Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1955-07-12 / 162. szám
Kedd, 1955. július 12. ___________________________SOMOGYI NÉPLAP ' lull — III Ml III II »111111» mii »II lm BWIBIBIHWHlIWBIHIilMimiU Bt A KV júniusi határozatának végrehajtásáért lami gazdaságok fő feladataként jelölte meg az önköltség csökkentését, a gazdálkodás veszteségmentessé tételét. Az önköltség csökkentése természetesen a szarvas mar hatan yész- ■tésre is vonatkozik. Az a cél, hogy az állami gazdaságok .példát mutatva. elsősorban a tsz-eknek, de az egyéni. teínmelőknek is bebizonyítsák: nagyüzemileg, az élenjáró zoo- techiriika módszereinek felihasználá- .sával eredményesebb a szarvasmarha tenyésztés is. Minden feltétele megvan a jövedelmező szarvasmarha- tenyésztésnek Hogyan tölti be ezt a feladatát a Kutast Állami Gazdaság? Kevéssé — válaszolhatnánk ilyen röviden is. Érdemes azonban ezzal 'bővebben 'foglalkozni, hogy okuljanak belőle a többi áiilami gazdaságok is. Biztosítva vannak-e a Kutasi Al2.?mi Gazdaságban a fejtett szarvas- .marhátéayéáztés feltételei? A gazdaságban -néhány év alatt korszerű, elegendő férőhellyel rendelkező ás- táiückát építettek. Az istállókban az egyedi takarmányozáshoz és a benti itatáshoz megfelelő berendezések vannak. De nem hiányzanak a megfelelő szálláshelyek és eszközök a hideg bor} únevelőshez sem. Takar- ímányelő.iiészí'tő-iheiyek, gépekkel felszerelve, daráló, betonsinó, mindem .megvan, ami feltétele a fejlett áMíat- tenyésztésnek. A megfelelő talrar- miáuybázis termelésére alkalmas terület, is rendelkezésre áll. Ahogy Császár Bábint élvtárs, a gazdaság igazgatója mondja, bőségesen van jóiminőségű .takarmánya is a gazdaságnak. Már az idén .betakarítottak mintegy 497 mázsa lucernát, több mint 4200 mázsa lóherét és 2160 mázsa réti szénát, őszi takarmáinykeve- Téfciből 400 köbméter silótakarmányt készítettek, s még 500 köbméter silót biztosítanak, amelyhez anyagot ad a 213 hoidnyi silókukorica is. Az .egyéb takarmányokon kívül 176 hcíd zabosbükköny, 75 hóid csalámádé, 31 hold takarmánykáposzta járul még hozzá ahhoz, hogy zökkenőmentesen, zöld futószaiag-rendszarűem ta- karmányozihasr-ák az állatokat. Mindennek d lenére a gazdaság tehenészetében igen magas a termelési önköltség. Igaz, hogy az utóbbi időben némi javulás észlelhető, de még 'mindig tűrhetetlenül nagy a ráfizetés a gazdaság tehenészetében, mind a termelésnél, mind a tenyésztésnél. Ezt szemléltetően mutatja az is, hogy májusiban még 4,42 forintba került ©gy liter tej termelési önköltsége a megengedett 2,64 forinttal szemben, ami annyit jelent, hogy minden liter tej előállításánál 1,78 forint ráfizetése volt a gazdaságnak. Kevés a tehenenként! tejhozam. Májusban pl. egy-egy tehén összesen 153 liter tejet adott, .míg a napi stállóátlag 5 liter volt. A gazdaság vezetősége nem tett erőfeszítéseket, hogy megjavítsa a tejtermelést, .pedig a júniusi párthatározatról ők is tudtak, maguk is látták, hogy szégyenletes ez az állapot. Júniusban álig valamivel többet, mint májusban: 185 liter tejet fejitek tehenenként, a napi istállőátiag csupán 3 decivel nőtt. Miért maps a !uj MköítségB? Császár Bálint elvtárs, a gazdaság vezetője különböző indokokkál igyekszik elhárítani magáról a felelősséget a tehenészet rossz munkájáért, a ráfizetéses termelésért. Legtöbb terve« azonban alaptalan, ami megállapítható abból is, hogy sok esetben ellentétbe kerül saját magával, amikor a hibák okait magyarázza. Egyik szavában azt állítja, hogy arcnak tulajdonítható az alacsony tejhozam, mert nincs megfelelő legelő az állatok részére. Később azonban kitűnik, hogy van legelő, csak igen -távol esik a gazdaságtól, s a tehenek a sok jövés-menés miatt adnak kevés tejet. Naponta ugyanis háromszor fejnek, s déliben is behajtják a legelőről az állatokat. Miért nem fejik meg kint a mezőn a teheneket délben, hogy me kelljen mókáik any- nyit járni? Énre azzal érvei Császár elvtárs, hogy a bérlegelőn nem létesíthetnek tejházat, illetve fejősá- itort, meg aztán amúgyis kell az a «■kis jártaíás« az állatoknak. Hogy tavasszal magas volt a .termelési költség, az szerinte alaposan indokolt azzal, hogy messze vidékről ■nagy költséggel hozattak takarmányt, mivel náluk — úgy mond — kevés termett. De mi szükség volt erre, "miikor a gazdaságban ott áR vagy 3 vagonra való széna? Persze erről a gazdaság vezetői mit, sem tudtak, mert gondatlanok voltak, elkerülte a figyelmüket... fl hibák kijavítása hefyatt — meníegelödzés Szamos hasonló példa igazolja, hogy a gazdaság vezetői és maga Császár elvtárs is ahelyett, hogy bátor, őszinte önkritikával belátná hibáját s igyekezne azt sürgősen kijavítaná, nem kommunista módon momtegetődani igyekszik. A felsőbb vezetőség bírálatát Császár elvtárs «nyírás«-nsk nevezi, ahelyett, hogy segítségként venné. Pedig ugyancsak rászolgál á felelősségrevanásra, amiért nem 'hajtja végre a központ utasításait. Ez történt legutóbb Is, amikor nem küldött embert tapasztalatcserére a Tengődi Állami Gazdaságba, ahöl a takarmányelőkészítés szakszerűségét -mutatták -be. Pedig ugyancsak okos dolog lett volna, ha a gazdaság egyik szakembere elmegy olyan élenjáró módszert tanulná, amelyet az állattenyésztésben, illetve a tejtermelés,bein lelhetett volna hasznosítaná. A Kutasi Állami Gazdaságnak meg éppen hogy nagy szüksége lett volna erre. Körültekintő tenyésztői munkát! Igen helyes lesz, ha Császár Bálint elvtárs, de a gazdaság többi vezetőségi tagjai is elgondp%odnak i bírálaton. Abban igazuk van ugyan, hogy tenyésztörzsük még nem a legjobb egyediekből tevődik össze a tehenészetben, s hogy ezt kiküszöböljék. még több évi körültekintő tenyésztői . munkára van szükségük. De így van ez megyénk legtöbb állami gazdaságában, amelyekben azonban mégis jóval magasabb a tejhozam, mint Kutason. jobban becsüljék meg az SHatgomtozékai Ahhoz, hogy a gazdaság tehenészetében javuljon az eredmény, igen fontos állandó és megfelelő gondozók beállítása. Ezen a .területen van elsősorban javítanivaló. Nem engedhető meg az, ami az utóbbi egy év alatt megtörtént, hogy 30—35 ember cserélődött a gazdaság tehenészetében. A -gyakorlat igazolja, hogy nemcsak a tenyésztési munka, hanem a -tejtermelés rovására .is megy az, ha nem ugyanaz a gondozó van az állatok mellett, és ha nem ugyanazok a kezek fejik a teheneket, hanem mindig más és más. A .gazdaság vezetői úgy foglalkozzanak a tehenészet dolgozóival, hogy azok megbecsülve, otthon érezzék magukat, s teljes tudásukkal, szívvel-lélekkel dolgozzanak a .gazdaságban. Összegezve: Amint a tapasztalatok igazolják, olyan hibáit akadályozzák a Kutasi Állami Gazdaság tehenészetében az eredmények növekedését, amelyeket a gazdaság vezetőinek felelősségteljesebb, céltudatosabb munkája révén -hamarosan ki lehet és ki is kell küszöbölni. Ehhez persze az szükséges, hogj’ mélyrehatóan tanulmányozzák a párt és a kormány határozatait, őszintén tárják fel a hibákat és érezzék munkájuk nagy. jelentőségét. Lássák azt, hogy ma, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folyik a harc, az állalmi gazdaságoknak óriási szerepük van abban, hogy példát mulatva, bebizonyítsál-:: a nagyüzemi mezőgazdálkodás magasan felette van a kisüzemi parcellás gazdálkodásnak. Szűcs Ferenc. Az önköltség csökkentésével, a termelési eredmények növelésével tegyék jövedelmezővé tehenészetüket a Kutasi Állami Gazdaság vezetői A KV június 8-i határozata az ál„c&íiyiLkám, oly boldog aagijok /.. Elutazott a nyaralótáborokba a somogyi úttörők első csoportja 6 óra 31 perc!... A kaposvári áUomásfőnök- ség pirossapkás forgalmistájának kezében magasra lendül az indulást jelző zöld tárcsa. Azok, akik bsí elutazókat kísérték, a sínek mellett hátrább húzódnak, s még néhány utolsó, elengedhetetlenül fontos« nak fártott jótainiácsot kiáltanak fel a hozzátartozóihoz. A mai reggelen a megszokottnál is nagyobb az állomás peronján és a sínek közt a zsibongó embertömeg. Vajon miért, mi történik? —i ötlik fei- a kérdés. De csak a vonat ablakaira kell .tekinteni, s az utasok csillogó szemei, a lebbenő piros nyakkendők és az örömtől sugárzó gyermekarcok láttán megoldódik a talány. Üdülőbe induló úttörőket búcsúztatnak. Az édesanyák, akik elkísérték 'gyermekeiket az álló« másra: büsZke-boidogan simogatják meleg tekintetükkel apróságaikat, de azért titkdn némelyikük egy-egy könnycseppet töröl le a szeme sarkából. Nagyon sokan közülük először búcsúznak hosszabb időre fiaiktól, lányaiktól. S most hosszú lesz a távoliét. — Két hét!... Somogy megyéből e nyáron jóval több mint félezer úttörő pajtás a SZOT központi úttörőtáboraiban üdül. Ezen a reggelen utazik az első nagyobb úttörőcsoport az ország legszebb üdülőhelyeire. Szabadság-hegy, Csillebérc, Parádsasvár, Bäiatom- fcZabcfcll sátortáborai nyújtanak majd otthont nekik. Az általános iskolák ‘élenjáró tanulói,! a legjobb úttörővezetők — csapatgárdisták — kapták jutalmul az ingyenes kéthetes üdülésit. Most a vonatok padjain ismerkednek egymással: A felsőmocsolá- di általános iskola VII. osztályos növendéke, Hátsági Sári, kitűnő- rendü tanuló, rajtanácselnök jövő terveiről beszél Papp Ildikónak, a szöUőskislaki j úttörőcsapat raj tanácselnökének. A többiek is jó barátságba kerültek már — egymást átölelve könyökölnek ki a vonat ablakán. Az osztopáni Vörös Rozália az ándocsi Molnár Annát, a kutasi Ősz Magdolna pedig a görgetegi Wirth Rózsa vállát karolja át. A fiúk között sokkal nagyobb a csend, mint a lányoknál. Komolyabban beszélgetnek, vagy csak nézegetik egymást, esetleg a degeszre tömött hátizsákból, bőröndből fogyasztják az útra hozott elemózsiát. A Szabadság-hegyre menők fejei közül tekinget ki az ablakon a kaposvári Csiszár Erzsébet, a Szabadság-parki általános iskola VII. osztályos tanulója, ö tovább, sokkal messzebb utazik, mint szomszédjai: Lengyelországba megy, ahol meg fog ismerkedni az ország nagyrészével. Résztvehet a Világifjúsági Ta’á'ko- zón! Meghozta gyümölcsét a jótanulás, a lelki- ismeretes munkát, a gyengébbek segítése. Saját szemével látja majd mindazt, melyet eddig csak a mozik vásznán nézhetett. Sétálhat a tenger partján, csodálhatja a leniyei hegyeket, tüdejét a ‘enyvesek ózohdús levegőjével szívhatja tele. — Anyukám*, oly boldog vagyok! — kacagja két csillogó szeme a vonat mellett álló édesanyjának. De talán Kalmár József vagy Czóbeí Miklós kaposvári úttörők nem érzik boldognak magukat? ők is boldogok, az ő szívük is csordultig megtelt az öröm és hála érzésével: Nemcsak Csiszár Erzsébetnek lesz egész életre feledhetetlen a nyár emléke, hanem a többieknél: is. A Balaton partján, a budai hegyekben nyaralók élete is pompásnak ígérkezik. Még ott csengenek a1- búcsúzók fülében a DISZ Megye- bizottság munkatársának, Szekeres Károly elvtársnak a szavai: jó pihenést, jó üdülést! A hatalmas fekete mozdony alig észrevehető rántással indítja meg a hosszú szerelvényt, kéményéből gomolyog a bodor füstfelleg, majd élesen sipolva, egyre gyorsulva tör előre. Vidám nóta harsan, s az ablakokban búcsút . intő piros úttörőnyakkendők lengenek. Sz. I. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ló miiikkal t§ a sziwfezeli sazóálilást a A KV júniusi határozata megszabta a termelőszövetkezeti pártszervezetek tennivalóit is. A feladat kettes: a termelőszövetkezet belső gazdasági rendjének megszilárdítása, s közös gazdaság jövedelmezőségének fokozása, ugyanakkor a termelőszövetkezet számszerű erősítése, az egyénileg gazdálkodó parasztok meggyőzése a közös gazdálkodás előnyeiről. E feladatok sikeres megoldásának az a feltétele, hogy a tsz- ekben az eddiginél magasabb színvonalra emeljük a pártpolitikai munkát. A nagyberki Győző TSZ pártszervezetének nagy befolyása van a termelőszövetkezet életére, gazdálkodására, de a kívülálló egyéni gazdákra is. A pártszervezet segítsége nyomán a politikai és gazdasági megszilárdulás mellett a leglényegesebb eredmény az, hogy a tsz-tagok termésátlaga s így jövedelme elérte, sőt túlhaladta az egyéni parasztokét. Nőtt a tsz közös vagyona, az egy munkaegységre eső érték, jelentősen fejlődött a tsz állatállománya, emelkedett a tsz taglétszáma. A termelőszövetkezet 21 tagú pártszervezete egyik legfontosabb feladatának a tsz-tagok nevelését tartja. Tudják, hogy a közös gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztok nem válnak egyik napról a másikra szocialista emberré, a pártszervezet szívósan munkálkodik azon, hogy leküzdjék a magántulajdonosi gazdálkodást. Ezt a célt szolgálja többek között a munkaszervezetek kialakítása, a kommunisták arányos elosztása a brigádokba, munkacsapatokba. Az állattenyésztési brigádban 6, a növénytermesztők közt 10 párttag van. A brigádvezetők és a munkacsapat- vezetők valamennyien elvan kamrnu- biisták, mint pl. Kiss József, a kertészeti brigád vezetője, Tóth Károly, a növénytermesztési brigád vezetője és Alabárdos elvtárs, akii: minden munkában élenjárnak, s Mikes nevelői a tsz tagságának. Minden munkacsapatban van egy pártbizalimi, aki a pártvezetőségnek hetenként beszámol a területén elért eredményekről, hibákról, a tagok munkájáról. A tag- és tagjelöltfelvétel rendszeressé tétele is egyik nagy nevelőeszköze a pártszervezetnek. A tagjeJültfelvétéM munkát azokban a munkacsapatokban gyorsították meg, ahol kevés volt a párttag. A téglavetők közt eddig egyetlen párttag sem volt, közülük most vettek fél egy tagot a pártszervezetbe. Sebők Feranoné munkacsapaitvezető felvételijére is most kerül sor, miután a pártszervezet megbízatásokat adott neki, amelyeket igyekezett jól végrehajtani. A kommunisták nap mint nap ne- velőmunkát végeznek a tsz-tagok között. Legutóbb az egyik munkacsapat pártbizalmija észre vette, hogy az egyik tsz-tag elhanyagolja a növényápolást. Amikor a többiek már harmadszor kapálták a kukoricát, ő még a másodikkal sem végzett. A pártbizaumi beszélt a tsz-taiggal, s amikor ez sem használt, meghívták a taggyűlésnek ahhoz a napirendi .pontjához, amely a munkafegyelmet •tárgyalta. Itt a kommunisták megbírálták, mire megígérte, hogy többé nem hanyagolja' el a közös munkát. A tsz kommunistái 'bátran kezdeményeznek. Példamutatásuk ösztönző hatássá:: van az egész tagságra. A kommunisták kezdeményezésére indította el a tsz a már országszerte elterjedt 35 mázsás kukoricatermesztési mozgalmat, s taggyűlésen határozták el, hogy az idén 70 holdon vetnek négyzetesen IkukoröiCját. A nagyobb [mezőgazda- sági munkák idején a .pártvezetőség és a taggyűlés megvitatja a tsz munkatervét, javaslatokat tesznek a munka megszervezésére. A párt-vezetőség legutóbb 'napirendi pontként tárgyalta a növényápolás, az aratás és cs éplés elvégzését. A pártszervezet ’igyekezett jól felkészülni erre a döntő időszakra. Megvitatták a munkaerő, a gépek igénybevételének kérdését. Mivel kezdetben sokan idegenkedtek a kombájnnal' való aratástól, a kommunisták népszerűsítették a gépi munka előnyeit, ismertették a lényeges különbséget a kézierő és a gépiére munkája között. S p vonzóbbá leszi «toki Győző ISZ kommunistái A Győző TSZ pártszervezete munkájának gerincét a politikai agitáció képezi. 14 tagú népnevelőcsoportjuk jól dolgozik, s joggal mondható, •hogy a tsz tagsága annak köszönheti eredményeit, hogy a párt szava nap mint nap eljut hozzájuk. Minden kommunistái foglalkozik: egy-egy pártorikívüili dolgozóval. Nevelik, tanítják őket. A kommunisták lelkesen harcolnak gazdaságuk jövedelmezőbbé tételéért. Tavaly voltak olyan hangok a termelőszövetkezetben, hogy főleg növénytermesztéssel kell foglalkozniuk. A kommunisták azonban nem nyugodtak bele az állattenyésztés elhanyagolásába, megmagyarázták, hogy a fejlett állattenyésztés milyen jövedelmező, s milyen szükséges. Sok téves nézetet kellett visz- szaverniük, amíg győzött a kommunisták akarata. Azóta a tsz-nek olyan fejlett állatállománya van, hogy joggal büszkék rá a tagok. Az állattenyésztés fejlesztésének köszönhetik, hogy a tavalyi gyengébb terméseredmények mellett is 48.60 forint jutott egy-egy munkaegységre. A pártszervezet továbbra is harcol az állattenyésztés fejlesztéséért. Idén el akarják érni a hetenkénti 3000 literes fejési átlagot. Ügy tervezik, hogy ez évben 50 forintot osztanak munkaegységenként. Az elmúlt évek megtanították a Győző TSZ kommunistáit arra, hogy csal: akkor tudnak eleget tenni sokoldalú feladataiknak, ha jó a szervezeti életük. Rendszeresen megtartják a taggyűléseket, amelyekről ritkán hiányzik csak egy-egy párttag. A pártagoknak megvan a lehetőségük arra, hogy a tsz politikai ( irányításába! beleszól janajlj. A vezetőségi ülések rendszeresek. A pártvezetőség az intézőbizottság tagjaival mindig megvitatja a söreidé vő feladatokat. A kibővített vezetőségi üléseken gyakran megvitatják a termelőszövetkezet gazdasági vezetőinek munkáját, beszámoltatják az elnököt, a vezetőségi tagokat. A közgyűlések előtt a pártvezetőség minden esetben összeül, és javaslataival segíti a szövetkezet vezetőségét a közgyűlés előkészítésében. A tsz pártszervezetének munkája kiterjed a falu egyénileg dolgozó parasztjaira is. Idén 19 családot vettek fel termelőszövetkezetükbe. Legutóbbi taggyűlésükön azonban megállapították, hogy nem lehetnek elégedettek ezzel az eredménnyel, fokozni kell a politikai munkát a kívülállók között, s ahogy a KV határozata előírja, új belépőkkel kell növelni a tsz taglétszámát. Sokan a tsz-ben úgy vélekedtek, hogy nem kellenek új belépők, mert ha kevesebb a tag, nagyobb az osztalék. Ez a nézet az utóbbi időben hátráltatta a pártszervezet munkáját a kívülállók között. Nehéz volt elérniük, hegy necsak a tsz kommunistái, de minden tág agitátora legyen a szövetkezeti gazdálkodásnak. E héten Havasi elvtárs, a tsz elnöke és Alabárdos elvtárs ismét egy- egy családot meggyőztek a tsz-gaz- dálkodás előnyösségéről. A kommunisták ebben az időben elsősorban a tsz-tagokat győzték meg arról, hogy magának a szövetkezetnek is érdeke, hogy új belép őkkel erősödjenek. Megmagyarázták azt is, hogy elsősorban a tszrtagoknak kell meggyőző munkát végezni a kívülállók között, hiszen ők lehetned: a leghitelesebb szószólói a közös gazdálkodásnak. A Győző TSZ eredményei vonzók a kívülállók előtt. Az egyénileg gazdálkcdók érdeklődéssel figyelik a tsz munkáját, eredményeit. Ha a termelőszövetkezet kommunistái továbbra is úgy végzik munkájukat, ahogy azt a Központi Vezetőség júniusi határozata előírja, bizonyosak lehetnek abban, hogy tsz-iik egyre gazdagabb, virágzóbb és jövedelmezőbb lesz, s olyan vonzó példája a szövetkezeti gazdálkodásnak, amelyet minden egyénileg dolgozó paraszt szívesen választ. Ezt elérni nemcsak egyéni érdeíke, hanem kommunista kötelessége is minden termelőszövetkezetíi: ' kdmmunisteinak.
