Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-26 / 122. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. május 2$. Az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek a fegyveres erők az egyesített katonai parancsnokság keretében' rnánriazokkal az eszközökkel, a hadi- technika minden vívmányával rendelkeznek, amelyek a részvevő országok, köztük hazáink határainak védelméhez és az esetleges agresz- seor megsemmisítéséhez, szükségesek. E szövetségünk legyőzhetetlen, mert igaz ügyet véd, a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének magasztos eszméjét tűzi zászlajára. E szerződés eredményeként nemcsak a magyar nép és néphadseregünk áll őrt hazánk határain. E szövetségben részvevő minden ország — és így köztük a magyar nép — szabadságának és függetlenségének megvédésére 'készen, óiknak meg- bontihatalam szövetségben a nagy Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok. Szerződésünk megszünteti annak a lehetőségét, hogy az esetleges agnesszor szövetségünk bármelyik tagját mint magára hagyott, elszigetelt országot támadhassa meg. A magyar nép bátran és magabiztosan tekinthet a jövőbe A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés elősegíti, hogy békés körülmények között valósíthassuk meg azokat a nagyszerű célkitűzéseket, amelyeket népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése, a népgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése terén magunk elé tűr.tönk. A varsói szerződés minden cikkelye a benne részvevő országok népesnek mély barátságát, egymás őszinte segítéséinek szándékát tükrözi. A kapitalista országok közötti értekezletekre jellemző vitákkal, ci- vakodásokkaj és alkudozásokkal szemben a mély és őszinte barátság jellemezte a varsói értekezletet. Ez jutott kifejezésre az értekezleten' elhangzott minden nyilatkozatban és az értekezlet minden egyéb megnyilvánulásában . Ezzel a szerződéssel a magyar nép évezredes történelme során először vált egyenjogú és teljes értékű tagjává az államok olyan széleskörű szövetséginek, amely legfontosabb feladatának tekinti, hogy Európa és a világ minden békeszerető népével együtt harcoljon az egyetemes béke, a népek biztonsága, az emberi haladás magasztos célkitűzéseinek diadaláért. Ebben a szövetségben a békéért, a függetlenségért és szabadságért harcoló magyar nép törekvései egyesülnek a népek százmillióinak akaratával. A magyar kormányküldöttség ezért örömmel és lelkesen tette magáévá a szerződés célkitűzéseit és 1955. május 14-én a testvéri Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében — aláírta a nyolc európai országot összefűző barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, valamint az egyesített katonai parancsnokság felállításáról szóló határozatot. (Taps.) Ez a szerződés teljes mértékben megfelel a magyar nép, a Magyar Népköztársaság legközvetlenebb érdekeinek, mert védelmezi hazánk szabadságát, országunk függetlenségét, erősíti Európa és egyben a világ békéjét is. Ezért fogadta örömmel a varsói szerződést a magyar dolgozó nép minden rétege, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. Gyárakban, falvakban, hivatalokban megtartott gyűlések ezrein már eddig is száz- és százezrek tettek hitet a varsói szerződés mellett. A Kínai Népköztársaság megfigyelőjének a varsói értekezleten elhangzott nyilatkozata nyilvánvalóvá teszi, hogy a nagy Kínai Népköztársaság nem lesz tétlen szemlélője az Európában megnövekedett agresz- sziós veszélynek, amely károsan hat az egész nemzetközi helyzetre. Hatalmas jelentőségű az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, a hatszázmilliós kínai nép teljes mértékben szolidáris a szerződést aláíró nyolc országgal és mindenben támogatja szövetségüket. (Taps.) A magyar nép'fömindenben támogatja a Sxovjetunió*békepolitiháját