Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Csupa vidámság, derű az első megyei úitörőtalálkozón Két hónapi munka — hat óra alatt Hajszál híján két baleset M AGYAR DOLGOZÓK JÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 150. szám. ARA 5» FILLER Kedd, 1955. június 28. Tegyék tervszerűbbé munkájukat a laki járás párt- ás tanácsszervei A KV június 8-i határozata és az ezt, követő mi­nisztertanácsi határozat a nyári mezőgazdasági mun­kákra vonatkozóan tervszerű, céltudatos és kitartó munkát követel elsősoriban a falu kommunistáitól, párt- és állami szerveitől, melyeknek mozgósítaniuk kell a feladatok végrehajtására az egész falut. E mun­ka gyakorlati módszereinek megvitatása végett jöt­tek össze vasárnap a tabi járás községi vezetői — tanács- és tsz-elnökök, gépállomási vezetők, agronó- musok és begyűjtési megbízottak, valamint néhány élenjáró egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. A beszámoló — amelyet Tengerdá Imre elrvtárs, a járási tanács elnöke tartott — többé-kevésbé he­lyesen foglalkozott a feladatokkal, s hangsúlyozta, hogy azok végrehajtását nem szabad egymástól el­választani: az egyik feladat sikeres megvalósítása alapja a másik feladat jó elvégzésének. Ezt a gya­korlat, az élet igazolja. Ha a járásban biztosítják a termelőszövetkezet jó példamutatását a nyári mun­kákban — és azt széles körben állandóan népszerű­sítik — nemcsak azt eredményezi, hogy az egyéni gazdák is igyekeznek, időben csűrbe kerül a termés, teljesítik begyűjtési tervüket, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szívesebben és bátrabban közelednek a tsz-ek felé is. Ebből pedig az követke­zik, hogy nagyobb lendületet vesz a járásban a szö­vetkezeti mozgalom fejlesztése, a mezőgazdasági ter­melés fellendítése. A feltételek a tabi járásban ;s meg­vannak ehhez. Amint a beszámolóból kitűnt, a járás Isz-einek .gabonája holdanként 2 mázsával nagyobb termést ígér, mint az egyéni termelőké. A növényápolásban sincs lemaradás a tsz-ekben: a kukorica második ka­pálását, a burgonya töltögetését kevés kivétellel a já­rás tsz-ei már befejezték. A termelőszövetkezetek jó munkája vonzza a kívülállókat, amit bizonyít az is, hogy idén mintegy 136 család, 200 taggal kb. 400 hold földdel választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját a tabi járásban. Persze még több egyéni gazda is kérte volna felvételét a tsz-ekbe, ha a járás kom­munistái. a párt- és tanácsszervek. valamint a gép­állomások nagyobb gondot fordítanak a tsz-ek mun­kájára és segítik őket a nehézségek leküzdésében. ÍDe — amint az értekezleten elhangzottakból is ki­tűnt — sok esetben a járási szervek is elmulasztják kötelességüket. Erre mutat az a kirívó példa — amely a tsz-mdntaalapszabály durva megsértése —, hogy a gamási Haladás TSZ-ben a tagság 3 hold burgonyát felesen művel a közös területen, 30 hold rét kaszálá­sát pedig felesbe adta ki egyéni termelőknek. Az ilyen jelenségekre már előbb fel kellett volna figyelnie a járási mezőgazdasági osztálynak. Az értekezleten fény derült arra is, hogy a járás vezető szervei, de a községi szervek sem tettek meg mindent a nyári betakarítási munkák zökkenőmentes elvégzése érdekében. A gépi munkától — főleg az aratástól — még több tsz-ben idegenkednek. Számos tsz, mint pl. a nagyberényi Petőfi is — amelynek pedig kombájnaratásra alkalmas területe van, és a kézierő aránylag kevés — még nem szerződött a gép­állomással aratásra. Nem magyarázták meg eléggé a tsz-tagoknak, hogy a' kombájnnal aratott terület min­den holdján leglább 50 kilóval kevesebb a szemvesz- íeség, mint a kézierővel történő aratásnál. Az értekezlet általánosságban hasznos volt, de a községek, valamint a tsz-ek részéről jelenlévő elv­társak keveset beszéltek arról, hogy milyen terveik vannak, milyen módszerekkel akarnak dolgozni az el­következő időben. A beszámolónak ‘bírálnia kellett volna azokat a köz- ségi tanácsvezetőket — és ilyen van a legtöbb járás­ban —, akik még most sem készítették el munka­tervüket, bár 20-án lejárt a határidő. A versenyszer­vezés szinte pang a tabi járásban. Erre vall "az egyik hozzászóló felszólalása is, aki azt hangoztatta — míg végül is fel nem világosították —, hogy a »cséplési ver­seny egészségtelen és rossz, mert abból csak kára származik a termelőnek.« A versenymozgalom helyes értelmezését és annak jelentőségét sokkal nagyobb érdemmel kellett volna kidomborítani a beszámoló­ban. Az osztályharc kérdésével kapcsolatban Kaszás József elvtárs, a Megyei Tanács kiküldötte hang­súlyozta hozzászólásában: Szigorúan meg kell torolni az osztályellenség törvényellenes tevékenységét. A gabonabegyűjtés zavartalan biztosítása végett — amint arra Kovács János, a járási begyűjtési hivatal vezetője is rámutatott — első feladat, hogy elszámol­tassák a járásban azt a 300 hátralékost, akiknek a leg­többje kulák. A kulák elleni harcban mutatott utat. Bőhm József elvtárs, a Megyei Párt VB mezőgazdasági osztályának vezetője, aki emellett még igen sok hasznos tanácsot adott a részvevőknek, amelyeket helyesen alkalmaz­va előre tudják lendíteni a tabi járásban a párt poli­tikájának, a szövetkezeti mozgalom, a falu felemelke­désének ügyét. Hasznosítsák hát a tabi járás kommu­nistái, párt- és tanácsszervei az értekezlet tapasztala­tait, s harcoljanak járásuk jó hírnevéért, becsületéért. Több mint száz új taggal Erősödtek tsz-eink a múlt héten A múlt héten ismét gyarapodtak, erősödtek termelőszövetkeze- ; teink. A tsz-tagok, pártmunkások felvilágosító, nevelőmunkája nyo- • mán újabb 67 család 109 taggal, 579 kát. hold földdel lépett be me- ! gyénk tsz-eibe. Legtöbben a gadácsi Táncsics Termelőszövetkezetbe | léptele be: 4 család 6 taggal, 18 hold földdel. A Kaposvári Járási Pártbizottság munkatársai és a tsz-tagok É felvilágosító szavára a somogyaszalói Latinka TSZ-be 3 család 5 • taggal, 7 kát. hold földdel lépett be. A felvilágosító munka ered- : ménnyel járt Kaposkeresztúron is, az itteni alig háromhetes Petőfi • TSZ 2 családdal, 4 taggal erősödött a múlt héten. Belépések voltak még a nagykorpád] Béke, a bálványosi Dózsa, • a somogycsicsói Békebástya, az iharosi Bástya, a patosfai Törekvés, S és az ordacsehi Úttörő TSZ-be is. Új termelőszövetkezet alakult Somogyc9Ícsóban Itt 18 család 22 taggal, 160 kát. hold földdel választotta a fel- | emelkedés útját. Az új termelőszövetkezetnek a Búzakalász nevet ; adták. A tsz tagjai szüntelenül végzik felvilágosító, nevelőmunkáju- » kát, hogy még több dolgozó parasztot vezethessenek rá a helyes út- ■ A marcali járás Bize községében előkészítő bizottság alakult. Az előkészítő bizottság 10 tagja kitartóan harcol a termelőszövetke­zet megalakításáért. Felvilágosító munkával belépőket szerveznek: az a tervük, hogy még e héten megalakítják a tsz-t. Gépeink a földeken — aratásra készen Elérkezett a mezei munka dandár­ja, az aratás. Az őszi árpa már az egész megyében kasza alá érett. A homokosabb helyeken, ahol előbb beérett, már keresztekbe is rakták. Gépállomásaink dolgozói jól fel­készültek a kenyércsatára. Most vo­nulnak ki a gépek a »harc mezejé­re«. A kombájnok hamarosan mun­kához látnak. A cséplőgépeket, bál csak később kerülnek »bevetésre«, szintén kihúzatták, hogy az aratás után azonnal megkezdődhessék a cséplés. Megkértük a Memyei, a Fonói és a Nagybajomi Gépállomás vezetőit, tájékoztassák lapunkon ke­resztül megyénk dolgozóit, mi a »hadihelyzet« munkaterületükön. A Mernyei Gépállomás kombájnosai alig várják, hogy megnyerge'hessék vasparipájukat Kiss Károly elvtárs, a Memyei Gépállomás üzemgazdásza a követ­kezőket mondta: — Gépállomásunk újra csendes, ki­vonultak a gépek. Az öt kombáj­nunk már a múlt hét végén ki­ment. Az egyik az ecsenyi Előre TSZ-ben fog dolgozni. Vezetője, Úri, Imre és váltótársa, Kodó Endre alig várják, hogy munkához láthas­sanak. Visnyei János Magyaratádon már megkezdte a munkát: réti csen- keszt csépel kombájnnal. A két igali kombájnos és a somogyaszalói La­tinka TSZ-ben dolgozó Vajancs Já­nos türelmetlenül lesik a gabona éré­sét, szeretnék már megnyergelni vasparipájukat, hogy mielőbb zsák­ba kerülhessen a kenyér magja. — A cséplőgépeket is kivontattuk már a múlt héten, s hamarosan meg­tartjuk a próbacsépléseket, hogy az esetleges kisebb hibákat kijavíthas­suk, mielőtt megkezdődik a nagy munka. Kombájnjaink elindultak, hogy felmentsék tsz-parasztjainkat az aratás nehéz munkája alól Duics János elvtárs, a Fonói Gép­állomás igazgatója arról számol be, hogy éppen most mentek ki a gé­pek a földekre. A kombájnok közül az egyiket a mosdósi, a másikat a göllei, a harmadikat a zimányi, a negyediket a szabadi termelőszövet­kezet tagjai várják, hogy felmentse őket a nehéz aratási munka alól. Az ötödik kombájnunk itt marad Fonó­ban — mondja Duics elvtárs. — A »legöregebb« kombájnos, Bognár Já­nos dolgozik vele, aki már harmadik nyáron vezeti biztos kézzel a nagy gépóriást. Az a terve, hogy idén 150 —180 holdat arat le. — A kombájnokra felszereltük a második tisztítóberendezést is, a szalmalehordó kocsik is elkészültek — dicsekszik Duics elvtárs. — Biz­tos, hogy idén még jobb munkát vé­geznek a kombájnok, mint tavaly es megszerettetjük őket azokkal a ter­melőszövetkezetekkel is, amelyek még idegenkednek a kombájnaratas- tól. A cséplőgépek is kiindultak: szerda estig valamennyi a rendel­tetési helyén lesz. Vasárnap értekez­letet tartottunk a felelős vezetők­nek, a munkacsapatvezetőknek és az etetőknek, ismertettük velük a Mi­nisztertanács határozatát az aratás- cséplésről és begyűjtésről. 14 felelős vezető és 14 munkacsapatvezető csat­lakozott az 50 vagonos mozgalomhoz; reméljük, hogy el is érik — fejezte be tájékoztatását Duics elvtárs. A 20 kombájnos komplex aratóbrígád munkája 4000 k. hold tarlóbuktatását teszi azonnal lehetővé A kombájnosok országos tanácsko­zásán elhangzott javaslatok és kez­deményezések alapján megyénkben Ébeíhardt József Munkaérdemérem­mel kitüntetett kétszeres sztahano­vista kombájnos alakította meg első­nek a balatonkiliti Dózsa Termelő- szövetkezettel közösen a komplex aratóbrigádot. A Balatonkiliti Gépállomás kez­deményezésére a többi gépállomások körzetében is nagy lendülettel fo­lyik ezeknek a brigádoknak a szer­vezése. A Fonói Gépállomás körzeté­be tartozó Nagyberki községben lévő három termelőszövetkezet gépi ara­tásra szerződött területét például a termelőszövetkezetek tagjaiból ösz- szeállított brigád közös erővel arat­ja, csépeli el. Mindegyik tsz a ráeső létszámot adja, hogy meglegyen a 25 fő. így nem fordulhat elő az, hogy minden szövetkezetben, ahol kom­bájnnal aratnak, saját erőből össze­állított 25 ember végzi az aratást és a másik tsz-ben újból 25 főnek kell megtanulni az egyes munkafogáso­kat, ami sok időt rabol el. Állandó lesz a brigád, jól begyakorolja ma­gát minden dolgozó az egyes mun­kafolyamatok elvégzésébe és így gyorsabban is halad a munka. A megyében húsz kombájnnál ter­vezik a komplex aratóbrigádok megalakítását. Ez azt jelenti, hogy ha egy-egy gép 200 kát. holdon arat­ja le és csépeli el a kalászosokat, ak­kor 4000 holdnyi területen válik le­hetővé azonnal a tarlóbuktatás, s ezzel megakadályozzák a talaj ki­száradását, ami a jövő évi jó ter­mést segíti majd elő. Népünk kenyeréért, a barcsi járás becsűidéért! Június 26-án Barcson a Járási Tanács és a Ha­zafias Népfront rendezésében a községi tanácsok, álla­mi gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetői, agronómusok, párttitkárok, egyénileg dolgozó parasztok részvételével ankétot tartottak, melyen a mezőgazdasági munkák soronlévő feladatait vitatták meg. Mátyás József elvtárs, a járási tanács elnöke mondott vitaindító beszédet. Legfontosabb feladatként említette az aratás, cséplés, 'betakarítás határidő előtti végrehajtását és a szemveszteség minimálisra csők« kentését. Mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyé­nileg dolgozó parasztok, ha józan eszükre támaszkodva számvetést készítenek, feltétlenül belátják a szemvesz­teség nélküli betakarítás előnyét. Egy olyan dolgozó paraszt, aki 4 