Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955, október 6. A Minisztertanács határozata a lakásépítési előirányzat 200 millió forinttal való felemeléséről A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa elhatározta, hogy — figye­lem,be véve a VI. Békekölcsön elő­irányzott összegének jelentős túl­jegyzését — az 1956. évi lakásépí­tésre előirányzott összegéket 200 mil­lió forinttal felemeli. Ebből az ösz- szagbő-1 Budapesten 100 milliót, a na­gyobb vidéki városokban és ipari központokban ugyancsak 100 milliót kell lakásépítésre felhasználni. Szovjet lakásépítési küldöttség érkezett Washingtonba Washington (TASZSZ). Október 3-án szovjet lakásépítési küldöttség érkezett Washingtonba. A küldöttség vezetője I. K. K-ozjulja, a Szovjet­unió városi és falusi építésügyi mi­nisztere. Víz alatt áll a mexikói Tampico kikötő Az AFP jelenti, Tampico mexikói kikötőváros lakossága nehéz órákat él át az áradások miatt, amelyek az egész várost elsodrássai fenyegetik. Az anyagi károk felbecsülhetetlenek. Eddig már körülbelül 100 ezer em­ber vált hajléktalanná. Szabadlábra helyezték Charles Gardát Párizs (MTI). A vizsgálóbíró ked­den döntést hozott Charles Garda Szajna megyei kommunista városi tanácsos szabadonbocsátásáról. Gar­dát — mint ismeretes — az észak­afrikai megtorlás ellen tiltakozó kül­döttség tagjaként tartóztatták le. Három napig volt fogságban, szer­dán bocsátották szabadon. Osztrák látogatók Prágában Bécs (MTI). Az Osztrák Béketa­nács a múlt faét végén utazást szer­vezett Prágába, amelyen 220 felső- ausztriai és 100 bécsi lakos vett részt. Az utasok zöme Ausztria leg­nagyobb ipari üzemének munkásai­ból került ki. N. A. BULGANYIN TÄVIRATA OTTO GROTEWOHLrHOZ Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke táviratot intézett Ott» Groiewohlhoz, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnöké­hez abból az alkalomból, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokra­tikus Köztársaság kapcsolatairól szóló 1955. szeptember 20-án Moszk­vában aláírt szerződést a Német De­mokratikus Köztársaság népi kama­rája egyhangúlag jóváhagyta. PÉCS SOKAT KÖSZÖNHET a Mecseknek. Ami ebben a kapcsolat­ban múltjára jellemző, az tömören a borospince és a malomkerék fo­galmával fejezhető ki. Jelenére pe­dig a kőszén jellemző. A déli verőfényes hegyoldal érlel­te a szőlőffürtöket Probus császár óta. A meleg Földközi-tenger mellől, a szélsőséges éghajlatú, télen sok­szor igein zord kárpáti medencébe átvezényelt liágiótanlak, gyarmatcf- sokxiak hiányzott a bor. A termé­szet alakításának számított a fagyos telet jól bíró -szőlőfajták telepítése és kitenyésztése. Sopianae, a római Pécs gazdag és virágzó város volt. Amikor a nép­vándorlás viharaiban a hegység déli lábvonalót szegélyező sok és gazdag bortermő villa elnéptelenedett, megmaradt a sűrűn lakott szegé­nyes kisiparos és kereskedő város, a mai Pécs belvárosának délnyuga­ti szögletében. De ez már nem volt Coloraiae Sopianae-nak nevelhető. A látkép adta meg nevét, az egymás­hoz közelálló öt templom. A szegény város fölött a dombos tetőoldalákon ez hívta fel magára a figyelmet. Innen ered, hogy az itáliai papok latinul Quinque Ecolesiaenek, a bi­zánciak görögül, a szlávok és a fé­rnetek ugyancsak ,a kaját nyelvü- köin nevezték »öt templ-om«-váro'sá- nak (Pécisiet ebben a korszakban. A népvándorlás nyoimorúsáigoH esztendeiben Nagy Theod-orik rende­letére a gót főnök felbontatta a ré­gi sírokat és ös-szeszedette belőlük az aranyat. Az avarok ismét igen, sok aranyékszert hoztak. Ezek javét pe­dig Nagy Károly rabciltaitta el ka­tonáival azon a címen-, hogy az ava­rokkal szemben megvédik a keresz­ténységet. Az avar sírokban meg­Párizsi lapok bírálják a francia kormány döntését Párizs (TASZSZ). A -párizsi lapok bőven kommentálják, méghozzá az esetek többségében bíráló -hangnem­ben a francia kormánynak azt a döntését, hogy Faure kormányfő és Pfnay külügyminiszter elhalasztja moszkvai utazását. Még néhány jobboldali lap is, Jóllehet kirohaná­sokat intéz a Szovjetunió ellen, úgy vélekedik, hogy a francia államfér­fiak moszkvai utazása minden Kö- fülrrtények között hasznos lehetett volna. A Monde például felveti a kérdést: nem lett volna jobb mégis elutazni? A Combat azt írja. hogy »a közvetlen tárgyalások pozitív ténye­zőinek diadalmaskodniuk kell a bi­zalmatlanság felett«. GYŐZELMES BÉRHARCOK FRANCIAORSZÁGBAN Ismerjük meg a pártoktatás új rendszerét! n „Marxizmus-leninizmus alapfai“ tanfolyam Párizs (MTI). Győzelemmel fejező­dött be a La Rochelle-i vas- és fém­munkások sztrájkja. A munkáltatók 3 ezer dolgozót érintő szerződést ír­tak alá 27—50 frank órabéremelésről. A nantesi vas- és fémmunkások 5482 szavazattal 4644 ellenében el­fogadták a munkáltatók felemelt ja­vaslatát. Kedden este írták alá a végleges szerződést, amely 16—30 frank ófafaéremalést biztosít a dolgo­zóknak. A Marokkói Kommunista Párt közleménye Párizs (MTI). Az Union Framcaise d.Tnformation közli a Marokkói Kommunista Párt közleményét. A kommunista párt közleménye hang­súlyozza, hogy Ben Arafa távozása a marokkói nép első győzelme és a probléma megoldása felé vezető első lépés. Az, hogy Ben Arafa a szultáni hatalmat unokaöccsére ruházta, újabb mesterkedés, a kérdés igazi megoldásának akadálya és csaik zsák­utcába vezethet. Eljött az ideje an­nak, hogy elmozdítsák Ben Arafa utódját, kormányzótanácsot állítsa­nak fel, reprezentatív marokkói -kor­mányt alakítsanak. Ebben a kor­mányban képviseletet kell kapnia a nemzeti mozgalom minden irányza­tának, beleértve a Marokkói Kom­munista Pártot is, amely követeli helyét a kormányban. A Marokkói Kommunista Párt végül felhív min­den marokkói hazafit, hogy erősítse meg egységét. il bonni kormány október 6-án, a parlament október 12-én foglalkozik a politikai botránnyá fejlődött hannoveri perrel Berlin (MTI). Bonni kormánykö­rök a német közvélemény nyomása miatt nem tudnak napirendre térni a váratlanul megszüntetett hanno­veri rágalmazási per, valamint az Adenauer, Blankenborn és Reiffer- schmidt főkonzul ellen emelt s mind­eddig vissza nem vont vádak felett. Hivatalos közlés szerint a nyugat­német kormány az október 6-i mi­nisztertanácson, a bonni szövetségi gyűlés pedig október 12-én foglalko­zik a politikai botránnyá fejlődött hannoveri rágalmazási per kérdésé­vel. A kínai pártmunkások tízezrei mennek a falvakba, hogy segítsék győzelemre vinni a mezőgazdaság szocialista építését Peking (MTI). A Kínai Népköz társaságban jelenleg több mint 650 ezer mezőgazdasági termelőszövetkezet van. E szövetkezetek mintegy 90 százalékában a nyár folyamán sokkal -magasabb -termelékenységet értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ennek tulajdonítható, hogy az év őszén a parasztok tömegesem özönlenek a szövetkezetekbe. A Kínai Kommunista Párt éppen ezért komo ly erősítéseket küld a falvakba. Eze­ket az erősítéseket a kínai pártmun ká-sc-k -legjobbjai jelentik. Az előkészítő tanfolyamok elvégzése után, kommunista munkacso­portokat alkotva, máris több tízezer kínai kommunista indult el a fal­vakba, hogy falusi munkával szolgálja a pártot, a szocialista építést. „Görögországnak ki kell szélesítenie nemzetközi kapcsolatait“ Athén (TASZSZ). Vemizelosz volt görög külügyminiszter október 2-án Szalonikiben beszédet mondott s egyebek között kijelentette: »Görög­országnak ki kell szélesítenie nem­zetközi kapcsolatait, egyformán ba­ráti politikát kell folytatnia kivétel nélkül minden országgal, olyan fel­tételek mellett, hogy azok tisztelet­ben- tartják Görögország területi sérthetetlenségét és függetlenségét, és hogy nem avatkoznak be bel- ügyedbe«. Vemizelosz kijelentette, hogy fel kell oszlatni a parlamentet és új választásokat kell tartani. A »marxizmus—leninizmus alap­jai« tanfolyam új oktatási forma a pártok-tatás rendszerében. Létreho­zása régi problémát old meg, telje­sebbé, fokozatosabbá, megalapozpt- tabbá teszi a pártoktatás rendszerét. A tanfolyam jelentősége elsősor­ban abban van, hogy párttagságunk, elsősorban aktivistáink széles rétege számára világnézeti nevelést nyújt. Felvértezi őket a marxizmus—leni­nizmus alapvető elvi tanításaival, megvilágítja előttük pártunk politi­kájának elméleti alapjait, melyek birtokában sokkal szilárdabban, tu­datosabban tudnak harcolni e poli­tika megvalósításáért. A tanfolyam jelentőségét az is növeli, hogy te­matikájában olyan kérdéseik is sze­repelnek, melyek oktatását hosszú éveken keresztül elhanyagoltuk. Milyen kérdéseket fognak tanul­mányozni a tanfolyam nailgatói? A tanfolyam első évfolyamának temati­kájában három téma szerepel, Az el­ső téma a sz-ocializmust megelőző termelési módok történetével, a tár­sadalmi osztályokkal, az osztályharc­cal foglalkozik. Feldolgozása révén a hallgatók előtt kirajzolódnak az emberiség sokezeréves történetének fő vonalai, mozgatóerői. Megismerik a társadalmi haladás, termelőerők, termelési viszonyok, az osztályok, a kizsákmányolás fogalmát st-b. Végig kísérik az ember társadalmi fejlődé­sét az állatvilágból kiemelkedő ős- közösségi hordótól a rabszolgatartó társadalmakban már dúló osztályfhar- cokon, a feudalizmus bonyolult osz- tályéiszonyain keresztül a tőkés tár­sadalomig, annak utolsó szakaszáig, az imperializmusig. Mindezek alap­ján világossá válik előttük, hogy a szocializmus győzelme, a munkásosz­tály vezette dolgozók szívós harcá­nak eredményeként szükségszerű. A második téma a marxista ál­lamelmélet főbb kérdéseit világítja meg, az állam keletkezését, lényegét és funkcióit. Szétoszlatja azokat a burzsoázia által tudatosan létreho­zott ködös, misztikus elképzeléseket, amelyekbe az állam eredetét, felada­tait buiik-ollták. Megmutatja, hogy a burzsoázia és lakájaik által minden tudatos cselekvésre képtelennek tar­tott dolgozó tömegek a párt