Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
2 SOMOGYI IS£1*LAI Szerda, 1955. április 2«. As országgyűlés keddi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) látás növelését a .kazincbarcikai műtrágyagyár ez évben meginduló termelése teszi lehetővé. A költségvetés jelentős összeget: 1190 millió forintot irányoz elő a gépállomások munkájának továbbfejlesztésére. Költségvetésünkben igen jelentős összeget irányoztunk elő a termelőszövetkezetek fejlesztésére. A költségvetés a mezőgazdaság hosszú- és közép- lejáratú hitelellátására 400 millió forintot biztosít. Ez eJsőorban a termelőszövetkezeteik építkezéseire, istállók, silók, öntözőtelepek, halastavak létesítésére szolgál A mezőgazdasági termelés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó parasztságot is. A gépállomás jobb és olcsóbb munkát biztosít a dolgozó parasztságnak. Ez egymagában 100 millió forint megtakarítást jelent részére. A szerződéses termeltetés számos előnye is fokozza a parasztság termelési kedvét. A párt és a kormány a termelő erők fejlesztésére több milliárdot irányoz elő. Ezzel szilárd alapot teremt a lakosság megnövekedett életszínvonalának megtartásához és további emeléséhez. A fogyasztási cikkeket gyártó iparágak, valamint a mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé teszi, hogy az állami és szövetkezeti áruforgalom 1955-ben 5.5 százalékkal emelkedjék. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése, a dolgozók reál- jövedelmének emelkedése, a kiskereskedelmi áruforgalom bővülése a forint vásárlóerejének szilárdságát támasztja alá. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése alapján szilárd egyensúlyban van ma Is a vásárlóerő és az árualap. Az árualapok növelése, választókarnak .bővítése azonban megköveteli, hogy szorosabbá váljék az ipar és a kereskedelem kapcsolata, -megköveteli, -hogy egyes tartós fogyasztási cikkekben, a ruházati cikkek néhány fajtájában és a paraszti termelés céljait szolgáló áruikban tovább növeljük a termelést és kiegészítsük készleteinket, A belkereskedelemre az az igen. fontos feladat vár, hogy a lakosság növekvő szükségleteinek és igényeinek figyelemmel kísérésével gondoskodjék az A tanácsok 1955. évi kiadásait 6957 millió forinttal irányozza elő költségvetésünk. A tanácsoknak, megnövekedett feladataikra teliintettel, fokozott figyelemmel kell fordulniuk a takarékosság. nem utolsósorban a tanácsi vállalatok gazdálkodása felé. A tanácsoknak a bevételek biztosítása érdekében is fokozott mértékben ke1! érvényt szerezniük az állampolgári fegyelemnék, az adó- és begyűjtési kötelezettségek teljesítésének. Dolgozó parasztságunk többsége pontosan eleget is tesz állampolgári kötelezettségének, teljesíti adófizetési és beadási kötelezettségét. csökkentjük a termékek önköltségét, ha harcolunk a minőség megjavításáért, a munka- és állatná fegyelem megszilárdításéért, és erélyes initéz- kedésefckel gátat vetünk mindenféle pazarlásnak. áruellátásról, a lakosság jó kiszolgálásáról, áruigényeknek a .közszükségleti cikkéket gyártó iparágak felé való közvetítéséről. Dolgozó népünk megtakarításaiból egyre nagyobb a jelentősége azoknak az összegeknek, amelyek évenként az államkölcsönökbőd visszafizetésre kerülnek. Védelmi kiadásaink előirányzatát — honvédelmünk megszilárdítása, néphadseregünk felkészültségének fokozása céljából -— a "költségvetés összkiadásainak elmúlt évi 11 százalékáról 12,5 százalékra — 5,7 milliárd forintra emeltük. A nemzetközi helyzet alakulása, Nyugat-'Németország felfegyverzését célzó párizsi szerződéseik ratifikálása szükségessé teszi, hogy a béketáibor országai közös intézkedéseket tegyenek a 'béke megvédésére, saját biztonságuk növelésére. Dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növelésében jelentős szerepet tölt be a költség- vetés szociális-kulturális kiadásainak összege. Az 1955. évi állami költségvetés 46 milliárdos összegéből több mint 10,4 milliárd forintot irányoz elő e célokra. Ezen belül az oktatás, sport ás testnevelés céljaira, továbbá népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek fenntartására és fejlesztésére 3458 millió forintot fordítunk. A kórházak és klinikák fenntartására és fejlesztésére fordított kiadások meghaladják az 1210 millió forintot. A társadalombiztosítási kiadások az 1954. évi költségvetéshez viszonyítva 497 millió forinttal emelkednek és meghaladják a 2300 millió forintot. A múlt év szeptemberében elfogadott új nyugdíjtörvény népi demokratikus államunk nagy vívmánya. A felemelt nyugdíjak fedezetére a költségvetés 2177 millió forintot irányoz elő. Üdültetési célokra a költségvetés kereken 1.28 millió forintot irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az üdülés költségednek mintegy 75 százalékát az állam viseli. A párt és a kormány célul tűzte ki dolgozó népünk lakásviszonyainak további megjavítását. Költségvetésünk 809 milliót irányoz elő lakásépítésre, ezenfelül 418 millió forintot hosszúlejáratú kölcsönökben nyújt egyéni családi házak építésére. Az adófizetés és a beadás elsőrendű állampolgári kötelesség és megengedhetetlen, hogy egyesek kivonják magukat e kötelezettségek teljesítése alól. A tanácsok pénzügyi szervei és a begyűjtési szervezet ne legyenek elnézőek a kuüákokkal, a spekulánsokkal szemben. A költségvetésiben (tükröződő feladatok végrehajtását, a nehézipar erősítését, a mezőigazdaság fellendítését és a dolgozó nép anyagi és kul- furáiMis éietszínvcnalánaik emelését csak úgy tud juk megoldaná, ha. a termelési terveiket rendszeresen túlteljesítjük, ha Az ipari termékek tervben e'őírt önköltségcsökkentése szempontjából elsőrendű jelentőségű a munka termelékenységének rendszeres növelése. A munka .termelékenysége kedvezőtlen alakulásának számos oka van. Gátolja a termelékenység növekedését mindenekelőtt a még mindig meglévő egyenlőtlen ütemű termelés, az úgynevezett hóvégi rohammunka. Ezután rámutatott a miniszter arra, hogy az egyenlőtlen ütemű termelésnek egyik oka az üzemek közti rossz és sok esetben szükségtelenül széles kooperáció. A rohammunkát, amely a berendezések elégtelen kihasználásához és a munkaerő ésszerűtlen igénybevételéhez vezet, a munka és az üzemek közötti kooperáció helyesebb megszervezésével, az anyagellátás javításával, ebben az évben feltétlenül minimálisra kell csökkenteni. Különösen kedvezőtlen a munka termelékenységének alakulása egyik legfontosabb iparágunkban, a szénbányászatban. Itt az egy munkásra eső termelés, az egyre fokozódó gépellátás ellenére is, az elmúlt évben 8,4 százalékkal maradt alatta az 1953. évinek. A törmelékein ység kedvezőtlen alakulásának másik fő óka a gépek ki nem használásában, a munkaszervezés terén jelentkező hiányosságokban rejlik. A termelékenység emelését és ezzel az önköltség csökkentését sokszor károsan .befolyásolja a felületes miinőségelilenőrzés és munkaátvétel is. Rámutatott s. miniszter, ‘’ogy lehet pazarolni és a termelékenység emelését hátráltatni azzal is, hogy meg niem szolgált bért fizetnek ki Az erősen fellazult munkanormák következtéiben az ipar 1954. évi folyamán 430 millió forint olyan murikabát hasznait fel, amely mögött nem állott semmiféle termelési érték. Nem erősíti a munkafegyelmet az ■sem, ha álibetegeknek. szimulánsoknak táppénzeket osztogatunk. Széleskörű mozgalmat kell kezdeményezni a munka termeickenysé- gónek jelentős emelésére. A felszabadulási munkaverseny nagyszerű lendülete biztosította első negyedévi terveink túlteljesítését. Ennek a versenylendületnek nem szabad alábbhagyni az elkövetkező időszakban sem. Ezt az élő és újból kibontakozott versenyszellemet ápolnunk. fejlesztenünk kell 1955. évi terveink végrehajtása és túlteljesítése érdekében. El kell érni, hogy minden iparágban növekedjék a sztahanovisták, kiváló dolgozók és él munkások száma. A legszigorúbb takarékosságot 1 A takarékosság megvalósításának egyik fontos követelménye, hogy sokkal jobban 'biztosítjuk az egész nép tulajdonának, a társat'almi tulajdonnak a védelmét. Népünk vagyonának, javaink védelme azt követeli mag, hogy igazságszolgáltatásunk is sokkal keményebben és következetesebben sújtson le azokra, akik a köztulajdont megkárosítják. Takarékosság munkával és anyaggal a termelés, a forgalom, az államigazgatás, népi demokráciánk valamennyi területén — ez az 1955. évi állami költségvetés sikeres végrehajtásának egyik 'legdöntőbb feltétele. A Minisztertanács nevében benyújtott költségvetés a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának, s a párt Központi Vezetőségének alapvető határozatain alapszik, ezek célkitűzéseit valósítja meg. A párt Központi Vezetőségének márciusi határozata harci program, amely ama kötelezi a gazdasági vezetőket;, a minisztériumokat, hegy a népgazdaság minden területén az elkövetkezendő sdőkban szakadatnak null, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesítsék a népgazdasági terv miniden előírását. A népgazdasági terv ás a költségvetés azokra a sikereikre épül, amelyeket dolgozó népünk az elmúlt évtized alatt, a Szovjetunió baráti támogatása és segítsége .mellett, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével! eddig elért. A népgazdasági terv, a költségvetés reális terv. Sikeres végrehajtásához sokmülió dolgozó, mur kasok, parasztok, értelmiségiek közös munkájára van szükség. Az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítése csökkenti az igazgatási költségeket Az utóbbi években a termelő és a nem termelő munkában foglalkoztatottak aránya egészségtelenül alakult. Államapparátusunk felduzzadt. felesleges hivatalok keletkeztek, indokolatlanul megnőtt az adminisztratív létszám mind az államigazgatásban, mind a vállalatoknál. Az államigazgatása szervezet, valamint az államigazgatási és vállalati könyvvitel egyszerűsítésére elhatározott intézkedések elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az állam- igazgatást és az ügyintézést bürok- ráci »mentessé, a dolgozó néphez való kapcsolatában közvetlenné tegyük. Az államigazgatás és a vállalati ügyvitel egyszerűsítése csökkenti az igazgatási költségeket és munkaerőt is szabadít fel a termelés számára. Nálunk munkanélküliség nincs, sőt a népgazdaság számos területén, az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban igen jelentős a munkaerőhiány. Arra kell törekedni, hogy e népgazdasági területeken jelentkező munkaerőhiány csökkenjék és az adminisztratív munkakörökben nélkülözhető minél több munkaerő a termelésben helyezkedjék el. Az adminisztratív munkakörből felszabadítható munkaerőkről, a termelő munkába állításukról a kormány messzemenően gondoskodik. Államunk minden polgárának munkát biztosít. Az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozó részére munkába állásáig, legfeljebb azonban hat hónapig, a munkaviszony folyamatossága biztosítva van, ezalatt az idő alatt betegségi biztosításban, családi pótlékban, régi munkahelyének elhagyásakor egy, illetve másfél havi illetményének megfelelő juttatásban részesül. Gondoskodott a kormány arról is, hogy az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozók megfelelő szakmai átképzésben részesüljenek. Érvényt kell szerezni az állampolgári fegyelemnek szakadatlanul növeljük a munka termelékenységét, PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Tettekre, kommunista helytállásra van szükség ahhoz, hogy magiavuljon a Lengyeltóti Gépállomás pártszervezetének munkája Hazánk mezőgazdaságának szocialista átalakításában, a termelő munka megkönnyítésében és termelőszövetkezeti, • valamint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk megsegítésében nagy szerepe van gépállomásainknak. A gépállomások jó vagy rossz munkája kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolja terméseredményeinket, parasztságunk munkakedvét és megerősítheti vagy megingathatja a nagyüzemi gazdálkodásba vetett hitét. Éppen ezért gépállomásaink dolgozóinak példamutató, kifogástalan minőségű munkát kell végezniük, de ezzel még nem tettek meg mindent feladatuk teljesítéséért. A mezőgazdaság szocialista átalakítása szívós politikai munkát is követel, s ehhez erős, ütőképes párt- szervezetre, öntudatos, példamutató kommunistákra van szükség. A Lengyeltóti Gépállomáson e te/ rületen nincs minden rendben. Vizsgálódásaink során megállapítottuk, hogy a politikai munka már hosszú idő óta szünetel, s amikor beszélgettünk a kommunistákkal, úgy éreztük: csak a rossz vezetés, az ellenőrzés hiánya sodorhatta elkeseredett hangulatba őket, csak ez tehette teljesen felmérhetetlenné a pártszervezet munkáját. De nézzük csak, honnét erednek a hibák? »Müller Károly elvtárs becsületesen dolgozik, s ráadásul a járási pártbizottság tagja, tehát nincs szüksége ellenőrzésre-« — a pártszervezet előző titkáráról ez volt a vélemény. Ebből a helytelen felfogásból ered minden, ami ma oly rossz fényt vet a gépállomás pártszervezetére.. A valóság az, hogy Müller elvtárs elhanyagolta a pártmunkát, ezenkívül felülről kezelte a dolgozókat is. Igaz, hogy a taggyűléseket megtartotta, a vezetőségi ülések sem maradtak el. de ezzel befejeződött tevékenysége, s a gyűléseken elhangzottak is üres szavak maradtak. Nem érvényesítette a kollektív vezetés elvét, és így több esetben hozott olyan határozatokat, intézkedéseket (pl. pártból való kizárás), amelyek szembeállították a tagsággal. Ez az ellentét aztán megbélyegezte az egész alapszervezet munkáját. január óta nem volt politikai foglalkozás a gépállomáson. Megbíztak nyolc elvtársat a tsz- pártszervezetek patronálásával. de nagyrészük még csak nem is tud megbízatásáról. A 6 oldalas munka- tervben egyetlen pontot sem találtunk, amit végrehajtottak volna. Müller elvtársat március 3-án leváltották és azóta csaknem egy hónapig nem volt párttitkár a gépállomáson. Távozásakor még a pártokmányokat sem adta át, s a vezetőség tehetetlenül állt szemben a feladatokkal. A párttagok, a vezetőség így nyilatkozott: Majd ha lesz titkár, .megpróbáljuk még egyszer... — és nyugodtan pihentek habáraikon. Pedig az alapszervezet gyengesége, erőtlensége nem jelenti azt, hogy a •Lengyeltóti Gépállomás dolgozói között nincs becsületes, öntudatos kommunista. Igenis van! Közéjük tartozik Kollár elvtárs brigádvezető és pártvezetőségi tag, s a tervteljesítés- ben is élenjár. Brigádjának tagjai minden »felsőbb irányítás« nélkül politikai munkát is végeznek. Esténként a tsz-tagokkal együtt járják a házakat, és nagyrészt az ő lelkes munkájuknak köszönhető, hogy ez évben már 29 taggal növekedett a somogyvári Szabadság TSZ taglétszáma. Vagy itt van Vasvári Lajos főmezőgazdász elvtárs, a járási pártvégrehajtóbizottság tagja, aki szintén elöljár a példamutatásban. Itt dolgoznak Gábor János, Gyurka István traktorosok és még többen, akikre mindenkor számíthat a párt. De hol voltak ezek az elvtársak akkor, amikor jogtalanul, igazságtalanul zártak ki párttagokat soraikból? Hol voltak akkor, amikor a dolgozók jogos követeléseit kellett volna kiharcolni? Miért nézték szótlanul a volt párttitkár helytelen intézkedéseit és hogyan nézhették el azt. hogy alapszervezetükben január óta nem volt taggyűlés? — Nem csinált itt semmit a párt- szervezet, nem törődött a termeléssel, de a pártmunkával sem — mondták a gépállomás dolgom zói. — Kollektív vezetés csak papíron volt. — S ahol a vezetőség nem fogja ösz- sze a tagokat, ahol hónapok óta szünetel az oktatás és elhanyagolják a párttagok nevelését, ott nem lehet csodálkozni azon, hogy szó sincs kommunista példamutatásról, hogy egyes párttagok, mint pl. Lukics elvtárs, felelőtlenül kezelik gépeiket és kárt okoznak a népgazdaságnak. Ilyen alapszervezetnél nem lehet csodálkozni azon, hogy egyes párttagok így nyilatkoznak: — Elmegyek a taggyűlésre, s ezzel befejeztem a párt- munkát. — Vagy elszántan követelik: a taggyűlést és oktatásit munkaidő alatt tartsák meg, mert munkaidő után nem maradunk itt. A termelés pártellenőrzése ismeretlen fogalom a Lengyeltóti Gépállomáson. Senki sem tud választ adni arra, hogy a pártszervezet mikor számoltatta he az igazgatót vagy a főmezőgazdász elvtársat. Igaz, hogy Müller elvtárs néha igyekezett tudomást szerezni a gépállomáson folyó munkákról, de ezt is csak azért tette, hogy a pártbizottság beszámolójához anyagot gyűjtsön. És ugyanígy nem törődtek a határozatokkal, munkatervekkel sem. Az első negyedévre szép és dicséretreméltó munkatervet dolgoztak ki. Elhatározták például, hogy havonta tartanak pártcsoportbizatmi értekezletet, de a mai napig sem tudja senki, hogy kik a csoportbizalmiak. — Tovább javítjuk a pártoktatást — határozták el — s a negyedév leteltével arról számolhatnak be, hogy Mindezért ők is felelősséggel tartoznak, felelős ezért a vezetőség és minden egyes kommunista. És a járási pártbizottságon nem vették volna észre ezt az áldatlan állapotot? De igen! Észrevették! Tudták, hogy nincs minden rendben a Lengyeltóti Gépállomáson, de fenntartás nélkül bíztak Müller elvtársban és elhanyagolták az ellenőrzést. A fonyódi járásnak egyetlen gépállomása van, s ez az egyetlen gépállomás is szégyent hozott a járási bizottságra. A JB most már kiküldte Vörös elvtársat a gépállomásra, hogy felülvizsgálja és rendbehozza a pártéletet, de miért nem tette meg pár hónappal ezelőtt, miért kellett megvárni, hogy a kommunisták ereje, a tétlenség következtében teljesen szétíorgácsolódjon? A gépállomás dolgozói megfelelő összefogás, irányítás mellett nagy tettekre képesek, s a járási pártbizottságnak oda kell hatnia, hogy a legrövidebb időn belül jogosan büszkélkedhessenek a Lengyeltóti Gépállomás pártszervezetének munkájával. Nemrégiben új vezetőséget választott az alapszervezet, s a taggyűlésen felszínre kerültek a hibák, melyek mindeddig gátolták a pártélet kibontakozását. Megteremtődött végre a gépállomás pártszervezetének egysége is. Vörös József elvtárs személyében képzett, erőskezű titkár került a pártszervezet élére, s a vezetőség tagjai: Kollár, Mátés, Pucs- kó és Kangyalka elvtársak ígéretet tettek: mindent megtesznek, hogy a többhónapos mulasztást helyrehozzák és újra fellendítsék a szervezeti életet. »Nem hangzatos szavakat kérünk Vörös elvtárstól, ahogy azt Müller elvtárstól kaptuk, hanem tetteket, igaz kommunistához méltó helytállást, és akkor mi is segítjük az ő munkáját« — mondták a gépállomás kommunistái — s ha kérésük teljesül, valamennyien elszánt akarattal fognak dolgozni a termelőmunka és a pártélet megjavításáért.
