Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-09 / 238. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. október 9. Időszerű teendők a mezőgazdaságban Az esős idő aiatf se tétlenkedjünk Az utóbbi napokban esett csapadék feláztatta a talajt, így a vetési munka megállt. Ezt az időt használjuk fel olyan feladatok végzésére, amelyben nem akadályoz bennünket az eső, a nedves talaj. Igen fontos a vetőmagvak próbacsíráztatása, amit elvégezhetünk még ezekben a napokban. Mindenekelőtt törekedjünk arra, hogy legalább 90 százalékos csíraképességű magot vessünk. Az esős napok arra is alkalmasaik, hogy a még ki nem tisztított vetőmagvakat kitisztítsuk, s mihelyt az idő jobbra fordul, illetve a talaj vetésre alkalmas lesz, csávázzunk. Az is- tállótrágyát is kihordhatjuk, legalább a tábla szélére. Dolgozó parasztjaink, tsz-eink, egyéni termelőink, állami gazdasági dolgozóink naponta figyeljék a talaj szikkadását, s elsősorban a dombos részeken — ahol előbb szikkad — igyekezzenek mielőbb vetni. Minden erőnkkel legyünk azon, hogy mielőbb földbe kerüljön a vetőmag, mert ez egyik biztosítéka jövő évi kenyerünknek, a bőséges gabonatermésnek. Fokozzuk tovább az utóbbi napok lendületét a burgonya- és napraforgóbegyűjtésben Javulás mutatkozik a burgonyabegyűjtésben. 118 vagon burgonya gyűlt be a legutóbbi két nap alatt megyénkben. Legjobb eredményt a nagyatádi és a marcali járásban értek el: két nap alatt 14, illetve 15 vagon burgonyát gyűjtöttek be. Begyűjtési dolgozóink fokozzák tovább a beadás ütemét, hogy mielőbb teljesíthessük burgonyabeadási tervünket. A napraforgóbegyűjtésiben igen sok tennivaló van még a csurgói, barcsi és a marcali járásban. 'Követésre méltó a siófoki, kaposvári és tahi járás példája, ahol két nap alatt 15, illetve 16 vagon napraforgót gyűjtöttek be. A burgonyabegyűjtésben a járások sorrendje: 1. barcsi 91, 2. fonyódi 86,3, 3. siófoki 80,4, 4. nagyatádi 75,5, 5. marcali 67,5, 6. csurgói 62, 7. tabi 57,5, 8. kaposvári 55,1 százalékkal. Eszerint a kaposvári járás a sereghajtó a burgonyabeadásban. Vajon mikorra akarják teljesíteni a begyűjtési tervet? 55 százalékos terv- teljesítésükkel ugyancsak elmaradtak a barcsi és fonyódi járástól. A ncpraforgóbegyűjtésben a járások sorrendje: 1. siófoki, 2. tabi, 3. barcsi, 4. fonyódi, 5. kaposvári, 6. nagyatádi, 7. csurgói, 8. marcali járás. Bz állatállomány zavartalan átteleStetése céljából bőséges silótakarmánvt készít a nágocsi Szabadság TSZ A nágocsi Szabadság TSZ-ben is készítik a jóminőségű, ízletes téli takarmányt^ a silót. A tsz állatgondozói és az agronómus közösen beszélték meg, hogy mennyi siló szükséges az állatok zavartalan áttelel- tetéséhez. 700 köbméter siló készítését határozták el. Eddig már 450 köbméter zöldsilót készítettek, a hiányzó mennyiséget kukoricaszárból és répafejből pótolják. Sertésállományuk részére mintegy 50 köbméter silótakanmányt készítettek zöld pillangósokból. Egyéves mezőgazdasági gépszerelő-tanfolyam indül A Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatósága szervezésében november 8-án az Örkényi Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskolában egyéves, bennlakásos mezőA rései új tsz-ek egymással versengve végzik a vetési munkálatokat A vései új termelőszövetkezetek tagjai úgy igyekeznek, hogy határidőre földbe tehessék a kalászosok magját. A Dózsa TSZ tagjai 50 hold őszi árpát, 25 hold őszi takarmány- keveréket, 43 hold rozsot és 45 hold búzát vetettek el eddig. Sókat segít a Tapsonyi Gépállomás. A Dózsában 2, a Táncsicsban, a Petőfiben 1—1 erőgép dolgozik. A Táncsics TSZ 25 hold búzát, 35 hold rozsot, 50 hold őszi árpát és 40 hold bíbort vetett el. A Petőfi TSZ-ben 20 hold búzát, 40 hold rozsot, 50 hold őszi árpát és 25 hold bíbort tettek a földibe. A tagosítás mindhárom tsz-ben befejeződött, a • táblákat kialakították, most a tsz-ek tagjain a sor, hogy megmutassák: a nagyüzemi gazdálkodással jóval szebb, nagyobb eredményeket lehet elérni, mint egyénileg. Szülök példát mutat a barcsi járás községeinek A szuloki dolgozó parasztok a vetésben, betakarításban egyaránt példát mutatnak a barcsi járás dolgozó parasztjainak. A dohánytermelő gazdák valamennyien betakarították a dohányt, 2 vagon új dohányt már el is szállítottak. Jól fizet a dohány az idén, 7 mázsa száraz dohányt takarítottak be egy-egy holdról. Szülök nemcsak jó dohány-, hanem jó burgonyatermelő község is. A burgonya nagyrészét minőségi vetőmagként szállítják el. A község 95 százalékra teljesítette máris burgonyabeadási kötelezettségét. Jól halad a vetés is. A Sallai és a Kossuth TSZ már elvetette az őszi árpát, a rozsot; a búzavetésterv 50 százalékát is teljesítették. gazdasági gépszerelő tanfolyam indul érettségizett hallgatók részére. A tanfolyam célja olyan szerelő szakmunkások képzése, akik jól ismerik a mezőgazdasági erő- és munkagépek működését, szerkezeti felépítését és teljesen tisztában vannak a gépek kezelésének, karbantartásának, javításának, üzemeltetésének módszereivel. Részletes tájékoztatást nyernek a hallgatók a szerelési és lakatosmunkák végzéséről, valamint a hegesztésről és a forgácsológépek munkájáról. A tanfolyam hallgatói teljes ellátást és a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak. A jelentkezéseket érettségi bizonyítvánnyal, önéletrajzzal és orvosi igazolással felszerelve október 31-ig kell beküldeni az Örkényi Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskola igazgatójához. Szerkesztőségünk válaszol Kovács Margit elvtársnőnek, Lengyeltóti: A napközi otthonnal kapcsolatos panaszát eljuttattuk az illetékes szervekhez. Reméljük, 1: érése sikeresen elintéződik. Kérjük, hogy t&z-tárgyú írásával ne az ifjúsági, hanem az ugyancsak most megindult cikkpályázatban vegyen részt. * * * Tarr Lajos, Marcali: A levelében felhozott észrevételeit továbbítottuk az illetékes' szerveknek, Kérjük, hogy továbbra is értesítse szerkesztőségünket. * * * Túri László, Tótújfalu: A békekölcsönnel kapaseCiaitofi tudósítását —1 mivel már későn érkezett _nem t udtuk felhasználni. Továbbra is várjuk leveleit. * * * Halmos Dezső, Balatonmáriafürrtö: A villanyhálózattal kapcsolatos kérelmét továbbítottak a Megyei Tanácshoz. Miihelyt választ kapunk, értesítjük. * * # Hamberger Ferenc, Bal&tonmária: Érdeklődésére közöljük, hogy a kaigylót a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat veszi át Szerkesztőség. MEDDIG SIÓFOK SIÓFOK? Évek során az új házak építésével Siófok, Balatonújlak, Balaton- széplak egyre közeledett egymáshoz, mígnem teljesen egybeérteik a faluszéli házak. Logikus volt tehát az az elgondolás, hogy szükségtelen a három községnek külön közigazgatás. Ebből kiindulva 1950-ben, az első tanácsválasztáskor egyesítették is őket. Ám ez korántsem volt elég ahhoz, hogy a három községből minden tekintetben egy váljon. Mert sok minden maradt a régiben továbbra is. Például a vasútállomás. Öt évvel az egyesítés után még mindig siófoki, balatonújlaki és balaton- széplaki állomás van, és megtartotta régi nevét a BaJatonújhelyi Állami Gazdaság is. De van ennél sokkal érdekesebb is! Ez pedig a villanytarifa. Mert aki a Sió-hídon túl, Balatonújhely felé lakik, annak drágábbért ég a villany, mint annak, aki — mondjuk — a járási tanács mellett fogyasztja az áramot. Az utcaelnevezésről meg ne is beszéljünk. Siófokon jelenleg legalább három Baross utca és még néhány közkeletű nevű ujtca található. Hogy a levélkézbesítők milyen módszerrel dolgoznak, hogy a levél eljusson a címzetthez, nem tudjuk, de nem is óhajtjuk átadni munkamódszerüket. Egy szerény tanácsot azonban hadd adjunk az ebben a dzsungelben tanácstalan tanácsnak: Jó lenne már a gyakorlatban is megvalósítani a három község egyesítését. Állapítsák meg végre, hogy meddig Siófok Siófok! A nagybereki fiatalok versenyfelhívása a kapások mielőbbi betakarítására, minél több jóminőségű silótakarmány készítésére f***:>í A csapadékos nyári időjárás következtében az őszi betakarítási munkák 2—3 héttel kitolódtak, ami veszélyezteti a termények időbeni betakarítását, akadályozza jóminőségű siló készítését. Mi, a Nagybereki Állami Gazdaság fiataljai elhatároztuk: jó munkánkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy gazdaságunk mielőbb veszteség nélkül betakaríthassa a kukoricát, burgonyát, dohányt, s hogy jóminőségű silót készíthessünk. Versenyre hívjuk megyénk DISZ-íiataljait a betakarítási munkák mielőbbi elvégzésére az alábbi versenypontok szerint: Vállaljuk, hogy a naponkénti kukoricatörési tervet átlagosan 125 százalékra .teljesítjük, ugyanakikor a szárvágást is elvégezzük. A kukoricaszárat közvetlenül a föld felett vágjuk le, ezzel lehetővé tesszük a jobb talajmunkát. A szárat szakszerűen összerakjuk, ezzel elősegítjül a silózó-brigád munkáját. A napi bu-rgonyaszedési tervet 15< százalékra teljesítjük, esténként i felszedett és el nem szállított burgonyát letakarjuk. Gazdaságunk bárom üzemegységében működik siló zó-brigád. Vállaljuk, hogy silózás: tervünket határidő előtt teljesítjük A gyengébb minőségű silónak való- jobb minőségűvel keverjük össze ezzel elérjük, hogy egyforma táp anyagú silót nyerünk. Az őszi munkák végzésénél bátrai felhasználjuk a fejlett agrotechnika módszereket, s még jobban megszilárdítjuk a munkafegyelmet. Kérjük a mezőgazdaságban dolgozó DlSZ-fiatalokat, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, jó munkájukkal járuljanak hozzá, hogy mielőbc betakaríthassuk a burgonyát, kukoricát. Bz állatforgalmi Vállalat kiváló dolgozói a szerződéskötések sikeréért A sertéshizlalási és Bacon-sertés- nevelési szerződéskötési munkában szép eredményeket értek el az Állatforgalmi Vállalat egyes dolgozói. Deák István elvtárs, a fonyódi járás felvásárlója eddig 947 darab sertésre kötött szerződést, ebből 414-et hízottsertésre, 533 darabot pedig Bacon-sertésre. Baranovszfci Ottó, a Barcsi Állatforgalmi Kirendeltség felvásárlója eddig 670 sertésre kötött szerződést. Tervét 100 darabbal teljesítette túl. Kaizer János, a Kaposvári Járási Állatforgalmi Kirendeltség felvásárlója 584 darab sertésre kötött szerződést. A járások között eddig a tabi járás végzett legjobb munkát. Hízottsertésből 1481 darabot kötött le a községek egyéni dolgozó parasztjainál és a tsz-ek tagjainál. Hogyan válhat a kukorica a búza jó előveteményévé C' , A növények egymás utáni sorrendjét vizsgálva, megyénk területén is, például a búza előveteménye több mint 50 százaléknyi területen kukorica. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a kukorica nem jó előveteménye az őszi búzának. Az igaz, hogy •nem a legideálisabb, de a szükség gyakran törvényt bpn't. é:S rendszerint az előbbit azok állítják, akik nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a kukorica valóban jó előveteménye legyen a búzának. Pedig ha megadjuk a módját, a kukorica után is lehet jó búzatermésünk. Mi tehát a legfontosabb teendőnk, ho,gy bőséges aratásunk legyen a kukoricataplóba vetett búzatáblákon is? Egy percet se késsünk az érett csövek letörésével és a töréssel egyidőben a kukoricaszár levágásával. A szárat mindig a talaj felszínén vágjuk el, mert így a megmaradt tuskók kevésbé akadályozzák a helyes talajművelést és a csonkok sem nyújtanak búvóhelyet a kukorica egyik legveszedelmesebb kártevőjének, a kukoricamolynak sem. A levágott szárat azonnal kössük kévékbe és hordjuk le az üresen álló szomszédos parcellákra, vagy ha ilyen nincs, a parcella végére. Mindenféle gazt, tökszárat stb,$ ami a jó talajművelést akadályozhatná, szintén gondosan takarítsuk le a talajról. A gaznövényeket — mivel azok magivai elhullajtásával tovább fertőzik a talajt — leghelyesebb elégetni. Ismeretes, hogy a kukorica nagytömegű gyökérzetet hagy vissza a talajban. Ez a gyökérzet a szár levágása után korhadásnak indul. A kor- hadáahoz a gyökérzetnek .nitrogénre van szüksége. A vetett búza kielégítő fejlődéséhez szintén nitrogént kíván, de mivel a gyökérkorhadás a nitrogént már igénybevette, emiatt a búza gyengén fejlődhet. A talaj nitrogénhiányának jele abban mutatkozik, hogy a vetett növény levéi- zete sárgásbarna színűvé válik. Ezt a jelenséget nevezzük »pentozán-« hatásnak. Ennek elkerülésére Jólesik eldicsekedni... a kukorica földjének megművelése előtt szórjunk szét holdanként, a talaj tápláló erejétől függően, 40—80 kiló pétisót. November 7-i pályázatunkra beérkezett levél. — 800 köbméter silót készítettéit, a Felsőbogáti Állami Gazdaság DISZ- flaítaljaáL Megyeszerte a diszistók 40 ezer köbméter siló készítésére tettek vállalást. TTint a szabadiban már kósza szelek jáirijék a határt. A nap is el-eltűnik a felhők mögé, s csak néha-néha búvik ki onnan. Ősz van. Ülök ai szobámban, olvasgatom a mi kedves újságunkat, a Somogyi Néplapok Ahogy olvasgatom és hajtogatom a lapokat, szerbembe tűnik: Cikkpályázat! Szemem sokáig rajitmaradt -a betűsorokon. Ekkor lassan gondolkodni 'kezdtem. De hisz nem is kell messze mennem társadalmi életünk egyik ágától sem. Itt van mindjárt a mi virágzó termelőszövetkezetünk — a. barcsi Vörös Csillag TSZ, amelynek édesapám is tagja, Édesanyám nem tud már mezed munkát végezni — eleget is szomorkedik emiatt — ‘beteg. Bizonyára ő js a tsz-ben dolgozna' és munkájának megérne a gyümölcse, nem úgy, mint amikor cselédlány volt: csak dMgozott-dolgozott szakadásig, de nem tudta, hogy miért. Ruhára, lábbelire alig jutott. Élelemre is csak. nagyon szűkén. Ezt onnan tudom, hogy amikor hazamegyek a hivatalból és esteienként együtt elbeszélgetünk egyről-másról, legtöbbször arról mesélnek szüleim, hogyan éltek ők a múltban, fiatal korukban és hogyan éllünk most mi. Munka jutott nekik 'bőven, de szórakozás siemmi. No, de feledjük a múltat. Mi, fiatalok, a jövő nemzedékei: azon leszünk, hogy az az idő többé soha ne jöhessen vissza. Jl/Tég olyan kissbbecske lány voltam, amikor ar- 1 ról volt szó a családban, hogy édesapám ‘belépjen-e a termelőszövetkezetbe vagy se. Fel-aíájér- kált az udvarban, az istállóban, nézegette a lovakat, szerszámokat, a kocsit és a többi gazdasági felszerelést. Megváljon-e tőlük? Egy nap még nógyszer-ötseor is megkérdezte: “Hét most mondjátok meg, belépjek-e a csoportba?" Köztünk, méla hallgatás. Egyszer aztán, mikor hazajött á mezőről, nagy újságolva mondta: “•Most már lesz, ami lesz. Aláírtam a belépési nyilatkozatot." Azért akkor sem vált meg lovaitól. Igaz, hogy kettőt beadott — de helyettük negyvenkettőt kapott. Lógondozó lett a tsz-ben. Édesapám szorgalmas munkájával igyekezett mindjobban hasznára lenni a közösnek. De most nem megyek gondolatban .sem vissza a kezdő évekre. Hisz tudjuk, a közmondás is azt mondja: minden -kezdet nehéz. 1954-iben aztán már jobban lehetett dicsekedni. Tavaly majdnem olyan két szép hízót vágtunk, mint a Mezőgazdasági Kiállításon lévő 5 mázsás sertés. Most is van egy nagy anyakocánk és még kettő idén levágásra kerülő szép nagy disznónk. Nem félünk attól, hogy nem lesz nekik mit enni, mert a gazdag kukorica- és burgonyatermésből jut nékik bőven.. Jól tejelő tehenünk is a jóllét és a gyarapodás tanúja, baromfi- áilomiáinyiunk és szép számmal növekedett. /T7öb,bször él-elmondja édesapám, hogy ha most J is annyian tudnának dolgozni a csalódból a tsz-ben, mint régen -az ‘Uradalomban, annyi jövedelmiünk tenne, hogy megvehetnénk belőle a fél Barcsot. Így is pl. egyik nővérem, aki a drávagárdonyi Béke TSZ-ben dolgozik férjével, a régi zsiupfedeleö kuckó helyébe takaros pirosteitős, szép nagy -házat építtetett istállóval. No, de most nem a falvakat járom, hanem saját portónkról beszélek. Bizony riiég 50 ilyen1 papírlapra sem tudnám leírni mindazt, amivel három év lepergése alatt gazdagodott házunktáj.a. a tsz-ben dolgozó gondos, szorgos, 65 éves, de még életerős édesapám -munkája nyomán. A barcsi Vörös Csillag TSZ a jó munkáért pihenést és szórakozást is biztosít tagjainak. Körülbelül három hete tért vissza édesapám az üdülésből. Nem a jutalom buzdított j mindennek leírására. Szinte kikívánfcoznk. az emberből, hogy elmondja mindenkinek: összehascnlíthatatlariul jobb most, mint a múltban.. Jólesik eldicsekedni azokkal az eredményékkel, amelyeket a barcsi Vörös Csillag TSZ eddig is elént, amire csakis a szövetkezeti gazdálkodás képes. C most, habár úgy gondolom, hogy közeli se ír- ^ tam le mindazt, amit még kellett volna, leteszem a tollat, remélve, hogy; amit én kihagytam, azt egy mások dolgozó, aki szintén ugy anettől az érzettől felbuzdulva tollat, -tintát és papírt vesz elő, hogy hozzáfoghasson az íráshoz — 'majd kápótoöjai Angyal Terézia, Barcs. Hasznos lehet a vetéssel egyidőben a holdankénti 120—160 kiló szuperfoszfát kiszórása is. A talajművelés eszközeit ezután úgy válasszuk ki,, hogy azokkal rögmentes, morzsalé- kos vetőágyat tudjunk biztosítani,. Ha szántunk, ügyeljünk arra, hogyne menjünk mélyebbre, mint az előző szántás mélysége volt, mert a búza nem szereti a vad földet, abban- rosszul csírázik, rosszul gyökeredzik és gyengén fejlődik. A szántást -mindenkor fogasoljuk el, mert ezzel a talaj ülepedését és beérését segítjük Vetés előtt sohasem szabad rögös; hasábos,, . elmunkálatlan szántást végezni, mert az ilyen talaj üreges marad s a vetőmag egyenlőtlen mélységben kerül a földbe. Tömődött, összetiprott- vagy kötött talajon sekélyműveléssel készítsük elő a talajt a vetésre. Erre legalkalmasabb a tárcsa. Azok a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó- parasztok, akiknek saját tárcsa nem- áll rendelkezésükre, a tárcsázást á gépállomásokkal végeztessék el. A vetést minden esetben géppel végezzük, mert csak az ilyen módon* végzett vetés biztosítja a vetőmagvak egyenlő elosztását a talajban. Száraz időjárásban, ha a talaj kei-, lően szikkadt, úgy vetés után köny- nyű hengerrel járassuk meg a táblákat és utána tövisboronával borzoljuk fel a talaj felszínét, hogy* az értékes téli csapadék minél nagyobb* mennyiségét tudjuk így megfogni.
