Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-27 / 227. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. szeptember 21. V. M. Molotov ENSZ-közgyűlési beszédének visszhangja BERLIN (TASZSZ) Ha figyelembe vesszük — írja a Neues Deutschland —, hogy a genfi értekezleten az ENSZ-ben képviselt négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — terjesztett elő javaslatokat, akkor nyilvánvaló, hogy a szovjet küldöttségnek a 10. ülésszak elé terjesztett javaslata a nemzetközi feszültség Genf után bekövetkezett enyhülésének elmélyítésére és arra irányul, hogy a szavakról áttérjenek a tettekre. A National Zeitung kiemeli, hogy V. M. Molotov követelte a leszerelés Mpszkva (TASZSZ). A TASZSZ közli K. J. Vorosilovnak, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének és N. A. Búlganyinnak, a Szovjetunió MiniszBukarest (TASZSZ). A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége a minisztertanács javaslatának megfelelően közkegyelmi és amnesztia-rendeletet adott ki. Ennek értelmében teljes kegyelemben részesülnek azok, akiket a béke és az emberiség ellen elkövetett háborús bűncselekményekért tíz évii terjedő szabadságvesztésre ítéltek. A hosszabb szabadságvesztésre ítéltek büntetését felére csökkentik. Teljesen megkegyelmeznek azoknak a tíz évnél hosszabb időtartamra elítélteknek, akik a hadműveleti térségben részt vettek a Hitler-ellenes háborúban. Ugyancsak teljes kegyelemben részesülnek azok a tíz évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélt személyek, akik nem saját kezdeményekérdésének megvitatását, ami fő feladat és amelynek megoldása az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével együtt lehetővé teszi, hogy hozzálássanak Németország újraegyesítéséhez. NEW YORK Perrott, a New York Times tudósítója kiemeli, hogy a szovjet küldöttség vezetője beszédében nagy figyelmet szentelt a függetlenséget kapott és függetlenségre törekvő ázsiai és afrikai országoknak. A tudósító utal a ciprusi és az algíri kérdés napirendre tűzését célzó szovjet szorgalmazásra és azt a szovtertanácsa elnökének Dwight Eisen- howerhez, az Egyesült Államok elnökéhez intézett táviratát. zésükre követtek el gyilkosságot. A jelen rendelet nem terjed ki az 1940. szeptember 6-tól 1944. szeptember 23-ig működött fasiszta kormányok volt tagjaira. Közkegyelemben részesülnek azok az államellenes bűncselekményekért elítélt személyek is, akiknek büntetése nem haladja túl az öt esztendőt. A román állam ellen bűncselekményt elkövetett külföldi állampolgárok teljes kegyelemben részesülnek tekintet nélkül büntetésük nagyságára. A közkegyelmi rendelet kiterjed a büntetőtörvénykönyvben foglalt más bűncselekményekért és az egyes román törvények alapján elítélt személyekre is. jet stratégia külön részének tekinti. A tudósító kiemeli az ülésszakon elhangzott beszédek enyhe és jóindulatú hangnemét. »►Annak a hatásnak — állapítja meg Hamilton, a lap egy másik tudósítója —. amelyet a »genfi széliért!« a Kelet és Nyugat közötti feszültségre tett, mércéjéül szolgálhat az a különbség, amely az itt elhangzott beszédek hangneme és Dulles, valamint Molotov három hónappal ezelőtt a San Francisco-i jubileumi ülésszakon elhangzott beszédének hangneme között mutatkozik«. HARDING TÁBORNOKOT NEVEZTÉK KI CIPRUS üj főkormányzójavA Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az angol gyarmatügyi minisztérium közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben bejelenti, hogy John Harding tábornokot, a birodalmi vezérkar főnökét nevezték ki Ciprus új főkormányzójává. A közlemény megállapítja: »Az angol kormány azért nevezett ki főkormányzónak magasrangú katonatisztet, mert Ciprus a Földközi-tenger medencéjének fontos támaszpontja és így fontos az Eszakatlanti Szövetség részére is«. A FRANCIAORSZÁGI BÉRKÖVETELŐ MOZGALOM ÁLLÁSA Párizs (MTI). A párizsi iparmedencében a legutóbbi nyolc nap alatt kereken 300 figyelmeztető munkaszüneteltetésre és sztrájkra került sor. A munkáltatók 31 esetben voltak kénytelenek béremelést adni. Loire-megyében a nagy Schneider tröszt a CGT követelésére kénytelen volt visszavonni a dolgozókat kizáró határozatát és az egész megyére kiterjedő megegyezést írnak majd alá a tröszt különböző gyáraiban. A megegyezés 15—20 frank órabéremelést biztosít a dolgozóknak. A sztrájkhelyzet továbbra is feszült Marseilíeben, Montluconban, Strassbourgban, Grenoble-ban, Va- lenciennes-ben és Calais-ban. K. J. Vorosilov és N. A. Búig any in távirata Eisenhower elnökhöz »Dwight D. Eisenhower őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Fehér Ház, Washington. Igen elszomorított a megbetegedéséről érkezett hír. őszintéin gyors gyógyulást kívánok. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.« »Dwight D. Eisenhower őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Fehér Ház, Washington. Nagy szomorúsággal értesültem betegségéről. Szívből kívánom mielőbbi meggyógyulását. N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke.« Amnesztia-rendelet Romániában NEMZETKÖZI SZEMLE ______-__________________________4»______________________________ A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közti szerződés a béketábor újabb erősödését fejezi ki Két héten belül két német kormányküldöttség látogatott el a szovjet fővárosba. A Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek moszkvai tárgyalásain megegyezés jött létre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak felvételére és a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai- .nak megteremtéséről. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének moszkvai megbeszélései pedig megerősítették a Szovjetunió és az NDK között már régóta kialakult, s a teljes egyenjogúság, a szuverenitás kölcsönös tiszte- let'bentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapuló baráti kapcsolatokat. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatairól szóló szerződés, mint a Pravda rámutatott, új történelmi szakaszt jelent a két állam viszonyának fejlődésében. A szerződés a többi között kimondja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szabadon dönthet bel- és külpolitikájának kérdéseiben, beleértve a Német Szövetségi Köztársasághoz való viszonyát, valamint más államokkal fennálló kapcsolatainak fejlesztését. A Szovjetunió megszünteti a főbiztosi tisztséget, hatálytalanítja a megszállási jogok érvényesítésének keretében kiadott törvényeket, rendeleteket. A Szovjetunió mindezeken túlmenően nagylelkű döntést hozott a szovjet állampolgárok ellen elkövetett bűncselekményekért elítélt volt hitlerista katonák hátralévő büntetésének elengedéséről, és ezek hazatérésének megkönnyítéséről. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti szerződés tovább szilárdította a Német Demokratikus Köztársaság helyzetét és megnövelte nemzetközi tekintélyét. A Német Demokratikus Köztársaságot a nyugati államok mindmáig nem ismerték el. De nem akartak tudomást venni létezéséről a másik német állam, a szövetségi köztársaság vezetői sem. Az NDK népi kamarája, kormánya, egész sor javaslatot tett az egységes, demokratikus és ibékeszerető német állam megteremtésére. »Németek, üljetek egy asztalhoz!« Ez a jelszó szinte szállóigévé vált egész Németországban. A bonni kormány azonban mindezideig elzárkózott ezek elől a javaslatok elől. A Szovjetunió a nyugati hatalmakkal ellentétben reális, ésszerű politikát folytatott a német kérdésben. Nemcsak, hogy tudomásul vette a Német Szövetségi Köztársaság létezését, hanem kezdeményező lépéseket is tett a kapcsolatok normalizálása érdekében. A Szovjetunió ezzel a lépésével is, az NDK kormányával kötött szerződésével is, a német egység útját egyengette, a jelen nemzetközi helyzet egyik kulcsproblémájának megoldását igyekezett megkönnyíteni. Ilyen értelemben szoros összefüggés áll fenn a két német küldöttség szovjetunióbeli látogatása között. A nyugatnémet küldöttség hazautazása óta a Német Szövetségi Köztársaságban és a nyugati országokban mind több józanhangú, a fennálló tényekkel számoló kommentár jelent meg a Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai elismerésének szükségességéről, a két német állam közötti kapcsolatok elkerülhetetlenségéről, s ezek: a hangok most az NDK küldöttségének sikeres moszkvai tárgyalásai után újult erővel csendülnek fel. Jellemző erre a nyugatnémet szociáldemokrata párt hivatalos sajtószolgálatának megállapítása, amely a többi között így hangzik: — A Moszkvában kedden aláírt egyezmény kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság az egyik világba tatom barátságára és segítségére támaszkodik. A fejlődés iránya az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létének reális tényét előbb- utó'bfo a nyugati hatalmaknak is figyelembe kell venniük. Még szemléltetőbben foglalja ösz- szc a moszkvai megegyezések jelentőségét Haffher, az Observer című angol lap nyugatberlini tudósítója. — A moszkvai megegyezések — írta — új utat nyitottak Németország egyesítésére, amit immár a két német kormány közvetlen tárgyalásainak útján lehet megvalósítani vagy pedig olyan hatalom közvetítésével, amelynek mindkét német kormánnyal vannak kapcsolatai. Pillanatnyilag egyetlen nagyhatalom van ebben a kiváltságos helyzetben, éspedig a Szovjetunió, amelynek német politikája a szó szoros értelmében két lábon áll. — És itt joggal feltehetjük a kérdést, vajon meddig állhat még féllábon a nyugati hatalmiak németországi politikája? A bonni és a párizsi militarista szerződések eltorlaszolték a német egység felé vezető utat. A két német állam egymáshoz, közeledése, közvetlen kapcsolatainak létrehozása, továbbá az erőpolitika, a háborús fenyegetések módszerének feladása, a Németországra vonatkozó nemzetközi egyezmények kölcsönös tiszteletben tartása, ugyanakkor eltávolíthatja ezeket az akadályokat. És ebben a kérdésiben most már maguké a németeké a döntő szó. A Szovjetunió a maga részéről megteremtette a közeledés előfeltételeit. Elsősorban Nyugat-Németország, a Német Szövetségi Köztársaság egészséges erőinek feladata kiharcolni, hogy Adenauer kormánya szakítson eddigi politikájával, számoljon a való helyzettel, éljen a diplomáciai kapcsolatok megteremtéséből adódó lehetőségekkel. Németország egysége csak a militarista szerződések elvetése útján, egy kollektív biztonsági egyezmény keretében, ibékeszerető, demokratikus államként lehetséges. S ez az ésszerű alapról való egyesítés nemcsak a német népnek, hanem valamennyi békeszerető európai népnek is létfontosságú érdeke. Megyénk állattenyésztésével, a közoktatásügy helyzetével foglalkozott a Megyei Tanács ülése Az őszi munkák .kezdetének idején került sor Kaposvárott ® Me_ gyei Tanácsszékház nagytermében a szeptemberi tanácsülésre. A napirenden a megye állattenyésztése, valamint a megye közoktatásának helyzete szerepelt. Az állattenyésztés feladatairól Nánási Imréné elvtársnő, a Megyei Tanács elnökhelyettese tartott beszámolót. Beszéde során az állattenyésztés jelentőségét ismertette. Somogy megye állattenyésztése —■ mondotta Nánási elvtársnő —. különösképpen tsz-eink szarvasmarhatenyésztése szoros összefüggésben áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Csak fejlett állattenyésztéssel rendelkező tsz tud a növénytermelésben magas terméseredményeket elérni, jövedelmezősége teszi vonzóvá a kollektív gazdálkodást az egyénileg dolgozó parasztok számára. Majd így folytatta Nánási elvtársnő: Feladataink középpcntjába kell állítani az újonnan megalakult tsz-ekben a közös állattenyésztés feltételeinek biztosítását, valamint a régi termelőszövetkezeteknél a hozamok állandó emelését, a zoetechnikai eljárások nagyobb mérvű alkalmazásán keresztül; a takarmánybázis megteremtésével, a takarmány gazdaságosabb felhasználását. Biztosítani kell az állattenyésztők szakmai képzettségét. El kell érni, hegy a Megyei Tanács, de a járási tanácsok végrehajtóbizottsága is gazdájává váljon a megye, illetve a járás állattenyésztésének. A végre- hajltóbizcittságinak biztosítani kell, hegy elsősorban a mezőgazdasági igazgatóságon a feladatok központjába kerüljön az állattenyésztés. Gsak úgy lesz az állattenyésztés virágzó és eredményes, ha megteremtjük az állattenyésztés becsületét tanácsainknál és termelőszövetkezeteinknél egyaránt. A beszámolóhoz sok tanácstag és meghívott dolgozó hozzászólt. Bíró József, kapcspulai tanácstag arról beszélt, hogy államunk minden támogatást megadott parasztságunknak ahhoz, hogy áüatáliományát fejlessze. Kaposvölgye parasztsága magáévá tette a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot — mondta Bíró József —, amit tálán községünkben) mérhetünk le a legjobban. Gyurisics Dániel tanácstag a silózás fontosságáról beszélt. Javasolta, hogy a községi tanácsok végrehajtóbizottságai szólítsák fel a gazdákat, hogy közösen silózzanak a községekben. Sási János elvtárs. a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a tsz-ek állattenyésztésével foglalkozva elmondta, hogy az eredmények mellett sem mondható az, hogy minden rendben van. Vannak tsz-ék, ahol érthetetlen okból kifolyólag az állattenyésztéssel nem foglalkoztak megfelelően. Megállapíthatjuk azt, hogy vannak olyan állattenyésztőik és mezőgazdászok, akik az állattenyésztésben a tsz-,nek a hozamok növelésében nem adtak megfelelő segítséget. Somogybán minden adottság megvan ahhoz, hogy megyénk állattenyésztése, ezen belül a tehéntenyésztés visszanyerje jó nevét. Erre ékes például szolgál a barcsi Vörös Csillag és a sávolyi Szabadság TSZ eredményei. A tanácsülés második napirendi pontként a közoktatással foglalkozott. A szabadság éltető fényében új ifjúság nőtt fel, amely tanult, erős. vidám és fegyelmezett — mondotta Almási János elvtárs, a megyei oktatási osztály vezetője. — örömmel állapítom meg. hogy a megyében nagy javulás állott be az oktatás területén. Az 1931—-38-as tanévben megyénk tanulóinak csak 36,5 százaléka részesült tervszerű oktatásban, az 1954—55-ös tanévben már az ifjúság 78,9 százaléka részesült szakoktatásban. Államunk népi demokratikus jellege érvényesül á beiskoLásában, a szociális összetétel tekintetében is. A régi iskolákban a munkás és paraszt tanulók arányszáma 10—12 százalék volt, ma 67,1 százalék. Fejlődés van a tanulmányi és minőségi színvonal terén, amelynek kettős forrása van, Az általános iskolák felfelé ívelése, a középiskolák munkájának fejlődése elsősorban a párt útmutatása és a szovjet pedagógia' eredményes fel- használása az alapja. Amíg a múltban és közvetlenül a felszabadulás után hazafias nevelésről úgyszólván nem. is beszélhettünk, addig az utolsó években a párt határozata alapján 'tanulóifjúságunk hazafias nevelése az iskolai oktatómunka főkérdései közé került. Az elmúlt tanév folyamán általános iskoláink egészítették községük monográfiáit, amelyeket ötletesen, eredményesen állítottak a hazafias nevelés szolgálatába. A hazafias nevelés terén az az- oktató, nevelő munkában az ered» menyek mellett jelentkezett azonban a jobboldali elhajlás is. Ez abban mutatkozott meg. hogy nevelőink sokkal többet, sokkal elevenebben, élményszerűbben foglalkoztak a távolabbi múlttal, a múlt haladó hagyományaival, mint hazánk jelenével. Nem mutatták meg a gyökeres különbséget, népi demokráciánk ma- gasahbrendűségét a kapitalista rend- szerrel szemben minden vonatkozásban. Az . iskolai DISZ-szervezet munkájáról szólva ismertette Almási elvtárs, hogy komoly fejlődésén ment keresztül ifjúsági szervezetünk. A középiskolai DlSZ-munka ebben az évben már jóval intenzivebb volt, mint korábban. Az elmúlt évben kiemelkedő, lelkes munkát végzett a csurgói gimnázium DISZ-szervezete. Ezek a fiatalok tanulmányi munkájukon kívül vasárnaponként sok segítséget adtak a gyékényesi Szabad Ifjúság TSZ-nek. A beszámolóhoz elsőnek Nagy Mihály tanácstag, a megyei oktatási állandó-bizottság elnöke szóit hozzá. — Felelősséget kell éreznie — mondotta Nagy eMórs — minden egyes embernek ifjúságunk és társadalmunk neveléséért. Legyen oktatásiunk minden tanácstag harcosa. Örülök annak, hogy a «tanácsülés 42 000 fiatal, gyermek problémájával foglalkozik — kezdte felszólalását Szalai Irén tanácstag. — Amikor mi arról beszélünk, hogy az iskola feladata az új ember nevelése, akkor nem lehet elválasztani az ifjúsági szövetség feladatától, amelynek szintén fő célja, hogy igaz hazafiakat neveljen hazánknak. A továbbiakban Szaiiai Irén elvtársnő az úttörőcsapatok munkájáról, a pedagógusok njevelőmunkájáról és a politechnikai nevelés fontosságáról beszélt. A beszámolók és az elhangzott felszólalások után a tanácsülés határozatot hozott a két napirendi ponttal kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében. Hegedűs Gyula TUDOD-E...? ... hogy az 1920—25-ös években 206 000 rendes lakás volt Budapesten. Ebben a 206 000 lakásban 858 000 ember lakott, 70 000 ember pedig úgynevezett szükséglakásokban élt. .., hogy a 206 000 lakás közül a gáz csak 10 600-ba, a villany 49 300 lakásba volt bevezetve. ... hogy 98 000 ember, a lakosságnak több mint egytizede ágyrajáró, vagy albérlő volt. 10 300 csalód is csak albérletben húzta meg magát. ... hegy ezekben az években a fürdők látogatottsága állandóan csökkent, a főváros lakosságának mintegy egyharmada tudott csak otthon fürödni, a többieknek erre nem volt módja, ÉS MOST..; az első ötéves terv időszakában több mint 100 000 új lakás épült, lakást atarozásra ez idő alatt 966 millió forintot fordítottunk; a vízellátás megjavítására 9 városban, 27 községben és bányatelepen vízmüvet építettünk, 1500 egészséges vizet szolgáltató új kutat fúrtunk; a gázhálózatba kapcsolt lakások száma Budapesten 25 százalékkal, vidékein 62 százalékkal növekedett; öt év alatt 630 községet, 400 állami gazdaságot és ugyanennyi termelőszövetkezetet kapcsoltunk be a villanyihálózatba. Nagymértékben megnőtt a városok és községek utasforgalma. A helyi közlekedés hálózata csak a fővárosban 213 km hosszúságú, 29 autóbuszvonaljai', 3 villamosvonallal nőtt. Korszerű trolibusz-közlekedésit építettünk ki. Az öt év alatt 400 km hosszúságú állami bekötőút épült. Közel 900 községet kapcsoltunk be a távolsági autóbuszhálózatba.
