Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-22 / 171. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. július 22. N. A. Bulganyin vacsorát adott a francia kormányküldöttség tiszteletére Genf (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 20-án vacsorát adott a négyhatalmi kdlrmányfői értekezle­ten részvevő francia kormánykül­döttség tiszteletére. A vacsorán E. Faure, A. Pinay, L. Joxe, J. Laloy, J. Duhamel és H. Rissou vett részt. Szovjet részről a vacsorán N. Sz, Hruscsov. V. M. Molotov, G. K. Zsu- kov, A. A. Gromiko, V. Sz. Szem- jonov, Sz. A. Vinogradov és L. F. Iljicsov jelent meg. MTI. Az amerikai mezőgazdasági küldöttség harkovi tartózkodásáról Harkov (TASZSZ). A Harkovban tartózkodó amerikai mezőgazdasági küldöttség szerdán meglátogatta a harkovi állami növénynemesítő állo­másit. V. J. Jurjev, az Ukrán SZSZK Tu­dományos Akadémiájának tagja, az állomás igazgatója ismertette a ven­dégek előtt a Harkovban nemesített nagy terméshozamé gabonafajtákat. A vendégek érdeklődtek a szovjet nemesítési és hibridizálási, műtrá­gyázás! módszerek iránt, az áMcmás- nak a kolhozokkal és szovhozcfckal fenntartott kapcsolata iránt. Lau,rent, a Des Moines Register — a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazdasági küldöttségcseréje kez­deményező lap — munkatársa Dől­és Észak-Dakota államban termeit amerikai hibrid kukoricafajták mag­mintáit adta át Jurjev professzornak. Az Új Idő tizedik számáról Az Uj Idő e heti vezércikke a négy kormányfő genfi találkozójának je­lentőségét méltatja. »Az égető nem­zetközi problémák rendezésének jár­ható útja« című -Bogdainov-cikk pe­dig a mai nemzetközi jognak a tár­gyalások módszerére vonatkozó reg­iont osabb tételeit elemzi. A lap ezen a héten két 'tartalmas közgazdasági cikket is közöl Az egyik: Szolodkinnak »Az angol gaz­dasági helyzet bizonytalansága«, a másik Jercnyimnak »Latin-Am erika a dollár igájában« című írása. Si Liang, a Kínai Népköztársaság igazságügymdnisztere szovjetunióbeli tartózkodása folyamán szerzett ta­pasztalatairól, a Kínai Népköztársa­ságnak a demokratikus törvényesség megszilárdításával és az állampolgá­rok jogainak védőimével 'kapcsolatos eredményeiről, valamint a kínai nők jogi helyzetéről nyilatkozott az Uj Idő szerkesztősége számára A nem­rég megindult »Az atomenergia a béke szolgálatában« című cikksoro­zatban Jemeöjanov beszámol a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának júliusi ülésszakáról Zsujkov a Ja­pánban lévő amerikai katonai tá­maszpontok kérdésével foglalkozik, Salam pedig részletesen ismerteti a világszerte nagy port felvert Kaszti- ügy izraeli törvényszéki tárgyalását. Szergejeva színes vietnami útinap­lójának befejező 'részét, »A béke ha­tára«, az »Egy és más e 'kategóriák­ról«, »A gyarmatosítók újabb tervei«, az »Álnok tanácsok« című külpoliti­kai jegyzeteket, a lap egy amerikai olvasójának »A kommunista orszá­gok felszabadításáért« hirdető ame­rikai propagandahadjárattail fogiaiL kozó levelét és a nemzetközi esemé­nyek krónikáját találjuk az Uj Idő e heti számában. DIÓTÖRÖSZVIT A nácik foga már beletörött... beletörik a NATO foga is ... Uj járásiatok a* európai kollektív biztonság szervezéséről Moszkva (TASZSZ). J. Zsukov a Pravda csütörtöki számában meg­jelent, Genfből küldött cikkében azokkal az új javaslatokkal foglal­kozik, amelyeket a Szovjetunió kül­döttsége a genfi értekezletén az eu­rópai kollektív biztonság szerveze­téről előterjesztett. Az európai kollektív biztonsági szerződés szovjet tervezetét összeha­sonlítják itt azzal a kölcsönös biz­tonsági egyezménytervezettel ame­lyet Eden angol miniszterelnök ter­jesztett 'elő a kormányfők július 19-i ülésén. A szovjet küldöttség úgy véli — írja Zsukov —, hogy a biztonság problémájának megoldását a meglé­vő kötelezettségekből kiindulva kell keresni. Azon kell kezdeni, hogy enyhít­sük a feszültséget az Európában keletkezett államcsoportosulások között. Ez lenne az első lépés az európai kollektív biztonság megteremtésének útján. Az európai kollektív bizton­sági rendszer felépítése felé vezető következő lépés az volna, ha meg­szüntetnék az államcsoportasulésokat és azck helyére az európai 'biztonsá­gi rendszer lépne. Ami a biztosítékokat illeti, nem az alaikszerű kötelezettségeken van a lényeg, hanem abban, hogy való­ban szavatolják valamennyi európai állam biztonságát és békés fejlődé­sét, különösen azokét, amelyeket többízben ért a német militaristák támadása. Magétól értetődik, hogy a békés fejlődés és a biztonság sza­vatolásának Németországra is ki kell terjednie. A Szovjetunió ebből kiindulva úgy véli, hogy a béke biztosításának és az új agresszió megakadályozásának legjobb útja Európában vala­mennyi európai állam és az Egyesült Államok kollektív biz­tonsági rendszerének megszerve­zése, függetlenül az államok társadalmi rendjétől. A szerdai ülésen valamennyi kor­mányfő hangsúlyozta, hogy a hatal­maiknak a biztonság szavatolására vo­natkozó állásfoglalásában vannak kö­zös pontok. A szerdai ülésen a nyugati hatal­mak képviselői úgy nyilatkoztak, hogy mindaddig nem keli Európában biztonsági rendszert létesíteni, amíg Németország -továbbra is kettéosz­tott állapotban van. Nem nehéz meg­látni — jegyzi meg Zsukov —, hogy a kérdés ilyen feltevése önmaga aka­dályozhatja a négy hatalom megál­lapodását. Újságíró körökben továbbra is élénken kommentálják az európai koüjek'tív biztonság -kérdésében elő­terjesztett szovjet és egyéb javasla­tokat — írja befejezésül Zsukov. — Ezzel 'kapcsolatiban az a vélemény hallható, hogy a genfi értekezleten le lehet rakni a legfontosabb nem­zetközi kérdések egyik megoldásá­nak szilárd alapjait. Megkezdőd 9tfc a külügyminiszterek harmadik munkaülése Genf (MTI). A négy nagyhatalom külügyminiszterének harmadik munkaülése csütörtökön 12 órakor megkezdődött a nemzetek palotájá­ban. Olaszországban 11 személy meghalt villámcsapás és a hőség következtében Róma (MTI). Olaszországban az elmúlt 24 órában 11 személy meg­halt, részben a hőségtől, részben vil­lámcsapástól A genfi értekezlet svéd sajtóvisszhangja Stockholm (TASZSZ). A _ Stock- holms-Tidningen című svéd lap érintve a genfi értekezlet munkáját, megjegyzi, hogy a felszólalásokra és az értekezleten résztvevő küldöttek érintkezésére a jóakarat jellemző. A lap úgy találja, hogy az -amerikai el­nöknek a keleteurópai államokról és a »nemzetközi kommunizmusról« mondott kijelentései »aligha voltak időszerűek ezen az értekezleten«. Az orosz kormányfő — írja a lap — valóban konkrét engedményt tett. Megígérte, hogy a Szovjetunió részt vesz az Eisenhower által javasait »atomalapban«. A lap utalva azokra a hírekre, hogy az amerikai küldöttség nincs megelégedve Anglia és Franciaor­szág 'miniszterelnökének állásfogla­lásával megjegyzi: »kétségtelenül szembeötlő, hogy a három nyugati hatalomnak nem sikerült megegye­zésre jutnia az egységes vonalat il­letően és hárem, egymástól különbö­ző javaslattal léptek fel«. A Stockholm-Tidningen befejezésül arra a -következtetésre jut, hogy a genfi értekezlet kezdése nem látszik »rossznak«. U-gyanilyen véleménynek -ad han­got a Svens-ka Daghladed című lap is, amely többi között kiemeli az ér­tekezlet kedvező légkörét. JULIUS 22, LENGYELORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK NEMZETI ÜNNEPE ft Szovjet Hadsereg és az olda- " Ián küzdő lengyel alakula­tok 1944 júliusában gyors ütemben vetették vissza a Hitler-íasisgta megszállókat a Búg-menti harcok­ban. 1944. július 21-én áttörték a Bug vonalát. Július 22-én felszaba­dult Chelm kelet-lengyelországi vá­roska. Július 23-án felszabadították Lublint. Július 31-én a Szovjet Hadsereg benyomult a Varsótól ke­letre és északkeletre elterülő körze­tekbe. Július 22-én megalakult a lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság, a lengyel nép első népi kormányzata. Július 22-én a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság kiáltvány- nyal fordult a lengyel nemzethez. A Júliusi Manif észtem a rlépi Len­gyelország elsőrendű fontosságú do­kumentuma. A Júliusi Manifesztum halált követelt a megszállókra, sza­badságot hirdetett a népnek, a len­gyel—szovjet barátság szószólója lett. Meghirdette a demokratikus szabadságjogok helyreállítását, az állampolgárok egyenlőségét, a föld­osztást, az oktatás rendszerének újjászervezését és egész sor forra­dalmi változást. Ezt a napot azóta a baráti lengyel nép hazája újjászületésének nemze­ti ünnepeként üli meg. T izenegy esztendő nem nagy idő egy nép történetében. Éppen ezért figyelemreméltóak a lengyel nép nagyszert erőfeszítései, amelyeket a gazdaság fejlesztése, a n-épj .kultúra felvirágoztatása, az ál­lam függetlenségének megerősítése terén kifejtett. A népi kormányzat felszámolta az ország évszázados elmaradottságát, sok sikert ért el a szocializmus építésében. A nehézipar fejlesztésének gránit alapján fellendült az ország többi iparága is. Az ipar globális terme­lése jelenleg több mint négyszerese az 1938. évinek. A gépgyártás 1938- hoz viszonyítva meghétszereződöít. Lengyelország 1954-ben 4 millió tonna acélt, 91 millió tonna szenet, 15 milliárd kilowattóra villamos­energiát, 26 ezer tonna fémmegmun­kálógépet termelt, 120 nagy hajót épített. A mezőgazdaság többet termel, mint a háború előtt. A dolgozó pa­rasztok reáljövedelme 75 százalék­kal nagyobb, mint a háború előtti években. A mezőgazdaságban 51 ezer traktor működik. A múlt év végén a termelőszövetkezetek száma csaknem elérte a 10 ezret. A népi hatalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy felszámolta az írás- tudatlanságot. Az. ország több mint 80 -főiskoláján 140 ezer fiatal tanul. A lengyel tudósok és művészek si­kereiről elismerően nyilatkozik egy­re több külföldi -lap. I-gen figyelemre méltó a Combat című tekintélyes polgári francia lap megállapítása Lengyelországról. I engyelocszá-g -meggyőzően be­" -bizonyította életerejét és el- pusztíthataíianlan energiáját. Len­gyelország gazdasági termelése meg­haladja Olaszországét. Az eredmé­nyek szerzői és kivi-telezői r.e-mcsak kizárólag a politikai és szociális szempontokat tartották szem* előtt. Nemcsak az a cél lebegett előttük, hogy gépesítsék a mezőgazdaságot, vagy, hogy a lakosság életszínvona­la túllépje a Nyugat -népes országai­nak életszínvonalát. Szemük előtt lebegett az a cél is, hogy biztosít­sák a valódi védelmet. Meg vannak győződve arról hogy semmiféle hadsereg, még a leghősiesebb sem, nem tudja megállítani az ellenség gépesített hadosztályait abban az esetben, ha nincs jelentős ipar és megfelelő technika hátvéd gyanánt — írja a Combat. Lengyelország á nemzetközi élet különböző fórumain következetesen és szívósan harcol a világbékéórt, a feszültség enyhítéséért, a népek kö­zötti barátság elmélyítéséért. A lengyel dolgozók kiváló munka­sikerekkel köszöntik hazájuk fel- szabadulásának ünnepét. A július 22 tiszteletére indított verseny során a többi között üzembehelyezték a no- wahutai kohászati kombinát harma­dik Martin-kemencéjét, Július 22- én adj ált át rendeltetésének a varsói kultúrpalotát, a Szovjetunió nemes ajándékát. ft -baráti lengyel nép sikerei a ** ml sikereink is. Mindenkor örömmel üdvözöljük a népi Lengyel- ország eredményeit. A sokévszáza­dos lengyel—magyar barátság új tartalommal telítődött meg, a két nép vállvetve halad egymás mellett a Szovjetunió vezette béketábor el­ső soraiban, a párt vezetésével épí­ti a két ország a szocializmust, az SOMLYÓ GYÖRGY BESZÁMOLÓJA A HELSINKI BÉKE-VILÁGTALÁLKOZÓRÓL A világ békét akaró népei bízó reménységgel tekintenek a Genfi-tó partjára: vajon elindít­ja-e a megoldás útján az értekezlet a legégetőbb sors­kérdéseket. A genfi négyhatalmi kormányfői találko­zásnak mintegy előjátékául tekinthetjük a helsinki világbékekongresszust, ahol a -világ józanabb fele őszinte -békevágyáról, testvéri összefogásáról tett hitet ás bizonyságot. Ebben a szellemben rendezi a Haza­fias Népfront és az Országos Béketanács országszerte a Helsinkiből megtért magyar -küldöttek beszámolóját. Sorra szólaltatja meg Lukács Györgyöt, Andics Er­zsébetet épp úgy, mint Veszprémben és hétfőn nálunk is Somlyó György József Attila-dijas költőt és mű­fordítót. A Pártoktatás Házában beszélt Somlyó György elvtárs 70—80 főnyi hallgatóság előtt. A színes, költői endületű beszámoló zsúfolt termet érdemelt volna, mint Veszprémben, ahol 500 főnyi érdeklődő szoron­gott egymás hegyén-hátán a pici színházban. Finnországot kereste, rokonainkat — kezdte ízes, közvetlen beszédét — s a rokonság mögött a rokon lelkiséget. A nyelvrckcnságban, a gondolatközlés esz­közében csalódott, mert rokonság ide vagy oda: bizony egy árva szót sem értettek egymás 'beszédéiből, de nem csálódott a rokonlelkekben, s ez kárpótolta min­denért. ■ A »fehér éjszakák« népe valóban együtt érez velünk gondolatban, tettben, békevágyban. A finn .kormánykörök hiába .gördiítetta|k aka- dályt a tanácskozások útjába, hiába igye­keztek pl. a messuhallét (hatalmas vásárcsarnok), a kongresszus üléstermét szinte lehetetlen terminusok béklyóival megkötni (egy éjszaka állott rendelkezésre a terem átvételére, majd az ülésszak utáni közvet­len reggelen az átadásra, s ily -rövid idő alatt rend­be is kellett hozni), a helsinki szakmunkások mind­két éjszakai műszakot nagy lelkesedéssel vállalták és teljesítették. — Az utcákon, tereken, villamoson a nép -különösen a mi küldötteinket, »a nagy déli rokonokat« halmozta el a figyelmesség minden jelé­vel. Pl. Somlyó elvtársnak a felső zsebébe saját orgonaágaikat, a béke jelét tűzték. Az északi fény csodás játéka az éjjelbe nyúló üléseket is bevilágította: a hajnal összeért az alko- nyattal, s ezt a tanácskozások biztató jelképéül tekin­tették, s nagy sötétségből kivezető világosságnak. Nyolc napig tanácskoztak a küldöttek, részint ple­náris üléseken, részint a hét külön bizottság megbe­szélésein. Mindenki bármit elmondhatott, bárminő nyelven, s az időtartamot sem korlátozták. Ellentétes nézetű egyének, világhírességek vitatkoztak a haladó emberiség közös létérdekéről. J. Curie, Erzsébet belga királynő, Nehru indiai kormányfő felesége, hazája vallásos elemeinek legfőbb képviselője, de együtt tanácskoztak Lukács György és nagy filozófus ellenfele: Bertrand Russel, vagy Ilja Ehrenburg, a szovjet író és Sartrex francia drámaíró, aki még nem is oly régen a kommunizmus ellen nyilatkozott. A világ közvéleményének lelkiismerete, ez az ötödik nagyhatalom tanácskozik most az em­beriség jobb jövőjéről« — mondotta J. Curie, a kongresszus elnöke. És valóban, a jég megtört, a lel­kek békevirága kinyílt és közelebb hajolt egymáshoz. Ezt érezték a magyar küldöttek is, amikor Nasim Hikmet a béke nagydíját átnyújtotta Bartók Béla emlékének, illetve a magyar delegáció vezetőjének. Lukács György francia nyelvű válaszában szintén ezt hangsúlyozta, valamint Czapik Gyula egri érsek is latin nyelvű beszédében. Mindez egy éjszakai nagygyűlésen, a Hesperia- kertben történt, s az északi fény ragyogásában. Hel­sinki leányai ugyanakkor virágesővel árasztották el a küldöttek sokaságát: orgonaágák, tulipánok, fenyő­gallyak özöne hullt, mint az áldásthozó tavaszi eső. Az ülésszakot Kuo Mo-zso, a kínai küldöttség vezetője zárta -be, utána egyórás tapsvihar következett, valóságos »taps-oratórium«, ha a tapsförgeteg meg­megújuló ütemét, hangszínét, s a részvevők vérmér­sékletét szá-mbavették. Majd ötven tagú brazil bizott­ság hangorkánja váltotta fel, s egy néger fiú vezényel­te vállukon tartott dobo-góról: »Vivela pás!« (Éljen a béke!) A kanadaiak békezászlókat röpítettek a ma­gasba, s a részvevők, a nézők túláradó ős-gyermeki lel- külete, mintegy felszabadulva évtizedek lidércnyomása alól, kalapokat, kendőket, jegyzeteket, kis zászlókat dobált tarka forgatagban, és könnyes, síró szemmel tárták ki egymás felé karjukat, meg az óriási szál fenyőfa felé, mely a messuhalle közepén magasodva képviselte a finn nép legyőzhetetlen békeakaratát. omlyó György elvtárs élvezetes beszámolóját ^ szinte lenyűgözve hallgatta a kevés számú, de lelkes közönség. Többen szólották a kérdéshez, köztük György Lajos hetesi plébános. Majd többek kérésére Zitás Bertalan ismertette röviden Somlyó György költői és irodalmi -munkásságát. Elmondta »Kérdés« c. költeményét, majd részletet »A Visztula sellője« c. tavaly megjelent művéből. Z. II. egyre szebb -jövőt. Megjelent a Pártépítés júliusi száma A folyóirat az alábbi fontos cikke­ket tartalmazza: A pártszervezetek szerepe a be­gyűjtésben. A pártpropaganda jelentősége a márciusi határozatok végrehajtásá­ban. A taggyűlés — az alapszervezetek legfontosabb tanácskozása. A pártszervezetek feladatai az új technika elterjesztésében. Vita a pártmunka módszereiről' c. rovatban: Az egyéni megbeszélések módszerei. A pártmunka napi kérdései c. ro­vatban: A t ermel őszövetkezeti moz­galom helyzete Szabölcs-Szatmár me­gyében. A pártcsoportok munkája Komlón. Az 1955—56-os pártoktatási év elő­készítése Vas megyében. A fiataloknak a pártba való fel­vételéről. Tegyük otthonosabbá a falusi párt- helyiségeket! Levelek és tudósítások a pártélét- -ből c. rovatban: A jászberényi- járási párt-bizottság a falusi párbmunka fej­lesztéséért. Nyári terveink. 4000 kg tej évente Otto Zimmermiann rathenowi (NDK) dolgozó paraszt »Klara« ne­vű tehene 19 éves kora ellenére még imindii-g 4000 kg — 3,4 százalék zsír­tartalmú — tejet ad évente. »Klara« 17 utóda ugyancsak jó -tejelő. Zim- roermarm a hidegnevelésnek tulaj­donítja a magas kort és még min­dig jó te j hozamot. Szerinte a legna­gyobb tejhozamot 12 éves korban le­het elérni a jól gondozott tehenek­nél Zimimermann tehenei mindig tbc-men-tesek.

Next

/
Thumbnails
Contents