Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

6 SOMOGYI HEH LAI* Vasárnap. 1955. május 22. Több kenyeret«, búst a dolgozók asztalára Ezt a célt tűzték maguk elé a Csillagpusztai Állami Gazdaság dolgozói Minél többet és minél olcsóbban termelni — ez a íeiadat áll állami gazdaságaink előtt. A Csillagpusztai Állami Gazdaság vezetői és dolgozói is megvitatták, hogyan érhetnek el az idén — a KV márciusi hatá­rozatának megfelelően — a tavalyinál 7,3 százalékkal magasabb terméshozamot. Ezt úgy akarják megoldani, hegy a múlt évinél kevesebb pénzt fordítanak a ter­melésre, s olcsóbban állítják elő termékeiket, mint amennyit az idei tervük előirányoz. JOBBAN KIHASZNÁLJÁK A GÉPEK KAPACITÁSÁT Őszi kalászosaikat jó talajba vetették, tavasszal pe­dig megfelelő arányú és mennyiségű műtrágyát szór­tak ki a vetésekre. Ezzel és a szemveszteség minimá­lisra csökkentésével — gépi aratással — elérik, hogy az 1443 holdról 12 vagonnal több terményt takarítsa­nak be a tervezettnél. Az aratás gépesítésével 5 száza­lékkal csökkentik a termelési költséget, ami összesen 4 forint híján 100 ezer forintot jelent népgazdaságunk­nak. Úgy határoztak, hogy a kukorica és az egyéb ka­pásnövény termelési költségét is lejjebb szorítják. Az idén 30 százalékkal nagyobb területet géppel kapálnak, mint tavaly. A traktorosok és a gépműhely dolgozói vállalták, hogy a gépeket gondosabban kezelik és job­ban kihasználják kapacitásukat. Ezzel csak 93 száza­lékát használják fel az előirányzott ráfordításnak. NÖVELIK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HOZAMÁT A gazdaság szakemberei azt is megértették a már­ciusi párthatározatból: több és olcsóbb húst és tejet kell termelniük. Ezért a dolgozókkal megbeszélve vál­lalták, hogy a sertéstenyésztésben 100 koca után 250 malacot nevelnek fel terven felül. Kakas János elv­társ, ellető kanász munkája e vállalás valóra váltásá­nak az alapja. Hogyan adhatnak több tejet a népgazdaságnak? Hosszan töprengett ezen Kozsely József, a gazdaság főagronómusa. Gondosan és hozzáértően tanulmányoz­ta a »tejgörbét". Úgy találta, hogy a zöldtakarmányo­zás után fokozatosan nő a tejhozam, mindaddig, amíg a zöld el nem vénül, amíg a fű a száraz nyári hóna­pokban le nem fogy a legelőről. Akkor hirtelen zuhan a tejtermelés grafikonja, aztán bármilyen jó tákarmá-. nyozás mellett is csak 2—3 hét múlva kezd ismét emelkedni. Ezt a hirtelen zuhanást kellene kiiktatni valahogyan. S hogy hogyan, arra Ls rájött. — Értel­mesebben kell felhasználni a takarmányt — így mond­ta a főagronómus. Van a gazdaságnak bőven silója — sohasem fogy ki azokból a takarmány, mert már most is készítenek zöldsilót. A tehenek a zöldtakarmányon kívül mindig kapnak silót, így nem szoknak le róla. Elvénülhet a zöld, lefogyhat a fű a legelőről —a te­henek jóízűen megeszik a silótakarmányt, s ha nem is emelkedik, de biztosan nem csökken a tejhozam. Hozzátesszük, hogy ezt a módszert az idén alkal­mazzák először a gazdaságban, kísérletképpen. Kozsely József főagronómus szerint — aki csaknem négy év­tizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik — ez az »értelmes takarmányfelhasználás-« lesz a biztosítéka nagy célkitűzésük elérésének. Arra adták ugyanis sza­vukat, hogy tehenenként 40 literrel több tejet fejnek évenként a tervezettnél. Ez pedig azt jelenti, hogy a Csillagpusztai Állami Gazdaság 10 ezer liter tejet ad terven felül a városi dolgozóknak. ELISMERÉSRE MÉLTÓAN DOLGOZIK KOZSELY JÓZSEF FŐAGRONÓMUS Amikor e sorokat írjuk, szükségesnek tartjuk, hogy pártunk, államunk megbecsülését és elismerését is tol­mácsoljuk Kozsely Józsefnek. Dolgozó népünk nagyra értékeli a régi szakemberek becsületes, áldozatos mun­káját. Ezt tapasztalhatta Kozsely József is — aki az ország állami gazdasági főagronómusai között a har­madik helyet szerezte meg magának. Először 1954. augusztus 20-án, másodszor pedig ez év április 26-án megkapta »Az állami gazdaság kiváló dolgozója« ki­tüntetést. Kozsely József eddigi helytállásával is be­bizonyította: nemcsak helyesli, hanem tudása köz­kinccsé tételével támogatja is pártunknak a dolgozó nép élete szebbé-, jobbátételére irányuló célkitűzéseit. Szeretik őt a gazdaságban, mert ő Ls szereti munka­társait. Közvetlen beosztottjaival, az agronómusokkaí nagy türelemmel foglalkozik. A gazdaság minden dol­gozójához mindenkor van egy-két szíves szava. Azt tartja ugyanis: hiába szőnek a vezetők bármilyen szép terveket az irodában, A TERVEK SORSA A DOLGOZÓK JÖ VAGY ROSSZ MUNKÁJÁN ÁLL VAGY BUKIK. I.elkükre kell beszélni az embereknek, hogy megnyer­jük őket szép céljainknak. S ő ezt teszi, azért, mert jól tudja: felelős munkakörbe állította őt pártunk és népünk bizalma. Lelkiismeretes munkája bizonyítja: méltó erre. Eddigi helytállása ígéret arra is, hogy a jö­vőben is híven szolgálja népünk ügyét. Kozsely József ragaszkodása pártunkhoz, álla­munkhoz benne van abban a felajánlásban, s 'biztosan nem fog hiányozni annak megvalósításából sem, amely szerint a csillagpusztai gazdaság ez évben 965 330 fo­rint értékű terményt és terméket ad terven felül nép­gazdaságunknak. K. J. Tanácsi és begyűjtési szerveink következetesebben hajtsák végre a felsőbb szervek rendeletét HASZKOS TAKÁCSOK A cukorrépa A nagyobb cukorrépatermés eléré­sének egyik jelentős feltétele az időben végzett egyeiés. A korai, négy levélben történő egyeléssel a répa» egyed részére élőbb biztosítjuk a kellő nagyságú, kb. 800 négyzetcenti­méteres tanyészterületet, amelyen az egyed szabadon fejlődhet. Sok évtizedes tapasztalat bizonyít­ja, hogy a termés nagyságát az ©gye­dek száma erősen befolyásolja. Ezért folyó ölenként 10, négyszügötenként 40 (kát. holdanként lehetőleg 64 000 darab) répaegyed maradjon meg. Az idei kedvezőtlen, hideg idő­járás miatt hiányos a répa. kelé­se, de sok kárt okoztak a rova­rok is. Ez a körülmény arra késztet ben­nünket, hogy elférjünk ,a megszokott 18—20 cm-es egyeléstől és azt a leg­nagyobb körültekintés mellett a kö­vetkezőként végezzük: Ha pl), két répánk 4—5 cm-re van egymástól és a sorokban sem' előttük, sem utánuk megfelelő távolság nincs, akkor mindkét répát meghagyjuk. Az ilyen egyelési módszerrel elérhetjük, hogy folyóölenként megkapjuk a kívánt 10 darab répát. Nagyon kell ügyelni arra, hogy j egyeléséről mindig a légszebb példányokat hagy­juk meg. Az egyelést rövidnyelű, egyelő­kapával végezzük, mert ezzel pontosan oda tudunk vág­ni, ahová akarunk, amit a hosszú- nyelű inogy.kapa használata lehetet­lenné tesz. 'Ha répánk mégis annyira ritka, hogy a folyóölenkénti 10 darabot biz­tosítani nem tudjuk, egyélés közben 24 órára előre beáztatott maggal pó­toljuk. Az így pótolt későbbi -kelést e mélykapálóssial egyidőben egyeljük A 'hiányok pótlására, kisebb terüle­ten ajánlható még kiadás eső után s palántázás. Az egyeiés sürgősségéről öreg, tapasztalt gazdák mondják: »Minden napos .késedelem egy mázsás ter­ménykiesést jelent.« Az egyelt répát a kártevők tovább pusztítják, ezért a már kiegyelt te­rületet haladéktalanul le kall perme­tezni 1 százalékos Darsiimal. A Dar- siin erős méreg, ezért tartsuk be az óvórendszabályokat. Ha a barkó lét­száma meg is csappant, a permete­zést- ne mulasszuk el, mert ezek el­szaporodnak és további kárt okoz- ; inak. A kaposvári járásban is nagy a készülődés a május 29-i tss-napra A kaposvári járásban nemcsak fa­lun, hanem vállalatoknál, üzemek­nél is készülnek a tsz-napra. A pat­ronáló vállalatok felkeresik ezen a napon termelőszövetkezeteiket. Már a múlt héten megalakult a járási előkészítő bizottság is, melynek úgy­szólván tagja a járási tanács vala­mennyi dolgozója. A vb-elnöfchelyeí- tes, a termelőszövetkezeti csoport vezetője, az oktatási osztály, keres­kedelmi osztály, népművelési osztály vezetői, mind-mind azon dolgoznak, hogy járásuk termelőszövetkezeteibe jól előkészített, lelkes hangú, a, ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tését elősegítő legyen a szövetkezeti nap. I Dániel elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke tart 'beszédet. Még a délelőtt | folyamán a vendégek megtekintik a tsz gazdasági épületeit és földjeit, j A helyi földművesszövet'kezet is .hozzájárul az ünnepség szebbé téte- (léhez. Árubemutatót, könyvkióMítést rendez, büfékkel várják ia vendége­iket. A Mernyei Gépállomás gépki­állítást rendez. A legújabb gépeket fogja bemutatni. ízletes ebéddel vendégli meg a lá­togatókat a termelőszövetkezet, dél­után pedig a falu pedagógusai ren­dezésével gazdag kultúrműsor szóra- jkoztatja a vendégeket. Végül tánc- mulatsággal fejezik be a szövetkeze­ti napot. A hazánk felszabadulása 10. év­fordulója tiszteletére indított begyűj­tési versenyben megyénk a nyolca­dik helyen végzett. Megbecsülendő ez az eredmény, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy megyénk azok között a megyék között volt, amelyek esedékes begyűjtési tervüket min­denből túlteljesítették. A felszabadu­lási verseny után továbbra is fel­adatuk maradt tanácsi és begyűjtő­szerveinknek, hogy az eddigi ered­ményeket az alkotmányunk ünnepe tiszteletére folyó versenyben meg­őrizzék, sőt megyénket még előbbre segítsék. Ennek érdekében a Megyei Ta­nács V,B-elnöke rendeletet adott ki a tervszerűbb munkára, a begyűjtési hátralékok felszámolására. E rende­let végrehajtását néztük meg az el­múlt napokban a kaposvári és fo- nyódi járás egy-egy községében. A rendeletet megkapták a községi ta­nácsok, a végrehajtásában azonban már nem voltak következetesek. Ahol a rendeletet formálisan hajtották végre Osztopánban például június 15-ig a rendelet szerint elkészítették a hát­ralékosokról szóló kimutatást, tár­gyalták azt végrehajtó bizottsági ülé­sen, tanácsülésen is. Annak rendje és módja szerint kifüggesztették a ■begyűjtőhelyen, csak éppen nem haj­tották végre. Eddig még senkit sem számoltattak el sem a múltévi, sem ezévi beadási hátraléka miatt. A Megyei Tanács elnökének határoza­ta pedig kimondja, hogy a hátralé­kokat minden cikkféleségből május 20-ig fel kell számolni. Osztopánban azonban még mindig arra számíta­nak, hogy ráérnek még azzal. Ahol lelkiismeretesen végrehajtják a rendelet Tanulhatnának az osztopániak az öreglakiaktól, akik gondos előrelá­tással munkálkodnak a begyűjtési tervek teljesítésén. A Fonyódi Járá­si Tanács a Megyei Tanács elnöké­nek rendelete alapján utasította a községi tanácsokat, vegyék számba a sertésállományt és . jelentsék, ho­gyan kívánják, hogyan tudják biz­tosítani a sertésbegyűjtés ütemterv szerinti teljesítését. Ennek a rende­letnek nyomán Jarikovics Józsefné, öreglak község begyűjtési megbí­zottja — miután a községi vb ha­tározatot hozott arra, hogy két hó­nap alatt 35 sertést kell beszolgál­tatnia a községnek —, felkereste a dolgozó parasztokat, okos szóval meggyőzte arról, hogy a későbbre beütemezett sertéseiket júniusra, jú­liusra hizlalják meg. Ennek eredmé­nyeként már 29 sertés beadását biz­tosította, jóval a határidő előtt. Öreglak adottságai sem jobbak, mint Osztopáné, csupán az a kü­lönbség, hogy Öreglakon jól, Oszto­pánban pedig rosszul hajtják végre a felsőbb szervek határozatát. Jan- kovicsné elvtársnőnek 400 olyan gaz­da beadását kell szorgalmaznia, aki­nek minden cikkféleségből van be­adási kötelezettsége. Gondja van a gazdák társítására, mind sertésből, mind vágómarhából. A községben nincs egyetlen hátralékos sem, pél­damutató a begyűjtési nyilvántartás. Pontosan tudja községe begyűjtésé­nek helyzetét és nemcsak esedékes, hanem éves viszonylatban is számo­kat tud adni a begyűjtési tervek tel­jesítéséről. Osztopánban Kondorosi Erzsébet begyűjtési megbízott is képes lenne jobb munkát végezni, ha a tanács nem csupán határozatokat gyártana, hanem cselekedne is és segítené a begyűjtési megbízott munkáját, mint ahogy azt számára a Megyei Tanács elnökének rendelete előírja. Oszto­pán a kaposvári járásnak nem az utolsó községe szokott lenni, s ideje lesz rendet tenni portájukon. Leg­főbb feladat, hogy felszámolják a hátralékosokkal szembeni liberális magatartást. A Megyei Begyűjtési Hivatal is ellenőrizze, a kiadott rendeletet A Megyei Tanács elnöke e ren­deletét a Megyei Begyűjtési Hivatal­lal egyetértésben adta ki. Érdeklő­désünkre, hogy a begyűjtési hivatal ellenőrizte-e ennek végrehajtását, a válasz: még nem. A május 5-én kelt határozat megjelenése óta több mint két hét telt el. Egyes határidők már le is jártak. Hogyan gondolja hát a begyűjtési hivatal e tervnek meg­valósítását? Jó lenne, ha egy-egy ha­tározat sorsát ellenőriznék, akkor 'biztosan még szebb eredményekről tudnának beszámolni, s megyénkben a begyűjtés is megjavulni. Erre an­nál is inkább szükség van, mert az augusztus 20-a tiszteletére indított versenyszakaszban veszélyeztetve van megyénk élenjáró helyezése. Aratégép kezelési tapasztalatcsere a Kaposvári Gépállomáson A Somogy megyei Gépállomások Igazgatósága május 21-én a Kapos­vári Gépállomáson, egésznapos be» mutatót rendezett az aratógépek .gyakori hibáinak kijavításáról, me­lyen részt vettek Tolna, Baranya és a Somogy megyei gépállomások fő- mechanikusai és főgépészei. Megje­lent az ÄMG részéről1 Oláh István, a főigazgatóság műszaki igazgató- helyettese is, aki értékes tapaszta­lataival! segítette a tapasztalatcsere sikerét. Az eddigi eredmények azt mutat­ják —• mondotta többek között —, hogy a legtöbb baj a vágószerkezet­tel, a kaszával és a pcnyvaDécekkel volt. Hozzá nem értés miatt ezeket nem tudták kijavítani a gépkezelők. Oláh István gyakorlatiban mutatta be, hogyan kell a hibákat megelőz­ni és kijavítani. A spángaszakadás mindig abból adódik, hogy a 'kötőműszerkezet nem áll párhuzamosan az alsó és felső részen. Egy-két milliméter eltérés elég ahhoz, hogy rosszul működjön. Megmutatta, hogyan kell a zsámeg- fogótárcsa és a tengelynél párhuzam mosan beállítani. A ponyvák léctörését az okozza, hogy nem párhuzamosan helyezik a léceket a ponyvára és a hengernél egyenetlen feszülés következtében el­törik. Felhívta a figyelmet az össze­tartó szíjak pontos felvarrására is. Igen befolyásolja a jó munkát a kasza beállítása. A traktoristák gyakran nem törődnek a kések mű­ködésével. Az alsó és a felső penge között nagy a hézag és nem vágja, hanem tépi a kalászokat. A felső ké­sek beállítását úgy kell végezni, hogy azok az alsó pengére ráfeküd­jenek, de könnyedén mozogjanak. Az alacsony gabona aratásánál!: rend­szerint a kalászf ej éknél köti meg a kévéket a gép. Ennek kiküszöbölésé­re javasolta, hogy a gyűjtő asztalra egy késleltető-lemezt kell erősítem, amely meglassítja a kéve útját és a kötés így középen lesz. Az értekezlet részvevői maguk is gyakorolták a hibák megelőzésének egyes fogásait s azzal