Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
Csütörtök, 1955. szeptember 1, SOMOGYI NÉPLAP 3 Egy „elfekvő" újítás Székely Antel, a Dalatonnagybe- reki Állami Gazdaság gépesítési csoportjának fiatal .technikusa ez év március 9-én újítást adott be az üzemi bizottság, elnökének, Frarnk- berger Mihály elvtársnak. Az újítás igen jelentősnek ígérkezett, s a dolgozók türelmetlenül várták felülvizsgálását. Székely elvtárs ugyanis új megoldást dolgozott ki a motorkerékpár selejt hengerfejének felújítására. Gyakran előfordul, hogy a helytelen gyertyabecsavarás vagy a menetközben! gyertyalazulás következményeként tönkremegy a hengerfejben lévő menetes furat. így a 98 forint -értékű hengerfej használhatatlanná válik. Székely elvtárs újításával a perselyezési megoldást tökéletesítette olymódon, hogy két menetvágás mellőzésével növeli a persely élettartamát, s elhasználódás esetén lehetővé teszi a gyors cserélést. Két előnye van tehát ez újításnak: 1. a menet kikopása esetén továbbra is használható a hengerfej (megfelelő felújítás után), 2. ha Székely elvtárs elgondolása alapján készítenék az új hengerfejeket, ez a menetvágásnál egy óra időmegtakarítást is jelentene. De nézzük csak, mi lilrtént ezzel az újítással? Az üzemi bizottság elnöke továbbította Kotncz István eivtárshoz, a gazdaság akkori igazgatójához, s a válasz csakhamar megérkezett: «■Székely Antal újítását felülvizsgálás céljából beküidtók a megyéhez. ..« Ez volt az utolsó értesülés, s a dolgozók türelmesen várták az eredményt Az első és a második hónap még csak könnyen eltelt de a harmadik, negyedik, ötödik hónap már próbára tette Székely elvtárs és dolgozótársai idegeit. A nemtörődömség láttán egyre jobban kedvüket veszítették az újítási kísérletektől. Hat hónap telt el az újítás benyújtása óta, s válasz még mindig nem érkezett. De ezen most már nem is csodálkozhatunk, hisz — mint az utóbbi napokban kiderült — az újításma is óit fekszik a fiúkban a gazdaság igazgatóságának asztalában. Hogy miért vezették feire a dolgozókat? Valószínű azért, mert egyszerűbb volt kedves szavakkal »»megnyugtatni:« az újítót, mint elolvasni és továbbítani ésszerűsítését. Érdekes megemlíteni azokat az alaptalan kifogásokat, melyekkel hanyagságukra igyekeztek «magyarázatot« adni az újítás .• »leifektetői«. Szeder Pál főagreasómus, az újító- bizottság tagja így nyilatkozott: — Ez évben még nem is érkezett be annyi újítás, hogy érdemes lett volna összehívni a bizottságot. — Már e kijelentés mellett sem 'lehet szó nélkül elsiklani. Elsősorban azért nem, mert 4 újításról is tudnak a dolgozók, másodszor a vezetőknek tisztában kellene lenniük azzal, hogy az újítási bizottság nemcsak az újítások elbírálására hivatott, hanem a mozgalom terjesztésére, népszerűsítésére is. Tehát mindenképpen indokolt a bizottság összehívása.. De menjünk tovább. Olyan «magyarázatot« is hallottunk, hogy a szóbanforgó ‘hengerfejet, Székely Antal újítását, hosszabb próbaidőnek vetették alá, s Szeder elvtárs szerint most több kísérleti munkadarabot megfigyelés alatt tartanak. Székely elvtárs viszont állítja, hogy mindössze egy hengerfej készült az ő módszere szerint, s bár hat hónapja eredményesen használják, a vezetőség közül eddig még senki sem ellenőrizte, sőt nem is érdeklődött felőle. Tehát ez a magyarázat is csődöt mondott. Ezután egy rendeletre hivatkoztak a gazdaság vezetői, mely szerint az igazgató egy személyben, illetve a műszaki vezetőség meghallgatásával újítóbizottsági ülés nélkül is dönthet, s ők ezért nem tertottek ez évben bizottsági ülést. Ez a magyarázat elfogadható lenne, de akkor miért nem bírálta el az igazgató Székely elvtárs újításét? Egyszerű a válasz. Azért, mert Fehér Lajos elvtársat elmulasztották tájékoztatni eiTől a nagyszerű újításról. Nem is» őt terheli a felelősség, hisz mindössze júniusban vette át a gazdaság vezetését. De annál nagyobb felelősség terheli Koncz és Szeder elvtársakat s a régi újítóbizottság tagjait, akik nemtörődömségükkel, felelőtlen hanyagságukkal kárt okoztak az államnak (ugyanis feltehető, hogy az újítás bevezetése 6 hónap alatt tetemes megtakarítást jelentett volna), elvesztették a dolgozók bizalmát, és visszafejlesztették a csoport újítási mozgalmát. Visszafejlesztették, mert a dolgozóknak kedvüket szegték. Most a vezetők maguk sem tudnák arról, hogy újítás azóta is született ugyan, csak a dolgozók éppen a vezetők hanyagsága láttán nem nyújtják be újításukat. Itt tehát nem csupán Székely Antal újításáról, hanem az egész gazdaság újítómozgalmáról van szó. Ideje, hogy a gazdaság vezetői 'kiköszörüljék a féléves csorbát, s mellőzve a bürokratikus ügyintézést, több gonddal, megértéssel és gyors intézkedéssel segítsék becsületes dolgozóikat, akik nap mint nap az állam, a gazdaság, a nép érdekében folytatják kísérleteiket a gépek jobb kihasználásáért, az önköltségcsökkentésért. J. B. Szerkesztőségünk postájából 70 vagon gabona elcséplésére tett ígéretet Károlyi János elvtárs A Kaposvári Gépállomáson dolgozik megyénk egyik legkiválóbb cséplőgépkezelője: Károlyi János elvtárs. Terve szerint 20 vagon gabonát kellene elcsépelnie 930-as gépével, eddigi teljesítménye 54 vagon. Tehát tervét 34 vagonnal túlteljesítette. De még ezzel az eredménnyel sincs megelégedve, el akarja érni a 70 vagont, annyira tett ugyanis ígéretet a pártnak. Kiváló eredményét úgy érte el, hogy minden percet okosan kihasznált, s a cséplőcsapat valamennyi tagja nagy szorgalommal vette ki részét a munkából. Nagy lelkiismeretességgel gondoskodott a gép karbantartásáról, állandóan figyelemmel kísérte a gép működését, s ezzel elejét vette a komolyabb hibáknak. így javítás miatt nem is volt kiesés a munkából. Károlyi elvtárs eredményével országos viszonylatban is az elsők közé tartozik. A 70 vagon eléréséhez sok sikert kívánunk neki. Lengyel János műszaki ellenőr. Királyék az idén 80 ezer forint jövedelemre számítanak a tsz-ben Mi, a giiüei Lendület TSZ tagjai saját példánkon látjuk, hogy valóban a szövetkezés a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja. De beszéljenek helyettem a számok. Id. Deák Lajosnak a múlt évben 30 000 forinton felül volt a jövedelme a tsz-ben. Király György és családja ebben az évben 50—60 ezer forint jövedelemre számít. Király Györgyné félt a közös gazdálkodástól. De amikor látta, hogy csak elő-* légként mit hordtak a padlására, megnyugodott és meggyőződött arról, hogy ők hárman a 8 holdas parcellájukon soha sem tudtak volna ennyit termelni. Király bácsi 68 éves és csak azt sajnálja, hogy nem előbb lépett a ísz-be. Minden dolgozó parasztnak bátran ajánlom a termelőszövetkezetet, mert az nekik és családjuknak nyugodt, gondtalan életet biztosít. Illés István tsz-tag. CIKKÜNK NYOMÁN Múlt hó 11-én megjelent «Szemét a Balaton-eszpresszóban« c. cikkünkre válaszolva a Balatonvidéki Üdülő- vendéglátó V. értesítette szerkesztőségünket, hogy a Forrai-zenekar helyett új zenekar szórakoztatja a Balaton-eszpresszó vendégeit. „Nekünk, kommunistáknak szent kötelességünk, bogy a szövetkezeti gondolatot győzelemre vigyük községünkben Megbeszélést tartottak Somogyvár 1919-es kommunistái Somogyvár mindkét termelőszövetkezetének — mind a Szabadságnak, mind a Békének — a cséplési eredményei is arról tanúskodnak: nagyobb terméssel fizet a föld a közös, nagyüzemi művelésért, mint az egyéni gazdák fáradozásáért. A Szabadság Termelőszövetkezet pl. 14 mázsa kenyérgabonát takarított be egy-egy holdról átlagosan, míg a falu egyénileg dolgozó parasztjainak egy-egy holdon termelt 'búzakévéiből 12 mázsa szem hullott a zsákokba. Volt hát érv a népnevelők tarsolyában, amikor elindultak házról iházra, hogy újabb és újabb dolgozó parasztcsaládokat nyerjenek meg a szövetkezés ügyének. A felvilágosító, okos szóra hallgatott az elmúlt bárom nap alatt 21 család, amiben nagy érdeme van a falu tsz-tagjai- mak, s a szövetkezeti asszonyok közül Vincze Istvánnénak és Simon Józsefnének. Bíró Lajos 8 holdas, Mojzer József 7 holdas dolgozó parasztok pár nappal ezelőtt szakították a régi, megszokott, kisparcellás gazdálkodással. Ám sokkal előbbre tartanának már Somogyváron is a tsz-fejlesztés- sel, ha a falu kommunistái »Gyertek utánunk a szövetkezetbe!« jelszóval is agitálnának. Megértették ezt a pártszervezet egyes tagjai, s kedden három elvtárs: Tüttő József 12 holdas, Hujber József és Mennyei János 8—8 holdas gazdák is a belépés mellett döntöttek. Több párttag azonban — mint Fuller és Józsa elvtársak — még mindig kívülről szemléli a szövetkezetét. Ezek megnyerése végett hívta össze kedden este megbeszélésre a községi pártvezetőség a falu« 1919-es kommunistáit, s azokat az elvtársakat, akik az elmúlt tíz esztendő alatt oly sok kemény küzdelmet megvívtak már Somogyváron. Simon József elvtárs, tsz-tag, aki 1919-ben tagja volt a direktóriumnak, a Tanácsköztársaság örökké szép harcait s a tanácskormány utáni gyászos korszak, a fehér terror kegyetlenségeit, a saját maga és elvtársai meghurcoltatását idézte. Gre- sa Imre elvtárs, ugyancsak idős kommunista szavai nyomán szintén az első magyar proletárállam dicső törekvései elevenedtek meg. — 1919- ben hozzákezdtünk a szocialista Magyarország megalapozásához — mondta. — Ma pártunk vezetésével, államunk támogatásával hasonlíthatatlanul jobb körülmények között harcolhatunk dolgozó népünk felemelkedéséért. Nekünk, kommunistáknak szent kötelességünk, hogy a szövetkezeti gondolatot győzelemre vigyük községünkben. Nagy a kommunisták felelőssége ma Somogyváron. Személyes példa- mutatásuk döntő jelentőségű a tsz- mozgalom továbbfejlesztésében. Bátor, harcos kiállásukra van szükség, hisz Somogyváron kemény küzdelmet kell vívniuk az osztály ellenség, a kulákok, a volt csendőrök, osztályidegen elemek ellen. Simon elvtárs arról beszélt, hogy 1919-ben hősiesen küzdöttek azért, hogy a dolgozó népé legyen a hatalom. Ök nem ismertek gyávaságot, pedig a? életük forgott kockán. De milyen szégyen az ma, ha egy párttag az ellenség rémhíreinek felülve, gyáván megfutamodik. Előre kell mennünk, le kell lepleznünk az ellenséget, győzelemre kell vinnünk pártunk politikáját — mondta Simon elvtárs. Megszívlelésre méltók az idős elvtársak szavai. Somogyvár kommunistái emeljék magasra a párt lobogóját — azt a zászlót, amelyet Simon és Gresa elvtársak oly nehéz küzdelmek árán is becsülettel megvédelmeztek. — 15 holdas öntözéses kertészet létesítését határozták el a baiaton- keresztúri Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai. Nádpalló üzemet és darálót is építenek. — Több mint bárom kilométer bosszú betongyalog.jálróí épültet a községben a barcsi tanács. A munka mintegy 200 000 forintos beruházást igényel, melynek felét társadalmi munkával biztosítják a helybeli lakosok. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & Hogyan viszik el a párt iá szavát a dolgozó parasztokhoz A balatonkiliti községi pártbizottság egyik legfontosabb feladatának tartja a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését. Évek óta két tsz működik a községben, a Dózsa és a Rákóczi, mindkettő tagjai több jövedelemre tettek szert ez évben, mint bármelyik egyénileg gazdálkodó középparaszt. Van tehát gyakorlati példa, amellyel agitálni lehet a belépés mellett. A községi pártbizottságnak azonban gondoskodnia kellett arról, hogy.a párt erőit megfér lelően csoportosítsák, hogy tervszerű agitáció legyen a községben, minden egyénileg dolgozó paraszthoz eljusson a párt hívó, felvilágosító szava. A községi pártbizottság intézkedik A községi pártbizottság kibővített ülést tartott, melyre meghívtak alapszervezeti vezetőségi tagokat, más községi vezetőket és megbeszélték a teendőket. A cél az, hogy 'Balatonkiliti mielőbb termelőszövetkezeti községgé váljon. Ehhez minden feltétel biztosítva van. A jólműködő termelőszövetkezet, a helyi gépállomás szintén sokat segít. A pártbizottság tagjai úgy határoztak, hogy elsősorban a saját házuk táján néznek körül, .másszóval a kommunisták tsz-be való belépését sürgetik. Ezt arra alapozták, hogy tudják: csakis így lehet a kívülállók között eredményes agitációt végezni. Végül. a pártbizottsági ülésen megbeszélték: hány népnevelőt tud biztosítani a gépállomás, mennyit a Dózsa, a Rákóczi TSZ és hányat a községi alapszerveaet. Adatok, tények a népnevelők kezében Ezután összehívták a népnevelőket, megbeszélték velük, kit keressenek fel, érvekkel látták el őket, el« sősorban a helyi termelőszövetkezetek eredményeit népszerűsítő adatokat adták a kezükbe. Igen ügyes összehasonlítást tettek az egyéni gazdák és a tsz-tagok évi jövedelme között, összehasonlították pl. Hencz Lajos 9 holdas egyéni gazda jövedelmét — aki harmadmagával dolgozik gazdaságában — idős Kovács Imre, a Dózsa TSZ tagjának jövedelmével, aki szintén iharmadma- gával dolgozik a tsz-ben és össze« sen "853 munkaegységet teljesített. Az összehasonlítás eredménye a következő: j Id. Kovács Imre Dózsa TSZ-tag: Hencz Lajos 9 h.-as egyéni gazda: 1 Bevétel 56 203 Ft Bevétel 50 541 Ft Kiadás 13 660 Ft Kiadás 21 707 Ft Tiszta jöv. 42 543 Ft Tiszte jöv. 28834 Ft Tehát az összehasonlítás eredménye id. Kovács István, a Dózsa TSZ tagja javára dől el, akinek a *sz~ ben 13 703 forinttal volt az idén több jövedelme, mint Hencz Lajos középparasztnak. Egy másik példa: a népnevelők ügyes összehasonlítást tesznek azzal, hogy elmondják: a Dózsa TSZ-nek a búzaitermésátlaiga mennyivel vcjlt nagyobb, mint a község legjobb búzatermést elérő egyénileg dolgozó parasztjának. I Dózsa TSZ: Átlagtermés: Baksa Károly e. par.: Átlagter. J | 70 kát hold tábla 15,5 mázsa ! 4,5 kát. hold tábla 13 mázsa| Olyan érvek ezek, melyekre nincsenek és nem is lehetnek ellenérvek. Sok dolgozó paraszt gondolkodott ezen és határozott úgy, hogy nem lesz sajátmagának ellensége. Ezért lépett a Dózsa TSZ-be Harangozó György, Ábrahám János, Szalontai István, Szőke Ferenc és Öfi Sándor. Ezért lépett a Rákóczi TSZ-be Póka József, Szabó Kálmán, Bogár János, Farkas János és Múzsa G. József. Ez vezette azokat a dolgozó parasztokat, akik az új I-es típusú tsz előkészítésén dolgoznák: Baksa Károly, a népfront-bizottság elnöke, Vass Imre, Gáspár József és Májer József. A kommunista példamutatásról Térjünk vissza a kommunista példamutatásra. A pártbizottsági ülésen arról volt szó, hogy beszélni kell azokkal a párttagokkal, akik még nem léptek be a tsz-be. Meg kell mondani nekik: a párt a kommunistáktól várja elsősorban, hogy politikájával úgy értsenek egyet, hogy végrehajtják azt. Több tanácstag, párttag ezt megértve be is lépett a tsz-ibé. Azonban Lovas Imre elvtárssal a következő eset történt: felállt a taggyűlésen és mindenki füla- hallatára kijelentette, hogy belép a szövetkezetbe. A taggyűlés után azonban még napokig nem írta alá a belépési nyilatkozatot. A pártbizottság tagjai felkeresték, beszélgettek vele, azt is megmagyarázták neki, hogy miután a taggyűlésen maga tett ígéretet a belépésre, most már .a párt tagjai közül egynek a szavahihetőségéről is szó van. Lovas elvtárs egyetértett ezzel, azóta már ő is termelőszövetkezeti tag. Tettekkel kell egyetérteni a párt politikájával Szabó István elvtárs, aki 1945. óta tagja a pártnak, a felesége tanácstag, még nem lépett be a tsz-be. ök olyan különöns indokot hoznák fel, amit furcsa hallani 45-ös párttagtól. Azt mondja, hogy nem akar cseléd lemniü). de közben kijelenti: egyetért a párt politikájával abban, hogy a falun Is fel kell építeni a szocializmust. Ezt a két dolgot bizony nem lehet összeegyeztetni, Szabó elvtárs! Hiszen a párt volt az. mely 1945-ben ti Szovjetunió felszabadító [harcának! elredhiényekép- pen megszabadította a dolgozó parasztokat a cselédélettől. Hiszen a párt évtizedekig azért harcolt, hogy a dolgozó parasztság jogos jussát, a földet megkapja, hogy elűzze a földesurakat, intézőket, csendőröket, mindazokat, akik a dolgozó parasztok vérét szívták. Kérdezze csak meg Szabó elvtárs azokat a tsz-ta- gckat, akik valamikor uradalmakban cselédeskedtek, hogyan élnek most és hogyan éltek a múltban, mit kapnak munkájuk után most és mit kaptak a múltban, hogyan -becsülik meg őket most és hogyan bántak el ve-' lük a múltban — meggyőző választ fog kapni. A párt politikájával egyetérteni annyit jelent, hogy végrehajtjuk a párt politikáját. A falun, a szocializmus építésével egyetérteni azt jelenti, hogy 'belépünk a termelőszövetkezetbe. Újabb belépések a tsz-ekbe Hogy a népnevelők munkája nem eredménytelén, ezt az utóbbi napok eseményei is igazolják. A gépállomáson 14 dolgozó családjával együtt írta alá a belépési nyilatkozatot, új tsz alakítását tervezik Vörös Traktor néven. Nagy János 9 holdas gazda a napokban lépett a Rákóczi TSZ- be; igaz, neki volt egy kikötése, az t. i., hogy ne mondja be nevét a tanácsházán lévő hangoshíradó. (Szerény ember, nem szereti az ilyen népszerűsítést.) Reméljük, Nagy János gazda nem haragszik, hogy az újságba kiszerkesztettük, de az alkú erről nem szólt. Kédvés történet az is, ahogyan özv. Szalai Istvánná ismét a Rákóczi TSZ tagja lett. Ö ugyanis egyszer már tagja volt ennek a tsz-nek, aztán maga sem tudja miért, 1953-ban kilépett, most pedig magától ment el a tanácsházra megérdeklődni, hogyan lehetne visszalépni a Rákócziba. Természetesen azóta már ő is tagja a Rákóczi TSZ családjának: igen szívesen fogadták. A balatonkiliti községi pártbizottság, az alapszervezetek tagjai, vezetői folytassák tovább felvilágosító munkájukat. Keressék fel a kívülállókat még egyszer és ahányszor csak szükséges, nyerjék meg őket a szövetkezés ügyének. Sok segítséget kapnak ehhez a járási pártbizottság instruktorától, Balázs Sándor elv- társtól, a járási tanács kiküldötteitől: Gresa János, Molnár Lajos és Majos Béla elvtársaktól. De becsületes. jó munkájukért dicséret illeti Hegedűs Oszkár elvtársat, a községi pártbizottság titkárát, Denies László elvtársat, a Dózsa TSZ párttítkárát, Szányel István elvtársat, a Rákóczi TSZ párttitkárát és mind a 60 népnevelőt, akik esténként, a napi munka után elviszik a párt igazságát, a párt hívó szavát a dolgozó parasztokhoz. Vucsák Magda
