Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-21 / 144. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. június 21. 0 helsinki béke-világtalálkozó elén A BÉKE-VILÁGTALÁLKOZÓ SZÍNHELYE, a finn főváros mozgal­mas képet mutat ezekben a napokban. A finn posta a béke-világ taiál- kozó alkalmából külön bélyegzőt használ. A kongresszus színhelyén, a Kiállítási Palotában sajtó- és rádió tudósítók külön munkaszobákban dolgoznak. A karzaton lévő külön stúdiókban és hangfelvételi fülkék­ben folyik a világ közvéleményének tájékoztatása a béke-világtalálkozó eseményeiről. A kétezer küldött étkezését tíz étteremben bonyolítják le. Az értekezlet színhelyéin posta, távíróhivatal, telefon, utazási iroda, büfé és /bank ál a küldöttek rendel kezésére. SZÖRÉNYI ÉVA, KOSSUTH-DÍJAS ÉRDEMES MŰVÉSZ, az Or­szágos Béketanács tagja a következőképpen nyilatkozott a helsinki 'béke- világtalálkozóról: «-Mint háromgyermekes családanya és mint művész hi­szem és remélem, hogy a világ Ibékeharcosainak helsinki találkozója újabb nagy hozzájárulás lesz a béke megszilárdításához, az imperialisták háborús terveinek szétzúzásához. Bizonyos vagyok benne, hogy ez a nagyjelentőségű esemény és a béketábomak a nemzetközi politikában elért új győzelmei felrázzák majd passzivitásokból azokat az embere­ket is, akik esetleg még kételkednek a békemozgalom erejében, haté­konyságában.« MARTIN NIEMÖLLER, a német evangélikus egyház étaöke nyilat­kozatban üdvözölte a béke-világtalálkozó küldötteit és. eredményes mun­kát kívánt a tanácskozásokhoz. »Mutatkozzanak az egész világ békeerői erősebbnek, mint azok az erők, amelyek még ma is fegyveres lészámo­lásra törekszenek, ami az én megítélésem szerint valóságos őrültség volna« — jelentette ki. GALINA ULANOVA, a Szovjetunió világhírű balett-táncosnője a helsinki béke-világtalálkozó alkalmából e szavakkal fordult a földkerek­ség lakóihoz: »Sohasem voltam Finnországban, de ma úgy érzem, hogy ennek az országnak a levegőjét szívom, látom Helsinki egét, a világ legkülönbözőbb nyelvein hallom a béke-világtalálkozó szónokainak be­szédeit. Senki se maradjon ki. a békehaneból! A Helsinkiben egybegyűl­tekkel együtt kiáltsunk nemet a háborúnak és igent az életnek, a ta­vasznak, a szabad művészi alkotásnak.« (MTI) Az A.FP jelenti, hogy Eisen­hower elnök, valamint Pináy francia külügyminiszter és kísérete megér­kezett San Franciscóba, az ENSZ fennállásának 10. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségekre. Pináy a repülőgépről leszállva nyilatkozott a küszöbönálló genfi értekezletről és kifejezte azt a re­ményét, hogy a négy nagyhatalom külügyminisztere San Franciscóban »teljes megegyezésre jut a kormány­fők küszöbönálló genfi értekezletét illetően.« Az ENSZ ünnepi ülése hétfőn dél­után kezdődik. Hírügynökségi je­lentések szerint Molotov szovjet külügyminiszter szerdán mondja el beszédét. Sajtóközlemények szerint a négy nagyhatalom külügyminisztere hét­főn .tartja első megbeszélését. A nyugati országok nezeteltérései a genfi értekezlet küszöbén New York (TASZSZ). A négy ha­talom kormányának közelgő genfi értekezletével kapcsolatban, több amerikai lap felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a nyugati országok között több Genfiben megtárgyalandó kér­désiben nézeteltérések vannak. Ha­milton, a New York Times tudósító­ja azt írja, hogy »a vezető nyugati hatalmak kiállották annak előzetes próbáját, hogy meg tudják őrizni egységüket«. A tudósító ugyanakkor rámutat, hogy »a franciák, akik örökös félelemben élnek, hogy az Egyesült Államok lepaktál a hátuk mögött a németekkel«, felháborod­tak, amikor megtudták, hogy Eisenhower és Dulles már megvitat­ta Ademauerrel »azokat a kérdése­ket, amelyeknek a három .külügy­miniszterrel való megvitatás céljá­ból a kancellár New Yorkba érke­zett.« ÉRDEKES HÍREK A Általános sztrájk Singapurban Az angol fennhatóság alatt álló Singapurban június 13-án általános sztrájk kezdődött. Százezer dolgozó szüntette be a munkát. A rendőrség sorozatos házkutatásokat tartott a sztrájkharc szakszervezeti vezetőinek lakásán, sokat közülük letartózta­tott. Amerikai terror Okinawa szigetén Mint a Kiodo Cuszin japán hír- ügynökség közölte, Okinawa szi- igetén, ahol az Egyesült Államok­nak katonai támaszpontja van, az amerikai katonai 'hatóságok 32 helybeli lakost letartóztattak azzal a váddal, hogy éitűépték az amerikai csapatok elszállásolási körletének 'határát. Az amerikai hadbíróság a vádlottakat feltétele­sen háromhavi kényszermunkára ítélte. »Igazi« amerikai rekord Mint a Neues Deutschland című lap közli, a bonni kriminalisztikai hivatal adatai szerint Nyugat-Né- metországban az amerikai megszál­lók tavaly új »rekordot« állították fél: az amerikai csapatok alkalmazottad az év folyamán több mint 4300 bűn­cselekményt követtek el. Az ameri­kai Katonák és tisztek, állapítja meg a lap, ilyenformán a Nyugat-Német- országban elkövetett bűncselekmé­nyek tekintetében messze maguk mögött hagyták a többi nyugati ha­talom hadszolgálatosaiit. Gyalázkodó »«lmésség« A rtodejaneirói nycmortanyá- kon élő néger munkásoknál, a rendőrség az utóbbi időben gyak­Hamiiton a továbbiakban azt írja, senki előtt sem titok, hogy Eisen­hower kormánya igen kellemetlenül egyezett bele a »csúcs«-tanácskozás- ba és nyilvánvalóan csak azért egyezett bele, hogy az angol konzer­vatívokat győzelemhez segítse a nemrég megtartott választásokon. A nyugati országok külügyminiszterei­nek New York-i tanácskozása meg­mutatta — folytatta Hamilton —, hogy bár az Egyesült Államok nem tiltakozik nyíltan Angliának és Franciaországnak a legutóbbi szov­jet javaslatokkal kapcsolatos állás­foglalása ellen, mégis azonban »az angol és a francia nép és nyilván­valóan kormánya is jelentékenyen kedvezőbben értékeli a szovjet szán­dékokat«, mint az Egyesült Államok kormánya. (MTI) NAGYVILÁGBÓL ran tart házkutatást. A munká­sok panasszal fordultak a 'brazil igazságügyminiszterhez a magán­lakás alkotmánybiztosította sért­hetetlenségéi lábbal tipró rend­őrség terrorista eljárása miatt. Az igazságügyminiszter a néger mun­kásokat »elmésen« ezzel fizette ki: »Csakhogy az alkotmányban a »ház« szó áll, ti meg nyomorta­nyákon éltek«... Koncentrációs táborok Kenyában A brit gyarmati közigazgatás hi­vatalos adatai szerint Kenyában a kikuju törzs 83 000 tagját zárták ed­dig koncentrációs táborokba. Portugálellenes tüntetések Indiában India több városában tünteté­sek zajlottak le a goai portugál gyarmati terror ellen. Bombaybain 