Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-29 / 151. szám
Szerda, 1955. június 29. SOMOGYI ISEPLAP 3 'S3 Falusi levelezőink tanácsai * A múlt vasárnap tanácskozásra hívtuk össze lapunk falusi levelezőit. Célunk az volt: elmondjuk nekik, miről szeretnénk, ha tudósítanák lapunkat, s ugyanakkor ők elmondanák, mivel segíthetjük a Somogyi Néplapon keresztül az aratás, cséplés gyors elvégzését, hogyan tudnánk legjobban mozgósítani a soronlévő munkákra. S ha kevesen jelentek is meg tanácskozásunkon, igen hasznos tapasztalatokat adtak szerkesztőségünk munkatársainak, adtak választ arra, miről írnak lapunknak és mit írjunk mi az újságban. Az alábbiakban néhány tanácsot közlünk levelezőinktől. « dálkodik, szép állatállománya van, |s igyekszik minél többet termelni, jhogy beadási kötelezettségét teljesítése, és saját szükségletére is szépen «maradjon. Jó barátságban van a tszszel, s ez alapja annak, hogy egyszer jő is a ‘közös útra lépjen. Új tsz-eink saját erejükből jépítsenek ideiglenes istállót és sertésólat Termelőszövetkezeteink vegyék igénybe a gépállomás gépeit, takarítsák be gabonáikat kombájnnal K. Kovács István, az istvándi Petőfi TSZ elnöke, lapunk szorgalmas levelezője a következő tanácsokat adta: Meg kell a tsz-tagsággal szerettetni a gépet, mert egyesek még idegenkednek a géptől — mondta. Többen ellenezték náluk is a gépi kapálást, mondva: kivágja a kukoricát. Az ellenállást úgy tudták legyűrni, hogy azt ültették fel a traktor által vontatott kapáiéra, aki legjobban •ellenezte a gépi kapálást. Amikor aztán megkérdezték, hogy mi a véleménye a masináról, már egyáltalában nem ellenezte, sőt elmondta, hogy könnyebben megy a kapálás traktoron ülve, mint a sorok között hajladozva. így voltak a fűkaszálóval is. Bi- zalmatlankodtak, hogy magas tarlót hagy. De 150 hold rétjük csak nyomta őket, saját erejükkel nem bírtak volna vele. így aztán a gépállomáshoz fordultak segítségért. A motoros fűkaszáló is meggyőzte őket a gépi kaszálás előnyéről, Náluk is szó volt arról, hogy a »Iratkor nem trágyáz-«-. A maradi gondolkodású embereket most már meggyőzték, hogy nem azon áll a trágya mennyisége, traktor szán.t-e vagy ló, hanem hogy azon mennyi szarvasmarhát, sertést tartanak. Igaz, a traktor bizonyos fokig kiszorítja a lovat, de nem is kell annyi ló, hogy minden családra jusson egy pár, meg a tartása is igen drága, sok takarmányt fogyaszt. A kombájnt meg kell szerettetni a tsz-tagokkal is, mert kevés példa áll még előttük. Nem is annyira a gépben nem bíznak — jó a kombájn, arról már meggyőződtek —, hanem a vezetőjében nem mindig bíznak. A múlt évben ugyan már jobban dolgozott a kombájn, mint 1953-ban, azóta képzettebbek a traktoristák is, s azon a területen, amelyen arathat kombájn, igénybe is veszik annak munkáját. Az istvándi Petőfi TSZ-foen megszerették a gépeket, ajánlják is minden tsz-nek, vegyék igénybe a gépállomás gépeit, takarítsák be gabonájukat kombájnnal. Több helyen arról beszélnek a dolgozó parasztok, hogy azért nem tudnak új tsz-t alakítani, mert nincs istálló vagy sertésól, ahol elhelyezhetnék közös állatállományukat. Levelezőink beszéltek arról, hogy a Szovjetunióban a második világhá- b<j|PÍ után az elpusztított kolhoz- épületek helyébe ideiglenesen építettek szalma- és nádtetős istállókat, ólakat, ahol el tudták helyezni az állatokat. Azóta már újakat építettek, de akkor ezt a megoldást kellett alkalmazni. A ml új tsz-eink is, amíg megerősödnek, ideiglenesen építhetnek ilyen döngöltfalú, szalmatetős ólakat, istállókat, s aztán amikor már tudnak eladni állatokat, saját erőiből és állami kölcsönnel építhetnek kőből ólat, istállót. Van ls erre .példa megyénkben. A siófoki Uj Barázda TSZ-ben, ahol a sertéseknek ilyen ideiglenes megoldással építettek az elmúlt években ólat. Vegyék igénybe tsz-eink 50 százalékos kedvezmény- nyel fuvarozó tehergépkocsit A múlt évben megyénk több termelőszövetkezetében a betakarítás A jó agronómus állandóan a határt járja, figyeli a gabona érését Legjobb, ha éjszaka is kint alszik az agronómus a határban — mondta Bajor Lajos agronómus, somogy- szobi levelezőnk. Csőszködni kell, ‘figyelni az érést. A repce például egyik óráról a másikra beérhet, s 'ha pereg, sok drága mag hullik «el. A jó ■agronómusnak most mindenre kell hogy gondja legyen — mondta Bajor elvtárs. — Amellett, hogy figyelmezteti a termelőszövetkezetet, vagy a körzetébe tartozó egyéni parasztokat a gabona aratásának megkezdésérői!, sürgetnie keli a 'betakarítást, a tarlóhántás gyors elvégzését is. Vessünk minél több másodnövényt gyors elvégzéséhez igénybe vették a tehergépkocsikat. Államunk az idén is lehetőséget adott a termelőszövetkezeteknek, hogy gabonabetakarí- tásukhoz 50 százalékos kedvezménynyel igényibevegyék az Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsijait. A siófoki Uj Barázda TSZ tavaly például a tehergépkocsi igénybevételével pár nap . alatt .behordta gabonáját, elsőnek csépelt el a községben, Szó volt arról is tanácskozásunkon, hogy a tarlóhántás után minél több másodnövényt vessenek termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink. Erre legalkalmasabbnak a kölest, tarlórépát és marhakáposztát javasolták. Bajor elvtárs ajánlotta: amikor learatnak, még ha a kepesor kint is van, azonnal le kell buktatni a tarlót, és ei kell •vetni a másodnövényt. Javasa1 ta, hogy a tarlóra pétisót is szórj anak, ez elősegíti annak korhadását, a korhadó tarló pedig nem von el nitrogént a fejlődő növénytől. A másodnövényeknek nagy fontosságot tulajdonítottak levelezőink, mert állatállományunk fejlődésének -egyik gátja a kevés takarmány, s ha másodnövényt vetünk, ezzel késő ősszel is nedvdús takarmányt biztosíthatunk, silózással pedig télre is tartalékolhatunk. A másodvetéssel kapcsolatban szó esett egy sor mezőgazdasági babonáról. — Nem jó a földet kétszer kihasználni — mondják egyes maradiak. Egyetlen gazda sem vet minden földjébe két növényt, de a gabo- '<v\ <9v nyár derekán leír- ‘ •<?> k nem vetni má- 4/> v? .vd’3 vannak kő. kapa. aztán v ricára. E. -önmagüfcna íületét, elsorv mondta •ricát ' C ,azdak jer rr.eg- etöltögetik, >bbé a kuko- .<árt okoznak .ővelük a föld fe- -ára ítélik a kukorica felső gyökerzetét. Végeredményben kevesebb lesz a termés. Bebizonyosodott már, hogy a háromszori, sőt többszöri kapálás biztosít gaz- -d-ag termést. Tsz-tagok, egyéni parasztok barátsága egyik alapja a szövetkezetek fejlesztésének Pankász József egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, gamási levelezőnk elmondta, hogy jó a kapcsolatuk a községi termelőszövetkezettel. Ö is kért már kölcsön vetőgépet a tsz-től és adott ekekapát kölcsön a tsz-nek. Ö még egyénileg gazs elsőnek teljesítette állam iránti kötelezettségét. Szerkesztőségünk és falusi levelezőink tanácskozása eredményes volt. Tanácskozásunkon elmondtuk: ezt várjuk levelezőinktől, számoljanak be a kenyércsata eredményeiről, írjanak arról, kik azok a dolgozó parasztok, akik elsőnek, példamutatóan végzik az aratást. Termelőszövetkezeti levelezőinktől azt várjuk, írják meg, mennyivel több gabonájuk termett, mint az egyénieknek, mennyi osztalékot adnak előlegbe, s hogyan népszerűsítik termelőszövetkezetük eredményeit. írják meg, hogyan agitálnak az egyéniek között a tsz fejlesztéséért. Agronómus levelezőink arról értesítsenek bennünket, hogyan mozgósítanak a tarló- hántásra, a másodvetésre, mit tesznek azért, hogy fejlődjenek tsz-eink, gazdagabb legyen termésünk, virágzóbb állattenyésztésünk. Falusi párt- titkár levelezőink írják meg, milyen módszerekkel dolgoznak a kenyércsata sikeréért, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. Falusi levelezőink tegyék közkinccsé hasznos tapasztalataikat, elismerésükkel, bírálatukkal segítsék a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, a termelés növelését. ! A Termelőszövetkezeti Tanács titkárságának leihívása a tsz-ek tagjainak szakmai továbbtanulására A Termelőszövetkezeti Tanács titkársága az alábbi felhívást intézte a t ermeiőszövetkezetekhez: A termelőszövetkezetek fejlődése, a «gazdaságosabb termelés, a terméshozamok növelése megköveteli, hogy a tagok közül minél többen sajátítsák el a nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapvető ismereteit, a modem agro- és zootechnikai módszereket. Ennek biztosítására pártunk Központi Vezetősége a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdaság további fejlesztéséről hozott határozatában leszögezi, hogy az 1956-os évben ezer termelőszövetkezeti tagnak kell elvégeznie a kétéves mezőgazdasági szakiskolát. A határozat sikeres végrehajtása érdekében felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy minél több dolgozót jelöljenek ki erre a kitüntető feladatra, a kétéves mezőgazdasági szakiskola elvégzésére. A tanulás a szakiskolán díjtalan, a kétéves kiképzés, tanítás költségeit az áfám viseli. A díjtalan kiképzésen kívül azonban a zavartalan tanulás biztosítására szükséges, hogy az iskolában tanuló tagjaik részére a termelőszövetkezetek is adják meg a megfelelő anyagi támogatást. Felhívjuk tehát a termelőszövetkezeteket, hogy a kétéves mezőgazdasági szakiskolára küldött tagjaik részére az alapszabály 33. pontja értelmében | az alábbi munkaegységjóváírást biztosítsák: A nőtlen, illetve az olyan nős embert, akinek gyermeke vagy eltartott családtagja nincs és felesége munkaképes, az előző évben teljesített munkaegységének 20 százalékát, a gyermekeiről, keresetképtelen családtagjairól gondoskodó tanulót 30 százalékos, indokolt esetben több, de 50 százaléknál nem nagyobb jóváírásban részesítsék. A nős vagy keresőképtelen családtagokat eltartó tanuló családtagjainak biztosítsák a háztáji földet és a tagoknak járó kedvezményekből (tej, malac, kedvezményes tüzelő) a tanuló családtagjait is részesítsék. Az iskolára javasolt termelőszövetkezeti tagnak a közgyűlés előtt kötelezettséget kell vállalnia, hogy az iskola elvégzése után azonnal visszatér termelőszövetkezetébe, ahol az iskolán nyert szaktudását a közös gazdálkodás fejlesztésére fogja hasznosítani. — gépesített tagozatot NYIT a Szentülrinci Mezőgazda- sági Technikum 1955/56. tanévben. A tagozatra azok a fiatalok kérhetik felvételüket, akik az általános iskola nyolc osztályát legalább ,ió tanulmányi eredménnyel végezték el. Az iskola tanulmányi ideje négy év, melynek végén a tanulók képesítő vizsgát tesznek. Gál János cséplőgép felelős vezető versenyfelhívása A Központi Vezetőség június 8-i határozata szellemében én, a Nagybajomi Gépállomás cséplőgép felelős