Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1955-07-22 / 171. szám
Péntek, 1955. július ZZ. SOMOGYI NÉPLAP I A Minisztertanáos rendeletben további kedvezményeket biztosított a terhesanyák részére a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A Minisztertanács a termelőszövetkezeti tagok anyasági segélyének folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kiegészítette. Eszerint, ha az .anya nem szövetkezeti «tag, de mint családtag dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben és legalább 80 munkaegységet, férje pedig legalább 160 munkaegységet teljesített, a férje jogán anyasági segélyben részesül. Az első gyermek után 400 forint, a második és minden további után 300 forint anyasági segélyt folyósítanak. A családtagként dolgozó anyát az anyasági segély akkor is megilleti, ha a férje — katonai szolgálat, vagy ■bentlakásos tanfolyamon váló részvétéi miatt — a kötelező munkaegységet nem tudja teljesíteni. Ikerszülés esetén az anyát saját jogán az első szülésnél minden gyermek után 500—500 forint, minden «további szülésnél gyermekenként 400 forint anyasági segély, a férj jogán pedig az eilső szülésnél minden gyermek után 400—400 forint, a további szülésnél gyermekenként 300 forint anyasági segély illeti meg. A halva- született gyermek után 120 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A határozat kimondja, hogy az anyasági segélyt abban az esetben is folyósítani kéül, ha az előírt munka- egysóget — napközi otthon «hiányában — kettőnél «több 10 éven aluli «gyermek gondozása miatt az anya nem tudja «teljesíteni. A jogosultság megállapításához a községi tanács végrehajtó bizottságának és a ter- ■melőszövetkezet vezetőségének igazolása szükséges. Hogyan segíti a hetesi igazgató-tanító a dolgozó parasztok nemes versenyét? A hetesi igazgató-tanító példát mutat a többi pedagógusnak. Ugv ■segíti az ország kenyeréért folyó harcot, hogy vállalta az aratási, cséplési és gabonabegyűjtési _ verseny nyilvánosságának biztosítását, az élenjárók népszerűsítését. Ver- senyitáblát készített, amelyre Somogy és Baranya megye térképét festette, jelképezte a két megye versenyét, s buzdítva a ’ hetesi dolgozó parasztokat: segítsenek megyénknek abban, hogy megelőzze Baranyát. A térképek alá azoknak a gazdáknak a nevét írja fel az igazgató-tanító, akik példamutató munkával, a beadási kötelezettség és a szabadfelvásárlási terv teljesítésével segítik a megye versenyét. Büszkék azo«k a gazdák, akiknek neve fe«Lkerül a szépen elkészített versenytáblára. Pedagógusaink követhetnék a hetesi igazgató-tanító példáját. .. A kaposvári járásban még senki sem találkozott a földművesssövetkeseti ki ozgó b üfével Aranyos elvtárs, a kaposvári JA- "SZÖV vezetője hangzatos ígéretet tett arra, hogy a földművesszövetkezetek ■miképp segítik elő az aratás, cséplés zava-talanságát. Munkatervükben feltüntették, hogy az aratás, cséplés idején mozgóbüféket indítanak a járásban s különös gonddal ügyelnek a falusi földművesszövetkezeti boltok áruellátására. A JÁSZÖV azonban megfeledkezett az adott szó beváltásáról. Hogyan, hogyan sem, de a JÁSZÖV mozgóbüféivel még senki sem találkozott, legkevésbé az aratók, akiknek bizony Jólesne néha egy kis frissítő ital. De az ígéret másik része sem valósult meg- a kaposvári járás községeinek legtöbb italboltjában és a földműves- szövetkezeti f oltokban pont most, az aratás, cséplés idején nem lehet kapni sört, szódát, sem más frissítő italt. Pedig a termelőszövetkezetek legalább egy-egy pohár sörrel szeretnék megvendégelni a városból segítségükre siető munkásokat. Aranyos elvtárs, az ígéret szép szó, de hol marad a megvalósítás? Az, hogy a JÁSZÖV-nél csak a tervben szerepel a mozgóbüfé és a jó áruellátás, még egyetlen arató szomját sem oltja, ellenben rontja a földművesszövetkezet vezetői szavának hitelét... LÁTTUK, HALLOTTUK, I SZÓVÁTESSZÜK j ■ TÖRVÉNYSÉRTŐ KULÄK ■ ORDACSEHIBEN ■ ■ Bande Gyula ordacsehi kulák ■ veje, Czár László azzal állított be • a minap a községi tanácshoz, hogy : miután learattatta gabonáj«át, ara- : tási szerződést kössön. Magda ■ Endre tanácstitkár felismerte a ; kulák «törvénysértését: azt, hogy ! aratómunkását .«nem jelenítette be ■ társadalombiztosításra, s «a biztosi- ; tási díjat nem fizette meg. Intéz- ■ kedjenek az illetékesek, hogy Ben- jj de kulák mie’őbb megkapja méltó • büntetését. De ne késlekedjék «a j községi tanács, vonja össze a kulák * és a vele egy háztartásban élő ku- ■ lákvő földterületét, amelyre egyéb- j ként már féléve határozatot is ho~ i zott a tanács végrehajtó bizottsága. S Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell EBBŐL SEMMI JÓ NEM SÜL KI... : A Nagyatádi Sütőipari Vállalat : haros herényi sütőüzemében hosz- • szú idő óta rossz a mérleg. Ezért ■ «méretlenül szállítják a kenyeret a ! földművesszövetkezeti boltba, már * amikor szállítják. Mert Sós László, S a vállalat fuvarosa .gyakran elha- ■ nyagolja szerződésben vállalt kö- ■ téliessége teljesítését, s így «a meg- j sütött kenyeret félnapok számra a S sütödében tárolják, miközben a ■ boltban 30—40 ember órákhoisszat [ kénytelen vá«mi a kenyé«rre. Ennek S oersze elejét vehetné a földműves- ■ szövetkezet vezetősége is. ha megállapodna a vállalattal abban, hogy ■ a kenyeret a szövetkezet szállítja " eL Az viszont ismét csak a vállalat vezetőinek könnyelműségével, fe- ’e tétlenségé vei magyarázható, hogy a napi 2 és fél mázsa tüzelő-szükséglettel szemben 3 mázsa fa fel- használását könyvelik el, mondván: »fél mázsát úgyis ellopnak belőle-", mivel nincs zárható tüzelőraktáruk. Ne feledjék: ha rossz fát tesznek a «tűzre, abból semmi jó sem sül «ki... A Minisztertanács határozata az 1955—56. évi sertéshizlalási akcióról A Minisztertanács a húsellátás biztosítása érdekében nagyjelentőségű határozatot hozott. A határozat értelmében az áilam az 1955-ös év negyedik negyedében és 1956. első negyedében átadásra kerülő sertésekre hízlalási szerződést köt. A lekötött hízottsertéseket legalább 126 kg élősúlyban (a bacon-sertéseket' 90 — 110 kg élősúlyban) a szerződéskötéstől számított két hónap után, de legkésőbb 1956. március 31-ig kell átadni. A szerződéses hízottsertések árát is meghatározta a Minisztertanács. Előnyben részesíti az állam azokat a termelőszövetkezeteket és egyéni termelőket, akik 1955. negyedik negyedévi átadásra kötnek szerződést és azt 1955. december 31-ig teljesítik. Ezek a szerződéskötő termelők a hizottsertés átadása után takarmánybeadási kedvezményben részesülnek. A Minisztertanács határozata foglalkozik továbbá a bika- és tinóhízlalással, a szarvasmarha h íz !a lássa I, tenyészérett üszőnevelési szerződéssel, valamint a vemhes üsző-neveléssel. T ermelőszövetkezeteknek, egyénileg dolgozó parasztoknak magas átvételi ár és a terménybeadási kedvezmény, mennyiségi prémium és egyéb pótlékok jelentős jövedelmet biztosíthatnak. Az ország húsellátása érdekében és saját hasznukra érdemes tehát hizlalás! szerződést kötniük. Sürgősen végezzék el a legelők nyári gyomtalanítását A legtöbb gyomnövény általában június—július hónapban virágzik és köt magot, ezért a legeltetési bizottságok legfontosabb feladata, hogy a legelőkön sürgősein elvégezzék a gyomtalanítást, még a maigkötés ■előtt. Különös gondot fordítsanak az úgynevezett mérges gazokra, melyeik az «áCiiatak megbetegedését okozhat já«k. Bolhán és Somogyzsitfán például már elvégezték a legelők gyomtalanítását, megyénk községei kövessék példájukat. Védjük meg a maghozó lucernásokat a rovarkártevőktől Most van a luuoerna virágzásának ideje. Ebben az időszakban fokozott gonddal .kel! ügyelni a maghozó lucernásokra, s ha szükséges, naponta el kell végezni a rovarfogást. Ezzel kapcsolatban Manninger G. Adolf Kossuth-díjas egyetemi tanár a következő szaktanácsot adj«a a termelőiknek: Virágzáskor nappal idegméreggel ne «porozzanak, este azonban, amikor a. háziméhek és a lucernára még hasznosabb vadméhek már nincsenek a virágon, rovarfogóhálóval gyűj'tsék össze a rovarokat. .Ezt úgy keld készíteni, hogy egy »H« alakú keretet állítanak össze, s «erre a keretre fél méter mélységű sűrűszövésű, 25—30 cm szájnyílás'ú zsákolt erősítenek. A háló Agótox-pcmt tartalmazzon. A magnak meghagyott lucernásokon 10 százalékos Kuskutánmal vagy forrasztólámpával, esetileg lángszóróval irtsák az arankát. Minőségi vizsgálatra küldjék el bíborhere- és aranyözön kukorica-fajta vetőmagjukat a tsz-ek és egyénileg gazdálkodók ' Az Északdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet felhívja megyénk tsz-elt és dolgozó parasztjait, hogy a több éve saját vetőmagot használók küldjenek be az intézetbe, a növénynemesítő telepre, Lovászpatona címre egy és fél kgmos mintát. A vetőmag árát vagy pénzben fizeti az intézet, vagy kívánságra cserevetőmagot küld. A feladók küldjék meg pontos címüket, és hogy mióta téri mesztik a magfajtát, milyen sikerrel. Aki elszakad osztályától, a párttól, az előbb-utóbb posványba süllyed Kovács János volt járási főagronómus útja az osztályvezetőhelyettesi széktől a börtönig Kötésén járja a határt a mosgóbnlt A siófoki járás Kötcse községében nagy népszerűségnek örvend a mozgóbolit. A földművesszövetikezet helyi vezetői megszervezték, hogy felváltva járják a határt: hűsítő italokat, cigarettát vásárolhatnak az Bírálók. Dicséretet érdemel Tapolczai József ügyvezető a mozgóbolt megszervezéséért. FÉL ÉV TELT EL A BÍRÁLAT ÓTA... Mit tettek a hibák kijavítására a Nagyatádi Konzervgyárban? Megkezdődött a nagy »szezon-« a konzervgyárakban. Nagyatádon^ is finom «gyümölcsillatot hoz a szél a konzervgyár felől. -Most meggyel, almával, «barackkal dolgoznak. Vagonszámra érkezik a meggy, jó termés van belőle. Feldolgozási tervüket ebből már magasain túlteljesítették. De nemcsak meggyből, hanem a babból is túlszárnyalták az előirányzatot. Megkezdték az export-uborka ■konzerválását is. Apró, két-három cm-es kis uborkák kerülnek az üvegbe, tetszetősen elhelyezve. Exportkötelezettségüket eddig mindenből teljesítették, bizonyosan a jövőben sem lesz fennakadás. Megkezdődött már az alma feldolgozása is, amely a vegyes gyümölcsíz alapanyaga. A hét elején befutott az első kajszibarack szállítmány is. A cseresznyét már eltették. Ebben az esztendőben készítettek elsőízben cseresznyéből befőttet. A továbbiakban készítenek majd lecsót paprikával, azonkívül savanyúkáposztát, majd a szilvaérés idején aszaltszilvát és szilvaízt. Paradicsom is feldolgozásra kerül. Tisztaság, rend Ha a tiszta üzemein végigmegyünk, mindenütt szorgoskodó dolgozókkal találkozunk, amint éppen rakják a ládákat vagonokba, vagy mossák, préselik a meggyet s«tb. Valóban tiszta az üzem. Bár a víz kis patakokban ömlik padozatán, a meggymagok elszórva, de ez olyan szenny, amelyet rövid idő alatt el lehet távolítani. A falak azonban hófehérek, alulról kék olajfestékkel ■vannak «bemeszelve, így a ráfeccss- nő piros meggylé könnyen lemos«ha- tó róla. Sókat változott az üzem külső és belső képe azóta, hogy a múlt őszszel lapunk munkatársai megláto- gatták-^Ákkor bizony a tisztasággal és a renddel nem igen lehetett dicsekedni. Az üzem képe kívülről is tetszetős, újonnan vakoltak. Novemberben «lapunk hasábjain sok hiba, hiányosság került a »terítékre«, örvendetes, hogy e hibákból sokat javítottak. Van„ már fürdő is a dolgozók számára — külön a nőknek, külön a férfiaknak.' Tágasabbak, rendesebbek az öltözők is. A gyü- mclcsösládák sincsenek szanaszét szórva az udvaron. Az üreseket — amelyek vagonba rakásra várnáik — szép rendben az udvar közepére teszik, s onnét rövid idő múlva vago.n- ba kerülnek. Azt a ládát, hordót, amely nem kerül elszállításra, távolabb az üzemtől tárolják, ugyancsak rendben. (Telephelyük is «bővült fcb. két kát. holddal.) Hogy a tárolási lehetőségek még jobbak legyenek, most egy újabb 60 vagomos raktár építését kezdték meg. A bab- és borsófeldolgozó helyisége, amely eddig deszkából volt, téglaépületet kapott. Hogy áll az augusztus 20-i verseny ? Érdemes megvizsgálni azt is, «hogy az üb mennyivel látja el jobban a feladatét a bírálat óta. Az ÉDOSZ területi bizottsága elnökének, Csanádi elvtársnak az a véleménye, hogy javult az üzemi bizottság munkája, vannak eredményeik. Nézzük meg ezt közelebbről«. Kincses elvtársnőt, az üzemi bizottság elnökét kerestük meg. Mivel augusztus 20 közeledik, először arról érdeklődtünk, hogyan szervezték meg alkotmányunk ünnepének ■tiszt'eletére a munkaversenyt. (Közben önkéntelenül a versenytáblát kerestük, hogy talán majd az tükrözi a jó eredményeket. De ez sehol sincs.) Kérdésünkre Kincses elvtársnő ezt válaszolta: — őszintén mondom, az augusztus 20-i verseny érdekében mégésemmit sem tettem. Az éves vállalások azonban megvannak. Pedig akad«na most is néhány dolgozó, aki szorgalmas munkájával megérdemelné, hogy neve, sőt még a fényképe is az üzem dicsőségtábláján szerepeljen. Ilyen dolgozó Szarnék Mária, aki jó eredményeket ért el a termelőmunkában, most csoportvezető lett, vagy Papp Ferenc hordógőzölő. Miókovics Pálné teljesítménye is eléri, sőt meghaladja a 180 százalékot. A kádárok közül Horváth Imre ér el jó eredményt. S így sorolhatnánk tovább. Tehát e téren az elmúlt félév alatt nem történt változás. Az üb tagjai nem dolgoznak, kivéve közülük kettőt,-«hármat, pl. Major és Vojko- vics elvtársat. Nehéz, de szép az üb-elnök feladata Vajon «hol lehet a hibák gyökere, hogy félév alatt sem tudtak egy jól működő üzemi bizottságot létrehozni? Mi az oka annak, hogy Kincses elvfájrsnő belenyugszik abba, hogy még csak egy verseny táblája se legyen az üzemnek. A beszélgetés során kibújik a szög a zsákból. Az elvtársnő elmondja, hogy nincs kedve ehhez a munkához, «hiszem nem i«s őt akarták megválasztani üb-elnök- nek stb. Szavaiból némi elkeseredés és magára'hagyatottság csendül ki. Azt, «hogy kedvetlenül megy nála ez a munka, biztosan elmondta már az üzem vezetőinek és az ÉDOSZ területi bizottságának is. De «nem történt semmi változás, nem bátorították, s főleg nem lelkesítették Kincses elvtársnőt. Azonban neki mint párttagnak nem szabadna elcsüggednie: nagyobb lelkesedéssel s harci készséggel kellett volna *ezt a mun,kát ellátnia. Augusztusiban újjáválasztják az üzemi bizottságot. Kincses elvtársnő csak úgy vállalja el az üb-elnöki megbízatást, ha elég erőt érez e feladathoz, ha úgy érzi, hogy meg tud birkózni vele, valamint, ha kellő segítséget kap a jól megválasztott üb- tagektól, bizalmiaktól is. Mert bizony nem könnyű szakszervezeti munkát végezni olyan« üzemben, ahol sok idénymunkással dolgoznak. Hogy az üzemi «bizottság valóban betölthesse feladatát, foglalkozzék a dolgozókkal, védelmezze érdekeiket és legyen gazdája a munikaverseny- nek. Pintér Ilona «Kovács Jánost már az iskolában, kisdiák korában is jóképességű fiúnak tartották. Tanárainak nem is okozott csalódást, mindig megállta helyét a tanulásban. A jó tanulás eredményeként rövidesen jó szakembernek számított Somogybán, Kisparaszti származása, apja becsületessége s a maga munkája alapján pártunk bizalmából hamarosan vezető állásba került.: a kaposvári járás főagronómusa, a járási tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője lett. Kovács János azonban nem maradt M osztályához, amely nevelte, vezető állásba helyeztet egy járás mezőgazdaságának szakirányítását bízta reá. Hamarosan szűk lett neki a családi otthon, többre, nagyobbra vágyott minden tekintetben. E vágynak nem a betetőzése volt az újonnan vásárolt Pannónia-motor, csak a «kezdet. Házat akart építeni,, méghozzá igen rövid idő alatt. Kétezer forint körüli havi fizetése azonban erre nem volt elég, «hát »s«egitett« magán. S hogy elárulta osztályát, hogy visszaélt hivatali beosztásával, azt a magán való .»segítés« média igazolja. Történt pedig a következő: A házépítéshez épületfára volt szüksége. Mivel tudomására jutott, hogy a kadarkúti legeltetési bizottság 70 köbméter fa kitermelésére engedélyt kapott a járási tanácstól, úgy gondolta, itt az alkalom, hogy fát vásároljon. Az ugyan nem izga/ttá se«m. Kovácsot, sem a legeltetési bizottságot, hogy a kitermelésre szóló engedély tűzifára szólt. Kovács kiválasztatta a neki szükséges fenyőfákat és lábonállva megvette, összesein 17 köbmétert. Az első vétség tehát már megtörtént. S még tetézte azzal, hogy a tanács egyik dolgozója, nevére állíttatta ki’ a 9 köbméterről szóló számlát. Hozzá kell még tenni, hogy a fát köbméterenként 450 forintért vette. Fehér Józsefnek, a járási tanács építési előadójának tudomására jutott, hogy Kovácsnak nagyobb mennyiségű épületfája van, megkérte: adja át a járás néhány tsz-éne.k, melyben épületfahiány miatt nem tudják «befej'ezni az építkezést. Kovács a remélt jó üzletbe belement, s anélkül, hogy kisujját is mozdítania kellett volna, a 450 forintért vásárolt gömbfa egyik napról a másikra átalakult 1450 forintos faragott épületfává. Ilye«n módon 15 750 forint haszonhoz jutott. Kovács János volt főagronómus, Végh János, a kadarkúti legeltetési bizottság elnöke, Fehér József volt építési előadó azonban rosszul számított. Hamarosan fény derült kártevő üzeltneikre. A vizsgálat során kiderült, hogy a-legeltetési bizottság nemcsak azzal veszélyeztette a közellátást, hogy tűzifa helyett épület- fát vágott ki, hanem azzal is, hogy az engedélyezett 70 köbméter helyett 130-at vágott ki. Kovács Jánosról az is kiderült, hogy okiratot hamisított és tette kimeríti az orgazdaság tényét, hogy árdrágító és a közellátást veszélyeztető cselekményt követett el. Kovács és Fehér ellen lefolytatta a tanács a hivatali fegyelmit, és állásúkból azonnali hatállyal elbocsátotta őket. Ez azcnban igen kevés büntetés lenne számukra. Bíróság előtt kell felelniük tettükért, ami remélhetőleg hamarosan megtörténik. A továbbiakban az ügyészségé, illetve a bíróságé a szó Kovács és Fehér, valamint a kadarkúti legeltetési bizottság ügyében. Hozzanak olyan ítéletet ügyükben, hogy elgondolkoztasson minden hivatalt viselőt, hogy megszilárdítsa «bennük a becsületérzést. De már az ítélet előtt is levonható a következtetés, amely röviden megfogalmazva így hangzik: így jár minden olyan ember, akit elvakít saját nagysága, elszakad osztályától, a párttól. Ez jellemezte az utóbbi időben Kovács Jánost is, ez vitte a bűn útjára. Kovács János esete legyen intő példa azok száméra, akik hajlamosak arra, hogy funkcióba kerülve elfeledkezzenek a pártról, az osztályról, a dolgozókról, akiknek bizalma állította őket magasabb beosztásba. Dolgozó népünk szeretető és megbecsülése övezi az egyenes úton járókat, de megveti es megbünteti azokat, akik visszaélve a beléjük helyezett «bizalommal, megkárosítják a közösséget. Pályázati felhívás — A Magyar Építőművészek Szövetségének pályázati felhívása a mesteriskolába történő felvételre. A mesteriskola második ciklusa ez év szeptemberében nyílik. Az iskolában a tanulmányi idő két év. Tagja lehet olyan műszaki egyetemet, vagy vele egyenértékű külföldi főiskolát végzett építész, aki a felvétel időpontjában nem töltötte be 30. életévét, és legalább kétévi gyakorlattal «rendelkezik. Különleges esetekben a korhatár túllépése, vagy az egyedülálló tervezők eredmény alapján kisebb iskolai végzettség sem képezi a felvétel akadályát.