20 000 ember vett részt portugál­ellenes tüntetésben. Gyermeksors Dél-Koreában Dél-Korea fővárosában. Szöuliban, 100 000 iskolaköteles i gyermekeit; szülei rossz anyagi 'helyzetük miatt nem járatnak iskolába. A Puszam utcán több mint 2500 cipőtisztító gyermek dolgozik. Ezek a gyermekek kénytelenek maguk gondoskodni lé­tük fenntartásáról. Uruguayban drágul az élet Az uruguayi statisztikai hivatal adatai szerint az utolsó tíz évben 183 százalékkal emelkedtek a lét- fenntartási költségek az ország­ban. A hús- és halárak 5,5-szeres- re emelkedtek, a zsír 320 százalék­kal drágult. . Felszólalások a Megyei Pártaktíván 9 A szombaton megtartott megyei kommunista aktívaülésen Böhm József elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osz­tályvezetőjének beszámolója után számos hozzászólás hangzott el. A hozzászólók mindannyian arról adtak számot: megyénk kommunistái, dolgozói mindent megtesznek a Központi Vezetőség június 8-i határoza­tának végrehajtásáért. Az alábbiakban a hozzászólásokból közlünk részleteket. KIRÁLY-KOVÁCS ISTVÁN elv- társ, az istvándi Petőfi TSZ elnöke büszkén számolt be arról, hogy az 1953-ban kilépett 20 család ezen a tavaszon kivétel nélkül visszatért a termelőszövetkezetbe. Az egyénileg dolgozó parasztok nagyon figyelik a tsz munkáját, s a tsz jó gazdálkodá­sának eredményeként minden re­mény megvan arra, hogy az egyéni gazdák nagy része az ősszel csatla­kozik a község valamelyik termelő- szövetkezetéhez. NAGY PÁL elvtárs, a Nagyatádi Gépállomás párttitkára örömmel mondta, hogy gépállomásuk tavaszi tervét 179 százalékra teljesítette, s így élüzem lett. Hangsúlyozta, hogy a politikai munkát sokkal magasabb fokra kell emelni a gépállomáson, s a gépállomásnak politikai segítséget is kell adnia a tsz-eknek. önkri­tikusan mondta el, hogy a gépállo­más a termelőszövetkezetekben csak 80 hold növényápolást végzett, s ígér­te, mindent megtesznek, hogy a ter­melőszövetkezeteknek tiszta legyen a kapásterületük, mire elérkezik az aratás ideje. HORVÁTH ISTVÁN elvtárs, bala- tonújlaki párttitkár felszólalása így hangzott: »A Központi Vezetőség határozatával egyetértek és helyes­nek tartom azt. Sajnos, községünk­ben még nincs termelőszövetkezet, mert eddig nem sokat törődtünk a dolgozó parasztok felvilágosításával. Rövid idő óta vagyok párttitkár, de úgy veszem észre, hogy az egyéni gazdák bíznak bennem és szorosan felzárkóznak a párt mellé. Ezt iga­zolja az is, hogy az elmúlt napok­ban három becsületes dolgozó pa­raszt kérte felvételét a pártba«. SZVISZTUNI LÁSZLÓ efvtárs, az Állami Gazdaságok Megyei Igazga­tóságának vezetője a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeiről szólva megemlí­tette, hogy a somogyi állami gazda­ságok adták a megyében begyűjtött hízottsertésnek a 27,5 százalékát. Ez­után beszélt azokról a feladatokról, amelyeket a Központi Vezetőség jú­nius 8-i határozatában meg kell ol­dani, hogy állami gazdaságaink pél­dát mutassanak a termelőszövetke­zeteknek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. A gazdálkodós jövedel­mezőbbé tétele fontos eszközeként A Somogy megyei aktívának át­adom pártunk Központi Vezetőségé­nek forró üdvözletét. A Központi Vezetőség június 8-i határozatának végrehajtása nem egyszerű, nem könnyű feladat, ha­nem a kommunisták igen alapos fel- készültségét és mindennapos szívós munkáját igényli éveken át — mon; dotta bevezetőül Szabó István elv­társ, majd így folytatta: örvendetes az a jelenség, hogy pártunk Központi Vezetőségének ha­tározata mély gyökerekre talált, s lelkesedést, lendületet és bizakodást váltott ki. De úgy vélem, e lelkese­dés, lendület és bizakodás mellett szükséges, hogy mi, kommunisták világosan lássuk azokat a nehézsé­geket is, amelyekkel a határozat vég­rehajtása során szembe fogjuk talál­ni magunkat. Én néhány ilyen kér­désre akarok rátérni. A felszólaló elvtársak, nagyon he­lyesen, foglalkoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatá­val, sőt nagyon sokan elmondták azt is, hogy őszre községük dolgozó parasztjainak nagy részét átvezetik az egyén gazdálkodásról a közös gazdálkodásra. Ez a határozatnak azonban ez csak az egyik része. Köz­ponti Vezetőség határozata, valamint Bőhm elvtárs referátuma is foglal­kozott a többtermelés kérdésével, ezen túl néhány olyan feladatot emelt ki, amelyet pártunk és kor­mányunk határozata alapján feltét­lenül meg kell oldani. A párthatározat szerint el kell érnünk, hogy kenyérgabonából megtermeljük az ország számára szükséges mennyiséget. Meg kell jegyezni, hogy a felszóla­lásokban érdemben erre egyetlen plvtárs sem tért ki, pedig azt hi­szem, hogy ez olyan feladat, amelyet a kommunista aktíva előtt aláhúzot- tan és élesen kell felvetni. A párt- határozat a gabonaszükséglet megol­dását munkánk középpontjába állí­totta, s ennek érdekében nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a So­mogy megyei kommunistáknak a említette meg az élenjáró agro- és zootechnikai módszerek minél szé­lesebb körben való alkalmazását. TÓTH GYÖRGYNÉ elvtársnő, a balatonkereszturi Uj Élet Termelő- szövetkezet párttitkára ezeket mon­dotta: »Mi, balatonkereszturi kom­munisták szívós harccal, népnevelő­munkával kezdtünk hozzá a.KV jú­nius 8-i határozatának megvalósítá­sához. így értük el, hogy 17-én este megalakítottuk községünkben a har­madik típusú termelőszövetkezetet 19 családdal, 34 taggal és 151 hold földdel. Tsz-ünk kommunistái nevé­ben ígérem, hogy nem nyugszunk meg eredményeinken, hanem arra törekszünk, hogy az aratásig leg­alább 30 családra és 50 tagra fej­lesszük úi szövetkezetünkét«. LOSONCZI MIHÁLY elvtárs, a bolhói Ságvári TSZ elnöke így kezd­te hozzászólását: »A Központi Ve­zetőség június 8-i határozata igen nagy segítséget ad a tsz-ek, a mi tsz-ünk fejlesztéséhez is. Nagy Imre elvtárs kormányprogrami beszéde után sok dolgozó paraszt, bár látta szövetkezetünk eredményeit, nem mert közénk állni, mert nem tudta, hogy megmaradunk-e a közös úton. A Központi Vezetőség márciusi és a mostani júniusi határozata elosz­latta ezeket a kételyeket, de mi is beláttuk, hogy szakítani kell a be- feléfordulással. hívnunk kell az egyénieket közénk«. Ezután termelőszövetkezetük tör­ténetét ismertette. Elmondta, hogy a Ságvári TSZ 1949-ben alakult meg, s akkor az egész állatállomány csak 1 ló volt, ma 160 hold földön gaz­dálkodnak, s a szövetkezet vagyona meghaladja az 1 millió forintot. Eb­ben az évben az 1 hold földre eső közös vagyon értéke eléri az 5 ezer forintot. Ma már fejlett állatállo­mánnyal rendelkeznek, így szántó- területük egyhaimad részét istálló­trágyázni is tudták a tavasszal. Be­szélt a várható termésátlagról, s el­mondta, hogy árpából holdanként mintegy 4 mázsával több termésre számítanak, mint az egyém gazdák. Ebben az évben 8 tagot vettek fel. A tsz tagjai rendszeresen felkeresik a szövetkezet iránt érdeklődő egyéni gazdákat, s beszervezik őket a tsz­megye mezőgazdasági dolgozóinak, mivel Somogy az ország egyik leg­nagyobb gabonatermelő megyéje. Ezen a téren fejlődési lehetősé­geink szinte korlátlanok — mondot­ta Szabó elvtárs. — A Német De­mokratikus Köztársaságban pl. 25 százalékkal több búzát termelnek egy holdon, mint nálunk; Csehszlo­vákiában 30 százalékkal magasabb a kenyérgabona holdankénti termés­hozama, mint Magyarországon, ho­lott a mi földjeink jobbak, éghajlati viszonyaink megfelelőbbek a gabo­nának, mint az említett országokban. Feltesszük a kérdést — és ázt hi­szem, jogosan — vajon helyénvaló-e az. hogy mi a jó magyar földön 8.2 mázsa búzát termeljünk holdanként, amikor más országokban rosszabb földeken, kedvezőtlenebb éghajlati viszonyok mellett is 25—30 százalék­kal több gabonát termelnek, mint mi. Ha a mi hazánkban az ipari munkásság elé állítjuk azt a kér­dést, hogy a termelőeszközöket maxi, málisan használja ki, termeljen mi­nél többet, hogy el tudjuk látni a dolgozó népet, a dolgozó parasztsá­got minden közszükségleti cikkel, akkor a mezőgazdasági dolgozóktól is joggal megkövetelhetjük, hogy a szántóföldön termelje meg a maxi­mális mennyiségű kenyérgabonát, amely egész népünk ellátásához szükséges. A föld azért van, hogy megteremje dolgozó népünk élelmi­szerszükségletét. Ki kell használnunk minden lehetőségünket, s ebben nekünk, kommunistáknak kell élenjárnunk, hogy gazdagon te­remjenek földjeink és gazdagon élhessünk. Az állami gazdaságoknak, termelő- szövetkezeteknek és egyénileg dol­gozó parasztoknak megfelelő trágyá­zással, a föld szakszerű megművelé­sével el kell érniük, hogy a követ­kező években igen lényegesen tudjuk emelni a gabona terméshozamát. Ez kommunistáink és állami szerveink egyik döntő feladata. De nagy gon­dot kell fordítaniuk a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésére is. Nagyon örültem a felszólalásoknak, amikor egy-egy elvtárs bejelentette, hogy községükből termelőszövetke­zeti község lesz. Úgy vélem azonban, hogy azoknak az elvtársaknak is fel kellett volna szólalniuk, akik nem tudják bejelenteni, hogy ősszel a községükből szövetkezeti község lesz. Meg kellett volna mondaniuk, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése komoly feladatot je­lent a kommunisták számára, nagyon sok és kemény harcot kell megvívniuk a maradiság- gal, az osztályellenséggel szem­ben, hogy feladatunkat sikeresen és jól meg tudjuk oidani. Szükségesnek tartom azt is megmondani: ne fe­lejtsük el, hogy nemcsak az a fon­tos, milyen eredményt értünk el a mezőgazdaság szocialista átépítésé­ben ebben az évben, hanem rendkí­vül döntő az is, hogy milyen ágyat vetünk ahhoz, hogy az elkövetkező években, illetve a második ötéves terv befejezésével az egész mezőgaz­daságot szocialista alapokra tudjuk helyezni. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséért úgy kell dolgoznunk, hogy az egyénileg dolgozó parasztság ama részét, amely ma még nem ért meg bennünket, és talán holnap vagy holnapután sem fog még megérteni bennünket, ne riasszuk el, hanem segítsük, győzzük meg a tények alap­ján, agitatív példákkal, s a tények, példák birtokában helyesen vezessük át őket a szocialista gazdálkodás út­jára. A felszólaló elvtársak közül töb­ben elmondták, hogy a KV június 8-i határozatának megvalósítása harc kérdése, és saját területükről, sajat községükből jónéhány konkrét példát soroltak fel ennek bizonyítására. Feladataink sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges, hogy megerősítsük pártszervezeteinket, pártunk tagjait ideológiailag felfegyverezzük hogy le tudjuk győzni a fennálló ne­hézségeket. A kommunistáknak az a tulajdonságuk, hogy a marxizmus— leninizmus elméletének birtokában jóelőre látják a fejlődés útját. Éppen ezért látnunk kell azt, hogy az a fejlődés, amely a mezőgazdaság szo­cialista átépítéséért komolyan meg­indult, új helyzetet teremt az osz­tályharcban is. Az osztályellenség, a szocializmus ellenségei talpra pró­báinak ugrani, s mindent igyekez­nek megtenni, amikor egy-egy köz­ségben a helyzet a fordulópont felé közeledik. Erre nekünk fel kell ké­szülnünk, s erőssé, sziklaszilárddá kell tenni termelőszövetkezeti és községi pártszervezeteinket, hogy azokkal a kulákság, az osztályellen­ség minden támadását szét tudják zúzni. Ezért a párt szerepét és je­lentőségét sokszorosan alá kívánom húzni. Ezután az állam iránti kötelezett­ség teljesítéséről beszélt Szabó elv­társ. Nem ártott volna, ha a ipártaktí- ván egy-egy elvtárs kommunista kri­tikával vagy önkritikával elmondta volna, hogy bizony, elvtársak, mi nem valami jól viszonyulunk pár­tunkhoz, kormányunkhoz. Arról van szó, nem látjuk sokszor, hogy köte­lezettségünket nem teljesítve önma­gunk ellen cselekszünk. Gondoljanak csak arra az elvtársak, hogy az önök gyermekei vannak a középiskolák­ban, az önök fiai vannak a honvéd­ségben is, gyermekeik részére dol­goznak a bányákban, üzemekben. Azt hiszem, egyetlen . apa sem, de senki sem kívánhatja, hogy gyerme- , kei és a részére dolgozó munkások ne kaphassák meg, ami nekik jár. így kell nekünk ezt a kérdést lát­nunk, és Ilyen értelemben, a té­nyeknek megfelelően kell a politikai munkát végeznünk, akkor nagy eredményeket érünk el, ellenkező esetben pedig megkárosítjuk álla­munkat, megkárosítjuk önmagunkat. Látom a lelkesedést és örülök is ennek. De látnunk kell azt is, hogy feladatainkat kemény harcok köze­pette kell megoldani. A mi mező- gazdaságunkban korlátlan, kiszámol- hatatlan lehetőségek vannak, s ha a mezőgazdaság szocialista átépítésé­nek és a terméshozam növelésének feladatait helyesen összekapcsolva sikerre visszük, ezzel mezőgazdasá­gunk is gyorsan hozzá tud járulni a szocializmus építéséhez, ahhoz, hogv az ipari munkássággal együtt minél gyorsabban egy boldog, elégedett Ma­gyarországot teremthetünk — fejezte be beszédét Szabó István elvtárs. A megyei pártaktíva ülése Bőhm József eivtárs zárszavával ért véget. be. Szabó István elvtárs, altábornagy, a KV tagja: Össze kei! kapcsolnunk a mezőgazdaság szocialista átépítésének és a termelés növelésének a feladatait

Next

/
Thumbnails
Contents