Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

Csütörtök, 1955. május 19. SOMOGYI NÉPLAP s PÁRT és part épít és 'ár A falusi párttitkárok járási értekezleteinek tapasztalataiból Sokrétű feladata van községi párt- íSzeaTVezJöteMmek. Rajtuk, falusi kornmuridstákan áll végső sorcn a u-ne®5@azdaisáigfejl£Siz,tési párt- és kxwmányhaitározatok sorsa. A ter­melés fokozásának szorgalmazásá- val egyidcten egyre több ddl- gcaó paraszttal kell gyarapitaniuk a termelőszövetkezeti tagok tálbarát. Falum, élő el/vtársaimk a felelősek lesz, hogy armiaik végrehajtását segít­sék és ellenőrizzék. Kíméletlen harcot az osztályellensé^gel szemben Kovács elv társ felihívta a titkár- elvtársak figyelmét arra, hogy mező­gazdaságunk szocialista építése köz­azért ás, hogy minden községben ér- .bem mindjobban fokozódik az ősz J.i^nrnnlr inllnwnitrlr (f nOTTW/Vt Í./1 _1____ _ 1 I__„„ ti------------1 v ényre jussanak államunk törvényei —■ hogy ki-ki a maga munkaterüle­tén hlimytafanul teljesítse állampol­gári kötelességét.. S hogy párttáOkána- imk munkája eredményesebb legyein, ezért tartattak ebben, a hónapban já­rási pártbizottságaink egésznapos értdkezáetet a falusi párttitkárok részvétefiéveL Az alábbiakban a, ka­posvári és siófoki járás páirttittoáirai- nak tanácskozásairól számolunk be. Feladatok a tsz-mozgalom fejlesztésében Gyakran habarni az egyéni gazdák szájából ilyen kijelentést — emlí­tette Erdős elvtárs, a bálványosi párttitkár: »Ka azt látom, hogy .jobban bol­dogulok a közösben, akkor be­lépek.« SzjámckS olyan tarmeiöszövelf.cezet vám már mindkét járásban, ahol jobban élnek a tagok, mint az egyé­niek. Kovács elvtárs, a Kaposvári JB első titkára dicsérőem szólhatott többek között az országoöhirű répása pusztai Első ötéves Terv TSZ-rol, a ráksd Uj ©teliről, a nagyberki Győző­ről; Midkó János elvtárs, a Siófoki JB első titkára is elismeréssel be­szélt a halaitanfciliitá Dózsáról és több más 'példamutató termelőszövet­kezetről. Fontos feladatúink, hogy már eb- bem az évbem is minél több ilyen gazdag szövetkezetünk tegyen. Az ér­tekezletek világosam megmutatták az •ehhez vezető utat ás. Mind a beszámoló, mind a vita megmutatta: a háztáji gazdálkodás túlmérete­zése egyes tsz-ekben a szövetke­zet, s a tsz-mozgalom előrehala­dásának erős fékje. Idézzünk c- fc néhány példát erre: A siófoki Uj Barázda TSZ brigád­vezetője, Bognár Gyula, 5 hold' föl­ödet művel egyénileg a tsz fogatával tályharc, s így a termelőszövetkeze­tek megszilárdítása, fejlesztése szin­te elképzelhetetlen az osztáSyellemség eilend szívós harc nélkül. Elmondta Kovács elvtárs azt is, hogy az áprili­si határszemle alkalmával több mint 500 hóid kukoricaszárat találtak kint a földjeiken, s két-háremezer hold felszáirntatlein terület éktelenkedett, melyben nem kis részük van, a ku- lákcknak, népünk ellenségeinek. A titkár elvtársak ilyen súlyos hibák hallatán sem reagáltak Kovács elv­társ szavaira, s ez nagy hiányossága volt a kaposvári járás titkári érte­kezletének. A siófoki járásban viszont — na­gyon heüjyesem — a beszámoló és a hozzászólások is alaposain elemez­ték az osztályeffienség tevékenységét, s megszabták a kommunisták fel­adatait aiz íosztályhancban. A falu dolgozóinak egészséges közvéleménye elítéli és nyilváno­san megbélyegzi a kulákokat. A sok példa közül legmeggyőzőbben Kovács János elvtárs balatcmőszödi bajomi Győzelem TSZ-bem, mióta minden munkacsapatba osztottak be ,kommunistáit. Az elmúlt héten pél­dául a cukorrétpasarábolásban mu­tattak példát a kommunisták. Elis­meréssel 'beszéltek a felszólalók a Kaposvári Gépállomás kommunista traktorosainak helytállásáról, aikák jó 'minőségben végzett munkájukkal becsületet szereztek gépállomásuk­nak s a gépi munkának. A tapasztalatok arról tanúskod­nak: a munkasákerek kivívásában póirtunk tagijaié a kezdeményező sze­rep. Szívesen követik kommuini&táára- kat a pántcnkívüUek, ha etvtársaink megmagyarázzák nekik céljainkat, s ha megnyerik őket a párt ügyének. A párt szavát a népnevelők tolmá­csolják a dolgozókhoz. Ezért je­lentőségének megfelelően vitaíiba meg mindkét értekezlet a népnevelő- munka fellendítésének feladatait. Beme László eóvtárs, a Mennyei Gép­állomás 'brigádvezetője például el­mondta, hogy tavaszi tervük teljesí­tését a hatékony népnevelőmuntoá- nak is köszönhetik, vagyis arnnalk, hogy a traktorosokkal együtt a párt­munka is kiköltözött a területre. A kaposfüredi December 21 TSZ- S ben is a felvilágosító munka ered­ménye, hogy nemcsak a kommunis­ták, hanem a pártankívüliiek is ver­senyt indítottak a magasabb termés­hozamért, s minden tsz-tag népsze­rűsíti a szövetkezeti gbadálkcdtást.. vács elvtárs elmcindta, hogy 1953. őszén felbomlott községük'ben a Pe­tőfi TSZ. A szövetkezetnek a volt tagjai saját élettapasztalatukból tud­ják: kár volt hallgatniuk Horváth kulákra. Nyitott szemmel kell járni kom­munistáinknak, nehogy az ellen­ség új módszerei megtévesszék őket. Eddig ugyanis csak ott keresték elv- társaink az ellenség kezét, ahol vala­mi 'baj volt. Ám most sok esetben megtaláljuk ott ,is az osztályiidegene- ket, ahol látszólag jói megy a mun­ka. Ahogy Dinnyés Ferenc elvtárs. a balatonszórszói községi párttitkár elmcindta, a falu kommunistáinak szemét hosszú ideig bekötötték Riba Lajos munfcasííkerei. Riba Lajos ugyanis a Balatcnújheiyi Állami párttitkár szavai bizonyítják ezt. Ko- Ezért 'gyarapodott ez a tsz a legutóbb 1 ismét két taggaL Csak helyeselni lehet a kadarkúti Szabadság TSZ pártszervezetének azt a kezdeményezését, hegy a pár- tonkívülrleket is megbízzák népneve- lőmjunkával. Ebben a tsz-bem öt pár- tankívüli végez állandó felvilágosító munkát Nem kétséges, hogy az ilyen lelkesen dolgozó párionMvüliiek — ha nagy gonddal foglalkozik velük a pártszervezet — egyre közelebb kerülnek pártunkhoz s jó munká­juk eredményeként felveszik őket a pártba. A balatonkiliiti Dózsa TSZ- iben ma már erős pártszervezet van, mert itt nemcsak a pártvezetőség, hanem mindsm egyes kommunista (Riipszeírűaíti pártunk politikáját dolgozók között. A pári.mumka szerves része a DISZ segítése, irányítása — hangsúlyozta mindkét értekezlet A főbb kapásnövényeink első ápolása Fogadjuk el szabálynak azt, hogy kapásnövényeinket annyiszor és ak­kor ápoljuk, ahányszor azt növé­nyeink fejlődése megkívánja és ami­kor a talaj állapota megengedi. A kukorica és a burgonya első nö­vényápolása a kelés utáni fogasolás. A burgonya talaját kelés előtt is ta­nácsos könnyű fogassal megfogasol- ni, ha kelés előtt esőt kapott, mert a cserepesedő talajon ezzel elősegít­jük a gyors kelést, és a lehullott csa­padékot megőrizzük a talajban. Sorolás után pedig a burgonyát is, meg a kukoricát is feltétlenül fogatoljuk meg könnyűfogassal. A fogasolás könnyen és gyorsan el­végezhető, de igen fontos talajmun­ka, mert a cserepesedés megszünte­tése, a gyors párolgás megakadályo­zása és a kelés meggyorsítása mel­lett azzal a haszonnal is jár, hogy a csírázó és kelő gyomokat túlnyo­mó többségében elpusztítja. Ezzel könnyebbé tesszük a soronkövetkező növényápolási munkákat. Ugyan­ezért célszerű a napraforgó talaját is megfogasolni. A cukorrépa első ápolási mun­kája a sarabolás. Minden kapásnövényünknek, de a zsenge cukorrépának fokozottan szüksége van fejlődése kezdeti stá­diumában a könnyű eszközökkel végzett sekély talajmunkára. A cu­korrépa soronkövetkező munkája az egyelés, egyéb kapásoknál az első kapálás. A cukorrépa egyelését 3—4 leveles korában sürgősen meg kell kezdeni és minél rövidebb időn belül be kell fejezni. Az időben megkezdett és gyorsan befejezett egyelés nemcsak a megmaradt növények fejlődését se­gíti elő, hanem négy-öt munkanap megtakarítását is jelenti kát. hol­danként. Az egyelés befejezése után 5—6 nap múlva végezzük el a cu­korrépa első kapálását. Ezt megelő­zően szórjuk meg pétisóval a répát, hogy ezt a fejtrágyát a kapálással beledolgozhassuk a talajba. A kukorica és burgonya második ápolási munkája az első sorközi kapálás. A kukorica első sorközi kapálása után a bokrok közötti kézikapálás következik. A kukorica egyelését a második sorközi művelés után végezzük el Hogy egy vagy két szálat hagyjunk-e fészkenként, az a sor- és tőtávolság­tól, a művelési rendszertől és a ku­korica fajtájától függ. A kukoricát szintén négyleveles korban kell egyelni. A burgonya első kapálását fel­tétlenül el kell végeznünk, ha 5—6 cm magasságot elérte a növény. Itt is a talajnedvesség megőrzése, a gyomok elpusztítása és a talaj por- hanyósságának a fenntartása a ka­pálás célja. Igen fontos, hogy a bur­gonya sorközét minden eső után se­kélyen kapáljuk meg, hogy minél több csapadékot megőrizzünk a gu­mókötés idejére. A sorok közötti kapálással elér­jük, hogy a töltögetéshez mindig megfelelően nedves, porhanyós lesz a talaj. Sz. J. „December 21-re teljesítjük évi tervünket“ A kötéséi Béke TSZ-foen 5 családinak Gazdaság sztahanovista traktorosa, a megengedett háztáji területiéin fe- j aki '.állóhelyén., Szárszón állandóan is­iül kisebb, nagyobb .szőlője is van. j gat a tez ellen, s ezt csak az utóbbi Ugyanitt 'Bakonyi Vilmos elnökbe-: időben vették észre a község kom- lyetbes három told háztájin gazdái- ; munisfói, s amint jobban a körmére kodik. A rimyakovácsi Igazság TSZ- j néztek, kiderült, hogy Riba kulák- ben is szánté minden tagnak na— ^ származású. Ez az eset is figyelmez— gyobb háztáji területe van, marit tet, hogy kommuraistáiinikniak fokoz- amennyiit az alapszabály megenged, miuk kell az éberséget. Nem kell bizonygatni, hogy ezek­ben és még néhány ilyen tsz-ben az •egész tagság kárát vallja az alap­szabály megsértésének. Nem jut ugyanis idejük a tagoknak arra, hogy minden munkát idejében elvé­gezzenek a közösben, ment szűklátó­körűén az egyéni gazdaságnak ,is be­illő háztáji földjüket művelik meg •először. Az értekezletek nyomatéko­san felhívták párt titkáraink fiigyel»- mét: a Minisztertanács májas 10-i határozata érteimében erős kéz­zel tegyenek rendet e téren. Arról is sek szó esett, hegy terme­lőszövetkezeteink foglalkoztassanak minden munkáskezet. A kaposvári járásiban helyes kezdeményezéssel dicsekedhetnek; a répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ tagjai. Legutóbbi közgyűlésükön ugyanis határozatot hoztak, hogy a tagok városiban, üzemben és különböző munkaterüle­ten dolgozó családtagjait visszahív­ják a szövetkezetbe. Felvilágosító munkájuk nyomán egy hét alatt 22 fővel gyarapodott a tsz tagsága. így kellene biztosítania a munkaerőt a balátonszemesi Dózsa TSZ-nek is. A családtagok bevonásáért keltene kardoskodnia Papp elvtársinak, a tsz pérttitkárámak, nem pedig azon töp­rengeni, hogyan adhatnák ki részes­művelésre 15 held négyzetesen vetett kukoricájukat. A szövetkezeti eszmé­vel összeegyeztethetetlen az a gya- Jcarlat is, ami a siófoki Uj Barázdá­ban alakult ki. Itt a tsz kommunis­táinak szemeláttáira, a pártszervezet tudtával és beleegyezésével,. felesben műveli meg a 10 holdas diinnyeföldet egy kertész, akinek ráadásul még gabonát és tejet, is ad a szövetkezet. Kommunistához .méitaíílemiul viselke­dik Dobos Géza elvtárs, bálványosi egyéni gazda is, aki László Károly, Bödök József és Skerlecz Gáspár tsz-tagokkai dolgoztat földijén. E hi­bák kijavítására az értekezleten ha­tározatot hoztak, s a JB-k feladata A párlmunka megjavításának feladatai Pártszervezeteink akkor tudják si­kerre vinni célkitűzéseiket, ha első­sorban rendet teremtenek saját sora­ikban, ha minden kommunista szí­vét,'ltei két megnyerik a párt ügyének,. Lángra kell lobbantam elvtársaink­ban a munkájuk iránti kommunista felelősségérzetet. S hegy ez milyen sikerrel jár, az nagyrészt párttitkára- •iinktól függ. A baljatonkiiáti Dózsa TSZ eredményeinek kovácsa a szö­vetkezet pártszervezete, amelyet 1951. óta biztos kézzel' vezet Dudás elvtárs. Nyikos elvtárs, a bőszénfai Leniin TSZ, Kelemen elvtárs, a ka­darkúti Szabadság TSZ pártti'tkéiná- nak munkáját szrmtén követendő pél­daként állíthatjuk minden alapszer- vezet titkára elé. A ■területük jó gaz­dájává vált ailapszervezetek tapasz­talataiból merítve feladatul szabták meg az érte­kezletek: a pártszervezetek min­den tagja végezzen pártmunkát, hogy mindenütt érvényesüljön a pártvezetés. Ahol ez nincs meg, ott elkerülhetet­lenek a hibák. Frányó István kőrös- hegyi párttitkár saját tapasztalaitávai igazolta ezt. Tanácsülésen választot­ták meg a legeltetési bizottságot, amelynek összetételét ő nem tar­totta megfelelőnek. De nem állt mel­lé a tanács négy kommunistája^ mert ők — a tanácsban működő MDP-csoport tágjai — nem beszél­ték meg előzetesen, hegy miért kell egységesen siíkraszáliirai a tanácsülé­sen, De mint Kovács elvtárs, a kaposvá- j váljanak. Pártszervezeteink tekintsék leg­bensőbb ügyüknek a DlSZ-fiata- lok nevelését, világnézetük, jelle­mük formálását, s érjék el, hegy minél több fiatal kérje felvételét pártunk soraiba. E téren komoly mulasztást kell elvtár­sainknak bepótolniuk. Ságvár köz­ségben pl. tizenkét olyan fiatal van, aki az ősszel szerelt le a honvédség­től. Köztük Kovács Ferenc például 10 dicsérő oklevelet szerzett katonai szolgálata idején. Ahogy Szigeti elv- társ, a község párttiitkára elmondta, ezeket a fiatalokat mindeddig ma­gukra hagyták, pedig milyen friss erőt, le.ndülrltet vihetnének e fia­talok a pártszervezet munkájába. Tanulságok Falusi párt titkárainkat megerősí­tette pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata. Mindnyá­jain érzik a felelősséget községük éíetéért, pártunk határozatainak vég­rehajtásáért. Világoson látják, hegy mit kell tenniük, s ebben az értekez­letek újabb elvi és gyakorlati, út­mutatást adtak nekik. Kcvács élv­társ, a Kaposvári JB és Máskó elv- társ, a Siófoki JB első titkára tar­talmas beszámolójából sokat tanul­hattak a részvevők. Megtanulhatták, hogy a pártszervezetek feladata nem a gazdasági vezetők munkájának el­végzése, hanem annak irányítása és ellenőrzése, s az emberek nevelése. De fontos tanulsággal szolgáltak ezek az értekezleteik pártbizottságaink számára is. Járási pártbizottságaink­nak az legyen a feladatuk, hogy a pá.rtimmka/ **ihcgyaira«-áraj tanítsák meg az alapsziervezetek titkárait, ve­zetőségeit,. Adjanak nékik hatéko­nyabb segítséget ahhoz, hogy élni tudjanak a termelés párteüenőrzé- sének jogával. Közvetlenül, munka közben segítsék a falusi titkárokat abban, hegy a vezetőségi ülések a vezetőség, a taggyűlések pedig az egész párttagság nevelő iskolájává »Pártunk Központi Vezetőségének 1955. március 4-i határozata többek között azt is feladatul tűzte elénk, hogy biztosítanunk kell a közszük­ségleti cikkek termelésének jelenté­keny növelését, s hogy az elkövetke­ző időkben hónapról hónapra, de­kádról dekádra teljesítenünk kell a terv minden pontját. A párt-, álla­mi, valamint gazdasági szerveknek minden erőt mozgósítaniuk kell an­nak érdekében, hogy az 1955. évi népgazdasági tervet teljesítsük, sőt túlteljesítsük« — írják levelükben a Balatonvidéki Üdülő Vendéglátó Vállalat dolgozói. A fenti határozat maradéktalan végrehajtása érdekében 20 buda­pesti üzem felhívással fordult az or­szág valamennyi vállalatához, hogy szervezetten kapcsolódjanak be a párthatározatok végrehajtásáért fo­lyó nagy munkába. A Balatonvidéki Üdülő Vendéglátó Vállalat dolgozói is csatlakoznak a 20 budapesti üzem felhívásához, hogy ennek alapján még hatékonyabban, még nagyobb odaadással dolgozhassanak saját munkaterületükön. Ezért vállalják, hogy 1955. évi tervüket december 21-re teljesítik, december 31-re pe­dig az évi tervet 102 százalékra tel­jesítik. ■»Tervünk teljesítését, illetve túl­teljesítését — mondja a versenyvál­lalás — jól szervezett munkaver­sennyel és a munkaidő fokozottabb kihasználásával kívánjuk elérni.- Ezenkívül önköltségi tervünket — forgalmi tervünkhöz viszonyítva — 0,2 százalékkal csökkentjük. Az el­múlt évek alatt nagy kárt jelentett a fogyóeszközök törése, elveszése és gondatlan kezelésük. Ez évben 5 szá­zalékos megtakarítást fogunk elérni ezen a téren is. Igen nagy összeget tesz ki vállalatunknál azon eszközök értéke, melyek jelenleg használaton kívül állnak. E tárgyakat 1955-ben felújíttatjuk, illetve használhatóvá tesszük és üzembe helyezzük őket. A tervteljesítés, az önköltség csök­kentése és a munkaverseny fellen­dítésén kívül azt is megfogadjuk, hogy munkánkat az üdülő dolgozók legnagyobb megelégedésére fogjuk végezni, ezzel — a múlt évihez vi­szonyítva — minimumra csökkent­jük a panaszok számát. Nem feled­kezünk meg vállalatunk dolgozói ér­dekvédelmének szem előtt tartásá­ról sem, s a munkavédelmi felsze­reléseket — az előírásnak megfele­lően — 100 százalékig biztosítani fogjuk. E vállalásunk teljesítésével aka­runk hozzájárulni pártunk határoza­tának maradéktalan végrehajtásához. A Balatonvidéki Üdülő Vendéglátó Vállalat dolgozóinak nevében: Vég Miklós igazgató, Bárdoczki József üb-elnök«. Az ötéves terv során Sornosryban csaknem 28-szorosnra emelkedett a könyvtári könyvek száma ri JB titkaira mondta: a párt vezetőszerepe nem érvé­nyesül magától, hanem azt a kommunistáknak kell biztosítani­uk, elsősorban példamutatásuk­kal. Azóta megy jobban a munka a n-agy­Ha pá.rttillkáraiink, járású bizottsá­gaink igyürnötesöztetúk az értekezle­tek tapasztalatait, akkor az elkövet­kező hetekben, hónapokban nagy lé­pést tehetünk előre a falusi pártpoli­tikai munka megjavításában. Kutas József—Jávori Béla Megyénkben a felszabadulás előtt csak a kiváltságosoknak volt lehető­ségük szépirodalmi és tudományos könyvek vásárlására, olvasására. Hogy mennyire nem törődtek a szé­les tömegek művelődésével, igazolja az is, hogy a megye székhelyén nem volt könyvtár. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet és 1950. ja­nuár elsején a megye területén már 33 könyvtár működött több mint. 4550 könyvvel. Az ötéves terv során ez a szám megsokszorozódott. Egy­más után alakultak a ma már igen kedvelt népkönyvtárak és a megye-1 ben három önálló falusi könyvtár is működik. Ez év április elsején nyílt meg Tabon a hetedik járási könyvtár s ezzel Somogybán 1 megyei, 7 já­rási, 210 népkönyvtár és 3 falusi könyvtár áll a dolgozók rendelkezé­sére több mint 125 ezer könyvvel. Az olvasók száma az elmúlt év de­cemberében például csaknem 35 ezerre emelkedett. A kölcsönzések 1954-hen túlszárnyalták a félmilliót. A kaposvári megyei könyvtár nem­régen egy emeletes raktárral is bő­vült és most épül egy új emeletes raktárhelyiség és egy feldolgozó te­rem mintegy 72 ezer forintos költ­séggel. Somogy megye dolgozói szívesen és gyakran keresik, fel a tudomány, a szépirodalom raktárait, ahol ked­vükre való könyvekkel térhetnek otthonukba és szabadidejükben ol­vashatnak, művelődhetnek. Rendelet a vadgazdálkodás korszerűsítésére Az országos erdészeti főigazgató elrendelte a vadgazdálkodás fejlesz­tését és korszerűsítését. A rendelet többi között gondosko­dik arról, hogy a jóminőségű vadál­lomány helyes kialakítása érdeké­ben a vad selejtezését csak megfe­lelő vadászati szaktudással rendel­kező szakember felügyelete mellett végezzék és a vadállományt időn­ként vérfrissítéssel javítsák. A rendelet kiemeli, hogy a vad társadalmi tulajdon és a vad elej­tését vagy bármi módon történő el­fogását társadalmi tulajdon elleni bűntettnek kell tekinteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents