Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
Ysaára&p, 1955. április 10. SOMOGYI NÉPLAP S /»• Értelmiségünk bízzék a pártban! Megyei Pártbizottságunk nemrég értelmiségi dolgozókat hívott'meg beszélgetésre. Ez alkalommal az értelmiség köréből áriról szóltak többen, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata, majd a Megyei Aktíva nem foglalkozott eléggé az értelmiség helyzetével, s ez bizonytalanságot szült közöttük, nem látnak tisztán egyes kérdésekben. Olyan hibás következtetést is vontak le, mintha az értelmiség háttérbe szorult volna, s a munkásosztály, a parasztság után következne mindenben. A pártbizottság tisztázta a jelenlévőkkel, hogy teljesen helytelen ez az elképzelésük, mert a szocia- lista Magyarország felépítésében értelmiségünk munkájának jelentősége nap mint .nap növekszik, s a párt, a dolgozó nép elismerése és megbecsülése állandóan megmutatkozik a hazájához hű értelmiségiekhez. E beszélgetésen az is tisztázódott, hogy pártunk továbbra is legfőbb feladatának tartja a nép- jólét emelését, hogy a márciusi határozatot a párt helyes politikájától való jobboldali elhajlás feltárása, ideológiai szétzúzása követelte meg. Szükséges azonban, hogy e kérdésről lapunkon keresztül is szóljunk megyénk értelmiségéhez. Annál is inkább, mert a fentihez hasonló nézetek egyebütt is hallhatók. Mindenekelőtt látni kell, hogy értelmiségünk a népi demokrácia 10 éve alatt zömében megszűnt bur- zsoá értelmiség lenni, mert megszűnt maga a burzsoázia, az az osztály, amelytől léte függött a múltban. Népi demokráciánk fejlődése során az osztályviszo- nyok'ban beállott változás nyilván kihatott értelmiségünkre is. A régi értelmiség mellett új, munkás- és paraszt származású értelmiség nőtt fel, s a régi értelmiség zöme is érzi azt, hogy munkájához a népi demokrácia olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amilyenről a tőkés időkben szó sem lehetett. Helytelen tehát úgy felvetni az értelmiség kérdését, ahogy a fenti beszélgetés alkalmával felmerült, úgy t. i., hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság után áll az értelmiség, harmadik, azaz utolsó helyen. A szocializmus építésében a munkásosztály a vezető osztály, amelyiknek legfőbb érdeke, hogy felépítse a szocializmust. Ebben leghűségesebb szövetségese a dolgozó parasztság, osztályhelyzeténél, számánál fogva. Már most az értelmiség »harmadik« helye semmiképpen sem háttérbe szorítást jelent, hisz e két osztályból táplálkozik az értelmiség — mint réteg — s a népi demokráciánk e két osztályával vállvetve dolgozik a szocializmusért. S ha egy vonalat akarnánk húzni; akkor a hazáját szerető értelmiség nem hátul, hanem teljes mellel, egysorban állna hős munkásosztályunkkal, derék dolgozó parasztságunkkal. Az. hogy értelmiségünk körében bizonytalanság ütötte fel a fejét a KV határozata után, az ideológiai, világnézeti kérdések nemismeréséből, nem utolsó sorban a kapitalista környezet, az imperialisták mérgezett fegyvereinek hatásából fakad. Tisztán kell látnunk, hogy értelmiségünk bizonyos része nem mentes a legyőzött és szétszórt uralkodóosztály maradványainak befolyásától, az olyan elemektől, akik — akár kapitalista országokban, akár itthon élnek — hajlandók volnának feláldozni Magyarország függetlenségét azért, hogy ismét haszonélvezői legyenek a dolgozó nép munkája eredményeinek. Az ilyen elemek nincsenek kínai fallal elválasztva a becsületes értelmiségiektől, fennáll a lehetőségük arra. hogy káros befolyásukat érvényesítsék. Ezt elősegítik az imperialista rádiók uszításai és az, hogy nem mentesek ők maguk sem a burzsoá ideológia hatásától. Nem célunk, hogy az egyes emberek problémáit boncoljuk, de meg kell mondanunk azt, hogy vannak olyan értelmiségi körök, amelyek az imperialista rádiók, az ellenséges propaganda légből kapott kacsáin csámcsognak, igyekeznek megtéveszteni a hazájukhoz, népükhöz hű értelmiséget, amelyekkel azonban a becsületes értelmiségiek nem azonosítják magukat. Ezek az elemek szembe akarják állítani a párttal, a dolgozó néppel a becsületes értelmiségieket. Társadalmi, politikai életünk világos cáfolatot ad az ellenség minden mesterkedésére. Népi demokráciánkban megbecsülést, elismerést vívott ki és vív ki aaponta értelmiségünk. Rákosi elv társ felszabadulásunk 10. évfordulóján mondott beszédében mondotta: »... ez értelmiség, vele együtt a szellemi munka és a tudomány hazánkban a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban részesült, mint azelőtt soha sem...« Az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr és ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyéforr vele. Ezt bizonyítják megyénkben is azok a kitüntetések, amelyek az értelmiségi dolgozók megbecsülését fejezik ki. A legutóbbi időkben kapott »Szocialista Munkáért« kitüntetést Kellner Béla könyvtáros, Merő Béla és Szabó Gyula iskolaigazgató. A mi megyénkben is kapott az értelmiségi — Danis Imréné tanítónő — Kossuth-díjat. De a megbecsülés jele az is, amikor öreglakon Tóth Mihály tanítót, Kéthelyen Kiss Zoltán tanítót, s még több helyen is értelmiségit választottak meg párttitkárrá a község kommunistái. A társadalmi, a politikai életben vezető helyet foglaltnak értelmiségi dolgozóink is. Uj és régi értelmiségünk egyre inkább közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább megérti, hogy a munkásosztállyal, a dolgozó parasztsággal egysorban a helye, hogy csak együtt képesek felépíteni a szocialista Magyarországot. Pártunk és kormányunk ehhez minden segítséget megad. Azok, akik világ- szamléletileg még nem állnak elég szilárdan a szocializmus építése mellett, bátran forduljanak kérdéseikkel a párthoz, mert világos választ csak attól kapnak. Vetkőzzék le azt a polgári maradványt is, amely egyeseknél a túlzott érzékenykedésben mutatkozik meg. Ha egyes funkcionáriusok nem rosszindulatú, esetleges helytelen intézkedéseit személyükkel kapcsolatban tapasztalják, abban ne mindjárt a pártot, a népi demokráciát hibáztassak. Az egyes emberek követnek el. hibákat, mint ezt a párt márciusi határozata is feltárta, de a hibákat ki lehet javítani. A Magyar Dolgozók Pártja tudja és ismeri azt * utat, amely a magyar nép felemelkedéséhez vezet. Irtelmiségünk bízzék a pártban, bátran kövesse azt a szocializmus építésének útján. Horváth János. PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS A Javult a pártoktatási munka, de még mindig sok a tennivaló Kaposvár pártszervezeteiben Pártszervezeteink az 1954— 55-ös oktatási évben pártunk III. kongresszusának anyagát tanulmányozzák és dolgozzák fel sze- mináriumszerűen. A pártkongresszus anyagának tanulmányozása sokrétű, komoly feladatokat állít a pártszervezetek, a propagandisták és mindenegyes párttag elé. Kommunistáink többségükben eredményesen oldják meg ezt a feladatot, és most magabiztosan, a jól végzett munka tudatában várják az évzáró vizsgákat, melyeket a kaposvári pártalapszer- vezetekben e hónap végén tartanak meg. Az idei pártoktatási év eredményességének biztosításához nagy segítséget adott a párt- szervezeteknek a Kaposvári Városi Pártbizottság. Elsősorban a legfejlettebb kommunistákat bízták meg a szemináriumok vezetésével. Havonként tartottak a propagandisták részére előkészítő szemináriumokat, ahol nemcsak a- politikai iskolák vezetéséhez kaptak segítséget, hanem megvitatták a vitás kérdéseket is, így jól felkészülve, hathatósabb segítséget adhattak szemináriumuk hallgatóinak az anyag jó elsajátításához. Emellett rendszeres ellenőrzésekkel, politikai tanácsokkal is segítette a pártbizottság a szemináriumok és a propagandista elvtársak munkáját. Igen sok függ a propagandista jó felkészülésétől Eredményes volt a Kaposvári Mélyfúró Vállalat pártszervezeténél az oktatás. Itt Persies István elvtársat bízta meg a párt propagandista munkával. Persies elvtárs becsülettel, kommunista módra fogott pártmegbizatásának végrehajtásához. — Több politikai iskolát vezettem már — mondja Persies elvtárs —, de a pártkongresszus anyagának tanulmányozásához nemcsak én, hanem szemináriumom hallgatói is nagy lelkesedéssel fogtak hozzá. Az eredmény:’ minden hallgató jól felkészülve jelenik meg a foglalkozásokon. Persies elvtárs szavait a szemináriumi foglalkozások színvonala is igazolja. Rendszeresen felszólalnak az elvtársak és nagyon vigyáznak arra, hogy eloszlassák az esetleges téves politikai nézeteket. — Lemorzsolódás ... ? Az nálunk nem volt, sőt a politikai iskola beindítása óta három hallgatóval bővült a szeminárium — mondja némi büszkeséggel Persies elvtárs. Hogy a jók közül csak néhányat említsünk: Baranyai Béla, Cseh János, Spanics József, Bodó István, Csondor Sándor, Horváth István elvtársak a szeminárium legjobbjai. De nemcsak ők, hanem minden hallgató lelkesen tanulmányozza pártunk III. kongresszusának anyagát és most nyugodtan, a jól végzett munka érzésével várják az ünnepélyes évzáró vizsgákat. Mi a »titka« annak, hogy ilyen lelkesen vesznek részt a vállalat kommunistái a pártoktatásban? — Nincs ebben semmi különös — mondja Persies elvtárs. — Rendszeresen részt veszek a propagandista előkészítő szemináriumokon, jól felkészülök a politikai iskola vezetésére, tisztázzuk a felmerült vitás kérdéseket és így mindenki megérti a tanult anyagot. Az elvtársak látják, hogy én is tanulok, így ők is szívesen tanulnak, mert — mint mondják — hasznát veszik ennek a munkájukban. Ez a »titka« annak, hogy nálunk eredményesnek mondható az idei pártoktatási év — mondja Persies elvtárs. Ahol a propagandista felkészületlen, ott alacsony színvonalú a szeminárium Egyes propagandista elvtársak azonban nem tartják szükségesnek, hogy részt vegyenek a propagandista előkészítő szemináriumokon. Ez tapasztalható a MÉSZÖV pártszervezeténél is, ahol Vadász János és Joó Ernő propagandista elvtársakat bízták meg a politikai iskola vezetésével. Ök azonban, bár rendszeresen megtartották a politikai foglalkozásokat, de mivel nem vettek részt a propagandista szemináriumokon, vontatottan, alacsony színvonalon vezetik az iskolát, hiszen ők sem készültek fel kellően. így nem adhatnak megfelelő segítséget a szeminárium hallgatóinak. Hasonló a helyzet a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál is, ahol Meretei Lajos elvtársat bízta meg a pártszervezet a politikai iskola vezetésével. Meretei elvtárs is csak néha jelent meg a propagandista előkészítő szemináriumon, s bár képzett elvtárs, mégis alacsony színvonalon folyik a pártoktatás a vállalatnál. A hallgatók vonakodnak a szemináriumon való részvételtől és . a tanulástól. Sok még a tennivaló a pártoktatási munka megjavítása területén a Megyei és Városi Tanács pártalapszervezeteinél, az ipari üzemek közül a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátban, a Kaposvári Lakáskarbantartó KTSZ pártszervezetében, a Kaposvári Textilművek pártalapszervezeteinél is. A Textilművekben különösen Csévai Győző, Tatárvári Gyula és Inkei Sándor propagandista elvtársak szemináriuma alacsony színvonalú. Pártszervezeteink, propagandista elvtársaink használják fel a még visszalévő időt, javítsák meg szemináriumuk pártpolitikai munkáját, és ehhez bátran vegyék igénybe a Városi Pártbizottság segítségét. Berkics Vendel. Sokat várunk az új, községi párt vezetőségtől Pártunk. február. 9-i határozata a. falusi pártszervezetek megerősítését tűzte ki célul. A fonvódi járás községeiben most folyik a községi part- vezeitőségek, pártbizottságok megválasztása. A.z eddigi tapasztalatok azit mutatják, hegy pértszervezeteitnk fontosságához mértein foglalkoznak a falusi pártvezetőségek és pártbizottságok megválasztásával, s azdkiba a legharcosabb, a párthoz leghűtofo elvtársiakat, munkás, paraszt, tsz-tago- kat és értelmiségieket választják meg. Somogyvár község kommunistái április 12-ém itantjják meg vezetőség- választó taggyűlésüket. Az előkészületekről Tóth István éBvtárssa!, a községi pántaiapszervezef titkárával és Szabó Ferenc elvíárssal, a járási pártíbázotltság po-liitiklali munkatársával beszélgetünk. — Nem is olyan régen még 4—5 pártszervezet működött községünkben — mondja Tóth elvtárs — és mi nagyon éreztük, hogy elaprózódott az erőnk, nem tudtunk egységesen, szilárdan kiállni pártunk politikája mellett. Ez megszűnik az új pértvezetőség megválasztásával, éppen ezért mi sokat várunk a 12-én megválasztandó községi pártvezetőségtől, amely biztosítani fogja, hogy az egész község, minden kommunista egységesen sorakozzon fel a párt zászlaja alá, egységesen harcoljon pártiunk poiüitilcá- járnak megvalósításáért. | A dolgozó nép hű szolgálatánál megbecsülés és elismerés a jutalma Már több cikket írtunk megyénk egészségügyér egészségügyi dolgozóinak áldozatos munkájáról, i elmúlt napokban a siófoki járás egészségügyi dol| zóinak munkájáról érdeklődtünk, mivel ebben a j rásban igen szép eredmények dicsérik az orvos* mind szakmai, mind társadalmi tevékenységét. Enn- során bemutatunk néhányat közülük, akiknek péld jából tanulhatnak megyénk orvosai. Akiket szeretnek a dolgozók... Ha megkérdezzük a kötéséi dolgozó parasztok; termelőszövetkezeti tagokat, milyen ember az ő c vosuk, csak elismerést hallunk dr. Pethes Róbe körzeti orvosról. Két nagy és négy kisebb termel szövetkezet van körzetében, s a hirtelen biztosítót vált dolgozó parasztok betegellátását úgy végzi, hol sem a dolgozók, sem a felsőbb szervek részéről nin panasz munkájára. Annál több elismerés, megbecs lés övezi! 1953. júniusában az ő munkájában is zavart ok zott a kormányprogram. Nem azért, mintha ő me ingott volna. De számára nem volt közömbös, hoj a felemelkedés útjára tért, de a kormányprogra után a termelőszövetkezetekben bizonytalankodó do gozó parasztok, akik nemcsak betegségükkel, hane egyéni problémájúkkal is bátran fordultak az orvo hoz, újra a régi útra akartak visszajárni. Szavára s< kát adtak a falu dolgozói, s ő olyan tanácsokat adói amelyek hasznukra voltak. S most a KV márciu határozata megerősítette őt. A párt megbecsüli d Pethes Róbert munkáját, s felszabadulásunk 10. ét fordulóján 10 éves eredményes munkájáért a Megy* Pártbizottság elismerő oklevelet adott neki. Dr. Kolosy Béla, Balatonszabadi körzéti orvos a hazájához hű értelmiség példaképe. Együtt él faluval, osztozik annak örömében, bánatában. Talá a fiatalok szeretik a legjobban, akik neki köszönh; tik a sportpályát, a sportéletet. 1954-ben a tisztásé! hónap keretében a fiatalokkal egy teret fával ült< tett körül, amely ma már szép sportpálya. Aztán háza előtt kiásta az árkot, s példáját áz egész fal követte. A Szabadság utcában egy évtizedes pocsoly megszüntetését kezdeményezte. Most /járdaépítése fáradozik. A közösségért végzett munkája elismert séül tanácstaggá választották. Véleményére sokat ac nak a tanácsban. A vb-ülésre is gyakran meghívjál A termelőszövetkezeti mozgalomnak lelkes hív< Büszke arra, hogy a KV márciusi határozata utá segíthetett megalakítani ’ községében a termelőszöve kezetet. Most a fiatalok szórakozásán töri a fejét, he gyan tudna rádiót szerezni számukra, hogy esténkéi egy kis táncra is összejöjjenek. A párt, a tanács me| becsüli Kolosy dr. munkáját s a falu lakói sem mi radnak adósak szeretett orvosuknak. Dr. Krenrich János, Balatonszemes körzeti oi vosa is a néphez hű orvosok közé tartozik. 68 éve de irigyelt frissességgel dolgozik. Alapos, rendszer? embernek ismerik a faluban. Egyetlen végrehajt! bizottsági ülésről sem hiányzik, s a siófoki járásba az ő általa vezetett egészségügyi állandó-bizottsá dolgozik a legjobban. Az ő érdeme, hogy jólműköd bölcsőde van Balatonszemesen, hogy a tisztasági hí nap alatt az egész falu megmozdult. S ha megké) dezzük őt, nem fáradt-e, boldogan beszél arról, hog az a megbecsülés, amelyben a népi demokrácia, dolgozók részesítik, szinte fáradhatatlanná teszi. S a járás egészségügyének lelke dr. Berky Lajc tisztiorvos, aki éjt nappallá téve dolgozik járás egészségügyi helyzetének megjavításán. Működési egész sor eredmény kíséri. Az ő munkássága nyomá kapott egészségházat a járás, amelyben 11 féle szak rendelésen több mint 4500 beteget vizsgálnak me egy hónap alatt. Az ő kezdeményezésével tartotta az elmúlt évben szűrővizsgálatot a szocialista szék torok dolgozóinál, melynek eredményeként javult betegségek megelőzése, s ma a siófoki járásban leg kevesebb a táppénzes beteg. Berky elvtárs vélemé nyét gyakran kéri a járási pártbizottság, s munkáj elismeréséül felszabadulásunk , 10. évfordulóján • Megyei Pártbizottság elismerő oklevelet adott neki Mint kommunista, mint orvos a párt, a dolgozó! megbecsülését vívta ki munkájával. ... és akik nem tartják szívügyüknek a dolgozó nép szolgálatát Mert vannak a siófoki járásban ilyen orvosok ií Dr. Dobler Ferenc, dr. Jancsóné Biró Gizella siófok körzeti orvosok már nem örvendenek olyan népsze rűségnek, mint Pethes dr. és Kolosy Béla dr. Doble doktorról azt mondják a betegek, hog}7 nem veszi fe a telefont, hogy »futószalagon« vizsgálja a betegekei hogy nála a szavak és a tettek nem egyeznek. Túlzót anyagiasság mutatkozik meg nála, saját, körzetebei is felszámítja a vizit diját. A beteghívásokat lerázz, magáról. Dr. Jancsóné sem örvend népszerűségnek a dől gozók között. Pedig ő a népi demokráciának, a dől gozó népnek köszönheti diplomáját. 1954-ben végzett tudását még gyarapítani kellene, de ő nem tanul Azaz, hogy mégis tanul. A rosszat megtanulta. Fekvőbeteghez nem megy ki, s elfelejtkezik arról, mi köszönhet a pártnak, a dolgozó népnek. A megbecsülés, a kéznyújtás megtörtént feléje is. Községi, járás tanácstagnak, népfront-bizottsági tagnak választottál meg. De ő nem sokat tesz, hogy társadalmi munkájával közelebb jusson a dolgozókhoz. Példát vehetne Krenrich doktortól, aki idős kora ellenére nagy szorgalommal, odaadással dolgozik a nép egészségéért aki nemcsak praxisnak, hanem hivatásnak is érzi orvosi tudományát. A siófoki járás orvosainak élete és munkája bizonyíték arra, hogy a dolgozó nép hű szolgálatáért megbecsülés, elismerés a jutalom, aki pedig visszaé: a nép bizalmával, az a. legértékesebbet, a dolgozók megbecsülését veszti el. Dolgozzanak úgy a siófoki járás orvosai, hogy munkájuk népünk javát szolgálja. — hj —
