Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

Csütörtök, 1955. október 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 flz egyösszegű munkautalványozás tapasztalatai megyénk építőiparában Időszerű mezőgazdasági tanácsadó Érdemes szerződést kötni lucerna- és vörösheremag termelésére Ebben az éviben jelent meg az a ■ miniszteri utasítás, amely kötelezővé tette az építőiparban az egyösszegű mumkautal/vány bevezetését. A ren­delet megjelenése óta több hónap telt el, s ma már elegendő tapasz­talattal rendelkezünk, hogy véle­ményt mondhassunk az egyösszegű munkautalváinyozásról. Az építőipari kivitelezésnél dolgo- . zó műszakiak munkájának legna­gyobb akadálya hosszú idő óta a túl­zott adminisztráció volt. A hosszú adminisztrációs folyamat, amíg a dolgozó megkapta a bérét, illetve a munka megkezdéséhez szükséges munkautalvány tömböket, igen sok időt vett el a műszaki és fizikai dol­gozóiktól egyaránt. A régi utalványozási módszer nem ösztökélte a műszaki vezetőt arra, hogy minden munkafolyamatot az előreutalványozásnál az utalvány­ban feltüntessen, hanem az eseten­ként elvégzett és az előreutalványo- zás-ból kimaradt munkát utólagos ■utalvánnyal igazolta. így előfordul­hatott, hogy például a szerelőknél a havi végelszámolásnál egy-egy bri­gád körülbelül 200 munkautalványt .. adott át számfejtésre. Az előreutal- ványozás mindezt megszünteti, így ez a módszer rengeteg előnnyel jár. Felsorolásképpen megemlítem, me­lyek ezek az előnyök: egyszerűbbé válik az admi­nisztráció, ezáltal emelkedik a termelékenység, szervezettebbé válik a munka, erősödik a hri- gádszervezet. a tervfelbontás kö­zelebb kerül az élethez, és csök­ken a bércsalás lehetősége. Az adminisztráció csökkenését az eredményezi, hogy a gondosan meg­fontolt és egyösszegben utalványo­zott munkafolyamat alatt a dolgo­zóknak nem kell újabb és újabb utalványokat adni. Szervezettebbé válik a miunka, mert a fizikai dolgo­zók munkaidejük minden percét produktív munkára fordíthatják, így tovább javíthatják a brigádszerveze­tet, ami végső soron a termelékeny­ség emeléséhez is vezet. Jelentős az ■egyösszegű munkautalvány beveze­tése az építőiparban azért is, mert dolgozóink egy része néhány hold földdel is rendelkezik, amelyet ma­guk munkálnak meg. Az egyösszegű munkautalvány alapján minden dol­gozó előre tudja, hogy mit, mikorra kell elvégeznie, így módjában áll a brigádnak, hogy a néhánynapos me­zőgazdasági munka figyelembe véte­lével ossza be a brigádtagok munká­ját. A termelékenység emelkedéséhez még az is hozzájárul, hogy a munka elvégzésének megszervezésébe be le­het vonni minden dolgozót, ezzel sok értékes ésszerűsítési javaslat, eset­leg újítás is születhetik. Az ésszerű­sítéseket, újításokat az is jelentősen elősegíti, hogy emelkedik a dolgozók keresete, ami végső soron összefüg­gésben van a terv határidő előtti tel­jesítésével is. Építésvezetőink, művezetőink kez­detben idegenkedtek az új elszámo­lási módszer bevezetésétől, mert fel­ismerték. hogy a (korábbiakkal szem­ben sóikkal jobb szervező és irányító munkára van szükség. Az egyössze­gű munkautalványozás ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha építésvezetőink, művezetőink a munka legapróbb részleteire ki­terjedően átfogják és irányítják az építkezést. Az