vezeté­sével hogyan zúzzák szét a iburzsoá állam béklyóit, hogyan teremtik meg a dolgozókat szolgáló, dolgozók ve­zette államot. ' Nem -kevésbé fontos és érdekes kérdésekkel foglalkozik a munkás­paraszt szövetségről szóló harmadik téma sem. A történelem tapasztala­taival -bebizonyítja, -ho-gy a két osz­tály érdekei -közösek, hogy csak ba­ráti összefogásuk révén, a munkás- osztály vezetésével szabadulhat fel a parasztság. Megmutatja a paraszt­ság helyzetét a kapitalizmusban, a munkás-paraszt szövetség alakulását a fordulat évéig, feladatainkat a munkás-paraszt szövetség további erősítésében. Mindezek olyan kérdé­sek, melyek ismerete nélkülözhetet­len a kommunisták mindennapi A KÉTEZERÉVES PÉCS maradt rengeteg ékszer az üszögi ság felett pedig kereken 120 méter tajbib reneszánsz -főpapok, egyedül) avar temetőből, -mint .téglavetőtelep- magasan a Tettye femsík karszt- ^ 'hallunk az úgynevezett »balneum! bői, az első világháború idején ke- forrása ömlik. Vize sohasem -apad commune«-ról, azaz ^ a város »közösj rült ki és isemmisült meg a fud-o- el. Legalább napi 2-00—300 köbméter, fürdőjéről« a XV. szazadban, mány számára, a régi társadalmi még a legnagyobb szárazságban is Lényegében ilyen maradt Pécs a, rend »aki bírja, marja«, elve alap- megvan* de a hóolvadás utáni mar török idők viszontagságaiban is.i j-ám. potoban a 60 000 köbmétert ás meg- U-gyainez vaLt a helyzet tovább is,i Az avarok a város mellett teleped- haladja. Ilyen nagy esésű, bő víz egészen a mecseki Mász-kőszénbá-1 -tek le. A latinos műveltségű iparo- messze földön sincseni -Ide teleped- Tiyászat kifejlődéséig, sokkal dolgoztattak. Egyes nyelvé- tek a -pokrócverők, a tímárok, a só- _ A kapitalista Pécs városatyái jól szék szerint Pécs neve is -avar ere- törők, deszfcavágók. Ide vezettek az áron eladják a tetty-eá malom-jogú-' detű, ugyanaz, minit Bécs, vagy utak is. Ahol a malmok útja az ősi ^at a város közönségének és _ gőz-1 Bács. Annyit jelent, -mint az ország hegylábi utat metszette, ott v-olt a malm-okíjt, bőrgyárait, k-asztyű-gyá'- széle, hatánt-alepülés. A magyarok római város Fő utcája, a mai Kos- rak sör-, pezsgőgyárat, ^ porcelán- ezt a neveit vették át, valószínűleg suth Lajos utca. Érthető, hogy ezt gyárai, nyomdát _ alapítanak. A' közvetlenül a maradék avaroktól, az ut-cát szállta -meg a fceres-kede- Tetitye-forrás a _ városi vízvezeték A magyarok ugyanis szintén a la- lem. egyik fő táplálója lesz. ^ Hatalmas' tinos város körül telepedtek meg. Megépültek a város falai is, ame- ütemben fejlődik a fcőszénbányászat^ Erre vallanak a határdőlő- és falu- lyek magukban foglalták -a római különösen a vasutak megépülésével.^ nevek: Szabolcs, Kozár, Árpád, Me- várost a malom-patakig. Megépült a A SZOCIALISTA PÉCSNEK is a( gyér. A római hagyományok kis püspöki vár a négytornyú vár- mecseki kőszén az éltető eleme, De( városa pedig élt a szőlőből és- a-kéz- templommal. Ilyen nagy területet már nem egyediül Pécsnek, hanem, művességből. Ebből éltette minden- — közel 700 000 négyzetmétert — a szinte máról holnapra^ felépült, kori urait is. fallal sehol sem öveztek Ma-gyaror- Komló szocialista bányavárosnak is. A KÖZÉPKOR új társadalmi rend- szagon. Bécs és kisebb volt, mint Még legalább két nagy bányaváros ( je felszabadította a rabszolgákat, Pécs. épül. akik követ kő körül hajtva őrölték A hegységet. a déli oldalon maga- A szocialista népgazdaság fejlődé-, a mindennapi kenyérhez ,szükséges san borították a szőlők, de présház sernek útját a tudomány világítja be.( lisztet és kötelesek voltak minden egy sem volt. A szőlőt, minit drága Szocialista geológusok és geonziku-, nehéz munkát »állati« színvonalon kincset, szekéren- szállították a vá- sok mérik ^ fel a -kőszénvagy-ont, ők( végezni. Az új rend, a feudalizmus, rosfoa és házaknál préselték ki. így és a technikusok vizsgálják -a zengő-1 szerződött a jobbággyal. Földjének a középkori falakon beliül sok kilo- várkonyi vasórctelep-efcet, ^hidasi í csak annyi volt az értéke, ameny- méter hosszú és egymás alatt is több kaolint és bemtonitot,^ ~ í. T ____l__L__1_____ ___T __1__1? , __H iílá m/PPlh rkTTmtf m im kéj ában. A tanfolyam második évfolyama, mely csak az 1956—57-es oktatási év során indul meg, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idő­szakának törvényszerűségeivel fog­lalkozik és megismerteti a hallgatók­kal a marxista politikai gazdaságtan néhány kérdését. A »marxizmus—lén,inizmus alap­jai« tanfolyam hallgatói összefüggő, népszerűén megírt, a marxizmus— leninizmus klasszikusainak tanítá­sait magyarázó tananyagból fognak tanulni. A tananyag az elméleti kér­déseket nem elvontan, hanem az SZKP tapasztalataival* valamint ha­zánk történetével és a magyar mun­kásmozgalom fejlődésével összefüg­gésben, ezek tükrében magyarázza. A tanfolyam módszere: a hallgatók az első foglalkozáson előadást hall­gatnak végig, ennek alapján egyéni­leg feldolgozzák a tan-anyag megfe­lelő részét, rn-ajd egy vagy két hét múlva, a következő foglalkozáson megvitatják. Ezután végig hallgat­ják az anyag következő részéről szóló előadást. Á tanfolyam tematikájának, mód­szerének rövid áttekintése világosan megmutatja, hogy anyagát mind­azok az elvtársak elsajátíthatják, akik minimális politikai élőképzett­séggel- rendelkeznek, akik legalább két éve eredményesen tanulnak a párt oktatásban. Nincsen tehát semmi ok a nem egy helyen tapasztalható húzódozásra, a tanfolyam- anyagától való félelemre. Meg kell szünteted azt a helytelen -gyakorlatot, hogy egyes elvtársakat már hosszú évek óta állandóan politikai iskolára osz­tanak -be. Aki már töbíb éve tanul a pártoktatásban és még nem-jutott túl a politikai iskolán, bátran be kell osztani a »marxizmus—leninizmus alapjai« tanfolyamra, mert anyagát kellő szorgalommal elsajátíthatja. Ugyanakkor óvakodni kell a má­sik véglettől is. Nem egy helyen olyan elvtársakat osztottak be a »marxizmus—leninizmus alapjai« tanfolyamra, akiknek niincs megfe­lelő előképzettségük, akik még egy­általán nem, vagy csak egy-két éve tanulnak a pártöktatásban. Nem szabad lebecsülni e tanfolyam anya­gát, nem szabad elfelejteni, hogy ez elméleti tanfolyam. Legalább kétéves tanulás szükséges ahhoz, hogy olyan tanulási gyakorlatot és politikai alap- képzettséget szerezzenek az elvtár- sa-k, melyet a »marxizmus—-len-imiz- mus alapjai« tanfolyam megkíván. Ha ezt nem veszik figyelembe a pártszervezetek, az első foi^lalkozá- son fog kiderülni, hogy igen sok hall­gató nehéznek találja az anyagot, el­megy a kedve a pártoktatástóL, vagy átmegy a politikai iskolára. Ez azt eredményezheti, hogy min-d a »mar­xizmus—leninizmus alapjai« tanfo­lyam, mind a politikai iskolák szer­vezett rendje alapjai. A »marxizmus—^leninizmus alap­jai« tanfolyam anyagának elsajátí­tása nem könnyű, d-e szép és vonzó feladat. A tanfolyam -hozzásegíti pár­tunkat ahhoz, hogy egyre több ön- nyugat-ibb Kelet. Érthető, hogy Nagy J tudatos kommunista, a társadalmi Lajos 1367-ben itt alapította meg au fejlődés törvényeinek ismeretében a művelt világ egyik legrégibb egye-(|Párt ügyének legyőzhetetlenségébe t-emét. Itt éltek a legfelvi!ágosul-,> vetett megingathatatlan harcoljon a szocializmus nek felemelő céljaiért. tudattal győzelmé­büfckösdi nyi jobbágy és -barom tartozott hoz- emeletben elhelyezkedő jpiinee-llaibij- és -helesfai üveghomokot, a gorlcai zá. Könnyíteni és gyorsítani kellett rintus -helyezkedett el. Ma már om- öntöd-e-homokot és népünk joie-te- tehét a munkát. így szabadította jadozik ez a földalatti Pécs. sokjmás, eddig még fel nem is­méig a társadalmat a legnehezebb A bor és a víziierővel dolgozó gé- mer^ ^erőforrását, mumíkák -javarészétől a vízierő alkat- pék, a1 malmok adták Pécs gazdag- A ........ M EGJELENT A TÁRSADALMI SZEMLE UJ SZÄMA A Társadalmi Szemle most megjelent szeptemberi számában szerkesztőségi cikk foglalkozik az új tanévben az egyetemek előtt álló feladatokkal. Házi Árpád cikke a végrehajtás ellenőrzésé­nek jelentőségével foglalkozik. Lázár György az anyagfelhasználással és anyagtakarékossággal kapcsolatos prob­lémákról ír. Hevesi Gyula cikke az ipa­ri kutatóintézetek helyzetével és a műszaki tudományos kutatás fejleszté­sével kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Kádár Iván »A munkásosztály helyzete az ellenforradalmi Magyarországon« címmel írt cikket. Csabai Tibor és Kla- niczai Tibor írása a magyar Irodalom- történetírás mai helyzetével foglalkozik. A Szemle rovatban Kenyeres Júlia a nemzetközi helyzetről ad összefoglalót. Kovács Endre a munkások arányának alakulását vizsgálja a budapesti párt- szervezetekben. Márczis Antal a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatairól számol be. A társadal­mi tulajdon védelméről tartott aktíva- értekezlet tapasztalatait Hunyadi Béla ismerteti. Az észak-afrikai helyzetről Jean Catroux írt cikket. A Folyóiratszemlében Baló László a Francia Kommunista Párt elméleti és politikai folyóiratának, a Cahiers du Communisms legutóbbi számairól ad összefoglaló ismertetést. A Könyvismertetések rovatában Ne­mes Dezső: »Magyarország felszabadu­lása« c. könyvét Lackó Miklós ismer­teti. Tájfun pusztítása Japánban Peking (TASZSZ). A japán rádió végleges adatokat közölt a tájfun « ___„ A Mécseik, mint földrajzi környe­m azása, a malom. ságát. A pécsi aranyműves céhnek zet, éltető erő a jövő Pécs szamára f által nemrég Japánban okozott ká­Megiint a Mecsek adott új fejlődési sok dolga volt. Pécs és Bizánc kö- ä®. \ rokról. Eszerint 46 ember elpusztult, lehetőséget Pécsnek. Ugyanis 233 zött -ugyanis- nem volt várc-s, Pécs (A Dunántúli Napló 1955. október J 319 megsebesült, 23 nyomtalanul el­méter tengerfelszín®, a hegylábi sík- volt a legkeletibb Nyugat és a teg- 2-í számából) 'tűnt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents