Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

ft SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. szeptember 4.» Szerezzük vissza megyénk jóhírnevét Az elmúlt hetekben igen gyengén haladt a -gabonabegyűjtés megyénk­ben. Ennek egyik fő oka a »nedves gabona-elmélet« hangoztatása volt. Megyénk egyre hátrább került az or­szágos begyűjtési versenyben. Az il­letékes megyei és járási szervek in­tézkedése nyomán felszámoltuk a ká­ros nézeteket, a községi tanácsok és a begyűjtési dolgozók lelkiismerete­sebben láttak munkához. Karódon pl., ahol a »nedves gabona-elmélet« következtében vagy 180 gazda volt hátralékban gabonabeadásával, a fel­sőbb szervek intézkedésére a községi tanács és a begyűjtési dolgozók két nap alatt mintegy 9 vagon gabonát gyűjtöttek be, s felszámolták a hát­ralékokat. A megyében mindenütt rendszere­sebben ellenőrizték a gabona szárí­tását, felelősségre vonták azokat, akik nem igyekeztek megszárítani gabonájukat, s alkalmazták a tör­vényt a kötelességm-ulasztakkal szemben. Mindezek eredményekép­pen javulásnak indult a begyűjtési munka, s megyénk a 13. helyről a 7.-re került az országos gabonabe­gyűjtési versenyben. Dicséret és elismerés illeti me­gyénk tanácsi és begyűjtési dolgozó­it, akik bebizonyították, hogy tud­nak lelkesen, tudnak jól dolgozni. Ez az eredmény adjon nekik még több erőt, lelkesedést munkájukhoz, s ne­velő szóval, vagy ahol szükséges, a törvény szigorával küzdjenek a be­gyűjtési tervek mielőbbi teljesítésé­ért, megyénk jó hírnevének vissza­szerzéséért. Községi tanácsaink szervezzék meg, hogy lelkes cséplőcsapataink, melyek eddig is becsülettel kivették részüket a kenyérért folyó csatából, a mai napon is csépeljenek és ahol még nem került zsákba a gabona, tegyenek meg mindent, hogy legké­sőbb szeptember 7-ig megyénk ösz- szes községében befejeződjön a csép- lés; ezzel egyidőben teljesítse min­den termelő gabonabeadási kötele­zettségét. Ehhez kívánunk eredmé­nyes, jó munkát. A járások sorrendje a legutóbbi összesített értékelés szerint: Járás: össz. p. sz.: Begyűjt, hiv. vez.: Járási tanácselnök: 1. fonyódi 1263 Győréi József Király Ferenc 2. siófoki 1250 Gajdos László Németi László 3. tahi ________1202 Kovács István Tengerdi Imre 4 . barcsi 5. marcali 6. nagyatádi 1151 Siszler István 1110 Sifter Jenő 1061 Borbandi Ambrus Mátyás József Papp Ferenc Sasvári Ferenc 7. kaposvári 8. csurgói 1016 Balassa Tibor 1012 Horváth György Suri Sándor Vörös Gábor A Terményforgalmi Vállalat egyes raktárosai akadályozzák a gabonabegyűjtést Kapospulán már a múlt hónap 26- án befejeződött a cséplés, de a köz­ség még mindig nem teljesítette be­adási tervét. A törvény pedig azt ír­ja e!ő, hogy a cséplés befejezésével egyidőben teljesíteni kell a gabona- beadási tervet, mivel minden gazdá­nak kötelessége, hogy a cséplőgéptől azonnal ä begyűjtőhelyre vigye az államnak járót. Vannak gazdák, akik még mindig szárítgatják gabo­nájukat, és a tanácstitkár elvtárs szerint egy vagonra való gabona még kinn van a gazdáknál. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a Termény­forgalmi Vállalat csornai és dombó­vári raktárosai, ahelyett, hogy meg­gyorsítani igyekeznének a begyűj­tést, inkább hátráltatják. 12—>14 nap Szárítási határidőt adtak a gazdák­nak, holott a mostani napos időben 2—3 nap alatt megszárad a gabona. A községi tanács felülvizsgálta a hátralékosokat és megállapította, hogy a kintiévé gabonának több mint fele alkalmas az átvételre, de a gazdák nem vitték be, míg a 10 napos szárítgatási határidő le nem téli. A «tanács vezetői kötelezték ezeket a gazdákat, hogy azonnal szállítsák be gabonájukat a ter­ményraktárba, így egy nap alatt két vagon gabonát begyűjtötték. A terményraktárosok azonban sem ezután, sem a Terményforgalmi Magyaratádon addig „szárítgatták“ a gabonát, míg megdohosodott Magyaratádon több mint egy hete végeztek a csépléssel, a község azon­ban még mindig csak 95 százalékra teljesítette gabonabeadási kötelezett­ségét. 10 »nedvesgabona«-hátralékos van, aki már egy hete szárítgatja a gabonát, de a tanács vezetői annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy ellenőrizzék: hogyan szárítgat­ják a gabonát ezek a gazdák? Mi­vel a tanács feléjük se nézett* a gazdák nem igyekeztek, felrakták a gabonát a padlásra és hagyták, hogy magától száradjon meg. A gaboná­val azonban más történt: nem szá­radt meg, hanem megdohosodott. Kit terhel ezért a felelősség? Első-sorban a gazdákat, másodsorban a tanács ve­zetőit. Okuljanak a magyaratádi ta­nácsvezetők saját kárukon, s intéz­kedjenek, hogy a gabonaszárítást a leggyorsabban befejezzék, s oda­adják az államnak, ami az államé Külföldön tartózkodó magyarok hazatérésével foglalkozó információs iroda létesült Kaposvárott A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok hazatérésének meg­könnyítése végett a Magyarok Világ- szövetsége a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 11. sz. törvény- erejű rendeletével kapcsolatosan Ka­posváron (Somogy) információs iro­dát -létesített. A jövőben az érdekelt családok­nak lehetőségük nyílik arra, hogy az információs irodában személyesen eljárhassanak a külföldről hazatérni szándékozó hozzátartozójuk ügyéiben. Az érdeklődőknek tájékoztatást a Megyei Tanács Egészségügyi Osztály szoc. csoportja ad. Áz információs iroda a Megyei Ta­nács székházában, az 1. em. 108-as szobában minden kedden és pénte­ken 11 órától 13 óráig áll a felek rendelkezésére. Vállalat figyelmeztetése után, nem változtattak munkájukon, úgy lát­szik, tetszik nekik, hogy visszakül­dözgethetik a gazdákat, azzal az ürüggyel, hogy nedves a gabona, szá- rítgassák. Pénteken négy olyan gaz­dát küldtek vissza a terményátvevők, akiknek a gabonájuk alkalmas volt az átvételre. A terménymktárosok mintha játékot űznének » pulai tanácsvezetőkkel, csak azért sem ve­szik át a gabonát. Pedig a begyűjtés nem játék, és a tanács vezetői nem azért küzdenek a terv teljesítéséért, hogy a Terményforgalmi Vállalat egyes raktárosai felületes munká­jukkal akadályozzák a község tervé­nek teljesítését. Sürgősen vonják fe­lelősségre a felelőtlen terményrak- tárosokat! — Megtérül a biztosítás összege Erről meggyőződhettek a böhönyei Szabadság TSZ tagjai, akik 43 ezer forint, a darányi Győzelem TSZ dol­gozói, akik 29 ezer forint, a nagy­bajomi Győzelem TSZ, ahol 27 ezer forintos jégkár-biztosítást fizetett ki az Állami Biztosító. Minden jégká­rosultnak a jégbiztosítás alapján kár­térítés jár. Ennek előfeltétele, hogy a termelők jégkáraikat a törvényiben megszabott időben bejelentsék. Példamutató begyűjtési előadó bAtai jűlia somi -begyűjtési előadó már sokszor szerzett magának dicséretet, elisme­rést lelkiismeretes, jó munkájáért. Legutóbb pénzjutalmat is kapott, s ez még jobban munkára serkentet­te. De most is dicséret illeti, mert rendszeresen látogatta a -termelőket, ellenőrizte a gabonaszárítást, s okos felvilágosító szóval, de ahol kellett, a törvény alkalmazásával is harcolt a gabona begyűjtéséért. Községe már 100 százalékra teljesítette, gabo- nabégyűjtési tervét. — Repülőgépről irtják a szúnyo­got Sztáiinvárósban, ahol ebben az évben »hasonlóképp, mint másutt, igen sok a szúnyog. A dunaparti füzesek kb. 600 holdnyi területét saúnyog- irtószerrej permetezik be. Séta az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Végigsétálva az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon, minden lépésnél újabb szemetgyönyörködtető, szívde­rítő látvány: a magyar mezőgazdaság eredményeinek gyöngyszemei, a Szovjetunió és a népi demokráciák mezőgazdasági fejlődésének, gépesíté­sének eredményei vonják magukra a figyelmet. A Mezőgazdasági Kiállítás szem­lélői elé tárja a magyar mezőgazda­ság jövőjét, perspektíváját is. Száz -meg száz látnivaló adja tudtára a lá­togatóknak, milyen nagy tettekre képes a fel­szabadult magyar dolgozó pa­rasztság, milyen olthatatlanul lángol a magyar mezőgazdasági dolgozók alkotásvágya, s milyen előrelátóan és szeretettel gondoskodik pártunk és kormá­nyunk a mezőgazdaság felvirá­goztatásáról. Nehéz szavakba önteni vagy papír­ra vetni azt a felémelő érzést, amely magával ragadja az embert, mihelyt belép a Mezőgazdasági Kiállítás ka­puján. Az út a bejárattól a kiállítás fő­pavilonjába visz, melyben .gyönyörű festmények, fényképek, -grafikonok dokumentálják a magyar paraszti életet a felszabadulástól napjainkig. Az első kép azt ábrázolja, amikor a magyar parasztság jogos tulajdoná­ba veszi a földet, amikor az évtize­dekig kisemmizett magyar paraszt saját földje mesgyéjére leveri "a cö- veket. Itt látjuk a legkiválóbb ter­melőszövetkezetek, állami gazdasá­gok, gépállomások, a magyar mező­gazdaság legkiválóbb 'szakemberei­nek, dolgozóinak díjait. Innen kilép­ve a nagy kiterjedésű, száz színiben pompázó, virágos parkba érünk, amelynek sétányain több mint ezer pad szolgál kényelmes ülőhelyül a látogatóknak. A kiállítás szépen berendezett éttermeiben, a halász- kertben, csárdában egyszerre mint­egy 10 ezer ember foglalhat helyét. A kisgyermekek számára- mintegy 350 gyermek -befogadására alkalmas napközi otthont létesített az MNDSZ a kiállításon, s így. már jobban el­kerülhető az, ami a múlt évben sok­szor előfordult, hogy , a kisgyerme­kek elvesztették szüleiket vagy -for­dítva a látogatók óriási tömegében. Idén sokkal több látogatóra számít a kiállítás rendezősége, mint ameny- -nyi a múlt évben volt. S méltán szá­molnak több látogatóval, mert most nemcsak méreteiben nagyobb a kiállítás, hanem szebb is, mint tavaly, s anyaga még gazda­gabb. Igen érdekes és tanulságos látvány az öntözéses gazdálkodás, a víz- gazdálkodás, a talajjavítás fejlődését és jövőjét bemutató rész. De nem tud elmenni a látogató csodálkozás nélkül a Tiszalöki Erőmű egyik kapujának kicsinyített mása mel­lett sem, ahol a két 10 méter magas torony között 3 méter magasságban ömlik át a víz, -bemutatva a vízderő- hasznosításának egyik módját. Vagy ki ne volna kíváncsi a szebbnél szebb -mintákkal díszített mezőköves­di pavilonra, a korszerű baromfite­nyésztésre, prémes állattenyésztésre és galambtenyésztésre, az erdőgaz­dálkodás, a gyümölcs- és szőlőter­melés, a gabonatermelés és betaka­rítás, a szénabetakarítás és szárítás gépesítésére? Megyénk dolgozói nyil­ván különösen kíváncsiak Somogy megye szereplésére a kiállításon. Megyénk mezőgazdaságának fej­lődését hirdető (eredmények is vannak bőven. A többi között büszkék lehetünk a répáspusztai Első ötéves Terv TSZ-re, amely­nek egy fehér hússertés anya­kocája 10 malacával II. díjat nyert. Halasi András munkaérdémérmes sertéstenyésztő boldogan beszél mun­kájáról, arról* hogyan tenyészti -az ilyen szép sertéseket. De elismerést aratnak a kiállításon megyénk egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztjai­nak állatai is. Varga László kapos­vári egyéni paraszt két fehér hús­sertés kanj-a közül az egyik III. dí­jat nyert a bírálaton. A kiállításon lévő somogyi állat- tenyésztők és növénytermelők • azt üzenik haza: jól érzik máguk-at, s örülnének, há minél több somogyi látogató felkeresné őket a kiállítá­son. Reméljük, hogy az itthoniak tel- jesí-tiÉ'a szíves meghívást. Felkészültek az őszi vetésre Kiskorpádon A kiskorpádi dolgozó parasztok mindig élenjártak a mezőgazdasági munkákban. Most sem akarnak le­maradni. Tudják, hogy a korai ve­tés bő termést hoz — no meg a köz­ség jó hírnevét is öregbíteni akar­BALLÉR LÁSZLÓ HAGYATÉKA Mire ezek a. sorok a nyomdából kikerül­nek, akkorra már felzcndültek a szöllősgyöröki utcákon a zenés ébresztő hangjai. A mai nap hosszú-hosszú időre emlékezetes dátum marad a völgyben fekvő, szőlősdombokkal, erdőkkel övezett kis falu életében. Az apák ‘majd el­mondják fiaiknak: ezen a szeptemberi szép va­sárnapon lett termelőszövetkezeti község Szöl- lősgyörök. Ma délelőtt 10 óra tájt megélénkül a kultúrház környéke: ünnepi ülésre igyekeznek az emberek. Jönnek a Táncsics Mi­hály utcából, jön Hári József a Szabadság ut­cából, Ballér László is jön, meg a többiek. Díszben a falu, ünnep­lőben az emberek, Bal­lér László arca is ra­gyog, pedig... Ne legyen — és bizto­san tudjuk, nem is lesz — ünneprontás, ha a mai szép napon emögé a »pedig« mögé -tekin­tünk. A történet ott kezdő­dött, hogy egy augusz­tusi napon Dara János elvtárs népnevelő, a F°" nyódi Járási Pártbizott­ság tagja meglátogatta otthonában a 12 holdas Ballér Lászlót. Akkori­ban már megmozdult egész Somogyország, mozgásba jött a szövet­kezeti gazdálkodás felé fordult a kis Szöllősgyö- rök község is. A rádió Somogyról beszélt, az újságokból az új élet győzelmi jelentéseit le­hetett olvasni. Hallotta, olvasta Bal­lér László középparaszt a híreket, s mint nyitott szemmel járó ember, látta, tudta, hogy falu­jának is hasznosat, jót hoz az új: gépeket, mű­trágyát, jobban művel­hető nagy táblákat, fej­lett gazdálkodást. Tudta mindezt, mégis húzta vissza valami, A régóta megszokott életmód, a 12 hold föld, benne a 700 négyszögöl szőlő. Mit határozzon? — ezen gondolkozott akkor is, amikor Daru János meglátogatta őt otthoná­ban. A házigazda, mint il­lik, hellyel kínálta ven­dégét. Beszélgettek. Az idei év időjárásáról volt szó, a száraz tavaszról, s a rákövetkező túlsók esőről, a gabonatermés­ről, amely végül mégis jobb lett, mint Ígérke­zett. Aztán a Vörös Csil­lagról beszélgettek, a szöllősgyöröki szövetke­zetről, amely — ezt Bal­lér László is fenntartás nélkül elismerte — meg­érdemli a dicsérő szót. A tarlóhántást a kö­zösben az aratással egy­időben elvégezték* Má­sodnövényeik egyenesen gyönyörűek, gabonaelő­leget pedig bőven osz­tottak a tagoknak. Olyan bőven, hogy Jan­csik József tsz-tag ki is jelentette: »Most már nem is néprádiót, ha­nem világvevő - rádiót veszek.« Simán, egyetértőén folyt a beszélgetés, ami­kor benyitott az ajtón Ballér László 8 év kö­rüli ’ unokája. | Akkor felhő ült az idős gazda homlokára. Magához in­tette a fiút, vállára he­lyezte munkában elne­hezült kezét, a gyerek­hez intézte szavait, de mintha az egész világot kérdezte volna: — Ha mégis belépek, ha mégis a közöst vá­lasztom, rád mit hagyok akkor, kisunokám?! A vendég érezte, hogy valójában őhozzá intéz­ték a kérdést, s a szü­lető új világ nevében neki kell megadni a vá­laszt. Pár pillanatig súlyos csendben ültek ottan. Aztán elővette Daru János a képet, amit mindig magával hordoz, s mutatta a nagy kérdésre a választ, a legnagyobb érvet: — Ez János fiam, 9 éves, ez Ferenc, 5 éves, ez meg Zsuzsa, két éves, s olyan a haja. mint a selyem és kék a szeme. Ballér László várako­zón figyelte, mi követ­kezik ezután? Az kö­vetkezett, hogy Daru János a fénykép után a munkaegységkönyvet is elővette. Kitűnt, hogy a tsz-ben dolgozik a Daru-család (amíg a já­rási pártbizottság tagja nem lett, addig Daru János is a tsz-ben dol­gozott) és dehogy is kell féleni Jancsi,« Feri, Zsu­zsa jövőjét! Három disznó hízik otthon a háztájiban, az istállóban meg tehén áll, négy-ötszáz forint jön be havonta az eladott szabad tejért. De nemez a legtöbb, hanem a kö­zösből eredő jövedelem! Két szobás, konyhás, előszobás (házat építet­tek tavaly Daruék a közösadta jövedelemből, nyári konyhával, istálló­val, pincével. Daru elv­társ felesége és apja az idén már őszj árpából 13 mázsát vittek haza, s ez csak előleg! — Azt hiszi, hogy én nem szeretem ezeket a gyerekeket? Csakhogy én nem féltem őket, mert éppen akkor kelle­ne féltenem őket, ha nem a legbiztosabb, leg­jobb úton tudnám a családomat. — Szóval három gye­rek van — mondta eny­hültén Ballér László, s mosolygott, mert lám ő eddig nem is gondolt arra, hogy a népnevelők­nek családjuk is van, nemcsak érveik vannak. Azóta eltelt két hét, s most éppen a kultúrház felé igyekszik Ballér László: vele megy egy darabon unokája. Aztán játszani küldi a fiút, ő meg benyit a terem aj­taján: benyit, köszönte­ni a jövőt, almit' ma-- guknak választanak a mai emberek, s amit örökül kapnak tőlünk a gazdag unokák. Vajda Márton. ják. Ahogy végeztek a csépléssel, s az államinak járót is beadták, ;izón­ná. hozzáláttak az őszi munkákhoz. Azok a gazdák, akik frissen trágyá­zott fpldbe akarnak vetni,: él«ő dol­guknak tartották, -hogy, kihordják ;a trágyát a földre. Legtöbb gazda azosn- ban a -szántáshoz láltott hozzá. 1.5C hold vetőszántást végeztek el eddig, de folyamatosan tart ez a. munká. Minőségi vetőmagot tavaly cseréltek, így most csak tisztítaniuk kell. Töte ben kézi szelektorral tisztítják a. magot. Sokan -a gépállomás szelek-1 torára várnak, amely hamarosan megérkezik a faluiba. A gazdák úgy számítanak, hogy a -jövő héten megkezdhetik az őszi árpa vetését. A jövő héten megkezdik az őszi vetést Magyaregresen is A magyaregresi gazdák 297 hold- vetőszántást végeztek eddig. Most legtöbben a vetőmagtisztítással fog­lalkoznak, kézi szelektorral tisztít­ják a magvakat, mivel a gépállomás, szelektora még nem érkezett meg a* községbe és nem akarnak sökáigi vá­rakozni, mert >azt tervezik, hogy a jövő héten megkezdik a rozs és az: őszi árpa vetését. Korai vetés = bő termés — tudják ezt Balatonszárszón A balatonszárszód Béke Termelő- szövetkezet tagjai- jó termést takarí­tottak be őszi árpából, mert a múlt ősszel időben, jól előkészített mag­ágyba vetettek. A tagok azt akar­ják, hogy jövőre is jó termésük le­gyen, ezért, igyekeztek a vetéssel.. 12 hold őszi üpát jól előkészített magágyba már földbe tettek. * * * Ságváron Szigeti József 8 holdas mintagazda példát mutat gazdatár- -sainak a mezőgazdáság!- munkák^ ban. Nem késlekedett a vetéssel, 1 hold őszi árpát mér földbe tett. — Csoportos látogatásra indulnak az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tásra az öreglaki Ifjú Gárda és a barcsi Vörös Csillag TSZ dolgozói, öreglakról 30, Barcsról 60 család utazik fel a vásárra. A gadácsiak és a gigeiek is külön autójárattal men­nek fel a fővárosiba megtekinteni a; kiállítást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents