Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-21 / 144. szám
Kedd, 1955. június 21. SOMOGYI ISÉPLAP A Minisztertanács határozata az 1955. évi terménybegyűjtésről A Magyar Dolgozók Pártja és a ‘Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a mezőgazdaság sokoldalú támogatásával a mezőgazdasági termelés fellendítésének új, nagy lehetőségeit nyitotta meg. A munkásosztály- ■nak az ipari termelés fokozása által nyújtott segítsége, a dolgozó parasztság becsületes munkája azt eredményezte, 'hogy a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztság hely- :zete lényegesen megjavult. Megvan minden előfeltétele annak, hogy a parasztság nehézség nélkül határidőre teljesítse beadási kötelezettségét. Az életszínvonal emelésének lényeges előfeltétele és az ország zavartalan kenyérellátásának alapja a ga- bonaibegyűjtési tervek hiánytalan teljesítése. A gabanabegyűjtés sikeres végrehajtása a dolgozó parasztságtól, a tanácsoktól és a begyűjtési szervektől közös erőfeszítést követel. Szükségessé teszi, hogy a dolgozó parasztság önként — felszólítás nélkül — a cséplőgéptől szállítsa be a beadásra előírt gabonát. A tanácsok és a begyűjtési szerveik pedig munkájuk jó megszervezésével, a törvényesség megtartásával 'biztosítsák a gabonabegyűjtési tervek teljesítését. Tartsák tiszteletben a termelők jogait, adják meg a törvényes kedvezményeket. Azokkal szemben viszont, akik kötelezettségüket idejében nem teljesítik — bár erre lehetőségük van — teljes szigorral alkalmazzák a törvény előírásait. A Minisztertanács az 1955. évi gabonabegyűjtés sikeres végrehajtásának ‘biztosítása végett az alábbi határozatot hozza: (Az alábbiakban kivonatosan közöljük a határozatot.) I. A terménybegyűjtés előkészítése és végrehajtása A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja a dolgozó parasztságot, a termelőszövetkezeti csoportok tagjait, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat, hogy: a betakarítást és a csépiést gyorsan és a szemveszteséget a legkisebb mértékre csökkentve végezzék el; gabonabeadási kötelezettségüket közvetlenül a cséplőgéptől hiánytalanul teljesítsék. Az államnak jó minőségű, gondosan tisztított, száraz gabonát adjanak át. . Az átvevőtelepre bevitt gabonából sorrendiben a cséplőgép részt, ter- méinyköícsont, tailaj-munkadijat és terület utáni kötelezettséget — ezen belül először a természetben előírt földadót —, a termelési szerződéses ‘beadást pedig a szerződéses feltételek szerint teljesítsék. A begyűjtési szervek és az átvevő vállalatok megfelelően készüljenek fel a giaibcmabegyűjtésre, és feladataikat maradéktalanul lássák el. A begyűjtési miniszter ennek érdekében: gondoskodjék arról, hogy a ter~ mónytforgalmi vállalatok és telepeik, továbbá a közraktárak, a malmok terményitárelásra használt raktáraikat legkésőbb június 'hó 25-ig tisztítsák ki és fertőtlenítsék. Egyidejűleg ellenőrizze, begy az állami és cél- gazdiaságok a iterménytárolásra használt raktáraik kitisztítását és fertőtlenítését az előírásoknak megfelelően és az előírt határidőre elvégezzék; a terményátvevő telepeken megállapított használati díj ellenében — a parasztság részére a csépléshez elegendő kölcsön zsák álljon rendelkezésre; gondoskodjék továbbá arról, hogy a termelők a kenyérgabona beadása után járó korpamennyi- ség egyharmadát, de legalább 30 kg-ot a beadással egyidejűleg, legkésőbb azonban a beadástól számított 10 napon belül, a fennmaradó mennyiség felét 1955. november 25. és 1956. január 31. között, a harmadik részét pedig 1956. március 1— április 30. között megkapják; a begyűjtési szervek a vetőmagszükségletet — a begyűjtés többéves rendszeréről szóló törvényerejű rendeletnek megfelelően — minden termelőnél hagyják vissza. Azokkal a termelőkkel szemben, •akik figyelmeztetés etilemére sem tettek eleget kötelezettségüknek, járjanak el a törvény szigorával, így 10 százaitokkal emeljék fel a határidőre nem teljesített beadási kötelezettséget, a hátralékokat a helyszínen hajtsák .be. A Minisztertanács felhívja a - tanácsok végrehajtó 'bizottságait, s azok elnökeit, hogy a begyűjtési szervekkel együtt szerezzenek érvényt, a jogok és a kötelezettségek terén egyaránt, az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló törvényerejű rendeletnek, továbbá a végrehajtására kiadott egyéb rendeleteknek és utasításoknak. A tanácstagok, az állandó-bizottságok tagjai, a begyűjtés dolgozói dolgozó népünk kenyérellátásának biztosításáért folyó harcban álljanak a begyűjtési munka élére és az állam iránti kötelezettségek pontos és .becsületes teljesítésével mutassanak példát. A Minisztertanács felkén a Hazafias Népfrontot, a MEDOSZ-t, az ÉDOSZ-t, a DISZd;, az MNDSZ-t, a SZÖVOSZ-t, a KPDSZ-t, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetét, hogy a saját területükön is segítsék a gabcmiábegyűjtés sikeres végrehajtását. Ennek megfelelően: a Hazafias Népfront helyi szervezetei, a M'EDOSZ, valamint a föld- művesszövertkezetek tagjai, a DISZ fiataljai, az MNDSZ asszonyai fejtsenek ki széleskörű ; felvilágosító munkát és tudatosítsák, hogy az állammal szemben fennálló beadási kötelezettség teljesítése minden termelőre egyaránt kötelező, s minden mázsa beadott gabona erősíti népi demokráciánk alapját, a munkás-paraszt szövetséget; a MEDOSZ, a KPDSZ, az ÉDOSZ, valamint a Közalkalmazottak Szak- szervezete mozgósítsa a begyűjtés és a tenményátvétel munkájában részvevő tagjait, hogy feladataik gyors, pontos elvégzésével biztosítsák a gabona begyűjtés sikerét. II. A ferméuyek átvétele, tárolása és szállítása A begyűjtési miniszter gondoskodjék sírról, hogy az átvevőtelepek a terményeket pontosan mérjék és a fennálló jogszabályokban meghatározott feltételek szeriint vegyék át; . a gaibomabegyűjtés időszaka alatt — szem előtt tartva a begyűjtés költségeinek csökkentését — a raktárakat úgy tartsák nyitva, hogy a terményátvétel a termelők felesleges várakoztatása nélkül gyorsain és folyamatosan történjék. Vasárnap és más munkaszüneti napaken a *nű- ködő cséplőgépek számának megfelelően ügyeletes raktár (raktárak) nyitvatartásiával keM az átvételt biztosítani. A tanácsok végrehajtó bizottságai a begyűjtési szervekkel együtt a gabonabegyűjtés időszakában rendszeresen ellenőrizzek az áhvevőtelepek munkáját, és részükre mind a lii'un- kae.rő biztosítása, mind az igaerő kirendelése, raktárak igénybevétele tekintetében haladéktalanul nyújtsanak segítséget. A községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságai kísérjék figyelemmel a gabona átvételének lebonyolítását, valamint az átvett gabona minőségének .megóvását. III. Terménybegyűjtési verseny Széleskörű segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok egymással egyénileg és kollektív módon miinél nagyabb számban, lépjenek versenyre a begyűjtési tervek határidőre történő teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. A Minisztertanács felkérni a tömeg- szervezeteket, a Hazafias Népfrontot, a tanácsokat, és felhívja a begyűjtési szerveket, hogy a dolgozó parasztság, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok között fejtsenek ki agítációt -a begyűjtési verseny előmozdítására, .tudatosítsák a gaben a- begyűjtési tervek teljesítésének, túlteljesítésének jelentőségét. Gazdagyűléseken, taggyűléseken, tanácsüléseken, versenytáblákcn sitib. rendszeresen ismertessék a begyűjtés) verseny állását, népszerűsítsék a jól teljesítőket. A terménybegyűjtési verseny az alkotmány tiszteletére a Magyar Népköztársaság Minisztertaná- m csának vándorzászlajáért folyik és szeptember 10-én zárul. Az 1953. évi 27. sz. itvr. alapján megállapított keretből a terménybe- gyűj.tésre eső összeggel jutalmazni kell a gabenabegyűjtési versenyben kimagasló eredményeket elérő községek (városok) dolgozó parasztságát, továbbá a teinmelősizöveitikezeteket, a •tanácsi, a begyűjtési és a vállalati dolgozókat. Egészségügyi tanácsadó Az ivóvíz Irta: dr. Buga László érdemes orvos Minél erősebben tűz a nap, minél jobban szorít a munka, minél jobban izzad a tarlók és szérűk szorgalmas betakarítást végző, népe, annál nagyobb megbecsüléssel tekint a víz jelé. A falvaktól távoleső mezőgazdasági munkahelyeken érték a víz, és a megbízható, jó, friss ivóvíz valóságos kincs. No de miért beszélünk külön értékről, kincsről, illetve vízről és ivóvízről? Azért, mert nagy különbség van köztük. Nem minden kút jó, nem minden víz alkalmas ivásra, és az ivóvíz merítése, szállítása, fogyasztása különleges figyelmet igényel. Hogyan fertőződhet, szennyeződhet a víz? Némelykor már a kút- ban, ha a talaj rétegein vagy a kútaknán át beleszivárog a trágyalé, az árnyékszék leve, a piszkos, szennyes esővíz, vagy ha belehull a szemét, belevágja a szél a port és beleszór valamit a gyerek. Ezért kell a kutakat tisztítani, lefedni, környéküket feltölteni. Fertőzheti a vizet a piszkos veder, a vízhúzó szennyes keze, vagy a piszkos korsó, üveg vagy kanna is. Az artézi, a fúrt és a zártrendszerű kutak vize a legjobb. Megfelelő a tisztántartott, zárt ásott kutak vize is, de az elhanyagolt, tisztí- tatlan és fedetlen kutak vizének ivása már könnyen veszedelmessé válhat. A szennyezett, fertőzött víz hasfájást, bélhurutot, hasmenést, szerencsétlen esetben vérhast, tífuszt is okozhat. A felmelegedett, buggyadt víz nem oltja a szomjat, nyugtalanná, levertté teszi az embert. Az ilyen vizet csak előzetes kezelés után szabad felhasználni. A kezelés legegyszerűbb módja az, ha a •vizet felforraljuk olyan tiszta edényben, amelyben étel még nem főtt, majd ugyanabban az edényben, ételtől távol lehűtjük. Azért kell ennyire óvni, mert a víz magába veszi az étel szagát, és fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ha lehűtés után literenként néhány csepp ecetet teszünk bele, üdítő italt kapunk. __ __ ! Jó és kellemes kezelési mód az is, ha a gyanús vízből teát főzünk és citromsavval ízesítjük. / Végül úgy is lehet kezelni a nem megbízható vizet, ha az orvos által felírt másfél százalékos pokol kőoldatból literenként egy cseppet cseppentünk bele, és két óráig állni hagyjuk. A megbízható jó ivóvizet vagy a kezelt italt kellően kiforrázott, kiöblített, szellőztetett és tisztántartott vízhordóba töltve vagy lajtba engedve vihetjük csak a határba. Ügyeljünk arra, hogy szállítás és raktározás közben a víz fel ne melegedjék. Az üveg, a korsó számára ássunk gödröt és takarjuk le gondosan, hogy nap ne érje. A lajtra is dobjunk vizes pokrócot, ponyvát vagy frissen vágott falombot. Sohase igyunk más ember szája után. Sohase lehet tudni, hogy kinek mi baja van. Vagy legyen mindenkinek saját tisztántartott ivóedénye, vagy állami gazdaságoknál, tsz-eknél szervezzük meg úgy a. vízellátást, hogy a vízhordók ivóedényeket is vigyenek magukkal. Nagy gond a vízellátás a nyári betakarítási munkák idején. Nagy gond. mert a szennyezett, fertőzött víz betegséget okozhat. Gondoskodjunk megbízható, jó friss ivóvízről, ami a szomjúság enyhülését, a test felüdülését, biztonságot és egészséget jelent. IV. Szabadpiaci értékesítés Az állami begyűjtés többéves badpiacon vagy a szabadfelvásárrendsze.réről szóló 1953. évi 27. sz. tvr. intézkedései szerint a termelő elsősorban a beadási kötelezettségét tartozik teljesíteni. Ennek biztosítása érdekében a községekben (városokban) a gabona szabadpiaci értékesítése július 1. napjától kezdve mindaddig szünetel, amíg a község (város) gábetnabegyűjtósi tervét nem teljesíti. Azok a termelők, akik beadási kötelezettségüket teljesítették, a terményforgalmi vállalatok részére feleslegeiket a község (város) szabadpiaci értékesítési jogának visszaadása előtt is, megkötöttség nélkül eladhatják szabadpiaci áron. A községek (városok) szabadpiaci értékesítési jogának visszaadása után a termelők akadálytalanul és minden korlátozás nélkül eladhatják a szalássall megbízott állami szerveknek terményfeleslegeiket. * * * A termény begyűjtés munkájában részvevő tanácsi, begyűjtési, vállalati, valamint társadalmi szervek dolgozói feladataik jó és pontos teljesítésévé}, a törvényesség megtartásával és megtartásának megkövetelésével, a begyűjtés politikai és gazdasági jelentőségének széleskörű tudatosításával biztosítsák a jelen határozatban foglaltak hiánytalan végrehajtását. A termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodó termelők, az állami gazdaságok — aminiak tudatában, hogy a beadási köitelezettség teljesítése növeli népünk jólétét, erősíti egész politikánk alapját, a munkás- paraszt szövetséget — közvetlenül a cséplőgéptől tegyenek e’eget beadási kötelezettségüknek. (MTI) Veszedelmes ellenség a kolorádóbopár és a szMeple tegyünk meg mindent elpusztításukra! Nagy feladatok előtt áll a Nagybaj omi Növényvédő Állomás; munkája sokoldalú, s nagy körültekintést igényel. A Növényvédő Állomás jelenlegi legfontosabb .teendői közé tartozik az amerikai burgonyabogár ellem védekezés. A sikeres védekezés első fázisa a burgonyabogának keresése, fellelése. Ez két módon történik. Az egyik módszer az, hogy a tanácsok kollektív keresést szerveznek, tízes brigádokba osztják be a keresésben részvevőket. A községben zárszolgálatot teljesítő dolgozó — a Növényvédő Áltamás munkatársa — ellenőrzi és vezeti a munkafolyamatot. A tízes brigádok egy-egy burgonyaparcellában egymás mellett haladva figyelik, hol van kolorá- dóbogár. A burgonyabogán felkutatásának másik módja az egyéni keresés. Ez abból áll, hogy hetenként egyszer minden burgonyatermesztő megvizsgálja saját bungcnyaparcelláját, s ha lárvát vagy (bogarat táléinak, a náluk lévő petróleumos-Jvizes edénybe A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a kihágás intézményének megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos eljárások szabályozásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 17. számú törvényerejű rendeletével szabályozta a kihágásokkal kapcsolatos kérdéseket. A törvényerejű rendelet értelmében a kihágás intézménye megszűnik, a jövőben az egyes kihágási cselekményeket vagy bűntettként, vagy szabálysértésként bírálják el. A bűntettek elbírálása a bíróságok hatáskörébe tartozik, szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok a tanácsok végrehajtó bizottságai, a rendőri, tűzoltói és folyamrendészeti szervek. A törvényerejű rendelet értelmében a tanácsoknak ezer forintig, a rendőrségnek és a többi szerveknek ötszáz forintig terjedhető pénzbírságolási joguk van' azokkal szemben, akik a törvényerejű rendeletekben, minisztertanácsi, miniszteri és tanácsi rendeletekben meghatározott szabálysértéseket elkövetik. A törvényerejű rendelet érteimében egyes olyan cselekmények, amelyek eddig kihágások voltak, a jövőben bűntettnek minősülnek. Ilyenek: Többek között a koldulás, a tiltott visszatérés, a tiltott szerencse- játék űzése, a közveszélyes munka- kerülés, a rendőrhatósági felügyeletre vonatkozó szabályok megszegése. Ezenkívül kimondja a rendelet: bűntettet követ el és egy évig terjedhető börtönnel büntethető az, aki a társadalmi együttélés szabályait semmibevéve garázdálkodik, vagy olyképpen zavarja a közrendet, hogy garázda magatartásával nyilvános botrányt, felháborodást, vagy riadalmat okoz. Két évig terjedhető börtönnel büntetendő akkor, ha az illető a cselekményét a rend helyre- állítása iránt intézkedő hivatalos személy felszólítása éllenére sem hagyja abba, valamint akkor, ha ezen cselekmény miatt öt éven belül már elítélték. E rendelkezésnek nagy jelentősége van a közrend és közbiztonság megszilárdítása szempontjából, mert a törvényerejű rendelet súlyosan büntetni rendeli azokat, akik a társadalmi együttélés szabályait durva magatartásukkal megsértik. A törvényerejű rendelet ugyancsak bűntettnek minősíti és két évig terjedhető börtönnel bünteti azt, aki üzletszerű kéjelgést folytat, vagy aki lakását üzletszerű kéjelgés céljára másnak rendelkezésére bocsátja. A fenti rendelkezések célja egyrészt, hogy a szabálysértések elbírálásánál fokozottan biztosítsák a törvényességet, másrészt, hogy a társadalmi együttélésre veszélyes, a dolgozók személyi és vagyonbiztonságát. valamint nyugalmát zavaró elemeket az eddiginél súlyosabban vonják felelősségre bűncselekményeikért. A törvényerejű rendelet végrehajtására megjelent minisztertanácsi rendelet részletesen szabályozza, hogy az állampolgárokat a tanács és az egyéb erre hivatott állami szervek milyen úton vonhatják felelősségre. Részletesen előírja a minisztertanácsi rendelet az eljárási alak- szerűségeket is. A rendelet értelmében a rendőrség tagjainak a jövőben is meg 'esz a joguk, hogy közlekedési szabály- sértés esetén húsz forintig terjedhető helyszíni pénzbírságot szabjanak ki. (MTI) helyezik, szembetűnő módon megjelölik a lelőhelyet, majd jelenítik a tanácsnak és a Növényvédő Állomásinak. Az állomás dolgozói 24 órán belül megjelennek a helyszínen motoros gépekkel, s permetezéssel vagy porozással végzik el az irtást a burgcnyaparcellákon. A Növényvédő Állomás a Tiszántúlról 20 motoros gépet kapott a közelmúltban a kolorádó- bogár elleni védekezés még hatásosabbá tétele céljából. Járásonként egy-egy növényvédelmi brigádvezető felelős járása tnövény- védeilméért. A Növényvédő Állomás másik feladata a közeljövőben az amerikai szövőlepke irtása. Kb. egy hót múlva várható e kártevő kellése. Az első keléskor vegyszeres irtás nem alkalmazható, mert az káros lenne a se- lyemhernyótenyésztésre. így a védekezés majdnem teljes egészében egyéni módszerekre szorul. A védekezés módja: levágják a fertőzött gallyait, leveleit és elégetik. Sokkal keményebb feladat a második nemzedék irtása, ez már vegyszeres úton történik. A Növényvédő Állomás dolgozói elhatározták, hogy a nyáron megyeszerte a legminimálisabbra csökkentik a szövőlepke pusztításának mérvét. Ennek megkönnyítésére tömegesen kapcsolódnak be a községek dolgozói. Öreglak lakói vállalták, hogy saját erejükből a hozzájuk (tartozó területien mechanikai úton teljes egészében elpusztítják a megjelenő szövőlepkéket. Ebben a hónapban a Növényvédő Állomás megyénk minden burgonyává! bevetett területét permettel vagy porozással fertőtleníti, tekám- tet nélkül arra, hogy találtiak-e burgonyabogait vagy sem. Kormányunk mintegy 7—8 millió forintot áldoz a burgonyabogár elleni védekezésre. A termelőknek .meg .kell értetniük, milyen nagy jelentősége van annak, hogy nem nekik kell kifizetniük azt az összeget, mely a vetéseiket fenyegető burgonyabogán irtásához szükséges. Éppen ezért sokkal nagyobb segítséget érdemelnek a Növényvédő Állomás dolgozói, akik lelkiismeretes munkájukkal lehetővé .teszik azt, hogy földjeinken kipuszibulrjianak a vetéseket fenyegető, kártevő rovarok.
