Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-13 / 86. szám
V LLAG PROLET ARJ Al EGYESÜLJETEK! 't Somogyi Néplap MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK Mérlegen ? Tengődi Állami Gazdaság pártszervezetének munkája Ezt láttuk a vendéglátóipar ■ frontján Maradjon itt nálunk, kaposvári gyerekeknél a »Somogyi Tücsök« XIL évfolyam, 86. szám. ARA 50 FILLER Szerda, 1955. április 13. Saját szemükkel győződtek meg... Kaposvári dolgosó parasztok látogatása a barcsi Vörös Csillag TSZ-hen <K)OOCXXXXXXXXXX)0(XXKt^OOOCXXXXXX)CXXXXXXXXXXXXKKX>OCCXXXXXXXXXXXaXXXOOOOOOCOOOOOOCXXXXXX30CXXXXXXXXXXX) A boldogabb paraszti élet útján A SZÖLLÖSGYÖRÖKI VÖRÖS CSILLAG TSZ életéről igen. keveset hallottak még megyénk dolgozói, pedig ennek a kis termeLőszövetkezetnek a tagjai is megelégedett, boldog életeit éjnek. Múi't évi jövedélmük jóval felülmúlta akármelyik középparasztét: Dezső Jánosnak pl., a tsz egydík jóldolgozó tagjának a jövedelme 32 964 forint volt, ezzel szemben, Dakos József jód: gazdálkodó egyéni dolgozó paraszté csak 15 000 Ft-ara rúgott. Takács Gyula tsz-tag — aki egyéni gazdia korában árendás házban lakott — házat épít magának a tsz-ben kapott jövedelméből. Az idén is szépen jövedelmez a tsz gazdasága. Eddig már kétíz- ben osztottak pénzelőleget a tagoknak. A tsz-tagok jó életét látva, egyre többen érdeklődnek a belépés iránt. A közelmúltban 2 családdal gyarapodott a tsz tagsága, most pedig ismét jelentkezett egy család (belépésre,, a család mindhárom tagját.- szívesen, fogadják a teír- melőszö vet kezet tagjai. A SOMOGYJÁDI AUGUSZTUS 20 TSZ kapuján ismét bebocsátást kért két DISZ-fiatal: Sziidágyi Erzsébet és húga. Född néiküi léptek a közösbe, de így is szívesen, fogadták őket, mert a tsz-mek nagy .szüksége van szorgalmas munkáskezekre. AZ OSZTOPÄNI GYŐZELEM TSZ tagjai közeülátásumk zavartalan biztosítása céljából a májusi szálú í- tásra beütemezett sertéseket már április elsején elszállították. A 25 hízottsertésért szép összeget kapott a tsz. A pénzbői először adósságukat rendezték, a megmaradt összeget kiosztották a tagoknak, így az eddigi pénzelőlieget felkerekítették 9 forintra munkaegységenként. Az a tervük, hogy ezután is minden hónapban osztanak pénzelő.1 e- get. lOCOCOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXlCOOOCCOXXXXXXXXXIOCiCXXCCOOOOCXXXXXXXXXlOOClOOCiCOCIOCttor. OQQOtTiOOOOOOOOOOOO^ Május 1-ig rendezik félévi adójukat a kereki dolgozó parasztok — No’, itt ha beáll a rendbe a kaszás, nyakába akaszthatja a kenyeres tarisznyát... ! — Hát bizony, mire végig ér a kaszával ezen a dűlőn, megjön az étvágya .. . — Vagy az az étvágya is elmegy, ami volt... ... Röpködnek a megjegyzések a kaposvári dolgozó parasztok közt amint a barcsi Vörös Csillag határát járják. A tsz végeláthatatlan, zöldelő takarmánytáblái szinte óriásnak tűnnek az ő egyéni kisparcelláikhoz képest. Először hihetetlen előttük, hogy az egyéb munkák mellett képes a tsz a többszázholdas területről betakarítani a takarmányt. Mert bizony a 340 tagnak a 2600 holdon egyéb munkája is bőven akad. Amint mondják, ő köztük több olyan gazda van, aki 4—5 tagú családjával műveli a 8—10 holdját, mégis elég megbirkózni a munkákkal. Ha esős az időjárás, akkor a kaszálás meg a takarmánybetakarítás miatt gyakran gazos marad a kapásnövények földje. Ha pedig a kapálást helyezik előbbre, akkor meg nem egy esetben a takarmány veszik kint hasznave- hetétlenül. Minden nehéz munkát gép végez! De hát mégis, hogyan győzik ilyen kevesen ezt a sok munkát? — Ez a kérdés foglalkoztatja az emberek legtöbbjét. Losonczi Pál élvtárs, a tsz elnöke mosolyogva ad magyarázatot a látogatóknak: —• Én is hasonló kérdést tettem fel az egyik kolhozelnöknek, amikor a Szovjetunióban jártam — mondja. — Én is hitetlenkedtem, amikor azt válaszolta a kolhozelnök, hogy náluk a fiatalok már el sem akarják hinni az öregeknek, hogy kézzel is szoktak kaszálni. Pedig így van. A mi szövetkezetünkben is már igen keveset kaszálunk kézzel. Van 7 fo- gatos 'kaszálógépünk, amely a takarmánykaszálást gyorsan és jól elvégzi. A takarmányhetakarításnál pedig sokat segít a gépállomás a rendsodró- és kazalozó-géppel. Az aratás nagy részét kombájn és kévekötőaratógép végzi nálunk. — No hiszen, ha mindenhol kombájn aratna, akkor nem sok kenyeret ennénk — bökött oda valaki a gazdák közül, majd egy másik meg- toldta: — A kombájn sokat megeszik, kevés kerül a zsákba. — A többiek derülnek, s az elnök is derűsen válaszol, miközben tekintetével a kételkedőket fürkészi: — Hát ami azt illeti, nem a gép a hibás, ha sok a szemveszteség. Sok függ az embertől, a kombájnvezetőtől. Nálunk is dolgozott már rossz kombájnos, de addig segítettük, míg egyszer csak rájött a dolog nyitjára, s aztán jól dolgozott. Most már mindig több a jól begyakorlott kombájn vezető, akik nagyszerűen irányítják gépüket. És hát úgy van rryndenki az újjal, hogy míg meg nem tanulja, addig segítségre van szüksége. Senki sem született mesternek. A gazdák legtöbbje nagy figyelemmel és helyesléssel hallgatja Losonczi elvtárs magyarázatát. Igencsak felcsillan a szemük a látogatóknak, mikor arról hallanak, hogy a Vörös Csillagban a csíráztatott burgonya kivételével a kapásokat is géppel vetik s a növényápolás nagyrészét is gép végzi, j A burgonyát géppel ásatják ki ősszel a földből, csak a zsákba szedését végzik kézzel. Persze ellenvetés még mindig akad. Főleg azt igyekeznek bizonygatni, hogy a kaposvári dombos földeken nem lehet géppel kapálni. Azonban megdőlt ez az állításuk is, amikor Tomka Ákos, a tsz növény termelő agronómusa bemutatta nekik az újfajta kultivátart, amely olyan csuklós és rugós szerkezetű, hogy akármilyen dombos vidéken is nagyszerűen használható. Amint tovább halaidnak a szépen művelt mezőn, egyszercsak az egyik szántás szélében felsorakozott újonnan faragott cövekeken akad meg az emberek tekintete. — Hát ez meg mi? — kérdik többen. — Biztos a háztáji földek — siet a válasszal Biczó György dolgozó paraszt, mintha ő már előre tudta volna ezt És már lépi is a karók közét. — Ez 14—15 lépés széles. Ez valamivel keskenyebb... Hát, hogyan? .... Nem egyformán mérik itt a háztájit minden családnak? — néz kérdően. — De nem ám — szól oda a társaságból Tomka Ákos agronómus —, amelyik családból egy tag dolgozik, az 800 ölet, aki másodmagával, az 1200 ölet, aki pedig harmad-cne gyed- magával, az 1600 ölet kap háztáji művelésié. Láthatóan ez is tetszik a gazdáknak, s megállapítják, hogy ez is serkenti a családtagokat arra, hogy részt vegyenek a közös munkában. S amint feltűnt a nagy sertésól fehérre meszelt fala, valamennyien egymást sürgetve igyekeztek oda. Szili István, a sertéshízlaló brigád vezetője egymásután ereszti ki a fal- kákat, közben ismerteti a vendégekkel az állományt. — Ez a falka 299 darab, 7 hónapos, 70 kilogrammos átlagsúllyal. Ez meg 36 darab, 11 hónapos, 106 kilós átlagsúlyú hízó. — Ejnye, hát sosem fogy ki abból az ólból? — jegyzi meg közben a küldöttség egyik tagja, mire a többiek hangosan felnevetnek, — Ez meg a selejtállomány: 52 darabból áll — fejezi bé Szili István. — SelejtáMotnány? No hiszen, mi is elfogadnánk .ilyen selejtet — nevetnek mindannyian.. No, de gyerünk a fiazitatóhoz! Itt Nagy György munka- érdeménmes .sertéstenyésztő brigádvezető kalauzolja a kaposváriakat. Pásztoirosan félrecsaipott kalapja, ki- kunikorított bajusza mellett az emeli Nagy bácsi tekintélyét, hogy mindenütt rend és tisztaság, az ajtóküszöbnél fertőtlenítőpor, és ami a legfőbb — szép az óilüatáHomány. A 100 koca közül most ellik 47 és mire ezeket leválasztja, akkorra ellik a többi anyakoca. Minden ellés előtt frissen meszelik, fertőtlenítik a kutricá- kat. így alig van elhullás választásáig. A sok-mailacú kocától pedig »dajkába« adja a »felesleg« malacot a kevés-malacú kocához. Meid 9-nél több malacot nem hagy egy anya alatt sem. Ebben a »birodalomban« a 131 újszülött mellett közel 500 sertés van. 200 darab süldő hamarosan megy át a (hizlaldába. Honnan a gazdagság ? Ezek után már kezdik érteni a látogatók, hogy honnan osztott a tsz egy-egy munkaegységre 50 forint értéket, annak ellenére, hogy a gazdaság majdnem összes gabonáját elverte a jég tavaly. És amikor végignézték a 252 darabból álló szarvas- marhaállamányt, és megtudták, hogy a tehenek fejési átlaga most is 8,6 liter, beismerték, hogy csakis nagyüzemi gazdálkodóssal lehet ilyen eredmény és ilyen gazdag a paraszt. Mert ez a sok minden, ez a nagy vagyon csak 340 emberé. Hogy a tagok megvannak-e elégedve, ezt a 62 éves Pataki István szavad után hitték el a egjotbban, aki 3 évvel ezelőtt lépett be 8,5 holddal a Vörös Csillagba. — Engem nem beszélt rá senki a közösre, s én sem akarom magukat rábeszélni — mondja őszintén és határozottan Pataki bácsi. - - De any- nyit mondhatok, hogy ilyen nyugodtan és biztosan még soha nem éltem, mint itt a közösben, pedig már megettem a kenyerem javát. Kérdem én magukat, mi lett volna én velem egyéni sorban, ha olyan jégkárt szenvedtem volna, mint a tsz a múlt évben? ... Életem '/égéig nyöghetném. így pedig megvan havonta az 1200 forint tiszta jövedelmem. Annak ellenére, hegy 8 mázsa búzát már eladtam, ,a kenyér is bőven megvan. És még 5 mázsa búzám van a közös raktárban, még el sem vittem- haza. Tavaly két nagy hízót vágtam, és az idén is beállítottam már négy süldőt hízónak. — És még most is. van abból a pénzből, amit kapott? — faggatja Biczó György mohó kíváncsisággal.-— Van bizony, hála légyen a szövetkezetnek ... még nem kell előlegért mennem, pedig kapnék . .. — Igen kevés tagunk verni ínég fel az idén előleget — szói közbe Ix>- sonczi elvtárs — a tervezett 160 ezer forintból alig vittek el 50 ezret ... ennek nagyrészét is a fiatalok — zsebpénznek... Mi lesz az öregekkel? — No jó, jó, térjünk vissza csak az öregekhez — fontoskodik Biczó bácsi — mi desz azokkal, ha nem bírják már. a munkát? Mert az egyéni sorban arra számít az ember, hogy majd a gyerekei gondoskodnak róla vénségére. — Nézzenek oda — mutatott egy parkszerű kertben emelkedő épületre Losonczi elvtárs — ott készül a napközi otthon, ott neveljük közösen valamennyiünk gyermekeit, akik vénségünkre majd gondoskodnak rólunk t— szintén a közösben. A munkabíró öregeket pedig képességükhöz mérve osztjuk be könnyebb munkára. A nehezebbjét elvégezzük mi, fiatalok. — Aztán szeretnek itt dolgozni a fiatalok? — tesz fel egy kérdést Németh Kálmán dolgozó paraszt —, mert az én fiaim jobban szeretik a mozit meg a sportot. — Mi nemcsak a miunkát követeljük meg —• válaszol határozottan Losonczi elvtárs —, hanem azzal is törődünk, hogy szórakozását is megtalálja itt fiatal és öreg egyaránt. A napközin ktívül fürdőt, könyvtárat és sportszer-tárt, kultúrházat létesítettünk. A futbaldpáiya is hamarosan elkészül. Nézzék, ott, a röplabdapályán most is és amikor idő van, mindig játszanak ... feltalálják magukat a fiatalok. — De hiszen ott nagybajuszos emberek is játszanak, úgy látom, — hunyorít Sípos László kaposvári gazda. — Hát itt az öregek is könnyen ugrálnak a labda után — vág közbe Nagy József —, mert nem zsarodja meg őket a munka, mint minket az egyéni soriban ... itt a gép fölmenti az embereket. .. Azt hiszem, nekünk is jobb tenne így... most a saját szemünkkel láttuk, amit eddig csak hallottunk. Szűcs Ferenc Kereki község dolgozó parasztjai megyénkben az elsők közt csatlakoztak a felszabadulási versenymozgalomhoz. Többek közt azt vállalták, hogy adófizetésüket, begyűjtési tervüket jóval határidő előtt teljesítik és a mezőgazdasági munkákat időben elvégzik. Vállalásukat a kitűzött határidői-e becsülettel teljesítették. Első negyedévi adófizetésüket 118, állami biztosítási díjbefizetésüket pedig 101 százalékra teljesítették április 1-ig. Első negyedévi sertés-, vágómarha-, tojás- és baromfibeadásuk teljesítése szintén 130 százalék felett van. A kereki dolgozó parasztok nem pihentek meg elért eredményeiken, újabb harcot indítottak a begyűjtés, A gyugyi dolgozó parasztok is végeztek a tavaszi kalászosok vetésével: 60 hald tavaszi búzát, 52 hold tavaszi árpát, 16 és fél hold zabot vetettek el. A burgonya vetését is megkezdték, s mér .több mint 30 holi- dat elvetettek. Holnap megkezdik a kukorica vetését is. A gyugyi gazdák is csatlakoztak a nagyberkiek kezdeményezéséhez. Ebben a kis községAz öreglaki dolgozó parasztok megye-, sőt országszerte híresek állampolgári fegyelmükről, öreglakon évről évre jól haladnak a mezőgazdasági munkák, a dolgozó parasztok pontosan teljesítik beadási kötelezettségüket és rendezik adójukat. Az első negyedév azt mutatja, hogy az idén sem akarnak lemaradni, s győztesen akarnak kikerülni a versenyből. Most pár sorban az öreglak községhez tartozó Baráti-szőlőhegy 73 családjának munkájáról emlékezünk meg, akik igen sokkal járultak hozzá a falu elsőségéhez. A Baráti-szó- hegy lakói a tanácsválasztáskor két tanácstagot választottak maguk közül a községi tanácsba, azzal a meggyőződéssel, hogy azok majd segítik munkájukat. Nagy Vendel és Kelemen János tanácstagokban nem is csalódtak a szőlőhegy lakói. Lelkesen dolgoznak választóikért, mindent elkövetnek, hogy rászolgáljanak a bizalomra. az adófizetés határidő előtt való teljesítéséért. Vállalásuk megtétele után máris szép eredmények születtek. Április 8-án és 9-én 3000, illetve 4000 forintot fizettek be a kereki gazdák adójuk rendezésére. Szabó Gyula 15 holdas középparaszt már eleget tett háromnegyedévi adófizetésének és teljesítette egész évi hízottsertés- és vágómarhabeadását is. Példáját napról napra követik gazdatársai. Horváth József és Kovács György dolgozó parasztok szántén példát mutatnak a beadás teljesítésében és az adófizetésben. A kereki dolgozó parasztok azt vállalták, hogj május 1-ig rendezik félévi adójukat, június 1-ig pedig esedékes beadási kötelezettségüket. Újabb csatlakozás a 35 mázsás kukorica- és a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalomhoz Lelkesen dolgosnak választóikért a Baráti-szőlőhegy tanácstagjai ben 52 gazda csatlakozott a 35 mázsás kuharicatenmelésá’ mozgalomhoz, köztük Márton János, Amdrosics Ferenc, a falu élenjárói. Amdrosics Ferenc úgy határozott, hogy négyzetesen veti kukoricáját, mert így géppel is könnyebben meg tudja művelni. Androsics Ferenc a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalomhoz is csatlakozott. Nagy Vendel 7 holdas parasztember. Már egész évre teljesítette tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarhabeadási kötelezettségét, több mint háromnegyedévre adófizetését is rendezte. Kelemen János szintén. Példamutatásuk mellett estéről estére meglátogatják választóikat, beszélgetnek velük, mozgósítják őket az időszerű feladatokra. A tanácsüléseken hallottakról kisgyűléseken számolnák be a választóknak. A szőlőhegyiek között nem is lehet olyat találni, akinek akár egy deka beadási hátraléka is lenne. Most nagy dologban törik a fejüket a Baráti-szőlőhegy tanácstagjai és gazdái. Egy kis kultúrházat akarnak építeni társadalmi munkával. Az anyag nagy részét már be is szerezték. A dolgozó parasztok közel 30 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Dicséretet érdemelnek példamutatásukért a Barátiszőlőhegy lakói. További munkájukhoz sok sikert kívánunk.