holdén termel kenyérgabonát, két má­zsára teheti azt a szemveszteséget, mely a késve tör­ténő betakarítás következménye. Holdanként átlago­san 30 kiló veszteséget számítva, beadásának majd» nem felét teszi ki ez a mennyiség. Mátyás József elvtárs előadása után ismertette a barcsi járás tsz-einek és egyénileg dolgozó parasztjai­nak versenyfelhívását az aratás, cséplés, tarlóhántás, betakarítás gyors befejezésére. Ezt eljuttatták a fo- nyódi, siófoki és marcali járásokhoz, melyek csatla­koztak e versenyfelhíváshoz. A beszámolót hozzászólások követték. Elsőnek Lo- soncz.j Mihály, a bolhói Ságvári Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel, s augusztus 20 tiszteletére a járás és a megye valamennyi termelőszövetkezetét verseny­re hívta. Kopeknek Vince, a Somogytamócai Állami Gazdaság agronómusa felszólalásában elmondta: hely­telennek tartja, hogy még ma is vannak termelőszö­vetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, akik tartóz­kodnak a gépi munkától. Az ő gazdaságukban a ga­bona 99 százalékát géppel aratják. Köztudomású, ma már, hogy a gépi munka jobb, olcsóbb és sokkalta gyorsabb, mint a kézierővel végzett miunka. Míg egy ember fél kát. hold földön kapálja meg a kukoricát naponta, addig a Zetor holdanként 14—15 kát. hold kukoricát kapál meg —holdanként 22 forintért. A ké- vékötő-aratógép átlagos napi teljesítménye 7 és fél hold. Egy hold kalászos gépi aratása 126 forintba ke­rül, a kézierővel végzett aratás munkabére megha­ladja a 200 forintot holdanként. Zanati József bolhói tanácselnök ismertette a bol- hói egyénileg dolgozó parasztok versenyfelhívását, András József csokonyavisontai tanácselnök községe nevében csatlakozott a bolhóiak felhívásához. Az aratás, cséplés és betakarítás határidő előtti elvégzése érdekében biztosítottuk a gépeket — mon­datta Jávor István elvtárs, a patosfai községi párt- szervezet titkára. Majd ismertette a község termelő- szövetkezetének fejlődését, és büszkén jelentette az aktívának, hogy június 25-én újabb 2 család, 6 tag­gal, 20 hold földdel lépett be a Törekvő TSZ-be. Min­den remény megvan arra, hogy Patosfa az őszre szö­vetkezeti községgé válik. Szőke Pál elvtárs, a Megyei Párbizottság osztály- vezetője a Központi Vezetőség június 8-i határozata alapján megszabta a közeljövő mezőgazdasági felada­tait. A járásban egyetlen hátralékosnak sem szabad lennie. El kell érni, hogy az állam iránti kötelezettsé­get a cséplőgéptől teljesítsék a tsz-ek és az egyéni dolgozók egyaránt. Több mint húszán szólaltak fel az értekezleten. Mindnyájan lelkes ígéretet tettek a betakart ás határ­idő előtti elvégzésére. Miseta György elvtárs, a járási pártbizottság első titkára az értekezlet munkájának értékelésekor rá­mutatott: ha azokat az ígéreteket, melyeket a felszó­lalók tettek, teljes egészében be is váltják, a barcsi járás a legjobbak közé emelkedhet. Az egyénileg dolgozó parasztok sem vonták ki magukat a versenyből. Csenká Lajos barcsi 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt versenyre hívta az egyéni­leg gazdálkodókat. Kihívását Kocsis Lajos 11 holdas csokonyavisontai gazda nyomban elfogadta, és ezt kézfogással pecsételték meg. Csenfci Lajos elvtársnak nem lesz könnyű dolga, ha győztesként kíván kikerülni e versenyből. Kocsis Lajos, a csokonyavisontai terme­lési bizottság elnöke, s a legjobban teljesítő gazdák közt van. Tej-, tojás- és baromfibeszolgáltatásának már egész évre eleget tett. Jelenleg csak a kenyérga­bona-, kukorica- és burgonyabeszclgáltatással van hátra. Hasznosnak bizonyult az értekezlet, s útat, muta­tott a kenyércsata megvívására. A részvevők megvi­tatták a tennivalókat, és tanácsokat adtak egymásnak a munka könnyebb és jobb elvégzésére. A járási párt- bizottság, az alapszervezetek, a járás kommunistáinak a feladata, hogy ezt a lelkesedést továbbra is ébren- tartva, a verseny lángját magasra szítva mozgósítsa­nak a vállalások teljesítésére, a kenyércsata barcsi járási frontjának győzelmére.

Next

/
Thumbnails
Contents