új (módszer sikerének előfeltéte­le a megfelelő anyagbiztosítás is. Ez ■műszaki és szállítási feladat. Mivel a műszaki vezetőknek a munkák utalványozásával, igazolásával az új módszer szerint kevesebb dolguk van. az anyagbiztosításra, a szállítás­ra és a munkák minőségének ellen­őrzésére több idejük miarad, ami szintén kedvezően hat az építőipar termelésének alakulására. Az eddigi tapasztalatok rendre el­oszlatták a műszaki dolgozók ide­genkedését az egyösszegű utalványo­zástól. Vállalatunk műszaki dolgozói szíwel-lélekkel végzik e napokban egyik legnagyobb építkezésünk, a siófoki bányászüdülő egyösszegű utalványozását. A több mint 1 millió forintos munkát egy összegben, egy komplex-brigád kapja meg és bí­zunk abban, hogy ezen a nagy mun­kán éppen olyan jó eredményt hoz, mint a korábbi kisebb építkezésein­ken. Szigetvári György főmérnök. ÉM Somogy megyei Építőipari V. Holnapra elvetik az összes kalászost a görgeteg! cél gazdaságban A Mezőgazdasági Szeszipari Vál­lalat görgetegi célgazdaságában jól halad az őszi mezőgazdasági munka. Már 121 hold rozsot földbe tettek, a búza vetését is megkezdték. A gazdaság vezetői úgy tervezik, hogy 7-re elvetik ,a kalászosokat. A kukorica rohamosan érik. 10-én megkezdik a törését, utána azonnal a szárát is letakarítják, hogy jómi- nőségű silofakarmanyt készíthesse­nek belőle. A gazdaság vezetői és dolgozói többek között azt vállalták november 7 tiszteletére, hogy az 1800 köbméter silótakarmányt a ko­rábban tervezett december 30-a he­lyett december 10-re elkészítik. A fegatosok is becsülettel kiveszik ré­szüket az őszi munkákból. Naponta átlag 140 százalékra teljesítik ter­vüket. De a gazdaság valamennyi dolgozója dicséretreméltó munkát végez. Papp János brigád vázét5, Ko­máromi János műhelyvezető és Da- rú Mária munkacsapatvezető jó munkájuk elismeréséül megkapták az »Élelmiszeripar kiváló dolgozója« kitüntetést. Egy perc ssni maradhat kihasználatlanul A Kutas! $ilami Gazdaság veze­tői mindent megtesznek az őszi szántás-vetés időbeni elvégzéséért, őszi árpa vetéstervüket, szeptember 25-én teljesítették, 161 hold árpájuk már szépen zöldell. A búza és a rozs vetését kissé hátráltatja, hogy a ro­zsos és repcés takarmánykeverékek vetésének is most vari az ideje, s ez munkaerőt, gépet von el a ke­nyérgabona vetésétől. A fogatok és gépek szinte éjjel-nappal dolgoznak, hogy időben előkészíthessék a mag­ágyait. 143 hold rozsot vetettek el ■eddig, s bizony igyekezniük kell, mert még több mint 600 hold rozs vetése vissza van. Búzából is csak 50 holdat vetettek, s igen szorgal­mas, lelkiismeretes munkára van szükség, hogy a 450 hold búzát 20-ig elvethessék. A gazdaság vezetőinek és dolgo­zóinak további odaadó munkájára, minden perc kihasználására van szükség, hogy október 20-ig földibe kerülhessen valamennyi kalászos magja. A begyűjtési miniszter a termény- forgalmi vállalatok által mezőgaz­dasági termelőszövetkezetektől, ter­melőszövetkezeti csoportoktól és egyéni termelőktől terményértékesí­tési szerződés alapján begyűjtött 88 százalékos tisztaságú luceroaimag és vörösheremag átvételi árát az or­szág egész területére egységesen az alábbiak szerint állapította meg# lu­cernamag 400 kilónként 3500 forint, vörösheremag 2000 forint. A borbeadási kötelezettség telje­sítésére elsősorban hazai (oltvány) fajtájú szőlő, vagy hazai szőlőfajták­ból szűrt mustot vagy bort kell be­adni. Akinek csak diirekttermő sző­lője van, borbeadási kötelezettségét direkttexmő szőlővel, vagy ebből származó musttal vagy borral telje­sítheti. A beadási kötelezettség teljesíté­sére egészséges, tisztaízű, legalább 16 cukorfokos, erjedésmentes édes­mustot ; egészséges, tisztaízű, leg­Dolgozó parasztjaink nem fordíta­nak kellő gondot a pálinkafőzésre szánt gyümölcsanyag megfelelő ke­zelésére, emiatt igen sok fáradság és értékes anyag vész kárba. Sokszoro­san több pálinkát nyerhetnek a gaz­dák, ha gyümölcsanyagjukat szőlő- darálón, répavágón apró részekre darálják, illetve zúzzák össze, mert így tud csak megerjedni a gyümölcs­ben lévő cukor szesszé. Igen gyakori hiba az is, hogy nem egyszerre gyűj­tik össze a gyümölcsöt, hanem nyá­rom minidig tesznek hozzá. Ez a mód­szer igen helytelen, mert a legelő­ször leszedett már megerjed, erre rakják tovább a hulló gyümölcsöt, így a hordó aljában lévő cefre tel­jesen elveszti szesztartalmát ésmeg- ecetesedik. Abból már nem lesz pá­linka, sőt elrontja a felette lévőt is. A helyes kezelés lényege az, hogy A magtemmelésre szerződött ter­melők az általuk központi készletbe átadott minden 100 kiló 88 százalé­kos tisztaságú nyers lucernamag és vörösheremag után a termelőszövet­kezetek 16 kiló, az egyéni termelők pedig 8 kiló tisztított, fémzárolt ve- tőrhagot igényelhetnek. Termelőszö­vetkezeteink, egyéni gazdáink meg­győződhettek arról, hogy érdemes lucerna- és vörösheremag termelésé­re szerződést kötni. alább 10 Malligand-foikos, természe­tes, legfeljebb 4 százalékos seprőt tartalmazó seprős újbort; egészséges, tisztaízű, legalább 10 Malligand-fo- kos, legfeljebb 1 százalék seprőt tar­talmazó, egyszer fejtett újbort, vagy seprőt nem tartalmazó kétszer fej­tett 'bort kell beadni. A 8 Malligand-fofcnál alacsonyabb szeszfokú bor, illetve a 14 cukorfok­nál alacsonyabb fokú borszőlő és must nem adható, illetve nem vehe­tő át. a pálinkafőzésre szánt gyümölcsöt egy napon, vagy legalább is rövid idő alatt ledaráljuk, apró részekre zúz­zuk össze és erjedni hagyjuk. A hor­dót addig tartsuk nyitva, míg az anyag forr. Amikor teljesen elhall­gatott, nem pezseg, nem forr, azon­nal hozzák be kifőzésre, vagy sároz- zák le oly módon, hogy az anyagra deszkát tegyenek és arra 10—15 cm vastag sárréteget rakjanak. Legcél­szerűbb, ha az anyagot kipréselik és csak a levét erjesztik meg. A csont­héjas gyümölcsök magját ne törjék meg, mert kellemetlen ízt ad a pá­linkának, sőt mérgezést is okozhat. A kaposvári szeszfőzde teljesen 'átalakítva, 3 üsttel, 3 finomítóval* várja a gazdákat. Korszerű gépek­kel rövid idő alatt nagymennyiségű ■pálinkát tud kifőzni. MIT KELL TUDNI A BORBE 4DÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRŐL? A gazdaságos pálinkafőzés „titka“ A vállalatok és üzemek vezetőinek felelőssége a társadalmi tulajdonban okozott kárért Nemrég megyénk egyik üzemének több dolgozója ült a vádlottak pad­ján. A munkahelyükön loptak a nép vagyonából, a társadalmi tulajdon­ból. Amikor a bíróság ugyanannál a vállalatnál dolgozó egyik tanútól azt kérdezte, hogyan vélekednek az esetről az üzemben, meglepő válasz hangzott el: »A vezetőknek is itt kellene ülniük« — mutatott a tanú a vádlottak falé — mert mint mon­dotta — »miért tűrik el, hogy soro­zatosan. lophassanak a raktárból.« Ennek a derék munkásnak igaza volt! A társadalmi tulajdon védelme fokozott éberséget követel a dolgozó nép minden tagjától, különösen a szocializmus építése során, a ’kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet (korszakában;. Ezt tudjuk mindnyájan, tudjiájk vállalataink,: üzemeink vezetői is. Tudják azt is, hogy a pánt politikájának és a kor­mány célkitűzéseinek sikeres meg­valósításától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgo­zó munkásosztályunk, dolgozó né­pünk életszínvonala. Az alkalom szüli a tolvajt Az Ítélkezések során számos olyan jelenséggel találkozunk, me­lyek arra mutatnak, hogy a társadalmi tulajdon fosztogatá­sát, károsítását gyakran a rossz vezetés, a bürokrácia, a könyve­lés hiányosságai, a szervezés te­rén fennálló zavarok, az ellenőr­zés hiánya vagy rossz megszer­vezése segítik elő. Ezek a hiányosságok szülik az alkal­mat nem egy esetben, hogy lehető­ség nyílik a nép vagyonának fosz­togatására. A gyárainkban* meghú­zódó deklasszált elemmel szövetke­ző züllött dolgozó rendkívül gyorsan felismeri, azokat a lehetőségeket, amelyek egyenesen csábítják arra, hogy csaljon, lopjon, sikkasszon. A vállalati nyilvántartás, számadás körüli rendetlenség táptalaja az ilyen bűncselekményeknek. Még mindig találkozunk 'olyan eseteik­kel. ahol az átadó és átvevő leltár formális, pedig nem egy bűnügyben döntő kérdés, hogy vajon a vádlott ténylegesen átvette a leltár­ban jelzett árukészletet vagy pedig a vezetők megelégedtek annyival hogy az új boltkezelő »aláírja« a leltárt. Az pl n. »leválitás«l-nál ugy anilyen * jelenségekkel találko­zunk. A bűnügy! gyanújának ár­nyékában a terhelt érthetően Izga­tott lelkiállapotban van, ai figyel­me nehezen összpontosul az áru­készlet pontos megállapítására, az átvevő sem elég éber, a leltározó közegek esetleg felületesek, máris táptalaja van a legkülönbözőbb manipulációknak. Ipari üzemeink­ben még mindig előfordul, hogy a feldolgozásra kiadott nyers- és se­gédanyagokat nem számoltatják el vagy az elszámolást rosszul szerve­zik mag. Építkezéseinknél nem egy esetben hiányos az ellenőrzés. Nehéz volna itt az üzem belső rendjében rejlő, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetését elős.e- gítő okokat kimerítően felsorolni, mert ezek az okok a vállalat, üzem, gazdaság, szövetkezet természetéből, ■feladataiból, elhelyezésétől függően a legválitozatosabbak lehetnek. A vezetők felelőssége A vezetők feladata, hogy a he­lyi adottságoktól függően I megte­gyék mindazt, amit e téren tőlük a párt és a kormányzat vár, mert azért állították arra a helyre, hogy töb­bek között mindent megtegyenek az irányban is, hogy lelketlen, felelőt­len elemek ne károsíthassák meg né­pünket. Alkotmányunk szerint a Magyar Népköztársaság polgárainak alap­vető kötelessége a nép vagyoná­nak megvédése, a társadalmi tu­lajdon megszilárdítása. Jogszabályaink egész sora szolgálja a társadalmi tulajdon gyarapításá­nak, védelmének alkotmányos célját. Vajon alkotmányunk írott rendelke­zései és az ebben gyökeredző jog­szabályok maradéktalan betartása nem elsőrendű feladata a vezetők­nek? Minden 'becsületesen gondol­kozó, hazájához hű dolgozó határo­zott igennel felel erre a kérdésre. Az 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet 8. §-a szeriint azt, aki tár­sadalmi tulajdoniban lévő vagyonnak felületes, hanyag vagy könnyelmű kezelésével abban károsodást idéz elő, két évig terjedhető (börtönnel kell büntetni. Vajon a felületes, ha­nyag vagy könnyelmű magatartást tanúsító vállalat- vagy üzemvezető­re e jogszabály rendelkezése nem vo­natkozik? Dolgozó népünk igazságérzetévei találkozik az a helyes szemlélet, hogy minél magasabb funkciót tóit be valaki államunkban, annál foko­zottabban ügyeljen az! alkotmá­nyunk szellemében hozott törvénye­ink maradéktalan betartására, Téve­dés ne essék: az idézett törvényere­jű rendelet alapján bíróságaink -nem azokat vonják felelősségre, akik a tolvajjal összejátszanak,\ Vagy (tű-1 rik, hoigy lopják, sikkasztják a nép vagyonát, mert azokra sokkal kemé­nyebb törvények vonatkoznak. *Az említett törvényhely alapján azok tartoznak büntetőjogi felelősséggel, akik tőlük telhetőén nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az üzemük, vállalatuk raktáraiban lévő sokmil-lió forint értékű társa­dalmi tulajdon felelőtlen elemek ré­széről károsodást ne szenvedjen. Vajon az illetékesek elég éberek voltak-e, amikor például Székely Margit JZ Orvosegészséigügyi Szakszervezet ka­posvári területi bizottságánál hosszú időn ét sikkaszthatott bűnös* cselek­ményeit pedig tömeges cikirathamisí- tásoikkali leplezte. A magáról meg­feledkezett adminisztrátor odáig ve­temedett, hogy még a rászorulók se- gélypénzeiiből is sikkasztott. A bíró­ság megérdemelten 3 évi börtönbün­tetésre ítélte őt, ezzel azonban, még egy fillér sem térült meg az el­sikkasztott pénzekből. Ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy megfelelő ellenőrzés mellett a bűnös tevékeny­ségét két éven át nem folytathatta volna. De megtettek-e -mindent az illeté­kes tényezők annak meggátlása ér­dekében, hogy a Holládi Földműves­szövetkezetben ne essék kár a tár­sadalmi tulajdonban? Az ellenőrök sora látogatta ezt a szövetkezetét is, mégsem gondoskodtak -arról, hogv tdzedesmérleg álljon rendelkezésre az érkező áru leméréséhez. így az­tán Varasdi József boltkezelő abban bízva, hogy annyi áru érkezett, amennyit a számla felmutat, csak­nem egy éven át anélkül vette -át az árut, hogy -akár csak egy ízben as meggyőződött volna a feltüntetett s úlymemnyiség hiánytala-ns ág áról. Igazságos ítéletet -hozott a bíróság, amikor a hanyag n-épboltvezetőt el­ítélte? Feltétlenül. De csak 5 felelős a történtéként? Aligha. Horváth András a Kadarkúti Föl-d- műv-esszö vetkezetnék évek óta volt a gyógynövényf-eivósérilója. Már 1952- ben 12 000 for,int -hiánnyal számolt el. Ez a tény már egymagában is íoko­zott éberségre kellett volna hogy int­se a vezetőséget még akkor is, ha Horváth András a zsebé-be nyúlva a 12 000 forintot kifizette (!) A nyomo­zás adatai szerint hosszú időn át vételijegyeket nem állított ki, a kö­telező napi jelentéseit nem tette meg. Mindezt tűrték a vezetők, va­jon csodálniivaló-e, ha a könyvszak­értő több mint 30 000 forint hiányt állapított meg? Tudnánk folytatni a példákat. Gépállomásaink egyJke-másika még mindig tűri, hogy felelőt­lenül bánjanak a nép vagyoná­val, nem gátolják meg csírájában a kártevők garázdálkodásait. A vétkes könnyelműség pedig aka­ratlanul is gátolja -a párt és* a kor­mányzat célkitűzéseinek megvalósí­tását. Nyilvánvaló, hogy a bírói ítéletek egymagukban a kívánt eélt nem érik el, ment. -a- tánsaidailm.i ttulajdon meg­szilárdításénak egyik alapvető felté­tele a dolgozók nevelése, a politikai felvilágosító munka fokozása. A 'ke­mény, példamutató büntető,seäö ugyanis csak egyik oldalét adják a, védekezésnek; a másik o-ldaila a tár­sadalmai védekezésnek a meggyőzés, nevelés segítségével olyan légkör ki­alakítása a dolgozók között, amely lehetetlenné teszi a tolvajok, kár­okozók létezését. A felszabadulást követő tíz év megmutatta munkásosztályunk el­hivatottságát az ország vezetésére. Napról napra újabb káderek sora bizonyítja be vezetésre való alkal­masságát. Fejlődésünk mai szakaszá­ban semmi kétségünk sem -leihet az irányban, ,hcgy megfelelő 1 emberit tud a párt és a kormányzat állítani gazdasági életünk őrhelyeire. Az I éberség terén azonban fokozniuk j kell tevékenységüket üzemeink, vál­lalataink vezetőinek. így azoknak a személyeiknek kiválasztásánál, akik­re milliókat bíznak (raktárosok stib.), felfoétl-eri miajgycbib körülitekimltéislseili kell eljárniuk. Meg nem engedhető lazaság, ha például a vállalat veze­tője vagyon eilend bűncselekményért többszörösen büntetett előéletű sze­mélyt bíz meg rafctárosi tennivalók elvégzésével. Bűncselekmény esetében rendőri és ügyészi szerveinknek rendkívül körültekintően kell eljárniuk a nyo­mozás sarán a tekintetben, hogy a vezetők részéről nem mutatkozik-e hanyagság, felületesség. Ha igen, ve­lük szemben is könyörtelenül meg kell indítani a 'bűnvádi eljárást, mert dolgozó népűink fejlődő szo­cialista jo-gérzete egyenesen megkö­veteli, hogy azok is feleljenek a nép bírósága előtt, akiknek ébeutelen- sége, vétkes -könnyelműsége folytán keletkezett kár a társadalmi tulaj­donban. Ha p>edig a bíróságok jól ítélkeznek, megfelelő büntetéssel sújtják a társadalmi tulajdon foszto­gatóit, káros-iitóit, akkor ezek a -bűn» tetések vissza tudják tartani az él­maradt gondolkodású, nem öntuda­tos, befolyásolható dolgozókat, de az .ellenséges elemeket is attól, hogy ilyen cselekményeket kövessenek el. A kívánt itatást a bírósági íté­let azonban csak akkor éri el, ha a bűn elkövetését rövid időn be­lül követi a büntetés. Ezt egyetlen pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie bíróságaink­nak. A vezetőknek pedig -gondos­kodniuk kell arról, hogy a bírósá­gok ítéleteit, amelyek a vállalat, üzem, gazdaság területén elkövetett bűncselekmények tetteseinek lelep­lezéséről és megbüntetéséről szól­nak, a dolgozók körében megfelelő­en tudatosítsák. Pártunk és -kormányunk megbecsü­li a vállalatok vezetőit, mert tudja* hogy milyen fontos munkát fejtenek ki népgazdaságunkban. Szerteágazó munkájuk közepette azonban egy pillanatra se feledkezzenek -meg ar­ról, hogy milyen felelősséggel tar­toznak a nép vagyonának csoribítat- ilanságáért. Legyenek éberek, mert ezzel a magatartásukkal erősítik népgazdaságunkat* emelik dolgozó népünk -életszínvonalát, gyorsítják a }sz.ctciaMzirnus felépítését (hazánk­ban. Jászai Dezső, a Megyei Bíróság másodelnöke, a B. F. Tanács vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents