Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-26 / 122. szám
GsittcMtofc, 1935. május 26. SOMOGYI NÉPLAP S Gépállomásaink dolgoséi a legnagyobb gondossággal javítsák ki a nagy nyári munkák gépeit Május 31-én lejár a nyári gépjavítás határideje. A még - hátralévő 5 nap továbbra ás lelkes munkát kíván gépállomásaink dolgozóitól. A gépjavítás időbeni. jó minőségben való elvégzésén áll nagyrészt, hogy mielőbb, miinél kisebb szemveszte- séggol kerülhessen zsákba az új gabona. Nagy Árpád elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója a következőket mondja a nyári gépjavítás állásáról: A május 20-i értékelés szertat megyénk gépállomásai 87,8 százalékra lelj esi teríték nyári gépjavítása, tervüket. Az »Idei nyári gépjavítás határidejét több iránit két héttel előbbre hozták, ami fegyelmezettebb munkát kívánt gépá01omásaink( dolgozóitól. A javítás a legtöbb gépállomáson szervezetten, jól haladt. Külön dicséretet érdemel a Balatonki- Mti, a Csoikonyavísontai, a Marcali Gépállomás dolgozói, akiknél. már csak 4—5 százalék hiányzik tervük teljesítéséből. Hibák vannak azonban a Segesdi Gépállomáson, ahol sem a téli gép- javítási, sem a tavaszi kampánytervet nem teljesítették és az arató-, «cséplőgépek javításával is igen elmaradtak. A gépállomás műszáki vezetői, elsősorban a főgépész nem fordítottak gondot a nyári gép javítási munka megszervezésére. A múlt hét óta, mióta új vezető került a gépállomásra, javulás tapasztalható. A javító-brigádokat átszervezték, a területre kiküldött szerelőket munkába állították. Mfadem remény megvan aznra, hogy 30 százalékos lemaradásukat behozzák, és ők is időre elkészüljenek az arató-cséplőgépek javításával. Bár szigorúan megköveteltük gép- állomási dolgozótoktól*, hegy gpn- dosan javítsák ki a gépeket, az ara- tó-kóvekötőgépeknérl mégis találtunk hibát. A kötőszerkezet javítására — mellyel az elmúlt években a legtöbb baj volt — nem fordítottak megfelelő gondot. Pedig a kötőszerkezet beállításától függ a gép jó vagy rossz munkája; 'ha egy milliméteres eltérés mutatkozik. az 4—5 napos kiesést is okozhat. 'Munka közben felhívtuk énre szerelőink figyelmét. Javasoljuk gépállomásaink vezetőinek, hogy a kévekötőgépek javítását különös gonddal ellenőrizzék, nehogy esetleges hibák akadályozzák az aratást. A cséplőgépeket az idén sokkal körültekintőbbem javították ki gépállomásaink, mint az elmúlt évekfoen. Szigorúan megköveteltük a cséplőgép szerelékeinek gondos kijavítását is. A szemlén ellenőrizzük, hogy a szerelékek rendben vannak-e. A gépjavítás befejezése után gyakorlati bemutatót tartunk a cséplő- gépkezelők részére; a nagy munkák megkezdése előtt prábacsépléseket tartunk, és csak azután vehetik át a gépkezelőle a gépeket. Szólná kall a szemlebizottságok feladatairól' is. Az ő munkájuktól sok függ. Ha alapos körültekintéssel végzik munkájukat, ha észreveszik a legkisebb hibákat is, akkor az aratásnál, csép- lésnél nem lesznek problémák. Ezért a szemléket a szokástól eltérően nem egy, hanem 2—4 nap alatt ejtjük meg gépállomásaitokon. A Fcrdson-traktorokat maga a főmérnök ellenőrzi. Hamarosan itt lesz a munkák dandárja: az aratás, cséplés. A gépállomás! igazgatók, műszaki vezetők vizsgálják meg még egyszer a gépeket, és ha valami hibát'találnak, javítsák ki azonnal. Gépállomása dolgozóink, akik a téli gépjavításban, a tavaszi terv teljesítésében becsülettel helytálltak, mutassák meg most is, hogy jó munkájukkal küzdenek a pánt márciusi határozatának megvalósításáért. A kapolyi Szabadság TSZ a legszebbet akarja nyújtani vendégeinek amájus29-i szövetkezeti napon Kiapolyom a már korábban megalakított bizottság tagjai nagy buzgalommal és lelkesedéssel látták a 29-i tsz-map előkészületi munkáihoz. -Szinte az egész község eggyéforrt a termelőszövetkezettel, az iskola pedagógusai a termelőszövetkezet tagjaival. Feladata van- a bizottság valamennyi tagjának. Külön brigád szorgoskodik a sátrak felállításával, .az ételek elkészítésével és a háziák díszítésével. A nevelőtestület segítségével a termelőszövetkezet most készíti a grafikonokat, melyek eddigi eredményeik bemutatását szolgálja. 29-én reggel zenés ébresztő köszönti a falu lakosságát és az érkező vendégeket. Délelőtt a látogatókkal .közösen megtekintik a Szabadság TSZ gazdaságát. A tsz tagjai felkészülve várják az érkezőket. Kitisztították az utakat, megkapálták a gyomos növényeket, lekaszáliték a gyomos, kórós területeket. A termelőszövetkezet tagsága arra számít, hogy gazdaságuk megtekintésével több egyéni gazda is meggyőződik majd a közös gazdálkodás előnyéről.' Az ünnepség keretében mind az egyéni gazdákat, mind a termelőszövetkezet élenjáróit megjutalmazzák. A tsz szépen rendezett parkjában szabadtéri színpad várja a vendégeket, ahol színes kultúrműsorral szórakoztatják majd őket. A gyermeknap alkalmával a termelőszövetkezet és az MNDSZ helyi szervezete megajándékozza a tagok gyermekeit. Délután sportműsorral kedveskednek a látogatókiniak, a Kaposvári TSB tornászai mutatják be tudásaikat. Az ünnepi napot' reggelig tartó táncmulatság zárja be. A kapolyi Szabadság TSZ szeretettel várja Zics és a többi község termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjait. — AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK növényápolása munkáiban nagy segítséget jelentenek az új, hidraulikus emelőszerkezet ű, Zetonna szerelt függesztett kultivátorok. Az állami gazdaságok az idén 300 Zetort és 230 kulitdvátart kaptak ilyen hidraulikus ■emelővel felszerelve. — A SOMOGYVÁRI KÖZSÉGI TANÁCS tegnap jelentette szerkesztőségünknek, hogy féléves adótervüknek a vállalt kötelezettségük előtt, már május 18-án 100 százalékra eleget tettek. Szerdáig félévi adótervüket 107 százalékra teljesítettek. Lehet még szerződést kötni húsbikanevelésre és sertéshízlalásra Az idei bikahízlailásd akció szerződéskötési határideje 1955. május 31. Leszerződhető egyéni termelővel és termelőszövetkezettel 70—250 közti súlyban lévő bikaborjú. A leszerződött állatot a kötéstől számított 18 hónapon belüli (de legalább 5 hónap eltelte után) 400 kg_os súlyhatárban kell leadni, kötéskor 300 forintos kamatmentes előleget, leadáskor 400 forint adókedvezményt és extrém minőségnél 11 fontot, I. osztályúnál 10 forint, II. osztályúnál 9 forintos árat kap a termelő, illetőleg a termelőszövetkezet. Az 1955. évi sertéshizlalási és bacon-süldő nevelési akció végső szerződéskötési határideje július 31. Augusztus 31-ég történő átadás esetén bacon-süldőnél 90—110 kg közti súlyig 20 forintos egységárat, hízott- seirtésmél 126—<140 kg közötti súlyig 20 forint, 141 kg felett pedig 22 forint egységárat kap a termelő. A közölt átvételi árakon felül hízottsertésnél és bacon-süldőnél 5— 20 sertés átadása esetén még külön 80 IfijjlÜiér mennyiségi1! (premium, 21 vagy .annál több sertés átadása esetén kg-onként 1 forint prémium illeti meg a termelőt. A MEGYE LEGJOBB KŐMÜVESBRIGADJA Siófokon. közvetlenül a Bala- ^ ton mentén végig húzódó pompás villasorban áll a két bányászüdülő. Az egyikben éppen nagy átalakítási, bővítési munkálatok folynak. Itt dolgozik Takács József és sztahanovista kőművesbrigádja. A Somogy megyei Építőipari Vállalat munkásai. Takács Józsefről sokat hallottunk már a felszabadulási verseny, a május 1-i győzelmi műszak során. Mindig így: »A munkában élenjár, ■a munkában példamutató Takács József és brigádja.« Ök indították •el a versenyt a »megye legjobb kőművesbrigádja« címért is. Takács elvtársat nem volt köny- nyű megtalálni az állványok, deszkapallók, téglarakások és a sürgő- forgó építőmunkások között. Végül- is az egyik állványon pillantottuk meg, amint éppen »az utolsó simításokat« végezte. S amikor ezzel elkészült, merész ugrással lenn termett az állványról. Érdeklődésünkre szeretetteljes szavakkal beszélt brigádja tagjairól, akik az épület különböző részein dolgoznak: Friss Lajosról, ■akinek nevét ugyancsak jól ismerik megyénkben a hűtőházi és más építkezésekről, Végh Istvánról, akivel már tavaly június óta együtt dolgoznak és a brigád negyedik tagjáról: Rózsavölgyi Lajosról. Takács elvtárs elmondja, hogy a brigád tagjai között igen jó kapcsolat van. Jól együtt tudnak dolgozni — ezt egyébként mutatja szép eredményük is. Újságba kívánkozik, hogyan áll helyt a Takács-brigád ezen a munkahelyen is (habár Rózsavölgyi és Friss Lajos elvtársak csak később jöttek az építkezésre): januárban 349, februárban 295, márciusban 299, áprilisban pedig 309 százalékra teljesítették havi tervüket. S amilyen szép a teljesítmény, olyan szép a vele járó kereset is. Takács előtárs szerint keresetük nem egyszer eléri, sőt meghaladja a 2500 forintot. ogy miképpen érik el kiváló teljesítményeiket, arról Takács elvtárs elmondja: A munkavezetővel minden este részletesen megbeszélik a következő napi feladatot. Ez itt, ahol átalakítási thunkálatok folynak, különösen jelentős. Az anyag mindenkor idejében biztosítva. Náluk sohasem kell megkérdezni: »elvégeztem, hova menjek?" — mindenki tudja feladatúi. ö maga tíz éve dolgozik a szakmában, s kitűnő szakismeretekre tett szert. Élenjáró munka- módszerekkel dolgozik. Az Építőipari Vállalatnál sokáig mint, munkamódszerátadó működött, járta az építkezéseket, segítette a munkában a többi szaktársát. Természetesen itt is mindent megtesz, hogy tanítsa brigádjának tagjait. S ha arról van szó, hogy ez vagy az az építkezés határidő előtt elkészüljön, a Takács-brigád nem ismer fáradságot. Tudják, hogy az egész dolgozó nép felemelkedéséért, s benne saját kis családjuk boldogságáért is harcolnak. Vasárnaponkint, vagy a kéthetenkénti »szabad szombaton« Imzamennek a családhoz a brigád tagjai. Takácsoknál két kislányka várja édesapát a meleg családi körbe. Ahogy Takács elvtárs lelkesen meséli, egyre szebb lesz otthonuk: nemrég új bútort vásároltak. Futotta bőven a jó keresetből. Akik olyan jól egyetértenek a munkában, jól megvannak egymással munkaidő után is. A szálláson sem fogynak ki a tréfából, nem hagy alább a jókedv. Kissé restell- kedve árulja el Takács elvtárs, hogy bár mindnyájan meglett férfiak, de — uram bocsá’ — még játszanak is olykor, mint a gyerekek. A játékba szívesen kapcsolódik be Tímár Jenő, az építkezés vezetője is, akit igen sezretnek a dolgozók, ragaszkodnak hozzá, becsülik őt. Ezt bizonyítják Takács elvtárs szavai is, amikor így szól: »Nem hagyjuk cserben Tímár elvtársat, igyekszünk a munkával, hogy határidőre elkészüljön«. Takács József és brigádja — mint már említettük — sohasem húzódik, ha áldozatkészségről van szó. Most is mindent megtesznek, hogy időre elkészüljön az építkezés és mielőbb beköltözhessenek a ház lakói, az üdülő, pihenő bányászok. * * # végül még egy örömhír: a Takács brigádról: Mielőtt cikkünk nyomdába került volna, arról értesültünk, hogy a négytagú Takács-brigád jó munkájával kiérdemelte a Somogy megyei Nép- frontbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa áUal rendszeresített, az »Ipar legjobb brigádjának« című vándorzászlót és a vele járó 400 forint pénzjutalmat. Takács elvtárs és brigádja álljon példaképül minden építőipari dolgozó előtt. PINTÉR ILONA. A HARAG NAP1A Új magyar film Történelmünknek sok olyan szakaszg, van, amelynek még említése is megdobogtatja szívünket. Kell-e szebb feladat, mint játékfilmet készíteni 1919-ről, történelmünknek ezekről a legnagyobb napjairól, amikor először vette kezébe a hatalmat a magyar munkásosztály, először vált szabaddá a nép? »A harag napja« már színdarabként is óriási sikert aratott. Sándor Kálmán, a színdarab írója, úgy készítette el a film forgató- könyvét, hogy mindazokat az eredményeket, melyeket már a színpadi műben elért, továbbnövelte a film sokféle lehetőségének felhasználásával. A jellemek is árnyaltab- bakká váltak, a drámaiság is fokoamiben reménykedhetnek. Sós Fe« rencet kínzással akarják rávenni* hogy küldesse haza az öntödéből a felfegyverzett munkásokat. De Sásban —■ és édesanyjában is — emberükre találtak. S a vasöntők a Salgótarjánból közben odaérkező bányászokkal együtt újra rendet csinálnak, kiseprik a városházából az oda nem valókat. Sós Ferenc és dr. Máriáss Endre* az osztályharc legszélsőségesebb képviselői ebben a filmben, egyúttal féltestvérek is. Máriáss apja. még harminc esztendővel ezelőtt el- csábította a náluk szolgáló Sós Juliskát. Ez a rokoni kapcsolat sokrétűbbé teszi a mondanivalót és módot nyújt az egyes típusok még zódott azzal, hogy időben és térben kitágultak a cselekmény keretei, hogy nemcsak a forradalmi i:ádbiz- tossá lett kommunista munkás lakása és a városháza színei tárulnak a néző elé, hanem az egész kisváros is, zeg-zugos utcáival, apró házaival, az ellenforradalmárok búvóhelyeivel és a bátor vasasók munkahelyével. Képet kapunk egy kissé az egész országról is, a népről, amely tízezerszámra áll a Vörös Hadsereg soraiba hazája védelmére. Salgótarján környéke a proletár- diktatúra kezében lévő utolsó szén- tndék, Ennek a birtoklásáért folyik a harc. Az antantcsapatok már-már elfoglalnák, amikor sikerült őket visszaszorítani. Ennek a bizonytalan fronthelyzetnek a kihatásait látjuk a Salgótarjánhoz közeleső kisvárosban. Sós Ferenc, a forradalmi vádbiztos erélyes kézzel akar rendet teremteni. Letartóztatja és rögtönítélő bíróság .elé állítja az úri világ ellenforradalmár képviselőit. Sajnos, nem mindegyiket. Egy részük szabadon marad és támadásra készül. Miközben Sós minden figyelmét a tárgyalásra fordítja és keményen veri vissza az áruló szociáldemokrata direktóriumi elnök, Viznicz mesterkedéseit, ezek az urak és kitartott lakájaik megrohanják a városházát. A vörös őrség nagyrésze éppen a szociáldemokraták utasítására elhagyta a várost, s így hiábai'aló Sósék ellenállása, győz a túlerő. Doktor Máriáss Endre főszolgabíró lesz újra a városháza ura. Folytatódik a mulatozás. Megkötözve állnak az urak előtt azok, akiktől néhány órája még a halálos ítéletüket várták. Fegyver és bikacsök van Máriássék kezében, ital pezsdíti erejüket, kínozzák, becsmérlik a foglyokat és közben — félnek. Hívják, sürgetik az antantcsapatokat, mert nincs más, gazdagabb jellemzésére. Kiváltkép- pen solcat nyer így a film két ki- tűnő alakja, Sós Juliska és az öreg Máriáss tanár. Sós Juliska, a vádbiztos anyja, munkában megőszült proletárasszony. Felejthetetlen az a jelenete, amikor ajtót mutat a fia. érdekében közbenjáró Máriássnénak. Somogyi Erzsi, a szerep alakítója, itt egyszerre ki tudja fejezni a lelke mélyén még mindig ott lappangó cselédi alázatot, de a proletárdiktatúrára büszke munkásasszony már fejlődő öntudatát is. Nemet mond, de azért későb mégiscsak közbenjár a fiánál. És hogy szégyenli magát a leckéztetésért, milyen őszintén mondja: »N e h a r a g v d j, fia ml« Az öreg Máriáss tanár, aki »nem politizál«, ezekben a. napokban döbben rá — s éppen rokonai kapcsolatain keresztül —, hogy milyen rothadt világhoz tartozik. Ajtay Andor rendkívüli erővel állítja elénk ezt a. tehetetlen embert, akinek élete alkonyán, egy ilyen vagy történelmi pillanatban kell ráeszmélnie az igazságra. És hálás szerepek vártak itt más olyan kiváló művészeinkre is, mint Ungvári László, Tőkés Anna, Barsi Bé.la, Tímár József, Gőzön Gyula, Mányai Lajos, vagy Pethes Sándor. A főszerepben Bessenyei Ferenc ad meggyőző képet a harcos kommunista vezetőről. Várkonyi Zoltán rendezőnek oroszlánrésze van abban, hogy a szerepek és színészek így egymásra- találtak, ihogy a film pillanatra sem lankadó érdeklődést tkelt. Művésziek. a közelképek, bravúrosak a városházi harci jelenetek, amiért dicséret illeti Hegyi Barna operatőrt. A film alkotói a témához méltó munkát végeztek. (A filmet Kaposváron május 26- tól június 1-ig mutatja be a Vörös Csillag filmszínház.) Mezőgazdasági üzemeink kiváló dolgozói használják fel a nagyszerű lehetőséget; jelentkezzenek továbbtanulásra Pártunk és kormányzatunk óriási erőfeszítéssel törekszik biztosítani az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások stfo. . kiváló termelő munkát végző dolgozóinak továbbtanulásait, Ezért különböző agrár felsőoktatási .intézményt hívott életre, ahol levelező-tagozati oktatásban részesülhetnek az említett üzemek kiemelkedő, példamutató, érettségivel renidelkem dolgozói, vagy érettségivel nem rendelkező, de vezető beosztásban kiválóan működő dolgozód, A jelentkezés eddigi felmérése azt mutatja, hogy a jelentkezési határidő rövidsége és a megfelelő propagandamunka .hiánya miatt nem kielégítő az eredmény. Ezért az F. M. a jetentkezés határidejét június 30-ig meghosszabbította. A jelentkezéseket az illetékes üzem (hivatal) vezetőjéhez kell benyújtani. A felvétel helyes kérelmezésére vonatkozóan útmutatást a Mezőgazdasági Értesítő 1955. évi 18. száma, az illetékes üzem pántszervezete és vezetősége és a megyei oktatási osztály ad. A nagyobb mezőgazdasági kultúra nagyobb kenyeret, szebb életet jelent. Érdemes tehát tanulni, 'hiszen, ezzel népünk boldogabb életét. építjük. Használják feffi a nagyszerű lehetőségeket és jelentkezzenek mező- gazdasági üzemeink kiváló dolgozói minél nagyobb számmal az F. M. felsőoktatási intézményednek levelező- tagozataira. — JÓLSIKERÜLT VITAEST VOLT kedden este a TTIT klubjában »Értelmiségiünk és a Központi Vezetőség márciusi határozata« témával, A vitaindító előadást Luki László eivtérs, a Pártoktatás Háza vezetője tartotta. Helyes kezdeményezése ez a TTIT-nek jó tenne, ha a nemzetközi kérdésekről is tartania, vitaestet az értelmiség és pártrríffii- kás'dk bevonásával.
