Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-27 / 227. szám
fALÁG P HOLET AR J AI EGYESÜLJETEK! Megyénk állattenyésztésével, a közoktatás helyzetével foglalkozott a Megyei Tanács ülése A Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásáról a fonyódi járásban Csonkaforduló a megyei labdarúgó-bajnokságban A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGY MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 227. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1955. szeptember 27. B baza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt A mai napon jelent meg népköz- társaságunk kormányának felhívása, amelyben arra hívja fel az ország dolgozóit, hogy a most kibocsátott Hatodik Békekölcsön jegyzésével járuljanak hozzá országunk építéséhez. Ki az, aki megtagadja édesanyja kérését, ki az, aki nem segít édesanyján, ha szükséges. A haza, amely évszázadokon át csak úri mostohája volt a népnek, a felszabadulás után édesanyánk lett. Most édesanyánk, a haza kér tőlünk. Azt kéri minden hű fiától, hogy erejéhez mérten jegyezzen békekölcsönt, segítsen forintjaival is abban, hogy ez a drága haza még szebb, még virágzóbb legyen, hogy e hazában élők még boldogabb emberek legyenek. A mi kölcsönadott forintjaink is segítettek, hogy a felszabadulás óta eltelt 10 esztendőben valóban hazát teremthessünk, ahol boldogabbak, mosoly- gósahbak a gyermekek, megelégedettek, igaz emberi életet élhetnek az ország igazi tulajdonosai, a dolgozók. A mi kölcsön jegy zéseink az ország erősödésének fontos tényezői voltak. Amikor az első forintokat jegyeztük, még csak terv volt a nehéz- és a könnyűipar fejlesztése, a falvak villamosítása, az iskolák, egészségházak és kultúrházak építése. S ma, azután, hogy nemcsak munkánkkal, de forintjainkkal is segítettük az ország szépülését, gazdagabbá tételét — tonnaszámra ömlik a vas Sztálin- város kohóiból, bőven van ruha, cipő, virágzásnak indult mezőgazdaságunk, kulturális forradalmunk hatalmas léptekkel halad előre. Számadatok hosszú sorát lehetne említeni, amelyek mind hazánk fejlődésének, életünk szebbé válásának beszédes bizonyítékai. Az országban ma 20 000, megyénkben 880 traktor szántja a földet. Megyénk ipara, amely elmaradott volt, fejlődésnek indult, s üzemeink napról napra többet termelnek. Felépült 100 millió forintos beruházással a Textilmű, a megye többi üzemét is bővítették, korszerűsítették. Az elmúlt években a megye községeinek 64,5 százalékát villamosították. 143 kultúrotthon épült a megyében. 337 általános iskola, 14 középiskola várja a dolgozók gyermekeit. A kórházi ágyak száma az 1946-os 792-ről 1252-re növekedett, 3 szülőotthon, 8 tüdőbeteg- gondozó intézet működik ma már a megyében. Sokáig sorolhatnánk az elért eredményeket. Mindezek azt bizonyítják, hogy forintjainkat jó helyre adtuk. De bizonyíték a létesítményeken kívül megváltozott életünk is. Megszűnt a munkanélküliség réme s üzemeink, vállalataink dolgozóinak keresete is évről évre növekszik. . Pártunk és kormányunk szavára mindenkor építem lehet. A hat esztendeje kibocsátott tervkölcsömi államunk ez évben teljesen visszafizette. S amellett, hogy forintjainknak is része van országunk fejlődésében, hónapról hónapra nagy nyeremények formájában ezrek és százezrek kapják vissza megsokszorozódott forintjaikat. 1950 szeptembere óta 1 milliárd 899 millió forintot sorsoltak ki. Mindez azt bizonyítja, hogy népünk állama betartja a szavát, kölcsönadott forintjaink nemcsak közvetve, de közvetlenül, nyeremény vagy kamat-visszafizetés formájában is megtérülnek. Megyénk dolgozói is felelősséget éreznek ezért az országért, s bizonyos, hogy most a kölcsönjegyzés idején ismét hitet tesznek a második ötéves terv, a további fejlődés mellett. Nincs olyan dolgozó, olyan üzemi munkás, olyan dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, értelmiségi dolgozó, aki nem látja, milyen nagy utat tettünk meg, s milyen gyönyörű jövő áll előttünk. Nincs otyan dolgozója megyénknek, aki a saját életében nem érezte s nem érzi a hatalmas változásokat. Aki továbbra is szépíteni akarja maga és családja életét, segíteni, erősebbé akarja tenni ezt az országot, aki szereti a békét — az most kölcsönjegyzéssel tesz hitet e célok mellett. Város és falu most különösen sokat kap a kölcsönre lejegyzett ösz- szegből. Nemcsak a második ötéves terv megvalósulását segítik, de közvetlenül a maguk városa, községe fejlődését is a kölcsön jegyzők. Kormányunk úgy határozott, hogy a községben marad a jegyzett összeg 50 százaléka, a városban pedig 25 százaléka. Ez az összeg a községek fejlesztését szolgálja, s mindamellett a lejegyzett összeget államunk ugyanúgy, mint a többi kölcsön ösz- szegét — visszafizeti. Aki szereti ezt a hazát — az most forintjaival is segíti, hogy még gazdagabb erősebb legyen. A második ötéves terv teljesítése során az eddiginél is jobban emelkedik népünk életszínvonala, boldogabb, jobb módú emberek lakják hazánkat. Megyénk is igen sokat kapott az első ötéves tervtől, s a második ötéves terv ideje alatt még szebb, még virágzóbb lesz Somogy. S ehhez jó munkánkon kívül szükséges az is, hogy megyénk minden dolgozója példaadó jegyzéssel mutassa meg helytállását, mutassa meg, hogy magáénak érzi ezt az országot és segíti, hogy még gazdagabb, virágzóbb legyen. Megyénk dolgozói! A haza javára, a magatok hasznára jegyezzetek békekölcsönt! HAGYARORSZAG DOLGOZÓ NÉPÉHEZ! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új államkölcsönt bocsát ki: a Hatodik Békekölcsönt. A Minisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző’ munkásokat, dolgozó értelmiség lelkes alkotó munkája, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége. Az első ötéves terv eredményeihez nagymértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is, amelyeparaszíokat, értelmiségieket és alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hegy az új kölcsön jegyzésével is járuljon hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés építőmunkánk sikeréhez. A Hatodik Békekölcsönt a Magyar Népköztársaság kormánya 1200 millió forint összegben bocsátja ki és a jegyzés a mai nappal megkezdődik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobbmódú, műveltebb lett. Sikereinknek sziiárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a néphez hű két államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Első ötéves tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Inotai November 7 Erőmű, a Tiszalöki Duzzasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata!, bölcsődék, iskolák, hűl túröt'íhonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyümölcsöz- tettüik a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk államkölcsönei jó befektetésnek bizonyultak. A hat esztendővel ezelőtt Síibocsátotjt ötéves Tervkölcsönt teljes egészében vigszafizettiik. - -Magyarország- történetében ez volt az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel, vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A Hatodik Békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a második ötéves terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A második ötéves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. A Hatodik Békekölcsönre jegyzett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgiazdiaság fejlesztéséi, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra, hogy valamennyi hazáját, népét és családját szerető, becsületes magyar dolgozó részt vesz a kölesön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munkások! Pa-- rasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a magatok hasznára jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1955. szeptember 27. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A Hatodik Békekölcsön kibocsátásának feltételei 1. A Hatodik Békekölcsön 1955. október elsején, 1956. március hó elsejétől 1976. március elsejéig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A. kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön 100 millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek »sorozati«« száma 60 001-től 80 000-ig, egy sorozaton beiül a kötvénye «-száma-« egytől ötvenág (01—50)-terjed. 4. A kölcsön 100 forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab 100 forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények ez azon feltüntetett számoknak megfelelő két, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a 100 forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi 4 százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből 20 százalék nyereményilleték levonásra kerül'. A kölcsön nyereményei százezer forintos főnyeremény, ötvenezer; huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, amelyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértókét is. A kötvények 35 százaléka nyereménnyel kerül kisomsolásra. 6. A kölcsön 20 évi időtartama alatt évenként két, összesen negyven nyereménysorsolás lész, a pénzügy- miniszter által megállapított időpontokban, 7. Az egyes nyeremény sorsolások alkalmaival minden 100 millió formt névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsoum: Száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény, beleértve a névértéket is egy sorsolás alkalmával: 1 db | 50 000 forintos, 1 db 25 000 forintos, 2 db 10 000 forintos, 6 db 5000 forintos, 50 db 1000 forintos, 650 db 500 forintos, 8040 db 200 forintos A nyeremények száma összesen 8750 darab, 2 108 000 forint értékben. Kisorsolásra kerülő nyeremények mennyisége az összes sorsolások alkalmával: 40 db 50 000 Ft, 40 db 25 000 Ft, 80 db 10 000 Ft, 240 db 5000 Ft, 2000 db 1000 Ft, 26 000 dto 500 Ft, 321 600 db 200 Ft. A nyereményék: száma összesen: 350 000 db, 84 320 000 Ft. Ezenkívül mindén sorsoláson kin sorsolásra kerül egy darab 100 000 forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki miem sorsolt kötvények 1961. évtől 1976. évig terjedő 15 év alatt a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékbenj kerülnek kisorsolásra. 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1979. március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet. í Kölcsönadott forintjainkkal önmagunkat gazdagítjuk . . . mmm mim m-o. 1955 79é a mmmmmitÁimm I ___ %2M. W M BBBBBEHB M Kölcsönadott forintjainknak is nagy része van abban, hogy megyénk mezőgazdasága virágzásnak indult, hogy új termelőszövetkezeteink és az egyéni parasztok munkáját is gépek serege könnyíti meg. Évről évre nő gépállomásaink traktorállománya s más mezőgazdasági gépek százai segítik a mezőgazdaság dolgozóit. Hatalmas mértékben emelkedett mind a falu, mind a város kulturális színvonala. Államunk minden esztendőben hatalmas összegeket áldoz színházak, kulturális létesítmények fenntartására s egyre jobban növekszik az előadások látogatóinak száma is. A kultúra most már a nép közkincsévé vált. Megyénk különösen solcat kapott e téren államunktól; a többi között például állandó jellegű színházat, amely október 15- én nyitja meg kapuit. % SZÍNHÁZI ELŐADÁSOlf SZÁMA W-fon 510 V01I - 109.575 [ÁT0G4TÓVAL-•i ÍTfk V- lA «v A lTn ELŐADÁSOK LÁTOGATÓD $
