Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. májas 19. „H szovjet—jugoszláv viszony további megjavításáért, a béke megszilárdításáért“ A Pravda május 18-i vezércikke Moszkva {TASZSZ). Világszerte élénk visszhangot keltett az a hír, hogy a Szovjebuinfló kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársas ág koenrnánya a két ország közötti vi­szony további megjavítására és a bé­ke megszilárdttásána irányuló köl­csönös törekvéstől vezettetve meg­egyeztek képvisielőilk legmagasabb szintű taláiikozásában. Tito elnök, kiemelve e találkozó jelentőségét, ezt mondatta: »A tárgyalások célja nem ideig­lenes megoldás avégett, hogy va­lamiképpen kiküszöbölődjék a jelenlegi helyzet, hanem szilár. dabb alap megteremtése, amely­re a jövőben általában világszer­te építeni kell a kapcsolatokat." A tapasztalatok azt mutatták, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia normális kapcsolatainak éveken át tartó megbomlása csak a 'béke ellen- ségeiimeik volt előnyös. És viszont, a két ország népeinek együttműködése és barátsága megtétel nemcsak e né­pek érdekeinek, hanem a világ bé­kéje érdekeinek 'is, A küszöbönálló 'belgrádi tárgyalá­soknak természetesein elsősorban ál­lami vonalon keli a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztámsa- ság viszonyának további javulását1 eredményezniük. Ezen a területen fel tétiemül adva vannak a kedvező lehetőségek. A szovjet—jugoszláv viszony to­vábbi javulásának kilátása' csupán azokra nézve ijesztő, akiknek nem a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, hanem annak kiélezéséhez fűződik érdekük. Jellemző ebből a szempont­ból a belgrádi tárgyalásokról kiadott jelentés buxzsoá sajtóvisszhangja. A burzsoá sajtónak az a része, amely még tud reálisan gondol­kozni, üdvözli a szovjet küldött­ség elkövetkező belgrádi látoga­tását, mint, amely hozzájárul a nemzetközi légkör enyhítéséhez. Rá kell mutatni azonban arra, hogy a tegreakc.iósabb amerikai kö­rök ellenséges érzülettel fogadták a rövidesen sorra .kerülő belgrádi ta­lálkozóról szóló közleményt. Jugoszláviát még anyagi és pénz­ügyi jellegű megtorlásokkal is fenye­getik arra az esetre, ha a jugoszláv kormány rendezi Viszonyát a Szov­jetunióval. Az ilyesfajta kijelentések leránt jók a leplet azoknál, akik nem az egyenjogúság alapján, hanem a gazdasági nyomás és diktátum-poli­tika alapién próbálják felépíteni kapcsa: aitaika t Jugoszl áviával. Megállapítható ezzel összefüggés­ben, hogy mind szovjet, mind jugo­szláv részről megnyilvánuló dlyan elhatározás, hogy a nemzetközi együttműködést 'kizárólag az egyen­jogúság a’apján kell megvalósítani s nem szrÍDad megengedni senkii­nek, hogy más államok beüügyeibe beavatkozzék. A Szovjetunió külpolitikájával többízben bebizonyította, hagy a bé­ke magszEárdítása érdekében, nem egymással szemben álló, lezárt ka­tonai tömböket kell létesíteni, ha­nem valamennyi állam békés egy­más me’lett élésének és gazdasági együttműködésének útján kell halad­ni, függetlenül a szóbanforgó álla­mok politikai rendszereónek külön­bözőségétől. Jugoszlávia és a Szovjetunió vi­szonyának rendezése egyáltalán nem jelenti és nem jelentheti Jugoszlá­via más államokkal fenntartott vi­szonyának kiélezését. .A Szovjetunió nemcsak hogy nem törekszik arra, hogy a szovjet—jugoszláv viszony rendezésének kérdését a nemzetközi helyzet megrontására használja fel, 'hanem éppen azt akarja, hegy e kér­dés megoldása segítse elő a nemzet­közi feszültség enyhítését. A szovjet—jugoszláv viszony to­vábbi megjavítását mindkét ál­lam érdekei, a világ békéjének megszilárdításáért vívott közös harc közös érdekei diktálják. Tagadhatatlan természetesen, hogy a társadalmi fejlődés számos