Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. május 8. Fekete Márton traktoros 120 százalékra teljesítette tavaszi kampánytervét Kiemelkedő eredményt ért el a Marcali Gépállomás traktoristája, Fekete Márton. Fekete elvtárs, a somogyszentpáli Béke Termelő- szövetkezet tagja 228 normálholdat szántott fel eddig, s ezzel 120 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A Somogytarnócai Állami Gazdaság dolgozói szép eredményeket értek el a tavaszi munkákban. A Lanz- és Zetor-gépekkel dolgozó traktoristák olyan nagyszerű teljesítményt mutattak fel, amely valamennyi állami gazdaság traktoristája előtt példaképül állhat. Sosterics György az elmúlt héten 216 százalékra teljesítette tervét. Németh József G—35-ös traktorával 186 százalékot ért el. Dicséretet érdemelnek Farkas József, Molnár József, Gyökér György, József István traktorosok is, akik valamennyien 150 százalékon felül teljesítették normájukat. Az állatgondozók is szép eredménnyel büszkélkedhetnek. Em- bersics József tehenész 140 százalékra teljesítette tervét, Kovács József pedig 120 százalékot ért el. Szorgalmasan dolgoztak a foJobban megy — tartják A pusztakovácsi Dimitrov Termelőszövetkezet tagjai két hónapja választották meg elnöküknek Puskás József elvtársat. Az új elnök a tagokkal karöltve igen lelkesen látott munkához. Ennek az egyetértésnek az eredményei máris megmutatkoznak. A vetési munkákkal végeztek. 5 hold dohánypalánta vár még kiültetésre, a jövő héten ezen is túl lesznek. A növényápolást hétfőn kezdik meg az asszonyok, akik mindnyájan résztvesznek a közös munkában. Azt tartják: jobban megy 3 munka, ha mindnyájan teszik. A férfiaknak is sok elfoglaltságuk van. Két hét múlva üzembe akarják helyezni a fűrésztelepet; annak építésén dolgoznak most. A halastó építésére is szakítanak időt, hogy ezzel is időben elkészülhessenek. Szép jövedelmet várnak a halászatból. Kiemelkedő teljesítményt ért még el Csuka Vilmos, Berta István traktoros is, akik ugyancsak 100 százalékon felül teljesítették tavaszi kampánytervüket. Megyénk traktoristái kövessék példájukat. gatosok is: Vránics József, Fili- szár Imre, Farkas László és a gazdaság többi növénytermelési dolgozója jó munkájának köszönhető nagyrészben, hogy 395 hold kukoricát, 200 hold burgonyát és 200 hold egyéb takarmánynövényt elvetették. A gazdaság dolgozói fokozzák tovább a május 1-i verseny lendületét és a növényápolási munkákból is vegyék ki ilyen becsületesen a részüket. <1 toponári Békegalamb TSZ-ben befelezték a cukorrépasarabolásf A toponári Bákegalamib TSZ-ben karán megindult a növényápolási munka. A növénytermelési brigád tagjai, köztük Gadácsi Mihályné és Kiss Gyulámé gyors és szép munkát végeztek a cukorrépaföldön. Május 6-án estére .befejezték a 10 hold cukorrépa sarabdását. Állatállományuk igen szépen feljavult ebben az évben. 170 darab kislibát vásároltak, amelyből 50-et meghagynak törzsállománynak, a többit meghízlalják és eladják. A juhállomány eddig igen el volt hanyagolva, azt is feljavították és fejlesztik is: a jelenlegi 380 darabot 1000-re növelik. A szarvasmarhaállományban is volt bőven javítanivaló. Szakszerű takarmányozással, a fejlett módszerek alkalmazásával emelték a fe- jési átlagot és szaporították az állományt is. 10 üszőt vásároltak a meglévők mellé. Az istállókat is korszerűsítik, bevezetik a kisvasúti vágányt, amelyen könnyen ki tudják hordani a trágyát az állatgondozók. A termelőszövetkezetben közös vagyonuk gyarapítása mellett pénzelőleget is osztottak már. 6 forint 99 fillér jutott egy munkaH kaposvári járás tsz-ei példát mutatnak a vetésben és a növényápolásban A kaposvári járás dolgozó parasztjai a jó idő minden percét kihasználva igyekeztek, hogy mielőbb földbe tehessék a kapások magját. A járás dolgozó parasztjainak szorgalmas munkája meg is hozta az eredményt, 23 községben befejezték a vetést. A cukorrépa sarabolásával sem késlekednek a gazdák. Hencse, Jákó, Ma- gyaratád kivételével valamennyi községben hozzákezdtek a növényápoláshoz. Ujvárfalván mára burgonya kapálását is megkezdték az egyéni gazdák. A járás termelőszövetkezetei mind a vetésben, mind a növény- ápolásban példát mutatnak. A kadarkúti Szabadság, a ráksi Uj Élet, a répáspusztai Első ötéves Terv TSZ-ben már be is fejezték a sarabolást. Azok a dolgozó parasztok, akik még nem vetették el a kukoricát, burgonyát, igyekezzenek, mert a magnak már a földben a helye. Vegyenek példát Gadács, Ecseny, Jákó dolgozó parasztjairól, akik időben elvetettek, s így jó termést várhatnak mind burgonyából, mind kukoricából. egységre. Teglovics János 243 munkaegysége után mintegy 1700 forintot kapott. Androvics Lajos 1622. forintot vitt haza. Az asszonyok is szorgalmasan dolgoztak. Pozsgai Józsefné 124 és Szabó Istvánná 121 munkaegysége után 866, illetve 845 forintot kapott. Igen szépen fellendült és virágzásnak indult a Dimitrov Termelőszövetkezet. Munkájukat igen nagy figyelemmel kísérik az egyéni gazdák. Belépő is volt: ebben a hónapban 6 családdal szaporodott a tagság. A tsz tagjai új elnökük vezetésével nagyszerű eredmények elérésére képesek. Használják ki a nagyüzemi gazdálkodás biztosította lehetőségeket, dolgozzanak egyetértésben, szorgalmasan, akkor egész biztos, hogy a puszta- kovácsi Dimitrovot hamarosan a marcali járás legjobb tsz-ei között köszönthetjük. Szép eredményekkel büszkélkedhetnek a Somogytarnócai állami Gazdaság dolgozói a munka, ha mindnyájan tesszük a pusztakovácsi Dimitrov TSZ tagjai Jói dolgozik a Legeltetési Bizottság, nem látja el feladatát a Termelési Bizottság Jután A legeltetési bizottságok újjászervezése után Jután is hozzálátott az új bizottság a soronlévő feladatok megvalósításához. Csordás Lajos, a Legeltetési Bizottság új elnöke jól irányítja a munkát. A' falu gazdáit felvilágosító szóval mozgósítja, megmagyarázza nekik, hogy saját érdekük a legelők megjavítása és rend- bentartása. Eddig mintegy 130 holdon végeztek gyomirtást, ami a legelők jó karbantartásának egyik legfontosabb feltétele. E munkában Csonka János (felső) járt az élen, ő végzett legnagyobb területen gyomirtást. Gondoskodik a bizottság a legelők fásításáról is. Eddig 5 ezer darab fát ültettek a dolgozó parasztok a legelő egyrészén. Úgy határoztak, hogy minden évben újabb területet fásítanak. A legelők felfrissítéséről sem feledkeztek meg: 20 hold legelőt füvesítettek. Ezt minden évben megismétlik. Az apaállatok az idén a Legeltetési Bizottság tulajdonába kerülnek, ezért már most gondoskodnak a zavartalan takarmányellátásról. 20 'hold legelőt törtek fel, amelyen két évig kukoricát, árpát termelnek és a harmadik évben újra füvesítik. A tanács tulajdonában lévő földekbe szintén takarmányt vetették, ez is az apaállatok takarmányozását szolgálja majd. A legelőn új 'kiutak építését is tervezik az idén, melynek megvalósításával megoldódnak az állatok itatásával kapcsolatos problémák. Kiskövi János elvtárs, a tanács él- röke megelégedéssel beszél a bizottság tevékenységéről. örömmel mondja, hogy a legnagyobb összhang van a tanács és a Legeltetési Bizottság munkája között. Mindenki felelősséggel dolgozik, hogy biztosítsák a nyári legeltetés zavartalanságát. Hogyan dolgozik a Termelési Bizottság? A Termelési Bizottság elnöke, Simon Antal jó gazda hírében áll a faluban. Élenjár az adófizetésben, a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Van azonban egy — nem is jelentéktelen — gyengéje: nem szeret gyűléseken résztvenni, nem akarja összehívni a Termelési Bizottság tagjait, mert az a véleménye, hogy nem kell külön gyűlés az ő számukra, hiszen a tanácsülésen megtárgyalnak mindent. Keveset törődik a falu dolgaival. Nem vett részt a ha- társzemléken sem. Fedig jó lett volna, ha ő is kimegy a határba, akkor talán nem lett volna még május 6- án is kint a földön szak Ferenc 1 hold kukoricaszára. A Terme’esi Bizottságnak sokkal jobban be kellene kapcsolódni a község ügyes-bajos dolgainak intézésébe. Nem elegendő, hogy csak annak az utcának a problémáit viseli szívén a Termelési Bizottság elnöke, amelyikben lakik, törődnie kellene a- község minden egyes dolgozójával. Ez volna egyik feltétele annak, hogy a falu dolgozói jobban megbecsüljék a bizottságot, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a Termelési Bizottság megfeleljen hivatásának, annak, hogy eredményesen mozgósítsa és szervezze a dolgozó parasztokat & mezőgazdasági termelés növelésére az állampolgári fegyelem betartására, egymás segítésére. Taszár meg akarja őrizni elsőségét Batéval szemben Taszár a korareggeli óráktól kezdve olyan, mintha kihalt volna. Egykét öregasszony, öregember, néhány gyerek, akit a faluban látni lehet. A taszári gazdák szorgalmasak, s alig pirkad, máris a határban vannak. Mint mondani szokták: »teljes gőzzel« folyik a tavaszi munka. E nagy szorgalomnak meg is van az eredménye, mert mire e sorok napvilágot látnak, talán már be is fejezték a kapások vetését. Olyan élenjáró gazdák példája lendíti előre a községet, mint Nagy István 7 holdas, Csavari István 14, Hajcsár István 9 és Janki József 7 holdas gazdáé, akik május elsejére minden kapásnövényt elvetettek. A határban most az őszi vetések ápolása folyik. Már végeztek a fejtrágyázással is, megtisztították a gyomtól a vetéseket, s hamarosan megkézdik a cukorrépa sarabolását is. I A jó eredmények »titka«, hogy as Termelési Bizottság, a Mezőgazdasági Állandó-bizottság és a községi tanács igen nagy gondot fordít a mezőgazdasági munkára. És ebben hűséges segítőtársra leltek a község: DISZ-fiataljaiban, akik népnevelőmunkával, de gyakorlati segítséggel’ is harcolnak azért, hogy megelőzzék versenytársukat, illetve tartsák az: elsőséget Batéval szemben. Lapzártakor érkezett A Csokomyavisontai Gépállomás, jelenti, hogy tavaszi idénytervét —- amely 4900 normálhold volt — tegnap, május 7-én teljesítette. SZTÁLINGRÁDTÓL—BERLINIG ~\Megénekelte-e már valaki mél- tóképpen a nagy orosz hősök dicsőségét? Míg a világ világ, fennen fog ragyogni Alékaszandr Nyevszkij, Kuzma Minyin, Dimitrii Pozsarszkij, Alekszandr Szuvorov és Mihail Kutuzov neve. De jogosan és büszkén sorakoznak, melléjük a Nagy Honvédő Háború hírneves és névtelen hőseireezrei, százezrei, milliói, ök voltak azok, akik diadalról diadalra vitték a vörös lobogót a Volgától a Spreeig, Sztálingrádtól Berlinig. ■ Az emlékezés egyszerű, igénytelen soraival mondjunk most köszönetét nekik. Orgonazúgás és áavúk böm- bölése, hullámok morajlása és a fenséges szélvihar zenéje lenne csak méltó az ő dicsőítésükhöz,' de hol az az ember, aki utánozni tudja a pacsirta hajnali énekét? Hol van az a toll és száj, amely illően tudná elzengeni a halhatatlan hősök örök dicsőségét? \ naptárak 1942. augusztusát jeleztek. Már korán reggel tikkasztó volt a meleg. Sztálingrád, az óriási város hatvanöt kilométer hosszan és öt kitoíméter szélesen nyúlt el az ősi orosz folyó, a Volga partján. A napsugárban ragyogó huEámok hátán uszályok és gőzösök százai füttyeingettck. dudáltak. Ekkor jelentek meg először a város fölött a német légierő bombázói. A város lángba borult és szüntelenül égett három napig. Az óriási tűzvész húsz kilométerre is ellátszott. Az olvadt vas, az elhamvadt fa és az égett téglák szagából csípős, nehéz illat áradt, amely még hónapok múltán is facsarta az emberek orrát. A korona és hamu vastagon ülepedett le a földire, de a legkisebb szellő is újra felkapta és felhővé dagasztotta. Uigy látszott, hogy még a föld is ég. Elmúlott huszonegy nap, a fasiszták már utat törtek a pályaudvarhoz és a várostól délre elérték a Volgát. Ekkor kezdődött meg tulajdonképpen a sztálingrádi csata, amelyhez fogható nem akad még egy a háborúk történetében. Külön harc folyt minden utcáért, minden házért. De Sztálingrád mégsem esett el, mert olyan hősök védelmezték, mint Pavlov gárdaőrmester, mint Vaszilij Kocsetkov és baj- társai-. A szovjet csapatok egyik védelmi vonalától kissé beljebb, magános ház állott. Ezt védte néhány katonájával Jakov Pavlov gárdaőrmester. Október 13-án a fasiszták támadásba lendültek ellenük. Dörögtek az ágyuk, üszkös törmelékeken keresztül közeledtek a német harckocsik, repülőgépeik pedig bombazáport zúdítottak az utakra, ahonnan a hős védők segítséget kaphattak volna. Megszakadt a telefonösszeköttetés is. F’avlov azonban állandóan lelkesítette baj- társait: — Lőjetek, fiúik! Hadd tudják meg a fasiszták, hogy »kié ez az u’.ca, -kié ez a ház!« A gárdaőrmester jelszava szájról szájra járt: »kié ez az utca, kié ez, a ház.« Három nap és három éjjel folyt a véres harc, a kimerült fasiszták visszahúzódtak. Pavlov kis csapata két hónapon keresztül védte az épületet, amelyet azóta is »Pavlov háza« néven emlegetnek a sztálingrádiak. A harcok rövid szüneteiben még a -harcosok is így tréfálkoztak: »A mi Pavlovunknak saját háza van Sztálingrádban, de fasisztákat nem fogad be lakónak.« A város szélén pedig kisebb magaslatot védett tizenhat baj társával Vaszilij Kocsetkov alhadnagy. Nehéz puskájuk nem volt, s egy napon tizenkét német tank tört rájuk csörömpölve, szüntelenül tüzelve. — Egy lépést sem hátrálunk — fogadták meg egymásnak a gárdisták. Néhány perc alatt kilőttek két acélszömyet, de a többi tíz halált árasztva nyomult előre. Az egyik harcos felkapott egy páncéltörő gránátot és a lánctalpak alá vetette ma- gát. Az égig szállt a hurrá a katonák ajkáról és lángbaborult a negyedik harckocsi is. Ezután kézigránátok repültek az ellenségre, mire hat harckocsi visszafordult. De kettő makacsul kúszott iovább. Ekkor három fiatal katona — Vaszilij Csirkov, Mihail Szityepányenkó és Mihail Suktunov — felemelkedett a földről: gránátot szorítottak mellükre és a szörnyetegek elé vetették magukat. így torlaszolták ed a fasiszták útját a magaslat előtt. Eljött a tél, s VolgániúJi pusztákon dermesztő szél söpörte a havat. De éjszakánként álcázott teherautók, óriási ágyúk és T—34-esek csőröm-- pöltek a behavazott országutakon Mellettük, köriUöítük végtelen menetben siettek a csapatok Sztálingrádtól délre és északra. November 23-án bezárult a gyűrű 330 Oüf* fasiszta körül, 1943. február 2-án pedig az ellenség utolsó, életben maradt katonája is megadta rpagát. Milliós seregek fordulnak nyugat felé. Megkezdődött a nagy szovjet ország és Európa elnyomott népeinek felszabadítása. MATROSZOV GÁRDISTA | "I 943. februárja volt. A nolepte tájon, Velikije Lukitól nyugatra, fehérköpeayes harcosok gyülekeztek. Szemükben lelkesedés, fegyvert szorító kezükben elszántság és gyűlölet izzott. Artyuhov főhadnagy kis csoportja volt ez, amely azt a feladatot kapta ezredesétől, hogy tisztítsa meg az ellenségtől a Cser- nuski felé vezető utat. Az átmenti magaslatról három fasiszta géppuska szórta feléjük a halált. Hat géppisziolyos katona indult el kúszva a kis íölderődhöz, hogy tüzet nyisson a lőrésre. Néhány perc múlva azonban, mindnyájan a földön feküdtek, ki mozdulatlanul, iki sebesülten. Fiatal, tizenkilenc éves katona fordult ekkor a parancsnokhoz: — Engedélyt kérek, hogy én mehessek! Az engedélyt megkapta és Alexandr Matroszov néhány villámgyors ugrással előre szökkent. Has- ravágódott és a földhöz tapadva kúszott tovább. Bajtársai lélegzetvisszafojtva figyelték a hős katonát. Már egészen közel ért a földerődhöz, alig húsz méter választotta el tőle. Kézigránátot dobott a lőrésre, majd hosszú géppisztolysorozatot zúdított rá. Az ellenséges -géppuska elhallgatott, de néhány pillanat múlva újra megszólalt. Matroszov ekkor talpra ugrott'és testével fedte el a lőrést. A hősi bátorság láttára még a fasiszták is megtorpantak és villanásnyi időre megszűnt géppuskájuk kattogása. Ezt a rövid szünetet használták fel a szovjet katonák: ellenál Ihatatlan lendülettel' vetették magukat a kis erődre. Azóta szoikás a 254. gárdalövészezredfoen, hogy estémként a szolgálat- vezető mindig így kezdi a névsorolvasást: — Alekszandr Matroszov gárdaharcos, a Szovjetunió hőse! A jobbszárnyon álló katona ünnepélyesen fel síi: — Matroszov gárdaharcos, a Szovjetunió hőse, hősi haléit halt a hazánk szabadságáért és függertensé- géért vívott harcban!’ A KURSZKI CSATÁBAN | 'T'eljes erővel tombolt a kurszki -*■ csata 1943. júliusában, A nagy orosz síkságot füst- és lámgtenger borította. Úgy mórajlotf a föld, mintha túlvilág! óriások viaskodnának a mélyben. A sztyeppet átszelő utak mentén kiégett harckocsiiik százai hevertek, s bedöglött ágyúk' meredtek az ég felé. Egy hónapon keresztül, pillanatnyi pihenő nélkül támadta a szovjet vonalakat a fasiszták háromezer harckocsija, tízezer ágyúja és kétezer repülőgépe. Bjelgin százados zászló- aljára egyszerre száz német harckocsi támadt. Mögöttük sűrű sorokban hömpölygött előre a gyalogság. A zászlóalj minden fegyverét • harcba vetette: dörögitek a nehézpusfcák, robbantak a kézigránátok, pukkantak a gyújtópalackók. De úgy látszott, hogy a »Tigris«-eket nem lehet megállítani. Átdöcögíek a földhányásokon és lehengerelték a lövészárkokat is. Bjelgin katonái közül azonban egyetlen egy sem hátrált meg. Amikor a harckocsik eldübörögtek fejük felett, kiugrottak az árkokból és pontos tüzükkel földre Ikénysze- rítették az ellenséges gyalogságot. Bjelgin zászlóalja egyetlen nap alatt harminckilenc harckocsit semmisített meg és nyolcszázötven fasisztát küldött a halálba.
