Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-13 / 86. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. április 13. Az osztrák államszerződéssel kapcsolatos április 1-i szovjet kormánynyilatkozatok külföldi visszhangja BÉCS (TASZSZ) A különböző politikai irányzatú lapok figyelmének közép­pontjában az osztrák államszerző­déssel kapcsolatban elhangzott szov­jet kormánynyilatkozat áll. Az Österreichische Volksstimme, a Neu« Österreich, az österreichische Neue Tageszeitung és a Wiener Zei­tung a TASZSZ jelentése alapján a nyilatkozat teljes szövegét közölte. A többi lap részletesen ismertette a nyilatkozat tartalmát. A Neues Österreich a szovjet kor­mánynyilatkozat szövegéről szóló közleményének ezt a címet adja: »Ha minden érdekelt állam óhajt­ja, akkor a legközelebbi időben le­hetővé válik a szükséges megegyezés és az államszerződés megkötése. Most megvan a lehetőség az osztrák kérdés rendezésének meggyorsításá­LONDON A Reuter hírügynökség jelentése szerint angol diplomáciai körökben az osztrák kérdésben a nyugati ha­talmakhoz intézett nyilatkozatot »biztató jelnek« fogják fel Raab osztrák kancellár moszkvai utazása szempontjából. A hírügynökség rá­mutat arra, hogy Londonban kedve­zően icngadták a szovjet kormánynyi­latkozatnak azt a kitételét, amely szerint az osztrák államszerződés megkötése lehetséges. BERLIN A demokratikus berlini sajtó nagy figyelemre méltatja a szovjet kor­mánynyilatkozatot. » A National Zeitung a szovjet kor­mánynyilatkozatról szóló közlemé­nyének ezt a címet adja: »A Szov­jetunió nyilatkozata, a Raab. kancel­lárral való eszmecsere elősegíti majd az osztrák kérdés megoldását«. A nyugatberlini lapok vezető he­lyen közölték jelentésüket az osztrák államszerződésre vonatkozó szovjet kormánynyilatkozatról. Kiütjük a fegyvert a náci tömeggyilkosok kezéből! — hangoztatja a buchenwaldi nemzetközi antifasiszta nagygyűlésen elfogadott kiáltvány Berlin (MTI). A Weimar határá­ban lévő Buchenwaldban az egykori hírhedt náci koncentrációs tábor fel­szabadításának tizedik évfordulója alkalmából 'hétfőn nagygyűlést tartottak. Ezen a nagygyűlésen, amelyet a Buchenwaldban meggyil­kolt 56 ezer antifasiszta emlékműve előtt tartottak, mintegy 2 ezer szov­jet, francia, belga, német, olasz, hol­land, lengyel, csehszlovák, osztrák, svájci és más európai országokiból érkező antifasiszta ellenállási har­cos, valamint a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozóinak 50 ezer képviselője vett részt. A nagygyűlés résztvevői egyhan­gúlag elfogadott kiáltványukban ün­nepélyesen megfogadták, egész ere­jüket latbavetik, hogy kiüssék a fegyvert a náci tömeggyilkosok ke­zéből, akik a párizsi szerződések alapján az atomfegyvert is fel akar­ják használni. A kiáltvány hangsú­lyozza: »Az egész bókeszerető embe­riséggel együtt követeljük az atom­fegyverek és más tömegirtó hadi­eszközök eltiltását. Mi, nyugaton és keleten élő antifasiszták, régi es­künkhöz híven újra megfogadjuk, hogy sohasem emelünk fegyvert egy­másra«. Ezután a szabad német ifjúság és az úttörők képviselői az európai an­tifasiszta ellenállási harcosok előtt letették az »ifjú német hazai iák és .az ifjú úttörők fogadal­mát«. Ebben kijelentik: »Meg­őrizzük és fiatal szívünk egész he­vével megmentjük azt, amit ti vé; retek árán vívtatok ki nekünk. Be­csülettel fejezzük be a harcot, amit ti annyi hősiességgel kezdtetek«. Liszinmanisla vezetők pénzügyi csalásai Phenjan (TASZSZ). A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda déikoreai érte­sülésekre hivatkozva jellemzi a li- szinmanista vezetők korrupcióit. A Tongjang Thonszin délkoreai hírügynökség jelentéséből kitűnik, hogy Li Szin Man Li Don Rim köz­lekedésügyi miniszterrel együtt na­gyobb pénzösszeget szedett be. A pénzt (fejenként 15 ezer hvamt) a délkoreai vasutasok fizették be, hogy téli egyenruhát kapjanak. A tél be­fejeződött, s a ruhákat nem osztották ki. Később Li Szin Man megpróbált kiselejtezett amerikai katonaruhákat rásózni a vasutasokra. A csalás miatt felháborodott vasúti alkalmazottak pert indítottak a közlekedésügyi mi­niszter ellen és befizetett pénzük haladéktalan visszaadását követelik Li Szin Mantól. Eltűnt egy indiai utassxállító repülőgép i(TASZSZ) Az United Press hír­ügynökség szingapúri közleménye szerint egy Constellation mintájú in­diai utasszállító repülőgépet április 11-én, Hongkongból Dz-sakartába me­net a délikínai tenger fölött, Avak partjainak közeiéiben (Észak-Bonneo) baleset ért. A repülőgép ikeresésére indultak. Megérkezett a „Tisza66 tengerjáró az első idei közelkeleti útjáról Kéthónapos közelkeleti útjáról megérkezett Budapestre a »Tisza« ten­gerjáróhajó. Első idei útján megjárta Isztambul, Izmir, Alexandria, Beirut kikötőjét és gyapotszáiiilítm-ányt ho­zott 'Egyiptomból. A hivatalos száliliít- mányom kívül »különleges« rakomá­nya is volt a hajónak: Csilléi László, a »Tisza« másodtisztje a közellkeilíet- röl sajátgyűjtésű ritkatfajú tengeri rákokat, tűhaialkat, tintahalakat és húsevő növényeket hozott, amelye­ket állatkertiünknek ajándékozott. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK WASHINGTON (MTI). John Roderick, az Associa­ted Press amerikai hírszolgálati 'iro­da szaigorai tudósítója szerint Ngo Dinh Diem détwietnaimi miniszterel­nök úgy döntött, hogy a belső poli­tikai válság ellenére ő maga vezeti a délvietmami küldöttséget a bandungi értekezletre. Roderick jelentéséből kitűnik, hegy Ngo Dinh Diem rész­vétele a bandungi értekezleten .része annak az amerikai taktikának, hogy a báhrendszienek képviseltetéséveá próbálják aláásni a gyarmati uralom eliten állást foglaló ázsiai és afrikai országok egységét. NEW YORK (TASZSZ) Az amerikai hatóságok bíróság elé akarják állítani azokat az amerikaiakat, akik Koreában hadi­foglyok voltak és annakidején 'be­számoltak a viilágközvélernénynek a koreai nép alton elkövetett ameikai agresszióról. Az United Press washingtoni jefemitése szerint Thom- kins, az igazságügyminisztérium kép­viselője kijelentette a képviselőház­iban, hogy az igazságügyminisztérium 176 volt hadifoglyot szándékozik bí­róság edé állítani. Thomkins hozzá­tette, hogy még növekszik azoknak a hadifoglyoknak a száma, akik ellen eljárást készítenek ellő. SANGHÁJ (TASZSZ). Mint a Kiodo Cuszín hírügynökség jelenti, Hatojama mi­niszterelnök a japán parlament felső­házának külügyi bizottsága előtt ki jelentette, hogy helytelen veüt Joszdda miniszterelnök politikája, mivel el­lenezte a kapcsolatok (rendezését a Szovjetunióval és a Kínai Népköztár­sasággal. »A Szovjetunió — mondot­ta Hatojama — a békére irányuló politikát folytat mind Európában, mind Ázsiában, ezért helyes lesz, 'ha a kormány megkísérli rendezni a vi­szonyt vele.« Hatojama továbbá rá­mutatott, hogy természetesnek tart­ja, ha Japán szorosabb kapcsolatok­ra lép a Szovjetunióval, valamint a Kínai Népköztársasággal, tekintet­tel az utóbbinak a világ e részén mutatkozó befolyására. A japán mi­niszterelnök ezután érintette az or­szágban állomásozó amerikai fegyve­res erők közös fenntartási költségei Japánra eső részének csökkentését és megerősítette, hogy a kormány­nak szándékában áll megszerezni az Egyesült AMamok beleegyezését Ja­pán e követelésének teljesítésébe. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Mérlegen a Tengődi Állami Gazdaság pártszervezetének munkája Ha -a Tengődi Állami Gazdaság pártszervezetéinek munkájáról esik szó, egyöntetű a vélemény, hogy nem sorolható sem a 'legjobbak, sem a legrosszabbak közé. M'aga a párttit­kár, Folmeg János elvtárs is így vé­lekedik erről. Ha megvizsgáljuk, mi okozza, hogy a pártszervezet, a po­litikai munka nem a legjobb, sokféle magyarázattal találkozunk. Ha az eredmények forrását kutatgatj-uk, azt látjuk, hogy egy csomó jó tapaszta­lat sok jó eredményt szült, egy má­sak sor helytelen gyakorlat, kényel­messég, elpuhulás pedig hibákat idézett elő. De vegyük sorra a dol­gokat. A gazdaság négy üzemegységében öt pártcsoport működik, melyencnek 49 tagja, illetve 40 -tagja és 9 tagje- lölttje «van. Szám&zerint ugyan nem nagy erőt képviselnek, de ha a ma­roknyi tagság egy részének munká­ját nézzük, megállapítható, hogy a kommunisták nagy dolgokra képesek. így van ez például a gazdaság ok- rádi üzemegységének pártcsoportjá- nál, alhoi a 'legjobb a politikai, élet, a legaktívabbak a párttagok, s eb­ből eredően 'Legjobbak a gazdasági eredményeik ás. ök végeztek ez évben e-gjobb munkát a pártépítésben is. Négy tagjelöltet vettek fel, két tag­jelölt pedig párttag lett. Pártépítő munkájuk érdeme az is, hogy az új tagjelöltek, illetve párttagok kivétel nélkül fiatalok, 20—35 év közöttiek. Az ckrádi üzemegység pártépítő munkája nyomán javult, tovább erősödött a szerve­zeti élet is. A pártcsoportok kö­zül itt folyt kielégítően a párt­oktatás, melynek ünnepélyes zárójára készülnek. most Ez év tavaszáig nem volt D1SZ- szervezet az üzemegységnél, s ennék hiányát érezte is a gazdaság. Fiam Gyula pártcsopor-tbizaüimi elvtárs és Hegedűs Lajos üzemegységvezetö se­gítségével megalakult a DISZ-szervezet, melynek motorjává a mostaná­ban felvett fiatal tagjelöltek, illetve párttagok váltak. Április 4-én már hallatta is szavát a DISZ-szervezet. Színvonalas kul­túrműsorral szórakoztatták a gazda­ság dolgozóit felszabadul ásunk. 10. évfordulójának ünnepén. Ebből és a hasonló jó munkából szár­maznak az eredmények. Az eredményeket lerontják a többi üzemegységben lévő hibák Londoni óda a hidrogénbombához: Az Economist című londoni folyó­irat közölte ezt az 1500 szavas ódát. Költői ihletének forrása a védelmi kérdésekről közzétett 1955. évi angol Fehér Könyv bolt. Az óda címe: »Az új elsőbbségi rendszer«. Az ódaköltőket a Fehér Könyvben különösen az a közlés örvendeztette meg, hogy az angol kormány hidro­génbombát szándékszik gyártani. Va­jon miért ez az öröm? Azért, mert az Economist cikkíróinak véleménye szerint, jelenleg a nemzetközi kap­csolatokban »döntő jelentőségű a megfélemlítés«, vagyis a nyílt zsa­rolás, amelynek legjobb, leghatáso­sabb eszköze éppen a hidrogénbom­ba. Ez a gondolat vörös fonálként húzódik végig az Economist cikkén. A cikkírók olyan cinikus nyíltságot engednek meg maguknak, hogy azt még KnowLand szenátor is megiri­gyelhetné. Ezeket írják például: — A védelem ma a megfélemlítés­ben csúcsosodik ki ... — A támadás lett a védelem leg­jobb eszköze.., — A magfegyver, mint a megfé­lemlítés eszköze szoros kapcsolatban van a nyugati hatalmak egész stra­tégiai álláspontjával.,. — A kommunista országoknak tud­niuk kell, hogy eltökélt szándékunk rájuk mérni ezt a csapást, s ezt an­nak rendje és módja szerint meg is tudjuk tenni... — A flottában például a repülő­gépanyahaj ókat kell előnyben része­síteniük a torpedónaszádokkal szem­ben ... — Ilyenformán a kép ez: végte­lenül komoly előkészületek fantasz­tikusan pusztító háborúra. Ebből vüágosan kitűnik az »új el­sőbbségi rendszer« jellege és célzata. A háború elsőbbsége ez a békével szemben, fegyverkezési hajsza el­sőbbsége a fegyverzetek csökkenté­sével, az agresszió elsőbbsége a vé­delemmel szemben, a zsarolás el­sőbbsége (»a kommunista országok megfélemlítése«) a Szovjetunióval, Kínával és a népi demokratikus or­szágokkal vaió tárgyalásokkal, meg­egyezéssel, együttműködéssel szem­ben. Az Economist szerkesztői és az angol vezető körök, amelyeknek szó­csöve ez a folyóirat, a még nem lé­tező angol hidrogé-nbombával — »a kommunista országok megfélemlíté­sének termonukleáris fegyvereivel« — hivalkodnak, pedig tudniuk kell, hogy reménytelen kísérlet a béke és szocializmus táborához tartozó orszá­gok zsarolása. Ezek az országok eléggé hathatós eszközökkel rendel­| keznek ahhoz, hogy észretérítsék a i mértéktelenül harcias atommániáku- I sokat. I, A hidrogénbombához írt londoni óda igazi célja azonban nem is a Szovjetunió, hanem az egyszerű an­golok megfélemlítése és megzavará­sa, akik, mint maga az Economist is beismeri, »nem egykönnyen bé- küinek meg ezzel az új elvvel«. Az »új elsőbbségi rendszer« igazi célja az, hogy meggyőzze az angolokat: Angliának az agresszív háborún kí­vül nincs -más kiútja, s az ország népének ellenkezés nélkül viselnie kell a katonai kiadások szörnyű ter­hét. Sőt, az Econofhist a katonai elő­irányzatok további növelését köve­teli. »Abból kell kiindulni — írja a fo­lyóirat —, hogy tí jelenlegi helyzet fenntartásáért igen magas biztosítá­si díjat kell fizetni. De nincs semmi biztosíték arra, hogy ez a biztosí­tási díj nem lesz-e még magasabb«. Az angol monopóliumok szócsöve ennél világosabban -már aligha fe­jezhette volna ki magát. A hidrogén­bombához, írt ódája — óda .az • ag­resszióhoz és a háborúhoz, óda az angol külpolitikában hangadó -halál- konszernek magas profitjához.­a közömbösség, a pártcsoportbizal- miak nemtörődöfnsége, az územegy- ségvezetők segítségének hiánya. A legtöbb hiba a gazdaság köz­pontjában működő párlalapszer- vezetben, illetve az ott dolgozó kommunisták munkájában van. Pedig a pártszervezet vezetőit nem ériheti vád, ők valóban mindent el­követnek, hogy a mezőgazdaság szo- cialisita szektorához méltó politikai munkát végezzenek, hogy élénk le­gyen a szervezeti élet. Ezt elsősor­ban a párttagok állandó tájékoztatá­sával, a gazdasági vezetés ellenőrzé­sével, a párttagok nevelésével, okta­tásával akarják foiztosátaini. A tél folyamán például hetemként tartottak vezetőségi ülést, melyen rugalmasan, mindig a legidőszerűbb problémákat tárgyalták. Emellett vannak rendsze­res napirendi pántok is, mint példá­ul a tag- és tagjelöltfelvétel, a párt- cktatás helyzetének 'megvitatása és a legfrissebb pártihatározatok megtár­gyalása. Az állandó napirendi pon­tokon kívül, ahogy azit a gazdaság érdeke és a politikai helyzet meg­kívánja, minden felmerülő problémát megvitatnak. így került a vezetősé­gi) ülés elé március folyamán az igaz­gató, a főkönyvelő és a főagronomus gazdasági irányító munkája, vagy az építőbrigád munkájának értékelése is. Itt tehát nincsen hiba. Miből fakadnak a hibák ? A hibák ott kezdődnek, hogy a ve­zetőségi ülésen hozott haiározatok végrehajtásáról gyakran megfeled­keznek, nem egyszer maga a párttit- kár vagy Gyurákovics igazgató elv- társ., aki szántén vezetőségi tag. Azaz nem is hogy megfeledkeznek, hanem az történik, -hogy az igazgató feled­kezik meg és a párttitkár elvtárs, miután egy- szer-kétszer figyelmeztette az igazgatót, már restell neki szólni, s inkább annyiban 'hagyja a dolgot. Ez különösen a káderkérdésekre áll, amelyekben az igazgató csak a tog- ritkább esetiben igényli a pártveze­tőség véleményét, s -ha a maga feje után menve, valakinek a munkába- áüiUtása balul -üt ki, s erre a. párt­vezetőség figyelmezteti, ahelyett, hogy .kijavítaná a hibát, -inkább agyonhallgatja. Ha pediig az igazgató így cselekszik, miiért .ne köveimé példáját Víg Imre főagronómus is? — gondolja. Az ilyen egymás-meg- n.emértésébő.1 adódó viták egyáltalán nem erősítik a pártvezetés éget, nem élénkítek a pártéletet, hanem gyen­gítik. Szóltunk arról, hogy az oikrádd és a hélkíuti üzemegységnél milyen jó eredményt értek el a pártoktatás- bam. Ez nem mondható a központ­ról, ahol pedig sokkal -jobbak az adottságok a pártototatáshoz, mint az üzemegységeiknél. Ezzel széniben mi itt a helyzet? Az, hogy a pártoktatási év megkezdése után hamarosan félbe kellett hagyni a pártunk III. kongresz- szusának anyagát tanulmányozó • politikai iskolát, mert a hallgatók rendszeresen távol­ié tűkkel tüntettek. A központ admi­nisztratív dolgozói, ahelyett, -hogy tanúságot tettek volna szilárd párt­fegyelmükről, sorozatosam távolma­radtak a foglalkozásokról. A párt­vezetőség pediig elnézte a fegyelme­zetlenséget, s egyik mulasztót sem vonta felelősségre, nem magyarázta meg nekik, hogy pártunk szervezeti szabályzata minden párttagra egy­formán. kötelezőnek megszabja, hogy szüntelenül fejlessze politikai és szakmai tudását. Vasfegyelemre van szükség A hibák tehát vetekednek az ered­ményekkel, s ez végső soron a párt­vezetőség gyengeségét, az igazgató segítségének hiányát tükrözi. Pedig a Tengődi Állami Gazdaság párt­szervezete előtt is ilgen nagy felada­tok állmaik. A község kommunistái nagy eseményre készülnek. Nemso­kára megválasztják a községi párt­vezetőséget. Ebben a munkában az állami gazdaság .párttagjaira, mint fejlettebb kommunistákra igém nagy feladat hárul. A községi és a termelőszövetke­zeti alapszervezet tőlük várja a segítséget munkája megjavííá- tásához. A község kommunistái úgy 'beszél­getnek, hogy az állami gazdaság kommunistái közül válasszanak tit­kárt a falusi pártvezetőség élére. De van -tennivaló a gazdaság miun- , kajának megjavításában is. Ebben a gazdaságii évben szeretnék einyermu az élüzem-címei. Ahhoz pedig meg kell szilárdítani a munkafe­gyelmet, erélyes harcot kell vív­ni a gazdaság veszteségességének felszámolására is. S ez mind a kommunistákra, a kommunisták munkájának irányítói­ra, a pártvezetőségi tagokra vár. Csak úgy tudnak azonban eleget tenni annak, amit a párt vár tőlük, há erélyes- kézzel felszámolják a lazaságokat, ha megszüntetik a párt- szervezet és a gazdasági vezetés kö­zötti súrlódást és minden erőt moz­gósítanak politikai és gazdasági fel­adataik megoldására. Sürgős intéz­kedésre, határozott munkára, minden kommunistára egyformán érvényes vasfegyelemre van szükség. . Ez -a legközvetlenebb tennivalója a Tengődi Állami Gazdaság párt- szervezetének ! Pócza Jánosné

Next

/
Thumbnails
Contents