Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-05 / 131. szám
SOMOGYI NÉPLAP wmsmiMBMiMasflUMC \ Vasárnap, 1955. június 5. H SZOVJET DIÁKOK VOLTUNK" Irta : C. Frioux és M. Aucouturier r A KÖNYV ÜNNEPE C. Frioux és M. Aucouturier, két francia diák nyolc hónapig tanult a Moszkvai Állami Egyetemen. A »France-Union Soviet ique« című folyóiratban beszámoltak tapasztalataikról. A »Szovjetszlcaja Zsenscsina« részleteket közölt a francia diákok cikkéből. A MOSZKVAI EGYETEMEN szívélyesen fogadtak bennünket. Az érkezésünk utáni napon már együtt ültünk az előadóteremben szovjet pajtásainkkal és együtt hallgattuk a mai irodalomról szóló előadást. Két szobát kaptunk az új egyetem diákszállásán. Valóban csodálatos az a kényelem, amelyben e hatalmas egyetemváros csaknem 8000 hallgatója részesül. Minden diáknak külön szobája van, 2—2 szobát egv közös előszoba köt össze. A berendezés ésszerű és szép. A szobákban mindenütt szól a rádió. A közös szállás mindegyik emeletén van telefon. korszerűen felszerelt közös konyha, társalgó és büfé, ahol egész napon át különböző élelmiszercikkeket árusítanak azok részére, akik maguk akarják elkészíteni az ebédet, vagy vacsorát. A földszinten, ahová a felvonó szinte másodpercek alatt elviszi a diákokat, számos kis üzlet, köztük könyvesbolt is található. Itt helyezték el a postát, a cipőjavítóműhelyt, a takarékpénztárt. a gyógyszertárt és az úszómedencét. Több kisebb étkező egész nap a diákok rendelkezésére áll, késő este is elfogyaszthatják vacsorájukat. Az ételek nagyon olcsók. Az egyetem épületében .lévő szín- ■ háztermekben csaknem naponta adnak hangversenyt. Gyakran rendeznek táncos összejöveteleket. Az egyetem épületében mozi is működik. Meglepett bennünket, milyen nagy gondoskodással veszik körül a szovjet diákokat. A diákok teljesen független és nagyon kedvező helyzetben vannak. Az első évfolyamtól kezdve ösztöndíjat kapnak, amely abban a mértékben emelkedik, ahogyan tanulmányaikat végzik. Az öt évig tartó tanulmányi idő után a legjobb diákok közül sokan maradhatnak még három esztendeig mint aspiránsok az egyetemen. Ezért fizetést és lakást kapnak. Az aspiránsok tudományos kutatómunkát végeznek magukválasztotta tárgykörben. Később vagy az egyetem tanárai, vagy tudósok lesznek. Az egyetem diákjai gyakorlatilag mentesek a katonai szolgálat alól. A DIÁKOK KÖZÖTT sok a munkás- és parasztszármazású. A velünk szomszédos szobában lakó diák például egy kaukázusi paraszt fia. A szemináriumokon 15—20 diák tanul egy csoportban. E kis csoport tagjai rövid idő alatt elszakíthatatlan barátokká válnak. Együtt járnak színházba. ünnepnapokon együtt tesznek kirándulásokat. A csoportok gyakran rendeznek politikai. művészeti és irodalmi vitákat, művészek, írók és tanárok jelenlétében. Ilyenkor szenvedélyesen vitatkoznak, az írók vagy a színészek nehéz helyzetbe kerülnek, mert meg kell indökolniok egy-egy regény megoldását, vagy egyik-má- s!k szerep alakítását a bátor, szókimondó diáksereg előtt. A szovjet diákok nagyon szeretik a zenét, különösen Bachot, Beethovent. Csajkovszkijt, szeretik a színházat, gyakran gyönyörködnek a szovjet filmszínházakban bemutatott olasz filmekben. ízlésük nem különbözik a többi szovjet néző ízlésétől. A diákok és a szovjet emberek egyformán lelkesednek a világhírű klasszikusokért, rajonganak Maupassant, Tolsztoj műveiért, amelyek nagy példányszámban olcsó kiadásban jelennek meg. Szovjet pajtásaink nagyon komolyan veszik kötelességeiket, nagy felelősségérzet van bennük. Emellett igen vidám természetűek. Készek bármilyen alkalommal táncraper- dülni, énekelni. »Örökös diák«, vagy lusta alig akad közöttük, de az egyetemen nem is lehet vég nélkül ismételni a vizsgákat. Az ösztöndíjat is csak az a diák kaphatja, aki letette a vizsgákat, ezenkívül a lusta diákot megvetik pajtásai, minthogy itt a lustaságot nem tekintik holmi előkelőségnek, ami olyan gyakran figyelhető meg a többi országban. A szovjet diákok nagyon vendég- szeretőek, szeretik a külföldieket, bármilyen nemzetiséghez vagy fajhoz tartoznak is. A moszkvai egyetem hatalmas, nemzetközi diákközpont. . . . ÉRDEKES EPIZÓD volt találkozásunk Jean Paul Sartre- rel. aki nagyon elcsodálkozott, amikor a moszkvai egyetem egyik folyosóján francia diákokkal találkozott. Jelen voltunk egy filozófiai vitán, amely Sartre és a szovjet diákok között folyt a külső világ realitásáról. A filozófiai kar diákjai boldogok voltak, hogy egy élő idealista filozófussal kerülhettek szembe. A beszélgetés szívélyes és élénk volt, bár mindkét fél megmaradt saját véleménye mellett. Teljesen egyetértettele azonban a béke védelmével és a kulturális kapcsolatokkal foglalkozó kérdésekben. DUipjafbájj)iutak,_ úit&mkfitk Kedves Pajtások ! Szívdobogva, boldog izgalommal vártátok a mai kedves ünnepet. Régóta terveztétek, hogyan is öltöztessétek virágos díszbe iskolátokat, tantermeteket, milyen kedves ajándékot adjatok, köszöntőt mondjatok a tanító bácsinak, tanító néninek. A tanító néni, tanító bácsi szó sokszor hangzik el ajkatokról, de vajon eszetekbe jut-e, hogy első osztályos korotoktól kezdve nevelőitek szülői gondoskodással figyelik minden lépésieket, nagy türelemmel, odaadással készítenek fel az életre benneteket. A ti szorgalmatok, tanulmányi eredményetek nevelőitek legnagyobb öröme, a ti gyenge szorgalmatok, fegyelmezetlenségtek, tanítóitok szomorúsága. Nem szabad elfelednetek, hogy amikor a tanító néni, tanító bácsi rossz jegyet kénytelen nektek beírni, vagy valakit megbüntetni, ez a legjobban neki fáj. Tanítóitok, nevelőitek minden munkája egész élete ti értetek, iskolásgyermekekért van. Nagy köszönet és hála ezért minden tanító néninek, tanító bácsinak. A mai köszöntést, ünnepet kísérje az az ígéret, hogy ti még nagyobb szorgalommal, jobb magatartással fogtok nap mint nap örömet szerezni minden tanító néninek és tanító bácsinak. t SZAGAI IRÉN m. iskolai titkár. Köszöntjük tanítóinkat Keresztrejtvény :::::: 112 13 1 GY 4 5 6 i 8 |9 | 1 10 :::::: 11 UH y 12 13 :::::: 14 iiiiÜ 15 16 17 íiiilll Iliül 19 20 üli21 !j!!|::'22 23 1:::::: 24 i liiiiii 25 26 | | 27 ! I::::::! 1 30 Iliiül 31 35 33 34 36 37 i :::::: 33 | | 39 40 41 1 i jiillii 42 43 III i_ > Beküldendő: vízszintes 1, függőleges 10. Vízszintes: 11. Pedagógus nő. 12. Számnév. 14. Balaton melletti község. 15. Télen esik. 18. Mocsári növény. 18. László Zoltán. 19. Kötőszó. 20. Érted? — horvátul. 21. Kefe magánhangzói. 22. AEMU. 23. önt betűi keverve. 24. A tehén egyik gyomra. 25. CAS. 26. Dal. 28. Személynévmás. 29. Salamon mássalhangzói keverve. 30. Királyi szék. 31. Feszítő eszköz (ék. hib.). 32. Lemezgyára magánhangzói. 33. Majdnem Jóska. 34. Belügyminisztérium. 36. KJP. 37. Üget fele. 38. Zseblámpába tesz- szük. 41. Való magánhangzói. 42. Kemény papírlapok. Függőleges: 2. Latin és. 3. Gyakorlat rövidítése. 4. »nf«. 5. Fizikai mértékegység. 6. Büntetések (ék. hib.). 7. Maszat. 8. Nép betűi keverve. 9. Ernő magánhangzói. 13. Részeg ember teszi. 15. A föld legmagasabb hegysége. 17. Somogy megyei község. 19. Vulkáni hegyvidék a Dunántúlon. 21. Elföldelő. 27. Visz- sza: biztató szó. 29. Mező fele. 34. Bairól mássalhangzói. 35. Majdnem tenni. 38. EAE. 39. Egy betű híján mozi. 40. Tartó. 42. Központi Vezetőség. 43. Kicsinyítő képző. A múltheti keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. Ünnepi könyvhét. Függőleges 8. Veres Péter. 19. Közös gondjainkról. Könyvjutalmat nyertek: Kalocsa József Kaposvár és Hortobágyi Mária Nagybajom. KÓNYA LAJOS: FÉNYES EMLÉKEM Fényes emlékem, büszkeségein a dolgos évtized. Hiszem, megemleget a népem, hálás szóval fizet. Oly büszkén ejtem ki a szót ma, mint »vájár« vagy »vasas« s nézek ma is a tanítókra, kik szállnak, mint a sas, kik szállni tanítják a zsenge lelkek seregeit, bekukkannak a végtelenbe, cipóként felszelik. Tanító,... tíz évig neveltem, munkáltam a jövőt — felét béklyóba, gúzsba verten, felét fények között. Olykor az iskolába vet még a szárnyas képzelet — harminc—negyven gyerek csipog köröttem, mint a fecskék. Megbékülök lassan magammal s így nyugtatom magam: ma nevelő vagyok a dallal, dalomnak dolga van; Szent hivatás, ragyogó lánggal lobogó szenvedély — élj boldogul, remélj, a hajnal tenyeredből szárnyal. Nyári terveim A Somogyi Néplap Szerkesztősége által írásaimért küldött ajándék- könyvet vagyon köszönöm. \ Nagy öröm volt, mikor kibontottam a csomagot és megláttam a könyvet. Még egy nagy örömöm van. Két hétig a Szabadság-hegyen fogok üdülni. Kitüntetés ez számomra, mert régi vágyam, hogy Budapestet, hazánk gyönyörű fővárosát és nevezetességeit láthassam. 'Utána, ha hazajövök, Balatonszemesen nyaralok. A nyár többi részét itthon töltöm. Itthon sem unatkozom majd. Elhatároztam, hogy kísérleti eszközöket készítek az V. osztály számára, így könnyebben tanulják a természetrajzot. Persze azért itthon is sokat segítek édesanyámnak. Már előre örülök, hogy milyen vidám nyaram lesz és mire elkezdődik az új tanév, újult erővel kezdek a tanuláshoz. * Előre! ANDERS EDIT úttörő, V. oszt. tan., Kötcse. üz az esztendő, felszabadulásunk tizedik évfordulója a szám- vetés éve. Felmértük már fejlődésünk minden területét és most a könyv ünnepének hetében számot adhatunk kulturális életünk egyik jelentős területén elért eredményeinkről is. Az 1945-ös könyvnap volt az első, amelyen először piroslottak szabadon a Magyar Kommunista Párt szerény brosúrái. Nem