Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

Csütörtök, 1955. szeptember 1, SOMOGYI NÉPLAP 3 Egy „elfekvő" újítás Székely Antel, a Dalatonnagybe- reki Állami Gazdaság gépesítési cso­portjának fiatal .technikusa ez év március 9-én újítást adott be az üzemi bizottság, elnökének, Frarnk- berger Mihály elvtársnak. Az újí­tás igen jelentősnek ígérkezett, s a dolgozók türelmetlenül várták fe­lülvizsgálását. Székely elvtárs ugyanis új megol­dást dolgozott ki a motorkerékpár selejt hengerfejének felújítására. Gyakran előfordul, hogy a helytelen gyertyabecsavarás vagy a menetköz­ben! gyertyalazulás következménye­ként tönkremegy a hengerfejben lé­vő menetes furat. így a 98 forint -értékű hengerfej használhatatlanná válik. Székely elvtárs újításával a perselyezési megoldást tökéletesí­tette olymódon, hogy két menetvá­gás mellőzésével növeli a persely élettartamát, s elhasználódás ese­tén lehetővé teszi a gyors cserélést. Két előnye van tehát ez újításnak: 1. a menet kikopása esetén tovább­ra is használható a hengerfej (meg­felelő felújítás után), 2. ha Székely elvtárs elgondolása alapján készíte­nék az új hengerfejeket, ez a me­netvágásnál egy óra időmegtakarí­tást is jelentene. De nézzük csak, mi lilrtént ezzel az újítással? Az üzemi bizottság elnöke továbbí­totta Kotncz István eivtárshoz, a gazdaság akkori igazgatójához, s a válasz csakhamar megérkezett: «■Székely Antal újítását felülvizsgá­lás céljából beküidtók a megyé­hez. ..« Ez volt az utolsó értesülés, s a dolgozók türelmesen várták az eredményt Az első és a második hónap még csak könnyen eltelt de a harmadik, negyedik, ötödik hónap már próbára tette Székely elvtárs és dolgozótársai idegeit. A nemtörő­dömség láttán egyre jobban kedvü­ket veszítették az újítási kísérletek­től. Hat hónap telt el az újítás be­nyújtása óta, s válasz még mindig nem érkezett. De ezen most már nem is csodálkozhatunk, hisz — mint az utóbbi napokban kiderült — az újítás­ma is óit fekszik a fiúkban a gazdaság igazgatóságának asztalá­ban. Hogy miért vezették feire a dolgozókat? Valószínű azért, mert egyszerűbb volt kedves szavakkal »»megnyugtatni:« az újítót, mint el­olvasni és továbbítani ésszerűsítését. Érdekes megemlíteni azokat az alaptalan kifogásokat, melyekkel ha­nyagságukra igyekeztek «magyará­zatot« adni az újítás .• »leifektetői«. Szeder Pál főagreasómus, az újító- bizottság tagja így nyilatkozott: — Ez évben még nem is érkezett be annyi újítás, hogy érdemes lett vol­na összehívni a bizottságot. — Már e kijelentés mellett sem 'lehet szó nélkül elsiklani. Elsősorban azért nem, mert 4 újításról is tudnak a dolgozók, másodszor a vezetőknek tisztában kellene lenniük azzal, hogy az újítási bizottság nemcsak az újítások elbírálására hivatott, ha­nem a mozgalom terjesztésére, nép­szerűsítésére is. Tehát mindenkép­pen indokolt a bizottság összehívá­sa.. De menjünk tovább. Olyan «ma­gyarázatot« is hallottunk, hogy a szóbanforgó ‘hengerfejet, Székely An­tal újítását, hosszabb próbaidőnek vetették alá, s Szeder elvtárs sze­rint most több kísérleti munkadara­bot megfigyelés alatt tartanak. Szé­kely elvtárs viszont állítja, hogy mindössze egy hengerfej készült az ő módszere szerint, s bár hat hónap­ja eredményesen használják, a ve­zetőség közül eddig még senki sem ellenőrizte, sőt nem is érdeklődött felőle. Tehát ez a magyarázat is csődöt mondott. Ezután egy rendeletre hivatkoztak a gazdaság vezetői, mely szerint az igazgató egy személyben, illetve a műszaki vezetőség meghallgatásával újítóbizottsági ülés nélkül is dönt­het, s ők ezért nem tertottek ez év­ben bizottsági ülést. Ez a magyará­zat elfogadható lenne, de