Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-24 / 198. szám
VILÁG PROLETARJ AI EGYESÜLJETEK! Avató ünnep termelőszövetkezeti községeinkben Az ifjúság közötti munka megjavításáért Talán mégsem büntetés a magyar nóta és tánc ... A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA S0M06YMEGY El BIZ O T T S Á GÁ N A K L AP ü A 1 XII. évfolyam, 198. szám. AHA 5« FILLER Szerda, 1955. augusztus 24. Készüljön a falu az őszi vetésre Megyeszerte még javában csépelnek, de az idő előrehaladottsága arra kell hogy serkentse a fal« népét, a mezőgazdasági dolgozókat, hogy gondosan készüljenek már az őszi vetésre. Az élet igazolja, hogy a jól előkészített talajbal, a megfelelő qgro technika alkalmazásával, , időben vetett mag nagyobb termést hoz. Ez érthető is, hisz a korai vetésnek hosszabb a tenyészideje, jobban meg tud erősödni, ellenállóbb a téli faggyal szemben. Tavasszal pedig hamarabb fejlődik, bokrosodik, s jobban eltakarja a talajt, s ezáltal védi a kiszáradástól, a száraz tavaszi szelektől. A korai őszi vetés előkészületeihez igen sok fontos munka tartozik. Mindenekelőtt alapos körültekintéssel és szakértelemmel jelöljük ki az őszi gabonavetés alá kerülő területeket, figyelembevéve a talaj összetételét, tápanyagszükségletét, az elővetemény nemét. Az őszi gabonák alá a talaj előkészítése az elővetemény szerint változik. Általános szabály, hogy a korán betakarított elővetemény tarlóját azonnal szántsuk alá, majd utána elvégezzük a keverőszántást, s végül a vetőszántást. Az idén a gyakori esőzés igen hátráltatta megyénkben a tartóhántás időbeni elvégzését, és a megállapítás szerint lesz olyan földbe őszi gabona vetve, amelyen a tarló még nincs lebuktatva. Az ilyen területeken a jelenlegi időszakban már nem szabad tarlót buktatni, mert a gyommagvak már ezeken a területeken is kikeltek, s most már mélyebb szántásra van szükség. Leghelyesebb, ha most már 18—22 centiméter mélyre szántunk, amely megfelel egy vetőszántásnak is, és ezzel elérjük, hogy a már zöldellő gyomnövények mélyebbre kerüljenek a talajban, ahol elkorhadnak. A vetés előtt pedig csak megforgatta« nélkül lazítjuk fel a talajt, a vetés mélységéig, tárcsával, vagy kultivátorral. A mélyített veíőszáa- í ássál egyidőben szórjuk ki a szuperfoszfátot és szükség szerint a kálisót, mert így az egyébként nehezen oldódó műtrágyáknak több idejük van a talajban ahhoz, hogy a növény számára felvehető állapotba kerüljenek. A termelők ma már általában ismerik a műtrágya termésfokozó hatását, Is bátram mű- trágyáznak, csak még arra kell ügyelni, hogy szakszerűen alkalmazzák azt mindenhol. Pártunk és kormányunk intézkedése nyomán egyre inkább ki tudjuk elégíteni a műtrágyaigényeket, azonban egyes községekben zavar volt a műtrágya elosztásában, A helyi földművesszövetkezetek tekintsék elsőrendű feladatuknak a műtrágya beszerzését, illetve az igények kielégítését. De gondoskodniuk kell a földművesszövetkezeteknek arról is, hogy csávázószer is hiánytalanul és időben álljon rendelkezésükre a termelőknek. A vetőmag csávázása rendkívül fontos tennivaló, mert elmulasztása esetén igen nagy kárt okozhat gabonáinkban a gabonüszög. Községi tanácsaink szervezzék és rendszeresen ellenőrizzék az őszi vetésre való felkészülést. Biztosítsák, hogy a vetőgépek ki legyenek javítva, s utcánkénti, vagy dűlőnkénti beosztással minden termelőnek rendelkezésére álljon a vetőgép. Ne engedjék, hogy kézzel vessen bárki!, hanem szjer- vezzék meg a gépi vetést, kérjék meg a tsz-eket, azok szívesen köl- csönzik a gépet az egyénieknek. A mezőgazdasági munkák versenyét se hagyják ellanyhulni a községi pártszervezetek és tanácsok, hanem élénkítsék azt tovább. Szer-! vezzenek utcák vagy dűlők szerint versenyt a gazdák között az őszi vetési munkákra. Az agronómusok éljenek a területen, az emberek között, hasznos tanácsokkal segítsék azokat. Legyenek azon, hogy — főleg a tsz-ekben — minél nagyobb területen vessék az őszi gabonát az élenjáró agrotechnikai módszer szerint keresztszorosan. A falu kommunistái. tanácstagjai jó példájukkal is serkentsék a dolgozó parasztokat, az őszi vetés alapos előkészítésére és időbeni elvégzésére. Az új úton már Vesén is van kit követni ... Egy kiváló mikei dohánytermelő Vésén is megindult a tsz szervezése. Hallatszott egy-két hang, hogy jó lenne nekünk is megpróbálni közösen, azonban vállalkozó, aki elsőnek írta volna alá a 'belépési nyilatkozatot, nem akadt. Húzódtak a gazdák, mindegyik a másikra várt, senki sem akart első lenni. A dolgozók vezetőiktől várták a kezdeményező lépést, az útmutatást. S azok megmutatták, hogy nem kell rájuk sokáig várni. Gombai János tanácselnök,? Papp János tanácstitkár, Horváth? József párttitkár, Hada Zoltán gaz-jt dasá-gi előadó, Lébár József agrcmó-| mus és Nagy István fcisparaszt első-^ nek írták alá a belépési nyilatkoza-i tot. Reméljük, hogy az ő példájuk» nyomán most már a többi dolgozót paraszt is a közös gazdálkodást vá-J, lasztja. Most mór nem maradhat hint egyetlen kéve gabona sem Sokszor, de úgylátszik, mégsem elégszer mondtuk el, hogy gyorsítsuk meg a gabonabehordást. Igaz, íhogy a siófoki, csurgói, valamint a fonyódi járások már 100 százalékra behordták a kereszteket, de még a nagyatádi, barcsi, marcali és a tahi járásban 90 százalék körül tartanak e legégetőbb munkával, így százalékban nem tűnik soknak a behordásnál lévő lemaradás, de ha csaik egy járás gabonatermésének az 1 százaléka van kämt a mezőn, akkor is még többszáz mázsa az a gabonamennyiség, ami veszélyeztetve van az esős időjárástól. S hozzátehetjük, hogy az aí| gabona, amelyik még nincs behord-^ va, ha nem is esik már az eső, akkor is napról napra kevesebb, mertl a kártevők is pusztítják, nem be-7 szélve arról, hogy a magból egyreá több csírázik ki a keresztekben, t amelyet már sem ember, sem állati nem élvezhet. A községi tanácsok ne$ tűrjék már a késlekedést, minden? erőt elsősorban ás a behordásira? mozgósítsanak, hogy csökkentsük a? gabonaveszteséget: mentsük meg.í ami menthető! Pénzbüntetéssel sújtották a behordásban késlekedőket Messtegnyőn Mesztegnyő községben lemaradás volt a behordásban. Már hetek óta hevert kinn a gabona, csírázott, peregtek a szemek. Amikor már a szép szó nem használt a behordás- sal késlekedőknek, a község vezetői erőteljesebb eszközökhöz folyamodtak. Többek között Varga János 18 holdas közép parasztot, aki nemi használta ki az alkalmas időt, nem« hordta be a gabonát, szabálysérté-k sért 300 forintra büntették. Ezután V (már gyorsabban folyt a behordasz Mesztegnyőn. A gazdák minden^ percet kihasználva dolgoznak. Miért nem szereznek érvényt a törvénynek Barcson? Az állat- és állati-termékfoegyűj- ésbein a barcsi járást magymérték- )en visszahúzza Barcs község tanácsának és begyűjtési csoportjának ■ossz munkája. Porkoláb Károly rözségi begyűjtési megbízott külö- lösen felelőtlenül látja él munká- át. Azonkívül, hogy netm lép föl i törvény erejével a hátralékosok- ral szemben, a járásnak adott je- entéseiben is rendszeresen valótlan idatokat közöl a hátra,lókosok szénáról. Nemrég például ihízottser- és-ből 25, vágómarhából 28 hátralé- ?ost jelentett a járási begyűjtési hivatalnak, valóságban pedig hízott- értésből 43, vágómarhából pedig 67 látralékos volt a községben. Április ita egyetlen helyszíni elszámoltatást lem alkalmazott Porkoláb Károly, annak ellenére, hogy például tejből 138. baromfiból 124, tojásból pedig' 98 hátralékosa van a községnek. Vajon lehet-e ilyen felelőtlenül viszonyulni a begyűjtési munkához? Ugylátsziik Porkoláb Károlyt nem nagyon ellenőrzi a járási begyűjtési hivatal, mert különben a járási székhelyen észre kellett volna ven- -niök, hogy Porkoláb Károly nemhogy a törvénynek nem szerez ér-, vényt, hanem maga is azon van,, hogy leplezze az állat- és állati- termékbegyűjtésben lévő adósságot. Ideje lesz intézkednie a járási tanácsnak és a begyűjtési hivatalnak, hogy Barcs községben megjavuljon a (begyűjtési munka és érvényt szerezzenek a törvénynek. Bírálatunk óta javult a begyűjtési munka a nagyatádi járásban Ezelőtt két hónappal bíráltuk lapunkban a nagyatádi járás (begyűjtési munkáját. Megírtuk akkor, hogy a nagyatádi járás számos községében szemet húny a tanácsi vezető & a begyűjtési megbízott, vagy előadó a törvényszegésnek és a járási vezetők — Porrogi elvtárs, akit azóta leváltottak és Győri elvtárs — is elnézik a (begyűjtési munka lazaságát. A bírálat nyomán változás történt a nagyatádi járásban,. A községi tanácsok, a begyűjtési dolgozók nagyobb felelősséggel harcolnak az állami fegyelem betartatásáért, bátrabban alkalmazzák a törvényt, a kulákokkal és spekulánsokkal szemben. Segesd községiben, például míg nem léptek fel erélyesen az állami fegyelem lazától ellen, addig egy-egy begyűjtési napon csak 200 kg tojást és 30 kg baromfit gyűjtöttek be. Az elszámoltatások után, amikor megkövetelték a törvényt, tojásból 500, baromfiból pedig 205 kilót gyűjtöttek be egy nap alatt. Hasonló a helyzet Somogyszob, Nagykorpád, Háromfa és Tarany községben is. Elszámoltatják a kulákokat. Taranyban például hosszú ideig a községi tanács vezetői maguk védték és takargatták Jády István 30 holdas kulák mulasztásait. Ahelyett, hogy felléptek volna osztályharcosan Já- dyval szemben, arról akarták meggyőzni a felsőbb szervek vezetőit, hogy Jády becsületes dolgozó paraszt. A járási vezető szervek azonban erélyesen megkövetelték a tara- nyi tanácstól is, hogy nagyobb felelősséggel dolgozzon, s tétovázás nélkül számoltassa el a hátralékosokat, így aztán Jády kulákot is elszámoltatták. Számos példát lehetne még említeni, hogy a nagyatádi járásban a, gabonabegyűjtés mellett tőrödnek az állat és állati termék begyűjtésével is, amelynek eredményeként a járás az utolsó helyről előre került a hatodik helyre. Persze ezek az eredmények még nem nyugtathatják meg a járás begyűjtési és tanácsszerveit, hanem arra kell törekedniük, hogy a hátralékosokat mielőbb elszámoltassák, a begyűjtési munkát tovább javítsák. illlil Közmegbecsülésnek örvend Mikében Böhm József dolgozó paraszt. Tekintélyét szorgalmával, hozzáértő gazdálkodásával, a törvény tiszteletbentartásával érdemelte ki. Külön érdemeket szerzett a dohánytermelésben. Nemcsak azzal, hogy a ^Kiváló mikei dohánytermelő- kitüntetésben részesült, hanem mert már 40 év óta állandóan foglalkozik dohánytermeléssel. Bizony voltak gazdák, akik lemondtak a dohánytermelésről Mikén, ha egyszer balul ütött be a dohánytermés. Böhm József azonban sohasem csüggedt el, hanem bizakodva ültette ki a 2400 ölnyi területre évről évre a dohány- palántákat. Főleg a felszabadulás óta foglalkozik nagy kedvvel a dohánytermeléssel, mert azóta jobban kifizetődik szorgalmas munkája. Ha jégeső éri a dohányt, az állam kártalanítja a dohánytermelőt, ha pedig jó minőségű dohányt termel, akkor becsületes árat kap érte az államtól. Egy mázsa elsőrendű dohányért 2000 forintot fizet az állam, s volt olyan esztendő, amikor 13 és fél mázsa elsőrendű dohányt adott el Böhm József. A 40 év alatt összesen mintegy 300 mázsa dohányt termelt Böhm gazda, 6 mázsás holdanként! átlagterméssel. Az idén többször veszélyeztette a jó dohánytermést a szélsőséges időjárás, de mindent elkövetett, hogy megmentse a termést. Az utóbbi időben már egyre az a gondolat foglalkoztatja, hogy szaktudását és értékes gyakorlati tapasztalatát, amelyet a dohánytermelésben hosszú éveken át szerzett, a nagyüzemi gazdaságban, a szövetkezetben még jobban hasznosíthatná. Ott nem négyszögölekben, hanem holdakban számolhatna. Helyesen gondolkozik Böhm József, mert magának, de a közösségnek is jobban hasznára válik, ha fennhagy a régivel és az új utat választja, aaneiy kimeríthetetlen lehetőségeket biztosít a dohánytermelés fokozásához is. SZÉP A VÁJÁRTANULÓK ÉLETE George (Suszter) Róbert 16 éves, vidámtekintetű, pirosarcú, másodéves komlói vájártanuló. Karúdon lakik, s lapunkon keresztül fordul a megye fiataljaihoz, hogy jelentkezzenek vájártanulónak. — Mint félárva gyermek, Karódon végeztem az általános iskolát. Ezidő alatt anyám 'betegsége miatt sok nehézséggel küzdöttem. Egy évvel ezelőtt halottam arról, hogy tehet jelentkezni vájártanulónak. Otthoni elhelyezést és teljes ellátást biztosítanak Én Komlóra jelentkeztem. Nagyon jól érzem magam. Tanáraink, nevelőink szeretettel (bánnak velünk. Szüléink helyett szüléink lettek. Az intézet biztosítja részünkre a napi ötszörös étkezést. A napi munkarend azzal kezdődik: -reggel fél 7- kor ébresztő, 7 órától délután 1 óráig tantermi foglalkozás van. Utána elfogyasztjuk az ízletes háromfogásos ebédet. A délutánt pedig szabadfoglalkozással töltjük. Számos sportolása és kulturális lehetőséget biztosítanak számunkra. Ruházatunkról is gondoskodnak. Minden tanuló kap egy öltöny egyenruhát, félcipőt, bakancsot, gumicsizmát, 6 pár zoknit, 4 db zsebkendőt, 4 db inget, ugyanennyi alsónadrágot és nyakkendőt. A tanuláshoz szükséges könyveket, tanszereket ugyancsak az intézet biztosítja. Szüléinknek ránk anyagi gondjuk nincs. Tanulmányainktól függően, havonta ösztöndíjat kapuink. Én nem a legjobb tanuló vagyok, átlagos eredményem 3-as. így egy hónapban 75 forint ösztöndíjat -kapok. Emellett a gyakorlatban végzett munkánkat külön megfizetik, és eredményeinket jutalmazzák is. Én is kaptam egy 100 forintos töltőtollat. Volt azonban -olyan tanuló is, aki fényképezőgépet. kapott eredményes munkájáért. Államunk megbecsüli a vájártanulókat, az év befejezésével kéthetes ingyenes balatoni üdülésre -mentünk. Aztán még otthon is, szüléinknél töltöttünk két hetet. Évközben többször voltam otthon szabadságon. Mielőtt még nem láttam a -bányát, kevés jót hallottam róla. De csak azoktól, akiknek sehol sem tetszik a munka. Pedig szép itt. Bányászaink hősies munkát végeznek. Erről már akkor meggyőződtem, amikor első ízben megmutatták a -bányát. Szeretettel tanítanak, -nevelnek bennünket az idős vájárok, akik között nagyon sok sztahanovista van. A keresetük havi 3—4 ezer forint -között mozog; Csaknem minrdegyiknek van motorkerékpárja. sőt néhánynak saját autója is. Mi, vájáriskolai tanulók is tervezgetünk sokszor jövő életünkről. Sok szó esik arról, hogy mit vegyünk az első éves v^járke- resetünkből. Milyen ruhát, -karórát, s-t-b. Bátran mondhatom a somogyi fiataloknak, jöjjenek miinél többen vájártanulónál?:, meglátják, nem bánják meg.
