja a szelet, tehát délről, az Észa­ki-sarkon túl azonban éllenszéllel találja magát szemben — és az is déli. Eszerint az ellenszelek — egy- ünányúakmak bizonyulnak. 1937-ben- találkoztunk először ezekkel a nehézségekkel, amikor I. P. Mazuruk, a sarki expedíció pi­lótája az Északi-sairk környékén gépével leszállt. Akkor még nem volt rádtóiránytűnk, s felmerült a kérdés: milyen irányban repüljünk Papanyinék táborába? Több javas­lat és vita után úgy döntöttünk, hogy nem vesszük figyelembe a sarkpontot. Hiszen ez a pont felté­teles, ha pedig így van, akkor a sarkpontot áttehetjük a végtelenbe. A »FELTÉTELES DÉLKÖRÖK« RENDSZERE Ha a sarkpontot a végtelenbe he­lyezzük, akkor a geometria törvé­nyed szerint, minden feléje tartó egyenes párhuzamos lesz egymás­sal. Eszerint tehát a délkörök nem közelednek egymáshoz, s a repülő­gép útvonala és a délkör által be­zárt szög mindig ugyanakkora ma­rad. Ez pedig azt jelenti, hogy még a sarkon is minden világtáj meg­marad: az északi is, a nyugati is, a teleti is, a déli is ... A közelmúltban a sarki repülő­tisztek új térképet készítettek a ma» gas földrajzi-szélességű helyeken végzett repülésekre. A sarkvidék térképére - feltételes délkörök háló­zatát rajzolták. Egyes délkörök -pár­huzamosan haladnak a Greenwichi­délkörrel, inasok pedig aí keleti hosszúság 90 fokának délkörével, így tehát most a magas földrajzi szélességű helyeken végzett repülés kiszámításához a navigációs tiszt a feltételes délkörök két csoportja kö­zül bármelyikhez viszonyíthatja ’az útirányt. Ez a rendszer, amelyet a sarki repülők '»a feltételes délkörök« rendszerének neveznek, alkalmazást nyer majd a jövőben a világűr-repü­léseknél ás, mivel -bolygórendszerünk sarkpontja szintén valahol a végte­lenben van. A bátor életmentő A Kalinyin-t-erületi Csőméi falu közelében, ahoi a Medvegyica-folyó igen sebessodrású és mély, nem­régiben súlyos baleset történt. Egy személygépkocsi a kompról belezuhant az 5 méter mély vízbe. A ve­zető még idejében kiugrott a kocsiból, a hátsó ülésen tartózkodó, beteg L. M. Kudrjadoev azonban még az ajtót sem tudta kinyitni. A kompon tartózkodott V. I. Kedbunov, a Kalja- zini Gépállomás pártszervezetének -titkára is. Kenbu- mov azonnal lebukott a. mélybe, hogy Kudrjadcevet kimentse, de a kocsiajtót nem sikerült kinyitnia. Kerbueov elhatározta: késsel kivágja a kocsi vitorla- vászon tetejét és azon menti ki a foemtretedt utast. A bátor párftíitikámak tizedszer is alá tellett merülnie, míg végre felhozta az eszméletlen embert, akinek mór a szívverése is elállt, de a mesterséges légzéssel sikerült étetrekelteni. A Volga eltorlaszolásának előestéjén A fcujfoisevi vízerőmű építői fontos ’esemény előtt állnak. Amint a Zsiguli jobbparton befejeződ­nek a vízietrőmű alapárkának elárasztásaihoz) jsziük- séjges előkészületek, ^hozzáfognak !a Volga végleges eltorlaszolásához. Az építők teljesen felkészültek a nagy folyóval vívandó összecsapásra. A baipamtcin mesterségesen kiképzett, úgyneve­zett Csendes-öbölben 52 acélcsón-akból álló flottUla áll útrakészen. Ezekkel építik majd meg a voigai pon- iionhidat. A Volgát a XX. Pártkongresszus tiszteletére nem a tervbevett húsz, hanem nyolc nap alatt torlaszol­juk el! — ez a mindenütt olvasható felhívás lelke­síti az óriási szovjet hidroemergetikai alkotás építőit. A szocializmust- építő országok életéből 78 év ufón ismét Bulgáriában Szeptember 9-én ünnepelte a bolgár nép felszabadulásának 11. ° évfordulóját. Ez alkalommal a bolgár fővárosba érkezett K. V. Hrucki novorosszijszki 100 éves öreg ember, aki 78 év előtt a Sztoletov hadsereg tagjaként részt vett az orosz—török háborúban, amely ötszáz év után meghozta a bolgár nép fal szabadulását a török iga alól. K. V. Hruckival együtt érkezett unokája, V. V. Voroncev is, a Szovjet Had­sereg volt tisztje, aki viszont 11 év előtt résztvett Bulgáriának a fasisz­ta iga alóli felszabadításáért folyó harcokban. Konsztantin Vikentievics Hruckit, a világhírű sipkái csata egyetlen életben lévő hősét a bolgár nép meleg szeretettel fogadta. Hrucki mel­lét két kitüntetés díszítette: az egyik a Georgi Dimitrov rendjel, amely- lyel a bolgár nemzetgyűlés elnöksége tüntette ki századik születésnap­ja alkalmából, a másik pedig az orosz—török háborúban kiérdemelt vitézségi érem, amelyet Szkobelev tábornok személyesen nyújtott át neki 1880 május 20-án. Az öreg sipkái hős roppant szívélyes ember. 78 év előtt érkeztem először Bulgáriába, de azóta nem voltam itt. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy unokám, Vita szintén a bolgár nép szabadságáért harcol. A régi harcokra visszaemlékezve Hrucki így meséd: ~ Várna felszabadulása után a törökök bekerítették a várost és ágyúval lőtték. Én 47 harcost vezettem, de ti csata végén csak 12 ma­radt meg belőlünk. Plevennél kilőtték a lovamat, én pedig hat óra hosszat feküdtem alatta. Többen a »Sipkái hősök« című fűmet említik. Hrucki ezeket mondja: A filmet megnéztem magam is és visszaemlékeztem a híres csa­ta minden mozzanatára. Mellettem állt akkor Szasko Kozir, aki a leg­jobb barátom volt... A százéves Hrucki hosszú évekig az egyik novorosszijszki gyárban dolgozott. Jelenleg feleségével él együtt. Boldogan mondja: JTffVik reggel a feleségem így szólt hozzám: Kosztja, hallottam valamit a rádióban. A bolgár Izormány kitüntetést adott ne­ked. Alig keltem fel az ágyból, egy könnyű kocsi állt meg a ház előtt. A városi tanács elnöke és a városi pártbizottság titkára szállt le róla. Bejöttek hozzánk és így szóltak: Tudja-e, miért jöttünk. Konsztantin Vikentievics? A bolgár kormány a legmagasabb rendjellel, a Georgi Dimitrov rendjellel tüntette ki önt. Ez a rendjel szimbolizálja a bőig ár és a szovjet nép örök barátságát. 200 új iskolát építenek Szlovákiában A népi demokratikus rendszer igen nagy gondot fordít a fiatal nemzedék oktatására. Különösen ör­vendetes a tanulók számának ál­landó emelkedése. Míg 1945-ben Szlovákia összes iskoláiban össze­sen 519 ezer- tanuló tanult, 10 év alatt ez a szám 720 ezerre emelke­dett. Az általános iskolások száma csupán ebben az iskolai évben 20 ezerrel magasabb az elmúlt évinél. ELŐKÉSZÜLETEK LENGYELORSZÁGBAN A RÁKNAK RÁDIÖIZOTÖPOKKAL TÖRTÉNŐ GYÓGYÍTÁSÁRA A varsói onkológiai intézet tudo­mányos dolgozói feúkészüítek arra, hogy ródióizotópok segítségével gyó­gyítsák a rákot. Mint ismeretes, Lengyelország a Szovjetunióitól egész sor rádióizatópoti kapott, s ezeket most a gyógyítás szolgála­tába állítják. Előbb kobalt-rádió- izotóppal kezdik meg ,a rák gyógyí­tását. A szükséges felszerelések egy része már megérkezett az intézetbe. Előkészületek folynak abban az irányban is, hogy jód. foszfor és más elemek rádióizotópjait a rák­betegség különböző fajtáinak gyó­gyításánál felhasználják. Új rekordot értek el a román olajmunkások A Román Népköztársaság olajme­zőinek dolgozói széles körben alkal­mazzák az élenjáró módszereket, hogy egyre több ásványolajat adja­nak hazájuknak. A román fúrómun- kások az egyik olajmezőn a napok­ban újabb csúcseredményt értek el: az egyik olajkút fúrásánál elérték a 3573 méteres mélységet, amely 189 méterrel haladja meg azt a legnagyobb mélységet, amelyet a burzsoá-földesúri Románia olajme­zőin elértek. Az új rekord jelentősé­gét növeli az a körülmény, hogy teljes egészében hazai gyártmányú fúróberendezéssel érték eL Az olaj- munkások tovább folytatják mun­kájúkat és hamarosan elérik a 4000 méteres mélységet. A legjobb kalászgyűjtőket köszöntjük! A nyár folyamán úttörőink s csapataink főrésze szorgalmas mé­hecske módjára dolgozott. Az aratás alatt széthullott kalászokat gyűj­tötték. A pajtások ezzel a munkájukkal hozzájárultak a gabona szemveszteségnélküli betakarításáhoiz. Értékes munkájáért dicséretet ér­demel minden pajtás. A jók közül is külön meg kell dicsérni Handó János, ifj. Fekete László, Haris Vince szennai, Csanádi János barcsi, Szubatics Mária, Bitó József, Bitó István, Bitó Ferenc somogytamócai és Kovács Bálint balatcmöszödi pajtásokat, akik a legpéldamutujtób- ban dolgoztak. Egyénenként több mázsa kalászt gyűjtöttek. Ezeknek a pajtásoknak a begyűjtési miniszter elvtárs a »Kiváló kalászgyűjtő« jelvényt adományozta. »Kiváló kalászgyűjtő« jelvényt most kevés somogyi pajtás kapott, de reméljük, hogy ebben a tanévben, az úttörőszervezetünk jubileumi évében még sok pajtás szerez jutalmat, kitüntetést hasznos társadal­mi munkájáért. Tanulságos történet Mai törtónefkántobein megyénk egyik községé­nek szép, nagy iskoláját látogatjuk meg. Melyik iskolával s az iskola melyik növendékével is­merkedünk meg, azt nem mondom el. Kár lenne a különben jó pajtásokat megszégyeníteni. Akiről szó lesz, az magára is­mer, s igyekszik kijaví­tani hibáját. De csak most veszem észre, hogy elébe vágtam a történetünknek. Idő előtt 'elárultam, hogy mi­ről mesélek. Igen, eltaláltátok! Olyan pajtásról, aki szi­dást érdemeli Úgy bi­zony: szidást! Hogy a történetünket az elején: kezdjem, a be- csemgetéstől mondom él, hogy mi is történt. Már rég elhangzott a szünet végét jelző csen- gettyűszó. de történet- kénk színhelyén, az ötö­dik osztályban senki sem méltatta figyelemre. Mintha egyikőjüket sem érdekelné, zavartalanul tovább zsibongott min­denki. A lárma még a folyosó legtávolabbi zu­gába is elhallatszott. A hetes vékonyka hangján nem tudta