Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-15 / 88. szám
VILÁG PROLE TARJAI EGYESÜLJETEK! Somogyjád ifjúsága a község vezetőinek segítségét várja Augusztus 20 tiszteletére Kazsok és Büssii felújította párosversenyét Budapesti tavasz A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 88. szám. AUA őt) FILLER Péntek, 1955. április 15. Vádol a föld Csaknem 400 hold tartalékiiüd vár a darányi határban koratavasz óta arra, hogy megműveljék. Bizonyára sírna, könyörögne, ha tudna, hogy valamiképpen meglágyítsa a községi tanács vezetőinek szívét és könyörü- letre bírja a Darányi Gépállomás vezetőit is. Ám az elárvult föld képtelen erre, és hiába éhezik, hiába várja a tavasziak vetőmagját: mostohái kemény szíve egy szikrányit sem enged. Hej, pedig de sok szép kalászt megérlelne ez a nagy darab föld, s hány dolgozónak asztalára juttatna puha fehér kenyeret hálából a gondviselésért! Hány és hány hízó gömbölyödne meg attól a kukoricától és burgonyától, melyet e föld gondos ápolás mellett keblén felnevelne! Hát van szívük és nyugodt lelkiismeretük azoknak, akik ilyen köny- nyen a feledés homályában hagyják azt, amelynek mindenegyes barázdájáért valamikor gyakran hajba- kaptak, birokramentek, amelynek termésén nemzedékek nevelődtek fel? S most három-négy hanyag ember miatt korhadó kóró, megműve- letlen göröngy csúfítja testét. Sajnos, nincs nyelve, nem tud kiáltani, de helyette mi kiáltunk, hogy meghallják, nemcsak Darányion, hanem Barcson a Járási Párt- bizottságon és a Járási Tanácson is, s az illetékesek rádöbbenjenek bűnös mulasztásukra: tegyék tisztába lelkiismeretűket, ne hagyják, hogy tovább vádolja őket az a 400 hold parlagon hagyott föld ott a darányi határban. BQRONKA BEGYŰJTÉSI VERSENYRE HÍVJA A MARCALI JÁRÁS ÖSSZES KÖZSÉGEIT Boronka község dolgozó parasztjai becsülettel helytálltak a felszabadulási versenyben. Ennek eredményeként a község az első negyedévi begyűjtési tervét tojásból 282, baromfiból 132, hízottsertésből 227 százalékra teljesítette. Pénzadóból túlfizették az előirányzottat. A községi párt- szervezet, a tanács és a begyűjtési megbízott jó politikai felvilágosító munkája, lelkesítő szava serkentette a gazdákat adott szavuk valóra váltására. Számos gazda tűnt ki a felszabadulási verseny során hazafias kötelezettségének pontos teljesítésével. Fellai János 14 holdas mintagazda becsületbeli kötelességének tartotta, hogy jó példával járjon élen. Szép számmal akadtak követői is. Köztük Király József- né 13 holdas, Krisztián János 8 holdas, özv. Tóth Imréné 10 holdas, Szabó Lajos 14 holdas, Németh József 7 holdas, Major Imre 14 holdas, Márkus Ernő 12 holdas dolgozó parasztok, akik április 4 tiszteletére egész évi tojás-, baromfi-, hízottsertés-, vágómarhabeadásukat teljesítették. Rajtuk kívül még mintegy 50 dolgozó paraszt váltotta valóra ígéretét. A gazdák lelkesedésének tüze nem hamvadt el, sőt még magasabbra is csapott a felszabadulás nagy ünnepe után. A község dolgozó parasztsága elhatározta, hogy tovább harcol újabb sikerekért, a község bécsületéért. Ezért május 1 tiszteletére versenyre hívják a marcali járás valamennyi községét. A többi között vállalták, hogy félévi tej beadási, háromnegyedévi hízottsertés-, vágómarha-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket május 1-re teljesítik, valamint első félévi adójukat ugyanerre az időre 92 százalékra rendezik. A községi tanácstagok védnökséget vállaltak körzetükért: házról házra járva igyekeznek meggyőzni a gazdákat, hogy minél többen lépjenek párosversenyre egymással. A községi tanács és a népfront-bizottság a pártszervezet segítségével minden lehetőt megtesz azért, hogy a község most is jó eredménnyel kerüljön ki a versenyből, s méltóan ünnepelhesse május 1-ét, a nemzetközi proletariátus nagy napját. Proics János párttitkár, Sóto- nyi János, a Hazafias Népfront községi elnöke, T ermann István vb-elnök, Leiner Nándor vb-titkár. XXDOOOOOO(XX)OOOOOOOOOOCXXX)OOOOOOOCXXXXXXXXXX>OOOOOOCOOOCOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX: | A boldogabb paraszti élet útján A LÁTRÁNYI ALKOTMÁNYBAN A NŐK JÁRNAK AZ ÉLEN A lótrányi Alkotmány Termelőszövetkezetben hosszú ideig — még a múlt esztendőben is — sok baj volt azzal, hogy a családtagok, különösképpen a nők nem veitek részt a közös munkában. Az ideái megtört, a lég. A kommunista és élenjáró itsz-tagck me- veiőmunikája nyomán a nők és családtagok is bekapcsaLódtak a közös munkába. A tavaszi munkák megkezdése óta mindenütt a nők járnak az élen. A kertészetben KadJácskó Erzsébet, Rein Anna, Ko- ródi Irén, Cziráki Józsefné, Rózsa Jánosné olyan szorgalommal és igyekezettel dolgoznak, hogy szinte ég a kezük alatt a munka. Nagy Kálmánné sertésgomdozó lett. Mi tagadás, kezdetben félve, bátortalanul vállalta ezt a nagy feladatot, de a férfiak bátorító szavai, a vezetek segítsége nyomán magabiztossá vált és ma már kiválóan végzi munkáját. 100 FÉRŐHELYES MODERN ISTÁLLÓ A pusztaszentgyörgyi Ui Élet TSZ tagjai a múlt napokban iejez- íték be a modern 100 férőhelyes tehénistálójuk építését, A tagok büszkék szép alkotásukra, fáradozásuk gyümölcsére. TÖBB KUKORICÁT, TÖBB BURGONYÁT A bediegkéri Vörös Zászló TSZ csatlakozott a 35 mázsás Kukorica- és a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalomhoz. Kukoricájuk túlnyomó részét négyzetesen, burgonyájukat pedig fészektrágyázva vetik. MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEI SZÁMSZERŰLEG IS ERŐSÖDNEK Napról napra érkeznek a jelentések, hogy itt is, ott is egyre többem lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A gálosfai Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe ezen a héten 11 tag, a nagyberki Igazság TSZ-be egy család két taggal lépett be. A toaposmérőd Uj Élet TSZ tagjai két családdal, négy taggal erősöditek. A Tahi Gépállomás is beállt a versenybe A Tatoi Gépállomás dolgozói csatlakoztak a Kaposvári Gépállomás felhívásához. Vállalták, hogy az időszerű munkákat mind a termelöszö- vetkezeiteknek, mind a dolgozó parasztoknak április 25-ig elvégzik, tavaszi tervüket pedig április 30-ig globálisan teljesítik. Tervüket — amely 5630 normál- hold — a tavaszi kampány vegére, május 31-re 115 százalékban teljesítik a megengedett üzemanyagfo- gyasatás mellett A gépállomás műszaki dolgozói vállalták, hogy a május 1 tiszteletére indított versenyben úgy segítik a traktoristákat, hogy műszaki kiesésük a megengedett 5 százalék helyett 3 százalék legyen. Retek József középparaszt lelkiismeretesen dolgozik Retek József fcapospuilai dolgozó paraszt a község gazdád köréiben nagy megbecsülésnek örvend. Minden gazdasági éveit adó- és egyéb tartozás nélkül, »tiszta diaippal« zár. Gazdiatársai az idén is példát vehetnek róla: közöttük ő a fcgkiválöbb. Retek gazda 16 hold földje a legszebb a község határában. Mindem darab földje művelés alatt áll, a tavaszi munka Retek József goindlos» ságát dicséri. Határidőre elvetette a tavaszi búzát, az 5 hold tavaszi árpát és a másfél hold zabot. Alapos számítással kezdte el az idei évet. Hogy eddigi eredményeit fokozhassa — mert a jó gazda múir dig jobbat és többet akar termelni — ő is csatlakozott a nagyberki Győző TSZ 35 mázsás kukordeafermeiési felhívásához. De bátran részt vesz a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalomban is. Retek gazda mindig ibő termésre, jó jövedelemre törekszik, amelyből könnyen .teljesíti állam iránti kötelézettségét és gazdasága fejlesztésére is jut. Ez év őszén már új lakásában' lakik. Családjával együtt a nagy tavaszi munkák idején arra is jutott ideje és ereje, hogy megkezdje házának építését. Úgy tervezd, (hogy július^augusztusra elkészül az új lakás. Az ő feje soha nem fáj tartozás miatt. Első negyedévi tojás-, baromfi-, hízottsertésbeadásét 100 százalékra teljesítette. De a pénzadóból is lerótta az első negyedévit.. Ha megyénk egyéni gazdái mind olyan lelkiismeretesen dolgoznak, mint Retek József, akkor gyarapíthatják kis gazdaságukat és segíthetik a közösség nagy ügyét, az ország építését. Gyűlnek az aláírások, egymás után születik meg a gazdák lelkében az egész életre szóló elhatározás: belépnek a szövetkezetbe, tsz-t alakítanak. A járás vezetői is mérlegelték: megvonnak-e a tsz létrehozásának politikai előfeltételei, s ha nincsenek, hogyan lehet ezeket megteremteni. Az első lépés az volt: járásvezetők, tapasztalt pártmunkások — köztük Illés Dezső, a JB első titkára, Papp Ferenc járási tanácselnök — mentek a faluba. Először a község kommunistáival tanácskoztak, s hozzáfogtak a falusi pártmunka tanulmányozásához. Meg kell mondanunk: Varászlón a járási párt- és tanácsszervek (kiküldöttei eddig elég ritkán fordulták meg, s kevés gyakorlati segítséget adtak a falu kommunistáinak, a tanácsnak. Megmutatkozik ennek áldatlan hatása is a falu életében. Válaszfal a régi és az új gazdák között A dolgozó parasztok között, a tanácsban két tábor van, s ami a legnagyobb hiba: a pártszervezetben is megvan ez a hasadás. Az egyik oldalon a falubeliek, a régi gazdák — a másikon pedig a Szabadság utcaiak, az új gazdák állnak. A felszabadulás utáni években — Kopházi István új gazda szavaival élve — az újgazdák ragadták magukhoz a falu gyeplőjét, ök voltak többségben az 1950-ben megalakított tanácsban, s annak végrehajtó bizottságában. Ennek a tanácsnak a munkáját szép eredmények dicsérik. A tavalyi tanácsválasztáskor azonban fordulat történt. Három új gazda került csak be a tanácsba, a vb-be viszont egy sem. Ez abból adódott, hogy Molnár István akkori párttitkár hamis demagógiával a vezetést, az irányítást kiengedte a pártszervezet kezéből, s a tanács munkája pártellen- őrzésénék elhanyagolása, a jobboldali, elvtelen politika vadhajtásokat szült. Mindezzel, s a pártszervezeten belüli szakadással számolni kellett a tsz szervezésénél. A taggyűlés nem tudta megoldani a kettéosztottság problémáját, hisz ez mem is megy máról holnapra. A pártszervezet legtöbb tagja egyetértett a szövetkezetszervezéssel, s úgv mondták, megteremthetők a közös gazdálkodás feltételei. A falusiak és az újsoriak egymásra vártak. Koller Sándor elv- táns tanácselnök — aki nem tesz különbséget a régi és az új gazdák között, sőt igyekszik a válaszfalat ledönteni — aztán Horváth József és Nagy István elvtársak megfogadták Oj UTAT ÉPÍTENEK VARÁSZLÓN fi párt szavára sokasodik az új út építőinek serege h. a taggyűlésen: segítenek, elsősorban példamutatásukkal a tsz megalakításában. Kopházi István elvtárs, a párttitkár meg Kuti Imre elvtárs az új gazdák nevében mondták: ők sem maradnak el a falusiak mögött. Itt a taggyűlésen tehát 'látták a községbe küldött pártmunkások: két tsz megalakításáért kell harcba indulni. Megkezdődött hát a munka, dandárja: egyénileg, családonként foglalkoztak az emberekkel. A helybeli kommunisták javaslatára a legtekintélyesebb gazdákat igyekeztek először meggyőzni a szövetkezés előnyéről. Mivel érveltek a pártmunkások ? Semmiesetre sem Molnár elvtárs javaslata szerint. Neki ugyanis az a véleménye, hogy a varászlói dolgozó parasztokat csak kényszerrel lehet a szövetkezét útjára vezetni, mert nem hallgatnak ők a jó szóra. Első feladat volt ezt a pártunk politikájától teljesen idegen, azzal szöges ellentétben álló — mondjuk meg nyíltan — ellenséges nézetet már a csírájában elfojtani. A pártmunkások a meggyőzés és meggyőződés politikáját vallják magukénak, az önkéntesség elvének szigorú betartása jellemzi munkájukat. Helyesen mondják: a tsz-mozgalom önkéntes, de az vem fejlődik magától. Annak sikeréért, győzelemre viteléért dolgoznak, ezt az ügyet szívvel-lélekkel támogatják. A tsz-szervezésre receptet nem lehet és mem is lenne helyes adni. Egy azonban általános tapasztalat: megmutatni az egyéni gazdaság nagyon is véges határait, s összehasonlítani az egyéni gazdák és a környék valamelyik tsz-e tagjának eredményét, munkáját, életét. Sokam ismerik ott a szenyéri Uj Életet. Tudják róla, hogyan dolgozik. Ezt a szövetkezetét ismertették hát a pártmunkások a varászlóiakkal. Horváth József elvtárs ismerős Szenyérben. Nemrégiben ott járt, s megnézte egy-két szövetkezeti család portáját. S amit ott saját szemével látott, az ösztönözte leginkább a belépési nyilatkozat aláírására. Fontos tanulság következik ebből: minél több egyéni gazdát vigyünk el látogatóba a jól működő szövetkezetekbe. (Érdemes lenne erre nagyobb gondot fordítani nemcsak a marcali járásban, hanem megyeszerte.) Felvilágosítás és meggyőzés: ez a siker titka Szinte minden családnál más és más kérdések merülnek fel, s ezek hozzáértő megválaszolásán nagyban áll a család elhatározása. Benczik János középparaszt pl. nemrégiben vásárolt 3 hold földet, s azt mondta, hogyha ezt nem tette volna, azonnal belépne. A pártmunkások megmagyarázták: nem károsodik meg, sőt előnyös lesz mind a maga, mind a szövetkezet számára, ha az új 3 holdját is beviszi a közösbe. Nagyobb területen nagyobb a termés, több az osztalék. Azt is elmondták neki, hogy a több föld után több föld járadékban részesül. Hársing István először azért idegenkedett a belépéstől, mert úgy tudta, állatait ingyen kell beadni^ a közösbe. Az alapszabály idevonatkozó részének megismertetése után eloszlott kételye. Benczik Györgyök 2 ökörrel művelik 12 holdjukat. Tehéntartásra nem futotta eddig takarmánykészletükből. Simon István, a Böhönyei Földművesszövetkezet ügyvezetője megmagyarázta nekik: az igavonókat beadják a tsz-be, s háztáji gazdaságukban tarthatnak egy tehenet növendékével. Szabó Jánosnak az ütött szeget a fejébe: miből tartja el háztáji állatait, hiszen a takarmányt is táblában, közösen termelik. Neki a jövedelemelosztásról kellett beszélni. Ezekből is levonhatjuk a nagyon egyszerű, de annál fontosabb tanulságot: csak az merjen a szövetkezeti gazdálkodásról szólni, aki részleteiben is ismeri az alapszabályt. Becsületükre válik a varászlói tsz szervezésében résztvevő pártaktíváknak, hogy ők mindnyájan megfelelnek ennek a követelménynek. Szét kell zúzni az ellenség hírverését A varászlói tapasztalatok arról tanúskodnak: a tömeges, csoportos megbeszéléseknél hatékonyabbak az egyéni beszélgetések, a családlátogatások. Ilyenkor az emberek nyíltabban, őszintébben elmondják véleményüket, s a véleménycserében sok vitás kérdés tisztázódik. Az egyik gazda pl. azt mondta: sokat olvasott az országoshírű barcsi Vörös Csillagról. Tudja, hogy ott gazdagok a tagok. Most úgy hallotta, hogy az államnak beadott hízott állatokért nem kaptak pénzt, éppen azért, mert már meggazdagodtak. Mindegy, hogy ki agyalta ki ezt a képtelen hazugságot, türelmes szóval szét kell ezt a nézetet zúzni. De nem lenne haszontalan, sőt nagyon is szükséges lenne kifürkészni az ilyen tsz- /ellenes hírverés forrását! Ez is mutatja: az ellenség nem mondott le a szövetkezetek rágalmazásáról, nem szabad hát ölhetett kézzel nézni rémhírek lábrakapását. Győz a pártba vetett bizalom A legfontosabb tapasztalatot így lehetne szavakba önteni: a falu dolgozó népe is várja a párt szavát, s meggyőződött arról, hogy amit a kommunisták akarnak, az jó és helyes. Szinte egyetlen család nem volt Varászlón — amelyeket felkerestek a pártmunkások —, ahol kétségbevonnák a közös gazdálkodás előnyeit s azt, hogy a dolgozó parasztok jobban boldogulnak a szövetkezetben. Ez a magyarázata annak, hogy egyhetes szervező, felvilágosító munka után 3 nap alatt 56 tag választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Amikor Karácsony Ferenc 15 holdas gazda aláírta a belépési nyilatkozatot, 21-en követték példáját. S tetgnap este már alakuló ülésre jöttek össze. Ezzel azonban nem tekinti a járási pártbizottság és a járási tanács befejezettnek Varászlón a mezőgazdaság szocialista átépítését. Nemcsak arról van szó, hogy tovább folytatják a szervezést, hanem arról is, hogy a megalakulás után még nagyobb segítséget kapnak az új szövetkezetek a járási szervektől. Az új útra lépők várják ezt a segítséget, amit Illés elvtárs, a JB első titkára és Papp elvtárs, a járási tanács elnöke meg is ígért. Bizton építhetnek a varász!óiak — mint eddig mindig. úgy most is — a párt ígéretére. Ne feledjék: a tsz a párt édesgyermeke, s nemcsak létrehozásáért harcol a párt, hanem továbbra is állandóan gondoskodik arról, hogy erős, kitéphetetlen gyökereket eresz- szen a szocialista mezőgazdaság zsenge hajtása a varászlói gazdák leikébe ... Kutas József. (Folytatjuk.)
