Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
Szcnta, 1955. április 29. SOMOGYI NÉPLAP A rossz időjárás ellenére is ! A Mernyei Gépállomás traktoristái április 28-ig teljesítik tavaszi kampánytervüket Köszönet Rákosi elvtárs és a Központi Vezetőség éberségéért Megyénk pártszervezeteinek kommunistái megtárgyalták, a Központi Vezetőség április 14-i határozatát. Falvakban és termelőszövetkezetekben, üzemekben és hivatalokban dolgozóink nagy megelégedéssel vették tudomásul a párt határozatát és ígéretet tettek, hogy ezután még nagyobb lelkesedéssel fognak dolgozni pártunk célkitűzéseiért, a szocializmus építéséért. A kedvezőtlen időjárás miatt elhúzódnak a tavaszi munkák, s ez megnöveli gépállomásaink feladatát- Gépállomásainknak alaposan fel kell készülniük, hogy mihelyt az idő és a talaj állapota megengedi, a rossz időjárás okozta lemaradás ellenére is határidőre teljesítsék a tavaszi tervet, megfelelően előkészítsék a talajt termelő- szövetkezeteinknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainknak. A Mernyei Gépállomás már eddig is mindent elkövetett a tavaszi kampány sikeréért. A kaposvári járás gépállomásai közötti versenyben az első helyen van. Tavaszi tervét 49,4 százalékra teljesítette. Május 1 tiszteletére vállalták a traktoristák, hogy április 28-ig minden brigád, minden erőgép teljesíti tavaszi tervét, pótolva a zord időjárás okozta kiesést. Mindehhez az kell, hogy a traktorok naponta legalább 4 normálholdat teljesítsenek. A brigádok közötti versenyben első a Prekácz- brigád 58,3, a második Tar János brigádja 57,3, a harmadik Csonka Imre brigádja 56 százalékos tervteljesítéssel. Kovács Sándor és Kovács József brigádja lemaradt ugyan, de elhatározták, hogy megemberelik magukat és felsorakoznak az élenjárók közé. A gépállomás élenjáró traktoristái: Takács István, aki 94, Kovács János, aki 91 és Orsolics János, aki 87 normálholdat szántott eddig. A gépállomás eddig 2964 normálhold talaj- és egyéb tavaszi munkát végzett el. Tavaszi tervük teljesítéséhez még 3026 normál- holdnyi területen kell elvégezniük a tavaszi munkát. Eddigi munkájuk biztató ígéret arra, hogy sikerrel birkóznak meg nehéz, és igen fontos feladatukkal. május 1-re teljesítik félévi tojás-, baromfi- és tejbeadásukat a porrogiak A porrogi földművesszövetkezeti tojás-, baromfi- és tej felvásárlótól vállalás és versenyfelhívás érkezett lapunkhoz. Kálmán József felvásárló. Rábai Ferenc ügyvezető és Filiszár Sándor üzemágveze- tő azzal akarják legméltóbban megünnepelni május 1-ét, hogy vállalásukat, mely szerint a község május 1-re teljesíti félévi tojás-, baromfi- és tejbegyűjtési tervét, va- lóraváltják. A begyűjtési megbízottak vállalták, hogy a község hátralékosait meglátogatják, s meggyőző népnevelőmunkával az állam iránti adósság rendezésére mozgósítják őket. Az értékelő és határidős jelentéseket pontosan leadják, ezzel is elősegítik a könyvelés jó munkáját. Porrog község felvásárlói versenyre hívják a megye valamennyi felvásárló dolgozóit. fi sávolyi Szabadság TSZ 10-20 százalékkai akarja emelni az idei termésátlagokat A sávolyi Szabadság Termelő- szövetkezet ez évre alapos termelési tervet dolgozott ki. Tervezett termésátlagai a több évi terméseredmények alapján készültek. A legutóbbi vezetőségi értekezleten értékelték az őszi vetési és talaj- előkészítési munkák eredményeit és újabb, nagyobb termésátlagok elérését tűzték ki célul. Burgonyából, 80 mázsa helyett 130 cukorrépából 200 „ „ 220 búzából 11 „ 14 rozsból 10 „ „ 13. őszi árpából 12 „ „ 18 tavaszi árpából 8 „ „ 12 kukoricából 32 „ „ 40 zabból 8 „ „ 10 mázsás termést akarnak elérni holdanként, talajjavítási és agrotechnikai módszerek alkalmazásával. Orbán Károly tsz-elnök, Széphalmi Dénes gépállomási agronó- mus és az egész tagság jó munkájától függ: sikerül-e az új vállalás teljesítése? Perbtró Adám eivtárs, a Barcsi Fűrészüzem dolgozója: KÖSZÖNET RÁKOSI ELVTÁRSNAK A Raj'k-eset még élénken ól emlékezetünkben, s úgy gondolom, ha a párt é:s Rákosi eivtárs nem figyelt voíina fel idejében, most is oda juthattunk volina, Nagy elvtárs politikája még súlyosabb károkat is okozhatott volna államunknak. Én köszönetét mondok a Központi Vezetőségnek és Rákosi elvtársinak és a Fűrészüzem dolgozói nevében megfogadom: úgy dolgozunk, hogy ötödször is elnyerjük az élüzem-címet és kitüntetést. AZ ECSENYI ELŐRE TSZ kommunistái is nagy örömmel foAhogy belépünk a Szigetvári utcai Téglagyár nagykapuján, két fekete tábla hívja fel figyelmünket — ürességével, önkéntelenül arra gondolunk, vajon hogyan mehet itt a munka, ha az eredményeket nem merik kitenni a versenytáblára. Később Tomka és Németh elvtárstól megtudtuk, hogy bizony nein is kell azokat véka alá rejteni. Az üzem dolgozói büszkék lehetnek a felszabadulási versenyszak ászban elért eredményeikre, de erről a faliújság nem ad hírt. Arról sem beszél a faliújság, hogyan készülnek a Szigetvári utcai Téglagvárbán május 1-re, a munkásosztály nemzetközi ünnepére. Pedig a dolgozók elhatározták, hogy április 4 tiszteletére tett felajánlásaik a felszabadulási ünnep után is érvényesek, vagyis tervüket naponta túlteljesítik. így elérik, hogy éves tervüket 5 százalékos túlteljesítéssel zárhatják. Pedig az időjárás sokszor beleszól a munkába. Fag,yban vagy erősen csapadékos időben nem bírnak dolegyónileg dolgozó parasztokkal megismertetik és megszerettetik a közös gazdálkodást. Szegedi Imréné, a Kaposvári Sertéstenyésztő V. dolgozója: az Április 14-i határozat megerősít bennünket Nagy eivtárs beszéde szarvat adott ellenségeinknek, a kulákotonak, s ettől kezdve egyre bátrabban tómadh ták szövetkezetedmiket. Mi is észrevettük, hogy Nagy Imre beszéde után a párttagokat sok helyről ki- | szorították és helyettük jobboldali elemek szivárogtak be sokszor felelős, vezető funkcióba is. Mi is hibát követtünk él, amikcr az ilyen jelenségekre nem hívtuk fel a felsőbb szervek figyelmét. Most ölömmel gozni. Mégis az e hónapra előirányzott égetési tervüket április 20-án befejezik. Az utóbbi hónapok során úgy végezték munkájukat, hogy április 18-ig előirányzatukat 132 000 téglával túlteljesítették (nyerstéglából). Ehhez jelentősen hozzájárult Nagy János Sándor elvtárs kézivető munkája, aki ez idő alatt 32 000 téglával gyártott többet, mint amennyi a terve volt. Ebből a téglamennyiségből egy kis családi házat lehetne felépíteni. E kiváló eredményekkel szerettünk volna találkozni a versenytáblán, de szerettünk volna néhány elismerő sort is olvasni a kemencemunkások szorgalmáról és lelkiismeretességéről, mivel rajtuk áll az, hogy 20-án befejezik-e havi tervüket. Ne támaszkodjanak a Szigetvári utcai Téglagyár dolgozói csupán az Egyesülés versenyértékelésére, ne tartsák tikokban saját eredményeiket, me~ lyekkel jogosan büszkélkedhetnének az üzem faliújságján — hiszen azokért kemény helytállással, becsülettel megdolgoztak. KÜLVÁROSI ŐRIÁRAT A Somogyi Néplap szerkesztősége őrjáratot indított, mely a várost járva benézett az üzletekbe cs éles szemmel fedte fel a hibákat, A lap hasáb jaki keresztül bírálta a vendéglátóiparban, valamint a kereskedelemből mutatkozó — és feltétlenül orvosolandó — bajokat. Megmutatta, hogy az eladók néhol barátságtalanok, udvariatlanok, de ott, ahol rend és tisztaság van, ahol kedvesen és udvariasan bánnak a vevőkkel, óit az őrjárat dicsért is. S ez így helyes. Meglepetten divastam a Béke Szálló igazgatójának panaszát, mély szerint egy hónap alatt 7800 forint értékű poharat tulajdonítottak el lakiismeretíen egyének. Ez nagyon szomorú jelenség. Restellkedve látom, amikor a fogyasztás után a vendég távozásakor, a vendéglátóiipari dolgozó könffiinéz, hogy a pohár ott maradt-e az asztalion. Magam is szemtanúja voltam egy esetnek, amikor egy jól öltözött asszony az elfogyasztott ital után a poharat »tévedésből« a táskájába tette. A kiszolgáló észrevette — de helytelenül — majdnem bocsánatot kért tőle azért, hegy figyelmeztetni merte. Nekem az a véleményem, hogy a tolvajEáson ért személyeiket szigorúan meg kell büntetni. Ne haragudjon a szerkesztőség, ha hívatlanul az őrjárat sorába szegődöm. De míg az őrjárat a belvárosit járja, én a külvárosról »karóik egyet-mást elmondani. Ma, amikor tisztasági versenyeket rendezünk, -tiszta utcáért és udvarért« mozgalmait indítunk, tikkor lehetetlen állapot az, hogy a szemetet az utcán rakják le. Pedig ezt teszi a Köztisztasági Vállalat némely kocsis dolgozója. Az úgynevezett tisztviselő- tötep utcáiból összegyűlő szemetet, kanyhahulladéket, törött üveget stb., na megtelik a kocsi, egyszerűen lehányják az úttestre. A szemét elzárja az utat az esővíz lefolyása elől. Elképzelhető, hogy ennek a párolgása milyent bűzt okoz, de elindítója lehet ez esetleges járványoknak is, továbbá bénítja a közlekedést. Kérem a Köztisztasági Vállalat illlfetélkeseit, fáradjanak ki az Arany utca végére, tekintsék meg személyesen ezt és intézkedjenek, hogy a kocsis dolgozók a szemetet a kijelölt szeméttiefep- xe rakják Je, mert úgy tudom, ilyen is van. Kordován Gyula gadták a határozatot. — Most itt az ideje, hogy megerősítsük szövetkeze- ; mondunk köszönetét a Központi Vetőnket — mondták az eílvtársak és ízetőség és Rákosi elvtárs eberségé- közös akarattal elhatározták, hogy ért. Az április 14-i határozat meg- ezutén minden második vasárnapon erősít minket, kommunistákat a to- tsz-ivasánnapot tartanak, amikor az vábbi harcban,--—* ■*"---------H a as üsp.rni faliújság hallgat is róla — tervük túlteljesítésével készülnek május 1-re a Szigetvári utcai Téglagyár dolgozói OOOO0GXDOOGOO©OOO0O0OeOOO©OOOO0OOOOOGOOOOOOGOOOOO©GOOOOOC' OO©©©©©©©©©©©©OO©©©©0Ö©©©O©ÖO©OÖ©O©©©©©O©0OO©©OO0Ö©©©ÖÖ© ©©©©GQOG3GG LENIN ÉLT, LENIN ÉL, LENIN ÉLNI LOG! — ; 19 5 5 illWlillMBI.il HM. I'l.ljlll J Lenin elvtárs a nők felszabadításáról szóló tanításának egészén végigvonul az a gondolat, hogy a szocializmus felépítése és a nők egyenjogú- .sága a legszorosabb összefüggésben •és kölcsönhatásban van egymással. A nők felszabadítása, a nők egyenjogúsága, alkotó erejük, tehetségük kibontakozása lehetetlen a kapitalizmus megdöntése, a kizsáikmányolás felszámolása, a szocializmus felépítése nélkül. S ugyanúgy a szocializmus felépítése és megszilárdítása lehetetlen, ha nincs biztosítva a nők egyenjogúságának megvalósítása a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden terén. Lenin elvtárs 1919-ben »A Szovjet Köztársaság nőmunkásmozgalmának feladatai« című művében megállapította: »A nyugat-európai szabadság- mozgalmak képviselői már réges-ré- ■gen, nemcsak évtizedek, hanem évszázadok óta követelték, hogy töröljék el az elavult törvényeket és a nőket tegyék jogilag egyenlőkké a férfiakkal. De ezt egyetlen polgári demokratikus . európai államnak, •egyetlen polgári köztársaságnak, még a legfejlettebbnek sem sikerült megvalósítania«. Lenin elvtárs rámutatott arra is: *»A burzsoá demokrácia szóban egyenlőséget és szabadságot ígér. Valójában pedig egyetlen burzsoá köztársaság, még a legfejlettebb burzsoá köztársaság törvényhozása sem adott teljes egyenlőséget az emberi nem női felének, és a nőt nem szabadította fel a férfi gyámsága alól. A pompás frázisok, az ünnepélyes szavak, hangzatos ígéretek csak annak a takarója, hogy a nő nem szabad és nem egyenjogú«. Lenin elvtárs tanítása nyomán a szovjet hatalom a világ első hatalma, amely teljesen eltörölte mindazokat a régi burzsoá törvényeket, amelyek kevesebb jogot adtak a nőnek, mint a férfinak. A szovjet hatalom volt a világ első hatalma, amely eltörölte a férfi összes kiváltságait a családjog tekintetében, amelyek a magántulajdonnal kapcsolatban még a legdemokratikusabb polgári köztársaságok családjogában is fennmaradtak. Lenm a nők felszabadításáról A szovjet hatalom többet tett két év alatt a nők felszabadítása, egyenjogúsítása érdekében, mint bármely más polgári demokratikus köztársaság 130 év alatt. Lenin elvtárs nemcsak elméletben hirdette a nők egyenjogúságának szükségességét, hanem harcolt a nők egyenjogúságának gyakorlatban: megvalósításáért is. Erről 1917-ben így ír: »Ha a nők nem vesznek részt önállóan a politikai életben, ha nem vonjuk be őket állandóan a közszolgálatba, akkor nincs mit beszélni a szocializmusról, még teljes, tartós demokráciáról sem beszélhetünk. S az olyan »rendészeti« feladatok, mint a betegekről, az elhagyott gyermekekről, a higiénikus élelmezésről stb. való gondoskodás, egyáltalán nem valósíthatók meg kielégítő módon a nők tényleges és nemcsak papiros egyenjogúsága nélkül«. Ahhoz, hogy a nők gyakorlatbani egyenjogúsítása megvalósuljon, meg kellett teremteni a feltételeket, mert ha a szovjet hatalom el is törölte a régi törvényeket és helyettük újakat alkotott, Lenin elvtárs tanítása szerint a nőt még mindig lenyűgözi az otthoni háztartás, a férfiétól eltérő gazdasági helyzete, a teljes egyenjogúság mellett is ténylegesen elnyomott marad, mert az ő vállára nehezedik az egész háztartás. Ez akadályozza a nő fejlődését, részvételét a politikai és társadalmi életben. Lenin elvtárs rámutatott arra, hogy minta-intézményeket, étkezdéket, bölcsődéket kell létesíteni, amelyek a nőt megszabadítják a háztartási munka legnagyobb részétől. Az intézmények megszervezése főleg a nőkre hárul. Tehát a munkásnők felszabadítását maguknak a munkásnőknek kell végrehajtaniuk, Lenin elvtárs igen fontosnak és a nemzetközi munkásmozgalom sikeres harcainak szempontjából elengedhetetlenül szükségesnek tartotta a nemzetközi nőmozgalom megvalósítását. Clara Zetkinnel folytatott beszélgetésében Lenin elvtárs ezeket mondja: >»Okvetlenül erős nemzetközi nőmozgalmat kell teremtenünk, világos, marxista elméleti alapon. A szovjet proletárnők kitűnően meg- állták a helyüket a forradalomban. Nélkülük 'nem győztünk volna, vagy aligha győztünk volna. Milyen hátiak voltak és milyen bátrak ma is. Képzelje el, mennyit szenvednek, mennyit nélkülöznek és kitartanak, mert meg akarják tartani a szovjeteket, mart a szabadságot, a kommunizmust akarják. Igen, a mi proletárnőink nagyszerű osztályharcosok, megérdemlik, hogy csodáljuk és szeressük őket. Fontos, megbízható állásokat töltenek be a szovjetekben, végrehajtó bizottságokban, népbiztosságokban. Vannak, akik éjjel-nappal dolgoznak a pártban, a proletárok és parasztok tömegei közt és a Vörös Hadseregben. Ez sokat ér nekünk, De fontos az egész világ asz- szonyainak is, mert a nők képességéről tanúskodik, azt bizonyítja, hogy a nő munkája nagy érték a társadalomban. Ezért meg kell teremteni. a nemzetközi kommunista nő- mozgalmat. Enélkiil az Internacio- nálé és pártjainak munkája nem teljes munka és sohasem lesz az«. A lenini útmutatás nyomán 1910-ben Clara Zetkin összehívta a Nők Nemzetközi Konferenciáját. 1945-ben megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és ma már 140 millió tagja van, melynek igen komoly szerepe van a nemzetközi békemozgalom eddig elért sikereinek kivívásában. Hazánkban a Szovjet Hadsereg fe’szabadítása után, népi demokráciánk tíz szabad esztendejében, a zseniális lenini tanítás nyomán sokezer asszony tanult meg emelt fővel járni, nap mint nap harcba indulni pártunk célkitűzéseinek valóra váltásáért. Mi adta a magyar nőknek ezt az acélos erőt, mellyel küzdöttek? Erre egy szóval lehet felelni: a párt! Nálunk Magyarországon is azóta veszik emberszámba a nőt, mióta a mi nagy pártunk a lenini,—-sztálini útmutatás nyomán kezébe vette népünk sorsának, irányítását. Azóta lettek egyenjogúak a- férfiakkal, azóta övezi tisztelet és megbecsülés a nőt, mint édesanyát. A Központi Vezetőség 1953. november 5-i határozata feladatul szabta a párt- és állami szerveknek egyaránt a nőkkel való fokozottabb törődést és azt, hogy képességüknek, számarányuknak megfelelően vonják be őket a vezetésbe. A mi pártunk is mindent megtesz, hogy a nők elfoglalják az őket megillető helyet népi demokráciánk társadalmi és politikai életében egyaránt. Ez azonban még nem old meg mindent. Lenin azt tanította, hogy a nőknek saját, maguknak kell harcolniuk azért, hogy a törvényeknek, melyeket az ő érdekükben hoztak, érvényt szerezzenek. Be- kell bizonyítaniuk, hogy rágalom az, hogy a nők alacsonyabb képességgel rendelkeznek, mint a férfiak. Ezt a mi megyénk asszonyainak életében végbement változáson keresztül is le lehet mérni. Megyénkben 1 tsz-elnöknő, 17 tanácselnök — a megyei tanácselnök helyettese is no —, 40 tanácstitkárnő van, de még hosszan sorolhatnánk a példákat a nők egyenjogúságának megvalósulására. Az elmúlt 10 év alatt igen sokat tett pártunk, kormányunk és az MNDSZ is az anyákért, a gyermekekért, a családért. Sokszáz községben épült szülőotthon, egészségiház. óvoda, napközi otthon, ami bizonyítja, hogy a népi demokráciában megbecsülik a dolgozó asszonyokat. 1951-ben az MNDSZ javaslatára a Minisztertanács rendeletet hozott, a sokgyermekes anyák kitüntetéséről és megjutalmazásáról. 1952-ben törvény jelent meg a házasságról, a családról és a gyámságról. Mindennél jelentősebb a Minisztertanács 1953. február 8-i határozata, amely legjobban bizonyítja, hogy pártunk, államunk mennyire megbecsüli a nőket. A határozat alapján minden újszülött 400 forint értékű babakeI lengyét kap, akár jogosultak a szülők a társadalombiztosításra, altár nem. S mindazért a gondoskodásért, me- lyet pártunk ez alatt a 10 esztendő alatt a nőkért tett, a magyar hők számtalanszor adták tanújedét sze- retetüknek és hálájuknak. Rákosi Mátyás elvtárs, népünk szeretett vezére felszabadulásunk 10. évfordulóján tartott ünnepi beszédében a következőket mondotta: »Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása — az, hogy megszűnt minden régi. korlátozás, mely a férfiaknál alárendeltebb helyzetben tartotta őket — s mint a haza egyenjogú polgárai előtt, szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők köszönetüket és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki. Nincs a szocialista építésnek olyan területe, ahol az élmunkások, sztahanovisták, a legjobb, leg- odaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lennének a felszabadult magyar nők«. Pártunk hívó szavára mindig felsorakoztak megyénk asszonyai, s 'kiváló munkateljesítményékkel, ezer ötlettel, színnel igyekeztek szebbé, tartalmasabbá tenni népünk életét. A felszabadulási munkaversenyben is példát mutattak az asszonyok, s kimagasló eredményekkel köszöntötték e történelmi évfordulót. Sávolyon pl. 30 asszony teljesítette félévi tej-, tojás-, baromfibeadási kötelezettségét, 10 termelőszövetkezeti asszony csatlakozott a 200 munka- egységes mozgalomhoz. Megyénk asszonyai és leányai előtt nem állhat szebb és magasztosabb feladat, mint teljes erővel, tudással, szívvel és lélekkel harcolni pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatának megvalósításáért — mert ez az alapja további fejlődésünknek, előrehaladásunknak, mert ez biztosítja dolgozó népünk felemelkedését,, jólétét. Takács Gyuláné MNDSZ városi elnök.