kellett többé a szabadság tanításainak idegen könyvekbe kötve bujkál- niok. Ma e szerény, sárgult, szeretettel őrzött brosúrák mellett ott díszlenek könyvespolcainkon a marxizmus-leninizmus klasszikusainak egyre bővülő sorozatai, a klasszikusok mellett a ma irodalmának kitűnő alkotásai is. Ünnepi könyvhetünkön már új irodalmunk tíz évének legjobb eredményeiből válogathatunk, az idősebb nemzedék alkotásai mellett azoknak a könyveiből is, akiket a szabadság évtizede emelt írói rangra. 1945-ben 56 mű alig néhány ezres példánya került az olvasók kezébe. Az azóta eltelt tíz év számadatai azt bizonyítják, hogy soha nem volt Magyarországon o’y méretű könyvkiadás, mint ezekben a ■harcteli esztendőkben. Tíz év alatt 97 413 kiadvány jelent meg 374 651 866 példányban. E kiadványoknak csak egy része könyv, de az is számottevő mennyiség: 19 586 mű 134 323 600 példányban. Az eltelt tíz év alatt milliók ismerkedtek meg könyvvel kezükben a társadalom, a történelem, a természet, a technika törvény- szerűségeivel, a tudomány nagyszerű eredményeivel, a termelés élenjáró módszereivel. Munkások, parasztok, ifjak és öregek tízezrei emelkedtek olvasóvá és váltak egyre igényesebb olvasóvá. A felvilágosító betű felmérhetetlen segítséget adott ahhoz, hogy népünk öntudatban, műveltségben, jellemében erősödött, hogy pártunk elvhű, harcos, hazáját áldozatosan szerető, a szocializmust lelkesen építő tömegeket' nevelhetett. TV épünknek kultúra iránti vágya nem új jelenség. Somogy vár- ’ megye népművelési titkárának 1937. évi jelentése is megállapította: »A könyvek iránti érdeklődés, az olvasási vágy és ebből következőleg a népkönyvtárak jelentősége évről-évre emelkedik.« Vajon ezt az igényt hogyan honorálta az úri világ? Erről is beszél a jelentés: »A nm. F. M. Miniszterhez új népkönyvtárak létesítése ügyében kérvénnyel fordultunk. Hála és köszönet a Vm. Gazd. Felügyelőségnek a pártfogásáért és Önagy méltóságának a kérésünk meghallgatásáért, mert kegyes volt IS községnek (36—36 kötetes) összesen 618 kötetből álló új könyvtárakat adományozni.« »... hat község, név szerint Endrőc, Szilvásszentmárton, Csorna, Kereki, Tapsony, Szomajom saját erején létesített új népkönyvtárat összesen 95 kötettel.« 1941-ben, amikor nálunk is millió és millió pengőt kótyavetyéltek fegyverekre a náci imperializmus érdekében,. Somogy vármegye alispánja aképpen támogatta a kulturális igények ■kielégítését, hogy a népkönyvtárak javára rendezett műkedvelő _ előadásokat nagykegyesen bélyegtől és illetéktől mentesítette, »ilyen módon a folyó évben 98 kötet könyv jutott a népkönyvtáraknak« — örvendezik az évi beszámoló. Ilyen »bőkezűen« gondoskodott az úri társadalom azokról a könyvtárakról, melyeknek állapotáról a »Népművelés Somogybán« című 1941-ben megjelent füzet ilyen siralmas képet rajzolt: »...a 370 népkönyvtárból 333 olyan, amely csupán 2—50 kötettel rendelkezik, 62 könyvtár köteteinek száma 50—100, végül 75 könyvtár 100-nál több könyvet mondhat magáénak s így a valóban könyvtárszámba menő könyvtárak száma aránylag nem nagy«. Majd így folytatta panaszos beszámolóját: »Könyvállományunknak mintegy 10 százaléka azért nem. jöhet számításba, mert ez a mennyiség képezi a nép kezébe való könyveket s éppen ezért ezek a. sok használattól rongyosak és hiányosak.« E zek ismeretében nem ok nélkül büszkélkedhetünk avval, hogy megyénk 221 állami könyvtárának 133 623 kötetét 35 458 beiratkozott olvasó forgatja. A múlt évben az állami könyvtár- hálózat 586 262 kötet könyvet kölcsönzött. Ha ehhez a számhoz hozzászámítjuk az üzemi és szakszervezeti könyvtárhálózat jelentős eredményeit, akkor bontakozik ki igazán, teljes mértékében olvasómozgalmunk nagysága. A könyvbaráttá vált széles olvasótábor számottevően vásárol is könyveket. Csalt Kaposvárott 111427 db könyvet vásároltak az elmúlt évben. A megye könyvesboltjaiban 1954-ben 245 447 könyvet adtak el, 10 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. »A magyar irodalom volt úgy, hogy magáért az egész nemzetért, a puszta megmaradásáért, volt úgy, hogy a nemzet újjászületéséért írt és harcolt, de volt úgy, hogy a nemzetben a népért, a dolgozó és szenvedő milliókért szólott, de a szava mindig közügy volt, a közösség szava volt.« ! A könyv ügye ma sokszorosan közügy. Ennek legszebb bizony- fY ságát adta a drávatamási termelőszövetkezet, mely társadalmi munkában rendbehozta, tatarozta a község népkönyvtárát. A kis falunak 95 állandó olvasója van, akik a szépirodalmi művek mellett szorgalmasan forgatják a könyvtár mezőgazdasági szak- könyveit is. Nagy a becsülete a könyvnek a büssüi tanács előtt is: 25 000 forintot és 20 000 forint értékű társadalmi munkát irányoztak elő könyvtáruk építésére. A somogyaszalói tanács 3000 forintot, a kapcskeresztúri 4000 forintot, a somogyszili 8000 forintot, az igali 3000 forintot fordít ez évben népkönyvtára berendezésének bővítésére. Felszabadulásunk óta hatalmasra nőtt az olvasók és könyvvásárlók köre, de távolról sem öleli fel mindazokat, akiknek a helye e táborban lenne. »Nézz meg egy úgynevezett könyvnélküli embert, az élete siket és sötét, mint azé az éjszakai vándoré, aki nem lát többet áz útból, mint amennyit lépteivel újra és újra általlép a lába.« Az ünnepi könyvhéten új könyvbarátokat, új olvasókat, új könyvtánlátogató- kat, új vásárlókat kell hódítanunk. Fel kell használni az ünnepi könyvhetet arra is, hogy felderítsük az olvasók, a könyvtárlátogatók, a könyvvásárlók bírálata alapján, hol vannak még hibák oiva- sómozgalmunkban, könyvkiadásunkban. A magyar könyv ügye pártunk irányításával és támogatásá- val nagyot lépett előre az elmúlt 10 esztendő alatt. Népünk megbecsülése veszi körül íróinkat, nyomdai, könyvkereskedelmi és könyvtári dolgozóinkat. Ez a megbecsülés és szeretet legyen a forrása a további alkotásoknak és sikereknek. »A, könyv értelem, amellyel fel tudjuk fogni a társadalom és egyén viszonyának nagyon bonyolult kérdéseit, a könyv műveltség, s a mai embernek olyan szüksége van a műveltségre, mint a levegőre és a mindennapi kenyérre.» Legyen hát a ma megnyíló ünnepi könyvhét eredményes forrása népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének. KELLNER BÉLA. ___________________________________________________________)
