Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

2 SOMOGYI MEPLAP Péntek, 1953. augusztus 26. Jogos felháborodás Tokió (TASZSZ). A kiadó hír- ügynökség szerint a Japánban lé­vő amerikai katonai támaszpon­tokra az utóbbi napokban atom­lövedékek kilövésére szolgáló ra­kéta-berendezések érkeztek. A ja­pán közvélemény felháborodott azon, hogy az országba atomfegy­vert akarnak bevinni, s a japán parlamentben interpelláció hang­zott el ezzel kapcsolatban. Az ame­rikai katonai parancsnokság a ja­pán közvélemény felháborodásá­nak és a parlamenti interpelláci­ók hatására bejelentette, hogy az atomlövedékeket nem viszik be Japánba, s hogy a rakéta-beren­dezéseket ».rendes lövedékekkel« látják majd el. Gazdag kultúrműsor az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A MI SZÍNÉSZEINK RASSY TIBOR A Kaposvári Rippl-Róna-i Múzeum termeiben fiatal, szőkehajú férfi vizsgálja Elutazott az egyiptomi köztársaság közlekedési minisztere Fathi Radvan, az Egyiptomi Köz­társaság közlekedésügyi minisztere, aki Bebrits Lajos, a Magyar Népköz- társaság közlekedés- és postaügyi minisztere meghívására látogatott el Magyarországra, pénteken délelőtt elutazott Budapestről. Vele együtt utazott el Gamal Pamdi. az egyip­tomi államvasutak elnöke. Búcsúztatásukra a keleti pályaud­varon megjelent Bebrits Lajos köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Né­meth József MÁV vezérigazgatóhe- Oyettes. Ott volt a búcsúztatásnál Zágor György, a Magyar Népköztár­saság kairói ügyvivője. A vendégek búcsúztatására meg­jelent Hussein Sharif, az Egyiptomi Köztársaság budapesti ügyvivője, s ott voltak az egyiptomi követség tag­jai. Magyar tudósok és résztvesznek a római nemzetközi történész kongresszuson Szeptember 4-től 11-ig ülésezik Rómában a X. nemzetközi történész- kongresszus, amelyet a nemzetközi történettudományi bizottság rendez. A kongresszusra magyar tudós­küldöttség utazik, Andics Erzsébet akadémikus vezetésével. A Szovjetunió parlamenti csoportja belépett az interparlamentáris unióba Helsinki (TASZSZ). Az inter­parlamentáris unió tanácsa augusz­tus 24-én Helsinkiben megtartotta ülését. Lord Stansgate, az undo ta­nácsának elnöke bejelentette a Szov­jetunió parlamenti csoportjának be­lépését az interparlamentáris unió­ba. A szovjet küldöttség részéről N. A, Miihajlov és J- L Paleckisz került be az interparlamentáris unió taná­cséba. N. A. Mihajlov, az interparlamen­táris unió 44. értekezletén részvevő szovjet küldöttség vezetője es a szov­jet parlamenti csoportnak az inter­parlamentáris unió tanácsába dele­gált állandó képviselője rövid nyilat­kozatot tett. A tanács megvitatta az interpar­lamentáris unió konferenciájának munkájával kapcsolatos kérdéseket. Sztrájkba léptek az orvosok Ausztriában Bécs (MTI). Az orvosok csütörtö­kön egész Ausztriában sztrájkba léptek, tiltakozásul az új társada­lombiztosítási törvény több pontja ellen. Az orvosok szervezete röp­lapjában biztosítja a munkásokat cs alkalmazottakat, hogy a sztrájk nem irányul sem a betegbiztosítottak, som pedig a betegbiztosító intézetek ellen. A sztrájk csupán a betegbizto­sító intézetek önkényes felmondási joga ellen, a fiatal orvosok munká­hoz való jogának megtagadása el­len irányul, valamiint az ellen, hogy nem veszik kellőéin figyelembe az orvosok működését és nem fizetik kielégítően a betegsegélyzőhöz tar­tozó orvosokat. A. I. Mikojan villásreg^elije a jugoszláv gazdasági küldöttség tiszteletére Moszkva (TASZSZ). Augusztus 24- én A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhe- lyetese villásreggelit adott a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság Moszkvában tartózkodó gazdasági küldöttsége tiszteletére. A villásreggelin megjelent Szveto- zar Vukmanovics-Tempó, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnöke, a küldöttség vezetője, valamint a kül­döttség tagjai, továbbá D. Vidics, Jugoszlávia rendkívüli és meghatal­mazott moszkvai nagykövete és a nagykövetség munkatársai. A szovjet részről megjelent L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, M. G. Pervuhin, M. A. Szusziov, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsának több elnökhelyettese, a Szovjetunió több minisztere, miniszterhelyettese és egyéb vezető személyiségek. Arhangelszk (TASZSZ). Az arhan- gelszki nemzetközi tengerész klub­ban angol—szovjet barátsági estet rendeztek, amelyen a város közéleté­nek képviselői találkoztak az ar- hangelszki kereskedelmi kikötőben .állomásozó angol hajók tengerészei­vel. A szeptemberben megnyíló Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás gazdag* látnivalókkal, vásárolóivá lókkal és* szórakozással várja a látogatók ez-* reit. Nemcsak a pavilonok hosszú \ érdeklődő, kutató szemek- sora között nézege'ödhet majd a Iá-f kel a különböző pásztor- togató, hanem a kiállítás hatalmas \ faragásokat, a díszes bo- szabadtéri színpadán gazdag kultúr- \ tokát, furulyákat, § a kü- műsor is szórakoztatja az ország J iönböző hímzéseket, nép- dolgozóit. A legnépszerűbb műve-1 művészeti alkotásokat, szék, artisták lépnek fel a kiállítás J Néha fellapozza vázlat- napjain, hogy egyéni szerepléseikkel 5 könyvét, jegyez, pár vo- is emeljék a kiállítás színvonalát i nással felvázolja a leg- Gazdag élményben lesz részük So- i szebb motívumokat. A fia- mogy megye dolgozó parasztjainak # tál férfi Rassy Tibor, a is. Szeptember 9-én délután 5 óra-5 Csáky Gergelyl Színház kor a szabadtéri színpadon az ő tisz-i tagja, s ez a múzeumban teletükre rendeznek kultúrműsort.# való böngészés azt jeleníti, Színpadra kerül a Begyűjtési Mi-#hogy szabadidejében hoz- nisztérium országoshírű népszerű #záértéssei és érdeklődéssel műsora. Többek között fellépnek ffoglalkozik néprajzi kuta­Völtsei Rózsi — Mari néni és Balázs f fásokkal, etnográfiával. János — Gergely bácsi. Ugyancsak f A népművészet iránti ér­megyénk dolgozóinak adnak műsort f deklődését abból a göcsej- szeptember 10-én, délelőtt 11 óra- f vidéki kis faluból hozta kor. f magával, ahol született, s f amelynek történetét, szo- f kásáit, népművészetét most j dolgozza fel készülő etnog- f ráfiai munkájában. Két f esztendeje jelent meg az Az Országos Mezőgazdasági néprajzi munkája, s állításon bemutatandó körülbelül a äzota is lelkesen dolgozik. A. Sóin- meg. Pozitív hőistöl kezdve karakter^ 3000 állat hazánk áHarállományá-#m®v^sze*; mellett tájelőadások a kai- színészig mindenféle szerepkörben, n»k lecriavót kénvweii a injaik-#mával tartatJa a vidä«rt> a helyi játszott, s mint vallja, mindez hozzá- _ 03 ‘ 6 ' ,.J0S„ f ?népszokásokat, kiveszőben lévő ha- tartozik ahhoz, hogy sokoldalú kai együtt három hétre feljövő állat- \ gyományokat, a nép ősi művészetét, művésszé váljék valaki. Az »Arany- gondozók között soknak a névé; is-(| Mindez talán lényegtelennek tű- ember«-ben Tímár Mihályt, a »Csár­merik országszerte A kiváló állatié- ^ ^ nilc, hiszen elsősorban- a színész Ras- dáskiráiynő«-öen Wellington heroe­nvésztésí szakemberek már az el-$sy Tibort teel!ene bemutatni, de a get, »Dankó Pistádban Mucsf Jóska y sztesi szakembere^ ar az e Tnep kultúrájának, ősi kincseinek is- cigányprímást alakította. Az elmúlt múlt évben is a tapasztalatok rész- \ menete és szere+ete, ezek megismeré- évadban Békéscsabán és Békés me- letes megbeszélésére fordították ésisének vágya hozzátartozik Rassy gyében több mint 250 darabban, bizonyos hogy a idén is sokat<fTibor jellemzéséhez. Örömmel jött 250-nél több szerepben tapsolhatott , ' .... ,, # Somogyba, nemcsak minit színész, neki a közönség .anul majd agymas.o. a hárommint etnográfus is, hiszen érzi, A kaposvári közönség elsőízben hétig együttlakó és dolgozó mintegy i Somogy kimeríthetetlen kincsestára Husz-ka: »Szép juhászné« című naigy- 600 állattenyésztő. #a népművészetnek. operettjében találkozik Rassy Ttibor­A rendezőség a kiállítás területén t Színészi pályáját a színislko'a el- ral. Mint Békéscsabán, itt is szeret­gondoskodott szállásról az állatgon-5végzése után a Fővárosi Operett- ne sok, nagyon sok darabban ját- go .aosiKoaott szállásra az auatgon JszlinMzban kezdte meg. A legkisebb szani. a legszívesebben drámákban. dozók részére és az itt működő ven-Jgpizöd-szereptől kezdve mindent ei- S talán az új évadban teljesül az déglátóipari üzemekben készítenek f játszott. A fejlődést számára' is a vi- a vágya is, hogy új magyar dráma számukra naponta meleg ételt r délei színház, a békéscsabai hozta paraszt hősét alakíthassa. Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra I ä«ß!»S3 Dicséretet érdemel Rengel János cséplőcsapata Csombárdon csépel Rengel János vezetésével a Nagy-bajomi Gépállo­más egyik legjobb cséplőcsapata. O kapta meg az idén elsőnek a csép- lési versenyben a gépállomás ván­dorzászlaját. Ez az elismerés még jobb munkára serkentette őket. Rengel János mindig -korán kel, alaposan átvizsgálja, leápolja gépét, mielőtt csépelni kezdenének. A cséplőcsapat tagjai szeretik a csapatvezetőt, s követik. Ha hatszor, hétszer kellett is egy nap állítani a gépet, a jól szervezett és irányí­tott cséplőcsapat akkor is -túlteljesí- itette a napi normát. Átlagosan 150—180 mázsa gabona került zsá­kokba szorgos munkája nyomán, s már hétfőn estig mintegy 33 va- igon gabonát csépelt el a tervezett i30 vagon helyett. Dicséret illeti a lelkes cséplőcsapatot és vezetőjét, amiért ilyen szorgalmasan dolgozik a kenyér megmentéséért. Példája követésre méltó a többi cséplőcsa- pat előtt is megyénkben. NÉMET TURISTÁK MOSZKVÁBAN Augusztus 17—18-án megérkez­tek Moszkvába a német turisták első csoportjai az augusztus 21-re kitűzött német—szovjet labdarúgó- mérkőzésre. A német turistacsoportok már reggel kezdték az ismerkedést Moszkvával. Csoportosan és egyen­ként járták a német vendégek a parkokat, múzeumokat, képtára­kat, megtekintették a Lenin-hegyi egyetemet, a Vörös teret. A turisták többsége mindent le akart fényképezni: a pályaudvaro­kat, a magas épületeket, a Gor­kij emlékművet, a város egyéb nevezetességeit. A vendégek barátságos beszél­getésbe elegyedtek a főváros la­kosságával. A német turisták egymás között állandóan kicserélték benyomásai­kat. Egy hamburgi munkás me­sélte, hogy Moszkvában rég járt emberek elbeszélései alapján az építészeti ellentétek városának képzelte el a szovjet fővárost. Most meggyőződött róla, hogy ez nem így van. Egy Nyugat-Berlin- ből érkezett pedagógiai főiskolai tanárnak és feleségének az tet­szett, hogy az utcák rendkívüli szélesek, az épületek homlokzatán a világos színek az uralkodók. Vé­leményük szerint ez ünnepi jelle­get kölcsönöz a városnak. A friss benyomások tömegéből nehéz kiválasztani a legfontosab­bat. Egy sportbarát göttingai diáknak a moszkvai sportlétesít­mények tetszettek. Ennél nagyobb hatást csak a meleg fogadtatás és a moszkvaiak barátságos viselke­dése tett rá. Fritz Müller schweri- ni paraszt ezt mondta: »Igen el- csodálkoztatott és megörvendezte­tett engem az, hogy a szovjet em­berek jól ismerik Németország helyzetét, ismerik és olvassák a népet írók műveit-». Németország mindkét részének Moszkvában vendégeskedő lakosai közül sokan megállapítják, hogy az ilyen turistaút jó szolgálatokat tesz a népek közötti megértés és barátság ügyének. Egy turistacsoporttal az össz-szö- vetségi mezőgazdasági kiállításon talállcoztunk. Günther Loboda ber­lini esztergályos nem győzött be­telni a gépesítési pavilonban lá­tott gépekkel. Érdeklődéssel nézte a hatalmas traktor ekéket, a sűrű­soros velőgépeket, a kombájnokat, a különböző márkájú traktorokat. ... Autóbusszal járjuk a zajos moszkvai utcákat. A tolmács ki­mutat az ablakon: az egyik szé- lesvásznas filmszínházunk. Amott a TASZSZ épülete. ' A legforgalmasabb helyeken az autóbusz megáll. A turisták ki­szállnak. Nagy fényképezés kezdő­dik Jurij Dolgorukij, Moszkva megalapítója emlékműve előtt. Lefényképezik a Nagy Színházat. Sok turista örökíti meg magát fényképen még az utcakeresztező­déseknél is. Bemegyünk az Állami Nagyáru­házba. A vendégeket érdeklik a szövetek, készruhák, lábbelik, de még az edények is. Alfred Gediehe brémai munkás bemegy a televizor pavilonba. — Sokféle televíziós készülék van önöknél — mondja a pultokra mutatva, ahol a »Szever«, »Avan- gard«, »Tyemp«, »Lucs«, »Bela- russz« és »Leningrád« televizorok állnak. Gedicke felfigyel arra, hogy a régi árak át vannak húzva és az új árcéduláidon az árak 15— 20 százalékkal alacsonyabbak már. Es persze a szovjet—német mér­kőzés iránt azért nem szűnt meg az érdeklődés egy pillanatra sem. A német turisták előre szurkoltak. A Német Szövetségi Köztársaság válogatottja, a jelenlegi labdarúgó világbajnok felkészülve lépett a pályára. A szovjet válogatott utóbbi ki­váló eredményei ismeretesek. A találkozó nemcsak sportszempont­ból volt kiemelkedő esemény, ha­nem a népek közti megértés ügyé­nek is jó szolgálatokat tett. INNEN —ONNAN A FARADHATATLAN »VATAN« A genfi szelek betör­tek Törökországba i®. Nagy megelégedéssel olvashatjuk például a Hurrijet című lapban az olyan, békeszeretet­től és jóakarattól átha­tott sorokat, hogy a »Bulganyin marsait1 ál­tal javasolt kollektív biztonsági egyezmény... olyan okmány, -amely a szovjetek jószándékáfc és tárgyalási -készségét tanúsítja. Nem kétsé­ges, í hojgy Szovjet- oroszországnak, a mi régi barátunknak és szomszédunknak eze­ket -a törekvéseit és óhajait reménységgel és megelégedéssel fo­gadják majd Törökor­szágban.« Nem tudni kicsoda, milyen párt­hoz tartozik az, aki a Dünja című lápban -az alábbi sorokat írta: »Bátran kijelentjük, hogy a történelem rosszirányú fejlődése megváltozott. Jó felé haladunk. A földön élő emberek közös -felada­ta: hálájukat kifejezni azoknak, akik elzár­ták a szakadék felé vezető utat... Az ér­tekezlet valamennyi részvevője megérdemli a hálát. Jól dolgoztak Géniben.« Ezekkel a sorokkal mindeneset­re egyetérthetünk. Törökországban -azon­ban vannak olyan la­pok, amelyek elégedet­lenek az események fejlődésével. A -Dzsum- huriet és a Vatan cí­mű -láp még jóval a genfi értekezlet előtt magának a tárgyalá­soknak az eszméjét el­utasító cikksorozatot közölt. A Vatan most a Dómjával, amely he­lyesen azt tartja, hogy Genf óta a történelem fejlődése jó irányba fordult, homlokegye­nest ellenkező vélemé­nyen van. U-gy látszik, egyetért a Macbeth há­rom eléggé sötét sze­mélyiségével, akik fújták: »A rossz az jó, a jó az rossz.« A nyu­gati világ —írja a lap — »ostobaság! roham­ba esett. Amerika, Anglia és Franciaor­szág megrészegedtek saját édes beszédeik­től.« Eszerint a -három nyugati nagyhatalom részeg, egyedül a Va­tan józan. -Nem fordít­va áll a dolog? Aligha­nem. Józan ember le­írná-e -azt, amit a Va­tan: »Embermilliók es­tek csüggedésbe«, (?!) amikor értesültek a genfi értekezlet ered­ményeiről. A • Vatan szerkesztője alighanem a tükörbe nézett, s ab­ban saját ábrázatát kettőnek, háromnak, négynek látta és így tovább, míg csiak »mil­liókat nem Látott csüg­gedni.« Nehéz elhinni, de tény: a Vatan szer­kesztője nem örül a hatalmak közti kapcso­latok javulásának!. Neki úgy látszik, nem érdeke a nemzetközi feszültség enyhülése! És ez gyökeres eltérés közte és a széles török közvélemény között. Indiában is áttérnek a tízes mértékrendszerre Az indiai rúpia ed­dig 16 amnára, egy an­na 4 picere és minden ■pice 3 piere osztott. Most az indiai rúpiánál is áttérnék a tízes számrendszerre Az in­diai rúpia á: [jövőben 100 centtel -lesz egyen­lő. Giorgione Madonnája Leningrádból Velencébe látogat ■Giorgione rennaisan- ce-korabeli jelentős olasz festőnek a Lenin­grad! Állami Képtár­ban őrzött Madonna- -képét -a moszkvai olasz nagykövet kérésére el­küldték a velencei Giorgic-ne-ki állításra. NEHÉZ ELHINNI... Nehéz elhinni — ír» ja Kitty Rows, a Wonnen Today című angol folyóiratban —, de -sajnos tény: Nigé­riában 100 gyermek közül 51 sem éri meg az öt esztendőt. Ebben az angol gyarmatban a néger gyermekek táplálkozá­sa már első naptól kezdve nem kielégítő. A csecsemők gyengék, mert hiszen anyjuk is nyomoirultúl tengődik. Az ország 30 millió la­kosa közül csupán 2 millió ember iszik tisz­tított vizet. Kolera, hastífusz és vérhas pusztít mindenütt. A gyermekek esnek elő­ször áldozatul a vér­szegénységnek, a ma­láriának és a tuberko­lózisnak. SZÍNHÁZI cenzúra GÖRÖGORSZÁGBAN A görög kormány cenzúrát rendelt el minden színdarabra. A színműveiket bemu­tatás előtt egy -kor- mányhivataln-okokbóu. és a monaroho-fasiszta rendőrség több tisztjé­ből álló bizottság bí­rálja felül. Ősi azték vallásos szertartások a Nap-piramison Mexicoban a 65 mé­ter magas testihucani Nap-piramison most bemutatják az ősi az­ték vallásos szertartá­sokat. Ez -a hely volt az azték birodalom vallási központja. A piramis azonban sok­kal régibb a XIII. szá­zadban keletkezett az­ték birodalomnál. Kö­rülbelül i. u. II—VIII; évszázadból- való. Ez- idelg nem sikerült megállapítani, milyen nép építette.

Next

/
Thumbnails
Contents