Tisztelt országgyűlés! A varsói értekezlet, a nyolc európai ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének megkötése fontos állomás a népeknek a tartós békéért' folytatott harcában. Nagyszerű megnyilvánulása annak a következetes békepolitíká- nak, amelyet a nagy Szovjetunió, a béke és a demokrácia országai, köztük a Magyar Népiköztársaság folytatnak. A Szovjetunió kormányának következetes békepolitikája éppen ezekben a hetekben nagyjelentőségű sikereket ért el, amelyek örömmel és reménykedéssel töltik el a világ minden országának népiéit. A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagyjelentőségűek a Szovjetunió kormányának a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására, az új háború veszélyének elhárítására vonatkozó javaslatai. Ezek a javaslatok alkalmasak arra, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és egyben megteremtik az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés kialakulásának feltételeit. Előirányozzák, hogy a fegyverzet csökkentését és az atomfegyver eltiltását két szakaszban, illetve két év alatt — 1953-ban és 1957- ben — kell végrehajtani. Különös jelentőséggel bírnak a jelenlegi nemzetközi helyzetben a leszerelés nemzetközi ellenőrzése hatékony módszerének megszervezésére vonatkozó tervek. Megvalósításuk lehetővé tenné, hogy már a kezdeti szakaszban olyan feltételeket teremtsenek, amelyék módot adnak arra, hogy idejében felfedhetek és elháríthatok legyenek bármely állam agresszív szándékai. A magyar nép örömmel vette tu- (iwnásul a moszkvai tárgyalások eredményein alapuló, Ausztriára vonatkozó megegyezést, amely enyhíti a nemzetközi feszültséget, előmozdítja az európai és ezzel a világbéke megszilárdítását. Az osztrák kérdés megoldása nagy hatással van a német népre !s Nyugat-Németprszág lakosságának mind szélesebb rétegei tiltakoznak Németország kettészakításának végzetes politikája ellen és a párizsi seerfcődésekben az egységes, béke- szerető és demokratikus Németország megteremtésének legfőbb akadályát látják. A magyar nép minden béke- szerető néppel együtt nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetői küszöbönálló tanácskozásának, melynek célja a két ország közötti viszony megjavítása és a béke megszilárdítása, A tárgyalások eredményessége nemcsak a közvetlenül érdekelt szovjet és jugoszláv népiét, de minden békeszerető nép számára igen nagy jelentőséggel bír. A magyar nép bízik abban, hogy e tanácskozás hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az országok közötti közeledés és együttműködés fejlődéséhez. A Szovjetunió bóketörekvései világszerte hatalmas mértékben növelték a békeszerető tömegek aktivitását és arra kényszerítették az amerikai kormánykörök vezetőit, hogy — korábbi álláspontjuktól eltérően — hozzájáruljanak a legfelső síkon tartandó négyhatalmi tárgyalásokhoz. A magyar nép őszinte örömmel fogadta e tárgyalások lehetőségének hírét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy vezető amerikai kormányférfiak lehetetlen feltételek megszabásával már eleve sikertelenségre akarják kárhoztatni a tanácskozásokat. A magyar nép világosan látja, hogy a négyhatalmi tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a részvevő kormányok mindegyikét a megegyezésre való törekvés hatja át. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormánya — híven, a magyar nép kívánságához és érdekeihez — egész jövő tevékenysége alapielvének tekinti a Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését. A varsói szerződés értelmében továbbfejlesztjük testvéri együttműködésünket politikai, gazdasági kulturális, védelmi téren és az élet minden területén az aláíró országokkal, szövetségeseinkkel. (Nagy taps.) Kormányzatunk változatlanul arra törekszik, hogy minden országgal — tekintet nélkül annak társadalmi rendszerére — a népiek egyenjogúságának, szuverenitásának, az egymás belügyedbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdeke: kölcsönös tiiszteletbein tartásának afápfán jó viszont építsen ki és tartson fenn. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság kormánya hangsúlyozza, hogy népűnk nem hagyja alku tárgyává tenni a Szovjetunió segítségével kivívott szabadságát és függetlenségét, az általa szabadon választott társadalmi rendszert, mint azt egyes vezető amerikai államférfiak .tenni szeretnék. A magyar nép és kormánya leghatározottabban elutasít minden ilyen irányú kísérletet. (Nggy taps.) A Magyar Népköztársaság kormánya a népek közötti kapcsoilatdk kik alakítása és fejlesztése során a nemzetközi érintkezés minden területén arra törekedett és törekszik, hogy előtérbe helyezze és a figyelmet arra irányítsa, ami hazánkat más országokkal és népekkel összeköti. Igyekeztünk és a jövőben ás igyekezni fogunk kiküszöbölni mindazt, ami még zavarja, vagy gátolja más országokkal való kapcsolataink fejlesztését és elmélyítését. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával elmélyítsük jószomszédi viszonyunkat. Azon leszünk, hogy a magyar—jugoszláv viszont továbbfejlesszük, mert ez egyaránt érdeke mind a magyar, mind a jugoszláv népnek, mind a béke általános ügyének. Kormányunk továbbra is arra fog törekedni, hogy a magyar nép és a szomszédos Jugoszlávia népei között az őszinte barátság légkörében gyümölcsöző együttműködés valósuljon meg. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az olyan országokkal való jóviszonyunk ápolásának, amelyek nőm vesznek részt támadó tömbökben és politikájuk nem irányul a békeszerető országok, köztük a Magyar Népköztársaság ellen. Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szomszédos Ausztria semleges országgá váljék és e helyről; ás üdvözöljük a függetlenségét és szuverenitását visszanyert osztrák népet. (Tapis.) A még függőben lévő vitás nemzetközi kérdések egyedül célravezető és helyes utjának a tárgyalásokat tartjuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyes országok közvetlen érintkezése, amelyet a kedvező eredmények elérésének őszinte vágya hat át, a nemzetközi problémák megoldásának reális lehetőségét képezi. Ez a meggyőződés késztet bennünket arra is, hogy fokozzuk tevékenységünket a különböző nemzetközi szervezetekben. E szervezetekben kifejtett eddigi tevékenységünk, a Magyar Népköztársaság kormányának politikája, az a körülmény, hogy mindenben eleget teszünk az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek, szilárd alapot teremt azon' követelésünk számára, hogy teljesüljön a magyar nép jogos kívánsága és felvegyék hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy a világszervezet tízéves fennállásának méltó megünneplését szolgálná, ha a még fel nem vett olyan országok, amelyek — mint a Magyar Népköz- társaság is — mindenben megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelményeinek, mielőbb az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjává válnának. A varsói szerződésnek nagy nemzetközi jelentősége van. Ez a szerződés új típusú, minden eddigi, az államok bármely csoportja által kötött szerződésnél maga- sabbrendű: legfőbb célja az európai és világbéke fenntartása és erősítése, az európai biztonság megszilárdítása. A benne részvevő országok a nemzetközi béke és biztonság biztosításának szentelik erejüket. A szerződés az államok egyenjogúságának, függetlenségének, szuverenitásának és az egymás belügyeiibe való be nem avatkozásnak elvein épül fel. A magyar nép, a Magyar Népköz- társaság kormánya nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy részesévé vált e szerződésnek és büszke arra, hogy annak megalkotásét elősegíthette. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a varsói értekezleten részvevő országok között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést — amely mindenben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek — fogadja el és iktassa törvénybe. (Hosszantartó, nagy taps.) •X- % Rákosi Mátyás elvtárs országgyűlési felszólalását, s a Hegedűs András élvtárs beszámolójához elhangzott hozzászólásokat lapunk holnapi számában közöljük. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ☆ Mit tesznek a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái a KV márciusi határozatának végrehajtásáért? A Kapcvs-vári Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezete csak tavaly októberben alakult meg. Korábban két másik vállalattal, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal és a Nópbolt Központtal alkottak közös pártszervezetet. A dolgozók kívánságára és a felsőbb pártszerv javaslatára történt meg a különválás, alakult meg a Kiskereskedelmi Vállalat önálló pártszervezete. A fiatal pártszervezet kevés gyakorlati tapiasztalattal bíró vezetőinél bizony sokáig akadozott a pártmunka. A III. pártkongresszus anyagának elmélyült tanulmányozása azonban helyes útra terelte az új pártvezetőséget. Egyre jobban élni kezdtek az új Szervezeti Szabályzatban lefektetett jogaikkal, melyek előírják a kereskedelmi pártszervezet .beszámoltatási jogát is. S ahogy az igazgató beszámoltatásából rri-nd- ;i óbban megismerte az öttagú vezetőség a vállalat önköltségi és árubeszerzési problémáit, úgy vált mind eredményesebbé a munkája. Pedig nem egyszerű a feladatuk. A vállalat boltjai az egész várost behálózzák, egy-egy munkahelyen öt vagy még ennél kevesebb dolgozó van. S ha figyelembe vesszük még azt is, hogy a dolgozóknak csak 20 százaléka párttag, igen értékesnek kell tekintenünk kezdeti eredményeiket. Máris elérték, hogy a legjobb munkát a kommunis- • ták végzik, közülük többen »Kiváló dolgozó« kitüntetést szereztek példamutatásukkal. Annál becsülendőbb ez az eredmény, mivel még egy évvel ezelőtt is voltak olyanok, akik tekintet nélkül munkájuk értékére, a kollektív szerződés szabályaira, azzal az indokkal kértek fizetésemelést, hogy ők párttagok. Ma már az ilyen esetek megszűntek és mindegyikük jobb munkával akarja kiérdemelni a magasabb bérezést. A pártszervezet másik fontos tennivalója a munkafegyelem megszilárdítása volt. A fiatal pártvezetőség minden segítséget megadott az igazgatónak ahhoz, hogy a fegyelem lazítóival szemben erélyesen fellépjen a vállalat. Markó József eivtárs, párttitkár nem egyszer személyesen felkeresi a hanyag munkát végző dolgozót, hogy felhívja a hanyagságából eredő kárra. Amennyiben a jó * szó nem fogott, s nem változtatott j munkáján az illető, ha párttag volt: j a pártvezetőség, illetve a tagság vonta felelősségre, a pártonkívülit pedig vállalati fegyelmi elé állíttatták. A nevelő és a felelősségrevonó munka eredménye hamarosan meglátszott: a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat a kereskedelmi vállalatok élére került, mind a tervteljesítésben, mind a gazdaságosságban. A Központi Vezetőség márciusi határozata újabb, még nagyobb feladatokat ró a kereskedelmi párt- szervezetekre is. Az első sorokban kell harcolniok a dolgozók jólétének emelése, az igényeik fokozottabb kielégítéséért folyó munkában. Amikor az ország legjobb kereskedelmi szakemberei és dolgozói Budapesten, országos tanácskozáson beszélték meg a márciusi határozatból a kereskedelemre váró feladatokat, a Kapiosvári Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái is élénk figyelemmel kísérték a tanácskozást; Ezután összeült a pártvezetőség, megvitatta az országos tanácskozáson elhangzottakat és a legközelebbi taggyűlésen a kommunistákkal is megbeszélte. Ennek alapján született meg a vállalat éves versenyre szóló felhívása. A versenyfelhívást az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalathoz és a Népbalt Központhoz intézték, s ebben éves tervük határidő előtti túlteljesítését, valamint jelentékeny költségmegtakarítást vállaltak. A vállalat kommunistái szíwel- lélekkel támogatják ezt a felhívást. Azon a pártvezetőségi ülésen, amelyen értékelték a tanácskozást, a kommunisták megállapították a rájuk háruló feladatokat is és munkához láttak. Legfontosabbnak azt tartották, hogy minden vállalati dolgozóhoz eljusson a tanácskozás anyaga, hogy meggyőzzék őket a rájuk háruló tennivalók lelkiismeretes elvégzésére. A versenyfelhívást a pártszervezet, az igazgató és az üzemi bizottság együttesen minden boltnak megküldte, de beszélgettek is a bolti dolgozókkal a munka megjavításáról, a felajánlás teljesítésének lehetőségeiről. E napiokban az esedékes havi taggyűlésre készülnek a Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái. A pártvezetőség úgy, hogy mégegyszer alaposan tanulmányozza a megyei tanácskozás anyagát — azt ismertetik ugyanis a taggyűlésen. Ennek ismeretében foglalkozik majd az egyes boltok, illetve kommunisták közvetlen feladataival is. A párttagok pedig munkafelajánlásokkal készülnek a taggyűlésre. Jól tudják, tervüket csak akkor teljesíthetik túl, munkájuk csak akkor válik gazdaságosabbá, ha a kommunisták járnak az élen. ha magukkal ragadják példájukkal a pártonkívüli dolgozókat. Ez most a legfőbb feladata kereskedelmi dolgozóinknak. Teljesíteni a tervet, minél kisebb összeget áru alakjában elfektetni, gazdaságosabbá tenni a kereskedelmi munkát; Az első lépéseket már megtette ezen az úton a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezete, s ha nem hagy alább a lelkesedés, a párttagok és a gazdasági vezetők támogatása, bizonyára még sok szép eredménnyel büszkélkedhetnek. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA A DISZ Központi Vezetősége a mi- misztériumokkal egyetértésben másodízben 'bírálta el az expiortra termelő ifi-brigádok versenyét és mi- msztériumeniként megállapította a brigádok sorrendjét. Az élelmiszeripari vállalatok exportra termelő DISZ-bnigádjai közül 1955. első negyedévének eredményei alapján a Kapiosvári Baromfifeldől- gozó Vállalat Dísz-brigádja nyerte el az első díjat, vagyis két oklevelet és 5000 forint pénzjutalmait. Vállalatunk DISZ-forigádjániak tagjai átlagtermélésükeit, illetve teljesítésűiket 120 százalékról 132 százalékra növelték. Export-tervüket 167 százalékra teljesítették. Selejtjüket 0,4 százalékról 0,3 százalékra csökkentették. 8000 forint értékű anyag- megtakaritást vállaltaik, ezzel szemben 10 200 forint értékű amyagmeg- takarítást érték el. Minőségi munkájukat bizonyítja, hogy az elsőrendű kihozatult a vállalat 75 százalékkal szemben 83 százalékra emelte. A DlSZ-brigád tagjainak legjobbjait, Simon Komát, Zámfoó Máriát, Blum Borbálát, Nagy Jánosnét és Szalai Imrét az Élelmiszeripari Minisztérium és a DISZ Központ folyó hó 14-én vendégül látta Budapesten, ahonnét fiataljaink felejthetetlen élményekkel tértek haza. Hisszük, hogy ezek után DISZ-tag- jaink, de többi dolgozóink sem fognak megpihenni ibabéraikon, nem bízzák el magukat a szép eredmény miaifct, hanem ezen feJtelkasülve még odaadóbb és lendületesebb munkát fognak kifejteni Jó lenne, ha a termelő munkában elért szép eredményükhöz hasonlóképpen az üzemi DlSZ-szervezet társadalmi munkáját is fokoznák. S. P. Az ünnepi könyvhét könyvújdonságai SZIKRA KÖNYVKIADÓ: Darvas Szilárd: Tréfás kalauz. Szatírák és humoreszkek. Állami irodalmi és MŰVÉSZETI KIADÖ, BUKAREST: Szabadi László: A magyar ritmus formái. UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ: Polevoj: Az arany. Regény. Második kiadás. Voltaire: Kisregények 453 o. (A Világirodalom Klasszikusai.)