vezetője munkacsapatom nevében versenyre hívom a megye összes cséplőgép felelős vezetőjét a következő szempontok szerint. Vállalom, hogy: 1 Az előirányzott 25 vagon csép* lési tervemmel szemben a megadott menetirányterv szerint (Nagybajom—Kak-puszta) 40 vagon gabonát csépelek el. O Norma szerinti üzemanyagfo* gyasztásomat 5 százalékkal csökkentem. Q Minőségileg kifogástalan mun- kát végzek, a cséplési szem- veszteség 1,5 százaléknál nagyobb nem lesz. A Cséplőcsapatom tagjaival * együtt a tűzrendészet! előírásokat betartom, a csapat tagjait a | balesetvédelemre kioktatom. ^ A gazdák körében felvilágo* sító munkával segítjük elő, hogy az elcsépelt gabonából azonnal rendezzék kenyér- és takarmánygabonabeadásukat. A A gép műszaki kiesését a leg* minimálisabbra csökkentem és a kisebb javításokat magam, és munkacsapatom fogja elvégezni. 'T Munkacsapatom tagjaival mln1 * den nap sajtőfélórát tartunk. Felhívom a megye összes cséplő* gép felelős vezetőit, hogy csatlakozzanak felhívásomhoz. "* Gál János. * * * Gál János elvtárs felhívása a Nagybajomi Gépállomás június 23- án tartott értekezletén hangzott el; E versenyfelhíváshoz nyomban 33 cséplőgép felelős vezető csatlakozott; Gyugy község ÖISZ-csép!őbrigádja csatlakozott a somogy- jádi ifjúsági cséplőbrigád versenyfelhívásához Mi, a községi DISZ-szervezet ifjúsági cséiplőhrigádja csatlakozásképpen megtesszük vállalásunkat a cséplés gyors elvégzésére. Vállaljuk, hogy még a cséplés megkezdése előtt annyira 'kijavítjuk gépünket, hogy menetközben semmiféle üzemzavar meg ne akadályozza a munkák menetét. A cséplést 18 nap alatt befejezzük. Brigádunk 17 taggal vállalja, hogy naponta 120 mázsás átlagteljesítést érünk el. Ennek érdekében a cséplést úgy szervezzük meg, hogy egy szérűn 'két gazda terményét fogjuk elcsépelni. A cséplőhrigád nevében: Barabás Imre DISZ-titkár, brigádvezető. József Attiláról nevezték el a kaposkeresztúri népkönyvtárt Vasárnap délután Kaposkeresztúr dolgozói nagy számban jelentek meg & népkönyvtár névadó ünnepségén. A könyvtár a községi tanács és Vízóra1 ek Györgyné könyvtáros jó munkája eredményeként a járás egyik legszebb és legjobban működő könyvtárává vált. A népművelési miniszter engedélyével a nagy proletár- költőről. József Attiláról nevezték el a könyvtárt. A több mint 200 főnyi közönség előtt Arnold János elvtárs, párttitkár megnyitója után Varsa Jenő szavalta el József Attila: »Mondd, mit érlel?« című költeményét. Ezután Tóthszö.'lősi elvtársnő »József Attila é'ete és munkássága« címmel tartott nagysikerű e’őadást. Révész János »Döntsd a tőkét« című szavalata után Krumpach Andor, a Megyei Tanács Népművelési Osztályának küldötte adta át a könyvtárt a helyi tanácsnak. Kovács Ernő. vb- elnök köszönetét mondott azért a jelentős segítségért, amellyel a népművelési osztály segítette a könyvtár munkáját. A kaposkeresztúri tánccsoport és a kaposvári KISZOV fiataljai színes népi táncokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. Este a zsúfolásig megtelt kultúrteremben a mosdósi színi átszócsoport Szigligeti »Cigány« című színdarabiát adta elő. Elsősorban Szabó Vil- mosné tanító nagyszerű munkáját dicséri a jólsikerült előadás. Az ő szervező munkájának köszönhető, hogy a nagy dologidő ellenére is a '"’kés DTSZ-Batalok fáradságot nem kimé’ve dolgoztaik, készültek az előadásra. Ugvanígy meg kell emlékezni Hideg Rózsa. Huszár Györgyné, Bállá Károly, Kerekes Imre nagyszerű alakításáról. A közönség gyakran szakította félbe tapsával az előadást, elismerésben részesítve a szereplőket. A kaposkeresztúri szép ünnepnapot hajnalig tartó táncmulatsággal fejezték be. Bánki Gyula levelező. A népművészeti tárgyak műhelyében A NÉPMŰVÉSZETI és Háziipari Bolt sok járókelőnek hívja fel a figyelmét ízléses kirakatával. Sokan hosszabb időre is megállnak itt, hogy tüzetesebben megnézzék a szép mázas kancsókat, tálakat, hamutartókat. Azonban nemcsak megnézik, hanem a boltba is belépnek vásárolni. Szívesen veszik az Agyagipa- rosek Háziipari Szövetkezetének készítményeit, mert a vázák, tálak, hamutálcák, mokkás' készletek mind ízléses és szép díszei a lakásnak, s ami a legnagyobb előnyük, amiért leginkább vásárolják: olcsók is. A kirakatban már a kész árut láthatjuk. Érdemes azonban megtekinteni munka közben az Agyiagipari Szövetkezet dolgozóit is, hogyan formázzák, hogyan festik, égetik ezeket a csinos kis tárgyakat. Szinte valamennyi munkafolyamat érdekes: hogyan lesz a formátlan agyagból tál, teás-, kávéskészlet. De a látogató leginkább tán a virágozóban időzik legszívesebben. A matt és minta nélküli kancsókra, tálakra itt kerül rá Faludi Júlia és Szirmai Olga ügyes keze nyomán a sárközi népi minta — általában ezzel díszítenek, ezt fejlesztik tovább. — Ugyancsak itt, az új kemencében égetik az nép- művészeti tárgyakat, minden füst- és hamuveszély nélkül. IGEN FEJLETT ez az iparág. Pedig nem is olyan régen falvanként egy-egy ember művelte, korszerűtlen eszközökkel. Ma pedig szövetkezetben, modem berendezéssel dolgoznak. Úgy tervezik, rövidesen villanykemencét építenek, de mégis kézzel festik, készítik a népművészek az ízléses és valóban népies tárgyakat. Szeretnek is itt dolgozni a szövetkezet tagjai. Az ügyeskezű embereknek ez a jelentéktelennek látszó iparág is sok-sok elismerést és örömet okoz. A virágozó üzemrész vezetője, Tamás László, az ország egyik legfiatalabb népi iparművésze. Ügyes kezével, kitűnő szaktudásával már kiérdemelte a »Könnyűipar kiváló dolgozója« címet. Legutóbb pedig a »Szocialista kultúráért« című kitüntetést kapta. Minden üzemrésznek megvannak a kiváló munkát végző dolgozói. Az agyagőrlőknél pl. Főtt Mihály és társa, a kályhásoknál az idős Szentmihályi Lajos, a cserépgyártóknál Andó Antalné emelkedik ki jó munkájával. MOST MÁR nemcsak szép és művészi. munkát ad ki a szövetkezet, hanem gazdaságosan, nyereségesen és szinte selejtmentesen dolgozik. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megkaphatták a »Kiváló szövetkezet« című kitüntetést. Tervüket rendszeresen túlteljesítik. A Kaposvári Agyagipari Háziipari Szövetkezetből kikerülő dísztárgyak, vlrágcserepek, kályhacsempék ellen nem érkezik minőségi kifogás. Ezen a téren nagy utat tettek meg a szövetkezet megalakulása óta. Az 1952- ben gyártott selejt darabokat már csak muzeális emlékként őrzik. Ezek a darabok mind művészi, mind minőségi kivitelben messze elmaradnak azok mögött, melyeket most készítenek. Hogy a szövetkezet által készített termékek minősége az utóbbi időben javult, köszönhető a műszaki vezető eredményes munkájának, valamint a jó felszereléseknek. Mivel a szövetkezet eredményesen dolgozik és jelentős sikert ért el a legutóbbi kiállításon, megbízták azzal, hogy exportra is készítsen nép- művészeti tárgyakat« AZ ELNÖK elvtárs jövendő ter- veikről beszélve elmondja, hogy ennek a megbízásnak jól akarnak eleget tenni, hogy készítményeikkel ne csak országos viszonylatban, hanem külföldön is elismerést és jó hírnevet szerezzenek a magyar háziiparnak, a magyar népművészetnek.