túlkiabálni a többi harmincnégy paj­tás fülsértő lármáját. De most, váratlanul csend lett! A tanárnő 'lépett be az ajtón! A zajt, a vesze­kedést, a kiabálást mint­ha elvágták volna. Megkezdődött a föld­rajzóra. Még el teli árulnom azt is, hogy a hirtelen! csendnek az is oka volt, hogy a mai lec­ke nehéz volt. A tanárnő belépése pedig ezt is esszébe juttatta a pajtá­soknak. — Földünk éghajlati övei... Hogy is van az? — ráncolódott sok hom­lok a gondolkodástól. Vadász Klári azonban még most is kócos hajá­val, s morcos arccal pad- szomszédja felé bólomga- tot't. Villámló szemei je­lezték, hogy részéről még nem tekinti lezártnak a vitát, közte és patiszom- szédja: Szűcs Éva között. — Vadász Klára, gye­re 'ki felelni — mondta ekkor a tanárnő. Ha ek­kor fel nem hangzott volna neve, még biztos folytatta volna nézetelté­résük tárgyalását. Amint azonban nevét hallja, csodálkozva áll fel he­lyéről. Kerekretágult sze­mei kérdezik: — miért éppen ő. aki nemrég fe­lelt. öt szólítják, aki ötöst kapott a múlt órán?... No, de nem völt mit tenni, kénytelen volt ki- baliagni a katedrához, a föidgömb mellé. Elhang­zott az első kérdés: Klá­ra, beszélj földünk ég­hajlati öveiről. Vadász Klára nekifohászkodik, s elkezdi: — a földünk éghajlati övei... sóhajt, s ‘már újra élőiről kezde­né: a földünk... de köz­bevág a tanárnő szava. — Készültél? Vadász Klára a kérdésre irul- pirul, s zavartan mondja, hogyne, ő készült, de... Igen, ott van a de! Vadász Klára lehet, hogy az órára készült tegnap délután, de íöltí- rajaóra előtt legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy átgondolja, elolvassa újra ’leckéjét. Azonban ha a veszeke­dés helyett tanult volna, a tanárnő most nem ket­test, hanem ötöst írt vol­na az osztályzó nap­lóba... De most figyeljünk csak újra! A földgömfo előtt már másik kislány áll. Klára szomszédja és veszetedőtársa, Szűcs Éva. Éva arcán már az első pillanatban látni, hogy valami baj van. Nem mer a 'tanárnő sze­mébe nézni. A padló ré­seit vizsgálja lesütött szeme. Aztán segélytké- rőn egyszer a földgöm- re, másszor pedig osz­tálytársaira néz. De ér­zi, nincs menekvés .- -Néki is felélnie teli. A tanárnő ugyanazt a kérdést adja fel néki is, mint a társának. Éva, ha nyökögve is, de vala­mivel továbbjutott a fe­lelésben, mint Klára. — Van forró, mérsé­kelt és hideg éghajlati öv földünkön ... —■ De hogy hány van, melyikből van egy, me­lyikből kettő, arra már nem tud feleletet adni. Látszik rajta, hogy erősen bántja a lelkáás- msret, könnyei lassan potyogni kezdenek. A kettes azonban, melyet feleletéért kapott, tudja, igazságos volt... Azon az órán nem volt csendesebb, szótla- nabb pajtás az osztály­ban Vadász Kláránál és Szűcs Évánál. Mindket­ten azon gondolkodtak, érdemes volt-e rendet­lenkedni a lecketanulás helyett. A két pajtás megérdemelten kapott tettest és i biztos, hogy hosszú ideig fő a fejük, hogyan lehet a rossz je­gyet kijavítanál, mikénti tudnák kijavítani a hi­bát. Pajtások! Mindaninyűó- tokhoz szól ez a kis tör­ténet. Tanuljatok belőle Vigyázzatok, ne járjatok úgy, mint Vadász Klára és Szűcs Éva. FEJTSD MEG! 1 12 13 1 i 4 1 5 6 7 8 9 10 H 12 13 14 15 iilÜi Üiii 16 liiiiii mill 17 iüiü| ü:::: 18 iíüí! :::::: 19 20 21 Ilii 22 23 ÜÜÜ Iliül 24 25 26 27 28 129 :::::: 30 üiiii 31 32 ÜÜÜ 33 34 35 Üiiii 36 1 37 38 Ijjjjl 39 40 1 üiiii 41 :::::: 42 j 43 Iliül 44 :::::: 45 ;;;■■! 46 :::::: 47 48 j 49 50 51 iiiiiij Imii 62 1 53 :::ü: üiiii 54 65 56 •::::! 57 |!:m 68 | 59 60 61 | |!ii!!l 62 j63 limn 64 ! ÜÜÜ65 1 ÜIIII 66 (67 l j 68 ■um | | 69 l!::ü: 70 1 1 I71 Ili 72 173 í | :::::: 74 75 mm 76 ::::::177 78 jj:jjjj|79 1 Ie° ül81 ÜÜÜ82 83 lilli! II84 |i|:::|85 ÍHó | :::::: j87 88 ÜÜÜ 89 90 91 Pl iHif: 92 :::::: 93 ! I 94 j::j||i 95 I | 1 1 96 97 98 ;!!■!!! 99 100 ! 1 1 I | | . 1 1 Vízszintes: 1. Ma ünnepeljük (foly­tatás a 100-ban). 15. Világtalan. 16. Nyák. . . — ki végzőeszköz. 17. Fa ré­sze. 19. J. J. E. 21. Fegyverrel tüzel. 22. Tejtermék. 25. Okozója. 27. Állón víz. 28. Biológia eleje. 30. Személy­névmás. 31. Valamilyen Irányban. 33. Az akta tartalma. 34. Ekce. 36. Megy. 37. Szalad. 39. Vésü betűi keverve. 42. Óvári Éva. 43. »Fürdőhely«. 44. I. U. 45. A leány férje. 46. Ajándékoz. 48. Kettős betű. 50. Ellentétes kötőszó. 52. Nem arra. 54. Felkiáltás. 55. S. É. 56. Közeire mutató szó. 57. Friss, nem ré­gi. 58. Dal. 59. V. A. 60. ócska egyik része. 61. Rangjelzés. 62. Nem ő. 64. Nógatás. 65. Csend. 66. Mérai Ernő. 68. Sekélyesedik. 70. Fában perceg. 72. Vissza: Majdnem temetkezőhely. 74. örökség. 76. Leánynév. 77. A S. 79. Eleven. 81. Dob egyik része. 82. Durva szólitás. 83. Erdei állatka. 85. Szeltdítetlen. 87. Kettős betű. 89. Ál­lam iránti kötelezettség. 93. Évszak. 95. Amiből sokhelyütt a víz folyik. 97. Alszik. 100. A vízszintes 1. folytatása. Függőleges: 1. Névelő. 2. Papírmér­ték. 3. Égitest. 4. A. K. 5. Feleség. 6. Postatakarék. 7. Súlymérték. 8. Gyil­koló. 9. Zöld Oszkár. 10. Értéke. 11. S. A. 12. Ész. 13. Sas eleje. 14. Vissza: lángol. 18. Mezőgazdasági kisgép. 19. Ami nem rossz. 20. Déli étel. 22. Ez is ellentét. 23. J. E. 24. A vízszintes 33. fordítottja. 26. Régi űrmérték. 27. Névmás. 29. I. P. 30. Hamu egyik fele. 32. Folyadék. 33. vágd, verd. 35. Pa­pírdarab. 36. Világítóeszköz. 37. Haj­tincsek, haj. . . 38. Félénk. 40. Az el­égett fa. 41. Látószerv. 44. Ceruza. 47. Ősi világítóeszköz. 49. Kettősbetű. 51. Helytelenít. 52. E. N. 53. Elad magán­hangzói. 54. Félt. vigyáz rá. 55. Étel­ízesítő. 61. Egyik szülő. 63. A csúnya ellentéte. 65. Szárnyas háziállat. 67. Csapadék. 68. Az egyik legnagyobb magyar költő. 69. Kettőzve: gyermeket gondoz. 71. U. L. 73. Felnyit. 74. A csodálkozás szava. 75. Betűkből áll. 78. Időmérték. 80. A Jelenlegi évszaké. 82. A tél csapadéka. 84. Hisz, gondol. 86. övé. 88. Marófolyadék. 90. Őszi hűvös reggelen a fűvet lepi be. 91. Szétmegy, omlik. 92. Szintén. 93. Var­róeszköz. 94. .Irány. 95. C. E. 96. Pos­tafiók. 97. H. U. 98. Igavonó. 99. Teg­nap után. Beküldendők: A vízszintes 1. és 100. Függőleges 35, 36, 37, 38, 40. A múlt heti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése a következő: Bartölc Béla. Zeneszerző. Vonat. Lábon. Kettő.

Next

/
Thumbnails
Contents