az elhatározással tértek vissza gépállomásaikra, hogy az aratás előtt még egyszer alaposan átvizsgálják az aratógépeket és a ke­zelőszemélyzetet kioktatják a hibák kijavítására és megelőzésére. Az iguli II. Páiükengresszus Termelőszövetkezetben közel 400 vendégre számítanak, aki­ket részben meghívóval, a helybelie­ket pedig személyesen hívnak meg. Eljönnek ezen a napon Igalba- a ga- dácisi Táncsics, a somogyszili Kos­suth, az igali Alkotmány Termelő­szövetkezet tagjai és egyéni gazdái. A vendégek zászlókkal feldíszített kocsikon, kerékpárokon érkeznek Igalba. A termelőszövetkezet veze­tősége hangos híradón, köszönti az érkezőket, akiknek tiszteletére dísz­kaput állítottak a termelőszövetke­zet portájának bejáratánál. Bárdos János, a községi tanács vb-titikára minden szabadidejét arra fordítja, hogy községében a legszebb és ieg- felejthetetlenebb ünnepélyt készítsen elő. Délelőtti ünnepi gyűlésen Gyurisics A répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ-ben is lelkes készülődés folyik. Máris megkezdték gazdaságuk rendbehoza­talát. Megjavították rossz hídjaikat az utakat lehemgerezték. Répáspusz­tára külön autóbuszjáratot indítanak Tcpcnárból, Zimányból, melynek költségét teljesen a szövetkezet fize­ti. Gazdag kultúr- és sportműsor egé­szíti ki majd az ünnepség délután­ját. A termelőszövetkezet DISZ-fia- taljai színdarabbal és népi tánccá, készülnek a vendégek fogadására. A nagyberki Igazság TSZ-ben már készülnek a grafikonok és £ tablók, amelyeken szemléltetően be­mutatják a gazdaság fejlődését, ed­dig elért eredményeit. A termelő­szövetkezet vezetősége ezen a naper akarja elsőikben megajándókozh; szorgalmas tagjait. Vass István 12 holdas gazda 45 mázsa kukoricát termel egy holdon Böhönye határában is szépen ki­kelt már a közel ezer holdnyi kuko­rica, több mint felét sarabolják, a többit fogasoljék a gazdák. Böhö- nyén 40 egyénileg dolgozó paraszt csatlakozott a 35 mázsás kukorica­termelési mozgalomhoz, de vannak olyan gazdák is, mint Vass István 12 holdas, aki 45 mázsát akar ter­melni. Vass István őszi mélyszántá­sát tavasszal holdanként 200 mázsa birkatrágyával szórta be és azt le­szántotta, s ebbe vetette el a kuko­ricát. Kikelés után nyomban megfoga- solta, majd megsarabolta. Még há­romszor végez növényápolás t, s al­kalmazza majd a pótbeporzást, hog) fogadalmát valóra tudja váltani. Ebben az évben 22 különböző szakcsoporl alakult megyénkben Az elmúlt évben Somogybán is szép számmal alakultak az állatte­nyésztő, szőlőtermelő és méhész szakcsoportok. Az idén újabb társu­lásokat hoztak létre a gazdák: Szü­lőkön pl. dohánytermesztő szakcso­port kezdte meg működését. Ebben az évben összesen 22 szak­csoport .alakult megyénkben 710 tag­gal, több mint 2400 hald földdel. Á méhész szakcsoportok száma 185 tag­gal és 2300 méhcsaláddal növekedett Többek között 4 szőlő-, öt állatte­nyésztő, egy dohány-, egy gyümölcs- egy csülagfürt-, egy cukarrépaterrne- lő és 9 méhész szakcsoport kezdett munkához az idén Somogybán. Miért nincs három-négy napig kenyér Hencsén? A Kadarkúti Sütőüzem nem tartja szem előtt, hogy a hemcsei dolgozó parasztságnak is kenyérre van szük­sége. Az történt ugyanis Kénesében, hogy 'három-négy napig nem volt kenyér. Azt hiszem, a Sütőipari Vál­lalat dolgozói is megértik, hogy nem lehet napokig kenyér nélkül dolgoz­ni és sürgősen változtassanak eddigi módszerükön. Meg kell keresni, hcé van a hiba. Talán helyes lenne, ha _a Szent Imre utcában lévő kemencé­ben a mindennapi süteménysütés he­lyett néha kenyeret is sütnének és így biztosítanák Hencse .község ke­nyérellátását is. Hoffmann Károly levelező

Next

/
Thumbnails
Contents