akkor mi­ért nem bírálta el az igazgató Szé­kely elvtárs újításét? Egyszerű a válasz. Azért, mert Fehér Lajos elvtársat elmulasztották tájékoztat­ni eiTől a nagyszerű újításról. Nem is» őt terheli a felelősség, hisz mind­össze júniusban vette át a gazda­ság vezetését. De annál nagyobb fe­lelősség terheli Koncz és Szeder elvtársakat s a régi újítóbizottság tagjait, akik nemtörődömségükkel, felelőtlen hanyagságukkal kárt okoz­tak az államnak (ugyanis feltehető, hogy az újítás bevezetése 6 hónap alatt tetemes megtakarítást jelen­tett volna), elvesztették a dolgozók bizalmát, és visszafejlesztették a cso­port újítási mozgalmát. Visszafej­lesztették, mert a dolgozóknak kedvüket szegték. Most a vezetők maguk sem tudnák arról, hogy újítás azóta is született ugyan, csak a dolgozók éppen a ve­zetők hanyagsága láttán nem nyújt­ják be újításukat. Itt tehát nem csupán Székely Antal újításáról, ha­nem az egész gazdaság újítómozgal­máról van szó. Ideje, hogy a gazdaság vezetői 'ki­köszörüljék a féléves csorbát, s mel­lőzve a bürokratikus ügyintézést, több gonddal, megértéssel és gyors intézkedéssel segítsék becsületes dol­gozóikat, akik nap mint nap az ál­lam, a gazdaság, a nép érdekében folytatják kísérleteiket a gépek jobb kihasználásáért, az önköltségcsök­kentésért. J. B. Szerkesztőségünk postájából 70 vagon gabona elcséplésére tett ígéretet Károlyi János elvtárs A Kaposvári Gépállomáson dolgo­zik megyénk egyik legkiválóbb csép­lőgépkezelője: Károlyi János elv­társ. Terve szerint 20 vagon gabo­nát kellene elcsépelnie 930-as gépé­vel, eddigi teljesítménye 54 vagon. Tehát tervét 34 vagonnal túlteljesí­tette. De még ezzel az eredménnyel sincs megelégedve, el akarja érni a 70 vagont, annyira tett ugyanis ígéretet a pártnak. Kiváló eredményét úgy érte el, hogy minden percet okosan kihasz­nált, s a cséplőcsapat valamennyi tagja nagy szorgalommal vette ki ré­szét a munkából. Nagy lelkiismeretességgel gondos­kodott a gép karbantartásáról, állan­dóan figyelemmel kísérte a gép mű­ködését, s ezzel elejét vette a komo­lyabb hibáknak. így javítás miatt nem is volt kiesés a munkából. Ká­rolyi elvtárs eredményével országos viszonylatban is az elsők közé tar­tozik. A 70 vagon eléréséhez sok si­kert kívánunk neki. Lengyel János műszaki ellenőr. Királyék az idén 80 ezer forint jövedelemre számítanak a tsz-ben Mi, a giiüei Lendület TSZ tagjai saját példánkon látjuk, hogy való­ban a szövetkezés a dolgozó paraszt­ság felemelkedésének egyetlen útja. De beszéljenek helyettem a számok. Id. Deák Lajosnak a múlt évben 30 000 forinton felül volt a jöve­delme a tsz-ben. Király György és családja ebben az évben 50—60 ezer forint jövedelemre számít. Király Györgyné félt a közös gazdálkodás­tól. De amikor látta, hogy csak elő-* légként mit hordtak a padlására, megnyugodott és meggyőződött ar­ról, hogy ők hárman a 8 holdas parcellájukon soha sem tudtak vol­na ennyit termelni. Király bácsi 68 éves és csak azt sajnálja, hogy nem előbb lépett a ísz-be. Minden dolgozó parasztnak bátran ajánlom a termelőszövetkezetet, mert az nekik és családjuknak nyu­godt, gondtalan életet biztosít. Illés István tsz-tag. CIKKÜNK NYOMÁN Múlt hó 11-én megjelent «Szemét a Balaton-eszpresszóban« c. cikkünk­re válaszolva a Balatonvidéki Üdülő- vendéglátó V. értesítette szerkesz­tőségünket, hogy a Forrai-zenekar helyett új zenekar szórakoztatja a Balaton-eszpresszó vendégeit. „Nekünk, kommunistáknak szent kötelességünk, bogy a szövetkezeti gondolatot győzelemre vigyük községünkben Megbeszélést tartottak Somogyvár 1919-es kommunistái Somogyvár mindkét termelőszövet­kezetének — mind a Szabadságnak, mind a Békének — a cséplési ered­ményei is arról tanúskodnak: na­gyobb terméssel fizet a föld a közös, nagyüzemi művelésért, mint az egyéni gazdák fáradozásáért. A Sza­badság Termelőszövetkezet pl. 14 mázsa kenyérgabonát takarított be egy-egy holdról átlagosan, míg a fa­lu egyénileg dolgozó parasztjainak egy-egy holdon termelt 'búzakévéi­ből 12 mázsa szem hullott a zsá­kokba. Volt hát érv a népnevelők tarso­lyában, amikor elindultak házról iházra, hogy újabb és újabb dolgozó parasztcsaládokat nyerjenek meg a szövetkezés ügyének. A felvilágosí­tó, okos szóra hallgatott az elmúlt bárom nap alatt 21 család, amiben nagy érdeme van a falu tsz-tagjai- mak, s a szövetkezeti asszonyok kö­zül Vincze Istvánnénak és Simon Józsefnének. Bíró Lajos 8 holdas, Mojzer József 7 holdas dolgozó pa­rasztok pár nappal ezelőtt szakítot­ták a régi, megszokott, kisparcellás gazdálkodással. Ám sokkal előbbre tartanának már Somogyváron is a tsz-fejlesztés- sel, ha a falu kommunistái »Gyertek utánunk a szövetke­zetbe!« jelszóval is agitálnának. Megértették ezt a pártszervezet egyes tagjai, s kedden három elv­társ: Tüttő József 12 holdas, Hujber József és Mennyei János 8—8 hol­das gazdák is a belépés mellett dön­töttek. Több párttag azonban — mint Fuller és Józsa elvtársak — még mindig kívülről szemléli a szö­vetkezetét. Ezek megnyerése végett hívta össze kedden este megbeszélés­re a községi pártvezetőség a falu« 1919-es kommunistáit, s azokat az elvtársakat, akik az elmúlt tíz esz­tendő alatt oly sok kemény küzdel­met megvívtak már Somogyváron. Simon József elvtárs, tsz-tag, aki 1919-ben tagja volt a direktórium­nak, a Tanácsköztársaság örökké szép harcait s a tanácskormány utá­ni gyászos korszak, a fehér terror kegyetlenségeit, a saját maga és elv­társai meghurcoltatását idézte. Gre- sa Imre elvtárs, ugyancsak idős kommunista szavai nyomán szintén az első magyar proletárállam dicső törekvései elevenedtek meg. — 1919- ben hozzákezdtünk a szocialista Ma­gyarország megalapozásához — mondta. — Ma pártunk vezetésével, államunk támogatásával hasonlíthatatlanul jobb körülmények között harcol­hatunk dolgozó népünk felemel­kedéséért. Nekünk, kommunistáknak szent kö­telességünk, hogy a szövetkezeti gondolatot győzelemre vigyük köz­ségünkben. Nagy a kommunisták felelőssége ma Somogyváron. Személyes példa- mutatásuk döntő jelentőségű a tsz- mozgalom továbbfejlesztésében. Bá­tor, harcos kiállásukra van szük­ség, hisz Somogyváron kemény küz­delmet kell vívniuk az osztály ellen­ség, a kulákok, a volt csendőrök, osztályidegen elemek ellen. Simon elvtárs arról beszélt, hogy 1919-ben hősiesen küzdöttek azért, hogy a dol­gozó népé legyen a hatalom. Ök nem ismertek gyávaságot, pedig a? életük forgott kockán. De milyen szégyen az ma, ha egy párttag az ellenség rémhíreinek felülve, gyáván megfutamodik. Előre kell mennünk, le kell lepleznünk az ellenséget, győzelemre kell vinnünk pártunk politikáját — mondta Simon elv­társ. Megszívlelésre méltók az idős elv­társak szavai. Somogyvár kommu­nistái emeljék magasra a párt lobo­góját — azt a zászlót, amelyet Simon és Gresa elvtársak oly nehéz küz­delmek árán is becsülettel megvé­delmeztek. — 15 holdas öntözéses kertészet létesítését határozták el a baiaton- keresztúri Uj Élet Termelőszövetke­zet tagjai. Nádpalló üzemet és da­rálót is építenek. — Több mint bárom kilométer bosszú betongyalog.jálróí épültet a községben a barcsi tanács. A munka mintegy 200 000 forintos beruházást igényel, melynek felét társadalmi munkával biztosítják a helybeli la­kosok. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & Hogyan viszik el a párt iá szavát a dolgozó parasztokhoz A balatonkiliti községi pártbizott­ság egyik legfontosabb feladatának tartja a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztését. Évek óta két tsz működik a községben, a Dózsa és a Rákóczi, mindkettő tagjai több jöve­delemre tettek szert ez évben, mint bármelyik egyénileg gazdálkodó kö­zépparaszt. Van tehát gyakorlati példa, amellyel agitálni lehet a be­lépés mellett. A községi pártbizott­ságnak azonban gondoskodnia kel­lett arról, hogy.a párt erőit megfér lelően csoportosítsák, hogy tervsze­rű agitáció legyen a községben, min­den egyénileg dolgozó paraszthoz el­jusson a párt hívó, felvilágosító sza­va. A községi pártbizottság intézkedik A községi pártbizottság kibővített ülést tartott, melyre meghívtak alapszervezeti vezetőségi tagokat, más községi vezetőket és megbeszél­ték a teendőket. A cél az, hogy 'Ba­latonkiliti mielőbb termelőszövetke­zeti községgé váljon. Ehhez minden feltétel biztosítva van. A jólműködő termelőszövetkezet, a helyi gépállo­más szintén sokat segít. A pártbi­zottság tagjai úgy határoztak, hogy elsősorban a saját házuk táján néz­nek körül, .másszóval a kommunis­ták tsz-be való belépését sürgetik. Ezt arra alapozták, hogy tudják: csakis így lehet a kívülállók között eredményes agitációt végezni. Vé­gül. a pártbizottsági ülésen megbe­szélték: hány népnevelőt tud bizto­sítani a gépállomás, mennyit a Dó­zsa, a Rákóczi TSZ és hányat a községi alapszerveaet. Adatok, tények a népnevelők kezében Ezután összehívták a népnevelő­ket, megbeszélték velük, kit keresse­nek fel, érvekkel látták el őket, el« sősorban a helyi termelőszövetkeze­tek eredményeit népszerűsítő adato­kat adták a kezükbe. Igen ügyes összehasonlítást tettek az egyéni gazdák és a tsz-tagok évi jövedel­me között, összehasonlították pl. Hencz Lajos 9 holdas egyéni gazda jövedelmét — aki harmadmagával dolgozik gazdaságában — idős Ko­vács Imre, a Dózsa TSZ tagjának jövedelmével, aki szintén iharmadma- gával dolgozik a tsz-ben és össze« sen "853 munkaegységet teljesített. Az összehasonlítás eredménye a kö­vetkező: j Id. Kovács Imre Dózsa TSZ-tag: Hencz Lajos 9 h.-as egyéni gazda: 1 Bevétel 56 203 Ft Bevétel 50 541 Ft Kiadás 13 660 Ft Kiadás 21 707 Ft Tiszta jöv. 42 543 Ft Tiszte jöv. 28834 Ft Tehát az összehasonlítás eredmé­nye id. Kovács István, a Dózsa TSZ tagja javára dől el, akinek a *sz~ ben 13 703 forinttal volt az idén több jövedelme, mint Hencz Lajos középparasztnak. Egy másik példa: a népnevelők ügyes összehasonlítást tesznek azzal, hogy elmondják: a Dózsa TSZ-nek a búzaitermésátlaiga mennyivel vcjlt nagyobb, mint a község legjobb bú­zatermést elérő egyénileg dolgozó parasztjának. I Dózsa TSZ: Átlagtermés: Baksa Károly e. par.: Átlagter. J | 70 kát hold tábla 15,5 mázsa ! 4,5 kát. hold tábla 13 mázsa| Olyan érvek ezek, melyekre nin­csenek és nem is lehetnek ellenér­vek. Sok dolgozó paraszt gondolko­dott ezen és határozott úgy, hogy nem lesz sajátmagának ellensége. Ezért lépett a Dózsa TSZ-be Ha­rangozó György, Ábrahám János, Szalontai István, Szőke Ferenc és Öfi Sándor. Ezért lépett a Rákóczi TSZ-be Póka József, Szabó Kálmán, Bogár János, Farkas János és Mú­zsa G. József. Ez vezette azokat a dolgozó parasztokat, akik az új I-es típusú tsz előkészítésén dolgoznák: Baksa Károly, a népfront-bizottság elnöke, Vass Imre, Gáspár József és Májer József. A kommunista példamutatásról Térjünk vissza a kommunista pél­damutatásra. A pártbizottsági ülésen arról volt szó, hogy beszélni kell azokkal a párttagokkal, akik még nem léptek be a tsz-be. Meg kell mondani nekik: a párt a kommunis­táktól várja elsősorban, hogy poli­tikájával úgy értsenek egyet, hogy végrehajtják azt. Több tanácstag, párttag ezt megértve be is lépett a tsz-ibé. Azonban Lovas Imre elv­társsal a következő eset történt: fel­állt a taggyűlésen és mindenki füla- hallatára kijelentette, hogy belép a szövetkezetbe. A taggyűlés után azonban még napokig nem írta alá a belépési nyilatkozatot. A pártbi­zottság tagjai felkeresték, beszélget­tek vele, azt is megmagyarázták ne­ki, hogy miután a taggyűlésen ma­ga tett ígéretet a belépésre, most már .a párt tagjai közül egynek a szavahihetőségéről is szó van. Lovas elvtárs egyetértett ezzel, azóta már ő is termelőszövetkezeti tag. Tettekkel kell egyetérteni a párt politikájával Szabó István elvtárs, aki 1945. óta tagja a pártnak, a felesége tanács­tag, még nem lépett be a tsz-be. ök olyan különöns indokot hoznák fel, amit furcsa hallani 45-ös párt­tagtól. Azt mondja, hogy nem akar cseléd lemniü). de közben kijelenti: egyetért a párt politikájával abban, hogy a falun Is fel kell építeni a szocializmust. Ezt a két dolgot bi­zony nem lehet összeegyeztetni, Sza­bó elvtárs! Hiszen a párt volt az. mely 1945-ben ti Szovjetunió fel­szabadító [harcának! elredhiényekép- pen megszabadította a dolgozó pa­rasztokat a cselédélettől. Hiszen a párt évtizedekig azért harcolt, hogy a dolgozó parasztság jogos jussát, a földet megkapja, hogy elűzze a föl­desurakat, intézőket, csendőröket, mindazokat, akik a dolgozó parasz­tok vérét szívták. Kérdezze csak meg Szabó elvtárs azokat a tsz-ta- gckat, akik valamikor uradalmakban cselédeskedtek, hogyan élnek most és hogyan éltek a múltban, mit kapnak munkájuk után most és mit kaptak a múltban, hogyan -becsülik meg őket most és hogyan bántak el ve-' lük a múltban — meggyőző választ fog kapni. A párt politikájával egyetérteni annyit jelent, hogy vég­rehajtjuk a párt politikáját. A falun, a szocializmus építésével egyetérteni azt jelenti, hogy 'belépünk a terme­lőszövetkezetbe. Újabb belépések a tsz-ekbe Hogy a népnevelők munkája nem eredménytelén, ezt az utóbbi napok eseményei is igazolják. A gépállomá­son 14 dolgozó családjával együtt írta alá a belépési nyilatkozatot, új tsz alakítását tervezik Vörös Trak­tor néven. Nagy János 9 holdas gaz­da a napokban lépett a Rákóczi TSZ- be; igaz, neki volt egy kikötése, az t. i., hogy ne mondja be nevét a ta­nácsházán lévő hangoshíradó. (Sze­rény ember, nem szereti az ilyen népszerűsítést.) Reméljük, Nagy Já­nos gazda nem haragszik, hogy az újságba kiszerkesztettük, de az alkú erről nem szólt. Kédvés történet az is, ahogyan özv. Szalai Istvánná is­mét a Rákóczi TSZ tagja lett. Ö ugyanis egyszer már tagja volt en­nek a tsz-nek, aztán maga sem tud­ja miért, 1953-ban kilépett, most pedig magától ment el a tanácsházra megérdeklődni, hogyan lehetne visszalépni a Rákócziba. Természe­tesen azóta már ő is tagja a Rákó­czi TSZ családjának: igen szívesen fogadták. A balatonkiliti községi pártbizott­ság, az alapszervezetek tagjai, veze­tői folytassák tovább felvilágosító munkájukat. Keressék fel a kívül­állókat még egyszer és ahányszor csak szükséges, nyerjék meg őket a szövetkezés ügyének. Sok segítséget kapnak ehhez a járási pártbizottság instruktorától, Balázs Sándor elv- társtól, a járási tanács kiküldöttei­től: Gresa János, Molnár Lajos és Majos Béla elvtársaktól. De becsü­letes. jó munkájukért dicséret illeti Hegedűs Oszkár elvtársat, a községi pártbizottság titkárát, Denies László elvtársat, a Dózsa TSZ párttítkárát, Szányel István elvtársat, a Rákóczi TSZ párttitkárát és mind a 60 nép­nevelőt, akik esténként, a napi mun­ka után elviszik a párt igazságát, a párt hívó szavát a dolgozó parasz­tokhoz. Vucsák Magda

Next

/
Thumbnails
Contents