fontos problémájának felfogásában lénye­ges különbségek vannak közöttük. De az a tény, hogy Jugoszláviáiban uralkodó az alapvető termelési esz- | közök társadalmi tulajdona, az a , tény, hogy Jugoszláviában az alap­vető osztályok a harcos, forradalmi és hazafias hagyományokra vissza­tekintő munkásosztály és a dolgozó parasztság, az a tény, hogy a két ország népei között rég kialakult, mélyreható kulturális és eszmei kö­zösség van, az a tény, hogy a Szov­jetunió és Jugoszlávia dolgozóinak közös létérdekeik vannak, a nemzet­közi munkásmozgalom érdekei, va­lamint a munkásosztály végső cél" kitűzéseinek közössége — mindez azt mutatja, hogy szilárd .alapja van a szovjet és jugoszláv nép széleskörű és sokoldalú együttműködésére. Teljes joggal remélhető, hegy most, amikor mindkét részről meg. nyilvánult a jóakarat és a viszonya­ink megjavításiára irányuló törekvés az egyenjogúság és a kölcsönös elő­nyösség alapján:, a szovjet—jugoszláv viszony rendezése úgy fog tovább fejlődni, ahogy a két ország érdekei és a foeke érdekei megkövetelik. A Magyar Rádió május 19-én, csütörtökön, 19 órakor a Kossuth-adón helyszíni közvetítés­ben számol be Helsinkiből a Finnor­szág—Magyarország válogatott láb-, darúgómérkőzésről. Beszél: Szepesi György. A vasgyűjtő hónap hírei Somogy megye a vasgyűjtési verseny élén Megyénkben nagy lendülettel fo­lyik a vas- és fémhulladék gyűjtése. Az állami gazdaságok, gépálliomásck, üzemek, úttörő- és DlSZ-fiatalck jó munkája a gyűjtő kampány első felé­nek befejezésekor meghozta gyü­mölcsét. Somogy megye a Könnyű­ipari Minisztérium ártélkef’ése alap­ján első helyen áll a vasgyűjtésben. Ez az előkelő helyezés .nem szobád hogy önelégültté tegye a vasgyűjtés lelkes harcosait. Tovább kell fokoz­nunk a gyűjtés lendületét és arra keli törekedni, hogy a jó munkával megszerzett első helyet most már őrizzük is meg és Somogy a vas- gyűjtőhónap befejezésekor ás az élen tegyen. A vasárnapi gyűjtésre készülnek a DISZ-fiatalok Mint ismeretes, május 22-én vas- gyűjtörjapot rendeznek a DISZ-fta­tai ok. Kaposváron ia DISZ Városi Bi­zottsága 2000 fiatal mozgósítását ter­vezi. Megyeszerte közel 12 000 úttö­rő- és DISZ-fiatal indul rohamra a vasárnapi vas- és fémgyűjtőnap al­kalmával, hogy megyénk becsülettel eleget tegyen vállait kötelezettségé­nek és az előirányzott mennyiségű ócskavasat összegyűjtse és eljuttassa a Martin-kemencék számára. Jól dolgoznak a gigei úttörők Nemcsak a városban, hanem a fal­vakon is lelkesen gyűjtik a vasat és a fémet az úttörőfiiatalck. A gi­gei általános iskola tanulói Kar- buczy Lajos igazgató vezetésével láttak hozzá falujukban az ócska­vas gyűjtéséhez. Május 16-ig a kis iskola tanulói 1150 kilogramm vasat és fémet gyűjtöttek. Jellemző a tanulók szorgalmára, hagy az egy tanulóra eső gyűjtési átlag meghaladja a 14 .kilogrammot. : Az osztályok közötti versenyből az t V. és VI. osztály tanulói járnak az MEGPEZSDÜLT AZ ÉLET SZENTIVÁNPUSZTÁN — LEVÉL — A Kaposvárt Dombóvárral összekötő köve sutról földút vezet Göl- le felé, mely keresztezi Szentivánpusztát. A világ nem sokat tud erről a kis településről, lakói cselédsorsban éltek. A háború nem tépázta meg. A földreform végrehajtása során minden igénylőnek bőven jutott a gazdasági felszerelésekből, s az emberek most már 'megkezdhet­ték a szabad életet. A kultúra is bekívánkozott. így lelt az intézői kastélyból iskola, s az addig öl kilométerre járó gyermekek ma már saját lakóhelyükön ta­nulhatnak. Ez a kis település nem sok segítséget kapott a kívánatos fejlődéshez, mert ősztől tavaszig a sár, nyáron pedig a poros út akadá­lyozta a segíteni akarókat. Az emberek magukra hagyatottan cseleked­tek, ahogy tudtak. A háború viharaiból hazakerült fiatalok életet akar­tak teremteni. Az iskola után szövetkezeti bolt létesült. A nős fiatalok egyre több színdarabot játszottak, melynek jövedelméből társadalmi segítséggel kultúrtermet létesítettek. És ezt az életrevaló fiatalságot felváltotta egy, a háború alatt apa nélkül nevelődött generáció, melynél a fegyelem ismeretlen valami volt. E-Oy lagymatag időszak keletkezett: hármat léptünk előre, s kettőt visz- sza, hogy újból elindulhassunk. A meggyőzés szavai végre győztek, s ez év elején elindult az új DISZ-fiatalság a javulás, felemelkedés útján. Mindenekelőtt rendbehozták a helyiségüket, és kitiltották a rendbontó­kat. A kaposvári DISZ-bizottság is segített. Igaz, hogy a szentiván- puszia■ sár lehúzta a talpat a kiküldött elvtárs cipőjéről, de munkája eredményre vezeteti. Mihajoviis István, Horváth István és Takács Ist­ván fáradozásai meghozták a gyümölcsöt. A »Pettyes« című színdarabot nagy sikerrel játszották, s a jövedelemből színpadi és sportfelszerelést vásároltak. Május elsején pedig Gárdonyi: »Bor« c. darabjával szerzett a fia­talság kedves szórakozást a lakosságnak. Bessenyei Sanyi, Keresztes La­ci. Szabó Jóska, Pandur Sanyi, Som így vári Feri, Hegedűs Erzsi, Horváth Bözsi, Szabó Erzsi, Kiss Böslce, Fekete Mari, Csorba Lali, Szabó Pista, Hegedűs Pisti, Pót Sanyi, na meg a kis Molnár Jancsi dicséretreméltó munkát végeztek. Külön elismerést érdemel id. Mihálovits István, aki kezében tartja a fiatalságot; Kummer Mária és Simon Erzsi segítségé­vel továbbra is szép eredményeket érhetnek eh emeljük, hogy e lelkesedés nem szalmaláng csupán, hanem foly­1* tatódik, s a fejlődés mezeje Szentivánban is egyre bővül. Rajta fiatalok! Tiétek a jövő! \ BOGYÓ JÓZSEF öreg pedagógus. Részletes tájékoztató jelent meg a családi lakóház típustervekről Országszerte nagy érdeklődés nyil­vánul meg a családi liakóházépítési akció iránt. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium most 170 oldalas tájé­koztatót adott ki, amely 30 külön­féle típustervet tartalmaz változatos alaprajzi és homlokzati megoldások­kal. A tájékoztatóban, az érdeklődők­nek rendelkezésére áll kétszobás vá­rosi jellegű, szabadon álló lakóház, kétszer egyszobás és egyszer kétszo­bás iker lakóház terve ég ezeken kí­vül megtalálható tíz mezőgazdasági jellegű egy- és kétszobás lakóház terve. Hia a tájékoztatóból — amely min­den építést engedélyező hatóságnál megtalálható — az építtetők a meg­felelő típustervet kiválasztották, a teljes tervanyagot 20 fontat befize­tés ellenéiben megkaphatják minden megyei tanács vb város- és község­gazdálkodási osztályon, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged városi taná­csok vb város- és községgazdálkodá­si osztályain és Budapest, főváros ta­nácsának vb-jénél is. A típusterv­csomag minden részletrajzot és ada­tot .tartalmaz. Pontos útmutatást nyújt mind az építtetőknek, mind a kivitelezőnek ama vonatkozólag is, milyen és mennyi anyagira van szükség. Az ilyen építkezésnél az építési engedélyezési eljárásnál az építtető­nek nem szükséges a tervet benyúj­tani. A típusterv jelét kell megadni, méltókétól ikefll a fcaadványhoz az. építési helysztarajzot s igazolni kell, hogy milyen címen jogosult a ház­helyen építeni. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK DUISBURG (ADN) Vasárnap a demokratikus jogok megsértésével erős rendőr-kü­lönítmény hatolt be a Német Kom­munista Párt Duisburg—Meiderich-i zárt rendezvényére. A különítmény­nek az volt a feladata, hogy letar­tóztassa Max Reimannt, a Német Kommunista Párt vezetőségének el­ső titkárát. A rendőrakció azonban eredménytelen volt. PÁRIZS (MTI) A Rey Hautegaronne me­gye szocialista képviselője bejelen­tette: a megyei békeharcosok meg­bízásából részt vesz a Helsinkibe induló békeküldöttségben. Vienney, Lyon helyettes polgármestere sztar tén tagja lesz a küldöttségnek. A La Republique című lyoni lapban Herriot hangsúlyozza: Vienney az ő nevében utazik és üzenetet visz tőle a békemozgalom vezetőségéhez. KAIRÓ Az At-Tahrir című folyóirat bei- ruti tudósítója rámutat arra, hogy a Truman-féle negyedik pont program végrehajtásával foglalkozó amerikai közegek Libanonban stratégiai je­lentőségű földterületeket vásárolnak össze. A tudósító jelentése szerint ezek az amerikai földfelvásárlások már olyan arányokat öltöttek, hogy »a föld ára Libanonban, különösen a stratégiai jelentőségű vidékeken az eddiginek százszorosára emelke­dett«. DELHI (TASZSZ) Mint a Hindustan Ti­mes című lap írja, Delhi hivatalos és nemhivatalos körei örömmel üd- vözlik az osztrák államszerződés alá­írását, azt »óriási nemzetközi jelen­tőségű eseménynek" tekintik, »amely elősegíti a világ békéjének megszi­lárdítását«. 8009 ktsz-tag üdülhet kedvezményesen A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet az idén már hét üdülőjében gondoskodik dolgozóinak üdüléséről. Most több üdülőt bőví­tenék, korszerűsí temek, hogy szabad­ságuk alatt ezekben kellemesen tölt­sék idejüket a nyaralók. A biztosító intézet a tavalyinál ezerrel több dolgozónak nyújt lehe­tőséget az üdülésre. Összesen több i rútat 8000 kisipari szövetkezett tag és önálló kisiparos részesül az idén [ kedvezményes üdülésben.. limiimimiiiminiiiimmiiiiiiiiiiiiiitllllilllllilillilllilUlllilinilllllin!! Svéd lapok a fegyverzet csökkentésének szovjet tervéről Stockholm (TASZSZ). A Ny Dag című svéd ‘lap érintve a szovjet kor­mánynak a fegyverzet csökkentésé­ről, az atomfegyver bettlitásáról és az új háború veszélyének elhárításá­ról szóló javaslatát, .a következőket írja: »Ez a javaslat ismét alátá­masztja azt, hogy a szovjet kormány a nemzetközi feszültség enyhítésére és a népek közötti együttműködés megszilárdítására törekszik.« A Dagens Nyheter című lap vezér­cikkében megjegyzi, hogy az új há­ború veszélyének elhárítását célzó szovjet javaslatok kétségtelenül »ér­dekes dokumentumuli" szoCgátaaJk.. OVECSKI N: Falusi hél-köznapok Borzov, a kerületi pártbizottság első titkára ürestartalmú, fenyegető hangú táviratban szólítja fel a kolhozelnököket a gabonabeadásra. Mar­tinon, a másodtitkár azt javasolja: beszélgessenek okosan az emberek­kel. Véleménye szerint itt kell megfogni a dolgot. — Hányszor ránktele­fonáltak már: »miért nem vetnek?" — ami­kor pedig a földjeinken még térdig ért a hó, — A terület az más, az nagy, mint egy ország. Az egyik kerületben még el sem olvadt a ht>, a másikban már meleg az idő, itt sokat esik, amott meg szárazság van. Tudod, miért fü­tyülnek a parasztok a mi utasításainkra, Vik­tor Szemjonovics? Mert butaságokat írunk. Mert ők legalább annyira tud­ják, mint mi, miből lesz a kenyér. Borzov sokáig hallga­tott. Fékezte magát és hangjába valami közvet­len. baráti árnyalatot próbált kényszeríteni. Végül megszólalt: — Adok neked egy jó tanácsot, Pjotr Illario- novics: menj a területi bizottságba, tégy pa­naszt ellenem! Mond­hatsz, amit akarsz, de azt is mondd meg, hogy mi nem tudunk együtt dolgozni. Hadd helyez­zenek át téged egy má­sik kerületbe. Én ma­gam is javasolni fogom, tegyenek meg téged első titkárnak, hisz’ külön­ben is ez a szokás a te­rületi bizottságban. Ha valahol a titkárok nem férnek össze egymással, és a második szeretne az első hegedűn játszani, akkor — különösen, ha erélyes fiúnak látszik — más kerületbe helyezik első titkárnak. Kipróbál­ják: no, most mutasd meg, milyen legény vagy a gáton, hogyan tudsz önállóan dolgozni... Menj, beszélj velük. Utazhatsz, amikor akarsz, akár azonnal. Kapsz majd egy kerüle­tet, szomszédok leszünk, versenyzünk egymással. Vezess te a magad pa­raszti igazsága szerint... én meg proletármódra! — Ez már mégis csak sok! — Rugyenko nem bírta tovább. — Miket beszéltek itt összevissza? Parasztmódra, proletár­módra? Ki hallott már ilyet! Bolsevik módra kell vezetni! — Nem akarok más kerületbe menni — fe­lelt Martinov. — Isme­rem már az itteni kol­hozokat, az embereket és »első hegedűs« sem aka­rok lenni. Félreértesz en­gem, Viktor Szemjono­vics. Elég nekem a má­sodtitkár munkája. De én nem vagyok1 Molcsa- lin,* aki »nem mert ön­álló véleményt alkotni«. Felállt és vette a sap­káját. — Gyerünk ebédelni. A jóllakott ember hig­gadtabb, nem olyan ve­szekedős. Marija Szerge- jevna itt volt, megkapta a táviratodat és ebéddel vár. Kilencre pedig ösz- szehívtam a titkárság ülését. Megtartod? — Persze —- válaszolt Borzov. — A titkársági ülést meg kell tartani. Hozzá kell látnunk a munkához. — És még *Molcsalin: — Gríbb- jedov: »Az ész bajjal jár« c. darabjának egyik alakja: a szolgalelkű, könyöklő hivatalnok tí­pusa. indulás előtt utasította titkárát, hogy a titkár­sági ülésre minden kol­hozelnököt hívjanak meg. A titkársági ülés vi­haros volt. A titkárság tagjainak egy része több kérdésben Martinovot támogatta, másik része Borzovot. De javaslatát, hegy a beszolgáltatási tervet teljesítő kolhozo­kat magasabb kategóriá­ba sorolják, egyelőre mégsem fogadták el. Úgy döntöttek, megvár­ják, milyenre fordul az időjárás és mi lesz a cséplés eredménye a többi kolhozban. Késő éjszaka, zuhogó esőben, együtt indult hazafelé a főutcán Mar­tinov és Rugyenko. — Csoda harcias ked­ved volt ma, semmiben sem engedtél. Istók- ucc.se olyan ez, mint va­lami párbaj vagy ököl­vívó-mérkőzés. — Pedig már Elszok­tam ilyesmitől ez alatt a hónap alatt — felelt Martinov. — Ö meg a bőréből is kibújna, hogy bebizo­nyítsa: megérkezése után az első héten két- szerannyi gabonát szol­gáltat be a kerület, mint amennyit a múlt héten a te vezetésed alatt be­szolgáltatott. Hogy a te­rületi bizottságiban, ha összehasonlítják a kimu­tatásokat, azt mondhas­sák: ezen a héten Mar­tinov irányította a mun­kát, ezen pedig Borzov. Az összehasonlítás ered­ményétől tartott már ak­kor is, amikor a szana­tóriumba ment. Nem is 8. értem, hogyan engedhet­te a területi bizottság, hogy a beszolgáltatás előtt elutazzék? Lehet, hogy benned inkább bíznak? ... A sarkon Rugyenko befordult egy kis mel­lékutcába. A sötétben belelépett egy tócsába; cipője csupa sár lett; Káromkodott egyet, az­után csak úgy a fogai között mormogta: »Nem mindig annak van több esze, akinek magasabb a hivatala ... « Marti­nov tovább haladt a fő­utcán a lakásáig. A gid- res-gödrös úttesten mély tócsákban állott a víz, és ha egyikbe-másikba belelépett vagy belecsú­szott, ő is szitkozódásra fakadt. Közben arra gon­dolt, mennyi időt pocsé­kolnak ezekre a vitákra, ahelyett, hogy dolgozná­nak. »Az urak vitatkoz­nak, legényeik meg egy­más haját tépik ... « Hajnalban Martinov kilovagolt a »Vörös szán- tóvető«-ibe. Ez volt a lemaradt kolhozok kö­zül az egyik legnagyobb területű. Két napig kint maradt, összehívta a párttagokat és a volt frontkatonákat. Emléke­zetükbe idézte azokat a napokat, amikor a fron­ton esőben, sárban, az ittenieknél sokkal ne­hezebb körülmények kö­zött cipelték a hátukon a súlyos géppuskákat, és tolták úttalan-utakon a tüzérségi lövegeket, mert már nem bírták húzni a lovak. Azt ta­nácsolta, hogy a? új iro­da számára előkészített faanyagot és téglát azonnal használják fel szárítók és csűrök épí­tésére. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents