Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

<ö' áj VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■*Wpg Somogyi Néplap Számadás az oktatási év eredntónyeiről Majakovszkij neve örökké ragyogni fog a szabadság vezérzásslaján Kaposvári őrjárat MAGYAR dolgoz ók pártja somogymegyei bizottságának XII. évfolyam, 87. szám. A KA 50 FILLER LAPJAaI Csütörtök, 1955. április 14. ŰJ UTAT ÉPÍTENEK VARÁSZLÓN Akik a* alapkövet lerakták A községbe csak kerülő ütőn leket1 járművel bejutni. Az út fiatal aká­cos mellett vezet, majd üdén zöldeiő vetések, frissen szántott kisebb-na- gyobb parcellák övezik innen is, túl is, aztán a sarjadó íüvű rét szélén beletorkollik a postaútba. Mondjuk meg mindjárt azt is, nem isokáig kell a varászlóiakmak ezen az ideiglenes úton járniuk, mert a falu közelében vannak már az útépítők — bekötő­utat kap ugyanis a falu. Az útépítő munkások biztos (kezekkel rakják le az út alapköveit, s a hatalmas út­henger simára egyengeti a nagy kö­veiket. Halad tehát a munka, hogy mielőbb megszűnjön a falu évszáza­dos elzárkózottsága, hogy Varászló is közelebb kerüljön a járás, a me­gye pezsgő, lüktető életéhez, hogy maga is bekapcsolódjék a járás, a megye vérkeringésébe. Még be sem értünk a faluba, máris szemünkbe- tűnik: göröngyös, kanyargós úton jár­nak az itteniek, de látszik, hogy mi­hamarabb ráléphetnek és rálépnek a sima, egyenes útra. Nem a szójáték, hanem a valóság és igazság kedvéért el kell mondanunk azt is; nemcsak bekötő út épül itt, ha­nem a közös gazdálkodás útja is. Egyengetik ezt a falu kommunistái, becsületes gazdái, a pártmunkások segítségével. Erről az utóbbi útépí­tésről s ennek hősi harcairól aka­runk most szólni. A marcali járás legeldugottabb helyén, legeldugottabb csücskén, mint ahogy a falu kommunista ve­zetőjéhez illik, Köller Sándor elv- társ, tanácselnök elsőnek aláírta a belépési nyilatkozatot. Nagy István elvtárs, a tanácstitkámő férje szinte egész éjjel gondolkozott mindazon, amit a taggyűlésen (halott. Reggelig ő is döntött. S döntését aláírásával is megszentesítette. Horváth és Fándl élvtársak szintén az elsők között ír­ták nevüket a belépési nyilatkozatra ők is eljegyezték magukat a boldo­gabb paraszti élettel. A kommunisták kezdeményezésé­nek csakhamar híre futott 'az egész faluban. Egymásután kopogtattak a gazdák a tanácsházán, hogy ők is megtudakolják, hogyan is Jesz a szö­vetkezetben. Hársing István 10 hol­das dolgozó paraszt nem sokat töp­rengett, biztos kézzel aláírta, hogy önkéntes elhatározásomból fel­vételemet kérem a termelőszövetke­zetbe«. Szabó János bácsi, aki kiváló jószágtenyésztő híréiben áll, alig hogy aláírta nevét, máris azon főtt a feje: milyen állatállományt tarta­nak majd a közösben. Nem mondta, de ahogy beszélt, ki lehetett venni szavából, szeretné a közös állatállo­mányt gondozni. Biztosan teljesül szíve vágya. A pártmunkások, a falu kommu­nistái számokkal, tényekkel iga­zolták: eredményesebb a közös munka. Am a szövetkezetbe való belépési ‘Ivaíjdll, icgCiUUUU 1/ UdDIU LöULűiVCU, i i L ahogy mondani szokás, az isten háta!,- “ . s^fcnivetes, hanem hosszú mögött van Varászló. Az elmúlt tíz ,®,iOZil JP®^- Voltak,_ akik esztendő nem szállt el nyomtalanul , keresztül fan» e kis falu fölött rí™™ „rdf; to,gaittak: belepjek? Ne lépjek? Itt Szántaijuk fel a tejbesvíijtésöen mutatkozó megÉikuvást! Lezárult az első negyedév, a So­mogy megyei Tejipari Egyesülés is elkészítette a szokásos negyedévi íejbegyűjtési értékelését. A kimuta- ] tás meglehetősen kevés és száraz j adatot szolgáltat, annyit azonban | megtudhatunk belőle, hogy megyénk bizony adóssággal zárta az e’ső ne­gyedévet, nem teljesítettük tejbe­adási tervünket. A megye negyed- | évi terve 35 534 hektoliter volt, ezzel szemben 29 819 hektolitert gyűjtöttek j be, tehát 5715 hektoliter tejjel keve- | sebb jutott államunknak, a városi dolgozóknak, a kisgyermekeknek és j a betegeknek. Felvetődik a kérdés, vajon mi i akadályozza a tejbegyűjtést? Az, hogy a községi tanácsok, be­gyűjtőszervek tétlenül szemlélik a j begyűjtési fegyelem meglazulását és j nem követelik meg szigorúan az ál- j lampclgári fegyelem betartását. El-1 nézik azt, hogy a dolgozó parasztok í spekulálnak a tejjel, a kötelező tel- í jesítés helyett az államnak járót is ] a piacra hordják eladni. Ez a meg­alkuvás akadályozza a tejbegyűjtést < megyénkben, ez az, ami akadályozza j közellátásunk zavartalan biztosítá­sát, a városi dolgozók bőséges tejel­látását. Ezt a legsürgősebben meg kell szüntetni. Szólnunk kell a Somogy megyei Tejipari Vállalat munkájáról is. Mi­lyen segítséget adnak vajon a vál­uCOCKXOOOOOOOOCOOOOCXXXXXXXCOCOCXXXXXXX)OCXD(XX)OOOOCOOOOCOCXXXXXX)OCXXOOOOOOOC)OC)COréXXX>C10C A boldogabb paraszti élet útján 2(H) munkaegységes mozgalmat indítottak el a répáspusztai MNDSZ-asszanyok egykori rezidenciáján, a mai tanács- a ®^}czäSc. .György, Banczük e kis falu fölött sem. Sirmyei gróf a mai tanács háza egyik helyiségében egy kis táb la hirdeti: »Varászló község a 3 éves terv keretében kapott telefont«.. Kinti a major mellett, az újgazdák utcá­jában — amelynek a neve is na­gyon kifejező: Szabadság utca, a legszélső házban laknak Sántáék. Amikor felkerestük őket és a szö­vetkezésről beszélgettünk velük, Sán- táné így szólt: »Nézzék, ezek a há­zak is téeszcsé alapon készültek«. El­mondta, hogy mind a tizennyolc új házat összefogással, egymást segítve építették. Szóval ebben a községben is szép hagyományai, mondhatnánk történel­mi gyökerei vannak a parasztság összefogásának. A közös munka s a szövetkezés erejéről, hatékonyságá­ról az utóbbi időben sok szó esik ebben a községben. Esténként a párt­helyiség, a tanácsház ablakain órák hosszat kiszűrődik a világosság, de a gazdák otthonaiban is a késő esti órákig ég a lámpa. Mindenütt a leg­főbb beszédtéma most: a termelő- szövetkezet. A tsz-alakítás feltételei szinte óráról órára érlelődnek a dol­gozó parasztok lelkében. Először a kommunisták hétfő esti taggyűlése vitatta meg: mit kell tenni a szövet­kezet létrehozásáért. Fándli Ferenc elvtárs így 'beszélt: »én örömmel vi­szem -be minden állatomat a szövet­kezetbe, mert tudom, hogy a közös állattenyésztés több hasznot hajt, mint az egyéni«. Kopházi István elv­társ is kommunista -módon nyilatko­zott: »Látom, -hogy járható út csak egy van, a közös gazdálkodás útja«. Minden párttag egyre* azt hajtogat­ta, fogjunk össze, hozzunk létre ter­melőszövetkezetet. De felmerült a »legnagyobb kérdés«: meg Fábos János esete. Ök — mindhárman középparasztok — ked­den reggeil csak érdeklődni jöttek be a tanácsihoz. Annyira belemerültek beszélgetésbe, alig vették észre, hogy délre fordult az idő. Azzal bú­csúztak, alszanak még rá egyet. Ben*, ezük János először saját magával viaskodott, aztán már a családnak magyarázta, milyen jövő vár a szö­vetkezeti parasztokra. Mi tagadás, nehéz volt az asszonnyal és az öre­gekkel mindezt megértetnie. Végül mégis csak hitelt adtak -a igazdá sza­vának, szerdán reggel, Benézik János is szakított a régivel. Aztán még fél­napi gondolkodás után Fábos János és Ben-czik^ György leikéiben is meg­vívta harcát a régi az újjal, s az új győzedelmeskedett. Eközben A répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet eredményeihez jelentősen hozzájárult az asszo­nyok lelkes munkája ist Minden­kor derekasan kiveszik részüket a munkából és az elmúlt évben is 30 asszony kapott dicsérő oklevelet 200 munkaegység teljesítéséért. A répáspusztai MNDSZ-asszo- n-y-ck Tóth Ferencné három kis­gyermekes családanya javaslatára — aki -tavaly ás közel 300 munka­egységet szerzett — elhatározták, hegy az idén is elindítják a 200 immfcaegyséiges 'mozgalmait és- -fel­hívással fordulnak a járás és a me­gye összes termelőszövetkezetei­nek asszonyaihoz, hogy csatlakoz­zanak ehhez a kezdeményezéshez. Elgondolásukat közölték a járási MNDSZ-szel és. április 12-én a járás termelőszövetkezetednek MNDSZ-asszcnyai értekezletre jöttek össze Kaposvárott, ahol megbeszélték az asszonyokra váró feladatokat a gazdagabb termés betakarítása érdekében. Tóth Ferencné, a répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ asszonyai­nak küldötte elmondta-, hogyan vették ki részűiket eddig a munká­ból és közölte az értekezlet rész­vevőivel elhatározásukat. Majd 200 munkaegység megszerzésére szólította fel a járás összes terme- lőszövetkezeteiinek asszonyait és ennek érdekében javasolta, hogy alakítsanak MNDSZ-munkacsapa- tokát a növénytermelésben dol­gozók között és lépjenek páros- versenyre egymássail. A patalomi Joibblét TSZ kül­dötte, Ló-th Józsefné 18 asszonytár­sa nevében csatlakozott, A gálosfai Vörös Csillag TSZ asszonyainak csatlakozását Szalad Jánosáé öt- gyermakes családanya tolmácsolta. Az értekezleten résztvett asszo­nyok közös felhívással fordultak a megye összes termelőszövetkezetei­nek MNDSZ-asszonyaihoz, hogy csatlakozzanak ai 200 munkaegysé­ges mozgalomhoz. «ooor. »ooocooooooocooaxó Példamutató vörsi egyénileg dolgozó parasztok-Dicséretet érdemelnék Gazda laiat dolgozói a tejbegyűjtőknek, a György és Szabó József 7—8 holdas községi tanácsoknak, ha kimennek a faluba? Ellenőrzésük nem futólagos látogatásokból meríU-e ki? Az érté­kelések, kimutatások ellenőrzése mel­lett nem feledkeznek-e meg a tej­vörs-i egyénileg ga-zdálkcdó dolgozó parasztok, -ment beadási kötelezettsé­geiket sertésből, vágómarhából, to- j-ásból és baromfiból egész évre tel­jesítették. Példamutatásuk nyomán a község begyűjtés elősegítéséről? Igen üdvös többi dtíigozó parasztjai is nap_nap ki lesz az első aláíró? Ebben a taggyűlésen nem tudtak megállapodni. Másnap reggél aztán, a Szabadság utcába is behatolt a jobb paraszti élet szelleme. Mert akikről eddig szólítunk, azok a faluban laknak mindannyian. Az új gazdák között Kopháziék és Kutiék törték meg a jeget. Azt mondják az új utca lakói, mi is szövetkezünk, egy másik tsz-t alakítunk. »Megmu­tatom, hogy nekem tesz a legtöbb egységem -az -asszonyok között« — erősgetd Kutiné. De azt is hozzátette, nagyon megnézik, kikkel szövetkez­nék. Dicséretére válik, hogy Juhó- székat már ő szervezte be a rövide­sen megalakuló szövetkezetükbe. Viaskodik hát az új a régivel. Nap­ról napra, óráról- órára- újabb és újabb kitöltött -belépési nyilatkozatck a tanúi a pártmunkások, a varásziói új útra l'epok lelkes felvilágosító munkájának. Ebben a községben is termékeny talajra talált és csírázás­nak indult -a szövetkezeti eszme, legszebb magvetés ez a tizedik sza­bad tavaszon. Kutas József (Folytat juk.) lenne, ha már nagyobb segítséget ad­nának a községi tanácsoknak, tej­begyűjtőknek, hogy minden község pontosan teljesítse kötelezettségét és közellátásunk zavartalan ellátását biztosítsák. után jelentik a községi tanácsnak hogy rendezték állam iránti kötele­zettségeiket. A két dolgozó paraszt példamutatása olyan lelkesedést vál­tott ki az egyéni -parasztok között, ihogy a község az elmúlt héten a fo­nyódi járás első községei közé küz­dötte fel magét. Gazda György és Szabó József dol­gozó parasztok telkesen végzik a me­zőgazdasági munkálatokat is. Gazda György kocsija majdnem minden reggel elsőnek gördül ki a határiba. Elsőnek vetette el tavaszi árpáját, tavaszi búzáját, zabját és elsőinek kezdte meg a burgonyaültetést is. Gazda György példamutatása -mellett népnevelőmunkát is végez, beszélget dolgozó paraszttársaival', mozgósítja ókét a szántás-vetésre, jó munkára. Hogyan termelhetünk több kukoricát ? Kísérleti bemutató a Kaposvári Gépállomáson A Lengyeltóti Állami Gazdaság üzemi bizottsága nyerte el a MEDOSZ első díját A MEDOSZ megyei elnöksége az április 4-i versenyben legjobb ered­ményt elérő állami gazdasági, gép- állomási üzemi bizottságot jutalom­ban részesíti. A MEDOSZ értékelése szerint az első díjat — 1000 forintot, 150 kötetes könyvtárat — a Lengyel­tóti Állami, Gazdaság üzemi bizottsá­ga nyerte el, míg a második díj tu­lajdonosa — 750 forint, 100 kötetes könyvtár — a Balatonúibelyi Állami Gazdaság üzenni 'bizottsága lett, a harmadik díjat a 'Nagybaráti Állami Gazdaság üzemi bizottsága kapta meg. Dicsérő oklevelet több állami gazdasági, gé-pállomási üzemi bizott­ság is kapott a . felszabadulási ver­senyben kifejtett jó munkája elis­meréseként. Kedden a kora reggeli órákban vagy ötven ember (gyűlt össze a Ka­posvári Gépállomáson, valamennyien a megye gépállomásainak műszaki vezetői, főmezőgazdászai. Már ko­rábban értesültek arról', hogy ezen a napon a Gépállorft^sok Megyei Köz­pontja és a Kaposvári Gépállomás kísérleti bemutatót tart a kukorica négyzetes vetésének módjáról. Az éj­szaka azonban esett az eső, <s így a gépállomás bejárata mellett már elő­készített talaj felülete sáros lett, te­hát várni kell, hogy a szél kissé át­szárítsa a talajt, akkor aztán kezde­tét veszi a bemutató. A vendégek azonban nem tétlenek a várakozás alatt sem. Bejárják a gépállomás területét, a műhelyeket, ä szerelőcsarnokot, megszemlélik a versenytáblát, azon az eredményt, a gépállomás 36 százalékos tervtelje­sítését. Mindent megnéznek, aztán kicserélik egymással tapasztalatai­kat. De a legtöbb szó most a 35 má­zsás kukoricatermesztési mozgalom­ról, a nagyberki Győző TSZ kezde­ményezéséről esik. Hiszen ezért jöt­tek össze: a 35 mázsás kukoricater­mesztési és a 100 mázsás burgonya­termesztési mozgalom műszaki és agrotechnikai feltételeinek megbe­szélésére. Mielőtt a kísérleti bemutató meg­kezdődne, Kiss elvtárs, a Megyei Tanács főmezőgazdásza szól az egy­begyűltekhez. Cseppet sem hízelgő, ahogy (a gépállomások munkájáról nyilatkozik, ahogy a mezőgazdászo­kat és a műszaki vezetőket bírálja mulasztásaikért. De aztán — mi­után mindezt előkészítőül előrebo­csátotta —, arról beszélt, hogy a gépállomásoknak el kell érniük, hogy a megye területén minden ter­melőszövetkezet csatlakozzék a 35 mázsás kukorica- és a 100 mázsás burgonyatermesztési mozgalomhoz. Ezzel azonban nem fejeződött be a gépállomások munkája, biztosíta­niuk kell azt is, hogy ezek a moz­galmak eredménnyel járjanak. A műszaki vezetők feladata, hogy a megfelelő műszaki feltételeket bizto­sítsák; a gépeknek, a talajművelő eszközöknek készenlétben kell áll­niuk a növényápolási munkákra. A főmezőgazdászok, feladatai sem ma­radnak el. Az ő feladatuk, ihogy min­denütt biztosítva legyenek a négyze­tes vetés feltételei, a talajelőkészí­tés, a sorjelölés, majd \a növényápo­lás idején a gépi kapálás, de annyi­szor, ahányszor azt a talaj és-a nö­vény megkívánja. »Termeljünk több kukoricát« —ez az, ami .Kiss elvtárs szavain végig­vonul. Ezért gyűltek össze a gépál­lomások vezetői, s ezt kell elérni minden termelőszövetkezetben. A legjobb módszer a nagyobb kukori­catermésre a kukorica négyzetes ve­tése. Erről beszél Kiss elvtárs, aki elmagyarázza a négyzetes vetés je­lentőségét, s megemlíti, hogy bár sokan húzódoznak ettől a vetési mód­tól — mégis ez a, legeredményesebb. Négyzetes vetéssel ért el a nagy­berki Győző TSZ az elmúlt évben egy holdon 32 mázsás átlagtermést, s a tsz-ben azt is kiszámították, hogy négyzetesen vetett kukorica vetéséhez és műveléséhez 1,33 mun­kanappal kevesebb kell, mint a so­rosan vetett kukorica vetéséhez és műveléséhez. A négyzetes vetés elő­nye az is, hogy az ilyen kukoricát keresztben-hosszában géppel kapál- tathatják a gépállomással a termelő- szövetkezetek. Az idő közben alkalmassá vált a kukorica négyzetes vetésének gya­korlati bemutatójára is. Az elmúlt években a kukorica négyzetes veté­sére többféle géppel kísérleteztek, de a legalkalmasabb módszer most ke­rült bemutatásra a Kaposvári Gép­állomáson. A módszert a herceghal­mi kísérleti gazdaságban alkalmaz­ták először s a megyében elsőízben mutatták most be. A Zetor-traktorra felszerelt sorjelölő a gépállomás ud­varán előkészített talajon végighúzta a hat barázdát, majd a harmincsoros vetőgépből átalakított négyzetes ve­tőgép működését figyelhették meg a vendégek. A kísérleti bemutató si­kerrel járt: a házilag is elkészíthető s a harmincsoros vetőgépre felsze­relhető csoroszlya egy-egy fészekbe 3—1 szem magot adagolt. A vendé­gek ott haladtak a Zetorral vontatott velőgép nyomában, s fészekről fé­szekre győződtek meg a vetőmag­adagolás helyességéről. Az újfajta csoroszlya nem fogaskerekek, hanem a sorjelölő által húzott barázdák ha­tására a földbe helyezte, majd be­takarta a vetőmagot. A négyzetes vetés módjának be­mutatása után a növényápolási mun­kák gyors és jó elvégzésére készí­tett függesztett kultivátor alkalma­zását mutatta be a Kaposvári Gép­állomás. A kultivátor egyaránt al­kalmas mindenfajta kapásnövény ápolására. A bemutató után a gépállomások műszaki vezetői és mezőgazdászai elmondták észrevételeiket s meg­egyeztek abban, hogy a bemutatott módszer: sorjelölő, vetőgép és kul­tivátor egyaránt eredménnyel alkal­mazható, s odahaza minden gépál­lomás elkészíti ezeket, hogy ez év­ben még bőségesebb kukoricatermést takaríthassanak be termelőszövetke­zeteink. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents