Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-04 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Elutazott Angliából a szovjet mező gazdasági küldöttség Gazdag gyümölcse érik az új élet iharosberényi úttörőinek közös munkája nyomán Szerenád A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 XII. évfolyam, 181. szám. ARA 5« FILLER Csütörtök, 1955. augusztus 4. A barcsi járás reset a gabonabegyűjtési versenyben A gabona begyűjtésben a járások sorrendje a következő Járás: Százalék: Járási tanácselnök: Begyűjt, hiv. vezető 1. barcsi 29,92 Mátyás József Siszler István 2. siófoki 27,Németi László Gajdos László 3. fonyódi 23,41 Király Ferenc Győréi József 4. tahi 14,47 Teng érdi Imre Kovács István 5. kaposvári 13,14 Süni Sándor Balassa Tibor 6. nagyatádi 12,10 Sasvári Ferenc Borbandi Ambrus 7. marcali 111,99 Papp Ferenc Sifter Jenő 8. csurgói 8,72 Vörös Gábor Horváth György Érvényt szereznek a törvénynek Csokonyavísontán Elszámoltatják a hátralékosokat, a beadást 10 százalékkal felemelik, megvonják a kedvezményeket Ez igen, ez a jó agitáció! A péterhidai tanács és a járási pártbizottság jó módszereket használ a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében. Az alább közölt röplapon leírtak kézzelfoghatóan mutatják egy jól dolgozó tsz-tag és egy egyénileg dolgozó paraszt várható évi eredményei közötti különbséget, ami egyben komoly bizonyíték a termelőszövetkezetbe való belépés helyessége mellett. Péterhida két dolgozó parasztjának 1955. évi jövedelme Kálecz Orbán tsz-tag feleségével együtt év végéig előreláthatólag 600 munkaegységet teljesít, tiszta jövedelme az évvégi zárszámadáskor a következő lesz: Búzából Kukoricából Cukorból Burgonyából Tak.-répából Szénából Készpénzből Háztáji gazdaságból Részesedés pénzértékben összesen: 24 q 12 q 56 kg 24 q 24 q 20 q 6720 Ft 1800 Ft 580 Ft 2400 Ft 10(J0 Ft 2000 Ft 9300 Ft 4500 Ft Káló János 15 holdas egyénileg dolgozó paraszt évi jövedelme az 1955. gazdasági évben: Búzából 30 q 8400 Ft Rozsból 18 q 4880 Ft Árpából . 12 q 2640 Ft Zabból 6 q 1320 Ft Kukoricából (csöves) 42 q 6300 Ft Burgonyából 80 q 8000 Ft Szálastakarmányból 20 q 1800 Ft Cukorrépából , 50 q 900 Ft Állattartásból kb. 2000 Ft Bevétel összesen: Ezzel szemben kiadás: Állati termékekből Terményekből Közteher, adó Termelési költség és állattartásra 36 240 Ft 28 300 Ft i Kiadás összesen: Fennmaradt tiszta 3964 Ft 6460 Ft 8770 Ft 10 000 Ft 29 194 Ft jövedelem: 7046 Ft Káló János 15 holdas dolgozó paraszt évi tiszta jövedelme 7046 forintot tesz ki, Kálecz Orbán tsz-tagé 28 300 forintot. Káló Jánosnak több mint 21 000 forinttal kevesebb a jövedelme, mint Kálecz Orbáné. Hasonlítsd össze és gondolkozz! CSAK ÍGY TOVÁBB, ÖREGLAKIAK! A csokonyavisontai dolgozó parasztok többsége becsülettel teljesíti állam iránti kötelezettségét. Akadtak azonban a községekben olyanok, akik spekuláltak és a községi tanács által előírt szafoadfelvásáriási gabonát nem adták át a terményibegyűj- tőnek. A becsületes gazdák követelték ezeknél a törvény érvényesité- sét. A helyi tanács nem is késlekedett, Gibicsár Imre 18 holdas dolgozó parasztot a helyszínen számoltatta el. 11 mázsa szabadfelvásáiiási gabonát tartott vissza Gibicsár gazda. A tanács vezetői 10 százalékkal felemelték az előírt mennyiséget, ugyanakkor megvonták a korpajut- tatásd kedvezményt, s kötelezték a gabona azonnal raktárba szállítására Amikor ez megtörtént, a községi tanács kidoboltatta a községben, hogy mindazoknál érvényesítik a törvény előírásait, akik elmulasztják kötelezettségük teljesítését. Még 12 hátralékos volt a községben, akik az elszámoltatás láttán teljesítették kötelezettségüket. Cseh István, Pető József, Sülé István csokonyavisontai dolgozó parasztok látták, hogy nem lehet spekulálni, nem lehet a törvényt 'kijátszani, s azonnal a raktárba szállították azt a gabonát; amellyel hátralékban voltak kötelezettségük teljesítéséhez. Községi tanácsaink szerezzenek érvényt mindenütt a törvénynek, mint ahogy ezt Csokonyavísontán tették, mert csak így tudják biztosítani dolgozó népünk kenyerét, s akadályozhatjuk meg a spekulációs törekvéseket. Nagy termés lesz heterózis kukoricából a kálmáncsai Szabadság TSZ-ben. A mintegy 3 méteres szárakon 6—7 cső is található. Olyan szár pedig, ahol csak egy csövet találni, nincs is, A tagság óvatos becslése szerint körülbelül 40 mázsás átlagtermésük lesz a jól megművelt, pótibeporzásos kukoricából.-NEM ARATUNK TÖBBÉ KÉZZEL« Ezt a ma már nem túlságosan merész kijelentést a kámánesai Szabadság TSZ asszonytagjai tették Istvánifi Jánosnak, a Ladi Gépállomás kiváló kombájn osának. A gép engedelmes szolgája volt ugyanis e vezetőnek, mert megállás nélkül dolgozott az egész aratásban. Megszerették az asszonyok a gépet. Nem hisszük, hogy Istvánfi elvtárs kapott valaha is ennél nagyobb dicséretet. * * * Jól dolgoznak a ladi gazdák A gabcna 50 százalékát már be- hordták. Folyik a cséplés is. Pardi János dolgozó paraszt 14 mázsás kötelező beadásán felül 27 mázsa gabonát adott az államnak. # * * összefogva gyorsabban megy a tarlóhántás is A ladi I. típusú Kossuth TSZ közös kukoricatábláján már befejezték a munkákat. Most a hordásban is összefognak, hogy mielőbb betakaríthassák terményeiket. Azt tanácsoljuk nekik, hogy most a tarióhántást is összefogva végezzék. Így gyorsabban megy a munka, erősödik a csoport. **# ÉLENJÁRNÁK a PARTTAGOK a Ladi Gépállomáson. Jónás János traktoros talajmunkatervének már 60 százalékát teljesítette. A gépek zavartalan működését Kaizer István elvtárs biztosítja, aki a szerelő- kocsi vezetőjeként a helyszínen hozza rendbe a hibákat. A gépállomás területén 125 hold másodvetés van már eddig. Jobban kell haladniuk azambam a tarlóhántással, mert azt eddig csak 22 százalékra teljesítették. öreglak párosversenyben van a Baranya megyei Szederkénnyel. A verseny eredményeit rendszeresen értékelik a két község dolgozó parasztjaiból' álló versenybizottság tagjai. Az öreglakiak eddig még nem hoztak szégyent Somogy megyére: a júliusi értékelés szerint ismét öreglak az első. Öreglak 40 százalékra teljesítette eddig kenyérgaöonaibeadásd kötelezettségét, és 350 mázsát adtak el szabadon államunknak. A szederkényiek csak 15 százalékra teljesítették gabonabeadásukat, szabadon äs mindössze 80 mázsa* adtak el. Az állat- és állati termékbeadásban is öreglak jár az élen: sertésbeadásukat 81, vágómarhabeadásukat 82 százalékra teljesítették, míg a szederkényiek eredménye: bízottser- tésbeadás 73, vágómarha 40 százalék. Jdál&ífatáj GADÁCS, KASTÉLYOSDOMBÖ, kötcse, istvandi, somogyaszalö ^ temtfJÄizßMtkEzitl köziÁgjemJkhtcL Istvándi, az újjászületett a valaki tavaly és tavaly előtt azt kérdezte, hogy a barcsi járás melyik községében van a legtöbb baj és segíteni való, biztosan Istvá/ndit jelölték volna meg a járási vezetők. A kormányprogram után itt volt a legtöbb kilépés a termelő- szövetkezetekből, a bentmaradottak között itt volt legrosszabb a hangulat. A tagok a vezetésben keresték a gyenge eredmények okát. A Petőfi TSZ-ben volt is ebben némi igazság, mert az indokolatlan és erőn felüli beruházások nagy terheket ráták erre a szövetkezetre. De arra már alig gondoltak a Petőfi és a Szabadság tagjai, hogy jobb mimikával, szorgalommal nagyobb eredményeket érhettek volna el. Ehelyett megkezdődtek a kilépések. Több mint 50 család kereste újra az egyéni gazdálkodásban a boldogulás útját 1953-ban. A faluban valami csodára vártak, amely megmenti őket nehézségeiktől. A hatalmas táblákon még szeptemberben is arattak a tsz-ek tagjai és a betakarításkor is immel-ámmal folyt csak a munka Természetes ezután, hogy alig volt osztani való. A bomlási folyamat 1954-ben sem állt meg. A Szabadság TSZ-ből a voll elnök vezetésével kivált egy csoport, amely addig a tsz-ben éles harcban állt a többiekkel. Ezután történt meg a fordulat, amely 1955 tavaszán végleg eldöntötte a falu útját. A bentmaradt tsz-tagok szívósan, lelkesen dolgozni kezdtek, hogy megmutassák, mire képesek. Valóságos verseny kezdődött a tsz-tagok és az egyéniek között Tavaszra már mindenki látta, hogy ebben a versenyben csak a szövetkezetbeliek lehetnek a győztesek. Megkezdődött a visszalépés a Petőfi TSZ-be. A Szabadságból kilépettek felszabadulásunk 10. évfordulóján alakítottak új tsz-t Április 4 néven. S ma már azt mondhatjuk, hogy soha ilyen szép nem volt az istvándi határ. Jól dolgoznak a termelőszövetkezetek, de az egyéniek is. A fokozatos belépések után pedig ez év júliusában Istvándi termelőszövetkezeti községgé vált. A Petőfi TSZ-be csak ez évben 27 család lépett vissza ás 5 új belépő is van. A Szabadság TSZ pedig 7 újabb családot vonzott magához. Az Április 4 TSZ-ben 10 család 19 taggal dolgozik szorgalmasan. Simon János esete Nem volt könnyű kilépni, de visz- szalőpni sem a tsz-be. Különösen a párttagokra érvényes ez. Simon János már 1953-ban megingott, de várt, hátha 1954-ben jobb lesz. Bár a jö- vedélem némileg több volt, mégsem bírta a sok civakodást, egyesek munkakerüilését. — Úgy gondoltam _ m ondja —, hogy kívül jobban megélek. Bérelek tartalékfölüet, amelyre nincs nagy teher. — Novemberben kilépett. 4 hónapig viaskodott felszerelés, iigaerő nélkül a földdel, rászorulva apósa támogatására. Nagyobb volt azonban viaskodása sajátmagával. — Bár semilyen pártiskolát nem végeztem — így mondja akkori gondolatait —, de a párt egyszerű tagjaként beláttam, hogy mini »kisihaszonbénlő« nem élhetek tovább. Megpróbálom mégegyszer a közöst. — Most brigádvezető a Petőfiben. s becsületesen igyekszik ellátni feladatát Harc az aratás-cséplés gyors befejezéséért — jó ez a verseny A Petőfi pártszervezete és a gazdasági vezetők okultak a múlt hibáiból. Mintaszerűen szervezték meg a nyári munkákat. A pártszervezet az aratás előtt két héttel elosztotta erőit: minden munkacsapatba egy politikai megbízottat állítottak. Közvetlenül az aratás előtt 2 napos esti népnevelőérteikezletet tartottak. Az itt kialakult derűlátó hangulat jó hatással volt az egész tagságra. A 300 holdas búza-, rozs-, árpaíerületet. gépi segítséggel 8 nap alatt levágták. Ebben az időben vezették be elő- Eör a versenyt. A versenytáblát maga az elnök, K. Kovács István, a Somogyi Néplap lelkes levelezője vezette. Rajta voltak azon a legjobb kaszások, a legjobb aratók nevei. A hatás minden várakozást felülmúlt. A harmadik napon, miikor már látták, hogy naponta ugyanazok a nevek vannak a táblán, az elmaradók azt mondták: »Na, majd mi is megmutatjuk, hogy felkerülünk a táblára«. És a kialakult nemes versengés még jobbá tette a hangulatot, növelte a munkakedvet. Megérdemlik a legjobbak, hogy nevük az újságban is szerepeljen: Krek Gyula, Őri István, Csert! István, Kreskai László, Berta István és Sebestyén elfvitársak. A verseny a cséplésmél is folyik. Itt Pókos Istvánná és Vufcó Dezsőné munkacsapatai közül jelenleg Fó- kosnéék vezetnek napi 150 mázsás cséplési eredménnyel. A zökkenő Erre mindig számítani lehet, bár előre látni aligha. A zökkenő most az állami gabonafelvásárlással kapcsolatos rendelkezésnél jelentkezett. A tagság nem volt tisztában eléggé a dologgal, az ellenség pedig rákapcsolt. Azt híresz'telte, hogy csak 22C kg gabonát kaphatnak a tagok. A tagság érettségét és a pártszervezet jó munkáját bizonyítja, hogy a hangulat egy nap alatt megváltozott Az elnök, a párttitkár, a legjobb népnevelők kis gyűléseket tartottak és megmagyarázták, hogy olyan jó a termésük, hogy még a tervezett gabonánál1 is többet kapnak munkaegységenként. Erre a munka nagyszerűen tovább folyt. Az ígéret pedig nem marad ígéret. A Petőfi TSZ már előleget is osztott: 2 kg búzát és 1 kg árpát munkaegységenként. Ezenkívül túlteljesíti az előírt 370 mázsás felvásárlási tervet ás. A falu szíve és lelkiismerete: a párttitkárok Somogyi Józsefnek hívják a Petőfi TSZ párttitkárát. Egyenes em- bei’, a szemébe mondja mindenkinek a hibáját, de erényeit is megdicséri. Ha valami történik, a tagok az ő véleményét akarják hallaná. Ez történt a visszavételeknél is, ami nem ment valami simán, hisz volt, akit nem engedtek maguk közé. Mindenki számára maradandó volt, ahogyan Fekecs gazdáról elmondta véleményét. Kemény bírálatától Fekecs szinte elérzékenyült. Úgy volt már, hogy fel sem veszik, mikor a párttitkár bölcs és megbocsátó szavai eldöntötték a tagság szívében, hogy mégis közéjük való. Azóta Fekecs elvtárs jól dolgozik, Cserveni János, a község párttitkára nagy küzdelmek árán 'bizonyította be, hogy a párt szavát mindig kész követni. Családja kilépett a tsz-tből, mert a felesége nem volt elégedett és fia nagyon szerette a saját lovukat. Valahogy úgy is ejtette a dolgot, hogy a ló szabályos eladás útján visszakerüljön hozzá. Cserveni elvtárs nem adta fel a küzdelmet a családban — ibár sokszor ez a legnehezebb — és most példát (mutatva, maga és családja is a Szabadság TSZ 'tagjai. Az öregek sorsa Sokan azt hiszik, hogy a tsz-ben az öregeknek nincs 'becsülete, nem adnak munkát nekik. Ez pedig nem igaz. Mindenhol megértik, hogy mennyire telik erejükből. Ellenben van néhány öreg, oki nem is olyan idős, mint korából gondolnánk. A Petőfi TSZ-'ben négy(!) 75 éves ember kaszálta végig az aratást. De nem azért, mert valaki kötelezte őket erre. Csak úgy 'becsületből és szokásból. Nem maradtak a fiatalok mögött Tóth Sáli József, Rózán József, Kreskai István és Rémec János sem. De van ott a Petőfiben egy még idősebb ember, Őri István fogatos, aki 77 éves korát meghazudtolva mindig első a befogásban és szerszámai mindig ragyognak a tisztaságtól. Meg is érdemlik azt a megbecsülést, amiben részesülnek ezek a »fiatal« öregek. Szabadság és Április 4 TSZ! Jobb az együttműködés, mint a harag Az Április 4 TSZ tagjai nemrégen még a Szabadságban dolgoztak, és haraggal váltak ki onnan. Ha nem' is 'gyűlölik egymást, de kapcsolatot nem tartanak. A Petőfi minden módon segíti az új szövetkezetét: átadott egy épületet, melyben a jószágokat, szénát, sertéseket, kukoricát tartják, a búzát beadta helyettük, amelyet azok rozsból viszonoznak stb. A Szabadság és az Április 4 egyezkedéséből még akkoriban kevés eredmény született. Bár az új tsz tagjai úgy érzik, hogy kisemmizték őket, mégis megvan 'bennük a közeledési szándék. A Szabadság elnöke, Lágy elvtárs hallgat, illetve ennyit mond: miért nem jöttek vissza? Mi elleniben azt mondjuk, hogy mindkét tsz számára hasznosabb az együttműködés, mint a harag. A helyzet a Szabadság TSZ-ben Nem lehet azt mondani, hogy ez a szövetkezet rosszul dolgozik. Sőt, tiszták a földjeik, jók a terméskilátásaik. Valahogy az a hallgatagság, az az elzárkózás a hiba, amely itt uralkodik. Nem mondható helyesnek az, hogy gyűléseiket szinte titokban tartják, nem hívják meg a tanácsot vagy a felsőbb szerveket. (Bár abban igazuk van, hogy a kiküldöttek szívesebben mennek a másik tsz-ek- be.) Viszont gcindoljon arra Lágy elvtárs, hogy talán ott szívesebben is fogadják őket, mert segítséget látnak 'bennük. Az sem valami helyes dolog, hogy a szövetkezet állatállományának nagyrésze még a tagoknál van kinn, és nem fogadják el a felajánlott épületet az állatok számára; Most pedig — éppen az állatok miatt (Folytatás a 2. oldalon.)
