Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-20 / 117. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. május 20. A Béke-Világtanács titkárságának nyilatkozata az osztrák államszerződés megkötéséről Bécs <ADN). A Béké-Világtanács titkársága a következő nyilatkozatot tette az osztrák államszerződés alá­írásáról : A Béke-Világtanács titkársága örömmel üdvözli az osztrák állam- szerződés megkötését mint a meg­értés és a béke felé vezető útón tett új lépést. A Béke-Világtanács titkársága legszivélyesebb üdvözletét küldi az osztrák népnek és teljes sikert kí­ván nemzeti élete békés fejlődéséhez. Ausztria — hála függetlenségének és semlegességének — a világ min­den népével baráti viszonyt létesít­het, s szabadon fejlesztheti velük kereskedelmi és kulturális kapcsola­tait. Míg az erőpolitikához való makacs ragaszkodás és a világnak tömbök­re osztása növeli a háborús ve­szélyt. amíg Németország újrafel- fagyvérzésé és az atomháború elő­készítése fokozza a nemzetközi fe­szültséget, addig az osztrák állam­szerződés megkötése azoknak a ren­dezéseknek és egyezményeknek a láncolatába tartozik, amelyek új re­ménnyel töltik el a világ népeit. A tárgyalások gondolata, amelyet a Béke-Világtanács már hosszú idő óta követel, és amely a vitás nem­zetközi kérdések békés megoldásá­nak egyetlen lehetséges módja, új reményt hozott. Mihelyt e gondolat kivívja h világközvélemény támo­gatását, jelentős szerepet játszik majd a kormányok döntésében. Meggyőződésünk — hangoztatja a Béke-Világtár äcä titkárságának köz­leménye —, hogy sem Európában, sem Ázsiában nincs olyan vitás nemzetközi kérdés, amelyet ne le­hetne megoldani az érdekelt kor­mányok között folytatandó őszinte tárgyalások segítségével, a kölcsö­nös megértés szellemében. A népek remélik és kívánják, hogy a négy nagyhatalom bejelen­tett tanácskozásait ebben a szellem­iben tartják majd meg. Az osztrák államszerződés aláírásának sajtóvisszhangja BECS (MTI) Számos bécsi lap azt írja vezércikkében, hogy az államszer­ződés aláírásával új korszak kezdő­dik Ausztria történetében. »Az osztrák nép — írja az öster­reichische Neue Tageszeitung — má­jus 1-5-én egybeforrottságának nap­ját ünnepelte. Mindaz, ami szétvá­lasztotta a népet, háttérbe szorult. Az elmúlt tíz év során új hazafiság, a nemzeti öntudat új érzése jött 'ét­re, amely e vasárnap örömteli órái­ban kifejezésre talált. Az öröm és megelégedés érzése társul jövendő felelősségünk tudatával«. Az Österreichische Volksstimme írja: »Az államszerződést mindenek­előtt a Szovjetuniónak köszönhet­jük. amely ismét bebizonyította, hogy országunk és népünk legjobb barát­ja«. PRÁGA A csehszlovák lapok részletesen kommentálják az osztrák államszer­ződés aláírását. Az osztrák kérdést már a múlt év­ben meg lehetett volna oldani, ha a nyugati hatalmak jóakaratot ta­núsítottak volna a berlini értekez­leten — írja a Práce. — Az osztrák államszerződés aláírása megnyitja az utat az országok közötti együttmű­ködés megteremtése felé. Az osztrák kérdés megoldása napirendre tűz; más vitás nemzetközi kérdések, mindenekelőtt a német kérdés bé­kés megoldását. BUKAREST A Romania Libera a következőket írja: »A világ népei örömmel üd- vözlik az osztrák államszerződés alá­írását, amely új lapot nyit nemcsak Ausztria, hanem az európai államok közötti kapcsolatok történetében. E1 szerződés aláírása kétségtelenül elő­segíti a nemzetközi helyzet enyhülé­sét és az országok közötti kapcsola­tok megjavulását«. Békehíradó A második világháborúban 35 millió ember pusztult el. Valameny- nyi ország között a legnagyobb vér- áldozatot hozta ?. Szovjetunió. A má­sodik világháborúban 7 millió szov­jet ember vesztette életét. Ezzel szemben az Egyesült Államok mind­össze 314 009 embert, Anglia pedig 700 000 embert vesztett. Miután a nyugati parlamentek ra­tifikálták a párizsi szerződéseket, Adenauer egy amerikai rádiótársa­sággal folytatott interjúja során be­jelentette: a nyugatnémet hadsereg első kötelékeit még ez év őszéig fel kell fegyverezni. Tíz óve, hogy a Szovjet Hadsereg szétzúzta a. hiitlerísta hadiigépezetet, de Nyugat-Nómetországbain ismét mindéin előkészületet megtesznek a Wehrmacht feltámasztáséra. A nyu­gatnémet háborús politikusok nem elégednék meg a párizsi szerződések­ben. 'biztosítóit fétmiiőijós hadsereg­gel. Egy amerikai hírügynökség je­lentése szerint a 12 hadosztályon kí­vül harci csoportokat akarnak fel­állítani, amelyek mint önálló köte­lékek nem fartcznánaik a hadosztá­lyok leere,tébe. Ezek az önálló köte­lékek gyorsan mozgó kis egységekből tevődnek maid össze, amelyeket a ■korszerű hadviselés (Legújabb szem­pontjai szerint atomfegyverek eset­leges ailkafimazásának figyelembevé­telével. fegyvereznek fel és képeznek ki A helsinki békevilágtalálkozó elő­készítésének jegyében a délafrikai béketanács május 1G—22-ig békehe­tet rendez. A békehéten az utcákon asztalokat állítanak fel, amelyeken aláírásokat gyűjtenek a bécsi felhí­vásra. Nyugati értesülések szerint Aden- auerék az auschwitzi halálgáz elő­állítóját, dr. Peters-et akarják meg­bízni a vegyifegyvergyártás előké­szítésének megszervezésével. Japánban megalakult a helsinki békevilágtalálkozó országos előké­szítő bizottsága. A bizottságban 120 neves személyiség és 40 szervezet vesz részt. A bizottság plakátokat, röplapokat, tájékoztató bulletineket adott ki a világtalálkozóról és min­den városban és csaknem minden faluban gyűléseket szervez. Japán­ban országos béketalálkozót tartottak május 7-től 9-ig. Tények és adatok az Egyesült Államok mezőgazdaságának életéből Tönkremennek a kisfarnierek Hivatalos amerikai adatok szerint az Egyesült Államokban 1930-ban összesein 3 millió 733 ezer íkisfarmer volt. Ezek összesen' 154 millió 600 ezer acré szántóföldet, vagyis az Egyesült Államok össz-számtóterüfe- tének 15,7 százalékát művelték meg. j Húsz évvel később, 1950-ben, a kis'farmerek száma 3 millió 3 ezerre csökkent. Az 'általuk megművelt terület pedig már csak 117 millió 900 ezer acret tett ki (1 acre = 4047 négyzetméter), vagyis az össz-száintó- terület 10,1 százalékát, A középfarmerek száma is egyre csökken A kisfarmerek mellett a középfar- merek lába alól is egyre inkább »ki­csúszik a talaj«. Ezek száma húsz év alatt 237 ezerrel csökkent. A kö- zépfiarmerek tulajdonába tartozó földterület ugyanez idő alatt 180 í millió 2 ezer aorérúl 150 millió acréra csokiként. A farmercsaládok száma is állandóan csökken A farmercsnládok száma 1940— 1950-ájg 30 548 900«ról 23 331 700-ra csökkent, Ez 23,4 százalékos csökke­néssel egyenlő. A nagyfarmerek száma állandóan emelkedik Á kis- és középfiarmeriekkeil .szem­ben- a nagyíarmarek száma, vagyis a kulakiaké és a földbirtokosoké 20 év alatt 1 213 000-ről 1 273 000-re emel­kedett, vagyis 19,3 százalékról 23,7 százalékra. Még feltűnőbb az emel­kedés a nagyfarmerek tulajdonába tartozó földterületnél: húsz óv alatt 651 900 000 aoréról 892 400 000 acréra, Vagyis 66 százalékról 77 százalékra emelkedett a hagyfármérték tulaj­donába tartozó földterület. Az ünnepi könyvhét magyar könyvéiről Az idei ünnepi könyvhéten gaz­dag lesz a választék a mai ma­gyar irodalom alkotásaiban. A pró­zai művek sorában megjelenik többi között Déry Tibor »A ló meg az öregasszony« című elbe­szélés kötete és a »Két emlék« cí­mű írása. »Emberavatás« címmel fiatal írók antológiája lát napvilá­got. Megjelenik Gádor Béla sza­tíráinak kötete. Kiadják a másfél éve elhúnyt Laczkó Géza nagy­szabású regényét Rákócziról. Ko­vái Lőrinc új regényének címe: »A nagy virradat«. Mesterházi Lajos »Tanúság«, Palotai Boris: »Ünnepi vacsora«, Sásdi Sándor: »Nyolc hold föld«, Tatai Sándor: »A Simenon-ház« című regénye, TersánSzky J. Jenő válogatott el­beszéléseinek kötete, Vas Zoltán: »A fény felé« című regényes kor­rajza és Veres- Péter: »Közös gond­jainkról« című kötete ugyancsak a könyvhét újdonságai közé tarto­zik. Költőink közül Darázs End­re, Fodor András, Gereblyés László, Hollós-Korvin Lajos, Job­bágy Károly, Kuczka Péter, Re­ményi Béla, Sipos Gyula. Somlyó György és Szécsi Margit jelentke­zik verseskötettel! Napvilágot lát Füst Milán »Őszi vadászat« című kötete, megjelenik Gellért Oszkár levelezése kortár­saival, Hatvány Lajos »Tgy^ élt Petőfi« című műve. A Képzőmű­vészeti Alap kiadóvállalata meg­indítja az élő képzőművészeinkről A PÁRTÉLET HÍREI # A körültekintő intézkedések nyomán megnőtt a lonyódi községi pártbizottság tekintélye A fonyódi járásban sikeresen befe- jeződtelk a községi pártbizottságok, illetve községi pártvezetőségeik vá­lasztása. A választás óta eltelt idő azt Igazolja, hogy a járás kommu- másitái a legmegfelelőbb párttagokat választották vezetőjükül, Emellett szól az ás, hogy megélénkült a köz­ségekben a pártélet s az új párt,vezető­ségeknek sick olyan, eddig clhamya- goiLt kérdésre is kiterjed a figyel­mük, melyekkel ezelőtt nem is tö­rődtek. A fonyódi községi pártbizottság helyesen ismerte fel tennivalóit az osztályharcban, Különösen sok tennivaló volt a fcld- művesszövetlkezet oda nem való, el­lenséges elemek megtisztításában. Péter elvtárs, a pártbizottság titká­ra a páiitibiziattség többi tagjával! karöltve megvizsgálta a földműves- szövetkezet összetételét. így derült ki, hegy — bár nem vezető beosztás­ban — Kánpátiné, volt 60 holdas buzisáki kulákasszcny és leánya a földmüvesszövertkezetben, illetve a ktsz-ben. dolgozik. A pártbizottság megtárgyalta Káxpátimé ügyét és ha­tározatot hozott a Kárpáti-család el­távolításáról. És hasonló szigorral lép fel az élet minden területéin az éberség elmu­lasztása, a remdeleték megszegőivel szemben. Előfordult például, hogy a földművesszöveitkezet együk ügyveze­tője, Hajdú élvtárs, a szülési sza­badságról visszatérő és munkába állni akaró elvtáireaiőt 'nem helyez­te vissza állásába, belőtt eme ren­delet van. A pártbizottság ennek alapján megvizsgálta az üzletvezető munkáját, s mivel abban több sza- it(áLytctía|nsá:got; észlelt.’, Ibapározatiot hozott állásából való elbocsátására. Kellő szigorral élt az egyik volt szövetkezeti dolgozó árdrágítás! ügyében is. Wcttf ugyanis az 5 fcirr'mt körüli ke­szeget az üzletben, 8—10 forintért árusította és a külöinfoözertet magé­nak tartotta meg. A pártbizottság javaslatára állásából eltávolították és eljárás indult eíUene. Az időben és kellő er él !y el fel­lépő pártbizottság tekintélye je­lentősen megszilárdult. Látják a dolgozóik, hogy bármilyen panasszal bátran a pánthoz fordul­hatnak, ha pamaiszaik jogosak, min­denkor orvosolják. Követésre méltó kezdeményezés a községi pártszervezetek munkájának megsegítésére szóló monográfiák sorozatát. Az első kötet Oelmacher Anna, Pór Bertalanról szóló könyve. A Ka­tonai Kiadónál megjelenik Kár- páthy Gyula »Zrínyi« című drá­mája. Az új magyar bodalo-m több ér­tékes alkotása, így többi között Bölöni György, Darvas József, Il­lés Béla, Rideg Sándor. Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter egy, il­letve több műve jelenik meg az ünnepi könyvhét új kiadásában. Nagyarányú lakásfelújítások Budapesten és vidéken Kormányzatunk az elmúlt eszten­dőkben jelentős összegeket fordított lakások felújítására, illetve javításá­ra. Erinek eredményeként az ország különböző részén mintegy 13 700 ia- kást hoztak rendbe. 1955-ben folytatják ezt a fontos munkát. Ellentétben az elmúlt évek gyakorlatával, az idén már kellő időben hozzáláttak a munkálatok előkészítéséhez és Budapesten s a vidéken már a koratavasszal meg­kezdődött a tatarozási munka. A Fonyódi Járási Pártbizottság hasznosította a Marcali Járási Párt- bizottság munkájából szerzett ta­pasztalatokat. A tavaszi mezőgazda- sági munkák miatt ugyan egyhetes tanfolyamot nem szervezhettek az új községi párt-vezetőségi, illetve közsé­gi pártbizottsági 'tagok részére, így a tanfolyam anyagát három napba zsúfolták össze. Kétségtelen azon­ban, ez iis nagy segítséget adott a néhol még járatlan pártmunkások­nak a munkához. Hogy a községi pártszervezetek vezetői minél előbb teljesértékű munkáit végezhessenek, jó kezdemé­nyezést honosított meg a járási párt- bizottság segítésükre. A hetenkénti párt-végrehajtóbizcittsági ülésre — legyen az bármilyen kérdéssel íog- la'ikozó is — rendszeresen meghívnak egy­egy községi pártbizottsági, párt- vezetőségi titkárt. Ezzel elősegítik, 'hogy a gyakorlat­ban megtanulhassák: hogyan kell előkészíteni, levezetni egy vezetőségi ülést. A másik jó módszer, mélyet jelen­leg nyolc község pártszervezetének segítésére meghonosítottak, az, hogy a párt- és tömegszervezeti osztály egy-egy, pártmumkábsin jártas, poii- tákaiilag képzett társadalmi instruk­tort osztott ibe. Ezek . az elvtársak havonta 1—3 napot tartózkodnak te­rültükön és adinak segítséget a fel­merülő profcCémák megoldásához. Rudics elvtárs, a JB páirt'ápítési tit­kára most ezt á társadalmi instruktor-hálóza­tot minden községre vonatkozó­an ki akarja bővíteni, hogy minden községnek — függetle­nül attól, hogy jói' vagy gyengébben működő pártszervezete van — legyen ilyen segítője. Ez a módszer jói bevált egyrészt a tkádcrnevalés, másrészt a tájékozó­dás és az illető pártszervezet segítése szempontjából. A társadalmi msttruktorok beszá­moltatása, illetve föladatokkal való ellátása a titkári értekezleten és a részükre havonta ’ rendezett értekez­leten történik. Az utóbbin főleg módszertani tapasztalatcsere folyik, amikor is egy-egy elvtárs intézkedé­sét, módszerét vitatják meg. OVECSKIN Falusi hétköznapok Borzov és Martinon közt parázs vita alakult ki, amely a titkár­sági ülésen folytatódott. A titkárság egyrésze 1Martinovot, másik része Borzovot támogatta. A beszolgáltatási tervet teljesítő kolhozok beadá­sának felemelését nem fogadták el. Martinon a legelmaradottabb kol­hozba, a »Vörös szántóvető-«-be ment ki pártmunkára. Minden munkacsoport kiment a mezőre; be- hordták a szalmát, meg a gabonát. Tetőt emel­tek a cséplőgép fölé, hogy megkezdhessék az asztagba rakott gabona cséplését. Másnap estére az eső is elállt. Éjszaka sem esett. Reggelre meg erős keleti szél támadt, hűvös volt, de sütött a nap. Tartósan jó, száraz időjárás kezdődött. A betakarítás és a többi mezei munka töb- bé-kevésbé jól haladt az egész kerületben. Az utak felszáradtak és a frissen csépelt gabonával ismét megindultak a hosszú gépkocsisorok, így azután a Borzov ha­zaérkezése után követ­kező héten a kolhozok több gabonát szolgáltat­tak be, mint az azt meg­előző esős napokban. A kerület, ha nem is az elsők, de nem is az utol­sók között teljesítette ga- bonabeszolgáítatási ter­vét. Egy alkalommal Marja Szergejevna megszólí­totta Martinovot: — Miért nem láto­gatsz el soha hozzánk, Pjotr Illarionovics? El­jöhetnél egyik este. — Köszönöm — vála­szolt kissé csodálkozva Martinov; Borzovék már régen nem hívták ven­dégségbe. — Úgyszólván egyetlen szabad estém sincs. — Igazán mondom, jöjj el hozzánk! Nem kell Viktor Szemjono- viccsal örökké vitatkoz­nod és veszekedned. El­beszélgetünk egy kicsit. Martinov megígérte, hogy egy este megláto­gatja őket. De nem sie­tett ígéretét teljesíteni. »Teázgatás közben ki akar minket Ibékíteni« — gondolta. Néhány nap múlva Borzovot behívták a te­rületi központba, a ke­rületi titkárok tíznapos szemináriumára. Marja Szergejevna ismét tele­fonált Martinovnak. — Ma szombat van, korábban befejezheted a munkát, Pjotr Illariono­vics. Nincs este ülésed? Nem mégy valamelyik kolhozba? Emlékszel, mit ígértél? Gyere el ma, várlak. Marja Szergejevna szépen kiöltözve fogadta vendégét. Kicsit zavarta a gondolat, vajon miként vélekedik róla a másod- titkár, amiért ilyen ma­kacsul kérte, hogy jöjjön el hozzájuk látogatóiba. Borzova selyemblúzán a Lenin-rend díszelgett. — Olyan kicsi ez a város — mondta az asz- szony, miközben a tála­lónál az edényekkel fog­lalatoskodott —, hogy ha az egyik végén tüsszen­tenek, a másikról azt kiáltják: egészségére! Holnap már mindenütt arról fognak csicseregni: Martinov Borzovnénál teázott, amikor nem volt itthon a férje. De én fü­tyülök rájuk! Mialatt Marja Szerge­jevna megterítette az asztalt, Martinov körül­sétált a szobákban. Ta­lán kétszer volt itt, még tavaly, amikor ideérke­zett, A gyenmekszobá'ban Borzov anyja éppen le­fektette a gyerekeket, s mesét mondott nekik. Két kicsijük volt: a kis­fiú lehetett hatéves, a kislány négy. A nagy­lány, Nyina, nem volt otthon, valószínűleg mo­ziba vagy a barátnőjéhez ment. Az ebédlőiben a zongorán nagy szibériai kandúr szendergett. A szobákban seregélyek, tengelicék és rigók ug­rándoztak kalitkáikban. Két kutya, egy juhász­kutya meg egy ír szet­ter nyomon követte a szobákban járkáló Mar­tinovot. Az ebédlő egyik sarkában, kis darab pok­rócon egy sün tanyázott; Borzov nyilván szerette j 9 az állatokat. — Marja Szergejevna, miért kaptad a Lenin- rendet? — kérdezte Mar­tinov s a díványra tele­pedett. — Már többszöf láttam rajtad ünnepna­pokon és már régen meg akartam kérdezni. Parti- zánkodtál? — Nem, nem voltam partizán. Még a háború előtt kaptam. — Marja Szergejevna sóhajtott. — Jó traktoros voltam, azért adták. — Úgy? Traktoros vol­tál? — Az bizony. De az emberek már a nevemet is elfelejtették! — Borzova? .:; — Nem, nem Borzova.. A leány nevem Gromova. Úgy! Hát te vagy a Gromova! Ezt nem tudtam, bocsáss meg. Honnan is ismerhettem volna a leánynevedet... Szóval te vagy az a Ma­sa Gromova, aki Pása Angelinával, a híres traktoroslánnyal ver­senyzett! Arcképeteket a Pravdában egymás mel­lett közölték. Szóval te vagy az? — Igen, én vagyok a Masa Gromova .;: A rosztovi területről:.; — Emlékszem jól, a rosztovi területről. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents