Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. április 1«. Termeljitnk olcsón több tejet Elmondta: Szöllősi László, a répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ Kossuth-díjas állattenyésztője r A tfcirmeiőszövetikezetek fontos feladata, hogy nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztésben is bebizonyítsák a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni kisgazdaságok felett. Vannak azonban tsz-ek, amelyek még nem fordítanak 'kellő figyelmet az állattenyésztésire. Pedig az állattenyésztés kifizetődik, gazdagén jövedelmez, ha az szívügye a tagságnak. Vannak tapasztalt, idős állattenyésztők, akik sdkat segítenek a tsz-eknek az állattenyésztésiben, azonban egyesek idegenkednek az új módszerektől, s ezért fiatalokat is kell odaállítani, akik hamarabb megismerik és megszeretik az újat. A mi tsz-ünk állattenyésztésében dolgoznak idősebb és fiatalabb emberek», jó megértésben. Tehenészetünkben igen dicséretesen alkalmazzák az új módszereket Vass Margit és Kurucz Rózsa DlSZ-fiatal-ok. Az etetést mindig percnyi pontossággal, ugyanabban az időiben kezdik, ugyanígy a fejest is. Naponta kétszer étetjük a teheneket, egyedien és érdem szerint. A fejéis előtti melegvize^ tőgymosást és a tőgymasszázást mindig elvégezzük. A borjakat itatva neveljük. El- lés előtt másfél hónappal már előkészítjük a tehenet, illetve úgy ta- karmányozzuk. hogy minél nagyobb tejetőképességű legyen. A befejésnél már meg tudjuk állapítani, hogy továbbra mennyi abrakot éademel a tehén naponta. A tervezetten felül termett minden liter tej után öO deka abrakot kap. A takarmányt mindig gondosan állítjuk össze úgy, hogy (abban minél több nedvdús anyag legyein, hogy az állat könnyebben emésszen és több tejet adjon. Természetes, hogy a tehenek itatását is pontosan végezzük. így elértük azt, hogy az országban a mi tehenészetünk termel legolcsóbban egy liter tejet (mintegy 1,62 forint költséggel literjét) és a télen sem volt 10 literen aluli a napi fejese átlagunk. Amíg vöt zö’dsilónk és azt etettünk a tehenekkel, elértük a 16,8 literes napi fejési átlagot is. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy az idén még több zöldsilót kell készítenünk a jövő télire. Nem elégszünk meg eddigi, ered menyeinkkel, mert tudjuk, hogy még olcsóbban is lehet több tejet termelni, s biztosak vagyunk abban, hogy el is érjük célunkat. Ezért tanulunk állandóan, a Szovjetunió élenjáró állattenyésztésének módszereiből és igyekszünk azokat hasznosítaná Megvan a lehetőség megyénk többi tsz-ében is, hegy az élenjáró módszerek alkalmazásával harcoljanak nagyobb tejhozamért, az olcsóbb tejtermelésért. VIR UL A HA TÁR... ... de többhelyütt még korhadó kukoricaszórt zörget az áprilisi szél Péterhida és Komiósd doígozó parasztjai párosversenyben varnak egymással. Péterhidán 107 egyéni: gazda és a két termelőszövetkezet tagjai küzdenek nagy lelkesedéssel községük jó hírnevének öregbítéséért. Ko.mil ósdon 50 egyéni gazda és a termelőszövetkezetek tagjai képviselik e nemes vetélkedés élcsapatát. Mindkét községben igen jól mennek a tovaszi munkák: az összes csíráztatott burgonyát elrakták, a zab, lóhere és tavaszi búza vetését befejezték, az őszi burgonya vetését 60, a cukorrépa vetését 80 százalékra végezték el. A péterhidaiak is meg a komlósdiak is ugyancsak igyekeztek, nehogy szégyenben maradjanak. Április 7-én volt az első értékelés. Nehéz volt eldönteni a verseny* bizottságnak, hegy melyik község a győztes. Talán nem ás tudtak volna dülpre jutná, ha a bírálóbizottság tagjai határszemle közben meg nem pillantják id. Balogh József kórnlós- dii dolgozó paraszt 600 négyszögölnyi levágatlan napraforgóját. Ez aztán Péterhida javára billentette a mérlegeit, mert Péterhidán ilyet nem talál tak. * * * A bizottság határszemlét tartott Drávaszentes, Csokonyavisomta határrészán is. Itt szintén szomorú tapasztalatokat szereztek. A drávaszentes—komiósd—csokonyavásontai határ találkozásánál mintegy 10—15 hold korhadó kukoricaszár csúfítja a gyönyörűen zöldelő hatért. Nagy hanyagságra, nemtörődömségre vall ez mind az illetékes községi tanács vezetői, mind * dolgozó parasztok részéről. Hogy melyik községhez tartozik ez a terület, azt csak a községi tanácsok elnökei tudnák megállapítani, de úgy látszik, ők is igen régen jártak erre, vagy pedig nem vették észre, hogy községük habárában mennyire rontják a mező szép zöld színét a vágatlan kukoricaszárak szürkés csíkjai. Vizi Tihamér, a járási tanács munkatársa. * * * A jövő héten megyeszerte megkezdődnek a határszemlék. Hogyan készülnek erre a drávaszentesi, cso- kenyavisentai községi tanácsok? Vajon meg merik-e mutatni határukat a szemlebizottságnak? Az a véleményünk, hogy szégyenben maradnak, ha sürgősen le nem takarítják a határ képét csúfító korhadt kukorica- szárat. Jó volna, ha a többi községi 1 tanács is szétnézne a saját portáján! fi 35 mázsás holdanként» kukoricatermésért! Alig másfél hete jelent meg nagyberki Győző Termelőszövetkezet felhívása, amelyben vállalták, hogy holdanként 35 mázsás kukoricatermést érnek el ebben az esztendőben, s máris nagy visszhangra talált megyénkben. Termelőszövetkezeteink, egyénileg gaz dálkodó dolgozó parasztjaink egymásután jelentik be csatlakozásukat a nagyberki Győző TSZ kezdeményezéséhez. A fonyódi járás valamennyi tsz-e, megyénk összes termelőszövetkezeteinek pedig mintegy 20 százaléka csatlakozott már e mozgalomhoz. A keresel igeti Búzakalász, a mosdósi Alkotmány TSZ tagjai lelkesen vállalták hogy jó talajmunkával, három- négyszeri kapálással ők is elérik 35 mázsás kukoricatermést holdanként. Egyéni gazdáink közül eddig mintegy 400-an csatlakoz tak a mozgalomhoz. E téren különösen élenjárnak Kazsok, Büssü gazdái. A mosdósi gazdák közül JOBBAGY KÁROLY: ..KÉSEI SIRATÓ 6Í Nem bántana, hogy nem ismertelek, ha mint Ady, előttem éltél volna. De hogy egy korban élhettem veled, egy városban — s más versekért bomolva, azt nem tudom én megbocsátani se a sorsnak, se bolond önmagámnak. S nem mentség rá — csak gyenge valami hogy a gyereknek más útjai vannak. ügy születtél meg, mint egy véres álom, önképzőkörről — egy csúf délutánon — mentünk haza (pár lázadó barát), s ott, először, a Márvány utca sarkán neved újságok éléről rivallt rám: „József Attila megölte magát!“ „Gonosz vagy“ te is! Megszületni így, hogy akkor egyben tested elemészted. Két hétre rá, már mondtam verseid, s hirdettem szerte átokverte élted. Eltűntél végleg — úgy álltái mögém s lettél élőknél élőbb agitátor. Attól kezdve tehozzád mértem én a vers tűz ét, tetőled lettem bátor. Tőled tanultam, hogy a test, az semmi, s egy perc alatt kell a halálba menni, ha ez felrázza az embereket. És bár eldobtad — én mégis csak tőled tanultam meg, hogy milyen szép az élet, s hogy harcolni kell érte, míg lehet. Mintagazdáink követésre méltó példát mutatnak-J XXXXOOOOCK>OCXXXX100COOOOCOCXXOOCCX>30CXXXXOOCXXXXX»CCO^ I adóját is Megyénkben is egyre több azoknak az élenjáró dolgozó parasztoknak a száma, akiket kormányzatunk jó munkájuk elismeréséül minta- gazda-jelvénnyel tüntetett ki. Amikor munkásosztályunk versenyt indított április 4 méltó megünneplésére, falvaink dolgozói közül termelőszövetkezeteink után elsőnek a mintagazdák csatlakoztak a nemes vetélkedéshez. Falvaink élenjáró dolgozó parasztjai becsülettel helyt is álltak a versenyben; dicséret és elismerés illeti őket jó munkájukért. A nagyatádi járás ötvöskónyi községében Sámik János mintagazda kezdte meg elsőnek a vetést. Példáját követték a többi gazdák. A be- . adási kötelezettség teljesítésében is többen is ott voltak a nagyberki1 kitűnik. cszakoztak a felhívás- Boros Béla nagyatádi mintagazda hoz; Dobos Gyula, Samu Józsefi , , élenjáró dolgozó parasztok is ío- t>eadasi kötelezettsegenek pontos tel35 mázsás | jesítésére tett vállalást. Mindenből eleget tett egész évi beadásának, 100 százalékra rendezte. gadták, hogy elérik a kukoricatermést holdanként. Szalai Pál, Nagyatád másik mintagazdája szintén egész évre letette a beadás és adófizetés gondját. A csurgói járás mintagazdái közül Ritecz Sándor gyékényesi dolgozó paraszt érdemel elismerést adott szavának valóra váltásáért. Egész évre eleget tett tojás- és baromfibeadásának, a mezőgazdasági munkákat ie folyamatosan végzi. Simon Kelemen balatonberényi és Bolla József balatonboglári mintagazdák április 4-re teljesítették félévi beadásukat és a mezőgazdasági munkákban is élenjárnak. Dicséretet érdemelnek még Racs- kó József csurgói, Pápai Pál csurgói. Koller Imre lengyeltóti, Papp Lászlc zimányi mintagazdák, akik nemcsak a beadási kötelezettség teljesítésében, de az időszerű mezőgazdasági munkákban is élenjárnak és példát mutatnak községük egyénileg gazdálkodó parasztjainak. Jobboldali elhajlás, politikai vakság Nagyberényben an mtuk haUotluk fPartunkban eavesek helytelenül t — Kznleiéhp? Miféle szőlőről be-1 kanzsisáea nem ismert határt: a na- - J "Pártunkban egyesek helytelenül foglaltak állást a begyűjtés kérdésében is. Ebben a jobboldali álláspontban és a kulákok aknamunkájában van az oka annak, hogy 1954-ben a párt és a kormány által helyesen csökkentett begyűjtési tervet sem teljesítették. Nem húzták alá a begyűjtési kötelezettség fontosságát és tétlenül szemlélték a begyűjtési fegyelem meglazulását«. Magukra ismerhettek Nagyberény község vezetői és kommunistái, amikor a Központi. Vezetőség márciusi határozatának ezt a részét olvasták. Mert itt bizony ezek a hibák gombamódra elszaporodtak. Nézzünk hát egy jellemző példát a kulákfondorlatra, a párt- szervezet és a tanács opportunizmusára. * * * — Takarodjanak a földemről!... Én akarom elvetni... Úgyis eleget bitorolták már eddig — förmedt rá Király Ferenc kulák csütörtökön Vámaiékra. A fiatalasszony. Várnai Jánosnak, az állami malom vezetőjének a felesége, nem kapott még senkitől ilyen embertelen szavakat Mi tagadás, kissé megszeppent, s nem is tudott hirtelenében szóhoz jutni. Ám férje nyugodtan, higgadtan így szólt a kulákhoz: — Menjünk a tanácshoz, s ott megtudjuk melyikünknek van igaza — Nekem nem parancsol a tanács. Semmi keresnivalóm ott — vágott vissza pökhendi módon Király kulák, ezzel sarkonfordult és nagy dohogva nekivágott a szőlőhegynek. Várnai elvtársat mélységesen bán tóttá a kulák szemtelensége, ezért hát tüstént bement a tanácsházára Idézzünk csak pár mondatot az ott elhangzottakból — Hol van most a kulák? — kérdi Martosak Ferenc tanácstitkár. — Elment a szőlejébe — válaszolt a malom vezetője. — Szőlejébe? Miféle szőlőről beszél? — így a tanácstitkár. Láttam, hogy a Paczka-hegyre /ette útját Király — mondta Várnai elvtárs. Értetlenség, hitetlenség, kétkedés ült a tanácstitkár, K ólma. Károly ta- íácselnök,' Török Gizella begyűjtési előadó meg Major Károly járási földnyilvántartó arcára. Egyikük sem udott arról, hogy Király kulák szőlőt használ a község határában, így hát »természetesen« nem is vetettek ki rá és nem is követelték a kulák- tól az adót meg a beadást!!!!). Forgassuk csak vissza az évek Tápjait, s lássuk, mi is történt, hogy is történt? Alig egy fél évtizeddel ezelőtt cselédek, napszámosok robotoltak a Király-família 36 holdján. 1952-ben, a kulákkorlátozás erősödése nyomán aztán itthagytak Királyék mindent: földet, felszerelést, állatokat, házat, s a falu becsületes dolgozóinak nagy megelégedésére elkotródtak Berény- bői Székesfehérvárra. A földet a ‘a- nács kényszer-hasznesította, a lovakat a tsz vette át a gazdasági felszerelésekkel együtt, a lakásba pedig Molnár Jáncs szegényparaszt költözött be. Azt vélné az ember, hogy ezzel minden elintéződött. Am mit mutatnak a tények? A kormány- program elhangzása után úgy vélte Király, hogy ismét elérkezett vagy rövidesen elérkezik az ő ideje. Mint a csúszó-mászó féreg — hogy ne lássák — a dombok között, kerülő utakon visszaosont ä faluba. Tóth János ? holdas szegényparasztot meg a többieket elűzte a 6 hold szőlőhegyi birtokról, a lovakat elvezette a tsz 'stállójából Molnárékhozf!). A 30 holdat továbbra is a herényi dolgozó parasztok művelték, ám a Paczka- 1 hegy jó bort termő lankáján a 6 holdat a kulák vette kezelésébe. (Ebből 1 kh. 500 négyszögöl régi szőlő, 2 kh. újtelepítésű szőlő, a többi szántó, ami szintén szőlőtelepítésre vár.) Del kapzsisága nem ismert határt: a napokban Várnaiéktól is követelte az 562 négyszögöles, volt kertjét. Ne folytassuk tovább! Nincs szükség a legapróbb részletek ismertetésére. Az eddigiekből is kiviláglik az igazság: szemtelenségért, a törvény- tiprás kifundálásáért nem megy a kulák a szomszédba. A kevésbé öntudatos, dolgos emberek megfélemlítése, a leggyalázatosabb fondorlatok kiagyalása, s ártani a népnek ott, ahol lehet — ez mind-mind benne van a kulák burkolt, aljas támadási módszereiben. A helyi tanács és a pártszervezet gyenge munkájának szegénységi bizonyítványa, hogy Király kulák ennyi ideig garázdálkodhatott. A tanács megalkuvásából fakadt, hogy a 6 hold föld mindeddig — 2 éven keresztül — »elveszettnek« volt nyilvánítva. A pártszervezet, a kommunisták politikai vakságát mutatja, hogy eltűrték: , Király kulák büntetlenül elhozta a tsz vagyonát képező lovakat, s elkergette földjéről a szegényparasztokat. De joggal kérdezhetjük: milyen állatszámlálás volt az, amely nem derítette ki, hogy Molnár János istállójában a két ló a kuláké? És milyen földnyilvántartás az, amely a 6 hold föld »fekete-használatára« nem tudott fényt deríteni? Ki másnak, ha nem a falu vezetőinek, a kommunistáknak kellett volna észrevenniük, hogy Király 2 év óta szinte heten ként megjelenik motorkerékpáron a faluban, s nyilván: nem ok és cél ná’kül. De ezt az okot és célt mindeddig nem fürkészték, nem kutatták a herényiek. Mi ez, ha nem jobboldali elhajlás, politikai vakság? Okuljanak hát a történtekből. Tanulságképpen még egyet: a tanácsot és a pártszervezetet ne tévessze meg, ha a kulák elmegy a faluból, s ne hagyják, hogy teljesen eltűnjön látókörükből. Katas József traktorzajtöíT HANGOS AZ ORSZÁGÚT A nágocsi országút csendjét a múlt hét egyik napján délután három órakor traktorzúgás zaja verte fel. Vajon honnan jöhettek — hova menetnek ezek a gépek ebben a legnagyobb munkaidőben? — vetődik fel a kérdés Deák elvtársban, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjében, amint éppen hozzájuk ér. Vidus György és Pataki Sándor Zeto- rukkal, Pintér Béla Lanz-Bulldog traktorjával haladt az országúton. Deák elv társ érdeklődésére egyszerű a válaszuk: »Vetni megyünk«. De miiért éppen akkor mennek, amikor nem menni, hanem valóban vetni kellene. Vajon mit mutat a menetáránytervük? A Tabi Gépállomáson megtudtuk, hogy az ilyen kiváló gépeknek, mint az univerzál-traktorok, »nem kell menetirányterv szerint dolgozniuk«. Ezek a fürge gépek a gépállomás mostohagyerekei: nem tartoznak egyik brigádba sem. Úgy véljük, ez a »munkaszervezés« nem lehet jogcím arra. hogy a zetorosok és « lanz-bulldogos munkaidő alatt az országutakon »dolgozzanak«. Helyesebben tennék, ha a traktorzúgással a »néma« határt élénkítenék fel. | LÉGBŐL KAPOTT SZAMOK ___| »H alló... Halló... járási tanács? Itt Rózsa József bábonymegyeri tanácselnök beszél. Jelentem, hogy április 5-ig a község a 160 kát. hold árpából! 8 holdat elvetett«. Aztán m ég hozzátette, hogy ez szép eredmény. Deák elvtársnak, a mezőgazdasági osztály vezetőjének azonban más lett a véleménye, miután fellapozta az előző jelentést. Ebben az áll, hogy a bábonymegyeri Ságvári és D ózsa TSZ 38 kát. hold tavaszi árpát vetett el, ezen felül van még az egy énieké. De akkor hova lett a többi őszi árpa? Megvan az, vígon hajtja már csíráit a magágyában, csupán a tanácselnök nem tud erről — hiányzik belőle a felelősségérzet, felelőtlenül dobálózik a légből kapott szó mokkái. Vagy Rózsa elvtárs a valótlan adatok jelentésével akarja »segíteni« járása versenyét? I PERISZKOP-HIANY MIATT A tabi járás vezetői látták, hogy| az andocsi határban egy kát. hold csutaszár éktelenkedik. Nyomban felhívták erre Karsai elvtárs, andocsi tanácselnök és Právics elvtárs, községi párttitkár figyelmét. Ez mintegy 10 napja történt, s azt hinné az ember, hogy már nincs szükség újaibb figyelmeztetésre. Azóta ugyan volt a határban a tanácselnök, de amint csütörtökön mondta, nem látta a sárgult, lábonálló kuko- rie as zárat. Tudjuk, hogy az andocsi tanácsnak nincs még periszkópja, amivel végig tudná pásztázni a község dim- bes-dombos határát. Javasoljuk hát Karsai és Právics elvtársaknak, hogy ne csak a falu végén tartsák meg a határszemlét, hanem — éppen a periszkóp-hiány miatt — járják be az egész határt. így biztosan, nem sokáig játszhat az áprilisi szél a szó- banforgó, három évszakot megéri csutaszár leveleivel. Kelemen Rózsa
