Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

Ui VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!-7? Somogyi Néplap Tettekre, kommunista helytállásra van szükség ahhoz, hogy megjavuljon a Lengyeltóti Gépállomás pártszervezetének munkája Lenin a nők felszabadításáról Egy jólsikerült kultúrverseny margójára A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 92. szám. AHA aU PILLÉK Szerda, 1955. április 20. r XXXXJOOOOOOOOOCXXXXXXOOOOOOOOOCXXXXXXXXXX JOOOOCXX>OOOOCOOOOOCr A boldogabb paraszti élet útján Ebben az Évben 814 család 1344 taggal több mint 3200 hat. bold fűiddel lépett be megyénk termelőszövetkezeteibe A belépések tovább folytatódnak megyénk tsz-eibe: napról nap­ra érkeznek a jelentések a járásokból, hogy ismét számos dolgozó pa­rasztcsalád választotta a szebb, boldogabb paraszti élet útját. A múlt héten pl. 111 család 183 taggal. 665 kát. hold földdel lépett az új útra. A lábodi Alkotmány TSZ-be 3 család 7 taggal lépett be az el­múlt napokban. A nagyberki Győző TSZ 2 családdal, 6 taggal erő­södött. A polányi II. Pártkongresszus TSZ is napról napra erősödik. A múlt héten 2 család 3 taggal kérte felvételét a nagy családba. So- mogymeggyesen 5 család 8 taggal lépett az Előre TSZ-be. A török- koppányi Koppányvölgye TSZ is 3 családdal, 4 taggal erősödött az elmúlt héten. Kéthelyen szintén sokat foglalkoznak a dolgozó parasz­tok a szövetkezeti gazdálkodás gondolatával. 2 család, 2 taggal már kérte is felvételét a helybéli Petőfi TSZ-be. A somogyvári Törekvés TSZ-be 2 család, 4 taggal, a balatonendrédi Kossuth TSZ-be pedig 4 család., 7 taggal lépett a közelmúlt napokban a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Kötésében is erősödnek a termelőszövetkezetek. A dolgozó pa­rasztok gyakran ellátogatnak a tsz ek portájára, érdeklődnek a szö­vetkezeti gazdálkodásról, a közös munkáról, napról napra .figyelik, mi történik a tsz-ben. A tsz-tagok mindent elmagyaráznak az egyéni parasztoknak. A népnevelőmunka nyomán a múlt héten a Béke TSZ-be 2 család. 8 taggal, az Előrébe pedig 2 család, 2 taggal lépett be. Gazdagodnak a csurgói Zrínyi TSZ tagjai Az idén 10 új családi ház építését kezdték meg a tsz-tagok. Úgy tervezik, hogy az ősszel már be is költöznek az új lakásokba. Az építkezés költségeinek nagyrészét saját erejükből teremtik elő. Tehe­tik is, hiszen a tavalyi 24 forint helyett az idén 36 forintot tervez­nek osztani munkaegységenként. De ahogy a tagok szorgalma mu­tatja, ezt jóval túl is haladják majd. Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg az üiést. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési tör­vényjavaslat és az 1954. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. Bevezetőül Olt Károly pénzügymi­niszter tartott beszámolót. Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beszámolója MEGYÉNK BECSULETEERT Begyűjtési dolgozóink követeljék meg szigorúan az állampolgári fegyelem betartását Megyénk jelenlegi begyűjtési ered­ményed egyáltalán nem megnyugta­tóak. Ha továbbra is ilyen gyengén halad a begyűjtés, még a 7- hely is veszélyeztetve lesz az országos ver­senyben. Községi tanácsaink, begyűj­tési szerveink nagyrésze, érthetetle­nül, mégis megelégedett eredmé­nyeivel, karbatetit kézzel, közömbö­sen, tétlenül várja a jószerencsét. Persze, hogy így sem a hízottsertés-, sem a tojása, baromfibegyűjtés nem haliad, egyhelyben topog. Begyűjtési dolgozóink egyrésze nem követeli meg szigorúan az állampolgári fegyelem betartá­sát. Népszerűtlen feladatnak tartják a hátralékosok elszámol­tatását. Több helyen azt sem tudják, hány hátralékos van, kik azok. Példa erre a kaposvári járás iületékes szervei­nek az esete. Minit minden járásban, így a kaposváriban is feladatul kap­ták a Megyei Begyűjtési Hivataltól, hogy a községekben április 20-ig miniden hátralékos kuiäkkal rendez- tetná keil adósságát. Hogy a kapos­vári járás begyűjtési szervei meny­nyire nem tartották elsőrendű fel­adatuknak a kuiSkhátrailékok meg­szüntetését, mutatja az, hogy még azzal sem voltak tisztában, hány hátralékos kuiiák van a járásban. Mivel nem ismerik saját területük helyzetét, felelőtlenül dobálóztak a különböző számokkal. Balassa Tibor járási begyűjtési hivatalvezető állí­tása szerint például járásukban 100 hátralékos kulák van. A helyettes vezető Sallai Lajos elvtársnál ez a szám mór 300-ra emelkedett. A me­gyének küldött jelentés szerint pedig 36 kulák van hátralékban a kapos- vári járásban. Ha ilyen felelőtlenség Uralkodik a hivatalon belül, hogyan tudják megállni helyüket a területen ezek az elvtársak? Pedig a helyszíni elszámoltatások alkalmával ugyan­csak becsülettel, öntudatos, kemény, osztályharcos módra kell helyt­állniuk begyűjtési dolgozóink­nak, hogy a kulákmesterkedése- ket felgöngyölíthessék. Község: Balatoraboglár Szólád Kaposhomok Szenitibalázs Bőszénfa Varga János A jólfeljesítők mellett azonban igen sok hátralékos község is van, ahol semmibe veszik az állami fe­gyelem .betartását. Ezek a községek rászolgáltak arra, hogy nevüket me­gyénk dolgozóinak tudomására hoz­Község: Magyaregres Ádánd Famuk A fonyódi járás illetékeseit is fi­gyelmeztetjük: ne mulasszák el kö­telezettségüket: a hátralékosokról szóló kimutatást rövid időn beliül juttassák eil felettes szerveikhez. Azokban a községekben^ ahol a 'fa­nács vezetői, a begyűjtési megbízott, a nevelő szó mellett bátran alkal­mazzák a törvény szigorát, oit/t nincs hiba a ‘begyűjtésben. Ezeknek a köz­ségeknek nem kell szégyenkezniük, mert nem hátráltatják járásukat, me­gyéjüket. Az ilyen . tanácsvezetők, begyűjtési megbízottak dicséretet ér­demelnek odaadó munkájukért. Me­gyénk élenjáró községei a ‘begyűjtés­ben, AKIKKÉ BÜSZKÉK VAGYUNK: VB-elnök: Begyűjtési megbízott: Kadlicskó István Mészérovics László Nagy József Bognár József Illés János Bán Amma Sárdi József Vámosi Rózsa Sárkány Imréné zuk: lássa mindenki, kik azok, akik hátráltatják megyénket a verseny­ben, kik azok, akik veszélyeztetik megyéink becsületét, kik azok, akik nehezítik a városi dolgozók éiellmi- szerellásót. AKIK MIATT SZÉGYENKEZÜNK: VB-elnök: Begyűjtési megbízott: SZíelicz István Sovány Ede Hartmann Miklós Tóth Antal Berdán József Ecker Béla Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami 'költségvetés, amelyet a Minisztertanács nevében az országgyűlés elé terjesztek, azok­ból a feladatokból indul ki, amelye­ket a Magyar Dolgozók Pártja Köz- , ponti Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság kormánya népgazdasá­gunk további fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociá­lis viszonyainak állandó javítására megbatározott. Az 1955. évi állami költségvetés, összhangban a népgazdasági tervvel, lehetővé teszi, hogy tovább építsük hazánkban a szocializmus alapjait, fejlesszük a szocialista ipart, elsősor­ban a nehézipart, fokozott gondot fordítsunk a könnyű- és élelmiszer- ipar termelésének növelésére, nagy összegeket fordítsunk a mezőgazda­ságra, gondoskodjunk népünk szociá­lis és kulturális szükségleteinek fo­kozottabb kielégítéséről és biztosít­suk országunk védelmi képességének további megszilárdítását. Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eredményei-1 vei foglalkozva, többek között rá­mutatott: Sztálinváros és a Sztálin Vasmű felépítése az egész magyar dolgozó nép, elsősorban a magyar munkás- osztály olyan dicsőséges tette volt, melyre méltán lehetünk büszkék. Az egész ország elismerését vívták ki azok a munkások és műszaki dol­gozók, akik határidő előtt fejezték be a Léftin Kohászati Művek nagy kohójának építését. Kazincbarcikán már áramot adnak az új erőmű első gépegységei. Az Inotai November 7. Erőmű pedig már évek óta látja el villamosenergiával a környező' ipar- vállalatokat és lakótelepeket, Elké­szült a Tiszalöki Duzzasztómű, amely a tiszántúli területek öntözését teszi lehetővé. Lényeges változáson ment át öt év alatt mezőgazdaságunk is, , kor­szerűsítésére több mint kilenc mil­liárd forintot fordítottunk. Gépállo­mások hálózzák be az országot. Szociális és kulturális célokra a beruházásokkal együtt az öt év alatt 46,3 milliárd forintot fordított álla­munk. Az ötéves terv során nemcsak eredményeket értünk el, hanem hi­bákat is elkövettünk. Ezek a hibák azonban egy pillanatra sem homá- lyosíthatják el azokat a hatalmas eredményeket és sikereket, amelye­ket dolgozó népünk pártunk s kor­mányunk vezetésével az első évti­zed alatt, első ötéves tervünk sorárt elért. Rámutatott a miniszter arra is, hogy a költségvetés előirányzatainak évközi csökkentése ellenére is nép­gazdaságunkban 1954. év folyamán jelentős eredményeket értünk el. A könnyűipar termelése 9,5 százalék­kal, az élelmiszeriparé pedig 12,2 százalékkal emelkedett. Az ipar lé­nyegesen bővítette számos fogyasz­tási cikk választékát, javította a mi­nőséget. A közszükségleti cikkek ter­melése 1953. évhez viszonyítva 13 százalékkal nőtt. Komoly eredmé­nyeket ért el e téren nehéziparunk, amely 35,1 százalékkal szállított több közszükségleti cikket, mint az előző évben. Az év során megjavult a mezőgaz­daság műtrágyával, növényvédőszer­rel és mezőgazdasági gépekkel való ellátása. Az átlagkeresetek növekedése és fegyes árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlag 15 szá­zalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A dolgozó pa­rasztságnak nyújtott kedvezmé­nyek és termelési segítség ered­ményeképpen jelentős mérték­ben emelkedett a parasztság életszínvonala Az elmúlt évben állami eszközök­ből és saját erőből közel 30 000 la­kás épült. Az 1954. évi költségvetés­ből jóléti és kulturális célokra kere­ken tíz milliárd forintot fordított ál­lamunk. Az 1954. évi költségvetés végrehaj­mellett számos fogyatékosságra hív­ja fel a figyelmet. Az ipar 1954. évi termelési tervét 1,4 százalékkal túlteljesítette ugyan, azonban, ahogy arra a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége rámutat, az ipari termelés az egyes területeken elért eredmények ellené­re is, alapjában véve egyhelyben to­pog, a munka termelékenysége, a legtöbb iparágban csökkent és a ter­mékek önköltsége növekedett, a mun. kafegyelem meglazult, a mezőgazda­ság árutermelése kedvezőtlenül alakult. Mindez kihatott a nemzeti jövedelem alakulására is, amely 1953-hoz képest csökkent. Annak következtéiben, hogy nép­gazdaságunk egyes ágainak terme­lése és fejlődése a tervezettől elma­radt, a költségvetési akkumulációhoz hozzájárulása csökkent, az életszín­vonal eddigi emelkedése jórészt meg­lévő tartalékaink felélésén és első­soriban a beruházások csökkentésén alapult. A népjólét emelésének azonban nem ez az útja. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége márciusi hatá­rozata megmutatta az egyedül helyes utat a nép jólétének kö­vetkezetes emeléséhez, szociális, kulturális igényeinek mind na­gyobb mérvű kielégítéséhez. tásának vizsgálata az eredmények j évi költségvetés. Ez az út: a szocialista bővített új­ratermelés biztosítása, a termelés szakadatlan növekedése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a munka-termelékenység állandó nö­vekedése, az önköltség csökkentése, a legszigorúbb takarékosság érvénye­sítése az anyagi és pénzügyi eszkö­zök felhasználásában, a munkafe­gyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kö­telezettségek pontos teljesítése. E célok szolgálatában áll az 1955. Az új költségvetés fokozza népünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés bevételei 46 milliárd 961 millió 362 ezer forintot, kiadásai pedig 45 mil­liárd 457 millió 517 ezer forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát 1 milliárd 503 millió 845 ezer forint többletet mutat. A költségvetésünkben előirányzott bevételek teljes egészében biztosít­ják annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtását, amelyet a párt és a kormány határozatai alapján a népgazdasági terv 1955. évre előír. Az 1955. évi költségvetési kiadá­sok 45 milliárd forintot meghaladó előirányzatából a költségvetés nép­gazdaságunk fejlesztésére' és gazda­sági kiadásokra 25,2 milliárd forin­tot, vagyis a költségvetés összes ki­adásainak kereken 55,5 százalékát fordítja. Szociális és kulturális cé­lokra a költségvetés 10,4 milliárd fo­rintot, az összkiadások 22,9 száza­lékát, honvédelmi célokra 5,7 száza­lékát, rend- és jogbiztonsági célokra 2,1 milliárd forintot, az összkiadások 4,6 százalékát, végül igazgatási ki­E községek vezetőd vegyenek pél­dáit az élenjáróktól, akik bebizonyí­tották, hogy ott, ahol lelkiismere­tesem, becsületes hazafiakhoz méltó­an szorgalmazzák a begyűjtési köte­Dlezettség teljesítését, szép emedimé- nyeket lehet elérni. Tudomásul kell venniük a lemaradóknak, hogy a be­adás teljesítése törvény, amelynek betartása elsőrendű kötelesség. Örömtüzek gyúlnak megyénkben Lenin születése 85. évfordulójának előestéjén Somogy dolgozói az elkövetkező napokban megyeszerte bensősé­ges ünnepségek során emlékeznek meg V. I Lenin születésének 85. évfordulójáról. A községekben, üzemekben, iskolákban, mezőgazdasá­gi vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél egyaránt lelkesen emlékez­nek meg a dolgozók a proletariátus lánglelkű vezéréről. A Megyei DISZ Bizottság kezdeményezésére megyeszerte lenini ifjúsági esteket rendeznek kedden és szerdán. Több mint 50 község­ben összegyűlnek a fiatalok, hogy megemlékezzenek Leninről, majd kultúrműsorral zárulnak az ünnepi estek. A megye legjobb népi együttesei és kultúrcsoportjai tarának változatos előadást. Több mint 40 község MNDSZ-szervezeténél ugyancsak megemlé­kező ünnepségeket rendeznek, az MSZT dolgozói pedig 16 somogyi községben tartanak megemlékező előadást Leninről. Április 21-én valamennyi községben lenini emlékünnepélyeket rendeznek. Kaposváron csütörtökön este fél hétkor kezdődik az em­lékünnepély, melyen Janza Károly honvédelmi miniszterhelyettes tart ünnepi beszédet. Ezután a város legjobb kultúr csoportjai szóra­koztatják a megjelent dolgozókat. Csütörtökön este Kaposváron, a Balaton mentén és számos köz­ségben örömtüzek gyúlnak, a dolgozók lobogó máglyák fénye mel­lett köszöntik a szép napot, melyen 85 évvel ezelőtt a világ proleta­riátusának nagy tanítója és vezére született. adásokra 2 milliárd forintot, az összkiadások 4,5 százalékát irányozza elő. Nehézipari beruházásaink nyo­mán továbbfejlődik büszkesé­günk: a Sztálin Vasmű. Tovább épül új. hatalmas kokszolóműve és érctömörítője. Folytatjuk egy sor meglévő nehéz­ipari létesítményünk, mint például a Lenin Kohászati Művek, a Sorok­sári Vasöntöde, a Gheorghiu-Dej Ha­jógyár rekonstruációs munkálatait. Tovább építj ük a Borsodi Erőművet, amely ez évben már megkezdi a villamosenergia-termelést. Folytatjuk a komlói bánya fejlesztését a ruda- bányai ércdúsító építését. Mindezzel elősegítjük nehézipa­runk igen komoly erősítését. A ter­melés emelkedésével, az áruforgalom növekedésével gondoskodni kell köz­lekedésünk fejlesztéséről is. Az élelmiszer, a könnyű- és az egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, kapacitásuk nö­velésére, új gépekkel és modern technikával való felszerelésükre költségvetésünk 781 millió forintot irányoz elő. A mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését célzó költség- vetési fedezet döntő részét a beru­házások teszik ki. A mezőgazdasági beruházásokra 2340 millió forintot biztosít költ­ségvetésünk, amely az 1954-ben megvalósított beruházásoknál 15 százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértékben növekszik a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátottsága. A hozamok gyors emeléséhez nehéziparunk gépeket, gazdasági eszközöket, műtrágyát bo­csát a mezőgazdaság rendelkezésére: Több mint 6 ezer új traktort, 4 ezer traktorekét, ezer cséplőgépet, 500 ké­vekötő-aratógépet és számos más ta­lajművelő, növényápoló és egyéb gazdasági eszközt juttat a mezőgaz­daságnak, műtrágyából pedig 30 százalékkal kap többet mezőgazdasá­gunk, mint 1954-ben. A műtrágya-el- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents