Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-06 / 157. szám

Szerda, 1955. július 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 Kombtíjnonaink tanuljanak a szovjet hombájnvesetőhtől A PÁRTÉLET HÍREI A kombájnok átalakítása és beszabályozása dőlt gabona betakarításához írta: J. Szkibnyevszkij Kombájnosainknak sok gondot okoz a dőlt gabona aratása. Varga Antal elvtárs, a Nagybaráti Állami Gazdaság kombájnosa arról panasz­kodott pl., hogy a kijelölt táblákon egyik nap még szépen áll a gabo­na,, aztán jön a vihar, s megdönti. A kombájnon pedig eddig semmiféle változtatást még nem eszközöltek. Az alábbiakban kombájnosainkkal is­mertetni kívánjuk a szovjet kombájnvezetők néhány módszerét, a kom­bájn átalakításáról, a dőlt gabona aratásához. Az élenjáró gépállomások és a legjobb kombájnvezetők tapasztala­tai azt mutatják, hogy a kombáj­nok megfelelő átalakítása és helyes beszabályozása (esetéin sikerrel vél gezhető el nagy terméshozamé, hosszúszalmájú, dőlt gabona betaka­rítása. Észak-Kaukázus számos gép­állomásénál elvégezték a kombájn vágószerkezetének átalakítását. Ezen átalakítás eredményeként a nedves és magasnövésű gabona betakarítá­sánál — a gabona megdőlése elle­nére — nagy berendezési teljesít­ményt értek el és sikerült kiküszö­bölniük a szem veszteségeket. A szerkezeti átalakítás lényege a következő: Nyolc tartóujjati készítenek a •-Sztalirryec—6« kombájnon lévő vá­gószerkezet nyomóujjainalk mintájá­ra, azonban azoktól némileg eltérő méretekkel (X. sz. ábra). Ezeket a tartóujj alkat egymástól egyenlő tá­volságra helyezik el a kombájn ara­tórészének ujjtantó gerendáján, amelyről leveszik a korábbi ujjtantó- tagckat, a balszélső tag kivételével. Az új tartóujjakat a levett tagok rögzítésére szolgáló jobboldali csa­varokra (ha szemben állunk az ara­tórésszel) szerelik fel. A felszerelt tartóujj ak vízszintes tartóöveire rászegecselik a régi álló­kést, amely pengetartójával' lefelé fordul'. A kés hozzászegieeselése cél­jából a tartóujjakkal szemben el­helyezkedő pengénél kiütik a jobb­oldali szegecset és új, hosszabb sze­geccsel erősítik össze a pengét, az áliókés pengetaríóját és a tartó- ujjat. Az állókésne felülről ráhelyezik a kombájn mozgó munkakését, ame­lyet nyolc nyomóujj szorít az álló­késhez. Az említett nyomcujjak a 2. számú ábrán feltüntetett méretek szerint készülnek. Ezeket a nyomó- ujjákat az ujjtartó .gerendán a kés- tartóujjak közötti távközökben he­lyezik el. A nyomóujjak egyidejű­leg vezetékül is szolgálnak a penge- tartóhoz és lehetővé teszik az álló és mozgó pengék közötti hézag szabá­lyozását. Az itt ismertetett szerke­zeti átalakítás eredményeként a kombájn vágószerkezete — korábbi szintjéhez képest — 30 milliméter­rel lejjebb kerül. Annak érdekében, hogy a késfej vezetékét ugyanilyen mértékben süllyesszék, a vezetéket leveszik a csavarokról és lyukaival felfelé for­dítják. Az ujjtantó gerendához való erősítés céljából új lyukakat fúrnak, 16 milliméterrel a meglévők felett, A kombájn vágószerkezetének megfelelő működése érdekében biz­tosítani kell azt, hogy a tartóujj vízszintes tartóövén lévő lyuk kö­zéppontja a tartóujj tengelyétől 11 milliméterrel jobbra helyeződjön át, úgy amint az az 1. számú ábrán lát­ható. Amikor a kombájn vágószer­kezetének hajtórúdja szélső helyze­tet foglal el, az álló- és mozgókések pengéinek egybe keli esniük. A kombájn vágószerkezetét összesze­relt alakban a 3. számú ábra szem­lélteti. A kombájn vágószerkezetének fentebb ismertetett átalakítása, az összes szükséges munkálatok egyet­len műszak alatt elvégezhetők. 2. 6. nyomóujj, 5. tartóujj, 4. alsó, állókés, A megdőlt nedves gabonát, va­lamint a magasnövésű és össze- kuszálódott gabonát a lehető legalacsonyabb vágással kell be­takarítani. E művelet során meg kell akadá­lyozni azt, hogy a vágószerkezet be­akadjon a talajba. Ennek érdekében a kombájn-aratórész gyűjitőasztalá- nak jobboldali vége alatt szántalpat helyeznek el. A kombájn vágószer­kezetének átalakítása után az arató- részt a lehető legalacsonyabb vágás­ra állítják be, felhasználva erre a célra a rendelkezésre álló segédszer­kezetét. •A kés mozgási sebességét meg­növelik, s ebből a célból az arató­rész áttételi tengelyén lévő 13 fogú lánokereket 11 fogú láncker ékkel helyettesítik. Sok gépállomáson a dőlt szárak felemelése és a száraknak a vágószerkezethez való hajlítása céljából a motolla terelőléceire a nem működő ol­dal felől facsavarokkal rátéteket erősítenek, amelyeket fémből vagy fából készült fogakkal lát­nak el. A fémfogak '4—6 milliméter átmé­rőjű huzalból, a fafogák pedig ke­ményfából készülnek. A fogaiknak egymástól 15,2 centiméter távolság­ra kell élhelyezkedniük. A fémfo- gakat a motolla járási irányával ellentétes irányban 20—30 fokos szögben elhajlítják. Biztosítani kell a levágott szárak­nak a dobba való egyenletes adago­lását. Ennek érdekében a motolla terelőléceit spirálisan helyezik el. Ebből a célból meglazítják a motol­la merevítőrúdjait, valamint a kö­zépső négyágú csőmotolla zárópec- keit és eloldják a terelőléceket a középső négyágú csőmotolla csúcsai­hoz erősítő csavarokat. A jobbszélső négyágú csőmotollát lehúzzák és a motolla forgási irányában egy be- mélyedésnyire előre forgatják, majd pedig rögzítik az aj helyzetben. A középső négyágú csőmotolla rögzítő peckeit megerősítik és meghúzzák a merevítőrudak csavarjait. A közép­ső négyágú csőmotolla csúcsain fu­ratokat készítenek a motolla léceit új helyzetben rögzítő csavarok ré­szére. A dőlt, hosszúszalmájú és nedves .gabona betakarításánál nehezebbé válik a kombájn cséplőrészének működése is. A hosszú szárak rá- tekerednek a dob előtti verőkre, a szártörőkre és a cséplőgép dobjára, ami megnehezíti a munkát és csök­kenti a berendezés teljesítményé:, A szárak rátekeredésének ki­küszöbölése céljából a dob előtti verőt bádoggal bélelik ki, éppen úgy, amint az a napraforgó be­takarításánál történik. Ugyanebből a célból a cséplőrész falaihoz horganyzott vasból készülő hengeres terelőket erősítenek, ame­lyek elfedik a tengelyek szabad ré­szeit egyrészt a többi verők és szár- törők homlokoldálai, másrészt a cséplőrész falai között. A terelő belső átmérője oiyan méretű, hogy a verők és szártörők szabadon foroghatnak. A terelak szélessége a cséplőrész falától szá­mítva 40—45 milliméter legyen, A száraknak a dobra való feltekered é- sét csökkenti, hegy a dobkosár hát­só szöges tagja és középső szög nél­küli tagja helyet cserél egymással. Nedves gabonánál az említett tagok ilyen átrendezése ronthatja a csép- lés minőségét. Ebben az esetben a dobkosarat jobban fel kell emelni. . Rcsztov terület számos gépállo­másánál visszaverőszerkezetet alkalmaz^ nak, amely biztosítja a gabona egyenletesebb adagolását a dob­ba. A cséplőrész etetőkamrájában két acélszalagot szerelnek fal, az acél­szalagok 5x20 milliméter kereszt­metszetűek és 120 centiméter hosz- szúságúak. Az acélszalagokat csava­rok segítségével oiy módon erősítik a kormányhídhoz, hogy azok szin­te felfeküdjenek az etetőkamra mennyezetéhez. Ezután a szalagokat fokozatosan lefelé hajlítják, hogy ily módon a szárak — róluk visszave­rődve — a szállítószalagra essenek. Nedves gabona betakarításánál a dobkosarat közelebb hozták a dob­hoz. Megnövelik a dob iordulatszá- mát, a motor fordulatszám-csökkön­tőjén lévő tárcsa átmérőjének meg­növeléséivel;. Ennek megfeleljen csökkent a dob tárcsájának átmérő­je. A szélvédőt furruriemezzei von­ták be a levágott kalászokkal kap­csolatos veszteség kiküszöbölése céljából. A szárak fel fehéredésének megelőzése érdekében a dob előtti verőt bádoggal vonják be. Alacsonynövésű gabona betaka­rításánál a traktorvontatású kombájn arató- részét süliyesztőszurkeze'tre helye­zik. Az alacsonyabb vágás céljából a traktervontatású és önjáró kombáj­nok aratórészének gyűjtőasztala alatt számtalpakat helve/neik el. ami megakadályozza a vágószerkezetnek a talajba való beakatlását. A motolla terelőléeeire, azok tel­jes hosszúságában gumírozott heve­derből kivágott szalagokat erősíte­nek. A motolla terelő.'éeeire 8---12 centiméteres szélességű és 12—15 centiméter hosszúságú, gumírozott hevederből kivágott szalagokat le­het 'helyezni, a különböző terelő­léceken csavarvonalban e'rendezve, annak érdekében, hogy a szaladok a levágott kalászokit az uj.itartő ge­rendáról hátra dobják. A motolla tengelyét a. vágószer­kezet vonalához képest 20—25 mil­liméterrel előre kell hozni, a k.i.ig- rás végérvényes nagyságát a munka folyamán kell beszabályozni. A mo­tolla forgási sebességét oly módon növelik, hogy a »Sztalinyec—1~< és -Sztalinyec—6« típusú kombájnok­nál az ellenmeghajtáson a 27 fogú lánckeneket 22 fogú lánckerékkel helyettesítik. A ríKommunar« típusú kombájnoknál az ellenmeghajtáson a 22 fogú lánekerekeket 18 fogú lánokerekek váltják fel. Vándor-képbiállítás a júniusi párthatárosat célkitűzéseinek ismertetésére A Barcsi Járási Pártbizottság a június 8-i párthatározat megvalósí­tása érdekében a szóbeli agitáció mellett eredményesen alkalmazza az. írásos agitációt is. Nehéz lenne mar kibogozni, hogy először melyik elv­társnak jutott eszébe az az ötletes kezdeményezés, hogy vándor-képki- állítást készítsenek a júniusi párt­határozat célkitűzéseinek ismerte­tésére. A kivitelezésre Süveges elv­társat, az agit.-prop. osztály vezető­jét bízta meg a pártbizottság. Sü­veges elvtársnak nem volt könnyű a feladata. A rajzok elkészítéséhez több szakemberre volt szükség, akik ötleteikkel, rajztudásukkal szemléltetően megmagyarázzák a szemveszteség nélküli aratás jelentőségét, a gondos növény- ápolás mázsákban mérhető eredményét. Az elképzelés sikerült, elkészült a kiállítás anyaga, és ma este István­éi községben elsőnek megnyílik a kiállítás.­Mit is tartalmaz a képkiállítás? A járás öt jól dolgozó tsz-ének, a bar­csi Vörös Csillag, a bo’hói Ságvári, a somogytarnócai, drávaszentesi és a heresznyei tsz-ek termelési ered- Iményét, tagjainak boldog életét mutatják be fényképekben a kiállí­tás tablói. Egy képsorozat pedig igen tanulságos képeikben a Szovjetunió kolhozainak munkáját, a gépek se­gítségét ábrázolja. A kiállítás gon­dosan összeválogatott tanulságos ré­szét igen jól egészíti ki a helyileg készült rajzos anyag. Ebben a rész­ben a szatira eszközével a gondat­lan gazdákat állítják pellengérre. Van itt kép arról, hogy a lusta gaz­dának miért lapos a gabonászsákja, s mellette hogyan híznak jó kövérre a hörcsögök stb. E kiállítást a járás nagyobb köz­ségeiben mutatják be. A többi községben történő írásos agitá- eióról is gondoskodik a járási pártbizottság. Ugyancsak az agit.-prop. osztály irá­nyításával, a járási kuitúrház és több barcsi pedagógus segítségével p'akátformájú naptárt készítettele, melyen a nyári munkák időbeni be­osztását tüntetik fel szintén rajzos képpel. A képek melletti feliratok meggyőző érveket adnak a népne­velőknek, egyben a gazdáknak is, hogy például miért fontos az aratás -utáni azonnali tarlóhántás. Az pedig egy gazdának sem lehet közömbös, hogy minden különösebb fáradság nélkül 1 hold földbe 20 mázsa zöld- trágyának megfelelő, értékű táp­anyag jut a tarlóhántássál. Dicséretes a Barcsi Járási Pártbi­zottság vándorkiállításra vonatkozó kezdeményezése. Fordítson gondot azonban arra is, hogyne 'kiállítások valóban kiállítások legyenek, s mi­nél többen megtekintsék és felhasz­nálják az ott tapasztaltakat! A barcsi járásban jelentősen több hallgató vess részt a pártobtatásban az új oktatási évben, mint tavaly A barcsi járás üzemi, gépállomás!, i termelőszövetkezeti és területi párt- tervezetei becsületes munkával ké­szültek az elmúlt oktatási év befe­jezésére. Ez is egyik magyarázata annak, hogy minden területen, szin­te az ünnepélyes évzárókkal egyidő- ben, megkezdődött a következő ok­tatási év hallgatóinak kiválogatása. A jó felkészülés és a járási bizottság segítsége eredményeként befejező­dött a propagandisták és a hallga­tók kiválogatása. E napokban ké­szülnek az összesített jelentések, s bár még pontos adatok nem állnak ■a pártbizottság rendelkezésére, any- nyit azonban máris meg lehet álla­pítani, hogy a párttagok és tagjelöl­tek számához ’ viszonyított előirány­zatot jóval túlteljesítették, és a tervezett 800 hallgató helyett több mint 1200 elvtárs vesz részt szervezett pártoktatásban. A hallgatók számárak emelkedésé­hez nagymértékben hozzájárult az is, hogy míg tavaly 16 tsz-ben, az új oktatási évben 36 tsz-ben kezdődik meg a pártaktatás. De növekedett a területi alapszervezetekben is a hall­gatók és a politikai iskolák száma; Tavaly a járásban 46 politikai isko­la működött, az ősszel 86 indul. Dicséret illeti a barcsi községi pártbizottságot, titkárát, Bencze elv­társat a jó munkáért. A községben majdnem két és félszáz elvtárs je­lentkezett pártoktatásra felvilágosí­tó szavuk nyomán. A tsz-ekben a barcsi Vörös Csillagon kívül szintén jó munkát végzett a drávaszentesi Búzakalász pártszervezete is a párt­oktatás előkészítésében. A járási pártbizottság most arra törekszik, hogy a nagy nyári munkák során is állandó legyen a pártszervezet, a propagandisták és az oktatásra jelentkezett elvtársak kapcsola­ta. Ennek megtartása érdekében tervet készít a JB, amely ugyan nem kész sémát, de biztos támpontot nyújt e munkához az alapszervezeteknek. Lásson munkához a kastélyosdombói tanács MDP-csoportja Ha. figyelembe vesszük, hogy a kastélyosdombói tanács 8 kommu­nista tanácstagja már három hónap­pal ezelőtt megalakította az MDP- csoportot és annak vezetésével Vár- vizi János elvtársat bízta meg, fel­tételezhető, hogy azóta igen jelentős munkát végzett a tanácsban lévő kommunisták összefogásában, egy­séges álláspontjuk kialakításában. A valóság azonban mást mutat. Jelenleg az a helyzet, hogy a kasté- riyesdcmbói tanács MDP-csoportja megalakult, mert erre párthatározat ■ van, s ők végrehajtják a párthatá­rozatot. A végrehajtásban azonban nem jutottak tovább a megalakítás­nál. Egyetlen ténykedése volt mindeddig az MDP-csoportnak, mindössze any- nyi, hogy Homicz József vb-elnök kérésére előbb a kommunista ta­nácstagok vitatták meg a májusi ta­nácsülés beszámolóját. Azóta sem végrehajtó bizottsági ülés, sem ta­nácsülés előtt nem tartottak meg- ■beszélést, így aztán a kommunista tanácstagoknak nem is volt alkal­muk arra, hogy minden ülés előtt egymásközött megvitassák a napi­rendi pontokat és egységesen foglal­janak állást egy-egy kérdésben. Mi az oka ennek a tespedésnek? Elsősorban az, hogy Várvizi János, az MDP-csoport vezetője nem törő­dik fontos pártmegbizatásával. Mint ő maga mondja, ilyesmire nincs ide­je. Várvizi elvtárs ugyanis a Felsza­badulás TSZ tagja, olyan tagja, aki mindig becsü'ettel ellátja munkáját és igyekszik minél több munkaegy­séget szerezni. így van ez rendjén! De azzal nem érthetünk egyet, hogy törekvése a pártmunka rovására megy. Érezze át a pártmegbizatás (megtisztelő voltát és (álljon helyt ott is, ahova a párt, a komunisták állították. A felelősség nem egyedül Várvizi Jánost terheli, hibás e mulasztásban Tóth Jó­zsef, a községi pártszervezet tit­kára is, aki nem sokat törődik a község politikai életével, ezen helül a tanács JMDP-csoportjá- nak munkájával sem. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy ehhez a járási pártbizottság sem ad megfelelő segítséget. Ezt el­sősorban az instruktor hiányán ér­zik a községben. Sürgős feladata a községi párt- szervezetnek, de a járási, bizottság­nak is, hogy felszámolják Kastél yos- dombón azt a helytelen gyakorlatot, hogy a párthatározatot csak papíron hajtják végre. Ne azért hozzanak létre politikai szerveket, hogy lista, névsor készüljön, hanem hogy az előbbre vigye a párt politikájának megvalósítását, jelen esetben a ta­nácson belül a kommunisták , szi­lárd, egységes állásfoglalását. Pócza Jánosné. Somogyi fiatal grafikusművész munkája szerepel a Varsói VIT-en A Világifjúsági Találkozó idején nagyszabású magyar dokumentációs kiállítás nyílik a varsói tudomá­nyos kultúra palotájában. A kiállí­tás egyik legszebb anyagát, egy nagyméretű tablót somogyi szárma­zású fiatal grafikus művész, Miha Nándor készíti. Miha Nándor Kapos- szentbenedaken született és élt. Né­hány évvel ezelőtt került fel a fővá­rosba. A VIT-en szereplő tabló a magyar ifjúság békefelvonulását örökíti meg a kiállítás számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents