Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

2 SOMOGYI IS£1*LAI Szerda, 1955. április 2«. As országgyűlés keddi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) látás növelését a .kazincbarcikai mű­trágyagyár ez évben meginduló ter­melése teszi lehetővé. A költségvetés jelentős összeget: 1190 millió forintot irányoz elő a gépállomások munkájának tovább­fejlesztésére. Költségvetésünkben igen jelentős összeget irányoz­tunk elő a termelőszövetkezetek fejlesztésére. A költségvetés a mezőgazdaság hosszú- és közép- lejáratú hitelellátására 400 millió forintot biztosít. Ez eJsőorban a termelőszövetkezeteik építkezéseire, istállók, silók, öntöző­telepek, halastavak létesítésére szol­gál A mezőgazdasági termelés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó paraszt­ságot is. A gépállomás jobb és ol­csóbb munkát biztosít a dolgozó pa­rasztságnak. Ez egymagában 100 mil­lió forint megtakarítást jelent ré­szére. A szerződéses termeltetés szá­mos előnye is fokozza a parasztság termelési kedvét. A párt és a kormány a termelő erők fejlesztésére több milliárdot irányoz elő. Ezzel szilárd alapot te­remt a lakosság megnövekedett élet­színvonalának megtartásához és to­vábbi emeléséhez. A fogyasztási cikkeket gyártó ipar­ágak, valamint a mezőgazdasági ter­melés növekedése lehetővé teszi, hogy az állami és szövetkezeti áru­forgalom 1955-ben 5.5 százalékkal emelkedjék. Az ipar és a mezőgazdaság terme­lésének növekedése, a dolgozók reál- jövedelmének emelkedése, a kiske­reskedelmi áruforgalom bővülése a forint vásárlóerejének szilárdságát támasztja alá. Az ipar és a mezőgazdaság terme­lésének növekedése alapján szilárd egyensúlyban van ma Is a vásárlóerő és az árualap. Az árualapok növelé­se, választókarnak .bővítése azonban megköveteli, hogy szorosabbá váljék az ipar és a kereskedelem kapcsola­ta, -megköveteli, -hogy egyes tartós fogyasztási cikkekben, a ruházati cikkek néhány fajtájában és a pa­raszti termelés céljait szolgáló áruik­ban tovább növeljük a termelést és kiegészítsük készleteinket, A belke­reskedelemre az az igen. fontos fel­adat vár, hogy a lakosság növekvő szükségleteinek és igényeinek figye­lemmel kísérésével gondoskodjék az A tanácsok 1955. évi kiadásait 6957 millió forinttal irányozza elő költségvetésünk. A tanácsoknak, megnövekedett feladataikra teliintettel, fokozott fi­gyelemmel kell fordulniuk a taka­rékosság. nem utolsósorban a taná­csi vállalatok gazdálkodása felé. A tanácsoknak a bevételek biztosítása érdekében is fokozott mértékben ke1! érvényt szerezniük az állampolgári fegyelemnék, az adó- és begyűjtési kötelezettségek teljesítésének. Dol­gozó parasztságunk többsége ponto­san eleget is tesz állampolgári köte­lezettségének, teljesíti adófizetési és beadási kötelezettségét. csökkentjük a termékek önköltségét, ha harcolunk a minőség megjavítá­sáért, a munka- és állatná fegyelem megszilárdításéért, és erélyes initéz- kedésefckel gátat vetünk mindenféle pazarlásnak. áruellátásról, a lakosság jó kiszol­gálásáról, áruigényeknek a .közszük­ségleti cikkéket gyártó iparágak felé való közvetítéséről. Dolgozó népünk megtakarításaiból egyre nagyobb a jelentősége azok­nak az összegeknek, amelyek éven­ként az államkölcsönökbőd visszafi­zetésre kerülnek. Védelmi kiadásaink előirányzatát — honvédelmünk megszilárdítása, néphadseregünk felkészültségének fokozása céljából -— a "költségvetés összkiadásainak elmúlt évi 11 száza­lékáról 12,5 százalékra — 5,7 mil­liárd forintra emeltük. A nemzetközi helyzet alakulása, Nyugat-'Németország felfegyverzését célzó párizsi szerződéseik ratifikálása szükségessé teszi, hogy a béketáibor országai közös intézkedéseket tegye­nek a 'béke megvédésére, saját biz­tonságuk növelésére. Dolgozó népünk anyagi és kul­turális jólétének növelésében je­lentős szerepet tölt be a költség- vetés szociális-kulturális kiadá­sainak összege. Az 1955. évi állami költségvetés 46 milliárdos összegéből több mint 10,4 milliárd forintot irányoz elő e célokra. Ezen belül az oktatás, sport ás testnevelés céljaira, továbbá nép­művelési intézmények, tudományos kutatóintézetek fenntartására és fej­lesztésére 3458 millió forintot fordí­tunk. A kórházak és klinikák fenntar­tására és fejlesztésére fordított ki­adások meghaladják az 1210 millió forintot. A társadalombiztosítási kiadások az 1954. évi költségvetéshez viszo­nyítva 497 millió forinttal emelked­nek és meghaladják a 2300 millió fo­rintot. A múlt év szeptemberében elfoga­dott új nyugdíjtörvény népi demok­ratikus államunk nagy vívmánya. A felemelt nyugdíjak fedezetére a költségvetés 2177 millió forintot irá­nyoz elő. Üdültetési célokra a költségvetés kereken 1.28 millió forintot irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az üdülés költségednek mintegy 75 százalékát az állam viseli. A párt és a kormány célul tűzte ki dolgozó népünk lakásviszonyainak további megjavítását. Költségveté­sünk 809 milliót irányoz elő lakás­építésre, ezenfelül 418 millió forin­tot hosszúlejáratú kölcsönökben nyújt egyéni családi házak építésére. Az adófizetés és a beadás első­rendű állampolgári kötelesség és megengedhetetlen, hogy egyesek kivonják magukat e kötelezett­ségek teljesítése alól. A tanácsok pénzügyi szervei és a begyűj­tési szervezet ne legyenek elné­zőek a kuüákokkal, a spekulán­sokkal szemben. A költségvetésiben (tükröződő fel­adatok végrehajtását, a nehézipar erősítését, a mezőigazdaság fellendí­tését és a dolgozó nép anyagi és kul- furáiMis éietszínvcnalánaik emelését csak úgy tud juk megoldaná, ha. a ter­melési terveiket rendszeresen túltel­jesítjük, ha Az ipari termékek tervben e'őírt önköltségcsökkentése szempontjából elsőrendű jelentőségű a munka termelékenységének rendszeres növelése. A munka .termelékenysége kedve­zőtlen alakulásának számos oka van. Gátolja a termelékenység növekedé­sét mindenekelőtt a még mindig meglévő egyenlőtlen ütemű termelés, az úgynevezett hóvégi rohammunka. Ezután rámutatott a miniszter ar­ra, hogy az egyenlőtlen ütemű ter­melésnek egyik oka az üzemek közti rossz és sok esetben szükségtelenül széles kooperáció. A rohammunkát, amely a beren­dezések elégtelen kihasználásához és a munkaerő ésszerűtlen igénybevéte­léhez vezet, a munka és az üzemek közötti kooperáció helyesebb meg­szervezésével, az anyagellátás javí­tásával, ebben az évben feltétlenül minimálisra kell csökkenteni. Külö­nösen kedvezőtlen a munka termelé­kenységének alakulása egyik legfon­tosabb iparágunkban, a szénbányá­szatban. Itt az egy munkásra eső termelés, az egyre fokozódó gépellá­tás ellenére is, az elmúlt évben 8,4 százalékkal maradt alatta az 1953. évinek. A törmelékein ység kedvezőtlen ala­kulásának másik fő óka a gépek ki nem használásában, a munkaszerve­zés terén jelentkező hiányosságok­ban rejlik. A termelékenység emelését és ez­zel az önköltség csökkentését sok­szor károsan .befolyásolja a felületes miinőségelilenőrzés és munkaátvétel is. Rámutatott s. miniszter, ‘’ogy lehet pazarolni és a termelékenység eme­lését hátráltatni azzal is, hogy meg niem szolgált bért fizetnek ki Az erősen fellazult munkanormák kö­vetkeztéiben az ipar 1954. évi folya­mán 430 millió forint olyan murika­bát hasznait fel, amely mögött nem állott semmiféle termelési érték. Nem erősíti a munkafegyelmet az ■sem, ha álibetegeknek. szimulánsok­nak táppénzeket osztogatunk. Széleskörű mozgalmat kell kezde­ményezni a munka termeickenysé- gónek jelentős emelésére. A felszabadulási munkaverseny nagyszerű lendülete biztosította el­ső negyedévi terveink túlteljesítését. Ennek a versenylendületnek nem szabad alábbhagyni az elkövetkező időszakban sem. Ezt az élő és újból kibontakozott versenyszellemet ápol­nunk. fejlesztenünk kell 1955. évi terveink végrehajtása és túlteljesí­tése érdekében. El kell érni, hogy minden iparág­ban növekedjék a sztahanovisták, ki­váló dolgozók és él munkások szá­ma. A legszigorúbb takarékosságot 1 A takarékosság megvalósításának egyik fontos követelménye, hogy sokkal jobban 'biztosítjuk az egész nép tulajdonának, a társat'almi tu­lajdonnak a védelmét. Népünk vagyonának, javaink vé­delme azt követeli mag, hogy igazságszolgáltatásunk is sokkal keményebben és következeteseb­ben sújtson le azokra, akik a köztulajdont megkárosítják. Takarékosság munkával és anyag­gal a termelés, a forgalom, az állam­igazgatás, népi demokráciánk vala­mennyi területén — ez az 1955. évi állami költségvetés sikeres végre­hajtásának egyik 'legdöntőbb feltéte­le. A Minisztertanács nevében benyúj­tott költségvetés a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának, s a párt Központi Vezetőségének alapvető ha­tározatain alapszik, ezek célkitűzése­it valósítja meg. A párt Központi Vezetőségének márciusi határozata harci program, amely ama kötelezi a gazdasági ve­zetőket;, a minisztériumokat, hegy a népgazdaság minden területén az el­következendő sdőkban szakadatnak null, dekádról dekádra, hónapról hó­napra teljesítsék a népgazdasági terv miniden előírását. A népgazdasági terv ás a költség­vetés azokra a sikereikre épül, ame­lyeket dolgozó népünk az elmúlt év­tized alatt, a Szovjetunió baráti tá­mogatása és segítsége .mellett, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével! eddig elért. A népgazdasági terv, a költségve­tés reális terv. Sikeres végrehajtásá­hoz sokmülió dolgozó, mur kasok, pa­rasztok, értelmiségiek közös munká­jára van szükség. Az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítése csökkenti az igazgatási költségeket Az utóbbi években a termelő és a nem termelő munkában foglalkozta­tottak aránya egészségtelenül alakult. Államapparátusunk felduz­zadt. felesleges hivatalok keletkez­tek, indokolatlanul megnőtt az ad­minisztratív létszám mind az állam­igazgatásban, mind a vállalatoknál. Az államigazgatása szervezet, va­lamint az államigazgatási és válla­lati könyvvitel egyszerűsítésére el­határozott intézkedések elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az állam- igazgatást és az ügyintézést bürok- ráci »mentessé, a dolgozó néphez való kapcsolatában közvetlenné tegyük. Az államigazgatás és a vállalati ügyvitel egyszerűsítése csökkenti az igazgatási költségeket és munkaerőt is szabadít fel a termelés számára. Nálunk munkanélküliség nincs, sőt a népgazdaság számos terüle­tén, az építőiparban, a bányá­szatban, a mezőgazdaságban igen jelentős a munkaerőhiány. Arra kell törekedni, hogy e népgazda­sági területeken jelentkező mun­kaerőhiány csökkenjék és az ad­minisztratív munkakörökben nél­külözhető minél több munkaerő a termelésben helyezkedjék el. Az adminisztratív munkakörből fel­szabadítható munkaerőkről, a terme­lő munkába állításukról a kormány messzemenően gondoskodik. Álla­munk minden polgárának munkát biztosít. Az adminisztratív munka­körből felszabaduló dolgozó részére munkába állásáig, legfeljebb azon­ban hat hónapig, a munkaviszony folyamatossága biztosítva van, ez­alatt az idő alatt betegségi biztosí­tásban, családi pótlékban, régi mun­kahelyének elhagyásakor egy, illetve másfél havi illetményének megfelelő juttatásban részesül. Gondoskodott a kormány arról is, hogy az adminiszt­ratív munkakörből felszabaduló dol­gozók megfelelő szakmai átképzés­ben részesüljenek. Érvényt kell szerezni az állampolgári fegyelemnek szakadatlanul növeljük a munka termelékenységét, PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Tettekre, kommunista helytállásra van szükség ahhoz, hogy magiavuljon a Lengyeltóti Gépállomás pártszervezetének munkája Hazánk mezőgazdaságának szocia­lista átalakításában, a termelő mun­ka megkönnyítésében és termelő­szövetkezeti, • valamint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk megsegítésében nagy szerepe van gépállomásainknak. A gépállomások jó vagy rossz munkája kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolja ter­méseredményeinket, parasztságunk munkakedvét és megerősítheti vagy megingathatja a nagyüzemi gazdál­kodásba vetett hitét. Éppen ezért gépállomásaink dolgozóinak példa­mutató, kifogástalan minőségű mun­kát kell végezniük, de ezzel még nem tettek meg mindent feladatuk teljesítéséért. A mezőgazdaság szocialista átala­kítása szívós politikai munkát is követel, s ehhez erős, ütőképes párt- szervezetre, öntudatos, példamutató kommunistákra van szükség. A Lengyeltóti Gépállomáson e te/ rületen nincs minden rendben. Vizsgálódásaink során megállapítot­tuk, hogy a politikai munka már hosszú idő óta szünetel, s amikor beszélgettünk a kommunis­tákkal, úgy éreztük: csak a rossz ve­zetés, az ellenőrzés hiánya sodorhat­ta elkeseredett hangulatba őket, csak ez tehette teljesen felmérhetetlenné a pártszervezet munkáját. De nézzük csak, honnét erednek a hibák? »Müller Károly elvtárs becsülete­sen dolgozik, s ráadásul a járási pártbizottság tagja, tehát nincs szük­sége ellenőrzésre-« — a pártszervezet előző titkáráról ez volt a vélemény. Ebből a helytelen felfogásból ered minden, ami ma oly rossz fényt vet a gépállomás pártszervezetére.. A valóság az, hogy Müller elvtárs el­hanyagolta a pártmunkát, ezenkívül felülről kezelte a dolgozókat is. Igaz, hogy a taggyűléseket megtartotta, a vezetőségi ülések sem maradtak el. de ezzel befejeződött tevékenysége, s a gyűléseken elhangzottak is üres szavak maradtak. Nem érvényesítet­te a kollektív vezetés elvét, és így több esetben hozott olyan határoza­tokat, intézkedéseket (pl. pártból való kizárás), amelyek szembeállí­tották a tagsággal. Ez az ellentét az­tán megbélyegezte az egész alapszer­vezet munkáját. január óta nem volt politikai fog­lalkozás a gépállomáson. Megbíztak nyolc elvtársat a tsz- pártszervezetek patronálásával. de nagyrészük még csak nem is tud megbízatásáról. A 6 oldalas munka- tervben egyetlen pontot sem talál­tunk, amit végrehajtottak volna. Müller elvtársat március 3-án le­váltották és azóta csaknem egy hó­napig nem volt párttitkár a gépállo­máson. Távozásakor még a pártok­mányokat sem adta át, s a vezetőség tehetetlenül állt szemben a felada­tokkal. A párttagok, a vezetőség így nyilatkozott: Majd ha lesz titkár, .megpróbáljuk még egyszer... — és nyugodtan pihentek habáraikon. Pe­dig az alapszervezet gyengesége, erőtlensége nem jelenti azt, hogy a •Lengyeltóti Gépállomás dolgozói kö­zött nincs becsületes, öntudatos kom­munista. Igenis van! Közéjük tarto­zik Kollár elvtárs brigádvezető és pártvezetőségi tag, s a tervteljesítés- ben is élenjár. Brigádjának tagjai minden »felsőbb irányítás« nélkül politikai munkát is végeznek. Estén­ként a tsz-tagokkal együtt járják a házakat, és nagyrészt az ő lelkes munkájuknak köszönhető, hogy ez évben már 29 taggal növekedett a somogyvári Szabadság TSZ taglét­száma. Vagy itt van Vasvári Lajos főmezőgazdász elvtárs, a járási párt­végrehajtóbizottság tagja, aki szin­tén elöljár a példamutatásban. Itt dolgoznak Gábor János, Gyurka Ist­ván traktorosok és még többen, akik­re mindenkor számíthat a párt. De hol voltak ezek az elvtársak akkor, amikor jogtalanul, igazságta­lanul zártak ki párttagokat soraik­ból? Hol voltak akkor, amikor a dol­gozók jogos követeléseit kellett vol­na kiharcolni? Miért nézték szótlanul a volt párttitkár helytelen intézkedése­it és hogyan nézhették el azt. hogy alapszervezetükben január óta nem volt taggyűlés? — Nem csinált itt semmit a párt- szervezet, nem törődött a terme­léssel, de a pártmunkával sem — mondták a gépállomás dolgom zói. — Kollektív vezetés csak papíron volt. — S ahol a vezetőség nem fogja ösz- sze a tagokat, ahol hónapok óta szü­netel az oktatás és elhanyagolják a párttagok nevelését, ott nem lehet csodálkozni azon, hogy szó sincs kommunista példamutatásról, hogy egyes párttagok, mint pl. Lukics elv­társ, felelőtlenül kezelik gépeiket és kárt okoznak a népgazdaságnak. Ilyen alapszervezetnél nem lehet cso­dálkozni azon, hogy egyes párttagok így nyilatkoznak: — Elmegyek a tag­gyűlésre, s ezzel befejeztem a párt- munkát. — Vagy elszántan követe­lik: a taggyűlést és oktatásit munka­idő alatt tartsák meg, mert munka­idő után nem maradunk itt. A termelés pártellenőrzése isme­retlen fogalom a Lengyeltóti Gép­állomáson. Senki sem tud választ ad­ni arra, hogy a pártszervezet mikor számoltatta he az igazgatót vagy a főmezőgazdász elvtársat. Igaz, hogy Müller elvtárs néha igyekezett tudo­mást szerezni a gépállomáson folyó munkákról, de ezt is csak azért tet­te, hogy a pártbizottság beszámoló­jához anyagot gyűjtsön. És ugyanígy nem törődtek a határozatokkal, munkatervekkel sem. Az első ne­gyedévre szép és dicséretreméltó munkatervet dolgoztak ki. Elhatá­rozták például, hogy havonta tarta­nak pártcsoportbizatmi értekezletet, de a mai napig sem tudja senki, hogy kik a csoportbizalmiak. — To­vább javítjuk a pártoktatást — ha­tározták el — s a negyedév letel­tével arról számolhatnak be, hogy Mindezért ők is felelősséggel tartoz­nak, felelős ezért a vezetőség és minden egyes kommunista. És a járási pártbizottságon nem vették volna észre ezt az áldatlan állapotot? De igen! Észrevették! Tudták, hogy nincs minden rendben a Lengyeltóti Gépállomáson, de fenntartás nélkül bíztak Müller elv­társban és elhanyagolták az ellenőr­zést. A fonyódi járásnak egyetlen gépállomása van, s ez az egyetlen gépállomás is szégyent hozott a já­rási bizottságra. A JB most már ki­küldte Vörös elvtársat a gépállo­másra, hogy felülvizsgálja és rend­behozza a pártéletet, de miért nem tette meg pár hónappal ezelőtt, miért kellett megvárni, hogy a kom­munisták ereje, a tétlenség következ­tében teljesen szétíorgácsolódjon? A gépállomás dolgozói megfelelő összefogás, irányítás mellett nagy tettekre képesek, s a járási pártbizottságnak oda kell hatnia, hogy a legrövidebb időn belül jogosan büszkélked­hessenek a Lengyeltóti Gépállo­más pártszervezetének munkájá­val. Nemrégiben új vezetőséget vá­lasztott az alapszervezet, s a tag­gyűlésen felszínre kerültek a hibák, melyek mindeddig gátolták a párt­élet kibontakozását. Megteremtődött végre a gépállomás pártszervezeté­nek egysége is. Vörös József elvtárs személyében képzett, erőskezű tit­kár került a pártszervezet élére, s a vezetőség tagjai: Kollár, Mátés, Pucs- kó és Kangyalka elvtársak ígéretet tettek: mindent megtesznek, hogy a többhónapos mulasztást helyrehoz­zák és újra fellendítsék a szervezeti életet. »Nem hangzatos szavakat kérünk Vörös elvtárstól, ahogy azt Müller elvtárstól kaptuk, hanem tetteket, igaz kommunistához méltó helytál­lást, és akkor mi is segítjük az ő munkáját« — mondták a gépállo­más kommunistái — s ha kérésük teljesül, valamennyien elszánt aka­rattal fognak dolgozni a termelő­munka és a pártélet megjavításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents