Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-03 / 155. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. július 3. NEMZETKÖZI SZEMLE . ** A finn fővárosban nyolc napon át 68 ország mintegy kétezer békekül­dötte csarélte ki a bákeharcban szer­zett tapasztalatait, kutatta a nem­zetközi kérdések megoldásának mód­ját. A békemozgalom történetében a viilágközvélemény békeakaratának kifejezése: egyaránt szól a földke­rekség népeihez és a béke fenntar­tásáért leginkább felelős n-agyhatal- < mákhoz. A helsinki béke-világtalálkozó a szérvezett bókemozgalom küldöttei oldalán resztvettek a béke védel­mében síkraszáíló egész sor más társadalmi, politikai és egyházi szer­vezet képviselői is: a keresztény bé­kemozgalmak, a labcunista és más nyugat-európai<; szociáldemokrata szervezetek képviselői mellett ott voltak a Messuhalii-csarnokban pél­dául a különböző egyházak küldöt­tei — 72 lelkész —, köztük Czapik Gyula egri érsek, Nyikoláj orosz pravoszláv rhetropolita, Gruber né­met evangélikus főpap, Candy kana­dai anglikán lelkész. A küldöttek a lakosság valamennyi rétegét képvi­selték, a legkülönbözőbb poütikaf, társadalmi szervezetek küldték el képviselőiket, vagy megfigyelőiket a finn fővárosba. A találkozónak ez az átfogó képviseleti jellege lehető­vé tette a legkülönbözőbb néző-pom» tok tisztázását és összevetését sok fontos nemzetközi kérdésben. Ter­mészetes, hogy a vitában vélemény­különbségek merülnek fel —1 ezek a nézetkülönbségek önmagukban is bi­zonyítják a békefront kiszélesedését — de ezek a véleményeltérések ki­zárólag a békehaifc minél hatéko­nyabb módszereire vonatkoznak. Az atomfegyverek eltiltása kérdé­sében, a békés egymás mellett élés kérdésében, tehát az alapvető prob­lémákban a küldöttek egységesek voltak, Több felszólalásban elhang­zott egyes elgondolásokkal nem ér­tett egyet a békeharcosok többsége: Helsinkiből »a világ -Mkiismerete« üzent a négy nagyhatalomhoz, amelynek képviselői Potsdam óta először, tíz év óta elsőízben gyűl­nek össze kormányfői találkozóra. Az emberiség a mai nemzetközi helyzetben, ebben a kettészakított világban különösen nagy reménye­ket fűz ehhez a találkozóhoz. A bé­ke-világtalálkozó a négy kormányfő legelső feladatának a kölcsönös bi­zalmatlanság leküzdését tartja. Ha a négyhatalmi értekezlet megszívleld a közvélemény szavát, akkor tárgya­lásokkal, békés úton megoldhatja valamennyi nép követelését: a meg­Helsinki nem csupán a béke hívei­nek újabb terebélyesedését jelzi, ha­nem a szó szoros értelmében az egész világ közvéleményének hang­ját, békekövetelését is kifejti. A jó- akaratú emberek de senki nem gondolt arra, hogy egészében elvesse nézeteit. Cusden asszony például, ez a mjeves angol pacifista békeharcosnő, aki Reading angol város ifjúmunkásainak meg­bízásából meghívott húsz szovjet fiatalt, töltsön el két hetet ebben az angol városban, ugyanakkor elmon­dotta, számos aggályát, a többi kö­zött azt, hogy a békemozgalomban; «■sok a kommunista". D’ Astier De La Vige-rie francia pártonkívüli ha­ladó politikus azt válaszolta, hogy a békemozgalomnak kommunisták nél­kül nem volna képviseleti jellege. — Az a célunk — mondotta —, hogy még jobban kiszélesítsük mozgal­munk képviseleti jellegét. »A béke nem a «mienk«, és nem az »önöké«, hanem közös és csak a közös célok meghatározása útján, a célok eléré­sére irányuló közös akciók révén biztosítható« —■ jelentette ki a fran­cia békeharcos. A vitában, a mun­kabizottságok ülésein kikristályoso­dott nézőpontokat a -béke-világtalál­kozó határozatai összegezték. Ezek­ből a dokumentumokból kitűnik: »A népek parlamentje«, a azámilli- ók békevágyát summázó helsinki találkozó egyhangúlag követeli: minden kormány mondjon le ünne­pélyesen az atomfegyver alkalmazá­sáról, semmisítse meg a meglévő atemfegyverké-szilieteket; szigorú nemzetközi ellenőrzés melleit csök­kentse fegyveres erőit és fegyverze­tét, -győzz-e le a félelmet és a bénító bizalmatlanságot. Ezek azok a fel" adatok, amelyeknek megoldását a helsinki felhívás nyomán uj erővel, mind állhatatosabban fogják köve­telni a világ népei. Helsinki mindenekelőtt érlelődött vitás nemzetközi kérdések rendezését. Ezek közé a kérdések közé tarto­zik az európai államok biztonsága s szoros együttműködésük biztosítá­sa. Ha a genfi értekezlet nem té­veszti szem elől a világközvélemény követelését, akkor a kormányfői ta­nácskozás az első -lépés lehet egy olyan- Európa felé, -amelyben társa­dalmi rendszerétől függetlenül részt- vehet és együttműködhet minden európai állam s amely soha nem ta­pasztalt gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködést, jólétet biztosíthat. Helsinki arra is figyel­meztet, hogy e feladat megoldása szoros kapcsolatban áll a katona' tömbökön kívülálló és a miii-tariz- mus feltámasztásától mentes, egysé­ges, demokratikus, békeszerető né­met állam megteremtésével. Helsinki éberségre is intette a vi­lág népeit: »Vannak még erők, ame­lyeknek megfelel a hidegháború. Ezek akadályokat gördítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A helsinki találkozó felszólítja a vi­lág valamennyi országának közvéle­ményét, szálljon szembe ezekkel- az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket.« NÉPÜNK ÜDVÖZLI Helsinki eredményeit, s mint -min­den -békeszerető n-ép, kifejezi meg­győződését, hogy ezek az eredmé­nyek jótékony hatással lesznek a nemzetközi helyzetre, segíteni fcgják a nemzetközi feszültség további eny­hülését. A helsinki találkozót csak pár hét választja el -a genfi tanács­kozástól. Helyesebben összeköti vele, amint összefűzd- a világ közvéleményének Helsinkiben oly nyomatékosan meg­nyilvánult követelése a négy nagy­hatalomhoz: Találják meg a meg­egyezés útját. Népünk együtt biza­kodik a helsinki felhívással: »A nemzetközi ellentéteket lépésről lé­pésre át lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek reményei.« A Welt főszerkesztőjének nyilatkozata nyugatnémet újságírók szovjetunióbeli útjáról Berlin (ADN). Hans Zehrer, a Welt, a legnagyobb nyugat-németor­szági napilap főszerkesztője, a Szovjetunióból hazatérve pénteken nyilatkozott Alfred Duchrownak, az állami rádióbizottság munkatársá­nak. Ebben azt a reményét fejezte ki, hogy a nyugatnémet újságírók szov­jetunióbeli útja hozzájárul majd a Szovjetunió és Nyugat-Németország közötti -kapcsolatok megjavításához. ' Közlekedési sztrájk Washingtonban (MTI) Washingtonban pénteken reggel városszerte közlekedési sztrájk kezdődött. A sztrájkot a fővárosi közlekedési társaság alkalmazottai folytatják. E társaság kezében van a főváros térségének legtöbb autóbusz- vonala és valamennyi villamosvasút- ja. A szakszervezet döntőbíróság fel­állítását követeli 25 centes béreme­lési és más, a munkafeltételek meg­javítására irányuló követeléseinek megtárgyalására. HELSINKI FELHÍVÁSA GENFHEZ SZÓL. Adatok, érvek a tsz-mozgalom fejlesztéséhez Jó úton halad a KV június 8-i határozatának végrehajtása a csurgói járásban A Központi Vezetőség június S-i határozata nagy lökést adott a csurgói járásban a tsz-mozgalom fejlesztésének. Ennek bizonyítására álljon itt néhány számadat: Az elmúlt héten — természetesen hosszú hetekig tartó szívós politikai nevelő és szervező munkával Somogycsicsó szövetkezeti községgé alakult azzal, hogy a meglévő szövetkezetbe 4 család lé- \ pett be, a június 25-én megalákult Búzakalászba pedig 13 család kér- : te felvételét. Iharoson a Bástya T,SZ 4 családdal erősödött, s pénte- : ken estig 17 volt az olyan családok száma, akik elhatározták: új sző- \ vetkezetet hoznak létre. Két községben — Inkén és Csurgónagymar- '• tanban — előkészítő bizottság alakult 4—4 családdal. Összesen tehát i június 27-től július 1-ig — az előkészítő bizottságokat is figyelembe : véve — a járásban 46 dolgozó parasztcsalád választotta a szövetke- j zeti gazdálkodás útját. Csak növeli a számszerű eredmény jelentősé- ■ gét az a tény, hogy a járásnak úgyszólván minden községében élén- ] ken érdeklődnek az egyéni gazdák a szövetkezés iránt. Hogyan tét- j ték meg ezt az utat a járás kommunistái, dolgozó parasztjai? i A pártmunkások és tsz-tagok egyesített erejével A járás gazdája, a JB szilárdan kezébe vette a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének ügyét. A járási -bizottság titkárai, osztályvezetői, munkatársai alaposan megvitatták a KV júniusi határozatát, s pontosan megszabták az ebből rájuk háruló feladatokat. Megértették, hogy a meglévő tsz-ek. megszilárdítása mel­lett nagyobb erőfeszítéseket kell ten­niük a tsz-mozgalom fejlesztéséért. Jól képzett, a politikai harcban ed­zett pártmunkásokat küldtek azokba a községekbe, amelyekről tudták: megvan minden lehetőségük ahhoz, hogy* az eddiginél -gyorsabb ütem-ben haladjanak a mezőgazdaság szocia­lista építésének útján. Az első üyen jközségük Somogycsicsó volt. Papp elvtárs, a JB titkára — a pártmun­kásokkal együtt — -behátóan tanul- piányöZtá a község életét. Korábban szerzett és a párhetes kinntartózko- tíásával gyűjtött helyi tapasztalatai alapján agitációs csoportot szervezett a község kommunistáiból, elsősorban a tsz tagjaiból. Kemény munka árán sikerült ezt megvalósítani. A járási bizottságnak ugyanis először meg kellett keresnie: mik az akadályai a tsz fejlesztésé­nek. Látták, hogy a tsz-tagok és ki­lépettek nem a legjobb barátságban -éltek egymással. Ha az utcán talál­koztak, nemigen köszöntötték egy­mást. Emiatt még gondolni sem mer­ték az egyéni gazdák — bár látták a Békebástya TSZ gazdálkodásának gyökeres megjavulását —, hogy kér­jék visszavételüket a közösbe, mert a tsz-tagok bizony nem nagy hajlan­dóságot mutattak arra, hogy ismét maguk közé fogadják mindazokat a becsületes, de megtévedt gazdákat, akiket az 1953-as kilépési árhullám magával ragadott. Mi volt hát a párt­munkások első feladata? Az. hogy a tsz-kommunistákkal, tagokkal meg­értették: magatartásuk akadályozza a KV júniusi határozatának meg­valósítását Semogycsicsón. A szövet­kezeti elvtársak s a tsz-tagok csak­hamar jó útra tértek: Melles János, Szabó János, Kovács Péter, Mészáros Mihály és Kardos István elvtársak elsőkként vállalták: felvilágosító munkához kezdenek az egyéni gaz­dák között. A legtekintélyesebb gazdáknál kezdték A helyi sajátosságok gondos tanul­mányozása és a tsz-tagoknak a szö­vetkezet fejlesztése ügyének való megnyerése után az a probléma adó­dott: kinél kezdjék a felvilágosító munkát? Erre egyöntetű volt a vá­lasz: a köztiszteletben álló, a gaz­dálkodáshoz jól értő, becsületes, kö­telességtudó gazdáknál, akiknek a szavára hallgat a falu népe, s akik­nek a példáját bizton követik a dol­gozó .parasztok. Ezért mentek hát az agitátorok először Orbán Imre. Var­ga János, F. Horváth János, Dávid József 8—10 holdas -gazdákhoz. A nagy- és kisüzemi gazdálkodás mérlege ugyanis Somogycsicsón is a tsz javára billent az elmúlt években, ezért a község dolgozó parasztjai jól tudják: a szövetkezetben sokkal többre vihetik, mint az egyéni sor­ban. így a családlátogatások alkal­mával nem is a közös, vagy az egyé­ni út közötti választásról esett szó, hanem arról: a Békebástyába lép- nek-e vissza, vagy új szövetkezetét -alakítanak. A többség az utóbbi le­hetőség mellé állt. Akik elsőkként aláírták a belépési nyilatkozatot, csatlakoztak az agitációs csoporthoz, s jelentős részt vállaltak, az új szö­vetkezet szervezésének feladataiból. A francia rendőrség bankjegyhamisító bandát fogott el Párizs (MTI). A rendőrség hosszas nyomozás után ezerfrankos bankje­gyek hamisítása miatt letartóztatta Maurice Rochet-t, a Vichy-i volt zsi­dóügyi kormánybiztosság egykori titkárát, valamint Pierre Versinit, a párizsi ügyvédi kamara tagját. A két pénzhamisító több technikus se­gítségével sokmilliónyi névértékű ezerfran-kos -bankjegyet gyártott s ezek darabját a nagyban-terjesztők 300 frankért kapták meg. Kolhozföldeken... A Krasznodár-határterületi gépállomások dolgozói hozzáláttak a napra­forgó másodszori kufl-tivátorozásához. A -képen: A medvedovoi gépállomás egyik brigádja kultivátorozza a «Molotov»-kolhoz napraforgó -ültetvényét. »■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■I „BÉKÉS“ CÉLOKRA Az amerikai_ atomlovagok, hogy elaltassák a közvélemény éberségét és népszerűsítsék az atomháború eszméjét, Jegyes atombomba-fajták­nak efféle «békés» nevet adtak: «Kisded», «Nagyapó1» st-b. Szinte minden családnál várták a népnevelőket, sőt akiknél nem jár­tak az első napokban az agitátorok, azok sérelmezték a »mellőzésüket«. K. Horváthné pl. hívta a népnevelő­ket, menjenek el hozzájuk, s vigye­nek belépési nyilatkozatot, mert a családdal már megbeszéltás, hogy ők is az »újak« közé állnak. Óráról órá­ra újabb és újabb gazdák léptek szö­vetségre a kezdeményezőkkel, s így június 25-én este 18 család 22 tag­gal, 160 hold földdel megalakította a Búzakalász TSZ-t. Magabiztosan terveznek Az alakuló közgyűlésen máris ter­vezni kezdtek a tagok. Dávid József tsz-elnök, aki mezőgazdasági szak­iskolát végzett, halastó létesítését hozta szóba. Varga János, az intéző- bizottság tagja pedig a közös állat- állomány megalapozásáról beszélt. Javasolta, hogy berkshirei kocákat szerezzenek be — legkevesebb 10-et — ebben az évben. Varga gazda ta­pasztalatból tudja, hogy ezzel a sertésfajtával érdemes foglalkozni. Az ő kocája kétévenként ötször el­lik — minden esetben tíznél többet. Ezért hát a közgyűlés úgy döntött, hogy -berkshirei sertésállományt lé­tesítenek, s a sertések kiválogatásá­val, beszerzésével Varga Jánost bíz­ták meg. Elhatározták azt is, hogy hova építik a közös istállót, s két pár lovat vásárolnak a nyár végén. Megbeszélték, hogy a jövő évi ser­tésbeadást a tavasszal teljesítik, s mivel az idei termést még egyénileg takarítják be, azért a sertéseket a gazdák saját terményükből hizlalják meg. A szövetkezés erejébe vetett szilárd hitüket az is mutatja, hogy a gabonabehordást kalákában végzik, hogy mielőbb szánthasson a traktor a tagosított táblán. Határozatot hoztak arra, hogy minden 16 éven felüli családtagot bevonnak a közös munkába. A községben az elmúlt hetek alatt nagy változás ment végbe. A két tsz birtokolja a határnak mintegy 98 százalékát, tehát Somogycsicsó szö­vetkezeti község lett'. Az új szövetke­zet megvalósításáért s a szövetkezeti község megteremtéséért vívott közös harc és a közös cél tudata összefor­rasztotta a két tsz tagságát, s ma már nyoma sincs közöttük a korábbi egyenetlen-kedésnek. Együvétartozá- suk jele, hogy a Búzakalász alakuló közgyűlésén részt vettek a Békebás­tya vezetői s több tagja; a búzaka- lászbeliek június 29-én ellátogattak az idősebb szövetkezet közgyűlésére, ahol közösen elhatározták: a két tsz vezetősége rövidesen megbeszéli a tagosítás ügyét, s a Bék-ebástya TSZ átadja fiatalabb testvérének a közö6 -gazdálkodás, a közös munka meg­szervezésében szerzett tapasztala­tait. A csicKÓiak példája nyomán • A somogycsicsói események híre csakhamar túljutott a falu határán. Először a szomszédos Iharos község kommunistái, tsz-tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai lelkesedtek fel e példán, s ők is hasonlóan komoly nevelő és szervező munkához fog­tak. A pártmunkások segítségével elérték, hogy a múlt héten 4 család visszatért a Bástya TSZ-be. Az egyé­ni gazdák és az 1953 őszén felbom­lott Kossuth TSZ tagjai pedig új szö­vetkezet alakításán fáradoznak. Er­ről esik a legtöbb szó ma a község minden részén: otthonokban, ta­nácsnál, földművesszövetkezetnél csakúgy, mint a mezőn, vagy a sző­lőhegyen. Lukács Ferenc, a Kossuth TSZ volt elnöke meg -Bodó C^örgy ,15 holdas gazda és P. Horváth János pl. a szőlőhegyen ültek össze meg- hányni-vetni a szövetkezés gondo­latát. Nem, -hiába nyúlctt az éjszaká­ba ez a beszélgetés: péntekig már .mindhárman aláírták a belépési nyi­latkozatot. Velük együtt tartanak: Beke Vendel, Ladilia János 16—16 holdas középparasztok, Nagy Lajos 10 holdas, Beke Antal 7 holdas gaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents